Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)

1969-09-05 / 206. szám

Péntek, 1969. szeptember 8. Magyar Nemzet AZ ÚJ BULGÁRIA A kremikovci vasmunkások Méreteivel is lenyűgöző Bul­gária új, hatalmas kohászati kombinátja Kremikovciban. Szófia magasabb pontjairól kelet felé nézve jól látni gyárkémény-erdejét, a kohók furcsa alakját. A betevgrádi autóútról ka­nyarodtunk le a kombinát te­rületére. Végigtekintve az ut­cákat alkotó óriás csarno­kok, hengerdék között pará­nyi fekete pontoknak, szorgos hangyáknak tűntek az embe­rek a darukon, a targoncákon, ■a szerelőállványokon. Ezeket a kis pontokat szerettük volna néhány percre nagyító alá venni, emberközelbe hozni a bolgár ipari munkást. 1500 milliméteres acélcsövek Elsősorban azokra a mon­datokra, adatokra figyeltünk, amelyek Atanász Markov igaz­gatóhelyettes beszámolójában az emberekről vallottak, élet- és munkakörülményeik vál­tozásáról. Megragadott azon­ban bennünket néhány gazda­sági, termelési adat is, mert olyan sokatmondóak voltak, olyan szemléltetően illusztrál­ták az elmúlt kilenc év gyors fejlődését. A kombinátot 1960- ban kezdték építeni és jelen­leg egymillió tonna acélt csapolnak évente. Épül azon­ban­ már egy újabb nagy ko­hó, amellyel félmillió tonná­val bővíthetik a termelést. Az acélt részben fel is dolgozzák, lemezeket, csöveket, idomacé­lokat készítenek. Az itt elő­állított acélcsövek legnagyobb átmérője ma még 140 millimé­ter, de a fejlesztés eredmé­nyeképpen 1500 milliméter át­mérőjű acélcsöveket is gyár­tanak­­majd. Évente két-há­­romszázmillió levával emel­kedik a mammutüzem terme­lési értéke. A kombinátnak 17 ezer al­kalmazottja van, az építő- és szerelőmunkásokkal együtt azonban 27 ezer dolgozó ke­resi azt üzem kerítésén belül a kenyerét. A műhelyekben dolgozó munkások átlagkere­sete 130 leva. Egy leva értéke körülbelül 16—17 forintnak fe­lel meg. Az itteni fizetések ki­fejezik, hogy nehézipari üzem­ről van szó. Értékesebb munkáért többet Az üzem az új irányítási rendszerre ez év elején tért át. Jó hatását a gazdasági mutatók kedvező alakulására máris le lehet mérni. Jobban alkalmazkodnak a piac igé­nyeihez, javul a minőség, a termelés ütemessége.­­ Az új irányítási rendszer új bérezési módok bevezeté­sét is igényelte. Fő törekvés lett nálunk: a jobb, értékesebb munkát magasabban hono­ráljuk, megszüntetjük az egyenlősdit. A felelősséget és a jogokat decentralizáltuk és ezzel párhuzamosan pénzügyi alapokat is bocsátottunk a gyáregységvezetők, műveze­tők rendelkezésére. Ha rosszul dolgoznak, hibák jelentkez­nek, ezt a vezetők a munká­sokkal együtt anyagilag is megérzik. A tétel természe­tesen fordítva is érvényes -­- mondja az igazgatóhelyettes. A munkások 60 százaléka Szófiából jár ki dolgozni, a többieket pedig a környék kis falvaiból hozzák az autóbu­szok, a vonatok. Már tervezés alatt áll az a villamos gyors­vasút, amelyen tíz perc alatt kijuthatnak majd a főváros­ból a munkások. A lakásgond itt lényegesen kisebb, mint a többi vállalatnál, üzemnél: évente öt-hétszáz új lakást adnak át dolgozóiknak. Négyezer szakmunkás Szakmunkásokkal, műsza­kiakkal való ellátottságuk is jobb az országos átlagnál. Ez sem véletlen: Kremikovci ko­hászata és feldolgozó üzemei biztosítják az egész ország vasipari szakmunkás- és mű­szaki utánpótlását. Néhány éve még csak két-háromszáz szakmunkással rendelkeztek, azok többsége is a baráti or­szágokban — elsősorban a Szovjetunióban — szerezte ké­pesítését. Most mintegy négy­ezer szakmunkást számlálnak. A szakemberigény kielégíté­sét segíti megoldani a vál­lfal mellett működő három technikum is. Mint minden új, hatalmas létesítménynél, itt is az ener­giával, lendülettel teli fiata­lok alkotják a dolgozók de­rékhadát. Csak a kommunista ifjúsági szövetségnek 6500 tagja van az üzemben. Az or­szág minden falujából, váro­sából jöttek ide fiatalok mun­kát vállalni, szakmát tanul­ni, szerencsét próbálni. Leg­nagyobb gondjukat, a lakás-, a szálláshiány megoldását az üzem ma is erőteljesen segíti. Eddig hat munkásszállást épí­tettek a fiatalok részére, kö­zöttük a legeslegújabb hat­emeletes, impozáns épület. Az egyik fiatal büszkeséggel ve­gyes tréfás hangon mondja, amikor feléje mutat: — A Balkán legnagyobb munkásszállása. Csak fiataloknak Mindebből következik: a kombinát vezetői számára el­sőrendűen fontos, hogy meg­felelő szórakozási, sportolási lehetőséget teremtsenek a fiatalok számára. A közeli nagy víztároló partján strand várja őket és sokféle vízi­sport, a szükséges kellékek­kel. Mozik, klubszobák, szak­körök. Az idén zenés ifjú­sági eszpresszót kaptak — a neve „Orbita” —, ahol min­dene­­ste szól a dzsessz, tán­colni lehet. — Mindezt nem tartjuk ele­gendőnek. Rövidesen mi is át­térünk a csökkentett munka­időre, jobban megnőnek majd az üdülési, szórakozási, mű­velődési igények. Kielégíté­sükre valószínű több anyagi eszköz is áll majd a rendel­kezésünkre. Mert az igazság­hoz tartozik az is: a kom­binát ma még nem nyeresé­ges. A jövő évben azonban el­készülnek azok az üzemré­szek, amelyek további kész­termékeket állítanak elő, je­lentősen növelve így az acél­gyártás gazdaságosságát. Évi nyereségünk 1972-től százmil­lió leva lesz — mondja Ata­nász Markov. A munkásszállások előtt el­haladva sok fiatal fiút és lányt láttunk az ablakokban: olvastak,­­beszélgettek, vagy éppen a Szuhoj-folyó felé te­kingettek, ahol jelenleg gyor­san nőnek ki a földből a sok­­erkélyes, élénk színű, emeletes házak. Számukra építik őket. K. E. Szovjet traktor-és mezőgazdasági gépkiállítás nyílt Csütörtökön a mezőgazdasá­gi kiállítás területén, az Albert­­irsai úton szovjet traktor- és mezőgazdasági gépkiállítás nyílott. A megnyitó ünnepsé­gen ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese, dr. Gergely István, és dr. Soós Gábor mezőgazda­­sá­gi és élelmezésügyi, György Gyula kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes, továbbá J. Piszarev szovjet traktor- és mezőgazdasági gépgyártási mi­niszterhelyettes. György Gyula megnyitó be­szédében rámutatott­: a ma­gyar— szovj­e kormányközi bi­­­zottság jóváhagyása alapján a KGM 14 szovjet ipari minisz­tériummal alakított ki gyü­mölcsöző kapcsolatot. A trak­tor- és mezőgazdasági gép­­kiállításon az érdeklődők meg­ismerkedhetnek azokkal a be­rendezésekkel, gépekkel, ame­lyek jól kiegészítik a magyar mezőgazdaságban használt tí­pusokat. Ezután J. Piszarev minisz­terhelyettes üdvözölte a kiállí­tás vendégeit. A kiállítás megtekintése után Fehér Lajos a látottakról nyilatkozva hangsúlyozta: a jól szervezett, tartalmas kiállítás a tapasztalatcserére is kitűnő alkalmat teremtett. Közvéle­ményünk megismerheti a be­mutatón, hogy hol tart a szov­jet mezőgépgyártás és a vásárló szemével is megvizsgálhatja a modern gépeket, eszközöket. Különösen figyelemre méltó az MTZ-traktorcsalád és en­nek is 80 lóerős változata. Ér­deklődésre tarthatnak számot a kiváló ekék, valamint a szá­las takarmány- és szalma­­betakarítós gépek, a tejvezeté­kes tejőberendezés. A budapesti őszi vásár Jsik 21 pavilonjában• ÁRUSÍT VSÍP * FŐVÁROSI CIPŐBOLT Szeptember 5—15-ig a Budapesti Őszi Vásár te­rületén néhány gyár legújabb és legszebb termé­keit árusítja a Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedel­mi Vállalat. Megvásárolhatók majd a Duna Cipőgyár új és exporttermékei, például a kiváló áruk fórumán díjat nyert Desma talpú gyermekcipők, újszerű női csizmák stb.­ A 21-es pavilonban a Minőségi Cipőgyár kis szé­riában gyártott női divatcipő-termékei Az Alföldi Cipőgyár exportmodelljei is bizonyá­ra vonza majd a szép cipőket kedvelőket Egyházi vezetők látogatása a Budapesti Történeti Múzeumban Hantos Jánosnak, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettesének meghívására csütörtökön több egyházi vezető személyiség lá­togatott el a Budapesti Törté­nelmi Múzeumba. Jelen volt Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke is. A vendégek megtekin­tették a „Fővárosunk ezer éve” című kiállítást és több, más emléket. A látogatáson és az azt kö­vető fogadáson részt vett dr. Bánk József megyéi püspök, dr. Szabó Imre püspök, apos­toli kormányzó, dr. Kisberk Imre püspök, apostoli kor­mányzó, dr. Beresztóczy Mik­lós prépost, dr. Horváth Ri­­chárd templomigazgató, dr. Káldy Zoltán evangélikus püs­­pök, Szamosközi István refor­mátus püspök, dr. Benoschofs­­ky Imre országos vezető fő­rabbi, dr. Seifert Géza, a MIOK elnöke és a magyar egyházak más budapesti veze­tő személyisége. Jubiláns nemzetközi kutyakiállítás lesz Budapesten A megalakulásának 70. év­fordulóját ünneplő Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sülete szeptember 13—14-én a Mezőgazdasági Kiállítás terü­letén jubiláris CACIB CAC Derby kutyakiállítást rendez, amelyre­­ 1500 négylábú rész­vevőt várnak. — Ez a kiállítás és általá­ban a magyar kiállítások — mondja dr. Szelényi Károly, a Magyar Ebtenyésztők bírói testületének ügyvezető elnöke —, a benevezett kutyák lét­számát és a látogató közönsé­get tekintve, a kontinens ta­lán legnagyobb kiállítása. A külföldi kiállítók is nagy elő­szeretettel keresik fel a mi rendezvényeinket. A külföldi részvevők létszáma általában meghaladja a 35—40 százalé­kot és ez az érdeklődés már önmagában rangot biztosít a budapesti nemzetközi kiállítá­soknak.­­­ A bírálatokat a magyar bírói testület tagjain kívül osztrák, csehszlovák, lengyel, jugoszláv és német bírák vég­zik. A kiállítás első napján, szombaton kerül sor németju­hász, boxer, tacskó, schnauzer, setter, agár, dobermann és ter­rierek (kivéve a drótszőrű fox­­terriert) bírálatára, vasárnap pedig pulik, komondorok, ku­vaszok, vizslák, uszkárok, drótszőrű foxik, a kis chihua­­huak, és más, ritkán­­látott faj­ták népesítik be a bírói körö­ket. Mind a két kiállítási napon nemzetközi lovasverseny is lesz és megtartják a mindig nagy közönségsikert arató szolgálati kutya bemutatókat is. A kiállításon Derby-győz­­tes címeket fognak odaítélni, fejenként és nemenként kü­­lön-külön. Ebben a verseny­ben az 1968-as évjárat leg­szebb kutyái indulnak. A HUNGARHOTELS szezonzáró bálokkal búcsúzik balatoni vendégeitől MŰSOROS BÁL A BALATONALMÁDI A­­ RÓKA SZÁLLÓBAN SZEPTEMBER 20-ÁN BALATONFÜREDI MARINA SZÁLLÓBAN SZEPTEMBER 27-ÉN DÍSZVACSORA -A 22 ÓRAKOR KEZDŐDŐ MŰSOR­ ELŐTT Részvételi díj személyenként az Auróra Szállóban 115,— Ft a Marina Szállóban 120,— Ft amely magában foglalja a díszvacsorát, a műsor megtekintését, a szállást, a vasárnapi reggelit és ebédet Helybiztosítás — személyesen — szeptember 8-tól a szál­lodák portáján, és a HUNGARHOTELS Információs Irodájában. Budapest, V., Petőfi Sándor utca 16. FELVILÁGOSÍTÁS A 180—642 TELEFONSZÁMON ­ Égető problémákról tárgyalt a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének országos nagyaktívája Az autóközlekedés,­ a hajó­zás, a légiközlekedés, a szállí­tás és az autójavítóipar dol­gozóinak több száz képviselő­je a közlekedési dolgozók leg­égetőbb problémáit vitatta meg szakszervezetük csütörtö­ki országos nagyaktíváján, amelyen megjelent Somoskői Gábor, a SZOT titkára és Földvári László közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes is. Mátyási Árpád szakszerve­zeti titkár beszámolójának kö­zéppontjába a munkaerő­­hiány és munkaerő-vándorlás problémái kerültek. A szállítá­si feladatok megoldását, a munkaidő, a foglalkoztatási idő csökkentését ugyanis első­sorban a létszámhiány akadá­lyozza. Az osztott munkaidő, a nehéz munkakörülmények miatt sokan kilépnek munka­helyükről. A munkaidő na­gyon sok esetben havonta a 300—310 órát is eléri. Ezeken a problémákon vál­toztatni kívánnak, ehhez a közlekedési szakma a népgaz­daság segítségét is kéri. Ugyanakkor a szakmán belül is keresni kell a megoldáso­kat. Példaként elmondotta, hogy az idei zöldség- és gyü­­mölcsszállításokat a havi 300 órás munkaidő túllépésével akarták lebonyolítani. Az autóközlekedés viszont más területről igénybe vett kihasz­nálatlan gépkocsikat. A jó tö­rekvések­­ között említették meg a fővárosban a kalauz­nélküli közlekedés bevezeté­sét. Ez utóbbihoz nekünk is lenne néhány megjegyzé­sünk. A nagyaktíva megmu­tatja azoknak a problémák­nak a lényegét, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Azzal azonban nehéz egyet­érteni, hogy a kalauz nélküli közlekedés bevezetése óta a Budapesti Közlekedési Vál­lalat sokat javított volna a közlekedésen. Különböző nyilatkozatok ugyan nem­egyszer elhangzanak, a sza­vakat azonban nem követik a tettek. Olyan ígéretet hallottunk például néhány hónappal ezelőtt (most már hónapok­ról beszélhetünk), hogy sű­ríteni fogják az autóbuszjá­ratokat. Ezzel szemben mit tapasztalhatunk? Eddig leg­alább a déli órákban úgy ahogy, nyugodtan közleked­hettünk. Az utóbbi hetekben viszont több járaton, így a 12-es és az 5-ös járaton mind ritkábban indítják az autóbuszokat, s a szakszer­vezet, valamint a közleke­dés vezetőinek jelenthetjük, hogy a nagyaktíva időpont­jában, csütörtökön a déli órákban olyan zsúfoltságot sikerült már létrehozniuk, mint a legkeservesebb csúcsforgalom idején. Szíves figyelmükbe aján­lom, hogy tegnap délután tíz perccel két óra előtt két állomásnyira a végállomás­tól, a Lotz Károly utcánál, ahol néhány hete még ebben az időszakban feltétlenül akadt ülőhely, a 82­03 szá­mú, 5-ös autóbusz már olyan zsúfolt volt, hogy áll­ni is csak szorongva lehe­tett. Nem kívánhatjuk, hogy egyik napról a másikra, vagy akár egy-két hónap alatt a közlekedési vállala­tok gyökeresen megjavítsák a közlekedést, de hogy a szavak és a tettek ilyen messzire esnek egymástól, ez már önmagában is csúcstel­jesítménynek tekinthető. (somorjai) Nyugdíjas orvos nem orvos? . Ismerősöm mondta el, hogy kisfia éjjel rosszul lett. Az anya diagnózisa így hangzott: gyomorrontás. Reggel a gyerek aludt, nem keltették fel. Mikor feléb­redt, édesanyja megmérte a hőmérsékletét, majd’ 40 fokos volt a láza. Kalmopi­­rint adott neki, de a gye­rek kihányta. Telefonált az SZTK-orvosnak, az nem volt már otthon. A kisfiú dobál­ta magát az ágyban. Az anyának eszébe jutott, hogy a házba is kat emelettel lej­jebb egy nyugdíjas orvos lakik. Felhívta. Ő megvizs­gálta a gyereket , és nem hagyta helyben az anya diagnózisát. Grippét állapí­tott meg, lázcsillapító kúpot és antibiotikumot rendelt. De csak szóban, mert SZTK- receptet nyugdíjas létére nem írhat. Akkor írjon, mint magánorvos, javallot­ta az anya. Mint magánor­vos nem teheti, mert nem az; ha praktizál, elveszti a nyugdíját. Nincs mit tenni, meg kell várni, míg az SZTK-orvos előkerül. Bevallom, nem hittem el, hogy létezhet egy rendelke­zés, amely az orvost arra kényszeríti, hogy esküjét megszegve, ne nyújtson or­vosi segélyt. Utánanéztem és megtudtam: van ilyen ren­delkezés. Úgy szól, hogy csak aktív, alkalmazásban levő orvos folytathat ma­gángyakorlatot. Ha nyuga­lomba vonul, választania kell nyugdíj és praxis kö­­zött. És sokan úgy gondol­koznak, a nyugdíj ad na­gyobb biztonságot. Mert így helyettesíteni lehet az egyik kollégát a rendelőben, vagy más, apróbb megbízatást vállalni — havi 800 forint erejéig. . . * Azt is megtudtam, hogy a rendelkezés más gondokat is okoz, mint az orvosi se­gélynyújtás megtagadása. Többen azért nem vonulnak nyugállományba — ha fá­radtak, betegek is —, hogy ne kelljen felhagyni a pra­xissal. Ez előbb-utóbb meg fogja nehezíteni a fiatal or­vosok elhelyezkedését; a fogorvosok már ma sem egykönnyen találnak állást. Ám mi ne erről szóljunk, nehogy a munkabíró hatva­nasaink azt higyjék, hogy a visszavonulásra akarjuk rá­beszélni őket. Nehogy mi is elkövessük azt a hibát, hogy ezt a társadalmi problémát munkaügyi kérdéssé redu­káljuk. Gondoljunk az idős orvos betegeivel. A régiekkel, akik azért fizetnek honoráriumot, mert éppen benne bíznak. És sehogysem értik, hogy éppen akkor kell megvál­niuk tőle, amikor több időt szentelhetne nekik. Az újakkal, akik őt szeretnék választani, vagy rászorul­hatnak, mint a grippes kis­fiú. Gondoljunk s­z orvosok­kal. Ha nem tiltanánk el őket a praxistól, azért mert a rendelőben, kórházban vagy másutt hosszú évek munkájával kiérdemelték a nyugdíjat, derűsebb volna az öregkoruk. S talán nem is elsősorban azért, mert ja­vulna a megélhetésük, ha­nem, mert gyógyíthatnának. Az orvos, amíg él, gon­dolkozni és cselekedni tud, addig orvos marad. Kovács Judit A HÉT ARANYEMÜR HIPERMODERN BANKRABLÁS SZÍNES OLASZ—FRANCIA—SPANYOL BŰNÜGYI FILMVÍGJÁTÉK Főszereplők: PHILIPPe LEROY és ROSSANA PODESTA * Bemutató: SZEPTEMBER 11

Next