Magyar Nemzet, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Az első tanácsülés Első olyan ülését tartotta a megújult Pest megyei tanács, amely már a munka jegyében zajlott. A padokban, sok új arc, tán minden második. Utána van­nak már az első megilletődött­­ségnek. Bár interpellációkkal még nemigen ostromolják a szakigazgatást, a napirendi tárgyak vitájánál már ott van­nak, mint akik egyhamar ing­ujjra vetkeztek otthonos kör­nyezetben. Jó összetételűnek látszik az új tanács, jelentősen megnőtt a szakemberek száma. Új feladatok jönnek, új kö­rülmények, új feltételek, me­lyeket a­ gazdasági irányítás nagyobb önállóságra építő re­formja teremt. Ezek hatóteré­ben áll mind a megye mező­­gazdaságának ötéves távú fej­lesztése, mind­ a költségvetés, a napirend e két fontos tárgya. Most látszik, hogy jóllehet a reform előkészítésének idősza­kát éljük, nem egy dologban már a gyakorlata érvényesül, az élet máris több ponton ki­vívta és bevezette a reform tapasztalatokat, általánosít, töménnyé emel, sorompókat nyit meg és akadályokat gör­dít el az útból már meglevő egészséges folyamatok előtt. A megye mezőgazdaságáról szóló előterjesztés címében szerepre­ a "fejlesztés" szó. E fogalom a haladás egyenletes­ségét árnyalja Belülről nyu­galom és biztos tudat méltósá­ga feszíti. Legalábbis a kon­szolidáció állapotáig eljutott helyzetet feltételez kiinduló pontul. Egy olyan házhoz ha­sonlóan, ahol az átépítés és ta­tarozás után minden bútort helyére toltunk már, a labili­tást­, az átmenetiséget a lehe­tő legjobb és legcélszerűbb ál­landósulása váltja fel. A refe­rátum így fogalmaz: »A terme­lés kiegyensúlyozottabbá és biztonságosabbá vált.« Mögöt­te a tények aranyfedezete. Pest megye a fejlesztés meg­tervezésénél egy olyan mező­gazdasággal számolhat, ahol a szocialista átszervezés befeje­ződött, a gazdaságok megerő­södtek, s többnyire belterje­sen, táji adottságoknak megfe­lelően, az övezet­ jelleg szem előtt tartásával fejlődtek. A termelőszövetkezetek­­­ki­gaz­dálkodtak, mérleghiányukat, vezetésük hozzáértőbb, szak­szerűbb lett, munkaerőbázisuk állandóbb, s ehhez a kormány intézkedései éppúgy hozzájá­rultak, mint a gazdálkodás jobb perspektívái, vagy akár néhány rugalmas változtatás a korábbi szerkezeten. Az egy főre jutó átlagos jövedelem 5000 forinttal emelkedett né­hány év alatt. Gyarap­odott az állatállomány, növekedtek a terméshozamok, a géppark, az öntöző berendezések, az épü­letek száma. A Pest megyei termelőszövetkezetek kétmil­liárdos beruházásából több mint félmil­liárd saját erőből történt, félmilliárdos amorti­zációs alappal vágnak neki az önállóbb gazdálkodásnak. A fejlesztési terv egy jól megalapozott és fellendülőben levő mezőgazdaság realitására épül Mi mindennel kell számol­nia ennek a fejlesztési terv­nek? Mint a tanács új elnöke, Varga Ferenc megfogalmazta, a megye mezőgazdasága "egy befejezetlen beruházás képét mutatja". Hiszen elég csak azt a huszonötezer holdnyi gyü­mölcs- és szőlőtelepítést emlí­teni, mint egy beruházás egyik felét amely az elkövetkező években, fordul termőre. A já­rulékos beruházások — táro­lók, csomagolók, hűtőházak, vízvezeték, gépi sorok létesítése — mintegy százmillió forint értékben előttünk állnak. Kiemelten gondol a fejlesz­tés a takarmánytermesztésre, mint a megye fejlődő állatte­nyésztésének nélkülözhetetlen alapjára. Itt a terület növelé­sére is szükség van, különö­sen ami a pillangósokat ületi. A kenyérgabonánál az inten­zív búzafajták elterjesztése a fő cél, mintegy az összfajták 90 százalékát tegyék. A zöldségkultúra Pest me­gye mezőgazdaságának erős ol­dala. A fejlesztési terv itt 30 százalékos hozamnövekedéssel számol öt év alatt, s mintegy 45 milliós beruházással. Palán­tanevelő telepiek, csomagoló­­színek, tárolóhelyek épülnek. Százhalombattán és Túrán hajtató kombinát létesül. A témához szólván felmerült a felvásárlás bonyolult, nehéz­kes konstrukciója, amely a gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságok reményeit sokszor még a természeti­ tényezőknél is köny­örtelenebbül megtépáz­za. El kell érni, hogy kevesebb kézen át, gyorsabban jusson el az áru a termelőtől a fogyasz­tóhoz. Több szövetkezet máris teremtett közvetlen kapcsola­tot a piaccal. Zöldségből pél­dául 400 vagonra valót értéke­sítettek a megye szövetkezetei a MÉK kiiktatásával. Törzse a terveknek az állat­­tenyésztés nagyarányú fejlesz­tése. A főváros tej- és húsellá­tása Pest megye első gondjai közé tartozik. Pusztán a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére 210 millió forintot költünk. Ebben egyebek között huszonkét 300-as tehenészeti telep foglaltatik. A tehénállo­mány mintegy 5500 jószággal gyarapodnék a termelőszövet­kezetekben. A sertésállomány­nál a megye erőfeszítése az ed­digi szint tartására irányul. Itt problémák vannak az anyagi érdekeltséggel. A baromfiállo­mány minőségi javításra szo­rul. Feladat a tojáshozam nö­velése. Mintegy hatvanezer fé­rőhely épül 19 milliós beruhá­zással, összegezve: 2500 vagon húsmennyiséget vár a népgaz­daság Pest megyétől a harma­dik ötéves terv során. E tekintélyes fejlesztés nem kis mértékben függ a munka­erőhelyzet alakulásától. Ezt is megtárgyalta a megyei tanács első ülésén. Fel kell oldani azt az ellentmondást, ami a fővá­rosi munkahelyek szívóhatása, s a mind belterjesebb mező­­gazdasági termelés követelmé­nye között fennáll. A kormány új intézkedései, a gazdaságok megnyugtatóbb viszonyai so­kat segítenek. A mellék­üzem­ágakat is ebből a szemszögből kell megítélni. A gyengébb termelőszövetkezetek esetében szinte létfontosságuk lehet mind a foglalkoztatás egyenle­tessége, mind a jövedelem nö­velése tekintetében. A mezőgazdaság minőségé­ben bekövetkező változások mind több szakértelmet kíván­nak. És nemcsak a vezetésben. Pest megye mezőgazdaságának szakmunkás igénye a közeli években 7000 fő, kép­zésükre iskola épül. A fejlesztési terv sok-sok részletével nem tudunk itt fog­lalkozni Számos hozzászólás gazdagította, finomította, mi­előtt a megye testülete határo­zott róla, mutatván, mennyire a tennivalók dandárjába vá­gott mindjárt elsőre a Pest megyei tanács. Szeberényt Lehet Megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások A külpolitikai helyzet­ ­ AZ AMERIKAI VEZÉRKARIAK és a Fehér Ház gazdája között — immár ki tudja hányadszor, a szörnyű vietnami háború folyamán — ismét a szokásos vita dúl: Westmoreland követelődzik, azzal p­róbál a kormányzatra hatni, hogy a Dél- Vietnamban rendelkezésre álló erők legfeljebb védekezésre elegendők csupán, holott győzni csak támadással lehet. Ezen, az alapon kér újabb katonákat, továbbá engedélyt Haiphong kikötő berendezéseinek bombázására. Johnson szerdai rendkí­vüli sajtóértekezletén visszautasította a tábornok követeléseit. De miként az időről időre megismétlődő vitát, úgy az Egyesült Államok elnökének ellenkezését sem szabad túlságosan komo­lyan venni. A vietnami háború eddigi menetéből mindenki le­vonhatta azt a következtetést, hogy az amerikai kormány, ha némileg késlekedve is, de mindig utána enged a tábornokok követelésének, s az eredmény: a háború szélesedése földrajzi, és mélyülése katonai értelemben. A nyugati sajtó egy idő óta tele van olyan hitekkel, hogy Westmoreland washingtoni küldetése nyomán újabb eszkalá­cióra lehet számítani. Ezek­ a híresztelések nem voltak teljesen alaptalanok. S bár Johnson, egyelőre nem engedélyezte Hai­phong kikötőberendezéseinek bombázását, az amerikai repülő­gépek körülbelül tíz napja támadják az észak-vietnami repülő­tereket. A háború tovaterjedésének további baljós jele, hogy amerikai repülőgépek megsértették Kína légiterét is, s mint a pekingi külügyminisztérium szóvivője közölte, április 25-e óta már három esetben repültek be amerikai harcigép­ek Kína területe fölé.­­ A GÖRÖG PUCCSISTÁK kellemetlenségei szaporodnak odahaza és külföldön egyaránt. A dán kormány már a múlt héten szerzett néhány kínos pillanatot az athéni juntának, ami­kor a puccs és terror miatt nemkívánatos személynek nyilvá­nította Konstantin királyt. Krag miniszterelnök a parlament külügyi bizottságának ülése után most kijelentette: azt fontol­gatja, hogy hazahívja Athénből Dánia nagykövetét. Úgy látszik, Norvégia is követi a dán példát. Lyng külügyminiszter a Par­lamentben arról a tervéről beszélt, hogy az ENSZ Emberi Jo­gok Bizottsága elé terjesztik a görögországi helyzetet. Görögországban a terror a hírek szerint semmit sem eny­hült. A puccsista kormány belügyminisztere ugyan legújabban­­csak­ ötezer letartóztatást ismert el, noha az Athénben mű­ködő külföldi tudósítók egybehangzóan ennek kétszeresét tart­ják valószínűnek. Patakosz tábornok a kedvezőtlen képet azzal a közléssel próbálta szebbé festeni, hogy minden egyes letar­tóztatott ügyét külön bizottság fogja kivizsgálni, és mint mon­dotta, személyesen ő dönt az illetők sorsáról. A letartóztatottak bűnösségére nézve semmiféle bizonyítékot nem tudott produ­kálni, mint ahogy Koliasz miniszterelnöknek sem sikerült a puccs igazolása. A sajtó képviselőivel való találkozásuk után még világosabban látható, hogy az állítólagos összeesküvés, amivel a puccsisták akcióikat igazolták, minden bizonyítékot nélkülöző, légből kapott állítás. Ugyanez vonatkozik az EDA betiltásával kapcsolatban hangoztatott érvekre is. A Pravda szerdai száma figyelemre méltó kommentárt kö­zöl a görögországi puccs ciprusi visszhangjáról. Mint a lap írja, Athénben nem is titkolják, hogy az államcsíny szervezői a gö­­rögországihoz hasonló erőszakos eszközökhöz akarnak folya­modni Cipruson is. A nicosiai kormány éppen ezért máris néhány határozott elővigyázatossági intézkedést tett, hogy meg­akadályozza a reakciós militaristák esetleges fellép­ését, s úgy döntött, hogy teljes egészében elhatárolja magát a Görög­országban történtektől. Kádár János fogadta Klaus kancellárt A kedd óta hivatalos látoga­táson Budapesten tartózkodó Klaus osztrák kancellár és az általa vezetett küldöttség szer­dán megkezdte a hivatalos tárgyalásokat Fock Jenő mi­niszterelnökkel és a kijelölt magyar államférfiakkal. A szerdai napon egyébként sűrű programjuk volt vendégeink­nek: reggel megkoszorúzták­­a magyar hősök emlékművét­, majd a délelőtti órákban Ká­dár Jánosnál, az MSZMP KB első titkáránál tettek látoga­tást a párt székházában, az­után a Dunabizottságban. Délután Klaus kancellár a Tu­dományos Akadémián tartott előadást. Este fogadás volt a vendégek tiszteletére. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épüle­tében megkezdődtek az oszt­rák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar de­legációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a ta­nácskozáson dr. Lujo Toncic- Lorinj osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának szék­­házában fogadta dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kan­cellárt, valamint dr. Lujo Toncic-Sorini külügyminisz­tert és a kancellár kíséretének több más tagját. A látogatás­nál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter Já­nos külügyminiszter. Kádár János szívélyes sza­vakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépko­csival, megtekintette a Mar­gitszigetet is. Kádár Jánosnál Budapest újjáépítésének ered­ményeit méltatta a kancellár, mire Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására: az újjáépülő egykori királyi pa­lotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának, Ká­dár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életé­nek új központját alakítják ki. Látogatás a Dunabizottságban Ezt követően Klaus kancel­lár és az osztrák küldöttség valamennyi tagja látogatást tett a Dunabizottság székhá­zá­bak­. A vendégeket Vaszö- Bogdanov, a Bolgár Népköz­­társaság budapesti nagyköve­te, a szervezet ez idő szerinti elnöke, Kapikralan, a Dunabi­­zottság szovjet igazgatója és Feik osztrák igazgatóhelyettes, valamint Lajti Tibor nagykö­vet, a Dunabizottság magyar titkára és a tagállamok állan­dó képviselői üdvözölték. Je­len volt a látogatásnál Péter János külügyminiszter is. Bogdanov nagykövet, üdvöz­lő beszédében hangoztatta, hogy az utóbbi időszakban nö­vekedett a Dunabizottság je­lentősége, munkájával mind nagyobb mértékben hozzájá­rult a Duna menti népeket és országokat összefűző hagyo­mányos barátság és együttmű­ködés fejlesztéséhez. A nagy­követ köszönetet mondott Klaus kancellárnak azért, hogy a Dunabizottság vezetői az­ elmúlt évben az osztrák kormány meghívására sikeres, hasznos látogatást tehettek Ausztriában. Klaus kancellár válaszában kijelentette: osztrák részről természetszerűen nagymér­tékben érdekeltek abban, hogy fokozottan hasznosítsák a Du­nát, min­t szállító utat, mint energiahordozót, mint a tu­risztikát elősegítő közlekedési vonalat. Az a gyakorlati együttműködés, amely a Du­nabizottságban a tagállamok között kialakult, pozitívan be­folyásolja a dunai országok közötti politikai légkört is. Még sok lehetőség van a Dunabizott­ságban végzett munka fejlesz­tésére és ehhez a maga részé­ről sok sikert kíván — han­goztatta Josef Klaus. Előadás az Akadémián Szerda délután Klaus kan­cellár a magyar politikai és kulturális élet több száz sze­mélyisége előtt "A nemzetkö­zi kapcsolatok aktív politikája a Duna-medencében" címmel nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében. Előadásában egyebek között kijelentette: " Nézetem szerint a Duna­­medencei államok közötti jó­szomszédi kapcsolatok fontos elemei az általános európai enyhülésnek. A Kelet és a Nyugat közötti megértés új alapjainak kiépítésére talán itt van a legnagyobb lehető­ség, azon a vidéken, ahol a Duna összeköti Nyugat- és Ke­­let-Európát. Szólt arról, hogy e kérdé­sekről volt már alkalma tár­gyalni szovjet, jugoszláv, ro­mán, lengyel államférfiakkal, e politika kialakítását szolgál­ja budapesti utazása, amelyet, mint reméli, hamarosan to­vábbi látogatások követnek más kelet-európai fővárosok­ban. Az osztrák kormány úgy véli, hogy a Duna-medencei együttműködés egyidejűleg ér­tékes és lényeges előfeltétele egy össz-európai együttműkö­désnek, mindenekelőtt gazda­sági téren. Josef Klaus előadása befe­jező részében igen meleg sza­vakkal méltatta az osztrák— magyar kapcsolatok jelentősé­gét: "Nem romantika, hanem a múlt, a jelen és a jövő rea­lista szemléletén alapul, ha ki­jelentem: a történelem egy­azon ház lakóivá tett bennün­ket, a jelenben szomszédok vagyunk és a jövő együttmű­ködésre hív, ha biztosítani akarjuk az elérhető gazdasági, tudományos és társadalmi ha­ladást. A jószomszédi kapcso­latoknak a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvén és a kölcsönös előnyökön kell alapulniuk. Ausztria kész a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésre" — mondot­ta Klaus. A kancellár nagy tapssal fo­gadott előadásáért Barcs Sán­dor mondott köszönetet. Fogadás az Országházban A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány szerdán este az Országházban fogadást adott dr. Josef Klausnak, az Osztrák Köztársaság kancel­lárjának és feleségének tiszte­letére. Az osztrák és a magyar himnusz hangjai után Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. A kormányelnök annak a meggyőződéséne­k adott kife­jezést, hogy Klaus kancellár látogatása elmélyíti a két or­szág barátságát. Az osztrák kormányfő vá­laszában hangoztatta: teljesen egyetért házigazdájával abban, hogy látogatásuk hozzájárul a magyar—osztrák baráti kap­csolatok megszilárdításához, végül örömét fejezte ki afe­lett, hogy Fock Jenő elfogadta az osztrák kormány meghívá­sát és Bécsbe látogat. Csütörtök 1967. május 4 XXIII. d­, 103. szám Polgármestere­ket menesztettek a görög puccsisták .A miniszterelnök és a belügyminiszter kellemetlen percei Koliasz, a görög katonai puccskormány feje, kedd esti sajtóértekezletén hosszasab­ban foglalkozott az EDA fel­oszlatásának indokolásával. Indokolása úgy szólt, hogy ez a párt "erőszakosan akarta le­törni Görögországban az ural­kodó rendet". Mint a magya­rázatból kiderült, Koliasz bi­zonyítékok hiányában arra a feltevésre alapította állítását, hogy az EDA tervében szere­pelt "Görögország eltávolítása a Nyugattól". Koliasz a továb­biakban azt hangoztatta, hogy kormánya baráti együttműkö­désre törekszik minden or­szággal, "ha nincs is hasonló társadalmi rendszere", mint Görögországnak. Az AP hírügynökség a gö­rög kormánykörökre hivatkoz­va megjegyzi, hogy a katonai diktatúra nem szándékszik a jelenleg érvényben levő nem­zetközi kereskedelmi egyezmé­nyeket felmondani Az AFP jelentése szerint a katonai junta megfosztotta tisztségétől Pireusz és más há­rom, Athén körzetébe tartozó város polgármesterét azon a címen, hogy noha a Centrum Unió tagjai "kommunista sza­vazatokkal" kerültek hivatal­ba. Patakosz tábornok, belügy­miniszter szerdán újságírók egy csoportja előtt ismét a le­tartóztatottak problémáiról nyilatkozott. Kijelentette, hogy bizottságok fognak jelentést készíteni minden egyes letar­tóztatott "bűnösségének" foká­ról és esetenként külön-külön ő maga fog dönteni a szabad­lábra helyezésről illetve a bí­róság elé állításról. Az AFP szerint Patakosz nem tisztáz­ta, hogy katonai vagy polgári bíróság elé állítják-e a letar­tóztatottakat. Az újságírók néhány kínos percet szereztek a belügymi­­niszternek. Tekintettel arra.

Next