Magyar Nemzet, 1966. május (22. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

[ : (is.. . K. • Magyar Nemzet s~ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Tudomány és gyakorlat „Nincs praktikusabb egy jó elméletnél” — mondotta egy jeles tudós. Tudomány és gyakorlat — vissza-visszatérő két szó, találkozunk vele mint jámbor óhajjal, mint elhatározással, majd pedig mint program jelenik meg. A kérdés állandóan napirenden van, ezzel is bizonyítva, hogy e probléma megoldása a modern társadalomnak objektív szükségszerűsége. A megvalósításról azonban különböző nézeteket hallhatunk. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy a tudomány művelése hasznos, egyik alapja a társadalom fejlődésének, s törekedni kell, hogy a gyakorlat felhasználja. A nézeteltérés a realizálás módjában jelentkezik. Hogyan lehetne ezt a szakszerűség biztosításával a legértelmesebben, leghasznosabban megvalósítani? Egyesek szerint a tudósok dolga csupán a tudományos eredmények elérése, mások szerint hathatós segítséggel végig kell kísérniük a folyamatot a termék megjelenéséig, az értékesítésig. Egy másik nézet, hogy hazánkban az adott fejlődési szakaszban a máshol elért kutatási eredmények reprodukálását kell előtérbe állítani és majdnem minden tudományos erőt erre kell összpontosítani, hiszen jelentős új tudományos eredmények elérésére a kutatóknak csak kis része képes. Vannak, akik szerint csak akkor lehet valóban hasznot hajtó és folyamatos a tudományos eredményeknek a gyakorlatba való átvitele, ha híd köti össze az alapkutatásokat a termeléssel, és ez nem más, mint alkalmazott kutatás, szerkesztés, fejlesztő tevékenység. Egy kétségtelen: századunkban a nagy felfedezések alkalmazása gyorsabb, közvetlenebb, mint a múltban. Háromnégy évtizeddel ezelőtt 25—30 év is kellett addig, míg az alapkutatástól a technikai alkalmazásig eljutott a tudományos eredmény; jelenleg az esetek többségében ez az átfutási idő pár évre csökkent. A tudomány történetéből láthatjuk, hogy az egy időben nagyon elvontnak látszó alapkutatási eredményeket egy későbbi időben, a technika fejlettebb fokán igen eredményesen használhatnak fel. Például, akik annak idején felfedezték az algebra bizonyos formáit a mátrixok és operátorok terén, nem látták előre annak hasznosságát és szerepét az akkor még nem létező kvantummechanikában. A felfedezés és a hasznosítás időszaka közötti időbeli eltérés is fokozza az alapkutatások iránti meg nem értést. Akik csak a ma gyakorlatából és annak szükségleteiből szemlélik a tudományt, hátat fordítanak a holnap gyakorlatának. Hol tartanánk ma, ha elődeink is így gondolkoztak volna? Nem volna mit reprodukálni. A más országokkal való tudományos együttműködés, az integrációs törekvés a tudományban helyes. Hogy csak egy példát említsünk, a dubnai Atomkutató Központ olyan lehetőségeket teremt a kísérleti fizikusok számára, amit itthon nem tudnánk biztosítani. De ez nem jelentheti azt, hogy országonként válasszuk szét az alap-, az alkalmazott és az üzemi laboratóriumi kutatásokat. Ahogy egy kis ország megteremtheti fejlett iparát, illetőleg adottságainak megfelelően az egyes iparágakat, ugyanúgy megteremtheti — s meg is kell, hogy teremtse a saját tudományos kutatóbázisát a kutatás különböző fokainak megfelelően. Tudományos eredmények reprodukálása,, alkalmazása sem képzelhető el a problémákat alapkutatási szinten értő, művelő kutatók nélkül. Ilyen tudósok a felsőoktatásban is nélkülözhetetlenek. Ezzel persze nem ezt akarjuk mondani, hogy egy kis ország mindent egyforma intenzitással kutasson, ez nem is lehetséges, miután ehhez sem anyagi, sem szellemi erővel nem rendelkezünk. De az olyan területeken, ahol a feltételek adva vannak, vagy éppen a társadalom szempontjából szükségesek, a legjobb nemzetközi együttműködés esetén is indokoltak az alapkutatások, gazdagítva ezzel a saját és a világ tudományát is. A tudomány és a gyakorlat egysége valójában sokkal bonyolultabb folyamat, mint azt sokan feltételezik. Nagyon tanulságos erre vonatkozóan az utóbbi idők genetikai vitája is. A tudósok tényekből és nem téveszmékből vonják le következtetéseiket. Az eredményesség érdekében elsősorban is arra kell törekedni, hogy minél sokoldalúbb legyen az információs kapcsolat az elmélettől az alkalmazásig vezető úton és fordítva. A probléma lényege véleményünk szerint az, hogy miképp lehetne hatékonyabbá tenni a kutatást, hogyan lehetne a tudomány eredményeit erőteljesebben, gyorsabban társadalmunk hasznára fordítani. E problémák állandó aktualitása mellett ez a kérdés most a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatosan mint szervezési probléma is felvetődik. Elsősorban nem is arról van szó, hogy új intézményeket létesítsünk — bár erre is nem egy területen szükség lenne —, hanem inkább a meglevő intézmények olyan értelmű számbavételéről és adott esetben bizonyos profilváltoztatásáról, amely meggyorsítaná, szélesebb és szervezettebb alapokra helyezné azt az igen bonyolult folyamatot, amelyet egy tudományos eredmény az alapkutatástól a gyakorlati felhasználásáig megtesz. Jelenleg is szép számban vannak a magyar tudománynak olyan eredményei, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság felhasznált. Nem egy olyan intézménye van az Akadémiának is, amely szocialista szerződést kötött egyes iparágakkal, nagyüzemekkel; igen nagy és évről évre növekvő számú szabadalmat, új eljárást jelentenek be, ezek közül ma már sok segíti a mezőgazdaságot, az ipart, sőt, ha szerényen is, növeli az ország valutakészletét. Ez azonban nem elégséges, hiszen nagyon sok esetben a kapcsolat csak véletlen találkozás eredménye. Az együttműködés összehangolására van szükség a kutatások realizálásánál. Az Akadémián a gazdasági mechanizmus reformjáról lezajlott vitában többen szükségesnek tartották annak megoldását, hogy a kutatások bizonyos fázisai kövessék egymást a kutatóintézmények lépcsőzetes egymásra épülésével. Híd épüljön — ahogy ezt egyik tudósunk mondta —, amely összeköti az alapkutatással foglalkozó intézeteket a nagyüzemekkel. Ez természetesen továbbra sem azt jelenti, hogy az alapkutatással foglalkozó intézményekben ne születhessék alkalmazott kutatási vagy akár laboratóriumi eredmény, vagy fordítva. De jellegében az intézmény az egyik vagy a másik kutatási típusnak legyen az otthona. A tudomány tervezése lehetővé teszi, hogy a népgazdaságnak és a tudomány fejlődésének az igényei együtt szerepeljenek, s ha megvan a kapcsolat, az összefüggés a különböző szintű kutatások, illetve intézmények között, akkor hasznothajtóbb lesz a tudományos dolgozók munkája, gyorsabban realizálódhat a gyakorlatban, ami alapfeltétele a korszerű termelésnek és a sikeres ipari versenynek. ,J Antal Jánosné Ijabb áremelés és bérkövetelések Ausztriában A külpolitikai helyzet FÖLDRAJZILAG SZÉLESÍTI Washington a vietnami ag•**•ressziót, miután a háború mélységben való kiterjesztése nem hozta meg a kívánt eredményt és az utóbbi napokban feltűnően megnövelte az amerikai veszteségeket. A bombatámadások a VDK ellen némileg megritkultak, amit a Pentagon és saigoni fiókja a kedvezőtlen időjárással magyaráz. De nyugati hírügynökségek ezt a jelenséget a VDK légvédelmének érzékelhető megerősödésével hozzák kapcsolatba. A Hanoi— Haiphong iparvidék felé közelítő támadók MIG-gépek erős ellenállásába ütköznek és a szovjet gyártmányú vietnami vadászrepülőgépek súlyos veszteségeket okoznak az amerikaiaknak. A kommentárok feltételezik, hogy az utóbbi időben valamelyest csökkentek azok az akadályok, amelyek késleltették a szocialista országokból a VDK-ba irányuló, főleg katonai segítség eljutását rendeltetési helyére. Az eszkalációnak ezért most egy újabb válfaja kerül előtérbe: a háború kiterjesztése a Vietnammal szomszédos indokínai országokra, valamint az Egyesült Államokkal szövetséges kormányok megnyerése, hogy katonailag támogassák az amerikai erőfeszítéseket Dél-Vietnamban. A Pentagon kedden beismerte, hogy az utóbbi két év során több mint harminc pilótája zuhant le Laoszban, s egy részük a baloldal hadseregének fogságába esett. A laoszi bombázásokat ugyanazzal indokolják, amivel az észak-vietnamiakat, a dél-vietnami partizánok utánpótlási vonalait szeretnék elvágni. A partizánoknál azonban semmi jele a kifulladásnak, viszont Laoszban a hazafias erők azzal válaszoltak a bombatámadásokra, hogy jó néhány repülőteret elfoglaltak, amelyeket az amerikai gépek használtak. A háború kiterjesztésének legújabb jele, hogy csaknem ötezer ausztrál katona érkezett Dél-Vietnamba és Thaiföld is ígéretet tett a közvetlen bekapcsolódásra. Washington vonalát jobbról és balról egyaránt bírálják az Egyesült Államokban. Nixon houstoni sajtóértekezletén például azt követelte, hogy minél előbb katonai győzelmet kell kicsikarni és nem szabad visszariadni a legvégső lépéstől sem. Ezzel szemben Morse szenátor arról beszélt, hogy a béke útjának keresését az eszkaláció azonnali beszüntetésével kell kezdeni. A háború kiterjesztésére irányuló politika ugyanis világháborús veszélyt rejt magában. Jellemző egyébként, hogy Nixon is kénytelen volt elismerni: a vietnami háború egyáltalán nem népszerű hazájában. Az amerikai agresszió elleni tiltakozás olyan emelő lehet, amely felrázza közönyéből a tömegeket és politikai erjedést indíthat el. A tőkés ojságok munkásmozgalmáról szóló cikkében a Pravda azt írja, hogy Japánban, Franciaországban és Olaszországban, sőt magában az Egyesült Államokban is felfedezhetők egy ilyen fejlődés kezdeti jelei. A NATO VÁLSÁGÁRÓL minden egyes nappal újabb tények kerülnek felszínre. Az már biztos, hogy a szervezet központját össze kell pakolni és el kell vinni Franciaországból. A legújabb hírek szerint az új székhely valahol az NSZK-ban lesz, ámbár tart még az érte való versenyfutás London és Bonn között. Az sem teljesen kizárt, hogy távozni fognak a francia csapatok az NSZK-ból. Bonnban már számolnak ezzel az eshetőséggel és a francia minisztertanács szerdai ülése után ennek valószínűsége tovább erősödött. A kabinet üléséről olyan értelemben tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy Bonn jegyzékbe foglalt kívánságai teljesíthetetlenek és a nyugatnémet javaslatok alapján nem sok sikerrel kecsegtetnek az esetleges tárgyalások. A minisztertanácsban beszámolt Couve de Murville bukaresti és szófiai tárgyalásairól. Elhatározták, hogy de Gaulle moszkvai útja előtt a külügyminiszter ismét ellátogat Kelet- Európába. Feltételezhető, hogy az útiprogram összeállításánál szántításba veszik hazánkat is. Franciaország "keleti orientációja" bizonyára az egyik oka annak, hogy Washington erőteljesebben iparkodik Bonnra támaszkodni. Az efféle ellensúly kialakításának szándéka olvasható ki abból a johnsoni iniciatívából, amely az NSZK atomfelfegyverzésének meggyorsítására irányul. E terv részleteiről híranyagunkban számolunk be. Klaus nem lát jobboldali veszélyt Ausztriában Miniszterelnöklégi államtitkári kinevezés Strauss ajánlására Bécsből jelenti az MTI. Az osztrák kormány az üzemanyagárak literenként 20 groschenes emeléséről szóló törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A június elsején életbelépő intézkedés a közlekedés mellett érzékenyen érinti az Ausztriában igen elterjedt olajkályhák tulajdonosait. Nyolcszázezer építő- és fémmunkás már korábban bejelentett 15 százalékos bérkövetelése után, szerdán nyilvánosságra került, hogy a textil- és ruhaipar, valamint az olajfeldolgozó ipar dolgozói ugyancsak béremelést kívánnak. Egyidejűleg kell a kormánynak a közalkalmazottak régen megígért fizetésemelésével foglalkoznia Az utóbbiak a sajtó szerint 10 százalékot kívánnak. Az osztrák ipar és kereskedelem vezetőinek köreiből máris elhangzott a figyelmeztetés, hogy a »túlzott bérkövetelések« az árszínvonal további emelkedésére vezethetnek, azaz a tőke ismét a vásárlókra kívánja áthárítani terheit. Klaus kancellár kedden este az osztrák televízióban elhangzott interjújában ismételten megerősítette: Ausztria »maga értelmezi semlegességét". Nézete szerint Ausztria közöspiaci társulása annak ellenére, hogy a Szovjetunió más véleményen van, összeegyeztethető az államszerződéssel, az osztrák semlegességgel. Lehetséges, hogy a Szovjetunió az eddigieknél erősebb formában ismétli majd meg figyelmeztetését, de ez sem akadályozza meg Ausztriát abban, hogy azon az úton haladjon tovább, amelyet helyesnek tart és amely megfelel gazdasági érdekeinek — mondotta a kormányfő. A tévé szocialista riportere megemlítette, hogy a néppárti kormány programjában nem jutott eléggé kifeje zésre a szélsőjobboldal elítélése. Klaus nézete szerint az a mondat, amely az ifjúságnak a megértés, a türelem jegyében való nevelésére vonatkozik , elegendő. Egyébként a kérdésben a jelenlegi törvényes biztosítékokat ugyancsak elegendőnek találja. A kancellárnak a Habsburg Ottóval kapcsolatos kérdésre adott válasza egyértelműen arra enged következtetni, hogy az új kormány nem kívánja megakadályozni Ottó Ausztriába való visszatérését. Klaus szerint az ügy igazságszolgáltatási kérdés (egy osztrák felsőbíróság már három évvel ezelőtt jogosnak ítélte Ottó visszatérését), valamint az útleveleket kiállító hatóságok problémája. A kancellár szerint Gruber volt külügyminiszter, akinek miniszterelnökségi államtitkári kinevezése úgy Ausztriában, mint külföldön a legnagyobb visszhangot keltette, új munkakörében nem külpolitikai, hanem kizárólag belpolitikai feladatokkal foglalkozik majd. A Frankfurter Rundschau szerint — mint már jelentettük — a szélsőjobboldali Gruber Franz Josef Strauss ajánlására került új beosztásába. Több ezer ausztráliai katonát szállítottak Dél-Vietnamba Thaiföld is segítséget ígért az amerikaiak bábkormányának A Sydney nevű ausztráliai csapatszállító hajó szerdán horgonyt vetett a dél-vietnami Vang Tau kikötőjében és partra szállított egy 4500 főnyi ausztráliai harci különítményt. A 4500 katona közül 400 sorkatona is van. Ez az első eset, hogy Ausztrália sorkatonákat nagyobb alakulatokban a délvietnami frontra küld, miután az ausztráliai kormány bevezette a sorkötelezettséget. A Da Nang-i kelepce A bangkoki rádió szerdán közleményt ismertetett, amely szerint a thaiföldi kormány katonai segítséget nyújt a délvietnami kormánynak a partizánok ellen viselt háborúban. Thaiföld egy katonai szállítóhajót, egy őrhajót és két C— 123-as típusú csapatszállító repülőgépet küld, eleget téve a saigoni kormány kérésének. A hajókat és repülőgépeket thaiföldi személyzet fogja kezelni. A thaiföldi kormány kedd esti ülésén született döntés értelmében a segítséget két hónapon belül elküldik Dél-Vietnamba. Da Nang város közelében dél-vietnami szabadságharcosok tőrbecsaltak egy katonai alakulatot a szerdára virradó éjjel. Az amerikaiak a "Georgia" hadművelet keretében úgynevezett tisztogató hadműveletet folytattak és Da Nangtól 40 kilométernyire délnyugatra átkeltek egy folyón, amikor a "bokrok és fák" egyszerre megelevenedtek, s a nagyszerűen álcázott partizánok közvetlen közelből lecsaptak az ellenségre. Egy sebesült amerikai őrmester, akit később sikerült kimenteni a front mögé, újságíróknak elmondotta, hogy teljesen gyanútlanul vonult előre, amikor közvetlenül az orra előtt "felállt egy bokor és rápuskázott". A "tisztogató akcióban" részt vevő másik amerikai alakulatra aknavetővel tüzeltek a partizánok és súlyos veszteségeket okoztak neki. Közelharcba keveredtek az amerikaiak a felszabadító erőkkel egy másik összecsapásban is, amely Saigontól néhány kilométernyire nyugatra zajlott le. Itt egy amerikai szárazföldi egység szenvedett súlyos veszteségeket. Több mint 300 bevetés Szerdán az amerikai haditengerészet vadászbombázói ismét támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, de az alacsony felhőzet, a továbbra is rossz látási viszonyok miatt kisebb mértékben, mint szokták. A támadó gépek Hanoitól délre egy partmenti sávot bombáztak. A partizánok feltételezett dzsungel-állásai ellen lényegesen nagyobb szabású légiakciókat hajtottak végre. A három fegyvernem gépei összesen 301 bevetésen jártak Dél- Vietnam fölött és B—52-es típusú óriásgépek is részt vettek a feltételezett utánpótlási vonalak bombázásában. Lélektani hadjárat a VDK ellen A VDK elleni amerikai légiagresszióval egyidejűleg az Egyesült Államok lélektani háborút is visel a demokratikus Vietnam ellen — jelentette ki a vietnami nemzetgyűlés legutóbbi ülésén Hoang Quoc Viet, a VDK főügyésze. Beszédének szövege a szerdai Nhan Dánban jelent meg. A főügyész elmondotta, hogy az amerikai imperialisták diverzánsokat, kémeket dobnak át a demokratikus Vietnamba, azzal a feladattal, hogy dezorganizálják a hátországot és akadályokat gördítsenek a szocialista építés útjába. Az előadó hangsúlyozta: a demokratikus Vietnam dolgozóinak ébereknek kell lenniük, hogy megakadályozzák a felforgató tevékenységet végző provokátorok munkáját. Franciaország megnehezíti légitere használatát a NATO számára A korlátozás az amerikaiak ellen irányul Párizsból jelenti a Reuter és az AP. Franciaország értesítette főbb NATO-partnereit: június elsejétől havonta kérniük kell a francia kormánytól, hogy engedélyezze katonai repülőgépeik átrepülését Franciaország felett, vagy leszállását az ország területén. Korábban az engedélyezés az év végén csaknem automatikusan történt és az engedély egy egész évre szólt Az új francia döntés, amely szerves része de Gaulle tábornok tervének, hogy Franciaország kilép a NATO-ból, főként az Egyesült Államokat sújtja. Az amerikai légierő ugyanis körülbelül százezer repülést hajt végre évente Franciaország felett Franciaország az új rend értelmében egyhónapos előzetes figyelmeztetés után bármelyik NATO-országtól megvonhatja a jogot, hogy francia terület felett átrepüljenek gépei.