Magyar Nemzet, 1968. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
■ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Offenzíva Eszmei Dien Bien Phuval ér föl az a vereség, amelyet a dél-vietnami szabadságharcosok saigoni csatájukkal mértek az amerikaiakra. A partizánok győzelmének értékét az sem gyöngíti, hogy a dél-vietnami fővárosban bizonyára nem maradhatnak hosszú ideig, hiszen stratégiailag tarthatatlan tartósan befészkelődni az ellenség főhadiszállására. Ennek a látványos támadásnak nyilvánvalóan nem is ez volt a célja. Egyszerűen be akarta bizonyítani — és ez teljes mértékben sikerült is —, hogy az idei tél a Felszabadítási Fronté, az amerikai hadvezetőség nincs abban a helyzetben, hogy megszabja a háború menetét, a frontok kialakulását. A dél-vietnami partizánok offenzívája a saigoni végeredménytől függetlenül már csak azért is győzelmes, mert 1967 októbere óta megszakítás nélkül tart. Ez a legcsattanósabb válasz azokra az amerikai nyilatkozatokra, amelyek nem újak ugyan, de az esztendő elején megint fölelevenítették őket, hogy tudniillik a partizánok „kifulladtak” és döntő ellentámadással „föl lehet őket göngyölíteni”. A frontok képe éppen az ellenkezőjét mutatja. A szabadságharcosok tartják azt a taktikát, hogy egyszerre több ponton támadnak és szinte megoldhatatlan utánpótlási feladatok elé állítják Westmoreland tábornok vezérkarát. Ke Sanh városának és támaszpontjának napokig tartó ostroma arra kényszerítette ezt a vezérkart, hogy háromezer ejtőernyőst irányítson sürgősen a demilitarizált övezet térségébe és ezzel egy esztendőn belül harmadízben vonjon el máshonnan erőket. Ez a sakkjátszma máshol taszítja katasztrofális helyzetbe az agresszorokat, hiszen Dél-Vietnam északja csak az egyik front, mégha jelenleg a legjelentősebb is, közben pedig a partizán offenzíva tart tovább a közép-vietnami fennsíkon (laoszi határvidék) és a Mekong deltájában. A Felszabadítási Front erejét és lehetőségeit éppen az mutatja, hogy egyszerre három arcvonalon tartja fönn a kezdeményezést és nem ad pillanatnyi szünetet sem az ellenségnek. Ebbe az általános katonai képbe kel belehelyezni Saigon ostromát. Egyszerre volt katonai célja — megmutatni az amerikaiak gyöngeségét hatalmas militarista szervezetük központjában — és egyúttal politikai propaganda célja, mozgósítani a főváros lakosságát. A hírügynökségi jelentésekből ítélve az offenzíva tökéletesen elérte azt, amit vártak tőle, belső dél-vietnami és világpolitikai hatása megtépázta az Egyesült Államok hírnevét. Így is kerül be majd ennek a háborúnak a krónikájába. Várkonyi Tibor Szabad út Országszerte most tartják termelőszövetkezeteink zárszámadó közgyűléseiket. Az érdeklődés olyan nagy, hogy szinte minden községben gondot okoz megfelelő, tágas helyiséget biztosítani a tanácskozás megtartásához. A zárszámadó közgyűléseken elsősorban a múlt évi gazdálkodásról, a tavalyi termelési eredményekről szóló beszámolókat elemezgetik, vitatják meg, de a legtöbb közgyűlésen a „hogyan tovább” is szóba kerül. S nem véletlenül, leginkább a termelőszövetkezeti tevékenység kiszélesítésével kapcsolatosan vetődnek fel az új elképzelések, tervbe vett, vagy már megkezdett próbálkozások. A múlt évben megalkotott termelőszövetkezeti törvény meghatározta a termelőszövetkezetek célját és tevékenységi körét. A cél, a feladat, lényegében már az első termelőszövetkezeti csoportok megalakulásának idején kirajzolódott, majd egyre világosabbá vált a közös gazdálkodásra szövetkezett parasztemberek előtt. A szövetkezés erejével elősegíteni mezőgazdaságunk fejlődését, mezőgazdasági termelésünk jelentős növelését, s a szocialista gazdálkodás keretében rendszeres munkát, megfelelő jövedelmet biztosítani tagjaiknak. Ez volt a céljuk közös gazdaságainknak, s ennek megvalósításán már sok esztendőn keresztül fáradoztak. Korántsem volt azonban tisztázva termelőszövetkezeteink tevékenységi köre. A vita hol élesebben, hol egészen halkan, de állandóan erről folyt. Milyen tevékenységet végezhetnek termelőszövetkezeteink, s hol lehet és hol szükséges tevékenységi körük határát megszabni. A termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővítését bürokratikus rendelkezések akadályozták, s ezek sok izgalmat, nemegyszer keserűséget okoztak a termelőszövetkezeti tagoknak, vezetőknek és mindazoknak, akik a termelőszövetkezetek fejlődését szívügyüknek tekintették. A termelőszövetkezetek tevékenységi körének jelentős bővítésére csak a termelőszövetkezeti törvény megalkotása, s a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése nyitott szabad utat. Ezt a lehetőséget már jó ideje és egyre fokozódó türelmetlenséggel várták termelőszövetkezeteink. A kiegészítő tevékenység kiszélesítése természetesen nem vezethet a mezőgazdasági termelés rovására, de ilyen veszély nem is fenyeget. Termelőszövetkezeteink tagjai, vezetői tudatában vannak, hogy a kenyér- és takarmánygabona, az ipari növények, kertészeti termékek hozamának növelése, az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése a legbiztosabb módja az eredményes gazdálkodásnak, jövedelmük fokozásának. A tevékenységi kört termelőszövetkezeteink többségében nem is annyira a jövedelem növeléséért akarják szélesíteni, hanem tagjaiknak kívánnak folyamatos munkát biztosítani. Saját maguknak és népgazdaságunknak egyaránt csak hasznos lehet, ha termelőszövetkezeteink, élve a lehetőséggel, bővítik, szélesítik tevékenységük körét. Nánási László A salgoni csata részletei Thieu dél-vietnami elnök ismeretlen helyre távozott A külpolitikai helyzet A DNFF AKCIÓJA ragyogóan sikerült — állapítja meg a francia Combat a dél-vietnami szabadságharcosok offenzívájáról. Az összehangolt támadás kétségtelenül legfontosabb momentuma az, hogy a partizánok harcokat kezdeményeztek magában a fővárosban, Saigonban is. Az akció hatására jellemző, hogy Thieu tábornok, dél-vietnami elnök egész Dél- Vietnam területére rendkívüli állapotot rendelt el. Az AFP úgy tudja, hogy a bejelentés után Thieu ismeretlen helyre távozott. (A saigoni amerikai nagykövetség ostromáról híranyagunkban részletesen beszámolunk.) Egyébként a Combat hangsúlyozza, hogy a partizánok ma már képesek arra, hogy tíz különböző helyen indítsanak hatásos és összehangolt támadásokat, órákon át elfoglalva tartsanak olyan városokat, amelyeket bevehetetlennek tekintettek és megrohamozzák a legerősebb amerikai támaszpontokat. A francia lap úgy véli, hogy kétségkívül súlyosak a partizánok veszteségei is, de cselekményük pszichológiai hatása felmérhetetlen. A Combat cikkírója a partizán-offenzíva katonai jelentőségét — ebben tükröződik a polgári lap állásfoglalása — igyekszik csökkenteni; laptársa, a Le Monde azonban megcáfolja ezt a véleményt, amennyiben leszögezi: szertefoszlott az az amerikai álláspont, hogy az ország 67 százaléka "-biztos* vagy "-viszonylag biztos* terület. A Le Monde a továbbiakban arról ír, hogy a DNFF "megerősödve került ki az offenzívából, még akkor is, ha — a lap szerint — nem jutott ennek révén lényeges katonai előnyökhöz". A legújabb vietnami fejleményekkel foglalkozott szerda délelőtti ülésén a francia minisztertanács. Couve de Murville külügyminiszter szerint a vietnami helyzetet jelenleg két dolog jellemzi: részben látványos módon fellángoltak a harcok, részben pedig éppen most bizonyos jelek arra mutattak, hogy mindkét oldalról olyan folyamat indult meg, amely kis lépéseket jelenthet a tárgyalások irányába. Természetesen azonban korai még bizonyosságról beszélni ebben a vonatkozásban. Párizsban egyébként az FKP szolidaritási nagygyűlést rendezett, amelynek főszónoka Waldeck Rochet, az FKP főtitkára volt. A PUEBLO-INCIDENS és a közel-keleti helyzet háttérbe került a vietnami események miatt. Ami az amerikai kémhajó ügyét illeti, a színfalak mögött folytatódnak a BT tagjainak tárgyalásai. Az AFP ENSZ-tudósítója úgy értékeli a megbeszéléseket, hogy azok még mindig holtponton vannak, de biztosra vehető: az Egyesült Államok az adott helyzetben nem folyamodhat katonai megoldáshoz. A koreai fegyvermentes övezet nyugati szakaszán eközben folytatódtak az ellenségeskedések az amerikai katonaság és a dél-koreai gerillák között. A Közel-Keleten a legutóbbi incidens miatt megszakadtak a Szuezi-csatornában rekedt 15 hajó kiszabadítására irányuló munkálatok. A csatorna partjain szerda reggel nyugalom honolt. Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti különmegbízottja Kairóban megkezdte tárgyalásait Riad külügyminiszterrel. A nemzetközi diplomácia fontos eseménye, hogy Koszigin szovjet kormányfő befejezte indiai tárgyalásait, amelyekről szovjet—indiai közös közleményt adtak ki. A szovjet miniszterelnök Indiából Afganisztán fővárosába, Kabulba utazott. Míg a szovjet-indiai tárgyalások mindenekelőtt az ázsiai térség szempontjából jelentősek, a Delhiben ma megnyíló második világkereskedelmi konferencia tevékenysége elsősorban az úgynevezett harmadik világot érinti. A találkozó a tervek szerint két hónapig tart. Rendkívüli állapot Dél-Vietnamban Csatatérré változott Saigon A szabadságharcosok az esti órákban megkezdték kivonulásukat A szerda délutáni órákban Saigon egyetlen csatatérré változott, az utcákon és a sugárutakon elkeseredett csaták folytak. A partizánok ismét behatoltak az amerikai nagykövetség területére. Thieu elnök ismeretlen helyre távozott. Johnson elnök a Fehér Házban katonai tanácsadóival tárgyalt, a Fehér Ház szóvivője, George Christian kijelentette, hogy Dél-Vietnambana helyzet rendkívül komoly. Hírügynökségi jelentések szerint Saigonban a szerda reggeli órákban folytatódtak a harcok. A Város különböző pontjain géppuskalövöldözés hallatszott és páncélöklök robbantak. A hazafias egységek körülzárták a saigoni elnöki palotát. A délutáni órákban minden eddiginél hevesebb harcok lángoltak fel Saigonban. Az egész város egyetlen csatatérré változott. Az utcákon és a sugárutakon a partizánok és az amerikaiak, valamint szövetségeseik elkeseredett csatákat vívtak. Szerda éjszaka súlyos aknavető-támadás érte a Saigontól 305 kilométerre fekvő Naha Trang amerikai repülőteret. A szabadságharcosok sárga-fekete-vörös zászlaja lobogott még szerda este is Hué szívében, a város fölött uralkodó vár tornyán. Harci jelentések érkeztek az esti órákban Közép-Vietnam és a Mekong-delta városaiból is. Thieu ismeretlen helyen A UPI gyorshírben számolt be arról, hogy a partizánok százai ismét behatoltak az amerikai nagykövetség területére, áttörték az amerikai katonai főhadiszállás köré vont páncélosvédelmet és tűzzel árasztották el az elnöki palotát, a szállodákat és a kormányépületeket. Ezt megelőzően Thieu tábornok, dél-vietnami elnök a reggel üzembe helyezett pótadó hullámhoszszán egész Dél-Vietnam területére rendkívüli állapotot rendelt el és felszólította a lakosságot, hogy ne támogassák a partizánokat. A saigoni nagyadó nem működött, mert a partizánok csaknem földig lerombolták az adóépületet és annak berendezéseit. Közben az amerikaiak és szövetségeseik megkezdték a saigoni külvárosok bombázását. Előzőleg felszólították a lakosságot, hogy hagyják el otthonaikat. Az AFP szerint a Saigonban bekövetkezett drámai eseményeket követően Thieu elnök ismeretlen helyre távozott. Ostrom polgári öltözékben Hírügynökségek részletesen beszámoltak a saigoni amerikai nagykövetség ellen múlt éjszaka indított partizánostromról. Az AP hangoztatta, hogy a támadást »elképesztően jól« szervezték meg. Maga az ostrom egyébként valóban sajátos körülmények között kezdődött. A támadást végrehajtó partizánok valamennyien polgári öltözéket viseltek. Egyeseken a vietnami parasztokra jellemző fekete ruha volt, míg mások a saigoni burzsoázia között divatos fehér inget viselték. A partizánoknál tökéletesen hamisított igazolványok voltak. Az AP úgy tudja, hogy az ostromlók egy része taxin érkezett a nagykövetség elé, míg a parasztruhások gyalog. A taxiból kiszállók mintegy jelként fehér ingük felső gombján tartották ujjukat, míg a parasztöltözéket viselők vörös karszalagot kötöttek fel. Így kezdődött meg a drámai ostrom, amelynek eredményeként a partizánok behatoltak a nagykövetség épületébe és azt hat órán át tartották megszállva. 100 méterre West moreiamtól Szerdán az esti órákban a hírügynökségi jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a harc a város központjában, az elnöki palota környékén, azonban továbbra is tombolt a csata a külvárosokban. A peremnegyedek voltak a déli óráktól kezdve az amerikai légierő célpontjai, a főváros "védelmének" keretében az amerikaiak ily módon magát a fővárost bombázták. Az AFP jelentése szerint Saigon központjának magasabb háztetőiről az éjszaka beköszöntével három csatát lehetett egyszerre figyelemmel kísérni. Két ütközet folyt a Tan San Nhut repülőtér kifutópályájának két végén, egy harmadik pedig a lóversenypálya közelében. A támadások a repülőtéren ronccsá változtattak több mint 20 millió dollár értékű amerikai katonai felszerelést, repülőgépeket, radarközpontokat, a gerillák behatoltak a támaszpont-rendszer belterületére. Szerda este a harcok 400 méternyire folytak Westmoreland tábornok főparancsnokságától. A saigoni égboltot világítórakéták tucatjai borították fénybe, a várost megreszkettette a csatazaj. Látni lehetett, amint a helikopterekről vörös nyomjelző lövedékek indultak el Pa Quea külváros házai felé , ott összpontosították a partizánok a legnagyobb katonai erőt. A helikoptereket időről időre vadászbombázók váltották fel, zuhanórepülésük után látható volt a robbanások vörös gömbje. Jól ki lehetett venni az automatafegyverek torkolattüzét is. Saigon külvárosaiban több hatalmas tűzvész festette meg az ég alját A VNA hírügynökség szerdán ismertette a dél-vietnami szabadságharcosok sajtószervének, a felszabadítása hírügynökségnek jelentését a partizánok offenzívájáról. A jelentés beszámol arról, hogy a délvietnami szabadságharcosok az ország minden részében súlyos csapásokat mértek az amerikaiakra és a dél-vietnami kormánycsapatokra, válaszul arra, hogy azok felfüggesztették a holdújévi tűzszünetet. A szabadságharcosok hírügynökségének saigoni tudósítója arról számol be, hogy a támadók soraiban nem csupán gerillák voltak. Számos helyen csatlakoztak a szabadságharcosokhoz a kormánycsapatok katonái, nem egy helyen pedig az utcára özönlő lakosság számolta fel az ellenséges posztokat. Saigonban az amerikai parancsnokság szerda este tette közzé első összefoglaló jelentését a szabadságharcosok offenzívájáról. Az amerikai közlemény elismeri, hogy a partizánok 48 óra alatt 48 nagyobb támadást indítottak a városok és a nagy amerikai állások ellen A közlemény abban az állításban keres vigasztalást, hogya gerillák nagy veszteségeket szenvedtek, 1778 halottat hagyva a csatatéren, míg az amerikai veszteségek — a közlemény szerint — csekélyebbek. Az AFP beszámolt arról, hogy estefelé minden irányból özönöltek Saigonba a délvietnami kormánycsapatok. Számos főútvonalat szögesdróttal és spanyollovasokkal zártak le, mindenütt dél-vietnami ejtőernyősök és amerikai katonai rendőrök cirkáltak. A katonai járművek sofőrjei revolverrel a kezükben vezették autóikat. A különböző őrségek igen gyakran egymást igazoltatták. Az AFP jelentése szerint a szerda esti órákban a sötétség leple alatt a partizánok megkezdték erőik kivonását, miután a dél-vietnami főváros ellen intézett legnagyobb támadássorozatuk során szinte minden valamire való célpontra csapást mértek. A DNFF felhívása január 30-án 18 órakor a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának elnöksége parancsot adott ki a népi felszabadító erők valamennyi tisztjének és katonájának, valamint az egész dél-vietnami lakosságnak. A parancs elmondja, hogy az utóbbi években Dél-Vietnam lakossága számos győzelmet aratott a nemzet megmentéséért vívott harcában. A jelenlegi helyzet az országban és külföldön egyaránt kedvező a forradalomra, amely népünk felszabadítására irányul. Az amerikaiak helyzetét a súlyos passzivitás, a vereség és a kimerülés jellemzi. E helyzetben a DNFF Központi Bizottságának elnöksége megparancsolja az összes népi felszabadító erőknek, az összes politikai harci erőknek, a fronthoz csatlakozott összes szervezet valamennyi tagjának, keljenek fel egyöntetűen, vállvetve a többi hazafias erőkkel és az egész lakossággal, s eltökélten szabjanak ki büntetést az amerikai agreszszorokra és a Thieus Kyklikkre.