Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
A Kabilai művészek a márciusi hangversenyeken A Tavaszi Békét B-sorozatának első hangversenyén, március 7-én, Wilfried Boettcher, a hamburgi szimfonikus zenekar vezető karmestere vezényli az Állami Hangversenyzenekart a Zeneakadémián. Márciusban lesz vendégünk a római Operaház dirigense, Armando la Rosa Parodi is, aki 25-én vezényli a zenekart ugyanott. Claudio Abbado olasz karmestert 28-án hallhatjuk a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, amikor a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát dirigálja. Az esten Dino Ciani olasz zongoraművész, az 1961-es Liszt— Bartók zongoraverseny egyik díjnyertese működik közre. Két világhírű együttes is fellép a következő hetekben. Az I Musici di Roma nevű kamarazenekar két hangversenyt ad: a Mesterbérlet közönsége a szeptember 19-én elmaradt előadás helyett hallhatja őket 10-én, a Zeneakadémián, másik hangversenyükre az Erkel Színházban kerül sor, 11-én. A hágai Residentie Orkest Pierre Boulez, a világhírű francia komponista vezényletével ad koncertet 21-én, az Erkel Színházban. Boulez a koncerten saját, Éclai című kompozícióját is bemutatja. Több külföldi zongoraművészt is hallhatunk márciusban Budapesten. Köztük lesz Vlado Perlemuter francia pianista, aki a Zongorabérlet külföldi szólistájaként 9-én, jórészt Ravel-műveket játszik a Zeneakadémián. A másik francia vendégművész jól ismert már Budapesten: Jeannne-Marie Parré, akinek zenekari estjét az Állami Hangversenyzenekarral 14-én, szólóestjét pedig 20-án rendezik meg a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Idil Biret török zongoraművésznő Boettcher hamburgi karmester 74 estjén mutatkozik be. Guiliano Silveri — Paolo Silverinek, a világhírű baritonistának a fia — a Vercelliben 1962-ben tartott nemzetközi zongoraverseny elsődíjasa 16-án ad hangversenyt a Zeneakadémia kistermében. Jiri Reinberger, a kiváló csehszlovák orgonaművész hangversenyét 26-án hallhatjuk a Zeneakadémián, Oleg Krisza fiatal szovjet,hegedűművész bemutatkozó koncertjét 16-án rendezik meg az Országos Filharmónia kamaratermében. Prágai Tavasz 1968 A Prágai Tavasz zenei fesztivált ebben az évben is május 12 és június 4 között rendezik. A cseh és szlovák zeneművek közül elsősorban azok kerülnek előadásra, melyek 1918 és 1968 között keletkeztek, mivel a fesztivál ebben a formában ünnepli Csehszlovákia megalakulásának 50. évfordulóját. Hasonlóképpen állította össze műsorát erre az időre a Nemzeti Színház operaegyüttese is. A fesztiválon — a kitűnő cseh és szlovák zenekarok mellett — részt vesz a Magyar Rádió és Televízió zenekara Cehei György, az amszterdami Concertgebouw zenekar Bernard Haitink, a New London Philharmonia Orchestra Carlo Maria Ciulini, a Südwestfunk (Baden-Baden) zenekara Ernest Bour vezénylete alatt A műsortervezet ismét nagynevű művészek felléptét ígéri, mint Doráti Antal, Jan Krenz, Carlos Kleiber, Wolfgang Sawallisch karmestereket, Emil Gilelst és Julius Katchen zongoraművészeket, Konstanty Kulka hegedűművészt, Julián Bream gitárművészt. A megnyitó hangversenyen — mint minden évben — Smetana Hazám című szimfonikus költeménye kerül előadásra, a cseh filharmonikusokat Karel Ancerl vezényli. Beethoven IX. szimfóniáját a záróhangversenyen a szlovák filharmonikusok szólaltatják meg, Ladislav Slovák irányításával. London előbb látta... Hazatértek a Szépművészeti Múzeum kincsei A gótikus képek zárt csontiportja, mind mennyiségben, mind kvalitásban impressziónál — írta a londoni Times a Victoria és Albert Múzeumban januárban zárult magyar műkincsek kiállításáról. Egy kiragadott mondata ez csupán az angol sajtó méltatásának, amely hosszan, elmélyülten, a felfedezés örömének izgalmával foglalkozott a IX—XVII. századi magyar művészet emlékeit összefoglaló kiállítással. Az utóbbi években Svájcban, majd Londont megelőzve Párizsban állt a világ elé a régi magyar művészet emlékanyaga. E nemzetközi érdeklődést keltett kiállításainknak legbecsesebb eredménye a külföldi kritikának az az egybehangzó véleménye, hogy a régi magyar festők, szobrászok, ötvösök, mesteremberek természetes tehetséggel, a nemzeti karaktert érvényre juttató formaalakító készséggel szívták föl az európai stílusáramlatok törekvéseit. A neves műkritikusok között kialakult értékelést azért könyvelhetjük el jelentős eredménynek, mert egy meggyökeresedett szemlélet sokáig nagyjából német vándorpiktorok munkásságának tulajdonította a magyarországi művészet régi alkotásait. Nemzedékek fáradoztak művészetünk múltjának feltárásán, nemzetközi elismertetésén. A Henszlmannok, az Ipolyiak, a Rómerek úttörő feladatot vállaltak a magyar művészet emlékeinek felkutatásában, az emlékanyag előítéletmentes leírásában, értékelésében. Később Gerevich Tibor és tanítványai már fejlettebb tudományos módszerekkel, hatalmas összehasonlító anyag birtokában törekedtek a régi magyar művészet európai öszszefüggéseinek kitapintására és elsősorban azoknak az eszmei, érzelmi és stílusbeli formajegyeknek kimutatására, melyek különböznek más népek művészetétől. Mindez azért említendő, mert a Szépművészeti Múzeum csendben, minden ceremónia mellőzésével újból felrakta két földszinti termében Londonból visszatért anyagát A múzeum látogatói ismerik a magyar gótika és reneszánsz pompás szárnyasoltárait, faszobrászatunk remekeit Most azonban meglepetésekkel is találkozunk. A második terem hangsúlyos főfalára helyezte dr. Radocsay Dénes, a kiállítás rendezője az M. S. mester Európa-szerte megcsodált Vizitációját. Mellette kétoldalt eddig ismeretlen, elbájolóan üde arcú angyalkák lebegnek, lendületes mozgású, festett faszobrok. Ugyanis mielőtt londoni útjára indították volna a magyar műkincsek kiállítását, kiváló restaurátori munkával mintegy 15—20 raktári képet és szobrot állítottak helyre. A restaurátorok gondos, szakértő munkája révén (egyes oltárképeken a barokkban átfestett réteg alól sokalakos jeleneteket szabadítottak ki) a régi magyar műkincsállomány jelentékenyen gyarapodott és megnövekedett a nemzeti vagyon is. A tudományos kutatásnak pedig szélesebb perspektívákat nyújt, újabban felmerült kérdések, problémák megoldásának feladatát. A gyarapodás lehetővé teszi az előzmények, az iskolák pontosabb elhatárolását, a helyi sajátságok jellegének tisztázását, a különböző vidékek stílusjegyeinek megkülönböztetését és egybehangzásainak árnyalatosabb kimutatását. Változatos és rendkívül értékes alkotások léptek a régiek közé s a most kialakult együttes talán még meggyőzőbben világítja meg a magyarországi realizmus korai igényét. XVI. századi alkotások, mint például a három női szentet ábrázoló nagyméretű féldombormű, úgy tűnik, mintha előképe, előzménye lenne a két évszázaddal később keletkezett reneszánsz Báthory Madonnának. Formafelfogásában hiába keresnék az alakok csonttalan törékenységének gótikus testetlenségét. A valósághoz igazodó ábrázolásmód, a realizmus kifejezésének törekvése uralkodik e szép típusú alakokat ábrázoló mű hangjában, szellemében, formai alakításában. A Szent Gergelyt és Szent Jeromost ábrázoló két színes kis kassai faszobor, egyénített, csaknem portrészerű vonásaival a késő gótika realizmusának valóságot figyelő szemléletében fogant. A látványos és nagyon szép, a kassai főoltár Madonnájával rokon Toporci Madonna szobra, a gazdagon traktált Magdolna mennybemenetele, a hatalmas szepesbélai corpusz, a Krisztus születését megjelenítő, XV. század közepéről származó, sok dekoratív részlete ellenére is takarékosan fogalmazott németlipcsei főoltár és a többi újonnan restaurált értékes darab a régi magyar művészet sajátságait, hangjának egyéni tónusát, a fogalmazás mértéktartását, józanságának különös költőiségét megragadó sokrétűséggel állítja elénk. d. m. Magar Nfflizet----------------------------------— Kodály-emléklemez jelent meg Kodály Zoltán életművére különlegesen érdekes, dokumentatív értékű lemezzel emlékeztet a Qualiton. A tavaly elhunyt zeneszerző saját szavai szólalnak meg ezen a lemezen, Mátyás János szerkesztésében és rendezésében. Három nagy téma köré csoportosulnak a Kodály Zoltán előadásaiból, nyilatkozataiból válogatott részletek: a világszerte játszott komponistát, a zenetudóst és a zenei nevelőt, az énektanítás nagy úttörőjét mutatják be ezek a szemelvények. Valamennyi prózai idézethez muzsika társul, jórészt nehezen hozzáférhető, ritkabecsű, archív felvételek alapján. Az életmű mottójaként elhangzó néhány bevezető mondat után a Psalmus befejező része következik például, a népdalok műzenei feldolgozásához fűzött gondolatokat a Székelyfonó egyik szép kettőse folytatja. A lemez egyik különlegessége, hogy két részletet hallhatunk Kodály német és francia nyelvű nyilatkozataiból is. A relatív szolmizáció megteremtésének szükségességét mondja el az egyik rádióinterjúban, a másik nyilatkozat a francia rádió Háry-előadása számára készült Ez az értékes emléklemez jól folytatja azt a sort, amelyben nagy íróink, költőink hangja szólal meg, archívumok féltve őrzött viaszlemezei, magnószalagjai nyomán. (1- 1.) Hindemith Mathis, a festő című operáját mutatja be — Magyarországon először — április 20-án a Szegedi Nemzeti Színház. Az előadást Bozóky István rendezi, karmester Vaszy Viktor lesz. A címszerepet Gyimesi Kálmán énekli. A budapesti Egyetemi Énekkar Baross Gábor vezényletével nagy sikerrel szerepel Angliában. A londoni Nemzetközi Diákházban szerdán Bartók, Britten,Kodály és Palestrina műveit adták elő. .- „ Új szemüveg a londoni Királyi Akadémián Első tétel:A francia rokokó olyan művészeti periódus, amikor a hangsúlyt a merőben vizuális tulajdonságokra helyezték. A korszakból hiányzott a képesség arra, hogy mélyebben ítélje meg az érzelmi és értelmi problémákat, és így művészete a szemre és nem az intellektusra hatott.* Második tétel:A különféle művészeti ágak egysége roppant erőteljes volt a XVIII. századi Franciaországban.* Harmadik tétel: »A rokokó művészete nem fejezte ki, sőt, félreábrázolta a francia XVIII. századot.* Negyedik tétel: — minek tovább? Komoly tételek és magyarázatok végtelen áradata, amelyeknek szó szerinti ismerete is a teljes magárahagyottság érzetét kelti abban, aki végigmegy a londoni Royal Academy néhány nap múlva záruló téli tárlatán. A „sengzetes” semmitmondás A galériák megteltek a XVIII. századi Franciaország művészeti termékeivel; festmények, rajzok, bronzok, aranydobozok, egyéb dísztárgyak és bútorok összegezik a rokokó különös karakterét. Az anyag gazdag és elrendezése — a zsúfoltság ellenére is — mintaszerű. Mégsem ez keltett szokatlanul nagy érdeklődést. A tárlat kiemelkedő jellegzetessége ugyanis az, hogya Királyi Akadémia új szemüveget tett fel, hátat fordított minden elaggott előítéletnek és mindenki számára érthetővé tette egy agyonmagyarázott korszak művészetét. Egyszerűen elhagyta a fentebb említett tételeket, nem bíbelődött az ecsetkezelés titkainak ismertetésével, hanem a műtárgyakat, mindeddig csaknem ismeretlen merészséggel, öszszekapcsolta a korabeli eseményekkel — hagyta a képeket, az aranydobozokat, a feldíszített bútorokat beszélni. Andrew Causey írja ezt az Illustrated London News művészeti rovatában, megemlítve, hogy az első örömteli meglepetés már a katalógus átolvasásakor éri a tárlatlátogatót. Denys Sutton, a katalógus szerkesztője és a bevezető tanulmány írója, szakított azzal az elburjánzó szokással, amely az ismertetőkben, beszámolókban, kritikákban, rádió- és tévéadásokban azengzetes semmitmondást kultiválja; szépen, nemegyszer költőien megformált és kiterjedt lexikon-tudást szuggeráló mondatok a jellemzői ennek a semmitmondásnak, amely sohasem a művek megismertetésének, hanem az öntetszelgésnek szolgálatában áll. Az öntetszelgés helyett Denys Sutton fellapozza a történelmet és egy-egy festménnyel, műtárgygyal illusztrálja azokat az eseményeket, amelyek végighömpölyögtek a XVIII. századi Franciaországon és meghatározták művészetét. Ábránd és valóság XIV. Lajos halála után (1715) némileg fellazult a hagyományos és szertartásos merevség, amely nemcsak a versailles-i udvarra, hanem az egész francia közéletre ránehezedett. A művészeti életben az ajánlások korszaka volt ez. 1775-ben a királyi gobelinműhelybe felügyelőt akarnak kinevezni; az Académie des Beaux-Arts titkára Frangois Parrocel festőt ajánlja. -Nem elsőrangú művész, de oly festőnek a fia, aki az Akadémia tagja volt...« Ez a szakmai zárkózottság hirtelen lazul fel akkor, amikor elkezdődik a királyi kegyből élő arisztokrácia gazdag családokhoz történő benősülése. A szegénységben csak a gőg marad meg (Bouillon grófnő „földjeink trágyadombjának nevezi pénzeszsák menyét). Ez a gőg egyre inkább a versailles-i udvarba zárja a főnemességet, amelynek csaknem minden kapcsolata megszűnik a valósággal, a mindennapi élettel.Az arisztokrácia gyomra émelyegni kezd, — valami szélsőségesen mesterkélt élet után vágyakozik és azt akarja, hogy az általa hosszú idő óta patronált művészet segítsen neki elmenekülni a mindennapi élet lapossága elől. És megjelenik Watteau. Képein az élet szüntelenfeje galanter; előkelő társaság egy álomszerű parkban; piknik, tánc és zene egy árkádiai táj előterében; — a valóságban az előkelő társaság hölgytagjai nem tudnak a királyi kihallgatásra menni a versailles-i palota folyosóin az éj folyamán összegyülemlett emberi ürülék miatt. A légvárak, az ábrándképek mindig rejtelmes színűek. Watteau, Boucher, Fragonard, Creuze, Lancret és a többiek játszani kezdenek a gyöngyházkagyló ezüstfehérben csillogó szivárvány színeivel. Kagyló: •»rocaille« a francia nyelvben — innen a rokokó, amelynek álma egyre csapongóbb és merészebb. Boucher lehántja a nőkről a nehéz selymet és a drágaköveket, aktja nem Tizian vágyakozó nimfája, hanem csupa kihívó hús és lüktető vér, de mesterkélt pózban. A korszak fél a természetességtől és a természettől a királyi udvarban él. Itt rendez majd be a királynő is valamilyen furcsa „műtermészetet”. A félbemaradt arckép Alkonya ez a főnemességnek. A vénasszonyok nyarát éli az ancien régime. A nagy támadás az irodalomban már elkezdődött: Diderot, aztán Voltaire, Rousseau... vissza a természethez, vissza az antik világ egyszerűségéhez és tisztaságához. Antikizáló, a római kort utánzó művészeit keletkezik; az új festővezér, Jacques-Louis Dávid. A Királyi Akadémia tárlatának rendezője helyesen veszi észre, hogy a XVIII. századi francia művészetre nem volt döntő hatása a forradalomnak; a római kort utánzó művészet vonul végig a viharzó éveken. Dávid tagja annak a bizottságnak, amely a guillotine alá küldi a királyt és a királynét. Mme Chalgrin arcképét festi, de a képet nem tudja befejezni, mert az asszony fejét másnap leszeli a guillotine. Alakjai római kori szoborpózban állnak, esküsznek, vívnak a képeken, csak talán a fürdőkádban ülő Marat arcán merevül meg a Dávid által sehol máshol le nem festett halálos borzadály. Premier peintre-je lesz majd Napóleonnak - • De addig a guillotine elől külföldre menekült francia arisztokraták idézik az elveszett ,*régi szép időket*. Monregard grófnő egy londoni szalonban felkiált egy ellenvetésnél: »Visszaélések, mondja ön, visszaélések! De hisz ez volt az egészben a legszebb.'* A válasz: -Nos, ne csodálkozzék, asszonyom, ha a visszaélők fejét levágják.« Delacroix-val nemsokára megjelenik az ellenhatás, a romantika, Spanyolországban pedig az új kor titánja fest már, aki megjeleníti majd a forradalom lángját a képeken: Francesco Goya. Vége a XVIII. századnak: a barokkot és a rokokót együtt temették el a később nemzeti Pantheonná vált Szent Geneviéve templomában. Mindez műtárgyakon kap könnyen érzékelhető formát a Royal Academy tárlatán. A kor művészetét ez alkalommal az is megérti, aki meg akar vele ismerkedni. Maron Ferenc 1968. március 1- Ella Fitzgerald Budapesten Ella Fitzgerald, a világhírű jazzénekesnő csütörtökön Budapestre érkezett. A művésznő, alá ezúttal csupán egy alkalommal — csütörtökön este — lépett fel hazánkban, érkezésekor a következőket mondta: — örülök, hogy — ha most csupán egy estére is — Budapestre jöhettem, s elénekelhetem önöknek kedves dalaimat A bluesok, song-ok és spirituálék között számos olyan is lesz, amelyet, Magyarországról küldött levelekben kértek tőlem, így például Gershwin néger operájának Summertime-je. Remélem, hogy a magyar közönséggel minél előbb egy újabb hangversenyen találkozhatom. NAPLÓ Március 1 Magyar néprajzi kiállítás nyílik meg március 8-án Párizsban, a Musée de Vorhmedán. A tárlat megnyitására Párizsba utazik dr. Ortutay Gyula akadémikus és dr. Bodrogi Tibor, a Néprajzi Múzeum igazgatója. ☆ Melina Mercouri a Görög demokrácia barátai nevű — most alakult — szervezet meghívására március végén Bécsbe látogat, s Theodorakis együttesével közös műsorban lép fel a Konzerthausban. Méhes György erdélyi író Barbár komédia című művét március 23-án mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. A darabot Angyal Mária rendezi.S: Meghalt egy különös, színes egyéniségű színésznő, a néhány éve elhunyt kiváló színész, Gellért Lajos özvegye. Ürmössy Anikó 1916-ban, az egykori Modern Színpadon kezdett pályája az évek során sokfelé ágazott: volt sanzonénekesnő, a sanzon műfajának legdrámaibb és legjátékosabb értelmében, volt előadóművésznő, nagy költők hivatott interpretátora, volt érdekes karakterszínésznő a Nemzeti Színház színpadán az ötvenes évekig. És volt tanácsadó, megbízható kontroll férje színészi munkájában és volt ihletője Gellért Lajos írásainak. Művésztársa és emberi társa volt több mint négy évtizeden át férjének, s erről a sírig tartó kapcsolatról szóltak Benczúr utcai lakásuk falán Gellért Lajos érdekes rajzai is. Gellértné Ürmössy Anikó 75 esztendős volt, temetéséről később intézkednek a Mrozek Bűbájos éj és Ghey Péter mártíromsága című komédiáit mutatja be — kísérleti előadáson — március 8-án a debreceni Csokonai Színház a Hungária Kamaraszínházban. . . A Havannai Nemzeti Múzeum XVII—XVIII—XIX. századi metszeteinek kiállítása március 2-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg az Ernst Múzeumban.☆ Összesen három játékfilm készült Ausztriában az elmúlt évben. A visszaesés meglepően nagy — néhány évvel ezelőtt még átlagosan huszonöt játékfilmet forgattak minden esztendőben. Fannie Hurst, a század első felének egyik legismertebb amerikai írónője, 79 éves korában, New Yorkban meghalt. A zenei élet számos kiválósága — közöttük Elisabeth Schwarzkopf, Ormándy Jenő, Hilde Güden és Otto Klemperer — köszöntötte az amerikai Santa Barbarában élő Lotte Lehmann, világhírű német énekesnőt, nyolcvanadik születésnapján. ---------------------------------------------------------------------------------------- . ■ .................................. .................... ............ . --- .. NEMZETI SZÍNHÁZ KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ BEMUTATÓ ELŐADÁS 1968. MÁRCIUS 2. SZOMBAT ESTE 7 ÓRA BEMUTATÓ ELŐADÁS 1968. MÁRCIUS 8. PÉNTEK ESTE 7 ÓRA GYURKÓ LÁSZLÓ, SÁNTA FERENC , SZERELMEM, ELEKTRA ÉJSZAKA Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Berek Katalin, Béres Ilona, Kálmán György, (AZ ÁRULÓ) Major Tamás, Hindi Sándor, Sugár Lajos Őze Lajos, Básti Lajos, Avar István, Sztankay István, Maklári János Rendezte: BOTH BÉLA Rendezte: EGRI ISTVÁN