Magyar Nemzet, 1969. május (25. évfolyam, 99-124. szám)

1969-05-16 / 111. szám

Ára: 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT _ _________ ___L­APJA Péntek 1969. május 16 XXV.év,ill. szám Híd a nemzetközi kereskedelemben Péntek reggelre, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár megnyitására elült a kézi­szerszámok zaja, az emelő­gépek és szállítójárművek zakatolása a Városligetben. Minden előkészület megtör­tént, hogy tíz napon át 34 ország nagyszabású műszaki bemutatójának otthont ad­jon a városligeti vásárváros és a soktízezer ipari újdon­ságot — a hagyományoknak megfelelően —,magas szín­vonalon tárja az érdeklődők elé a kiállítást rendező Hungexpo. Az ipari-műszaki nemzet­közi kiállítások fő célja az áru bemutatása azzal a ter­mészetes következménnyel, hogy a nemzetközi kereske­­d­elmi-gazdasági kapcsolatok bővüljenek. A vevőkutatás, az iparcikkek külföldi érté­kesítésének növelése a mi népgazdaságunk számára nagy fontosságú. Kis ország vagyunk, viszonylag széles bázisú feldolgozó iparral és magasan kvalifikált szakem­bergárdával. A belső piac korlátozott felvevőképessége folytán a külkereskedelem és a gyártó­ipar jól össze­hangolt munkája révén to­vább emelkedhet az iparcik­kek kivitele az ilyen bemu­tatók révén is, mint a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár. Hazánkban a külkereske­delem meghatározó szerepét bizonyítja, hogy részesedése a nemzeti jövedelemben már 40 százalékot ér el. A külkereskedelmi forgalomból a szocialista országok 68 százalékot képviselnek és ebből a Szovjetunióra jutó rész 40 százalék, utána sor­rendben a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság és a Lengyel Népköz­­társaság következik, majd a többi szocialista állam. Kül­kereskedelmünkben a forga­lom 6 százaléka jut a fejlő­dő országokra és 26 száza­lék a fejlett tőkés államok­ra. Sok jó tapasztalatot ho­zott a népgazdaságunkban a gazdasági mechanizmus bevezetése­, ezek sorába tar­tozik bizonyos ágazatokban a műszaki fejlesztés meg­gyorsulása. Bár még általá­ban az iparban bőven akad tennivaló, a híradástechnika, a műszeripar, a vegyipar, a gyógyszeripar, az építőgép­gyártás, valamint a mező­­gazdasági gépgyártás, a könnyűipar néhány szekto­ra rövid idő alatt sok olyan ipari terméket állított elő, amely a nemzetközi mérce magasabb követelményeit is eléri. Számos tény bizonyít­ja az új irányítási rendszer termékenyítő hatását. A sza­badabb vállalati kezdemé­nyezés, vállalkozás köréből csupán egyet említek. A nyi­tást megelőzően tájékozta­tott a Tiszai Vegyi Kombinát egyik mérnöke arról, hogy a nagy vegyi üzem alapfel­adatán túllépett, bátran, merészen, amikor műanyag­feldolgozó gépek előállításá­ra is berendezkedett. Hét olyan berendezést valósítot­tak meg a műszaki fejlesz­tési program keretében, amelyet eddig külföldről kel­lett kemény valutáért behoz­ni. A gyár­ ezekre a kipró­bált berendezésekre már rendelést vesz fel az idei vá­sáron. Remélhető, hogy több ilyen hazai példával találko­zunk majd a megnyitás után annak bizonyságaként, hogy a gyárak gazdasági-műszaki vezetői a jövőt, a piacot ku­tatva, átlépték a láthatatlan vállalati Rubicont és kocká­zatot vállalva, merészebben törnek előre. Minden esztendőben szé­les érdeklődés kíséri a köny­­nyűipar kiállítását, méltán, hiszen mindig meglepetéssel szolgál. A hét elején a BU­­DAPRINT vezérigazgatójá­nál jártak az ipari-közgaz­dasági újságírók és némi ízelítőt kaptak a „textil­költeményekről”, a sokféle korszerű szintetikus anyag­ról, amelyet már gyártanak, de a jövő évben nagy meny­­nyiségben kerül a boltokba. Az újságírók kérdéseire a nagy tekintélyű vezérigazga­tó válaszolt, nem rejtette vé­ka alá véleményét, amikor a belkereskedelem és a kül­kereskedelem munkája, a gyárral való kapcsolata ke­rült szóba. A belkereskede­lem és a külkereskedelem sem áll feladata magaslatán minden esetben, olykor óva­tosan rendel és nem ártana, ha nagyobb gyorsaságra­ kapcsolna. A vásárlók látják majd a nagyon szép kelmé­ket, keresik az üzletekben, de nem kapják meg. Pedig ha idejében rendelnének, a gyár munkáját is megköny­­nyítenék, a vonzó cikkek el­jutnának az üzletekbe és a vevők panasza csökkenne. Jogos a vezérigazgató és a vásárlóközönség reklamáció­ja, remélhető, hogy a keres­kedelem munkájára serken­tőleg hat és tovább javítja a kapcsolatot a gyárral. A ruházati cikkek között a cipő váltja ki az egyik leg­nagyobb érdeklődést minden évben. A könnyűipar vitrin­jeiben csupa cipőremekeket szerepeltetnek a nagy gyá­rak és szövetkezetek. Hozzá­teszem még: a szép kiállítá­sú, divatos termékek termé­szetes velejárója a kiváló minőség. Nem lenne haszon­talan, ha a cipőgyárak és szövetkezetek illetékesei, piackutatási céllal a vitri­neknél tartózkodnának és a szünet nélkül hangzó dicsé­reteken túl, a vásárlók bírá­ló megjegyzéseit is meghal­lanák, feljegyeznék, majd a gyárban érvényt szerezné­nek a minőségi utasítások­nak, megszüntetnék az ex­port és a hazai cipő minő­sége közötti nagy különbsé­get. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi vásárok között a budapesti előkelő helyet ví­vott ki. Az európai és a ten­gerentúli országok cégei vá­logatnak, melyiken mutassák be termékeiket. Verseny fo­lyik a nemzetközi vásárok között és a kiállító vállalatok között is, s mindkettőt ter­mészetesnek kell tartanunk. Mindannyian örülünk an­nak, hogy a budapesti nem­zetközi ipari bemutató iránt megvan a kellő nemzetközi érdeklődés. A Budapesti Nemzetközi Vásár jelentős nemzetközi kapcsolatok szín­helye. Híd is a nemzetközi keres­kedelemben, öt világrészt egybefűző gazdasági együtt­­műk­ödésben. Víg István Gustav Hasak Budapesten A párizsi DNFF-kü­ldöttség nyilatkozata Nixon beszédéről A külpolitikai helyzet­ ­ A dél-vietnami NEMZETI FELSZABADÍTÁSI -*-• FRONTNAK a párizsi tárgyalásokon részt vevő küldött­sége hivatalos nyilatkozatot adott ki csütörtökön Nixon elnök beszédét követően. A nyilatkozat hangsúlyozza: „Nixon elnök május 14-i beszédében — miután szembe kellett néznie a DNFF tízpontos általános javaslatának igazságos és ésszerű jellegével és a világ közvéleményének e javaslatra adott kedvező válaszá­val — igyekezett a jóakarat látszatát kelteni. Valójában azon­ban az Egyesült Államok még mindig ragaszkodik a csapatok kölcsönös visszavonásának régi igazságtalan és ésszerűtlen formu­lájához, amit most új formában terjesztett elő, s ez az agresz­­szort és az agressziónak ellenálló áldozatokat egy kalap alá ve­szi. Ezt a javaslatot mi ismételten visszautasítottuk.” Az MTI washingtoni tudósítójának jelentése szerint az ameri­kai elnök beszéde rendkívül vegyes, jórészt negatív fogadtatás­ban részesült mind a sajtó, mind a politikusok körében. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy „többet várt az elnöktől”. A szenátor utalt arra, hogy Nixonsnak meg kell kezdenie a háború dezamerikanizálását, s ha ez­ rövid időn belül nem következik be, az elnök nehéz helyzetbe kerülhet. Fulbright szerint legkésőbb nyáron meg kell tenni ezt a lépést. A New York Times a következőkben foglalja össze véleményét: „Csaknem minden, amit Nixon el­mondott a vietnami háború jelentőségéről, s arról, hogy el kell kerülni az áldozott vereséget, régi nótának hangzik. Valójában nagyon kevés volt a beszédben, amit Johnson ne mondott volna el korábban, a háború különböző szakaszaiban.” Nixon beszédét tanulmányozva, kitűnik, hogy állásfoglalásá­nak lényege újabb időnyerési kísérlet. Megállapításai magukon viselik annak a törekvésnek jegyeit, hogy igyekszik elejét venni a háborúellenes mozgalom felújulásának az Egyesült Államok­ban. Nem kétséges, hogy a DNFF tízpontos javaslata a vietnami béke kulcsa, változatlanul ez a konstruktív kezdeményezés a rendezés lehetőségének alapja. " ÚJABB ARAB CSÚCSÉRTEKEZLET esélyeit latolgatja " a kairói Al Gumhurija című lap a közel-keleti helyzettel foglalkozó cikkében. A lap értesülései szerint — mint az MTI kairói tudósítója jelentette — több arab államfő üzenetet vál­tott a csúcstalálkozó ügyében, s egyes arab kormányok diplo­máciai úton is konzultációt folytatnak. A kairói lap úgy véli, hogy a jelenleg arab körúton tartózkodó Hasszána, az Arab Liga főtitkára ugyancsk tárgyal az egyes fővárosokban a csúcs­­találkozó esetleges összehívásáról. A Pravda csütörtöki számában megjelent külpolitikai tárgyú cikkek közül megemlítjük Jurij Zsukov szovjet parlamenti kép­viselő írását a Szovjetunió és Románia együttműködéséről. A nemrégiben Romániában járt cikkíró részletezi azokat a gaz­dasági területeket, amelyeken igen élénk a szovjet—román együttműködés, így például a román hajógyártás termékeinek több mint 70 százalékát a Szovjetunió veszi át. Hangsúlyozza Zsukov, hogy Romániában „sok jó szót hallottak a szovjet— román barátságról”. A lap egy másik cikke az osztrák államszerződés aláírásának 14. évfordulója alkalmából megállapítja: az államszerződés alapul szolgál Ausztriának ahhoz, hogy az állandó semlegesség politikáját folytathassa. A cikkíró megjegyzi, hogy a Szovjet­unió és Ausztria kapcsolatai a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös megértését példázzák. Kádár János és Gustav Husak megkezdte tárgyalásait Az MTI jelenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára, csütörtökön néhány na­pos baráti látogatásra Buda­pestre érkezett Gustav Husak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, és Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes. Je­len volt Jozef Pacik, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagyköve­te. Csütörtökön megkezdődött Kádár János és Gustav Husak eszmecseréje. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága va­csorát adott Gustav Husak tisz­teletére. A vacsorán részt vett Kádár János, Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke, Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Erdélyi Károly, a Központi Bi­zottság tagja és Gyenes And­rás, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának vezetője. Jelen volt továbbá Csehszlo­vákia magyarországi nagykö­vete. Nixon beszéde Nixon elnök szerda esti rá­dió- és tv-beszédében kijelen­tette, „nem lehet szó Dél- Vietnamban az amerikai csa­patok egyoldalú kivonásáról”, vagy olyan feltételek elfoga­dásáról Párizsban, amelyek „álcázott vereséget jelentené­nek az Egyesült Államok szempontjából. Ugyanakkor az Egyesült Államok — mint mondotta — nem számít arra, hogy „tisztán katonai megol­dást érjen el a harcmezőm”. Az elnök a következőkben foglalta össze elgondolásait: 1. Minden nem dél-vietnami erőnek meg kell kezdenie a kivonulást Dél-Vietnamból, amint az erről szóló megálla­podás létrejön. 2. Tizenkét hónapos időszak­ban, előre meghatározott fo­r­­ozatok szerint Dél-Vietnam­­ból ki kell vonni az amerikai és szövetséges, valamint más nem dél-vietnami fegyveres erők nagyobbik részét A ti­ zenkét hónapos időszak eltel­tével a visszamaradó ameri­kai és más nem dél-vietnami erők kijelölt támaszpontokra vonulnak vissza és nem bo­csátkoznak hadműveletekbe. 3. A visszamaradó amerikai és velük szövetséges erők ak­kor fejezik be a kivonulást az országból, amikor a visszama­radó észak-vietnami erőket is kivonják és azok visszatérnek Észak-Vietnamba. 4. Mindkét fél számára elfo­gadható nemzetközi ellenőrző testületet kell létrehozni, amely ellenőrzi a kivonást és minden más olyan­­ kérdést, amiben a két fél előzetesen megállapodott. 5. Ez a nemzetközi testület a két fél megállapodása alap­ján, meghatározott időben kezdi meg működését és köz­reműködik ellenőrzött tűzszü­netek létrehozásában. 6. A nemzetközi testület működésének megkezdése után a legrövidebb időn belül kölcsönös megállapodás alap­ján választásokat kell tarta­ni, s ezeket­­szintén ellenőrzi a nemzetközi testület. 7. Meg kell állapodni a ha­difoglyok mielőbbi szabadon bocsátásáról, mindkét oldalon. 8. Minden érdekelt félnek meg kell egyeznie arról, hogy tiszteletben tartja a Vietnam­ra és Kambodzsára vonatkozó 1954. évi és a Laoszra vonat­kozó 1962. évi genfi megálla­podásokat. Nixon a továbbiakban han­goztatta, hogy a saigoni kor­mánnyal együtt kész minden más javaslat érdemi megvi­tatására is, így a Felszabadí­­tási Front 10 pontos tervének megvitatására. Feltételként hozzáfűzte azonban, hogy ezeknek „összhangba kell len­niük az általam előterjesztett néhány alapelvvel”. „Üdvözöljük azt a tényt, hogy a Front előterjesztette el­ső átfogó programját, bár nem értünk egyet annak néhány pontjával” — mondotta az el­nök. Nixon egyebek között kifej­tette, hogy az Egyesült Álla­mok kész elfogadni a dél­vietnami nép döntését a jövő­ről, bármi legyen is az. Az elnök szerint a saigoni kormány lépéseket tett a po­litikai rendezés érdekében, s a rendezésben minden politikai csoport részt vehet, ha lemond a fegyveres erő alkalmazásá­ról. A­ létrejövő megállapodást — jegyezte meg Nixon —, va­lamilyen formában garantálni kell s a garanciáknak „min­den nagyobb dél-vietnami cso­port érdekeit biztosítaniuk kell”. Nixon csütörtökön együttes ülésre hívta össze a nemzet­­biztonsági tanács és a kor­mány tagjait. Az ülésen jelen volt Cabot Lodge, a párizsi tárgyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttség vezetője is­ akinek Nixon formálisan uta­sítást adott arra, hogy a nyolc­pontos amerikai javaslatot, amelyet az elnök beszéde tar­talmazott, terjessze be a kon­ferencia soron következő ülé­sén. Cabot Lodge az ülés után visszaindult a francia főváros­ba. Folytatódik a partizánok támadássorozata Az amerikai külügyminiszter megkezdte saigoni tárgyalásait Rogers amerikai külügymi­niszter csütörtökön délután Saigonban megkezdte tárgya­lásait a dél-vietnami vezetők­kel. A külügyminiszter elő­ször Tran Chanh Thanh dél­vietnami külügyminisztert ke­reste fel, majd Tran Van Huang min­is­zterelnökkel foly­tatott megbeszélést. Jóllehet e két megbeszélést hivatalo­san „protokolláris látogatás­nak” minősítették, az ameri­kai nagykövetségtől a DPI tudósítója úgy értesült, hogy b­izonyos részletességgel meg­vitatásra kerültek Nixon el­nök javaslatai a vietnami konfliktus rendezésére. A DNFF fegyveres erői egyébként csütörtökre virra­dó éjjel összesen húsz katonai célpont ellen intéztek táma­dást. Közülük a legsúlyosabb a Hong Ngu városát ért tá­madás. A DNFF fegyveres erői je­lenlegi offenzívájuk során eddig az amerikaiak és szö­vetségeseik 220 támaszpontja és célpontja ellen intéztek tá­madást — jelentette be a DNFF hírügynöksége. A tá­madássorozat május 11-én éjjel kezdődött és az ország legdélibb tartományától egé­szen a legészakibbig kiterjed. Stockholmból jelenti a Reuter. Nguyen Thi Binh asszony, a párizsi tárgyaláso­kon részt vevő DNFF-kül­­döttség helyettes vezetője, csütörtökön Párizsból Stock­holmba érkezett, hogy részt vegyen a Svéd­ Vietnami Bi­zottság szervezésében pénte­ken kezdődő rendkívüli viet­nami konferencián. Kfzgel-Keleb Felfüggesztik a libanoni hatóságok és a palesztinai ellenállók tanácskozásait Erődítési munkálatok a Szuezi-csatorna övezetében New Yorkból jelenti a Reu­ters El-Kuni, az EAK ENSZ- nagykövete levelet intézett U Thant főtitkárhoz, amelyben közölte, hogy Odd Bull tábor­nokot, a közel-keleti ENSZ- megfigyelők vezetőjét kairói látogatása során tájékoztatták arról, hogy a megfigyelői ál­lások nagyobb biztonságát szolgáló erődítési munkálatok a Szuezi-csatorna nyugati partján máris folyamatban vannak. Kairóban ismeretessé vált, hogy Burma visszahívta kép­viselőit a Szuezi-csatorna kör­zetében tevékenykedő ENSZ- megfigyelő csoportból. Az in­­­­­ézkedést még nem jelentet­ték be hivatalosan, de a bur-­­mai megbízottak máris Kairó­ban tartózkodnak. A burmai kormány állítólag azért hatá­rozott így, mert gondoskodni kívánt állampolgárainak sze­mélyi biztonságáról, mivel a csatornaövezetben fokozódtak a tüzérségi akciók. A kairói MENA bejrúti je­lentése szerint Hasszunának, az Arab Liga főtitkárának bej­rúti tárgyalásait siker koro­názta. Ha­sszuna megállapo­dott Hélou elnökkel és Kara­mi lemondott — de egyben az új kormány megalakítására leginkább esélyes — minisz­terelnökkel abban, hogy a Pa­lesztinai ellenállási szerveze­tek és a libanoni hatóságok között jelenleg folyó pár be-

Next