Magyar Nemzet, 1968. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
* Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1968. május 4 ..XIV. év, 103. szám Nagyobb hatásfokkal Szállóige manapság, hogy könnyebb valamit újra felfedezni, mint a reá vonatkozó irodalmat megtalálni. Ha ez, a lassanként közmondássá előlépő megállapítás végletes is, rengeteg igazság van benne. Napjaink mindent elsöprő információáradata: a publikációk évről évre hatványozottan növekvő mennyisége valóban hatalmas erőfeszítést kíván azoktól, akik szervezetebbé kívánják tenni a kutatást, s valamelyest szeretnének javítani hatásfokán. A döntések optimalizálása ezt a kifejezést is egyre gyakrabban hallja a ma embere. Azt jelenti: a legkedvezőbb eredményre akkor számíthatunk, ha anyagi és szellemi erőinket ott, és arra használjuk fel, ahol a legnagyobb hatásfokot fejthetik ki. A tudomány segítséget nyújt a vezetésnek a legmagasabb szintű helyzetfelméréssel, szervezéssel és azzal, hogy megalkotta a elektronikus számítógépet, amely milliónyi kombináció között milliószor gyorsabban válogat, mint az emberi agy. Századunk, s különösen annak legutóbbi évtizedei bizonyították a kollektívák, csoportok egyre növekvő jelentőségét a kutatásban, s ami a magányosan learatható babérok mindinkább csökkenő számából következik: nemcsak népes kutatógárda kell ma már — élén természetesen elhivatott tudóssal — egy-egy felfedezéshez, a továbbjutáshoz valamelyik tudományterületen, hanem milliós nagyságrendű költséggel létesített laboratórium, esetleg ipari méretű berendezés. Mindez természetesen költségessé teszi a kutatást, mert a jól berendezett kísérleti kutatóintézetek anyagi dotációja mellett legalább olyan súllyal esik a latba a kutatók kiképzése. Tapasztalatok szerint az egyetem elvégzése után még minimálisan 5—10 év kell, amíg valaki egyetlen szakterület biztos ítéletű gazdájává válhatik. Ugyanakkor fennáll induláskor az a kockázat is, hogy nem lesz alkalmas kutatónak az illető. A rizikót azonban mindenképpen vállalni kell, enélkül nincs továbbhaladás. E problémakört azért vázoltam fel, hogy utaljak arra az egyre növekvő szerepre, amelyet ma a tudomány világszerte betölt és a glóbusz-méretű előretörés hatása alól hazánk sem tudja, és nem is akarja kivonni magát. Sőt, kis ország lévén, mi kevésbé engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy rossz hatásfokkal gazdálkodjunk. Hazánk szellemi életének érhálózata az elmúlt húsz évben a szocializmus igényei alapján differenciálódott. A magunk elé tűzött terveket sorra-rendre megvalósítottuk. Az elért eredményeket, a mostanál magasabb mércét felállító új gazdasági mechanizmus tudományos vetületeit, s ugyanakkor a tudomány követelményeit a mechanizmussal szemben érdemes abból az alkalomból is szemügyre venni, hogy hétfőn kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia 128. évi közgyűlése. Ha hazánk legfelső tudományos területének munkájáról számadást készítünk, megállapíthatjuk, hogy hatásköre az elmúlt időszakban a tudományos élet országos irányításában tovább bővült. Az akadémia országos felelősségét a társadalomtudományi kutatások terén minisztertanácsi határozat állapította meg. E felelősség érvényesítésére megtörténtek az első lépések. Az alap- és alkalmazott kutatásokból folyó és az új mechanizmusból adódó lehetőségeket az eddiginél jobban fel kell használni. Magyarország kutatásokra évente hárommilliárd forintot fordítaz évi költségvetés csaknem három százalékát). A hárommilliárd még jobb hatásfokú felhasználásának eldöntésében bizonnyal nagyobb segítséget nyújthat a jövőben az ország legjobb tudósait összefogó testület. Az akadémia országos felelősségének jobb érvényesítésére intenzívebb együttműködést kíván kiépíteni a szakminisztériumokkal. Az Egészségügyi Minisztérium és az orvosi, valamint a biológiai tudományok osztálya már létrehozott egy közös szakbizottságot, a Művelődésügyi Minisztérium és néhány akadémiai osztály között folynak az előkészületek újabb szakbizottságok létesítésére. Az eddigi egy év helyett most hároméves időszak az, amelynek eredményéről egyszerre kell beszámolni. Ez a megoldás nagyobb távlatokat nyit meg, ugyanakkor energiát szabadít fel más munkák elvégzésére. Az eredményekhez tartozik, hogy megkezdték a szegedi biológiai kutatótelep építését. Csaknem negyedmilliárdos beruházás ez, amely igen jelentős mértékben kiszélesíti a hazai biológiai kutatás bázisát. Az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemi tanszékek közötti együttműködés szorosabbá tétele parancsoló szükségesség mindkét részről. Ebben az irányban is vannak már biztató eredmények. A külső munkatársi rendszer kiépítésével olyan fiatal szakemberek is bekapcsolódhatnak a tudományos kutatómunkába, akik ipari üzemekben dolgoznak. A döntések optimatizálásához, de más vonatkozásban is a társadalomtudományok nagyobb segítségét várjuk; nemcsak abban, hogy reális képet nyújtanak arról, ami van, hanem abban is, hogy realizálják kutatási eredményeiket; az emberek tudatához férkőzve segítik a szocialista fejlődést és jobban éreztetik hatásukat a társadalom életében. Csak néhány problémát vetettem fel, amelyeknek akadémiánk és országunk életében játszott szerepe indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk velük. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn kezdődő közgyűlése és az egyes osztályülések mindezekben állást foglalnak majd, s ismervén országunk érdekeit, szem előtt tartva távlati terveinket, minden bizonnyal valamennyiünk javára döntenek. Nagy István Május 10-én Párizsban kezdődnek a TDK—amerikai hivatalos megbeszélések A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY pénteken két bejelentésből értesülhetett arról, hogy a VDK—amerikai hivatalos megbeszélések május 10-én Párizsban kezdődnek. Hanoiban a VDK külügyminisztériumának nyilatkozata megállapítja: haladéktalanul meg kell kezdeni Hanoi és Washington hivatalos megbeszéléseit. A VDK kormánya üdvözli a francia kormánynak azt a készségét, hogy Párizst a megbékélések színhelyéül rendelkezésre bocsátja. Washingtonban Johnson elnök pénteken sajtóértekezletet tartott. Johnson a maga részéről szintén bejelentette, hogy a francia fővárosban május 10-én kezdődnek a megbeszélések a két ország között. De Gaulle elnök szóvivője kijelentette: Franciaország örömmel látja Észak-Vietnam és az Egyesült Államok képviselőit a párizsi megbeszéléseken. »Franciaország minden erőfeszítést megtesz, hogy megadja a szükséges támogatást.* A francia kormánykörök megelégedésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy mindkét fél elfogadható színhelynek találta Párizst. (A francia kormány egyébként kész egy Párizs környéki épületet vagy kastélyt a tanácskozó felek rendelkezésére bocsátani.) Mint a Reuter rámutat, a Párizsban akkreditált diplomaták úgy vélekednek, hogy a francia főváros minden szükséges feltételt biztosíthat a Vietnammal kapcsolatos megbeszélések számára. V Thant ENSZ-főtitkár kijelentette: rendkívül reménytkeltőnek tartja az Egyesült Államok és Észak-Vietnam azon elhatározását, hogy Párizsban megbeszéléseket kezdenek, amelyek — mint a világszervezet főtitkára megjegyezte — "az első létfontosságú és nélkülözhetetlen lépést jelentik a béke felé. A VDK és az Egyesült Államok diplomáciai képviselői megbeszéléseinek színhelyéről és időpontjáról nyilvánosságra hozott bejelentések kétségkívül a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az őt támogató békeszerető szocialista erők kezdeményezéseinek jelentős sikere: ezzel a VDK kormánya véget vetett az amerikai halogató taktikának, amely csaknem öt héten át megakadályozta a vietnami békés kibontakozáshoz elvezető első lépés lehetőségének megtételét. Ugyanakkor nem kétséges, hogy valóban csupán az első konkrét lépésről van szó. A NYUGATNÉMET HATÓSÁGOK Nyugat-Berlinnel kapcsolatos provokációiról írt cikket a Pravda pénteki számában Grigorjev. Hangsúlyozza: »Bonn mindennemű terjeszkedő törekvése továbbra is határozott visszautasításban részesül, s ehhez a szocialista államoknak megvan az elegendő hatékony eszközük.* A cikkíró emlékeztet Schütz nyugat-berlini polgármester kísérletére, hogy semmibe vegye a Német Demokratikus Köztársaság hatóságainak rendelkezéseit. Megállapítja, hogy ez szándékos provokáció volt, amely Bonn tudtával történt. • — A nyugatnémet kormány, amelynek egy szemernyi joga sincs Nyugat-Berlinre vonatkozólag — folytatja a cikkíró — durván beavatkozik a város ügyeibe, mindenképpen meg akarja változtatni Nyugat-Berlin helyzetét, lábbal tiporja az idevágó nemzetközi egyezményeket. E revansista politika élezi a helyzetet, mérgezi a légkört Nyugat-Berlinben. Rendkívül lényeges megállapítással fejeződik be a Pravda cikke. Figyelmeztet arra: a Szovjetunió nem engedimeg sem azt, hogy Nyugat-Berlint valamilyen formában a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolják, sem azt, hogy a várost olyan célokra használják fel, amelyek ellenkeznek az európai helyzet rendezésének, az európai biztonság megszilárdításának érdekeivel. minden formájának megszüntetéséről, hogy ezután megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások. Johnson azt mondotta, hogy a kapcsolatok felvételére vonatkozó megállapodás■lépést jelent előre és minden érdekelt fél részéről kölcsönös, komoly erőfeszítéseket eredményez a délkelet-ázsiai béke megteremtése érdekében". Ugyanakkor azt mondotta, figyelmeztetni kívánja az amerikai népet, hogy "ez csak a legelső lépés és számos probléma, nehézség van még". Az elnök elmondotta, hogy éjjel egy órakor (közép-európai idő szerint reggel hat órakor) kapta meg a VDK kormányának üzenetét arról, hogy május 10-től kezdve a VDK képviselői készek Párizsban találkozni az amerikai megbízottakkal. Johnson legközelebbi munkatársaival folytatott azonnali megbeszélés után reggel küldte meg válaszát Hanoiba. »Arra törekedtünk, hogy olyan színhelye legyen a megbeszéléseknek, ahol minden érdekelt fél megfelelő és pártatlan bánásmódban részesülhet. Párizs ilyen színhely és megfelel minden érdekeltnek" — mondotta Johnson, utalva arra, hogy a francia fővárosban minden olyan országnak van képviselete, amely az Egyesült Államok oldalán részt vesz a vietnami háborúban. Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások minden szakaszában "szoros konzultációt folytat szövetségeseivel". Az elnök nem részletezte, mi lesz az amerikai magatartás Párizsban s ezt azzal inndokolta, hogy az egyoldalú állásfoglalás "károsan befolyásolhatja a diplomáciai tárgyalásokat". , ,Álláspontom az, amelyet március 31-i beszédemben kifejtettem" — mondotta. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a beszéd óta a háború menetében bekövetkezett fejlemények "gondokat okoztak a kormánynak", de "mindent megtettek az amerikai érdekek védelmére". Johnson bejelentette, hogy Thieu dél-vietnami elnök még májusban Washingtonba látogat. Ugyancsak megbeszélést folytat az Egyesült Államok többi szövetségesével is a háború kérdéséről. Az elnök "igen hasznosnak" minősítette Pak Csong Hi dél-koreai diktátorral folytatott legutóbbi tárgyalását. Az amerikai elnök egyéb kérdések közül a legtöbbet az általa javasolt 10 százalékos adóemeléssel foglalkozott, amelyet a vietnami béke helyreállítása mellett a második legfontosabb feladatnak minősített. Éles hangon támadta a huzavonáért a kongresszus egyes tagjait és "zsarolásának minősítette az adóemelés jóváhagyásának elhúzását mindaddig, amíg a kormány nem csökkenti a költségvetési kiadásokat. Johnson a választási küzdelemmel kapcsolatban ismét azt mondotta, hogy "az ország érdekét az egyéni érdek elé kell helyezni". Úgy vélekedett visszavonulása "elősegítette az egység helyreállítását, illetve megjavítását". "Még mindig túlságosan nagy a megosztottság az országban" — jelentette ki, a kormány politikája elleni erősödő támadásokra utalva. A Priecto-üggyel kapcsolatban az elnök azt mondotta, hogy »nincs új közölni valója". Az amerikai álláspontot úgy ismertette, hogy az Egyesült Államok csak akkor hajlandó "megfelelő lépéseket tenni", ha a KNDK előbb szabadon bocsátja az elfogott kémhajó személyzetét és ezt követően az amerikai hatóságok folytathatnak "pártatlan vizsgálatot". A sajtókonferencia után Johnson Kansas Citybe repült, hogy Truman volt elnökkel találkozzék. Rendkívül élénk szabadságharcos tevékenység Dél-Vietnamban A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Saigonból jelenti az AFP. Pénteken délben hatalmas robbanás rázta meg a dél-vietnami fővárost: a szabadságharcosok támadást hajtottak végre a televízió épülete ellen. A Tét-offenzíva óta ez volt a partizánok legjelentősebb akciója Saigonban. A szemtanúk beszámolója szerint a televízió épülete előtt néhány perccel a robbanást megelőzően egy kék, taxi állt meg. A sofőr kiszállt és öt perccel később a gépkocsi a levegőbe repült. Mintegy száz kiló robbanóanyagot helyeztek el benne. A robbanás nyomán megszakadt a televíziós rádióműsor, és megrongálódott több épület. A harctérről érkező jelentések szerint egyre nagyobb méretűvé fejlődik a demilitarizált övezettől közvetlenül délre, Dong Ha amerikai támaszpont környékén három napja kezdődött ütközet. Dong Ha 11 kilométerre fekszik az övezettől, az észak—déli 1-es főútvonal és a kelet—nyugati, Khe Sanh felé vezető 9-es számú út kereszteződésénél. Az amerikaiak már hosszabb ideje felkészültek arra, hogy a partizánok támadást indítanak Haé vagy Khe Sanh ellen, azonban — mint az AFP írja — a szabadságharcosok ismét ott támadnak, ahol nem várták őket. Csütörtökön délután az amerikai parancsnokság elismerte, hogyaz ellenség erőteljes támadása következtében" csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. A partizánok akcióját tüzérség támogatja. Az amerikaiak most erősítéseket küldenek a körzetbe és légierőt koncentrálnak a szabadságharcosok ellen. A DNFF hírügynöksége csütörtökön jelentést adott ki a Dong Ha körül folyó harcokról. A jelentés beszámol arról, hogy a partizánok visszavertek két amerikai és dél-vietnami zászlóaljat, amelyek megpróbálták ellenőrzésük alá venni az 1-es számú útvonalat. Az amerikaiak és szövetségeseik vesztesége 500 ember volt. A három napja tartó csatában — jelentette a DNFF hírügynöksége csütörtökön — az amerikaiak ezer halottat és sebesültet, a dél-vietnami kormánycsapatok 300 halottat és sebesültet vesztettek. A légiháborúban a B—52-es nehézbombázók Hué térségében szórták le bombájukat, míg Észak-Vietnamban az amerikaiak a 17. és 19. szélességi fok között támadtak különböző célpontokat, ismét bevetve az F-111-es, változtatható szárnyalású gépeket. A borús időjárás egyébként korlátozta az amerikai légiakciók számát. Hanoiból jelenti a TASZSZ. Hanoiban közzétették a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának május 3-i nyilatkozatát, amely a VDK és az Egyesült Államok hivatalos megbeszéléseinek színhelyével, idejével és képviseleti szintjével foglalkozik. • A VDK kormánya úgy vélekedik — hangsúlyozza a nyilatkozat —, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni Hanoi és Washington hivatalos megbeszéléseit. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya úgy döntött: Xuan Thuy minisztert nevezi ki képviselőjéül az Egyesült Államok kormányképviselőjével folytatandó hivatalos, megbeszélésekre azzal, hogy az amerikai féllel megvitassa a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni amerikai bombázások és egyéb harci cselekmények feltétel nélküli beszüntetését és ezt követően megvitassa a két felet érdeklő egyéb kérdéseket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli a francia kormánynak azt a készségét, hogy Párizst a VDK és az Egyesült Államok megbeszélései számára színhelyül rendelkezésre bocsátja. A VDK kormánya úgy vélekedik, hogy Párizs — csakúgy, mint Phnom Penh és Varsó — a két fél hivatalos megbeszélései számára alkalmas hely. Ezek a hivatalos megbeszélések 1968. május 10-én vagy néhány nappal később kezdődhetnek — fejeződik be a nyilatkozat. Johnson , az Egyesült Államok és a VDK előzetes megbeszéléseiről Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Johnson elnök pénteken sajtókonferencián jelentette be, hogy május 10-én Párizsban megkezdődnek a megbeszélések a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Esesült Államok képviselői között. Mint ismeretes, a VDK kész előzetes megbeszéléseket folytatni az ország ellen irányuló amerikai hadműveletek