Magyar Nemzet, 1969. április (25. évfolyam, 75-98. szám)

1969-04-04 / 78. szám

2 ) Szovjet és magyar vezetők táviratváltása a felszabadulási évforduló alkalmából L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke és A. Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte Ká­dár Jánoshoz, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárához, Losonczi Pálhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökéhez és Fock Jenő­höz, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökéhez. Kedves Elvtársak! Hazájuk nemzeti ünnepén — a fasizmus igája, alóli felsza­badulás 24. évfordulóján — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­sége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió népei nevében forró üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küld­jük önöknek és a testvéri magyar népnek. A magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével hazájukat történelmileg rövid idő alatt fejlett ipar­ral, korszerű mezőgazdasággal és élen járó kultúrával rendel­kező országgá fejlesztették. A szovjet nép a magyar néppel együtt büszke a Magyar Népköztársaság által elért jelentős eredményekre, amelyek a szocialista rendszer lehetőségeiről és fölényéről tanúskodnak. A Szovjetunió népei és a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyra értékelik a magyar nép és a Magyar Szocialista Mun­káspárt jelentős hozzájárulását a Szovjetunió és a Magyar Nép­köztársaság közötti barátság és együttműködés további erősíté­séhez, a szocialista országok közössége egységének megszilárdí­tásához, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom össze­­forrottságának erősítéséhez, s közös harcunkhoz, amelyet Európa és az egész világ tartós békéjéért és biztonságáért foly­tatunk. Nemzeti ünnepünkön teljes szívből kívánunk új sikereket a testvéri magyar népnek azon feladatok megvalósításában, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt tűzött ki a szocia­lizmus teljes felépítése érdekében, új eredményeket, boldogsá­got és felvirágzást kívánunk. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke a kö­vetkező táviratot intézte L. Brezsnyevhez, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárához, N. V. Podgornijhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökéhez és A. N. Koszigin­hez, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökéhez: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében szív­ből köszönjük a hazánk felszabadulása 24. évfordulója alkal­mából hozzánk intézett üdvözletüket, s legőszintébb jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és a Szovjetunió testvéri népeinek. 1945. április 4-e népünk történelmének legnagyobb for­dulópontja. A szovjet hadseregnek a II. világháborúban aratott történelmi győzelme eredményeként felszabadult Magyarország, létrejött a néphatalom, a magyar dolgozók hozzákezdtek a szo­cialista társadalom építéséhez. Népünk eddigi országépítő mun­kájának eredményeként, a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal együttműködve leraktuk a szocializmus alapjait, s ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgo­zunk. E nagy feladat teljesítésében népünk legnagyobb támasza a barátság és az együttműködés a Szovjetunióval. Örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy pártjaink, kormányaink és népeink közös feladatnak tekintik a szocialista közösség erősítését, a nemzetközi kommunista mozgalom sorai­nak összefogását, a haladás és a béke ügyének védelmét. Nemzeti ünnepünkön, hazánk felszabadulásának évforduló­ján a tisztelet, a megbecsülés és a szeretet érzéseivel gondolunk a Szovjetunió Kommunista Pártjára, kormányára és népére. Magasztos feladatunknak tartjuk szilárd alapokon nyugvó törté­nelmi barátságunk és együttműködésünk erősítését, állandó fejlesztését. Erre az alkalommal, további nagy sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak és a Szovjetunió testvéri népeinek a kommunista társadalom építésében, a szocialista közösség egységének erősítéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért, a világbéke megvédéséért folytatott har­cában. (Folytatás az 1. oldalról) gyedszázad alatt elért törté­nelmi jelentőségű vívmá­nyainkban, a szocialista kö­zösségben egyenragúnak elis­mert, a nemzetközi politika porondján tiszteletnek, tekin­télynek örvendő, önálló, füg­getlen szocialista Magyaror­szág megteremtésében. — Elveikből, történelmi és mai tapasztalataikból kiindul­va a magyar kommunisták meggyőződéssel vallják, hogy a Szovjetunióhoz való viszony az internacionalizmus próba­köve. Akik a Szovjetunió ba­rátainak vallják magukat, él­jenek bármely országban is, gyakorlatban bizonyítják in­ternacionalizmusukat Akik a Szovjetunióval szemben áll­nak, a valóságban a haladás, a demokrácia, a béke és a szo­cializmus ellenségeinek mal­mára hajtják a vizet. — Felszabadítónk, barátunk és szövetségesünk, a Szovjet­unió jelentőségét szerepét az elmúlt félévszázad története és a mai világhelyzet szükségsze­rűen meghatározza. Történel­mi tény, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott új korszakot az emberiség tör­ténetében. A Szovjetunió népei vállalták az úttörők rendkí­vüli feladatát a szocializmus, a kommunizmus gyakorlati meg­valósításában. A Szovjetunió mai politikai tekintélye, gaz­dasági, társadalmi és nem utolsó sorban katonai ereje olyan valóság amely elsősor­ban biztosítja, hogy a nemzet­közi munkásosztály, a világ dolgozói a győzelem biztos re­ményében vívhatják harcukat a szabadságért, a demokrá­ciáért, a békéért, és a szocia­lizmusért. A szocialista orszá­gok nem egyedül, vagy külön­­külön, hanem csakis a Szov­jetunióval együtt óvhatják meg nemzeti szuverenitásukat és valósíthatják meg a szocia­lizmus építésében soron követ­kező feladataikat. Politikánk sarkpontja a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk­ ­ A szocializmus teljes fel­építésének legfontosabb külső feltételét a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunk biztosítja. Ezért tekintjük bel- és kül­politikánk sarkpontjának az országaink, pártjaink, kormá­nyaink, népeink között kiala­kult őszinte, testvéri kapcsola­tok állandó továbbfejlesztését. Hazánk felszabadulásának ün­nepi évfordulóján egész dolgo­zó népünk testvéri érzésektől eltelve küldi legjobb kívánsá­gait a Szovjetunió népeinek, kommunista pártjának, kormá­nyának. — 1945. április 4-ével nyitt ----Magyar Nemzet-­ meg a lehetősége annak is, hogy Magyarország a nép ér­dekeinek és céljainak megfe­lelő, a proletár internaciona­lizmussal összhangban álló önálló nemzeti külpolitikát alakítson ki és valósítson meg. E külpolitika szellemének és céljának megfelelően fejleszt­jük kétoldalú kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a szocia­lista világrendszer közösségé­vel, valamint a felszabadult országokkal és a fejlett tőkés országok kormányaival. A szo­cializmus építésében elért bel­ső eredményeinknek, a szövet­ségeseinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval való összefogá­sunknak és együttműködé­sünknek köszönhetjük, hogy a Magyar Népköztársaság aktív szerepet játszik a világpolitika porondján.­­ Nemzetközi politikai cél­jaink elérésében a legnagyobb jelentőségű, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szer­ződés tagállama, valamint ak­tívan részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak munkájában. A szocialista országoknak e két nagy fon­tosságú nemzetközi szervezeté­ben a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elkötelezettség elve alapján tevékenykedünk.­­ Nagy jelentősége miatt méltán váltott ki széles körű nemzetközi érdeklődést a Var­sói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó testületének március 17-i ülése. Megtisztel­tetés számunkra, hogy erre a fontos összejövetelre, amely­nek az volt a célja, hogy erő­sítsük országaink, valamint az európai népek biztonságát és békéjét, hazánk fővárosában került sor. Rendkívül jelentős és hasznos, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő hat szocialista ország teljesen egy­ségesen hozott nagy fontossá­gú katonapolitikai döntéseket. Valamennyi érdekelt aláírá­sával olyan okmányokat szen­tesített, amelyek a Varsói Szerződés védelmi szervezeté­nek továbbfejlesztését, tökéle­tesítését szolgálják. Az elfoga­dott dokumentumokban rejlő lehetőségek kiaknázásával szo­rosabbra fűzzük a szerződés­hez tartozó testvéri országok együttműködését, kapcsolatait és ilyen módon szolgáljuk a legjobban minden egyes ország nemzeti érdekeit és közös cél­­jait Hazánk szerepe a nemzetközi békeharcban­ ­ A Varsói Szerződés tag­államainak Európa országai­hoz intézett felhívása ugyan­csak nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi közvélemény­ben. A felhívásban foglaltak összhangban állnak a Varsói Szerződés tagállamainak buka­resti nyilatkozatával, valamint az európai kommunista és a munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének állásfoglalásá­val. A budapesti ülés részve­vőinek felhívása olyan kezde­ményezés, amelynek megvaló­sításában minden európai nép érdekelt. A Magyar Népköz­­társaság készen áll arra, hogy továbbra is harcoljon az euró­pai népek békéjéért és bizton­ságáért. A magunk részéről készek vagyunk mind kétol­dalú, mind pedig több­ol­dalú tárgyalásokat folytatni a kormányok, a parlamentek és a társadalmi szervezetek szint­jén egyaránt. Ilyen módon is szolgálni kívánjuk a magyar nép érdekeit, s hozzá akarunk járulni a nemzetközi feszült­ség általános csökkentéséhez, a világ népeinek békeharcához.­­ Az európai kérdések mel­lett figyelmünket a világ más részeiben fennálló problémák­ra is fordítjuk. Mindenekelőtt éber figyelemmel kísérjük vietnami testvéreink harcát, amelyet fegyverekkel és a tár­gyalóasztal mellett vívnak igazságos céljaik eléréséért. — Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányát terheli a fe­lelősség azért, hogy még min­dig nincs tényleges előrehala­dás a párizsi tárgyalásokon. Ez a körülmény, továbbá a dél-vietnami háború esemé­nyei és felelős amerikai sze­mélyek kardcsörtető megnyi­­latkozásai világszerte éberség­re intik a vietnami néppel szo­lidáris erőket. A Magyar Nép­­köztársaság szavakban és tet­tekben egyaránt fenntartja és megerősíti szolidaritását viet­nami testvéreinkkel. Támogat­ja jogos követelésüket, hogy az Egyesült Államok és csatlósaik feltétel nélkül és teljes egészé­ben vonják ki csapataikat Dél- Vietnam területéről. Fokozódó mértékben nyújtunk anyagi, katonai, politikai és diplomá­ciai segítséget a hősiesen har­coló vietnami népnek. Ma sok­kal jobban mint bármikor, meg vagyunk győződve arról, hogy vietnami testvéreink igazságos ügye győzni fog. — Hazánk lakosságát — éppúgy, mint a világ közvéle­ményét — élénken foglalkoz­tatja a közel-keleti konfliktus elhúzódása A válságért és an­nak minden esetleges súlyos következményéért minden fe­lelősség az izraeli agresszorok­­ra és imperialista támogatóik­ra hárul. Nemzetközi jelentő­ségű a Szovjetuniónak a kö­zel-keleti válság politikai ren­dezésére irányuló kezdeménye­zése, amely új szakaszt nyitott az arab—izraeli konfliktus tör­ténetében. A Szovjetunió ja­vaslata lehetőséget nyújt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967 novemberi határozatának sza­kaszos, lépésről lépésre törté­nő végrehajtására oly módon, hogy a közel-keleti térség bé­kéje tartósan fennmaradjon. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben szolidáris a szovjet javaslatokkal, mert azok kife­jezik az arab népek igazságos céljait s egyúttal jól szolgál­ják a Közel-Kelet, a nemzet­közi feszültség enyhítéséért ví­vott harc érdekeit Elítéljük a maoisták szovjetellenes hisztériakeltését­ ­ A Kínai Népköztársaság maoista vezetésének a szocia­lizmus eszméitől idegen, na­cionalista, kalandor külpoliti­kája, már hosszú idő óta ag­godalommal tölti el közvéle­ményünket. Népünket különö­sen megdöbbentették és felhá­borították azok a súlyos határ­provokációk és az a Kínán be­lüli gátlástalan, szovjet­ellenes hisztériakeltés, amelyekre az elmúlt hónapban ragadtatta magát a kínai vezetés. Pár­tunk és kormányunk, közvéle­ményünkkel együtt elítéli eze­ket a durva provokációkat, mert szervezői a két nagy nép közötti viszony szándékos mér­gezésével felbecsülhetetlen ká­rokat okoznak a szocializmus és a haladás ügyének.­­ A Szovjetunió kormánya március 29-i nyilatkozatában határozottan visszautasította a pekingi vezetők alaptalan te­rületi követeléseit és leleplezte azok provokatív célját. A nyi­latkozatban jogosan leplezték le, hogy a jelenlegi kínai mes­terkedések nem valóságos problémákból erednek. Ez a magatartás abból fakad, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mánya a 60-as évek elejétől megváltoztatta bel- és külpo­litikáját és azóta különböző ürügyeket keresve a két or­szág viszonyának megrontásá­ra törekszik. Támogatjuk a Szovjetunió konstruktív fellépését­ ­ A Szovjetunió ismétel­ten tanújelét adta annak, hogy külpolitikáját nem az indula­tok, hanem a szocializmus és a népek alapvető érdekeiért érzett felelősségtudata vezérli, mert a provokációk és a féke­vesztett rágalomhadjárat elle­nére is javasolja a kínai fél hibájából 1964-ben megszakadt konzultációk folytatását Pár­tunk és közvéleményünk nagy­ra becsüli és támogatja a Szovjetunió határozott maga­tartását. Meggyőződésünk, hogy a nyugodt, konstruktív fellépés megfelel a proletár­internacionalizmus elveinek, Kína, a Szovjetunió és vala­­menyni szocialista ország kö­zös és tényleges érdekeinek. — A magyar nép változatlan érdeklődéssel kiséri a szom­szédos, testvéri Csehszlovákia helyzetének alakulását, a kom­munisták, a szocializmus hí­veinek harcát a konszolidálá­sért.­­ A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának múlt év novemberi és decemberi határozatai nyomán reményt keltő folyamat indult meg. Örömünkre szolgál, hogy mind többen ismerik fel az 1968-as január utáni poli­tika torzításait, követelik a hi­bák kijavítását, a politikai ka­landorok, bajkeverők felelős­­ségrevonását, a nyugodt, nor­mális élet biztosítását.­­ A magyar kommunisták és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden igaz ma­gyar barátja őszintén kívánja, hogy minél gyorsabban kon­szolidálódjanak a szomszédos testvérországban a szocializ­mus erői, fejlődjenek a baráti országokhoz fűződő kapcsola­tai. E kívánsággal együtt ag­godalom is él bennünk, mert a jobboldal erői újra és újra támadásba lendülnek, a szen­vedélyek ismételt felkorbácso­lásával vad szovjetellenességet szítanak, s nyíltan fellépnek a szocializmus ellen.­­ Ezek az erők meg-meg­újuló válságokat idéznek elő, hogy zavarják a konszolidációt és a feszültség állandósításá­val az eddigieknél is súlyosabb konfliktusok felé taszítsák Csehszlovákiát. Aggodalmun­kat növeli, hogy a csehszlovák párt- és állami vezetés részéről eddig nem tapasztaltuk azt a következetes, határozott fellé­pést, amelyet a helyzet meg­követel. A jelenlegi helyzet, amely változatlanul bonyolult, veszélyes, ellentmondásokkal terhes, káros nemcsak a cseh­szlovák nép érdekeire, hanem az egész szocialista világrend­szerre nézve is. Gyengíti a testvéri szocialista országok egységét, összefogását a leg­főbb ellenség, az imperializ­mus ellen és károsan hat ez egész nemzetközi munkásmoz­galomra. — Pártunk és kormányunk — mint eddig is — lehetősé­geihez képest kész hozzájárul­ni a szocializmus csehszlová­kiai megszilárdításához, az e cél eléréséhez vezető úton fel­merülő nehézségek leküzdésé­hez. Péntek, 1969. április 4. Megerősödött az egység iránti igény • Szabad hazánk, szocialis­ta építőmunkánk céljaival összhangban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt kiveszi ré­szét a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért, az ösz­­szes antiimperialista erők ösz­­szeforrottságáért folytatott erő­feszítésekből. A kommunista és munkáspártokban 1968-ban megerősödött az egység iránti igény. Ez kifejezésre jut a kommunista és munkáspártok június 5-én, Moszkvában kez­dődő nemzetközi tanácskozásá­nak eddigi eredményes előké­szítésében is. Az előkészítő munka befejező szakaszába érkezett. A nemzetközi tanács­kozás várható eredményei, az 1969-es év eseményei ismét igazolni fogják, hogy a kom­munista és munkáspártok kö­zött sokkal több az, ami ösz­szeköt, annál, ami elválaszt. Éppen ezért az egység és érte folytatott harc újabb sikerei előtt állunk.­­ Az elmondott gondolatok jegyében kívánok hazánk dol­gozó népének kellemes, szép ünnepet, jó pihenést. Hazánk minden lakosának oka és joga van az ünneplésre és a pihe­nésre. Ha visszagondolunk a megtett útra, s eredményeink­re, akkor az a kellemes ér­zés tölt el bennünket, hogy érdemes volt dolgozni, közös erőfeszítéseinket siker koro­názta. Fakadjon ebből az a gondolat is, hogy az ünnep, a pihenés utáni hétköznapokon továbbra is érdemes lesz min­denkinek a maga helyén tudá­sa, ereje legjavát kifejteni épülő, fejlődő szocialista ha­zánk felvirágoztatásáért. Tábornoki kinevezések, kitüntetések, előléptetések a néphadseregnél A Magyar Néphadsereg harc­­készültségének fejlesztése, a katonai és politikai kiképzés színvonalának emelése, alá­rendeltjeik irányítása és neve­lése terén végzett eredményes munkájuk elismeréseként, ha­zánk felszabadulásának 24. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki­ Tanácsa — a honvédelmi mi­niszter előterjesztésére — ve­zérőrnaggyá nevezte ki Bo­­hunka Gyula, dr. Nyitrai Lajos és Stock János ezredest. Vörös Csillag érdemrenddel tüntette ki Halász Antal, Kossovits Gyula, Sárvári Bertalan, Schmidt István és Varga Lász­ló ezredest, Kun István, Szé­­csényi József és Oszlács Mi­hály alezredest. Egyidejűleg az Elnöki Tanács — a honvédel­mi miniszter javaslatára — 35 tisztet kiváló szolgálatért ér­demrenddel tüntetett ki. A honvédelmi miniszter 18 tisztet ezredessé léptetett elő, ezenkívül néphadseregünk több tisztjét soron kívül elő­léptette, s számos tisztet a Haza szolgálatáért érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fo­kozatával tüntetett ki. Az előléptetéseket és a ki­tüntetéseket Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Nép­hadsereg Központi Klubjában ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át. Az átadásnál je­len volt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Borbándi János, a Központi Bizottság osztályve­zetője, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki ka­rának sok tagja Részt vett az ünnepi eseményen I. V. Tuta­­rinov vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői parancsnoksá­gának magyarországi képvise­lője is. Az előléptetésben és kitün­tetésben részesültek tiszteleté­re rendezett fogadáson Pallai Árpád tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét.* Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából ün­nepség keretében nyújtotta át Benkei András belügyminisz­ter a minisztérium területén végzett eredményes munká­juk elismeréseként a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa által adományozott Vörös Csillag érdemrend kitüntetést dr. Lan­tos József rendőr ezredesnek, Gáspár György rendőr alezre­desnek, Hegyi László határőr alezredesnek, Sziklai Lajos rendőr alezredesnek és Varga Sándor rendőr alezredesnek. Többen ezredessé léptek elő, illetve „Kiváló szolgálatért ér­demrend”, a „Haza szolgála­táért érdemérem”, „Közbizton­sági érem”, „Tűzrendészeti érem” kitüntetést kaptak. Az ünnepségen jelen volt Zi­­ku Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának póttagja, művelődésügyi miniszter, Borbándi János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottság osz­tályvezetője, a belügyminisz­ter helyettesei és a testület tá­bornokai. Egyházi személyek kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 24. évfordulója alkal­mából, az állam és az egyhá­zak közötti jóviszony érdeké­ben kifejtett munkásságuk, va­lamint közéleti tevékenységük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta dr. Hamvas András nyugalmazott kalocsai érsek­nek, dr. Káldy Zoltánnak, az Evangélikus Egyház egyete­mes püspökének, Palotay Sán­dornak, a Szabadegyházak Ta­nácsa ügyvezető igazgatójá­nak, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adomá­nyozta dr. Timkó Imre kano­noknak, a Budapesti Hittudo­mányi Akadémia professzorá­nak, dr. Tóth Károlynak, a Református Egyház külügyi osztálya vezetőjének, dr. Vitá­nyi György c. prépost, buda­pesti plébánosnak; a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adomá­nyozta Szoó István c. esperes, felsőzsolcai plébánosnak és Vajay István kanonok, eszter­gomi plébánosnak. A kitüntetéseket csütörtök délután Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke az Országház Munkácsy-termében nyújtotta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Prant­­ner József államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal elnö­ke.

Next