Magyar Nemzet, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
Változatosabb műsorrend lép életbe október 17-én a rádióban A rádióhallgatók megváltozott és folyton változásban levő napi életritmusa, műveltségi színvonalának differenciálódása és nem utolsósorban a tévé terjedése arra indította a Magyar Rádió vezetőit és szerkesztőit, hogy a megváltozott körülményekhez jobban illeszkedő műsorszerkezetet dolgozzanak ki. Erről az új, gazdagabb és változatosabb műsorszerkezetről tájékoztatta pénteken délelőtt a sajtót dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhelyettese. Az új műsorszerkezet október 17-én lép életbe. E szerint a Kossuth-adó fő jellege az eddigiekhez képest nem változik: továbbra is anemzeti főadók szerepét tölti be és jellemzője az egész napot sűrűn átszövő hír-periódus. Ezek közé a hír-periódusok közé a Kossuth-adó különféle műfajú zenei műveket, fontos politikai, ifjúsági és irodalmi adásokat helyez el. Lényeges változás lesz a Petőfi-adó jellegében. Eltolódik a könnyű, szórakoztató műfajok irányába és lényegesen több információs anyagot közöl. Ennek érdekében a Petőfiadó műsorideje naponta 95 perccel növekszik és délelőtt 10 órától éjszaka negyed 12-ig folyamatosan sugároz műsort Változatosan alakul a Petőfi adásidejének különösen a délutáni műsora. Kettőtől hatig... címmel naponta új műsorblokkal jelentkezik a non stop- jelleggel, a legszélesebb hallgatóközönség számára. A négyórás műsor háromnegyed része a könnyűzene különféle műfajaiból és népszerű, rövidebb komolyzenei művekből alakul. A fennmaradó egy órát rövid tájékoztató hírek, politikai gloszszák, könnyed irodalmi és ifjúsági írások, karcolatok, útiképek töltik ki. A Petőfi-adó délelőttjeinek is fő jellegzetessége a derűs zenei és irodalmi műsor lesz. Este a Petőfi-műsor továbbra is a Kossuth-adó kiegészítője marad. Az URH-adó elsősorban a zenei, irodalmi, tudományos és politikai műsorok iránt érdeklődő, igényes hallgatótáborhoz kíván szólni. Ezt a műsorszerkezetet a Rádió a következő évek folyamán, fokozatosan valósítja meg, addig, adásidejét naponta 68 perccel növelve, a műsorkezdéstől egy-másfél órás könnyűzenét sugároz, hétfőn, szerdán és pénteken megismétli a Kossuth-adón délben elhangzó Tánczenei koktélt, kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap a Hanglemezparádé című műsort sugározza a délután 6.05-ös Hírek után. A hallgatóság sürgető igényeinek megfelelően megváltozik a Kossuth-adón az Esti krónika időpontja. Nyolc óra helyett hét órakor kezdődik és fél óráig tart. Ennek megfelelően egy órával korábban kezdődhetnek és fejeződhetnek be a rádiójátékok, színházi közvetítések és szórakoztató összeállítások, s új rövid hírperiódus kezdődik kilenc órakor. A tízórás és az éjféli hírek sugárzásának időpontja változatlan marad. Hogy a rádiójátékokat és a színházi közvetítéseket ne kell? jen megszakítani, a Jóéjszak,] hát, gyerekek című műsor ól-| kerül a Petőfi-adóra esti 7 órai] 54 perces kezdettel. Változik a], Kossuth délutáni hírperiódu-sainak időpontja is: az eddigi? négy órás hírek helyett három]' órakor, hat óra helyett pedig'] öt órakor közöl híreket a Kos-]' suth-adó. A Petőfi-adó déli] után 2-kor, 3-kor, 6-kor ad hí-]reket és 8 órakor megismétli', az Esti krónikát. Itt a 11 órás1] hírek kezdésének időpontja]' változatlan. Jelentősebb változi]zás az is, hogy keddenként a Petőfin délelőtt háromnegyed? tizenegykor ismeretterjesztő', műsor kezdődik az otthon tar-,'tózkodókhoz, háromnegyed' ] egykor pedig Házunk tája cím]' mel tanácsokat ad a házkörüli'] munkákhoz. Pénteken délben]' egy órakor rendszeresen pe-,]dagógusokhoz szóló műsort sugároz a Petőfi. A Tánczenei, koktél ezentúl eggyel többször: hétfőn, szerdán és pénteken] jelentkezik a Kossuth-adón, hétfőnként pedig reggel ne] gyed tízkor A hét előadómű, része címmel új sorozat indul] A hét zeneszerzője című mű-,sor helyett. Az óvodásoknak és a kicsinyeknek szóló műsor úgy bővül, hogy minden hetem mesejátékot is közvetít. A Húszas stúdió című műsor szerda helyett ezentúl hétfőn, délután 6 órakor jelentkezik rendszeresen a Kossuthon és péntekenként a Petőfin a megszűnő csütörtöki Élőszóval — muzsikával című műsor helyett négy új műsor kap helyet: Budapesti egyveleg, Országjárás, Munka után... és Túl az élet delén címmel. Hétfőnként, havonta egyszer. Életemről címmel köztiszteletben álló személyiségekről dokumentumműsorok készülnek a Kossuthon. Újdonság számba megy, hogy időnként ismét jelentkezik az Éjszakai rádiószínház. A szombati, vasárnapi és ünnepi, valamint a tévés szünnapok műsorában újdonság lesz például hetenként egyszer, vasárnap délután a Táskarádiósok című új műsor és az Ez is, az is százhúsz percben című kéthetenként ismétlődő műsor a Petőfi-adó vasárnapjain. Az október 17-én bevezetendő új műsorszerkezet nem érinti a Rádió jelenlegi fő műsorarányait: a zene továbbra is a program 65 százalékát, a próza pedig 35 százalékát teszi ki. A Rádió vezetőségének pénteki tájékoztatója szerint az új műsorrend nem jelent megmerevített, változtathatatlan programot, hanem a gyakorlat során a hallgatók igényei és kívánsága szerint módosítható. Október 20-án indul Olaszországba a Madách Színház Firenzében, Bolognában. Torinóban vendégszerepel a Madách Színház társulata október végén. A 70 tagú együttes 20-án kalónarepülőgéppel utazik Olaszországba. A Madách Színház társulata az első magyar prózai színházi együttes, amely fellép Olaszországban. Október 21-én mutatkoznak be a firenzei Testre della Pergolában az Egy szerelem három éjszakája című musicallel. A Koldusoperát 22-én és 23-án adják elő. 25-én és 26-án Bolognában a Koldusoperát mutatják be. A torinói színházban 28-án az Egy szerelem három éjszakáját, 29-én és 30-án pedig a Koldusoperát játsszák. Ezen az utolsó napon délelőtt és délután is előadják Brecht művét. Az olasz nyelvű műsorfüzetben jelenetről jelenetre tájékoztatják a nézőket, mi történik a színpadon. Szó van arról is, hogy Firenzében — éppen úgy, mint a társulat moszkvai vendégszereplésének idején — kicsiny »tol■mácsgépeket* helyeznek el a széken s így a néző fülhallgatón hallhatja olaszul a szöveget. Maffsr Vmzw Megkezdődött a múzeumi hónap a fővárosban A hagyományos őszi múzeumi hónap első budapesti eseményeként pénteken ünnepélyesen megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb állandó kiállítása A reformkor és a szabadságharc irodalma címmel. A megnyitó ünnepségen megjelent Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Dr. Ortutay Gyula akadémikus tartott megnyitó beszédet. Utalt arra, hogy a hét teremben felsorakoztatott dokumentumok a magyar irodalom öntudatra ébredésének, a magyar kultúra felemelkedésének áldomásait mutatják be, s így a múltról szólva napjainkhoz is szólnak. A reformkor nagy nemzedékének életműve, haladó öröksége ma is segítséget, ösztönzést ad a jelen problémáinak megoldásához. A költészet napjai Budapesten Százhúsz európai költő érkezik hazánkba A költészet egyetemességéről és nemzetköziségéről tanácskoznak a magyar költők Európa minden országából érkező százhúsz költőtársukkal október 18 és 25 között. A költészet napjai Budapesten nevű kerekasztal-konferenciájukon — erről tájékoztatták a sajtót az Írószövetség képviselői pénteken az újságíróklubban. Garai Gábor, az írószövetség titkára, a nemzetközi költőtalálkozó rendezőbizottságának titkára bevezetőjében a költők mostanában mindegyre szaporodó nemzetközi találkozásainak jelentőségét méltatta. "A költészet sok nyelvű, de a költők megértik egymást" — mondotta. A nemzetközi tanácskozás programját Somlyó György, a rendezőbizottság titkára ismertette. Az egyhetes tanácskozáson a fő témát négy részre bontva vitatják meg: beszélnek a költészet fordításáról, a költészet és a társadalom kapcsolatáról, a modern és a hagyományos költői formákról, végül a magyar költészet és az európai költészet kapcsolatairól. A tanácskozásra Budapestre érkezik többek között Rafael Alberti, Salvatore Quasimodo, Szemjon Kirszanov, Konsztyantin Szimonov, Ingeborg Kachman (NSZK), Guillevic, Gianni Toti és Parusz Szevak. A külföldi vendégek verseikből fölolvasnak, s verseik fordítását magyar fordítóik vagy neves szavalóművészek adják elő a főváros hét művelődési házában rendezett költői esteken. A vendégek érkezésükkor megkapják a New Hungarian Quarterly, a Kritika, a Nagyvilág és a Szerzői Jogvédő Hivatal idegen nyelvű bulletinjának egy-egy példányát; ezek a folyóiratok részben vagy egészben a költőtalálkozó alkalmából készült összeállításokat, tanulmányokat, antológiákat közölnek. Kedves gondolatot valósított meg a Corvina: Árion címmel, Somlyó György szerkesztésében több nyelvű tanulmánykötetet adott ki a nemzetközi költőtalálkozó tiszteletére. Az igen szép könyvben ankét olvasható a versfordításról, nagy magyar költők verseit közli különféle fordításokban. Mai költőink műveiből több nyelven olvasható ízelítő. Az Árion egy-egy példányát a konferencia vendégei ugyancsak megkapják érkezésükkor. Ma nyílik a szolnoki művésztelep budapesti kiállítása A szolnoki művésztelepen élő alkotók munkásságát tárja a közönség elé szombaton nyíló bemutatójával a Magyar Nemzeti Galéria. Pogány G. Gábor főigazgató — aki Pénzes Éva művészettörténésszel közösen rendezte a szolnokiak anyagát — pénteken sajtófogadáson számolt be arról, hogy a hazai képzőművészet jelenének legnagyobb múzeumában sorra fölvonultatják az ország úgyszólván valamennyi vidéki művészkolóniáját, a festők, szobrászok, grafikusok műveit. Az a cél, hogy a közönség az időszaki tárlatokkal minél átfogóbb képet kapjon ábrázoló művészetünk sokarcúságáról, szellemiségéről, eredményeiről. A tervek szerint a közeljövőben felhozzák Budapestre Miskolc, Szeged, Pécs képzőművészeinek anyagát. Ezúttal a Nemzeti Galéria földszinti teremsorában a látogatók a legrégibb magyar művésztelep eredményeivel ismerkedhetnek meg. Tizenöten mutatkoznak be munkáikkal, nagyrészt fiatal — vagy legalábbis a középgenerációhoz tartozó — festők, továbbá három szobrászművész: Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László. Az elmúlt tíz esztendőben született műveik — együttesen 380 alkotás — láthatók a kiállításon. Az anyagban a tenyérnyi ólomszobrocskáktól a hatalmas táblafestményekig minden műfaj és minden méret helyet kap. A rendezők még középületeket díszítő, nagyfelületű domborműveket is elhelyeztek a tárlaton, külön vitrinben , fényképeken. A fotóváltozatok között látható például a balatonfüredi szívkórház és a szarvasi művelődési otthon homlokzati kődomborműve, Simon Ferenc alkotása. „Én — a szemtanú" Egy tragikus sorsú író különös sorsú könyve Hitlerről Halála után negyedszázaddal világhírű lett Ernst Weiss, az éles hangú antifasiszta német orvos-író és lehdér Augenzeuge című regénye. Hermann Kesten nyugatnémet kritikus írt a műhöz az elfeledett szerzőt bemutató előszót. Az ickingi és müncheni Kreisselmeier Verlag adta ki a könyvet. Ennek a könyvnek valóban különleges sorsa volt. Amikor Hitler seregei a második világháború során bevonultak Párizsba, Ernst Weiss öngyilkosságot követett el a Grand Hotel Trianon Palace fürdőszobájában. Mérget vett be, és utána felvágta az ereit. Már régebben készült az öngyilkosságra. Walter Mehring és Hertha Pauli, az emigrációba kényszerült német művészvilág több képviselőjével együtt, néhány nappal előbb hiába könyörgött neki, hogy meneküljön velük. Ernst Weiss nem vállalkozott a bujdosásra. Közölte, hogy a Quartier Latin-ban marad. Gyengeségére hivatkozott. Pénze sem volt. Már hosszabb ideje alig mozdult ki párizsi szobájából Naponta legfeljebb egyszer evett. Előfordult, hogy egyszer sem. Szállodai szobájában kiadatlan kéziratok hevertek az asztalon. Naplójegyzeteket készített már évek óta. Barátai azt mondták, hogy izgalmasan érdekesek voltak. Elvesztek. Az a Hitler—akit Ernst Weiss "az emberiség első számú ellenségeinek tartott — az első világháború során, mint Ernst Weiss törzsorvos páciense, feküdt a tábori kórházban. Amikor a későbbi -vezér és kancellár- még csak a császári német hadsereg altisztje volt, egy alkalommal ellenséges gáztámadástól átmenetileg megvakult. Ernst Weiss mentette meg a szemevilágát. Az író nem feledkezett meg páciense nevéről később sem, amikor már régen szakított az orvosi hivatással. Nem feledkezett meg arról, hogy milyen pályát futott be az a Hitler, aki akkor a tábori kórházban hisztérikusan könyörgött az orvosainak, hogy mentsék meg. A Per Augenzeuge kézirata véletlenül megmaradt: néhány nappal öngyilkossága előtt Ernst Weiss New Yorkba küldte ezt a művét, az egyik emigráns újság pályázatára. A bírálóbizottság megállapította: egyik pályamű sem felelt meg a követelményeknek. A szemtanú feledésbe merült. Szerencsére, valaki eltette. Egy-két évtizeddel később azután véletlenül előkerült. Most kiadták. Hermann Kesten-nek, aki A szemtanúhoz portré-tanulmányt írt, az a nézete: ez a cseppet sem titkolt "kulcsregény" olyan jelentős alkotás, amely túlzás nélkül megérdemli, hogy századunk egyik legérdekesebb német lélektani regényének nevezzék, így maradt — főképp ezzel a művel — Ernst Weiss neve az utókorra. Nem szabad megfeledkezni néhány más alkotásáról sem. Elsősorban a Boetius von Orlamünde-ről, a Georg Letham, Arzt und Mörder-ról, a Der arme Verschwender-ről és a Der Verführer-ről. Mindegyik tanúsít valamit Ernst Weiss tehetségéről. De egyik sem olyan érdekes és jelentős, mint a Der Augenzeuge. Egy ismeretlen szerző a bíróság előtt megtámadta a regény címét. Azzal érvelt, hogy ő hamarabb írt regényt ugyanazzal a címmel. A nyugatnémet bíróság, amelynek döntenie kellett, kötelezte a Kreisselmeier Verlap-ot, hogy változtassa meg az eredeti címet. A belső címlapra, a Der Augenzeuge elé, oda nyomtatták szándékosan más betűkkel az "Ich* szócskát. A borítólapra ugyancsak odaragasztottak egy kis betűkkel nyomott "Ich*-et. A belső címlap előtti oldalra pedig gyászkeretes szöveg került, amely hírül adja: A bírósági kötelezte a kiadót, hogy az üz- leti forgalomban — A szemta- ? nú helyett — az Én — a szem- t tanú címet használja. Ez ki- ? zárólag a kereskedelmi forga- lom szempontjából szükséges. Az Én — a szemtanú cím használata kényszermegolldás ... A kiadó a gyászkeretes értesítésben bocsánatot kért az olvasóktól a címváltoztatással összefüggő "esztétikai és logi-kai hiányért*. J Sokan írtak már könyvet ■ Hitlerről. De senki sem látta ] ilyen közelről a tirannusjelöl,tét, mint Ernst Weiss. Ő úgy látta a Harmadik Birodalom feljövendő megalapítóját, mint aki fél-idióta benyomását keltette, szabadjára engedte hisz-tériáját, és akin meglátszott, hogy fél-analfabéta. A fél-idiótábólegy időre a leigizott Európa ura lett. A hisztérikus bebizonyította, hogy egy kontinensre terjedő ] tömeghisztériát tudott kelteni., A fél-analfabéta pedig arról tanúskodott, hogy művelt és] okosnak számító embereket is] magával ragadott. ] Ernst Weiss, aki a tábori] kórházban — orvosi esküjének megtartásával — megmentette Hitler szemevilágát, akkor jó] orvosnak, most — tragikus ha-ála után negyedszázaddal — ] jó írónak bizonyult , Sós Endre ! WAWAWr.WW.WAW BUDAPESTI ZENEI HETEK Irigard Seefried és Erich Werba dalestje AZ ELŐADÓMŰVÉSZET RITKA PILLANATAINAK részese volt a közönség szerdán este: a hanglemezről már régóta jól ismert énekesnő, Irmgard Seefried és Erich Werba, a kiváló zongorista személyesen lépett a Zeneakadémia pódiumára. S amikor e gyönyörű koncertről beszámolunk, fokozottan kell hangsúlyoznunk : korántsem énekesnőről és zongorakísérőjéről van szó, hanem két nagyszerű muzsikus együttes produkciójáról. Mert éppen ebben kereshető a dalirodalom lényege, varázsának, ható erejének titka ... Seefried hangja bizonyos mértékig és bizonyos helyeken némileg matt színezetű — ezt azonban hallgatója csak akkor veszi észre, ha a produkció egészétől el tud vonatkozni és külön ennek megfigyelésére koncentrál. E nagy művésznő az előadott művekkel olyan mértékben leköti és magához láncolja az embert, olyan különleges módon teszi a közönséget a zenei folyamat részesévé, hogy az ilyesféle megfigyelésekre egyszerűen nem marad ideje. A varázs eszközei között az egyik legfontosabb j elem" Erich Werba zongorajátéka. Mint mondottuk, a dalirodalom számtalan remekműve már eleve kizárja azt a lehetőséget, hogy a két előadó funkcióját adallam* és akíséret* kettősségére bontsuk. Ez még akkor is lehetetlen, ha egyébként igen gyakran éppen ilyesféle megoldásokban vagyunk kénytelenek Schubert- vagy Schumann-dalokatélvezni. Az igazság az, hogy dalt éppúgy, mint hegedű zongora-szonátát, csakis két tökéletesen összetanult, művészileg egybeforrott muzsikus adhat elő. Erich Werba zongorázása azonban még egy fokkal magasabb rendű: érzékenysége azokra az egyedülvaló pillanatokra is kiterjed, amelyek csupán egyetlen adott produkció keretén belül születnek és csakis ott, csakis akkor bírnak érvénnyel. Werba tudja és érzi amit tennie kell — ennél magasabb felső fokot nehéz lenne találni játékára. A MŰSORON és a ráadásokban szereplő több mint negyedszáz dal közül ezúttal csupán néhányat szeretnénk emlékeztetőül felvillantani, mindenekelőtt a sok vitát kiváltó schuberti -opusz l.*-et, az Erlkönig-et. Seefried ezt valóban egyedülállóan oldotta meg s megoldása kétségkívül eltér a nálunk megszokott formától. Mint az köztudomású: e goethei ballada keretében egy apa lovon viszi halálosan beteg gyermekét, ám mire céljához ér, a gyerek meghal. A schuberti mű előadási nehézsége abban rejlik, hogy a gyerek lázálmában fantáziál, apja csitítgatja, nyugtatja, de az álomkép valóra váltásaként a lidérckirály is megszólal. Utóbbi Schubertnél hangsúlyozottan pianisszimó és dinamikai tekintetben változatlan hangon énekel. Ezt a részletet nálunk játékosan és érzelmesen szokták énekelni, félreértvén a szöveget, amely hízelgést és csábítást tartalmaz ugyan, de Schubertnél mindez mozdulatlanul és ezáltal félelmetesen szól. Seefried a kevésbé hatásos, de értelmileg helyes megoldást választotta, még azon az áron, ha cserébe le kellett mondania a külső hatások egy részéről. A Schubert-dalokból A halál és a lánykát említhetjük még, mint valami különös és egyszerűségében lenyűgöző mozzanatát az estének. Az előbbihez hasonló drámai szituáció szintúgy végtelenül egyszerű, minden külsőségtől mentes megoldása volt ez a produkció. Mind Seefried, mindpedig Werba, valami egészen rejtélyes erővel kapcsolta egymáshoz e dal lassú, földöntúlian nyugalmas hangjaitakkordjait. És a koncertteremben megállt a levegő . .. Seefried művészetének a "Sötét" oldala természetesen épp ilyen gazdagsággal bontakozott ki Hugo Wolf és Schumann dalaiban is. A Wolf-dalok helyenként "trisztános" éjszakai izzása, szenvedélyes és ugyanakkor mégis álló jellegű kromatikája minden ízében a zenei értelmet nyilvánította ki számunkra, két nagy előadóján keresztül. Ezekhez képest könnyed, szinte játékos feladatnak tűnt a műsort nyitó hat Mozart-dal, melyekben Seefried művészetének áttetsző egyszerűségét pillanthattuk meg. Valóban úgy szóltak ezek a Mozart-dalok, mint ahogyan a szerző elgondolta őket — ittott apró utalásaikkal egy-egy közismert nagy opera pillanatára, hangulatára, figurájára —, a könnyű kézzel odavetett vázlat minden tűnő szépségével, az élet egyetlen, apró mozzanatának szinte pillanatfelvételre emlékeztető megragadásával. Seefried és Werba a hat Mozart-dal előadásával látszólag könnyű — végső soron azonban igen nehéz feladatot vállalt és oldott meg. Arról van szó itt, hogy e daloknál a hallgatónak többnyire alig van ideje arra, hogy saját magában bizonyos körvonalakat rajzoljon fel egy-egy darabról, inkább e miniatűr remekek végén eszmél csak rá a hallottakra. Seefried és Werba azonban — mint minden nagy művész — már a darab első ütemében a lényeget, az apró tétel magvát tárja elénk és e magból sarjasztja ki a továbbiakat. Werba keze alatt a legegyszerűbb kísérőfiguráció is hangulatot koloritot, levegőt teremt, előre meghatározza a kereteket, amelybe majd az ének beleilleszkedik. Természetesen a közönség nehezen tudott megválni Irmgard Seefried és Erich Werba művészetétől, és a ráadások egész sorát kapta a kitűnő vendégművészektől. Pernye András ■ Szombat, 1966. október 1. színházak mai műsora i Állami Operaház: A nürnbergi ■ mester dalnokok (Rétkay béri. 1.)(6) — Erkel Színház: Chopéniana, 'Koncertműsor. Poloveci táncok (5. 'béri. 2.) (7) — Nemzeti Színház: Az [ ember tragédiája (7) — Katona József Színház: Szörnyeteg (7) — Madách Színház: Koldusopera (7) .— Madách Kamara Színház: Mezítláb a parkban (7) — Vígszínház: A fizikusok (7) — Ódry Színpad: ►Szegény Dániel (fél 8) — Tháliás Színház: Az Ördög és a Jóisten (7) József Attila Színház: Húszévesek (du. fél 3). Kényszerleszállás :(M. bér. I.) (7) — Fővárosi Operettszínház: My Fair Lady (du. fél ,3), (Komb. 5. béb. 1.) (7)• — Vigdám Színpad: Made in Hungary (fél 8) — Kis Színpad: LeszállásPárizsban (7) — Kamara Varieté: , Krimi magyar módra (du. 6 és fél ,9) — Fővárosi Nagycirkusz: Delfin Show (du. 3, 5. 7, 9) — Állami Bábszínház: A fából faragott kiirályfi, Petruska (du. fél 4) — Épitők Irodalmi Presszója: Légy hűönmagadhoz (8). A LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! NNVAN GAZOS FÉREGIRTÁST VÁLLALUNK AZONNAL 6 órás gázosítás szigetelés nélkül — garantáltan hatásos eredmény! Diszkréció biztosítva! TAKARÍTÓ KSZ Budapest, VII., Majakovszkij utca 77. Telefon: 220—059