Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-02 / 203. szám
Veled vagyunk Vietnami A Vietnami Demokratikus Köztársaság ezen a napon, szeptember 2-án emlékezik megalakulásának 24. évfordulójára. Nem kerek dátum, nem olyan jubileumi évforduló, amely erkölcsileg és politikailag kötelezni szokta az utód kortársakat, hogy felidézzék és tanuljanak a történelemből, de a vietnami népnek minden joga és a haladó gondolkodású emberiségnek minden oka megvan arra, hogy ennek az országnak a függetlenségi nyilatkozatát rendszeresen ünnepelje. A vietnami nép szabadságharca naponta jelenvaló az életünkben, minden nép életében. Nem múlik el nap, hogy ne tájékoztatnának róla a hírközlő szervek, a dátum tehát különösen alkalmas arra, hogy a végső győzelem kivívásáig szüntelenül kifejezést adjunk — szóban és tettben — ama töretlen elhatározásunknak, amelyet a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács így fogalmazott meg: „Veled vagyunk Vietnam!” Nincs is talán a történelemben még egy példa arra, hogy egy nép annyi áldozatot hozott volna évszázadokon keresztül fennmaradásáért és szabadságáért, mint a vietnami. A háborúk és a forradalmak története természetesen teli van az egyéni hőstettek és a hősi vállalkozások példáival, de országos méretekben talán még sehol sem nyilvánult meg ilyen egyetemesen egy nép bátorsága a katonai erők és a polgári lakosság körében egyaránt, mint Vietnamban. Csak a Szovjetunióban, a Nagy Honvédő Háború idején tapasztalhattuk azt az egységet a párt, a nép és a katonaság között, amely a győzelem feltétele volt a második világháborúban, és amely Vietnamban immár 24 esztendő óta megnyilatkozik. Ez az egység a fő magyarázata annak a — nyugdtan mondhatjuk — csodának, amelyet a vietnami nép az elmúlt évtizedekben végbevitt: a japán hódítók és a francia gyarmatosítók kiűzése után meghátrálásra és tárgyalásra kényszerítette a hatalmas, gazdag, a modern haditechnika minden eszközével rendelkező Egyesült Államokat. Meghátrálásra kényszerítette maroknyi rizsen élve, ellátását a vállán, kerékpáron, vagy kétkerekű kőidén szállítva. Igaz, a Szovjetunió és a többi szocialista ország nagy segítséget nyújtott ebben a harcban. De csak kizárólag katonai és anyagi segítséggel nem magyarázható ennek a kis népnek a győzelme. Nem magyarázható azért, mert évszázadokon, az egész történelem folyamán folyt a függetlenségi harc váltakozó és időleges sikerrel, gyakran szövetségben e térség különböző népeivel és a kisebbségi törzsekkel, de tartósan sohasem sikerült a függetlenséget állandósítani. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának a történelmi jelentősége abban áll, hogy cezúra következett el a vietnami nép életében. A függetlenségi nyilatkozat, amelyet Iio Li Minh elnök tett közzé 24 évvel ezelőtt Hanoiban a Badinh téren, új korszakot és távlatot nyitott. Jelentősége nemcsak abban állt, hogy megalakult a vietnami nép független állama, hanem, ami még fontosabb: a külső elnyomók elleni harc ettől kezdve összekapcsolódott a belső kizsákmányolok elleni küzdelemmel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása tehát a függetlenségi harc és a társadalmi forradalom feltételeit teremtette meg, a zálogát minden további győzelemnek és sikernek. Ez a győzelem- és sikersorozat óriási, a szó valódi értelmében emberfeletti áldozatot követelt a néptől. Kilencéves háborút kellett folytatnia a visszatérő francia gyarmatosítók ellen, amely 15 évvel ezelőtt, 1954. május 7-én Dien Bien Phúnál teljes győzelemmel végződött. Ugyanez év júliusában a genfi egyezmény elismerte Vietnam szuverenitását, függetlenségét és területi egységét, amelynek megvalósítására két éven belül nemzetközi ellenőrzés mellett szabad választásokat kellett volna tartani. A francia gyarmatosítók helyébe lépő Amerikai Egyesült Államok azonban megakadályozta ezt a választást, s néhány év múlva a népakarat megnyilatkozása a fegyveres harcban kezdődött el. E harc utolsó felvonásának vagyunk napjainkban tanúi, s ha a halogató amerikai taktikázás láttán nem is lehetünk derűlátóak a gyors befejezést illetően, egy bizonyos: a vietnami nép ezt a háborút megnyerte. A vietnami nép azonban nemcsak a háborút nyerte meg, de — okulván a megszegett genfi egyezményen — a békét, országának egyesítését és függetlenségét is biztosítani akarja. Ennek egyetlen lehetséges és járható útja a Dél-vietnami Nemzzeti Függetlenségi Front májusban előterjesztett 10 pontos javaslata, amelyet az időközben megalakult ideiglenes forradalmi kormány is magáévá tett. Ez a program a biztosíték arra, hogy valóban béke legyen Vietnamban, megteremtődjenek akét országrész egyesítésének a hosszabb távú feltételei. Vietnam népe azonban nemcsak a nemzetközi imperializmus elleni hősies harcával vívta ki az emberiség csodálatát, de korunk megosztott világában példát mutatott a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista országok összefogására is. Vietnam bebizonyította: szükségszerű az akcióegység, amikor a legnagyobb ellenség, a nemzetközi imperializmus elleni harcról van szó. Ebben a harcban a Magyar Népköztársaság is kivette és kiveszi részét a jövőben is, ama reményben, hogy ez az akcióegység hamarosan, a háború győzelmes befejezése után a békés újjáépítésben is megnyilatkozik. Vámos Imre Kairóban megkezdődött a csúcstalálkozó Líbiában kikiáltották a köztársaságot A külpolitikai helyiet EURÓPA-SZERTE megemlékeznek ezekben a napokban a második világháború kitörésének harmincadik évfordulója-ról. A Pravda vezércikke: „A béke védelme minden nép kötelessége'’, rámutat, hogy a háború tanulságai rendkívül aktuálisak napjainkban is. Ugyan a háború közvetlen kirobbantója a hitleri Németország volt, a felelősség az egész imperialista rendszert terheli érte. Ugyanakkor,a szovjet népnek a fasizmus felett aratott világtörténelmi győzelme mindenekelőtt a szocialista rendszer életerejét bizonyítja". A béke fenntartására világszerte kibontakozott mozgalom tanúsítja, hogy a népek tudatában meggyökeredzett az a felismerés: meg kell hiúsítani az imperialista reakció újabb mesterkedéseit. A diplomáciai élet híreihez tartozik, Svoboda csehszlovák köztársasági elnök hétfőn Varsóba érkezett. A lengyel és csehszlovák vezetők kölcsönös találkozói az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbak, Husák nyáron kétszer is ellátogatott Lengyelországba és Svoboda másfél hónap alatt már másodszor jár a lengyel fővárosban. Áprilisban pedig magas szintű lengyel delegáció vett részt csehszlovákiai látogatáson. Svoboda hétfőn este részt vett a varsói háborúellenes tömeggyűlésen. A második világháborúval, illetve jelenlegi következményeivel foglalkozott Heinemann, az NSZK köztársasági elnöke is hétfői beszédében. Hangoztatta: mindaddig, míg az NSZK nem békül ki szomszédaival, így elsősorban Lengyelországgal, egyetlen kérdést sem lehet megoldani. „Itt az ideje, hogy új viszonyt alakítsunk ki keleti szomszédainkkal” — jelentette ki a nyugatnémet köztársasági elnök. Heinemann beszédének hangnemével teljesen ellentétesen nyilatkozott von Hessel, a Bundestag elnöke és a szociáldemokrata Wehner bonni miniszter a nyugatnémet revansisták Bad Godesbergben tartott ülésén. A Bundestag elnöke a fennálló európai határok elismerése ellen foglalt állást és éles kirohanásokat intézett a Szovjetunió politikája ellen. A hétfői nyugatnémet lapok beszámolnak arról, hogy a CDU-CSU is hivatalosan megnyitotta választási kampányát A Dortmundban tartott nagygyűlésen, amelyen Kiesinger kancellár is felszólalt, támadták a Szociáldemokrata Pártot, azzal vádolva, hogy eltért a hivatalos kormányprogramtól, amenynyiben „veszedelmesen közeledik az NDK elismerésének politikájához”. A dél-vietnami hadszíntéren az amerikai főparancsnokság közlése szerint hétfőn csökkent a hazafias erők támadásainak erőssége. Ugyancsak Saigonból érkezett jelentés arról számol be, hogy Khiem megbízott miniszterelnök megalakította 22 tagú kormányát. A dél-vietnami hadszíntérről az amerikai katonai szervek szerint szeptember 1-ig végrehajtották a korábban tervezett 25 ezer amerikai katona kivonását Ez bizonyos értelemben ellentmond a Pentagon legutóbbi beismerésének, amely szerint a 25 ezer katona helyett gyakorlatban csak 10 ezerrel csökkentették a létszámot. Az MTI washingtoni tudósítója közölte: ,,rendkívül magas állású személyekre” hivatkozva most ismét olyan sajtójelentések láttak napvilágot, hogy Niván elnök változatlanul fenntartja a lehetőségét további csapatkivonásoknak. A Newsweek című hetilap hétfőn arról adott hírt, hogy Nixon augusztusban a vezérkari főnökök egyesített bizottságának követelésére állt el az újabb csapatkivonásoktól. A nap két fontos eseményével, a köztársaság kikiáltásával Líbiában és a háromtagú katonai junta hatalomátvételével Brazíliában, lapunk külön kommentárban foglalkozik. Ajk arab „kis csúcs” részvevői megkezdték tárgyalásaikat Kairóban Két izraeli kivételével elutaztak Szíriából a TWA-gép utasai Kairóból jelenti a MENA és a Reuter. Hétfőn megkezdték tárgyalásaikat a „kis csúcs” részvevői: Nasszer, az EAK elnöke, Husszein jordániai király, Atasszi Szíriai elnök és Szaleh Makai Ammas tábornok, miniszterelnök-helyettes, az iraki küldöttség vezetője. Az előzetes hírekkel ellentétben Al Bakr iraki elnök nem veszt részt személyesen az értekezleten. Egyiptomi sajtójelentések szerint „rendkívül fontos” katonai kérdéseket vitatnak meg és „közös terveket dolgoznak ki” az együttműködés megvalósítására. Az amerikai TWA-gépnek 88 utasa és 11 főnyi legénysége, amelyet pénteken egy Palesztinai kommandó térített el Damaszkusz felé az Alitalia légitársaság gépén megérkezett Athénba, majd a 88 utas innen folytatta útját eredeti úticélja felé. A Szíriában maradt hat izraeli államipolgár közül négy izraeli nőt szintén az Alitalia gépe hétfőn elszállította Athénba, ahonnan a délután folyamán tovább utaztak Tel Avivba. A négy izraeli nő újságírókkal közölte, hogy kifogástalan bánásmódban részesült Damaszkuszban. Az eltérített TWA-gép pilótája továbbra is Damaszkusziján marad — közölte Wiser, a TWA elnöke, aki hétfőn Damaszkuszba utazott — addig, amíg el nem intézik a még visszamaradt két izraeli férfi szabadon engedését. A 44 ezer tagot tömörítő légiforgalmi pilóták egyesületeinek nemzetközi szövetsége Párizsban felhívást adott ki, amelyben sürgetik az ENSZ-t, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az arab gerillák által Szíriába kényszerített repülőgép még Damaszkusziján levő utasainak szabadon bocsátására. Amenynyiben ez nem történik meg, a pilótaszövetség 24 órás általános sztrájkot rendel el szeptember 23-ra. Hétfőn Kairóban az ArabLiga székházában megnyílt apalesztinai ellenálló szerveze Itek konferenciája. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front — amely egyebek között a legutóbbi repülőgép eltérését végrehajtotta — nem vesz részt a konferencián. A Reuter jelentése szerint az izraeli főügyész hivatalosan is vádat emelt az ausztráliai Dennis William Rohen ellen, az Al Aksza-mecset felgyújtása miatt. A MENA arról számol be, hogy Libanon visszautasította a román kormánynak azt az indítványát, hogy töröljék el a vízumkényszert a két ország közötti turistaforgalomban. r- —f S 7 . - Marivar viim/ni .“ m,‘r illíljjjfll u III/j|"l 4 HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA « Mk Líbiában megdől lőtték a királyságot A hadsereg forradalmi tanácsa vette át a hatalmat A benghazi rádió hétfőn reggel bejelentette, hogy a fegyveres erők képviselőiből alakult „Forradalmi Parancsnokság Tanácsa” megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Líbiai Arab Köztársaságot. A tripoli rádió ugyancsak hétfőn reggel közölte, hogy kijárási tilalmat rendeltek el, és lezárták az ország valamennyi légi- és tengeri kikötőjét. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa a délelőtti órákban kiáltványt intézett az ország lakosságához A kiáltvány hangoztatja, hogy a köztársaság kikiáltásával Líbia népének „régi álma valósult meg”. „A szocialista köztársaság immáron valósággá vált. Felhívással fordulunk a néphez, hogy támogassák a hadsereg által irányított védtelen forradalmat” hangzik a továbbiakban. A katonatisztek kijelentik: „Azért lázadtunk fel, hogy megvédjük a nép szabadságát és méltóságát, hogy magasra emeljük az arab nemzet zászlaját.” Tuniszban vették a tripoliszi rádió röviddel 11 óra utáni adását, amely szerint „a városban bizonyos felelőtlen elemek puskalövéseket adnak le a levegőbe”. Ezután a rádió közölte, hogy amennyiben a lövöldözések folytatódnak, a felelősöket bíróság elé állítják. Nem sokkal ezután a tripoli rádió megkezdte azoknak az üzeneteknek az ismertetését, amelyek az ország különböző részeiből támogatásukról biztosítják a köztársasági kormányzatot. A forradalmi parancsnokság hétfőn délután közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy feloszlatták a korábbi rendszer törvényhozó szerveit, a volt vezetőknek a forradalom ellen irányuló kísérletét letörik. A Forradalmi Parancsnokság Tanácsa a Líbiai Arab Köztársaság ügyeit intéző egyetlen illetékes szerv. Az ország adottságait figyelembe véve „minden doktrínától mentes” szocialista Líbiát kívánnak teremteni, amely szembe száll a gyarmatosítással. Hasszán Erridha trónörökös, aki a Törökországban gyógykezeltetésen lévő apja, a 30 éves Idrisz király helyett az államügyeket intézte, bejelentette, hogy lemond trónörökösi tisztéről. Hasszar Erridha támogatásáról biztosította az új rendszert, felhívta az ország lakosságát, támogassa a hatalom új birtokosait, s óva intette a líbiaiakat, nehogy fegyvert ragadjanak. Costa e Silva súlyos beteg? Háromtagú katonai junta Brazíliában A hétfőre virradó éjszaka Braziliában háromtagú katonai junta vette át a hatalmat Costa e Silva elnöktől. A brazil hadsereg három fegyvernemének vezetőiből alakult triumvirátus „felhívással fordult a néphez " és bejelentette, hogy a 66 éves Costa e Silva vérkeringési zavarokkal küzd, s így képtelen ellátni államelnöki teendőit. A tábornokok közölték, az országot továbbra is rendeletekkel fogják kormányoenni, és bejeletnették, hogy nem kerül sor a brazíliai kongresszus korábban bejelentett újraösszehívására. A közlemény azt is bejelenti, hogy a triumvirátus — Tavares tábornok, Grunewald tengernagy és Souza e Mello légimarsall — azonnal visszaadja a hatalmat Costa e Silva elnöknek, amint annak állapota megengedi, hogy államelnöki teendőit ellássa. Megnyílt a brit szakszervezetek kongresszusa trima ignolni próbálta kormánya politikáját Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn Portsmouth dél-angliai kikötővárosban megkezdődött a brit szakszervezetek 101. kongresszusa. Az első nap eseménye Wilson miniszterelnök beszéde volt. Wilson 1966. óta most először jelent meg szakszervezeti kongresszuson, mégpedig egy olyan félév után, amelyet kormánya és a szakszervezetek eddigi leghevesebb összecsapása tett emlékezetessé. . . Beszéde elejett szembeszólít a Munkáspárt hívei körében általánosan érezhető kiábrándultsággá és azt állította, hogy kormánya öt év alatt nagyon sokat tett a szervezett dolgozókért. Az első helyen a munkanélküli segélyeket említette, amelyeket a fokozódó munkanélküliség miatt minden eddiginél nagyobb összegben kellett kiutalni... Megígérte a segélyek és a rendkívül alacsony nyugdíjak emelései, amellyel aligha lehet ellensúlyozni az árak állandó és gyors drágulását. Wilson a továbbiakban bejelentette, hogy ez év első felében Anglia fizetési mérlege ismét aktív lett, de hozzáfűzte, hogy az 1966-ban bevezetett takarékossági politikára ezentúl is szükség lesz. A dolgozó nők számára az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet helyesnek nevezte, de azt állította, hogy azt csak