Magyar Nemzet, 1968. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

Vasárnap, 1968. március 17.. Hatszázezernél több látogató a lipcsei tavaszi vásáron Megérkezett a lipcsei tava­szi vásár zárójelentése, amely közli, hogy gazdasági, tudo­mányos és technikai színvo­nal, valamint a kiállítók, lá­togatók számát tekintve az idei vásár minden eddigi ered­ményt meghaladt Az NDK külkereskedelmi vállalatai 78 országgal kötöttek export- és import-megállapodásokat, mind a beruházási javak, mind a fogyasztási cikkek te­kintetében jelentős üzletköté­sek jöttek létre. Számos koope­rációs és licenc átadási szer­ződést írtak alá. A tavaszi vásáron az idén 10 290 kiállító vett részt, 65 országból és 615 500 látogató tekintette meg a kiállítást. Nagy érdeklődést tanúsítottak az idei vásár iránt a szocia­lista országok mellett a fejlő­dő külföldi államok, amelyek­nek képviselői jelentős meg­rendeléseket eszközöltek, főleg gépekből és berendezésekből. A kapitalista országok szintén nagy üzleteket kötöttek. Nagyobb mennyiségű NDK gép a magyar mezőgazdaság részére Az NDK mezőgép- és trak­toriparának vezetői és az Ag­­rotröszt kereskedelmi igazga­tója, Kovács Andor a lipcsei tavaszi vásáron szerződést ír­tak alá NDK mezőgépek ez évi és jövő esztendei szállításáról. Ebben az évben, a korábban megkötött szerződéseken kí­vül, a szövetkezetek és állami gazdaságok részére 200 darab szal­mabálázót importálunk az NDK-ból. A jövő esztendei im­port­listán szerepel száz bur­­gonya-betakarító és cukorré­pafejelő, valamint cukorrépa­felszedő. 1970-re az utóbb fel­sorolt gépekből ugyancsak száz-száz darabot rendelt az Agrotr őszit. Kövér házak­­ olcsóbban Mintegy négyezer lakás épül házgyári elemekből A modern technológia al­kalmazásával és jobb munka­­szervezéssel gyorsítja a lakás­építést a fővárosban a 43. szá­mú Állami Építőipari Válla­lat. Kisvári János vezérigazgató elmondotta, hogy a múlt esz­tendőben gyorsult az építkezé­sek üteme és csökkent a la­kások átadási ideje. Az idén 3900 új lakást akarnak átadni Budapesten. Ebben nagy sze­repe van a ferencvárosi 2. szá­mú házgyár folyamatos mun­kájának. Befejezik jövőre a kelenföl­di városrész építését, ahol nyolc és félezer lakásban 30 000 ember talál otthonra. Megkezdik 1969-ben a zuglói, a rákospalota—paskomligeti lakótelep építését és Óbuda re­konstrukcióját. Termelni kezd jövőre a leg­nagyobb kapacitású 3. számú házgyár is. Előzetes számítá­sok szerint a három házgyár évi 8000 lakáshoz tud majd építőelemeket gyártani és 1971-ben már 21 féle háztípust lehet variálni. A szociológiai vizsgálatok alapján felszínre került igé­nyeknek megfelelően a két-, háromszobás lakások számát növelik az új építkezéseknél. Valószínű, kedvelt típus lesz a 22 négyzetméter alapterületű nagyszobából és a két 8 négy­zetméteres, szeparálható szo­bából álló lakás. Újpesten az Árpád út és Ró­zsa utca sarkán befejezik an­nak a kísérleti háznak az épí­tését, amelynél épületszerke­zeti újdonságokat és háromfé­le garderobe-megoldást alkal­maznak. Kelenföldön még ebben az évben megépítik az ország legnagyobb házát, amely 10 szintes, 12 szekciós és 360 la­kásból ál. Most adják át a módosított házgyári elemek­ből összeállított első­­kövér­­házat, amelyben emeletenként három helyett hat lakás nyí­lik a lépcsőházból, és egy-egy lakás építése költsége 27 000 forinttal kevesebb. A további 289 lakásos kövér házakkal Kelenföldön a korábban ter­vezettnél majdnem ezerrel több lakást építhetnek. A lakók kívánságára Kelen­földön garanciális részleget lé­tesítenek, hogy a szavatossági idő alatt bejelentett építési hi­bákat gyorsabban kijavíthas­sák. A jövő héten megkezdik a gyalogos aluljáró építését a Baross téren A Baross téri építkezések­nél már lefektették az új gáz­csöveket, s a következő na­pokban helyezik el a felszín alatt azt a 400 milliméteres víznyomó vezetéket, amelyből a Rákóczi út déli oldalán álló házak kapják a vizet. A Rá­kóczi út északi oldalán 400 milliméter átmérőjű gázveze­téket fektetnek a felszín alá, március 25-től kezdve pedig kicserélik a villamosvágányo­kat a Kiss József utca és a Baross tér közötti szakaszon. A jövő héten megkezdik a Szabadság Szálló és a Rákó­czi út déli oldala között hú­zódó gyalogos aluljáró építé­sét, a Keleti pályaudvar előtt pedig folytatják a főgyűjtő építését Ennél a munkánál a talajvíz magas szintje miatt a vízszint süllyesztését kell alkalmazni. A Kerepesi úttól a Thököly útig, a Keleti pá­lyaudvar homlokzata előtt vé­gig kilenc méter mélységig öt centiméter átmérőjű csöveket helyeznek el és ezeken ke­resztül --szippantják ki­ a ta­lajvizet a szivattyúk. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY NÉLKÜL KAPHATÓ ÓLÖM NYOMÓCSŐ, LEFOLYÓ ÉS SZIFON A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT CSŐ ÉS SZERELVÉNY SZAKÜZLETEIBEN: Nyitva: Szombaton: L. Batthyány tér 5. 8—16 10—15 Telefon: 359—386 VII., Majakovszkij utca 49. 8.30—16.30 9.30—15 Telefon: 221—847 VII., Dohány utca 28. 8—16 9—15 Telefon: 410—671 IV., Kemény Gusztáv utca 3. 8.30—16.30 9—15 VL, Váci út L 8.39—17 8.30—15 ÓLOMLEMEZ BESZEREZHETŐ: VTL, Majakovszkij utca 49. VTI, Dohány utca 28. Dobi István látogatása Kemencén Dobi István, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott elnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke — Erdős Józsefnek, az OKISZ elnökének és Jámbor Miklósnak, a Pest megyei pártbizottság titkárának társa­ságában — szombaton Kemen­ce községbe látogatott. A ven­dégek részt vettek a Kemence és vidéke Vegyesipari Ktsz évzáró közgyűlésén, amelyen felszólalt Dobi István is. 3 Új hidak tervei Buda és Pest között A városok rohamos fejlődé­sének egyik legégetőbb prob­lémája — szerte a világon — a közlekedés. A forgalom fel­­gyorsulása néhány ütemmel előtte jár az építkezéseknek. A folyamat itt játszódik le a szemünk előtt. Alig készült el a két új budapesti aluljáró, máris újabb, túlzsúfolt közle­kedési csomópontok keletkez­nek. Budapest hídjai még a korszerű forgalmi igényeknek megfelelő Erzsébet-híddal együtt is alig győzik a felduz­zadt közlekedést. Szükség van, pontosabban szükség lesz új kapocsra a Du­na két partja között Az UVA­­TERV híd-irodájában alakul, formálódik már a fővárosi fo­lyamszakasz új arca. A kép, melyet felvázolnak, lenyűgöző. Budapest hídjai a XX. szá­zad első felében. Új híd Újpesten — A fejlesztési terv az ösz­­szes budapesti Duna-hidat érinti — mondja dr. Petur Alajos, a híd-iroda vezetője. — A tömegközlekedés problé­máinak megoldása, az autópá­lyák vezetése (közülük néhány része a nemzetközi úthálózat­nak is), s ezzel kapcsolatban a főváros körül épülő autópálya szükségessé teszi, hogy híd­­jainkat a korszerű forgalmi igényekhez igazítsuk. Így mondja: igazítsuk; a ki­fejezés, amelyen megütköztem, a szakszerű magyarázat nyo­mán, a tervek realitásában természetessé válik. Nem idő­rendi, fontossági sorrendben, a könnyebb tájékozódás vé­gett a Duna folyásának irá­nyában északról délre hala­dunk. — Új híd épül Újpesten, az összekötő vasúti hídtól észak­ra, az Árpád út folytatásában. Az egykor külterületnek szá­mító, rohamosan fejlődő vá­rosrésznek mihamar szüksége lesz egy, a Dunán átvezető, az eddiginél rövidebb útvonalra. Emelet az Árpád-hídra — Fontos szerepe lesz a jö­vő közlekedésében az Árpád­­hídnak, melyet először az ere­detileg is tervezett teljes szé­lességében építünk ki. A híd a Hungária körút folytatásá­ban a budapesti körgyűrűn fekszik, pesti hídfőjénél a vá­rosba bejövő autópályákat fogja szétosztani. Távolabbi tervekben szó lehet emeletes kiépítéséről is, hazánkban ez lenne az első kétszintes híd, külföldön már vannak ilyenek és be is váltak. Ezen a terüle­ten minden építkezés a távlati fejlesztés igényeinek figyelem­­bevételével történik, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró tulajdon­képpen már eb­b­en a tervben készül.­­ A munka ezek szerint a tervezéssel együtt megindul? — Legelőször a legsürgősebb közúti forgalmi csomópontok rendezésére kerül sor, a hidak építése, rekonstrukciója csak egy része Budapest távlati közlekedési fejlesztési tervé­nek. A fővárosi tanács irányí­tásával egész sor vállalat, in­tézmény foglalkozik vele, el­képzeléseink szerint az első híd építésére 10—15 éven be­lül kerül sor. Természetesen a kisebb munkálatokat, mint amilyen a Margit-híd teljes statikai felülvizsgálata, hama­rabb elvégezzük. A híd meg­erősítése napirenden van, mert a megnövekedett forgalmat nehezen viseli. Erről meggyő­ződhet bárki, ha csúcsforga­lom idején két nyílás közti ré­szen megáll, érezni fogja az erős "berezgést­". A "kozmeti­kázás­ bizonyára jót tesz majd egyik legforgalmasabb hídunk­­nak. Szívéhez nőtt a budapes­tieknek. Kétágú Szabadság-híd — Háborítatlanul, zavartala­nul élheti életét Budapest leg­öregebb és legfiatalabb hídja, a Lánchíd és az Erzsébet-híd. Hanem a Szabadság-híd bizo­nyára vitára serkenti majd a vitatkozó kedvű fővárosiakat A Szabadság-híd forgalmi szempontból már ma sem megfelelő. A szerkezet öreg, a hídpálya keskeny, szűk kere­tek között nem érdemes fel­újításával foglalkozni. Telje­sen új és modern híd kerül a helyére. Pesti hídfője eredeti helyén marad, a budai oldalon azonban jelentős változtatások­ra kerül sor. A Gellért tér for­galmának enyhítésére, az Er­­zsébet-hídéhoz hasonló magas, vasbeton lábakon álló hídpá­­lyát képezünk ki, amelynek vége trombitaszerűen, ívesen fog elágazni, egyik oldalon az alsó rakpartra levezetni. Eh­hez a megoldáshoz azonban arra van szükség, hogy a híd­­pályát már a Duna szintje fö­lött villásan két ágra válasz­­szák. Merész elképzelés. Néhány gyors vázlat arról győz meg, hogy nagyvonalú is. A tervek szerint az új Szabadság-hídon nem lesz villamosforgalom, eltereléséről jó előre gondos­kodnak. Az építkezéssel egy­­időben kezdődik el a Dimitrov tér rendezése, itt is kétszintes közlekedést terveznek. Jelen­leg a helyszükségletet mérik föl. Délen az összekötő vasúti híd mellett ugyancsak új híd fog épülni, részben a Hungá­ria körúti körgyűrű összefogá­sára, részben pedig azért, hogy a Csepel-szigeten át közvetlen összeköttetést teremtsenek So­roksár és Albertfalva között. Az ott lakók most hosszú és hiábavaló utakat kénytelenek megtenni akár a szigetre men­nek, akár egyik­­jártról a má­sikra. Fölemelő bepillantani a jö­vőbe. De amikor a mostani hat közúti híd helyett nyolc ível át a Duna fölött, 2040-et mu­tat majd a naptár. Sárvári Márta «... ■ . : . ..„r • .. : -i-'-i-n Harcban a város zaja és füstje ellen m­inden négyzet­méter parkért és Minden szál virágért A főváros levegőjének szeny­­nyezettségét, a gépkocsik, mo­torok lármájának az emberi szervezetre gyakorolt káros ha­tását nagy részben a terek, parkok fái, virágai oldják fel s enyhítik. Budapest új tele­pülési terveiből ma már nem marad el a zöldterületek ki­alakítása, régi parkok korsze­rűsítése, esetleg stilizálása. — Fővárosunk az idén is je­lentős zöldterülettel gazdago­dik — mondja Radó Dezső, a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója. — Megkezdjük a Kelenföldi lakótelep parkosí­tását, a József Attila lakótele­pen épülő pihenőpark és ját­szótér pedig hamarosan el is készül. Újjáépítjük a Tóth Ár­pád sétányt is. Az 1968-as ter­veink szerint a Vérmezőn az évelő növények állandó bemu­tatóját nyitjuk meg. A főváros parkjainak össz­területe tavaszra eléri a 10 millió négyzetmétert, de ál­landó, szívós harcot kell foly­tatnunk a zöldterületek meg­csonkítása ellen. A Cirkusz a Városliget közepén nem mond­ható szerencsés megoldásnak, a Vidám Park is bejelentette terjeszkedési szándékát, s új zöldvendéglők létesítését ter­vezik természetesen a Liget rovására. A Kulich Gyula téri és a Városmajori Szabadtéri Színpad is nagy részt szakított ki környezetének zöldterületé­ből és megbolygatták annak harmóniáját . A Margitsziget intim han­gulatának megmentésére a fő­városi tanáccsal és a Közleke­désrendészettel egyetértésben szeretnénk megszüntetni a szi­get területén a gépkocsik és motorkerékpárok átmenőfor­galmát, a sziget levegőjének tisztasága, nyugalma, a fák és virágok épsége érdekében.­­ A parkrongál­ók garázdál­kodása is sok kárt okoz a nö­vényzetben. Sok a panasz Bu­dapest szárnyas őslakóira, a galambokra is. A télen már megkezdték a galambok össze­fogását, s vadászati célokra Itáliába exportálják őket. A galambok "kitelepítését" ve­gyes érzelmekkel kísérem, mert meggyőződésem, hogy az elvetett magok mellett sok olyan férget is kiszedtek, ame­lyek nagy pusztítást végeztek a növényzetben.­­ A városi ember vonzalma a természethez a virágüzletek forgalmán mérhető leginkább. A fővárosban évente 10—15 százalékkal emelkedik a virá­gok mennyiségének és egyéb növényeknek a forgalma. Kü­lönösen keresettek a szegfűk, rózsák, s ezekből sokat expor­tálunk Ausztriába és Cseh­szlovákiába is. A vágott virá­gok tartósítására a Kertészeti Főiskola kémiai tanszéke olyan vegyszert kísérletezett ki, amely lelassítja a vágott virá­gok életfunkcióját és ezzel meghosszabbodik élettarta­muk. Ez a vegyi anyag ősszel kerül árusításra. — Virágaink választéka a margaréta szirmú gerberával, és a tölcsérkelyhű fréziával gyarapodott. Mindkettő a mo­dern lakások dísze. Üzleteink­ben újvonalú virágcserepeket is árusítanak a közeljövőben. — A főváros túlzsúfoltságá­val, a forgalom növekedésével, s az iparosodással együtt nő a lakosság vágyakozása a szabad természet után. Szeretnénk el­érni, hogy a városi emberek lakásában minél több helyet kapjon a világ, és a parkok, ligetek, játszókertek kikapcso­lódást és pihenést jelentsenek, tisza levegőt, ."Oázist*" a város füstjében, zajos kőrengetegé­ben. — érté­k Több az utcai árus, rendezni kell engedélyeiket Az utóbbi időben is­mét sza­porodnak az utcai árusítóhe­lyek. A kerületi tanácsokat el­árasztják ilyen engedélyek iránti kérelmekkel, amelyeket szociális és közellátási szem­pontból gondosan felülvizs­gálnak. A IX. kerületi tanács végrehajtó bizottsága beha­tóan foglalkozott legutóbbi ülésén a ferencvárosi utcai árusítás helyzetével és megál­lapította, hogy a korábbi visz­­szaszorítási törekvésekkel szemben ebben a kerületben is emelkedett az utcai árusok száma. Legtöbb a virágárus, utánuk következnek a cukor­ka- és gyümölcsárusok, majd az újságosok. Sokan árusíta­nak trafikot, süteményt, lán­­gost, elég gyakori a kirakaton át történő gyümölcsárusítás is. Az érvényben levő fővárosi tanácsi rendelet nem határoz­za meg feltételként azt, hogy utcai árusításra csak ipariga­zolvánnyal rendelkező személy kaphat engedélyt, ennek elle­nére a kerület az ilyen igé­nyek elbírálásakor az ipariga­zolvány bemutatását követeli meg. Hallgatólagosan tudomá­sul vették a hatóságok, hogy sok utcai árus nem saját sze­mélyében tevékenykedik, ha­nem házastársa, rokona vagy alkalmazottja végzi az árusí­tást. A kerületi tanács véle­ménye szerint jogszabályban ki kellene mondani, hogy az engedély tulajdonosa köteles heti meghatározott órán át árusítani. Azt is javasolja a tanács, hogy új utcai árusító­hely iránti kérelem vélemé­nyezésénél okvetlenül vegyék figyelembe, hogy ellátási szempontból szükség van-e az engedély megadására. A Borá­ros téren a városrendezési igé­nyeknek megfelelő árusító pa­vilonsor építését javasolják. A Kvassay utca és a Soroksári út keresztezésénél szintén biz­tosítanak helyet utcai árusító­­pavilonok részére. Ezek a pa­vilonok legyenek tetszetősek a városképbe illőek és ezért helyes lenne azokat külön megterveztetni. asssxsassagBBtmaamm 678 életveszélyes lakás az Erzsébetvárosban A sűrűn lakott Erzsébetvá­rosban is súlyos a lakáshely­zet. Január 1-én 6460 állami és 1412 szövetkezeti lakás­igénylést tartottak nyilván. Jogcím nélkül lakik 238 sze­mély, bírói ítélet alapján pe­dig 184 személyt kellene elhe­lyezni. Fokozza a nehézsége­ket, hogy különböző kategó­riákba sorolva 678 életveszé­lyes lakás van a kerületben és ezek száma évről évre emel­kedik. Ugyanekkor a kerület igen minimális arányban kap részesedést az épülő új laká­sokból. Tavaly mindössze 403 lakással rendelkeztek, de csak papíron, mert 51 lakás nem készült el időre. Ezeket csak ez év második felében tudják kiutalni Sándor, József, Benedek hozza már a meleget Szombaton már teljes íze­lítőt kaptunk az igazi tavasz­ból: Budapesten és az ország több pontján reggel sütött a nap, később fátyolfelhők bo­rították el az eget, s dél kö­rül már sok helyütt langyos tavaszi zápor hullott. A fővá­rosban például pontosan 12 órakor kezdett hullani nagy cseppekben a langyos zápor­eső. A város több kerületét negyedóra alatt végigpásztáz­ta a könnyű zápor. A budai kerületekben 15—20 percig esett, ugyanakkor a Kálvin tértől Kispestig még nyoma sem volt esőnek. — Ez már valódi tavasz! — mondotta az időjárási helyze­tet ismertetve a meteoroló­gus. Az Európát elárasztó sarkvidéki hideg légtömegek a Földközi-tenger vidékén záporesőket, változékony idő­járást okoztak. Ugyanakkor Délkelet-Európában észak fe­lé, a Szovjetunió irányába enyhe levegőtömegek nyo­multak és Kijev környékén havazott. A második' hideg­' hullám útjának vége szakadt A Varsó — München — Bor­deaux légvonalban a hideg levegő már egészen lassú mozgású volt és szombatra a felmelegedett talaj meg is tör­te a hideg erejét. A hazán­kat környező nyugati orszá­gokban szombaton öt—nyolc fok meleget mértek, a Kár­pát-medencében pedig 8—14 fokig emelkedett a hőmérő hi­ganya. Budapesten szombat délután kellemes napsütésben 14 fokot mértek s Magyaror­szágon a melegrekordot Sze­ged tartotta 15 fokkal. Az óceán felől egymást kö­vetik a langyos léghullámok. Vasárnapra úgynevezett "le­szálló légáramlást­ jelezték a Meteorológiai Intézet műsze­rei. Ez azt jelenti, hogy csak néhány helyen hull majd ta­vaszi zápor, általában száraz, kellemesen meleg lesz az idő és "átmenetileg" a Sándor, József, Benedek is tartja majd a tavaszi­as időjárást 66 millió Zugló házainak karbantartására Zugló lakóépületeinek kar­bantartására és javítására eb­ben az évben 66 millió forin­tot költ a XIV. kerületi Ingat­lankezelő Vállalat. Ez az ösz­­szeg több mint kétszerese a lakóépületek házbérbevételé­­nek. A programban 27 lakóház teljes felújítása szerepel A Hungária körúton sortataro­zást végeznek. Sok tetőjavítás, homlokzatfelújítás, mosókony­ha- és tüzelőtároló-építés, par­kettázás, lépcsőházak rendbe­hozása, erkélymegerősítés sze­repel még a programban. Ebben az évben a zuglói la­kosság bevonásával az IKV 2,5 millió forint értékű társa­dalmi munka elvégzésére szá­mít.

Next