Magyar Nemzet, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-03 / 1. szám
- ■ Maga Nemzet _ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA _ « A jobb jövő reményében Hagyománnyá vált az egész világon, hogy az új esztendő alkalmából a különböző országok vezető politikusai és államférfiak vagy a népek boldogulásával törődő szervezetek vezetői üzenetet intéznek a lakossághoz. Ezeknek az üzeneteknek nem az a célja, hogy formális, üdvözlőkártyák szövegéhez hasonló jókívánságokat fejezzenek ki, hanem elsősorban számot vetnek a mögöttünk levő esztendő eredményeivel és nehézségeivel, ugyanakkor felvillantják az előttünk álló év reménységeit, problémáit. Ez a törekvés csendült ki Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 1-i rádió- és televízióbeszédéből is. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöke joggal állapíthatta meg, hogy az 1968-as év népünk szempontjából gondokkal teli, ugyanakkor eredményekben sikeres esztendő volt, s az új esztendő céljait a realitások figyelembe vétele határozza meg a szocializmus további építése és népünk boldogulása terén. A Szovjetunióban az SZKJZ Központi Bizottsága és a szovjet Minisztertanácsköszöntötte közös üzenetekben a lakosságot; az üzenet ugyancsak méltatta az elmúlt év eredményeit, külpolitikailag síkraszállt a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett és jókívánságait fejezte ki valamennyi szocialista ország népének az új esztendőre. Hasonló szellemben nyilatkozott Walter Ulbricht, Ludvik Svoboda, Wladyslaw Gomulka, Nicolai Ceaucescu és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága is, valamennyi üzenetet — az említett sajátos problémákra való utaláson kívül — áthatotta ama reménység, hogy az 1969-es esztendő a béke éve lesz. A világot évek óta legnagyobb veszéllyel fenyegető vietnami háborúról beszélt Ho Si Minh, a VDK elnöke és Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke is újévi üzenetében. Mind a két államférfi szavaiból kicsendült a reménység, hogy az új esztendő újabb győzelmeket hoz és kudarcra kárhoztatja az agresszorok törekvéseit. A béke óhaja csendült ki VI. Pál pápa és a nyugati államférfiak, Johnson, de Gaulle, Wilson, s a többi vezető politikus szavaiból is. A pápa külön kitért a közel-keleti, a vietnami és afrikai konfliktusokra és külön misét celebrált a népek közötti ellenségeskedések békés megoldásáért. Az államférfiak újévi üzenetében tehát a népek legfőbb óhaja fejeződött ki: a konfliktusok békés rendezése, a nemzetközi légkör enyhülése és az európai biztonság, valamint a világbéke megteremtése. Ezen munkálkodni minden nép közös célja és feladata. Fénycsóva Galilei óta hányszor szögezte távcsövét ember ,a Holdra? Akárhány ezerszer, milliószor, az első ránézés óta legfeljebb annyi újat tudhatott meg róla, amenynyivel nőttek a távcsövek. A megismerés roppant korlátait akkor zúzta szét, amikor a földi légkörön túlra küldte műszereit, sőt utóbb maga is beszállt az űrhajóba, hogy saját szemével lássa meg az addig láthatatlant. Fortyogó zabpehely maszszához hasonlították egyesek az Apollo—8 asztronautái készítette felvételek láttán a Hold felszínét. A szemléletességnek e magas fokára csak holdközelből készített felvételek juthattak: az űrhajósok alig több mint száz kilométernyire égi kísérőnktől gazdagították megfigyeléseiket, fényképezéssel és műszeres méréssel. A Hold közvetlen ostroma tíz évvel ezelőtt, 1959. január 2-án kezdődött. Tizenöt hónappal az első szputnyik felbocsátása után a szovjet Luna—1 szállt fel az űrbe, fénylő nátriumcsóvát bocsátva ki maga után és megnyitotta a világűr tanulmányozásának új korszakát. A Holdat 7500 kilométernyire megközelítve tovaszáguldott, naprendszerünk első mesterséges bolygója lett és adatok sokaságát továbbította első ízben az űrből. A Luna—1 és az azóta felröppentett rakéták a világűr fizikai megismerésének minőségileg új fejezeteit írták meg. A Hold Földünkről láthatatlan oldalának lefényképezése éppen olyan úttörő vállalkozás volt, mint a Holdat megkerült, utas nélküli Szonda— 5 és Szonda—6 sima tengeri, illetőleg földi leszállítása, vagy ezt követően az Apollo—8 147 órás útja. Az ember kinyújtotta kezét a világűrbe: milliárd fényévekre lát és irdatlan távolságokra hull. A híradás-, és méréstechnika, a távvezérlés forradalmi fejlődése csakúgy sajátos vonása ennek az évtizednek, mint az, hogy közkinccsé vált mindaz, amit sikerült megtudni a kozmoszról. A holdbéli tájak tagolódásáról ma sokkal többet tudunk mint tegnap. Hogy holnap még többet lehessen tudni, annak az az előfeltétele, hogy teljesen nemzetközi rangra emelkedjék a világűr tanulmányozása és egyre szorosabbá váljék az együttműködés. A Moszkva és Washington közötti „forró dróton” egymás tapasztalatainak kicserélését határozta el a két nagyhatalom. Kívánatos, hogy az így megkezdett tapasztalatcsere egyre szélesedjék. Mi haszna lehet a napjainkban folyó látványos világűr kutatásnak a dolgozó emberek számára? A geodézia, a híradástechnika, a meteorológia, a kutatások nyomán máris olyan eredményekkel gazdagodott, amelyeket gyümölcsöztetni lehet az egész emberiség javára. És ez még csak az első évtized. A továbbiak többet, egyre többet hozhatnak. Nagy István Fontos diplomáciai tárgyalások a közel-keleti helyzetről Csehszlovákiában életbe lépett a föderációs törvény A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI POLITIKÁBAN élénk diplomáciai mozgást hozott az új esztendő, s ez a megélénkült tevékenység nem csupán a vezető államférfiak szokásos újévi kívánságaiban, üzeneteiben fejeződik ki. A tanácskozások mindenekelőtt a közel-keleti kérdéssel kapcsolatosak. Azt követően, hogy a Biztonsági Tanács egyhangúlag elítélte Izraelt a bejrúti repülőtér elleni támadás miatt, Kairóban és több nyugati fővárosban fontos eszmecserék kezdődtek. Ezek között megemlítjük a Szovjetunió egyiptomi nagykövetének tárgyalásait Riaddal, az EAK külügyminiszterével, londoni és párizsi nagykövetének megbeszélését Stewart brit külügyminiszterrel, illetve de Gaulle francia elnökkel. Londoni sajtókörökben Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövet tárgyalásaival összefüggésben arról írnak, hogy a Szovjetunió Jarring közvetítő tevékenységében még mindig lát bizonyos lehetőségeket. Zorin, a párizsi nagykövet de Gaulle kérésére kereste fel az Elysée-palotát. Mivel az utóbbi napokban az izraeli—arab viszony szinte abszolút holtpontra jutott — szilveszter előtt és után egyaránt folytatódtak az összecsapások a közel-keleti térségben —, a békés rendezés fokozottan kívánatos lenne. A Biztonsági Tanács határozatát egyébként — mint már anynyiszor — elvetette a Tel Aviv-i kormány. Ami az arab országok belső ügyeit illeti, Libanonban bizonyos nyugtalanság észlelhető a bejrúti akciót követően a védelmi felkészültség hiányosságai miatt Az izraeli—libanoni incidenstől független problémával foglalkozott a kairói kormány, amely háromórás ülésén a novemberi alexandriai diákzavargásokról megállapította, hogy az egyetemisták Eddin atomfizikus, egyetemi tanár vezetésével kormányellenes politikai mozgalmat szítottak. Az új év első diplomáciai kezdeményezései közé tartozik az a párizsi találkozó, amelyen Ha Van Van és Vance, az északvietnami, illetve az amerikai küldöttség helyettes vezetője vett részt. Vance előzőleg tárgyalt a saigoni rezsim küldöttségének vezetőjével is. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint az amerikai diplomata új javaslatokat terjesztett elő. Aligha valószínű, hogy ezek az indítványok a zsákutcába jutott párizsi tárgyalásokon segítenének, annál is inkább, mert a saigoni rezsim továbbra is makacskodik. A New York Times felvetette, hogy ha Saigon magatartása nem változik, katonai kérdésekben az amerikaiak esetleg megegyezhetnek a DNFF-fel is. A lap bírálta a tárgyalóasztal alakjáról kifejtett saigoni álláspontot, igaz, ugyanakkor azt írta, hogy „a Frontnak és Hanoinak is módosítania kell eddigi merev álláspontján”. Köztudott viszont, hogy Hanoi és a DNFF már a párizsi tárgyalások megindulásakor világosan tudtára adták az érdekelteknek: mindenfajta tanácskozás alapvető feltétele a DNFF-nek, mint önálló tárgyalófélnek az elismerése. Végül az új esztendő első napjainak fontos eseményeként említjük meg, hogy Csehszlovákiában életbe lépett a föderációs törvény, Svoboda elnök kinevezte az új csehszlovák kormányt, amely időközben letette az esküt. A külügyminiszter a szlovák származású Jan Marko lett. Pozsonyban 1969 első napján kikiáltották a Szlovák Szocialista Köztársaságot. Várhatóan január közepén dől el, hogy ki lesz a szövetségi parlament elnöke. A Blitomigi Tanács elítélte Izraelt Újabb összetűzések a Közel-Keleten A Biztonsági Tanács szilveszter éjjelén egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el Izraelnek a bejrúti nemzetközi repülőtér ellen végrehajtott katonai akcióját. Az akció — mint a határozat rámutat — egyértelmű volt az ENSZ-alapokmány és a tűzszüneti egyezmény megsértésével. A határozat szerzői súlyos aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy Izrael újabb agresszív cselekménye még inkább kiélezte a közel-keleti feszültséget. Hasonlóképpen aggodalmukat fejezik ki a polgári légiforgalom zavartalanságát fenyegető, megnövekedett veszély miatt. Az egyhangúlag elfogadott határozat megállapítja, hogy „az Izrael által előre megfontoltzándékkal elkövetett erőszakos cselekmények fenyegetik a békét”. A tanács arra is rámutatott, hogy Libanonnak joga van „megfelelő kártérítésre az izraeli fegyveres erők támadásával okozott károkért”, s figyelmeztette Izraelt, hogy „ha az ilyenfajta cselekmények megismétlődnek, úgy a tanács fontolóra veszi további lépések megtételét annak érdekében, hogy érvényt szerezzen határozatainak”. Az AFP jeruzsálemi jelentése szerint Eskol izraeli miniszterelnök határozottan elutasította Libanonnak azt az álláspontját, hogy Libanon nem felelős az izraeli repülőtársaság gépe ellen elkövetett athéni merényletért, hangoztatta, hogy Izrael nem hagyhatta válasz nélkül ezt az akciót, s kijelentette, Izrael nem egyezik bele, hogy a tűzszünet megbénítsa, amikor „az arab kormányok szabadon folytathatják a háborút terror, vagy más módszerek segítségével”. A miniszterelnök beszédét követő vitában a képviselők túlnyomó többsége jóváhagyta az izraeli kormány akcióját és bírálta a Biztonsági Tanács magatartását. Egy jordániai katonai szóvivő szerint csütörtök reggel nyolc izraeli vadászbombázó két ízben is támadást intézett a Jordán völgyében fekvő települések ellen. A szóvivő szerint az ellenséges gépek napalmbombákat szórtak le és különböző helységeket ágyúztak. Jordániai katonai létesítményekben nem esett kár, de több lakóház megrongálódott Izraeli részről azt hangoztatták, hogy az őrszolgálatot teljesítő repülőgépek azért nyitottak tüzet, hogy jordániai területre visszakényszerítsenek onnan behatolt gerillákat. Az EAK fegyveres erőinek főparancsnoksága csütörtökön közölte, hogy egyiptomi csapatok a Szuezi-csatorna övezetében a déli órákban tűzpárbajt vívtak az izraeli katonasággal. Kairói és londoni tanácskozások A MENA hírügynökség kairói jelentése szerint Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere csütörtökön fogadta Szergej Vinogradovot, a Szovjetunió kairói nagykövetét és egy órán át tanácskozott vele a közel-keleti helyzetről. A találkozóra a szovjet diplomata kérése nyomán került sor. Hírügynökségi jelentések szerint Mihail Szmirnovszkij, a Szovjetunió londoni nagykövete, csütörtökön saját kérésére találkozott Michael Stewart brit külügyminiszterrel. Bár a külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni a találkozó céljáról, diplomáciai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a legutóbbi közel-keleti fejleményeket vitatták meg. Az AP és a UPI szemleírói hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió igyekszik bevonni Nagy-Britanniát azokba az erőfeszítéseibe, amelyekkel megpróbálja elmozdítani a holtpontról az ismét válságba jutott közel-keleti helyzet megoldását. A UPI szemleírója Thaler szerint szovjet részről háromszakaszos tervet javasolnak, amely a Biztonsági Tanács 1967 novemberében elfogadott határozatából indul ki. Első lépés e terv értelmében az izraeli csapatok kivonása lenne a megszállt területekről, majd a térség országai a nagyhatalmak garanciái mellett elismernék a tavalyi háború előtti határokat és a térség összes országának a szabad hajózáshoz való jogát. Az AFP londoni jelentése szerint Roberts külügyi államminiszter kedden hosszas megbeszélést folytatott Izrael londoni nagykövetével. Ezt megelőzően fogadta Líbia, Libanon és Szudán nagyköveteit, akik a Londonban akkreditált arab diplomáciai missziók vezetőinek képviseletében jelentek meg nála. Az MTI washingtoni jelentése szerint Jurij Csernyukov, a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének ideiglenes ügyvivője csütörtökön megbeszélést tartott Eugene Rostow amerikai külügyminiszter-helyettessel. Bár a találkozóról nem adtak részletes tájékoztatást, sajtókörökben úgy tudják, hogy azon a rendkívül kiélezett közel-keleti helyzetről volt szó. Lapjelentések szerint a Szovjetunió a nagyhatalmak közös fellépését javasolja a háborús veszély elhárítására. Nyugtalanság Libanonban A libanoni kormány Melmnt elnök vezetésével szerdán a késő esti órákban rendkívüli ülést tartott. Ezen olyan határozat született, amelynek értelmében betiltanak az országban minden tüntetést. A kormány utasítja a biztonsági erőket és a hadsereget az esetleges tüntetések megakadályozására. A kormány ülése előtt a libanoni fővárosban tüntetők röplapokat terjesztettek és kormányellenes megmozdulásokra szólították fel a lakosságot. Ezeket a tüntetéseket az váltotta ki, hogy az izraelieknek a bejrúti repülőtér ellen intézett támadása nyomán sokakban az a meggyőződés alakult ki, hogy a libanoni kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket az ország biztonságának szavatolására. A szerda esti kormányülés után kiadott rendelet értelmében a hadsereg veszi át az összes fegyveres erők irányítását, a hadsereg ellenőrzése alá helyezik a repülőtereket, a kikötőket és a határátkelőhelyeket. A Földközi-tenger térségében állomásozó 6. amerikai flotta szóvivője megcáfolta azokat a korábbi híreket, amelyekszerint a közel-keleti feszültség miatt riadókészültségbe helyezték az amerikai flotta hajóit. A szóvivő szerint a Nápoly körzetében állomásozó 12 amerikai hadihajó karácsony és újév táján előkészületeket tett arra, hogy január 3 és január 8 között „rutinjellegű” hadgyakorlatokat tartson a Földközi-tenger egy meg nem nevezett övezetében. Életbe lépett a föderáción töörvény Kinevezték az új csehszlovák kormányt Prágából jelenti a CTK. Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke január 1-én, a csehszlovák föderációról szóló első alkotmányos törvénynek megfelelően, kinevezte a CSZK új kormányát. A kormány elnöke továbbra is O. Cernik, az elnökhelyettesek: M. Dzur vezérezredes, honvédelmi miniszter, P. Colotka, S. Fartian, F. Hamouz és V. Wales. Az új külügyminiszter Jan Marko, a belügyminiszter maradt J. Pelnar. Svoboda több bizottsági elnököt is kinevezett, a sajtó és tájékoztatási bizottság élére Havelka került. A csehszlovák kormány hadügyi államtitkárát későbbi időpontban nevezik ki. Az új esztendő első munkanapján — csütörtökön — letette az esküt Ludvik Svoboda köztársasági elnök kezébe a Csehszlovák Szocialista Köztársaság első szövetségi kormánya. A szövetségi állam élén közös államfő áll, és számos szektor (külügy, hadügy) teljesen, míg néhány kisebb jelentőségű tárca csak részlegesen tartozik a föderatív szervek hatáskörébe. Pozsonyban csütörtökön megtartották a Szlovák Nemzeti Tanács újjáválasztott elnökségének első ülését. Ezen a csehszlovák föderációról szóló alkotmányos törvény értelmében kinevezték a Szlovák Szocia-