Magyar Nemzet, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

S­ze­r­ti­a, 1989. február 1. 85 000 gyűlésen jelölnek képviselőket és tanácstagokat a választópolgárok Fontos új állomáshoz érkez­nek a választási előkészüle­tek: február 2-án országszerte megkezdődik a jelölő gyűlések sorozata. Mint ismeretes, az új országgyűlésnek 349 tagja lesz, akiknek jelölésére feb­ruár 2­ 8 között kerül sor, s ugyanebben az időszakban tartják az ország különböző tájain azokat a gyűléseket is, ahol az újonnan megválasz­tandó megyei tanácsok tagjai­ra tesz majd javaslatot a la­kosság. Ugyancsak február 2-án kezdődnek, s 21-ig bo­nyolódnak le az egyéb tanács­tagi jelölő gyűlések. Országosan mintegy 85 000 jelölő gyűlés lesz, s a válasz­tók összejöveteleit — törvényi szinten egyébként ez új ren­delkezés — a Hazafias Nép­front helyi bizottságai szerve­zik, a már korábban létrejött választási elnökségek és a vá­lasztókerületi bizottságok köz­reműködésével. A tanácskozá­sokon a választók nemcsak ar­ról döntenek, kiket látnának szívesen városuk, községük, ke­rületük vagy körzetük érde­keinek szószólóiként az or­szággyűlésben vagy a tanácsi testületekben, hanem az utób­bi négy év parlamenti, illetve tanácsi munkájáról is véle­ményt mondanak. A­ jelölő gyűléseket az illető város, kerület, vagy község viszonyait jól ismerő helybeli közéleti emberek vezetik majd le, az illetékes népfrontbizott­ságok megbízása alapján. Egyébként mind az országgyű­lési képviselők, mind a tanács­tagok jelölése választókerüle­tenként történik, s egy-egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Vá­lasztói gyűléseket nemcsak a lakóterületeken, hanem üze­mekben, vállalatoknál, terme­lőszövetkezetekben, állami gaz­daságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegyve­res testületeknél és a rendé­szeti szerveknél is tartanak majd. A választók által előterjesz­tett személyek közül az or­szággyűlési képviselőjelöltek­re a Hazafias Népfront me­gyei, illetve fővárosi bizottsá­ga tesz javaslatot. A jelöltek névsorát a választás napja előtt legalább 20 nappal meg­küldik a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek. Több jelölt esetén a Ha­zafias Népfront megyei, vagy fővárosi bizottsága foglal ál­lást, a jelöltek sorrendje te­kintetében. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége ez­után az országgyűlési képvi­selőjelöltek névsorát az Or­szágos Választási Elnökséghez nyújtja be, s egyúttal csatolja a képviselőjelöltek nyilatkoza­tát, arról, hogy az illetők a je­lölést elfogadják. Ha a jelö­lés a törvényes követelmé­nyeknek megfelel, az Orszá­gos Választási Elnökség a je­löléseket elfogadja A választójogi törvény egye­bek között kimondja, hogy az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát, illetve a tanácstag­jelöltek nevét legalább 10 nap­pal a választások időpontja előtt az illetékes választási el­nökségek kötelesek közzétenni. A választások előkészítésé­nek következő szakaszában a nagygyűlések, az országgyűlé­si képviselőjelöltek és a ta­nácstag-jelöltek részvételével tartandó gyűlések sorozata, al­kalmat nyújt arra, hogy a la­kosság nagy tömegei a helyi feladatok mellett — jelöltjeik tájékoztatói alapján — az or­szágos feladatokkal is megis­merkedjenek, megbeszéljék a párt ■ és a kormány politikájá­ból adódó új feladatokat, tájé­­kozódjanak a párt IX. kong­resszusának határozatairól, ta­nácskozzanak szűkebb hazájuk és az egész ország előtt álló tennivalókról. Ülést tartott az MSZBT budapesti elnöksége Az MSZBT budapesti elnök­sége kedden dr. Gyalmos Já­nos elnöklésével a Barátság Házában ülést tartott, amelyen, megtárgyalta 1967. évi munka­tervét. A programban kiemel­kedő helyet foglal el a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának meg­ünneplése és ezzel kapcsolat­ban a szovjet nép gazdasági, kulturális és tudományos ered­ményeinek, a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájának ismertetése. A többi között a Hazafias Népfronttal közösen tudományos ülésszakot ren­deznek a békedekrétum 50. évfordulója alkalmából, elő­adásokon, kiállításokon mutat­ják be a szovjet tudomány fél­évszázados fejlődését, az egyre szélesedő és gazdagabbá váló magyar—szovjet kapcsolato­kat.­­A Szovjetunió történeté­ről és mai életéről a szovjet filmgyártás legkiemelkedőbb alkotásaival összeállított film­sorozat ad számot. A budapesti elnökség új kez­deményezéseként ősszel meg­rendezik a hős városok — Moszkva, Leningrád, Volgo­­grád, Kijev, Ogyessza, Szevasz­­topol — ünnepi hetét. A magyar református egyház küldöttségének látogatása Amerikában A magyarországi református egyház négytagú küldöttsége, amerikai egyházi szervek meg­hívására, háromhetes körutat tett az Egyesült Államokban. A küldöttséget dr. Bartha Ti­bor püspök, a református egy­ház zsinatának elnöke vezette. Tagja volt Szamosközi István, a dunamelléki református egy­házkerület püspöke, dr. Finta István, a Református Élet fe­lelős szerkesztője és dr. Tóth Károly, a református egyete­mes konvent titkára. A magyar református egy­ház képviselői a Tennessee ál­lamban levő Memphisben részt vettek az amerikai pres­­biteriánus egyházak tanácsko­zásán, s ott találkoztak az Egyesült Államok, Kanada és Közép-Amerika 13 református egyházának küldötteivel. A" magyar egyházi­ vezetők meg­hívták az amerikai egyházak "képviselőit a magyar reformá­tus egyház megalakulásának 400. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A jubiláns megemlékezést május 19-én és 20-án tartják Debre­cenben. A memphisi konferencián dr. Bartha Tibor püspök elő­adást tartott a magyarországi református egyház életéről és tájékoztatta a megjelenteket a jubileumi ünnepségek tervei­ről. Az amerikai magyar refor­mátus egyházak meghívták a küldöttség tagjait számos gyü­lekezetbe, ahol találkoztak az egyházi vezetőkkel, lelkész­kon­ferenciákon vettek részt és eszmecserét folytattak a gyü­lekezetek lelkészeivel és tag­jaival. A program keretében a magyar lelkészek amerikai tartózkodásuk mindhárom va­sárnapjain angol és magyar nyelven prédikáltak, Pitts­­burg, Cleveland, Detroit és New York református gyüle­kezeteiben, valamint a kör­nyező településeken. Mint­ ifr. Bartha Tibor püs­pök elmondotta az MTI wa­shingtoni tudósítójának, a ma­gyar református küldöttség lá­togatását mindenütt élénk ér­deklődés kísérte. A magyar gyülekezetekben nagy szere­tettel fogadták őket és igen sok kérdést tettek fel a mai Magyarországról, a református egyház életéről. A protestáns és ortodox egyházakat egyesítő amerikai egyházak országos tanácsa ja­nuár 31-én vendégül látta a magyar küldöttséget Radványi János követ a washingtoni magyar nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője fogadást adott az egyházi kül­döttség tiszteletére. A fogadá­son az amerikai egyházi élet számos kiemelkedő képviselő­je, több protestáns egyházi ve­zető jelent meg. Eltemették Szilágyi Dezsőt Kedden, a Kerepesi temető­ben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Szilágyi Dezsőt, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának tagját, a párt és a munkásmozgalom kiemelkedő harcosát A munkásmozgalom nagy halottjainak panteonja előtt a gyászdrapériával, vörös szegfű koszorúkkal borított ra­vatalnál munkásőrök díszegy­sége állt sorfalat, s eljöttek le­róni kegyeletüket barátai, egy­kori harcostársai. Ott volt a gyászolók között Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Révész Géza, továbbá az MSZMP Központi Bizottságá­nak több tagja. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Brutyó Já­nos, a KEB elnöke vett búcsút Szilágyi Dezsőtől. A Külügy­minisztérium, a régi munka­társak utolsó üdvözletét Lajti Tibor nagykövet tolmácsolta. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót végső nyug­helyére kísérték, s az Interna­­cionálé hangjai mellett en­gedték a sírba. Egy évvel ezelőtt szállt le simán a Holdra a Luna—9 Holdon sima leszállást végez­ve, első ízben továbbítson a Földre televíziós képeket a Vi­­harok­ óceánja térségéből. Az elmúlt év folyamán a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok öt-öt Hold-kutató állo­mást bocsátott fel. A Luna—9 után a szovjet űrkutatás másik nagy sikere volt a két hónap­pal később elindított Luna—10, az első olyan állomás, amely Hold körüli pályára tért. Az év végén, a december 21-én indított Luna—13 szovjet automatikus állomás megismé­telte a Holdra való sima le­szállás technikai bravúrját és gazdag anyagot szolgáltatott a holdfelszín fizikai viszonyai­ról. Egy évvel ezelőtt, 1966. ja­nuár 31-én startolt a Szovjet­unióból a Luna—9, hogy a STÍLBÚTOR KEDVELŐK! COLONIÁL STÍLUSÚ KOMPLETT LAKÓSZOBÁK érkeztek a VII., Lenin krt. 19. Lakberendezési Áruházba. BAROKK BERENDEZÉSEK NÁDAZOTT, KÁRPITOZOTT GARNITÚRÁVAL EGYÜTT kaphatók a VIII., Rákóczi út 13. Lakberendezési Áruházban Budapesti Bútoripari Vállalat export minőségű készítményei! Dobi István fogadta az új japán nagykövetet Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta Masao Yagit, Japán új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét. Ülésezett a KNEB A Központi Népi Ellenőrző Bizottság keddi ülésén több országos vizsgálat összefogla­ló jelentését tárgyalta meg. A közúti járműállomány, vala­mint az áru- és személyszállí­tás fejlődésének és a közúthá­lózat fejlesztésének vizsgála­táról készült jelentésen kívül megvitatták a mezőgazdasági nagyüzemek bekötő- és belső úthálózatának vizsgálati ösz­­szefoglaló jelentését is. Ugyan­csak a keddi ülésen tárgyal­ták meg a rét- és legelőgaz­dálkodás vizsgálatának össze­foglaló jelentését. A KNEB ezután elfogadta a gazdasági és kertimag­gazdálkodás főbb kérdései közeljövőben induló vizsgálatának programját. Megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap Kedden ünnepélyes külső­ségek között nyitották meg Pécsváradon az 1967. évi Me­zőgazdasági Könyvhónapot. Dr. Polinszky Károly művelődés­­ügyi miniszterhelyettes elmon­dotta megnyitójában, hogy ha­zánkban a második ötéves terv időszakában kétmillió példány­ban jelentek meg mezőgazda­­sági szakkönyvek, vagyis na­gyobb példányszámban, mint a Horthy-rendszer éveiben ösz­­szesen. A szakkönyvek terjedé­se, olvasottsága azonban még mindig nincs arányban a me­zőgazdasági tudomány gyors fejlődésével és mezőgazdasági termelésünk növekvő igényei­vel. A Nagykunság modern városa lesz Karcag A Nagykunság központjá­ban, Karcagon, a­ választók közreműködésével az utóbbi években megkezdődött a mo­dern városkép ,1. kialakítása. Szép környezetben épül a ki­­lencemeletes, 450 ágyas mo­dern kórház. Felújították a tbc gondozó intézetet, a böl­csődét és a szociális otthont Megkezdődtek az előkészítő munkák a hatvanszemélyes új bölcsőde építésére is. Ta­nyai diákkollégiumot létesítet­tek és befejezték az általános iskolák körzetesítését Az utóbbi négy évben mint­egy 400 állami, szövetkezeti és magánlakás épült Nyolcmil­lió forintot költöttek a csator­nahálózat megépítésére, 13 ki­lométerrel bővült a vízveze­tékhálózat, a villanyhálózat pedig csaknem hét kilométer­rel. A várostól 10 kilométerre levő Berekfürdőn törpevízmű­­vet helyeztek üzembe. A la­kossági szolgáltatásokat hat­millió, a kereskedelmi hálóza­tot csaknem 19 millió forint költséggel fejlesztették. Meg­kezdődött a város központi vízműhálózatának kiépítése, valamint az új belvárosi kör­forgalom kialakítása. Több mint 400 választói javaslat fi­gyelembe vételével kidolgoz­ták a harmadik ötéves tervet és a távlati városfejlesztési programot is. Az idén meg­kezdik a város gázvezeték-há­lózatának kiépítését Olcsón vásárolhat OTP-HITELLEVÉLRE IS jó minőségű, felújított búto­rokat, hálószobát, kombi­nált szekrényt, kárpitozott garnitúrákat rekamiét kis­bútorokat HASZNÁLTCIKK KTSZ SZAKÜZLETEIBEN: VII., Majakovszkij utca 9. VII., Majakovszkij utca 73. VII., Lenin körút 37. KÖZÜLETI KISZOLGÁLÁS: XIX., Nagykőrösi úti üzlet. Tel.: 271—484 25 ÉVE JELENT MEG a Szabad Nép első száma É­vfordulóra emlékezünk. Huszonöt évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg a Szabad Nép első szá­ma. Az újság veszélyek kö­zött, illegálisan készült. Ez a veszélyek között,­­ il­legálisan készült újság nem egy lap volt a sok között. Hanem az egyetlen olyan újság abban a korszakban, amely nemzeti programot képviselt és nemzeti politi­kát hirdetett. Tehát hala­dást, a nagy társadalmi kér­dések megoldását,, a demok­ratikus erők széles körű ös­szefogását, az esztelen, szov­jetellenes háborúból való kiszakadást és egy új, népi, demokratikus szellemű Ma­gyarország felépítését. Ez volt ebben az időben, ebben az esztendőben, eb­ben a korszakban a valóban nemzeti érdek, szemben a „nemzetieskedő”, a nemzet szét szajkózó, valóban nem­zetietlen, öngyilkos politiká­val. A Szabad Nép a szaba­dulni kívánó nép program­ját hirdette, a nemzeti füg­getlenség és szabadság hely­reállítását követelte, és az új, szocialista kor kimunká­lását olyan táborra kívánta bízni, amelyben a nép, a nemzet­ minden haladó fia, minden becsületes, jó szán­dékú embere egyesül. Ezért a huszonöt éves év­forduló nemcsak a magyar pártsajtó ünnepe, hanem az egész nemzeté, minden újsá­gé, minden újságíróé, aki ezen az úton halad, s a tisz­ta, becsületes erők országos összefogásának programját szolgálja és hirdeti. A Magyar Nemzet,­­mint a népfrontmozgalom lapja, szeretettel és hűséggel em­lékezik az évfordulóra, a Szabad Nép első szerkesztő­jének, Rózsa Ferencnek a mártíriumára és lapjának hasábjain meghirdetett el­vekre és eszményekre. Min­denekelőtt a nemzeti össze­fogás gondolatára, amely azóta egy szocializmust épí­tő ország zászlaja és prog­ramja lett. Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési megbeszélések A ■ magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bizott­ság két tagozatának elnökei 1967. január 30—31-én Buda­pesten megbeszéléseket foly­tattak az együttműködés idő­szerű­ kérdéseiről. A­­ tárgyaló delegációkat magyar részről Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnöké­nek első helyettese, jugoszláv részről dr. Jozse Brilej,a szö­vetségi végrehajtó tanács tagja vezette. A megbeszéléseken részt vett dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete.­­ A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a két or­szág közötti gazdasági együtt­működés a gazdasági kapcso­latok minden területén megfe­lelően fejlődik. A bizottság elnökei megál­lapodtak, hogy a magyar­-ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság soron követ­kező ülését — az egyeztetett napirend alapján — Budapes­ten 1967. február végén tart­ják meg. A megbeszélések mindvégig őszinte, baráti légkörben foly­tak. a » | fT'dT­­1*' | | Sí* • •* !. ■ - 7 , '1 ’ ' Egymilliárd devizaforint értékű közszükségleti cikket importálunk A külkereskedelem 1967. évi tervei Az elmúlt hetekben való­ gyorsítására — 86 000 tonnával gyorsítására — 86 000 tonnával növekszik. Az egész népgazda­ság számára nagy jelentőség­gel bír, hogy 1,8 milliárd kilo­wattóra áramot importálunk, s ennek nagy többsége a szovjet erőművekből érkezik a Béke­­távvezetéken keresztül. Az áruválaszték gyarapítá­sát nagymértékben elősegíti a közhasználati áruk importjá­­nak további, mintegy húsz szá­zalékos várható növekedése. A külföldről érkező közszükség­­■ieti cikkek értéke meghaladja az egymilliárd devizaforintot. Bútort 120 millió, ruházati cikket 150 millió devizaforint értékben kötött le eddig külkereskedelmünk. Érkezik 25 000 motorkerékpár és robo­gó, 90 000 tranzisztoros és egyéb rádió,, s mintegy 100 000 különböző gázkészülék. Sze­mélygépkocsiból 15 000 beho­zatalát terveztük, de már tár­gyalások folynak további 2000 vásárlásáról is. A behozatal ellenértékének kiegyenlítésénél változatlanul elsősorban a gépipar termékei jönnek számításba. A térv szerint többek között 2300 autóbuszt — az előző évi­nél 370-nel többet —, 360 vas­úti személykocsit, 75 Diesel villamos mozdonyt, 45 Diesel­motorvonatot, 2100 tehergép­kocsit, több mint ezer dömpert és 1200 traktort gyárt iparunk külföldi megrendelésre. Jól be­vált és külföldön is keresett exportcikkeink közül tovább növekszik a kivitelre ke­rülő gyógyszerek mennyisége, amely összesen több mint ki­lencszázmillió devizaforint ér­téket képvisel. Az export fokozásához, ter­ven felüli árualapok biztosí­tásához az ipar rendelkezésé­re állnak a szükséges eszkö­zök. Az árualapok növelését előmozdítja a devizaérdekelt­ségi rendszer további folyta­tása és a fiz­­ési mérleg javí­tását célzó újabb beruházások is. mennyi szocialista országgal államközi tárgyalásokat foly­tatott a magyar külkereskede­lem, s megkötötte az 1967-re vonatkozó árucsere-forgalmi megállapodásokat. Érvényes kereskedelmi szerződésekkel rendelkezik a külkereskedelem a tőkés országokkal is. Az ál­lamközi megállapodások fontos alapját képezik a külkereske­delem 1967. évi export- import tevékenységének. Az ez évi tervekről, feladatokról az MTI munkatársa a Külke­reskedelmi Minisztériumban a következő tájékoztatást kapta: Az idei jól megalapozott tervhez az államközi megálla­podásokon kívül hozzájárult az 1966-os kötelezettségek si­keres teljesítése is. Az export­­tervet tavaly 104,4, az import­tervet 97,8 százalékra teljesí­tettük. A szocialista országok viszonylatában az export 5,9 százalékkal haladta meg a ter­vezettet, az import tervteljesí­tés pedig 95,4 százalékos volt. A külkereskedelem összfor­galmának növekedésére egyéb­ként jellemző, hogy az árufor­galom értéke az 1960. évi 22 milliárd devizaforinttal szem­ben tavaly már elérte a 37 mil­liárd devizaforintot. A külke­reskedelem 1967. évi terve, fi­gyelembe véve a tavalyi ered­ményeket, beilleszkedik a nép­gazdaság egészének mértéktar­tó, arányos fejlesztésébe. Ebben az évben a behozatal mintegy 6 százalékos növeke­désével számolunk. Ezen belül a tőkés országokból származó import bővülésének üteme las­súbb lesz, mint a baráti orszá­gokból származó behozatalé. Gondoskodunk az ipar kenye­rét jelentő, tetemes mennyisé­gű alapanyagról. A kohászat számára több mint 2,5 millió tonna vasércet vásárolunk, csaknem teljes egészében a Szovjetunióból. A fenyőfűrész­­áru importja — tekintettel az építkezések ütemének meg-1

Next