Magyar Nemzet, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
14 Az elveszett Szendrey-levelekről... 1328-ban előkerültek Szendrey Júlia levelesládájának kincsei, ez a páratlanul gazdag gyűjtemény. A hatalmas anyag időközben, vétel útján, a Lantos R. T. tulajdonába került. Az anyagot később aukcióra bocsátották, erről katalógust adtak ki, amely elé néhai dr. Mikes Lajos írt tanulmányt és méltatta külön-külön is a gyűjtemény legjelentősebb darabjait Ezek között volt a 17-es számú tétel: Szendrey Júliának hat levele a pesti Tanzer-féle leánynevelő intézetből, amelyek az akkori leánynevelésre vonatkozólag sok érdekes adatot tartalmaztak. A levelek közül egyet sikerült megtalálnom a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában, de a másik, ötnek nem bukkantam a nyomára. Szintúgy nem sikerült semmiféle közelebbi adatot találnom a Tanzer leánynevelő intézetről, amely pedig korában, igen jónevű intézet volt. Kölcsey Ferenc is oda küldte unokahúgát, Kölcsey Antóniát, aki két évet töltött az intézetben, mint ez dr. Kozocsának Kölcsey Antónia naplójához írt előszavából kitűnik De sem az intézet helyéről, sem annak működéséről a könyvtárakban, levéltárakban nem találtam adatot. Nagyon kérem, hogyha bárki felvilágosítást tudna adni akár Szendrey Júlia 1840 —1842 között, a Tanzer-intézetből írt levelei hollétéről, akár magáról az intézetről, közölje ezt akár velem, akár a szerkesztőséggel. Kertész Erzsébet, XIII., Újpesti rakpart 7. A Széchenyi uszodáról Lapjukban megjelentFelnőtt uszodát kérünk* c. levél írójához több munkatársául és a magam nevében teljes egyetértéssel csatlakozom. Ülő foglalkozásúak lévén és egészségi okokból szívesen látogatnánk az uszodát, azonban zavartalan úszásra munkaidőn kívüli időben nem találunk lehetőséget. Többnyire a munkahelyünkhöz legközelebb fekvő Széchenyi uszodát keressük fel, főleg a tavaszi—nyári fürdőszezonban. Az utóbbi években azonban még hajnal koránkelés árán sem tudjuk megoldani az úszás zavartalan élvezetét, miután az uszoda régebbi, reggeli órai nyitásával szemben csak fél 7 órakor nyit, így a fél 8 órás munkakezdésre nem tudunk beérni. Szívesen váltanánk bérletet is a reggeli órákra, így nem kellene a pénztárnál sorbaállni a lebélyegzés miatt, s nem veszítenénk értékes öt-tíz perceket az amúgy is rövidre szabott reggeli fürdési időből. Sok felnőtt dolgozó jogos egészségügyi igényének tenne eleget a fürdőigazgatóság, ha módot találna e problémakör megoldására. A főv. V. ker. Házkezelési Igazgatóság több dolgozója Rózsák és kilátásvédelem a Rózsadombon A Magyar Nemzetben több cikk jelent meg “Budapest főváros ékességének", a Rózsadomb szépségének megóvása, fejlesztése érdekében. Örömmel olvastuk, hogy mind a II. kerületi tanács, mind a társadalom támogatására számíthat a lakosság. A megvalósuláshoz még reményeinket fokozta az esetlegesen létrehozható -Rózsadomb barátainak társasága-", vagy még messzebbmenően aHazafias Népfront" támogatása. Fővárosunk természeti adottságai ésbűvöletek, csak vigyáznunk kell akkor, amikor a természeti széptségeket az emberi alkotások ilyen vagy olyan irányban befolyásolják. Ezekről is sokat olvastunk a Magyar Nemzetben, kitűnt, hogy miilyen sok rajongó szakember harcol fővárosunk szépségének kialakításáért. Mi is, a rózsadombi Bogár utca Lakói, megkérjük a Rózsadombért lelkesedőket, hogy próbálják meggyőzni az illetékeseket, miszerint a 19/a számú telekre építendő 2 emeletes társasházat építsék egyvonalban a mellette levő, 9 lakásos, 2 emeletes társasházzal és ne agnasszák előre, ahol az utca kanyarodik, mert a dolgozók magánerejéből nagy áldozattal megépített lakások, házak hátrányos helyzetbe kerülnek, megfosztva részben a keleti napfénytől és a szép kilátástól. Az épületek elhelyezésével elkövetett esztétikai hibákat nem lehet rózsákkal, kertek gondozásával helyrehozni. Bogár utcai lakók Régi történet ez, nagyon régi, abból az időből, mikor még mint csitri kis diáklány, a nagyváradi gimnáziumban hallgattam Juhász tanár úr előadásait Homéroszról. Az ihletettek szenvedélyével magyarázott a vak költőről, akinek lantja több szépségről zengett, mint amennyit ismernek a nyitott szemmel járók... Száj tátva bámultuk a volt papnövendéket, kinek sovány testét reverenda helyett roszszul szabott ruha takarta, s néztük magas, szinte világító homlokát, vértelen, keskeny száját, ezt a szépnek nem mondható, de nekünk mégis kedves, barátságos férfifejet. Ha találkoztunk a gimnázium folyosóján, mindig megszólított: -Mért hívják magát Ibolyának? Jobban illene, ha Ilinek szólítanák, az én legjobb barátnőmet is Ilinek hívják, Klíma Ilinek.« És rám mosolygott szomorú szemeivel ... Amilyen elsőrangú előadó volt mint tanár, annyira szerény, félszeg volt életében. Nem tudott tülekedni, kiharcolni a másoknak könnyen elérhető! Szürke tanár maradt halk bánatok muzsikusa. Nem jártam én Párizst soha S Velencében sem szerettem. Magyar tájak pora, moha Temetett el szép lassan engem. Várad tartózkodása alatt történt, hogy szerelemre lobbant Sárvári Anna színésznő iránt, akit jelentősebb szerepben egyszer sem láttam. Túl fiatal voltam még akkor, hogy érdekelt volna tanárom szerelmi élete, csak később, felnőtt koromban tudtam meg, hogy a számtalanszor megénekelt színésznő megelégelte a rímekbe öntött epekedéseket s maga ment a költő lakásába, mondván: -Itt vagyok, ilyen vagyok !« Juhász Gyula azonban meghátrált. Nem, ő nem a húsból formált asszonyt kívánta, hanem az Ideált, a Múzsát képzeletének versbeformált mását , s rövid időn belül elhelyeztette magát Váradról. De Annaemlékéhez örökre hű maradt Elkerülve Nagyváradról, hosszú ideig nem hallottam tanáromról, míg Pesten, a sebészeti klinikán, mint orvostanhallgatót össze nem hozott a sors egy rendkívül szép orvosnővel, dr. Klima Ilonával, akinek a neve után szeretett volna engemet is. -Ili"-nek szólítani ... Tőle tudtam meg a döbbenetes hírt, hogy szeretett tanárom meg akart válni az élettől és súlyos állapotban a Rókus kórházban fekszik. Szerettem volna még egyszer látni, megsimítani kezét, s hallani kedves, meleg hangját ... Rohantam a Rókus kórházba, a portás azonban nem engedett be. Sírva fordultam ki a kórház kapuján s lehorgasztott fejjel bandukoltam a Rákóczi úton, míg hirtelen egy virágosbolt előtt találtam magamat. Nyíló ibolyákkal volt tele a kirakat, gyönyörű virágokkal. Beléptem a boltba s összes meglévő pénzemen ibolyát vásároltam. Egyetlen fillérem sem maradt erre a hónapra — de mit bántam én azt. Előkotorásztam apró névjegyemet, ráírtam pár sort s beküldtem a kórházba kedves jó tanáromnak. Juhász Gyula meggyógyult, de mint akit az élet szele megcsapott, a némaság hangtalanságába menekült. Számára megszűnt a világ, csak lélekben élt tovább, s megírta utolsó verskötetét: »Fiatalok, még itt vagyok, nemsokára mégis önként tett pontot élbe hullt életére. Évek suhantak el felettem. Pestről a Tátra-vidékre kerültem, mikor új hazámba egy reggel levelet hozott a posta Szeged városából. Érdeklődve bontottam fel a borítékot melyből egy régi kis névjegy hullt elébem, rajta az én írásommal, melyet Juhász Gyulához intéztem, a kis virágcsokor kíséretében, egykor a Rókus kórházba... A névjegy mellett egy levél volt, melyet Kilényi Irma írt. “Húsz év óta Juhász Gyula titkára voltam. Ő volt a legjobb barátom. Ez a névjegy a Juhász-relikviák között volt s onnan nem szabad hiányoznia! Kérem, küldje vissza s közölje emlékeit Juhász Gyuláról!« A költő ház megőrizte volt tanítványa kusza sorait s halála után bekerült a szegedi Juhász Múzeumba ... Tanárom elmúlása óta számtalan ibolyacsokor illatát fújta el a tavaszi szellő. A kis diáklány hajában is meg-megcsillan már az ősz előhírnöke: a dér. A sárgult névjegy ám ott fekszik Szegeden, a többi Juhász-relikviák között s én esténként, ha tanárom verseit olvasom, olyan érzésem van, mintha most is hallanám gordonkához hasonló hangját, a melynek húrja a szív mélyén rezdül«...* Mint tudjuk, Juhász Gyula önkezével vetett véget életének. De öngyilkosságot követett el volt váradó szerelme, Sárvári Anna is és barátnője, dr. Klíma Ilona orvosnő. Nemrég tudtam meg, hogy hasonló körülmények között mondott búcsút az életnek Kilényi Irma is. Véletlen lenne ez a négy tragikus eset, vagy szuggesztív hatást gyakoroltak egymásra? L. Kiss Ibolya Juhász Gyula tanítványa voltam Lámpás átkelőhelyet a Petőfi híd aluljárójában A Körúton a megnövekedett forgalomnak megfelelően — helyesen — számos közlekedési lámpa irányítja a gyalogosokat és a járműveket. Van azonban hely, amelynek forgalma felér a Nagykörútba torkolló utcákéval, mégsincs lámpája, s ez a Petőfi híd aluljárója. Pedig itt — az elkopott zebrajelzések mentén — gyakran életveszélyes az átkelés, részben amiatt, hogy sok gépjárművezető semmibe veszi a gyalogosokat, és teljes sebességgel hajt végig ezen a szakaszon, részben pedig amiatt is, mert a kanyartól nem lehet belátni megfelelő területet mire a gyalogos lelépett, már előtte is van a kocsi. Nemrég olvastuk, hogyan következett be itt egy halálos baleset: az első sávban haladó tehergépkocsi megadta az elsőbbséget a gyalogosnak, aki erre nekiindult, és a tehergépkocsi mögül, a második sávon teljes sebességgel áthajtó gépkocsi gázolta halálra. Úgy érezzük, nekünk gyalogjáróknak teljesen jogos az a kérésünk, hogy legyen itt lámpás átkelőhely, vagy legalábbis állandóan teljesítsen itt rendőrőrszem szolgálatot Aláírás. Tóbiás megkerült Tisztelt Szerkesztőség! Megindult szívvel köszönöm, hogy egy kutya segélykiáltásainak helyet adtak, lapjukban. Ezúton közlöm, hogy vannak jó emberek, akik nyomomra vetették gazdáimat. Hoszszú, viszontagságos napok vannak mögöttem. Hiába téptem ki magam sok idegen kezéből, haza nem találtam. Hajszoltak, üldöztek, hosszú ideig, amíg Külső-Kőbánya szakadékom peremén egy zugolyba beszorítottak , ahová utánam mászni már nem mert senki a lezuhanás veszélye miatt. Már úgy éreztem, hogy a csillagos, hideg éjjelre, számomra nem kel fel többé nap. És csoda történt! — Gazdám és barátai, telefonhívásra órákig jártak engem hívogatva a sötét esti utcákon, amikor két gyerek lépett a kocsijukhoz és elmondták, hogy ők a Lantos-testvérek, akik látták, amikor engem hajszoltak a nagy fiúk és beszorítottak a sóbányas szakadék zugolyába. Édesanyjuk nehéz szívvel engedte két kis gyermekét beszállni az ismeretlen autóba!... Sokáig gyalogoltak sötét bozótokon át a sóbányáig, ahol gazdim megállította a kis expedíciót és ő egyedül kapaszkodva, na meg négykézláb kúszott a felé a fekete folt felé, aki én voltam. Hallottam hívó szavát, de már nem tudtam mozdulni — ködösen ért hozzám asszonyom hangja is. — mi Tóbiásunk?" — kérdezte. »Nem hiszem — felelte a gazdim —, de akárhogy is van, ezt a kutyát megmentjük* — és kúszott tovább felém, amíg el nem ért és hiába ember — arcát a fejemre fektette és megérezte, hogy én vagyok az, akit keres! Aztán fél karral magához szorított, a másikkal kapaszkodott és átvergődtünk mi ketten a reánk várakozókhoz. Azóta már én is jól vagyok és ismét boldogok vagyunk mi együtt. Köszönöm, mindenkinek a segítséget, hat ember boldog napját , a hetedikét is, aki én vagyok, Tóbiás, a szürkés fekete puli Madar Nemzet A kaktuszgyűjtők kérése Magyarországon tudtunkkal több, mint 200 szervezett és legalább 500 kívülálló kaktuszkedvelő van. Tudjuk azt is, hogy a Csiliben, valamint Pécsett egy-egy igen agilis szakkör működik, amely az eddigi keretek között jó munkát végez. A szakkörök azonban körülményeikre való tekintettel nem tudják mindazokat a kívánalmakat kielégíteni, amelyek a kaktuszkedvelők részéről fontos kérdésként felmerülnek. Ilyen igények: magyar nyelvű kiadványok, külföldi eredmények és kutatások ismertetése , kapcsolatok fenntartása és ápolása a szocialista országokban működő, hasonló célú szervezetekkel, valamint előadók kölcsönös cseréje. Szükséges és kívánatos a magyarországi kaktuszkedvelőknek nagyobb, országos szervezetbe való tömörítése, amely alkalmas lenne a felmerült igények kielégítésére. A baráti Lengyelországban már múlt év novembere óta működik az országos kaktuszgyűjtő egyesület, és értesüléseink vannak arról, hogy a csehszlovák kaktuszgyűjtők is hasonló gondolattal foglalkoznak. — Lelkesedésben és taglétszámban nálunk sem lenne hiány! Vannak már kiváló szakembereink, és néhány nagyobb magángyűjteményünk világviszonylatban is megállja a helyét, amint azt a lengyel, a német demokratikus és a nyugati szaksajtó is több ízben megírta. Ennek a szervezetnek a létrehozásához kérjük a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront, valamint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének a támogatását, mert gondoljuk, hogy megért az idő ennek a nemes szenvedélynek a szélesebb körű propagálására. Több kaktuszkedvelő -Vasárnap, 1967. április 9. Tavaszi nagytakarítás A fűtési idény befejeződik. Kezdhetjük a tavaszi nagytakarítást. Ilyenkor mindig több a munka, mint ősszel, hiszen a nagytakarítás előtt gondosan kitisztítva elrakjuk a téli holmit is. Ezzel együttjár a szekrények takarítása. Ezúttal mindent kirámolunk, s hogy megkönnyítsük a munkát, a szekrény belsejét a porszívó csöves alkatrészével jól kiporszívózzuk, majd terpentines ruhával szépen kitörölgetjük. A csöves porszívóval tisztogathatjuk a könyvszekrényt is. A fehér AJTÓ ÉS ABLAK lemosásához igen jó a Mos 6 és az Animo. Legutóbb azonban úgy tapasztaltam, hogy nagyanyáink hagyományos receptje, a petróleumos meleg víz nemcsak könnyen és gyorsan leszedi a piszkot, hanem fényesíti is az ajtót. (Fél vödör vízbe egy evőkanálnyi petróleumot öntünk.) Ha azonban a mosószeres lemosás mégis szükséges, utána a lemosott részeket petróleumos ruhával töröljük át A SZŐNYEG házi tisztításánál jól bevált az Express szőnyegtisztító, s újdonság az Extra szőnyegtisztító, amelynek előnye az Express-szel szemben, hogy utána nem kell vizes ruhával áttörölni a szőnyeget. (Nem mulaszthatjuk el megírni, hogy a Takarító Ksz négyzetméterenként nyolc forintért tisztít szőnyeget) A nyers színű bútort Alfa, a sötét politúros bútort pedig Szuperpolit bútortisztítóval tisztítjuk és fényesítjük, a megadott utasítás szerint A PARKETTÁT nem okvetlenül szükséges súrolni. Szép tiszta lesz, ha forró ultrakrémes vízzel kétszer egymás után jól felmossuk, és amikor megszáradt (beeresztés nélkül), Alfa padlófényesítővel felkenjük. A lakkozott padlót csak tiszta langyos vízzel mossuk fel, száradás után pedig puha flanell ronggyal töröljük át. A lakkozott padlót a nagytakarítás idejére ajánlatos nagy papírokkal beborítani. A KONYHA, a fürdőszoba, és minden kövezett helyiség, még a csempe is ragyogó, fényes, tiszta lesz, ha az új Tip 67 mosogatószerrel soroljuk fel. Figyelem, erősen habzik, tehát egy vödör vízbe egy jó evőkanálnyi kell belőle. Vízkő, rozsda eltávolítására (mosogató, kád, csempe, WC stb.) újdonság a »Deix« sósavpótló por. Kefére vagy rongyra szórunk belőle, a tisztítandó felületet bekenjük, s néhány óra múlva lemossuk. Hófehér lesz minden. A RAJZON nyári háziruhát mutatunk. A modell a legújabb divat szerint ujjatlan, trapéz szabású, két nagy foltzsebe és cakkozott pasezpólozása régi nyári ruhából készült. Rajzunk másik modellje a »minikötény«, anyaga egy darab konyharuha. (f. b.) GCHRISZTJTVÉNNIY A KÖLTÉSZET NAPJÁRA József Attila születése napján — április 11-én —, a költőre való emlékezésen kívül 1064 óta a költészet napját is ünnepeljük. Ebből az alkalomból rejtvényünnk fő soraiban József Attila egyik szép versének egy strófáját idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: EP, RO, AB, VA). Az Amit szívedbe rejtesz c. verse egy szakasza, folytatás a függőleges 21. és vízszintes 75. sorokban. 15. Mennyiségben nem kielégítő. 16. Homérosz 24 énekből álló eposza Trója ostromának utolsó szakaszáról. 17. Egy betegség rossz magyar neve. 19. A görög mitológiában Agamemnón és Klütaimnésztra fia (történetét több híres drámában dolgozták fel). 21. A munkaerő ára. 22. Arcfesték. 23. Virágzat jelző (barka, kalász, buga). 24. Királyfi, németül. 25. Legyen, latinul. 26. Iparművészeti cikkek ritka szövésű, laza anyaga. 27. Jugoszláv város a Duna és a Tisza egyesülésénél. 26. Indiai tartományi székhely és klimatikus gyógyhely. 29. Üvegzár. 30. Emelkedett hangú költemény, névelővel. 31. Ruházati anyag. 32. A kutyával rokon ragadozó. 33. Cicero mamája. 34. Leányjelző. 35. Jól ismert. 36. A sivatagok volt a hajói«. 37. Szokatlan. 39. A dolgok ésszerű rendje ellen vétő eljárás. 40. Rántás nélküli babfőzelék. 41. Harapásnyi étel. 42. Az Indiai Köztársaság egyik állama. 48. Villamos címírógép. 49. Fogaival tép. 50. A verseny kezdete. 51. Minőségi ellenőrzés, névelővel. 53. A Földközitenger egyik beltengere. 54. Szultán név. 55. Szerencsét hoz (?). 56. Ösztön, vágy, németül. 57. Nagyobb edény. 59. Épületmaradványok. 60. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 61. Az egyik irányba. 63. Skandináv férfinév. 63. Francia város; itt kerítették be 1870-ben a poroszok III. Napóleon hadseregét. 64. Norman vezér. A krónikák alapján sokáig tévesen őt tartották az első orosz, állam megalapítójának. 65. Kiváló, kitűnő. 67. Folyó a Szovjetunióban. 68. Lecsuk. 69. Francia estebéd. 70. A következő. 71. Az összeadás szava. 72. Folyószámlák alján, az összegrovat előtti szó. 73. Az erdők és a vadászat istennője a régi rómaiaknál. 74. Az előírt szempontoknak mindenben megfelelő. 76. Kiejtett kettős betű. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: AS, EK, MS, OR, KT, VN, DF, SK, ZR, ÜÉ). 2. Költő, író és újságíró (Ernő), a Nyugat munkatársa. 3. Felfordulás, rendetlenség. 4. Piperecikk márka. 5. Becézett női név. 6. Arab állam névbetűi. 7. A fajta jellegzetes vonásaitól eltérő tulajdonság, vonás. 8. Okos. 9. Férfinév. 16. A magatartás, valamely végrehajtás szabályai, irányelvei. 11. A fegyelmezés lélektelen, gépies formája. 12. Város az NDK-ban (Zeiss optikai művek). 13. Magas értékű kártyalap. 14. Élénken hibáztat. 16. Hódoló lovag, udvarló. 13. A Nap egyik igéje. 20. Meredek falú sziklacsúcs a Berni- Alpokban. 22. A nátrium egyik fontos, kristályosítható vegyülete. 23. Szálkátlanított halszelet. 24. Francia kártyajáték. 25. Szeglet, kemencesarok. 26. Balatoni fürdőhely. 27. Akarata ellenére helytelenül ítél, beszél, számol. 28. Maró folyadékok. 29. Színpadi mű. 30. Névelős szín. 31. Becézett női név. 32. Cukorgyáráról ismert Heves megyei település. 33. Francia marsall, nápolyi király volt. 35. Az arany ember egyik női szereplője. 36. Nem ismer be valamit. 37. Hangosan hibáztat. 38. Az udvariatlan kitessékelés szavai. 40. Középolaszországi egyetemi város. 41. Kezdetleges jármű. 42. A fizetett tapsosok hada. 43. Szibériai folyó, névelővel. 44. Évekkel ezelőtt hazánkban is járt külföldi vándorcirkusztársulat. 45. Ír férfinév (De Valera, az Ír Köztársaság elnökének személyneve). 46. Táplálkoztak. 47. Lehengerelt, zúzott kőből készült útburkolat. 49. Gyorsan, csaknem azonnal. 50. Állati vonásokat hordó, jókedvű istenség a görög mitológiában. 51. Francia város a Rhone torkolatánál. 52. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya (Lajos). 54. Ormótlan épület, csúnya, nagy ház. 55. Vesszen! Le vele! — latinul. 56. Énekes. 58. Egyforma betűk. 59. Lengye mozog. 60. Ágynemű. 61. Színésznő, érdemes művész (Lili). 63. Balkezes. 64. Az Iránban használt pénzegység elnevezése. 65. Idegen női név. 66. Költemény. 68. Űrmérték rövidítése. 69. Vetítésre szolgáló, átlátszó képlemez. 70. Szerb Elek. 71 öltözék. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 21. és vízszintes 75. sorok megfejtése. Határidő: április 20. Megfejtés a március 8-i számból: Először csak ködkámzsában jön a tavasz leskelődve, aztán ez a kámzsa széthull, csupa virág lesz belőle. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek: Bak Károly. Bp. XIV., Hungária körút 46—50. Dr. Elő Andor, Bp. XIV., Cházár András u. 19. Szabó Erzsébet. Bp. VI., Csengery u. 69. Weinreich Zsuzsa, Bp. XI., Bölcső u. 5. Dr. Závodszky Ferenc. Bp. XIV., Népstadion út 63. Cserháti Józsefné. Vác, Gertner Mátyásné, Bácsalmás, Nagy Károlyné, Szászvár, Pálffy Dénesné, Mosonmagyaróvár, Varga János, Kiese. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán elküldjük.