Magyar Nemzet, 1969. december (25. évfolyam, 280-303. szám)

1969-12-02 / 280. szám

Xj f-------­- Magyar Nemzet == A. HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA in maii in in m rumli "T írni i' mim n in m mn ~ ~ Timii..hm iiti....íii—i ... 11 i iiiiiriíw iiiihibiiiiiihiwiimmiiiiii hí............................... Események sodrában A békeszerető magyar közvélemény, amely mindig aktívan támogatta a nem­zetközi élet döntő kérdései­nek rendezésére irányuló erőfeszítéseket és minden­kor szolidaritásáról biztosí­totta a szabadságukért, füg­getlenségükért harcoló népe­ket, az elmúlt­ napokban őszinte megelégedéssel érte­sülhetett arról, hogy hazánk felelős vezetői a jövőben is minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel elősegíteni óhajtják a legbonyolultabb problémák megoldását. Három olyan esemény ra­gadta meg a közvélemény figyelmét, amely szervesen összefügg egymással. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén mélyrehatóan megvizsgálták a jelenlegi vi­lágpolitikai helyzetet, ele­mezték az időszerű nemzet­közi kérdéseket és a kiadott közlemény tanúbizonysága szerint a felmérés eredmé­nyeként előremutatóan is­mét meghatározták soron következő feladatainkat, va­lamennyiünk teendőjét. Hu­szonnégy órával a közle­mény nyilvánosságra hozása után alkalmunk volt megis­merni azokat a válaszokat, amelyeket Kádár János az MSZMP tapasztalatairól, a szocializmus magyarországi építéséről és a nemzetközi kommunista mozgalom hely­zetéről adott a VUnita szer­kesztőségének kérdéseire. Mindezeket követően pedig arról értesülhettünk, hogy Kádár János vezetésével hétfőn délelőtt párt- és álla­mi küldöttség utazott Moszkvába a testvéri euró­pai szocialista országok fele­lős vezetőinek legmagasabb szintű találkozójára. A világpolitikai fejlemé­nyeket tekintve, teljesen in­dokolt és ésszerű, hogy a legilletékesebb magas fóru­mok újólag behatóan foglal­kozzanak a nemzetközi ösz­­szefüggésekkel, tüzetesen megvitassák és minden lé­nyeges vonatkozásban ele­mezzék egész földrészek és egyes országok helyzetét. Korunkra egyebek között jellemző, hogy az események valóban rohanó tempóban követik egymást, s a válto­zások megfelelő alapos érté­kelése természetszerűleg nem várathat sokáig magá­­­­ra. Amikor az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a nemzet­közi kérdések sorában első­nek Európa helyzetével fog­lalkozott, minden bizonnyal abból a reális megfontolás­ból indult ki, hogy mi, akik itt élünk a „vén kontinen­sen” és sorsunk elválasztha­tatlanul összefügg a környe­ző baráti szocialista orszá­gokkal, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azokat a je­lenségeket sem, amelyek a kontinens más részein leját­szódnak. Nem kétséges, hogy a jelenlegi időpontban min­dennél fontosabb azoknak a konkrét lépéseknek megté­tele, amelyek az európai bé­ke megszilárdítására, az újabb háborús katasztrófa elhárítására és a tartós szé­les körű biztonsági rendszer létrehozására irányulnak. Számunkra ez különöskép­pen szívügyet jelent, hiszen a szocialista országok kez­deményezése hazánk főváro­sából indult ki és a buda­pesti felhívás több mint há­romnegyed esztendeje to­vábbi közös erőfeszítéseink kiindulópontja. A budapesti történelmi okmányt egészí­tette ki a­ Varsói Szerződés tagországai külügyminiszte­reinek prágai találkozóján elfogadott javaslatok sora. Ezzel, a valamennyi euró­pai nép számára legdöntőbb kérdéssel részletesen foglal­kozott Kádár János, amikor az OKP központi lapjának különtudósítója előtt han­goztatta : „Úgy gondoljuk, hogy az európai biztonsági konferencia összehívásának feltételei mindjobban megér­nek és örvendetes lenne, ha már 1970-ben döntő lépésre kerülhetne sor.” Híven a párt és a kormány békepoli­tikájához, a kézzelfogható tettek fényénél értékeljük minden kormány magatar­tását, s mint az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára is külön kímélte: a mi részünkről nem talál visszautasításra egyetlen előremutató, valóban a bé­két, az európai biztonságot szolgáló kezdeményezés sem. Érthető, ha különös fi­gyelmet szentelünk Európá­nak, de távol álljon tőlünk, hogy valamiféle „Európa­­centrikus” gondolatvilágba süllyedjünk. Jól tudjuk és látjuk, hogy a világ egy­ie oszthatatlan, s ami nap­jainkban Vietnamban, a Kö­zel-Keleten, vagy más vál­ságövezetekben történik, közvetlen kihatással van a mi jelenünkre és távlati ter­veinkre is. Ezért csak helye­selhetjük, hogy a központi bizottsági ülés az említett területekkel kapcsolatban is félreérthetetlenül leszögezte álláspontunkat, amely meg­felel mind népünk érdekei­nek, mind pedig a velünk szoros barátságban levő né­pek nemes céljainak. Bár Európa mind a fenyegetése­ket és veszélyeket tekintve, mind pedig a kibontakozás lehetőségeit nézve vitatha­tatlanul a nemzetközi élet döntő területe, hiszen a két világrendszer hadseregei hosszú határvonalak mentén közvetlenül itt néznek far­kasszemet egymással, egyál­talán nem becsülhetők le a vietnami és a közel-keleti válságból eredő rendkívül súlyos következmények, ha a világszervezet kebelén be­lül és azon kívül az érdekelt hatalmak mielőbb nem tud­ják felkutatni a rendezés módozatait. Amíg azonban a vietnami nép hősi fegyveres küzdelme folytatódik és nem tér vissza a béke, a meg­nyugvás a közel-keleti tér­ségben, elsődleges felada­taink közé tartozik szövet­ségeseink és barátaink mi­nél hatékonyabb támogatá­sa. Ha ezekben a napokban nem csupán a szocialista or­szágok népei tekintenek fe­szült figyelemmel a szovjet fővárosban kezdődő tanács­kozások felé, hanem az egész világközvélemény megkülönböztetett érdeklő­déssel várja a Moszkvából érkező híreket, akkor ebben is kifejezésre jut a szocialis­ta világrendszer hatalmas nemzetközi tekintélye, béke­szerető külpolitikájának va­lamennyi földrészre kiterje­dő nagy vonzóereje. Matolcsy Károly .. .. * Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI ÉLET két magyar vonatkozású eseményével kezdjük összefoglalónkat: hétfőn Kádár János vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába a kelet­európai szocialista országok értekezletére. Ugyanezen a napon Budapestre érkezett Péter János külügyminiszter meghívására Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes kormányának külügyminisztere, aki kormányát képvi­seli Párizsban a vietnami tárgyalásokon. Nyugat-Európában a Közös Piac hétfőn megnyílt hágai csúcsértekezlete áll a nemzetközi érdeklődés előterében. A megbeszélést a ve­réglátó Pieter de Jong holland miniszter­­elnök nyitotta meg és vázolta az értekezlet fő témáit. A ta­nácskozás — amelyről kiküldött munkatársunk részletesen be­számol lapunk más helyén — diplomáciai megfigyelők véle­ménye szerint valószínűleg kompromisszummal végződik. Franciaország talán kisebb összegű mezőgazdasági ártámoga­tásban részesül, mint eredetileg szerette volna, a többi „öt” viszont biztosítékot kap arra, hogy megkezdődhetnek a tár­gyalások Angliával és a többi csatlakozni kívánó országgal. Moszkvában — miként az MTI tudósítója jelenti — élénk figyelemmel kísérik a közös piaci csúcsértekezletet. A szovjet hírmagyarázók kiemelik: a Közös Piac kiterjesztésére irá­nyuló integrációs tervek ,valószínűleg még teljesebbé teszik az európai kontinens széttagoltságát. A nyugati integráció — állapítja meg a Moscow News című hetilap — szöges ellentéte az európai biztonság és együttműködés megvalósításának. A moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a jelenlegi fokozott integrációs törekvéseknek egyik ösztönzője az az el­képzelés, hogy Angliának és EFTA-beli partnereinek csatla­kozása a Közös Piachoz megszüntetné a nyugat-európai töm­bön belül az ellentéteket. A szovjet fővárosban ezeket a ter­­­­veket teljesen irreálisnak minősítik, s felhívják a figyelmet­­arra, hogy a fennálló ellentétek csak súlyosbodnának, mivel London az Am­erika-barát politika szószólója lenne a Közös Piacon belül. Az Izvesztyija külpolitikai kommentárjában hangsúlyozza: Európa jövője nem az imperialista recept alap­ján megvalósítandó tömbintegrációban és a kontinens ketté­osztásának elmélyítésében keresendő, hanem az összeurópai együttműködésben . "­­ Ennek a megvalósításáról tanácskozott Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelyen 26 ország politikusai, lelkészei, tudósai, jogászai és közéleti személyi­ségei foglalkoztak plenáris üléseken és bizottságokban az egy­ség létrehozásának feltételeivel. Az értekezlet állást foglalt az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett és felhí­vást intézett az európai népekhez és kormányokhoz, hogy támogassák a biztonsági értekezlet mielőbbi megtartását. A Pravda is foglalkozott hétfői számában az összeurópai biztonsági értekezlet perspektívájával. „Megértek a feltételek az összeurópai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívására — írja a lap — és ha az összes érdekelt ország jóakaratáról tesz tanúbizonyságot, akkor a biztonság megerősítése és a széles körű együttműködés fejlesztése jó úton fog haladni” — állapítja meg a lap. Felhívja végezetül a figyelmet, hogy az értekezlet összehívását tekintve még sok akadállyal kell valószínűleg számolni, de a közös erőfeszítések mindezt le­győzhetik és az európai értekezlet valósággá válhat A magyar delegáció elutazása az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek találkozójára Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével hétfő délelőtt elutazott a magyar küldöttség az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára. A küldöttség tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Ko­mócsin Zoltán, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyettes, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminisz­ter, Péter János külügyminisz­ter és Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az előzetes megállapodás­nak megfelelően ez év decem­ber elején Moszkvában a Bol­gár Népköztársaság, a­ Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek ta­lálkozójára kerül sor, amelyen véleménycserét folytatnak idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Véget ért Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Kóránt László Endre, az MTI bécsi tudósítója jelenti: Minden látványos külsőség nélkül, az intenzív munka és a jóindulatú erőfeszítések je­gyében zajlottak Bécsben az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tanácsko­zásának utolsó órái. Hétfő délelőtt a két utolsó munkabizottság is befejezte megszabott témája megvitatá­sát. Európa jelenlegi területi realitásairól, a határokról és a két német állam kérdéséről tanácskozó bizottságban Bo­­korné dr. Szegő Hanna ma­gyar küldött kifejtette: jogi­lag tarthatatlan állapotot idéz elő több nyugat-európai or­szágnak az a struccpolitikája. hogy az élénk, sőt mindin­kább fejlődő kereskedelmi kapcsolatok ellenére sem is­merik el azt az államot az NDK-t­­, amellyel kölcsönös előnyök alapján jó üzleteket kötnek. A másik magyar kül­dött — dr. Haraszti György — a többi között felhívta a fi­gyelmet arra, hogy egész Euró­pa sorsát teszik kockára azok a retrográd erők, amelyek a jelenlegi status quo módosítá­sát szeretnék elérni. Az euró­pai közvélemény azt várja az új bonni kormánytól, hogy vi­lágosan és egyértelműen elha­tárolja magát az ilyen tenden­ciáktól. Dr. Stellán Arvidson pro­fesszor, a bizottság elnöke így foglalta össze a vitát: közös nevezőre jutott a bizottság 60 tagja abban, hogy 1. garantál­ni kell a jelenlegi európai sta­tus quo-t; 2. érinthetetlenek­nek és vitathatatlanoknak kell tekinteni a jelenlegi európai határokat (az Odera—Neisse vonalat és a két német állam határát); 3. a müncheni szer­ződés kezdetétől fogva érvény­telen; 4. minden országnak törvénybe kell iktatnia az erő­szakról való lemondást; 5. fel kell venni az ENSZ-be mind a két német államot. A Bécsben hétfőn véget ért európai biztonsági és együtt­működési értekezlet plenáris ülésén csatlakozott a budapesti felhíváshoz és támogatja a szocialista országok külügymi­nisztereinek prágai nyilatko­zatát. Egyetért azzal a javas­lattal, hogy Helsinkiben már 1970-ben összeüljön az európai biztonsági konferencia. — Huszonhat európai ország társadalmi mozgalmainak, kü­lönböző politikai, társadalmi, vallási­­ és kulturális irányza­tainak képviselői szabad vi­tában megtárgyalták az euró­pai kontinens békéje biztosí­tásának időszerű kérdéseit — hangzik az európai biztonság és együttműködés ügyében megtartott bécsi értekezlet részvevői által elfogadott dek­larációban. — Azoknak a biztosítékok­nak és kedvező feltételeknek megteremtése, amelyek lehe­tővé teszik Európa békés fej­lődését, megköveteli — hang­súlyozza a továbbiakban a deklaráció —, hogy valameny­­nyi európai állam ünnepélye­sen megerősítse az Európában kialakult határok sérthetet­lenségét, azon az alapon fej­lessze kölcsönös kapcsolatait, hogy lemond az erőszak alkal­mazásáról, vagy az ezzel való fenyegetőzésről, elismeri min­den nép egyenlőségét és tisz­teletben tartja minden nép szuverén jogát, hogy maga döntsön sorsáról. Európa, ahol már két világháború tört ki, a tartós béke bölcsőjévé vál­hat és kell is hogy azzá vál­jék.­­ A bécsi értekezet támo­gatja azt a kezdeményezést hogy 1970-ben Helsinkiben üljön össze a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai érte­kezlet, amelyen minden állam egyenjogú alapon vehet részt Az értekezlet megállapítja, hogy ez a gondolat egyre több hívet szerez az európai or­szágokban. Nguyen Thi Binh külügyminiszter-asszony Budapestre érkezett Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának külügyminisztere Pé­ter János külügyminiszter meghívására hétfőn baráti lá­togatásra Budapestre érke­zett. A külügyminiszter-asszony és a kíséretében levő szemé­lyiségek fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pé­ter János külügyminiszter és a külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt Lee Hun Van, a Dél­­vietnami­­ Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője és Hoang­l­uong.­a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete is. A YI­K párt- és kormányküldöttsége átutazóban Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának vendégeként hét­főn — Albániából átutazóban — vietnami párt- és kormány­­küldöttség érkezett Budapest­re Hoang Van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe, Le Huu Van, a Dél- Vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője, valamint La­tit Shehu, az Albán Népköz­­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. A sesújabb hírét Vietnamból­­ Ú­jabb vizsgálatok az amerikaiak tömegmészárlása ügyében Az amerikai katonai pa­rancsnokság hétfőn közölte, hogy befejeződött hatvanezer amerikai katona kivonása Vietnamból. A Vietnamban maradt amerikai fegyveres erők létszáma 480 000 fő. Dél-vietnami nemzetgyűlési képviselők egy csoportja Thieu elnök nemtetszése elle­nére — hétfőn megkezdte vizsgálatát a My Lai-i tömeg­gyilkosság ügyében. A csoport négytagú, vezetője Tran Van Don szenátor, a nemzetgyűlés ellenzéki csoportjának veze­tője, a­ szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke. A szená­tor a múlt héten bejelentette, ő szándékozik vezetni a vizs­gálatot, mert nem ad hitelt a Thieu-kormány állításának, amely cáfolja az 1968. már­cius 16-i tömeggyilkosság té­nyét. Ezzel egyidejűleg egy dél­vietnami alsóházi képviselő­­csoport is vizsgálatot indított — szintén Thieu jóváhagyása nélkül. Thich Huyen tsuang neves vietnami buddhista vezető „szégyenletesnek” nevezte a Thieu-kormány magatartását és közölte, hogy a buddhist

Next