Magyar Nemzet, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
- Magyar Nemzet isA HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Vállalatok egymás közt Aki csupán beleolvasott az országgyűlési tudósításokba, az is észrevette: a viszonylag rövid ülésszakon több ízben is szóba került a vállalatok, valamint tsz-ek, ktsz-ek szélesebb körű, rugalmasabb együttműködésének sürgető szükségessége, ide értve a közvetlen hitelkapcsolatokat, a közös vállalkozásokat és a társulás egyéb formáit. Ha mindöszsze „elvont” termelésszervezési vagy banktechnikai kérdések lennének ezek, a felszólaló képviselők — az egyik gyárigazgató, a másik gyakorló főgépész és így tovább — aligha mutattak volna ilyen érdeklődést irántuk. De olyannyira gyakorlatiak, hogy „egyszerű” vásárló mivoltunkban is mindannyiszor beléjük ütközünk. Jó egy esztendeje már szóvá tettük ezeken a hasábokon, hogy a kínálat, a választék bizonyos rapszodikus, vagy krónikus hiányait nem lehet mindig a „rossz” ár, vagy a hibás ösztönzés nyakába varrni. Van úgy, hogy a szóban forgó fogyasztási cikk, vagy beruházási eszköz, netán szolgáltatás „előállítására” nincs is pillanatnyilag alkalmas adottságú, felkészültségű „kapacitás”, rendszerint közép- vagy kisüzem. Más szóval, előfordul, hogy a meglevő vállalati, szövetkezeti hierarchiában nincs olyan egység, amely e szükséglet kielégítésére, egyéb kötelezettségei mellett, képes, vagy hivatott lenne. Igaz, eddig is lehetséges volt, hogy vállalatok vagy szövetkezetek — akár vegyesen — közös érdekeltséget hozzanak létre, és akad már ilyen nem egy az iparban, az élelmiszer-gazdaságban, a kereskedelemben, illetőleg az ágazatok határain felülemelkedve is. De az eszközök átcsoportosítási lehetőségének rendezetlensége, a vállalatok közötti rugalmas hitelforgalom jogi tisztázatlansága még akadályozza a gyorsabb előrehaladást e téren. Egyébként nem csupán kisebb, bár igen fontos feladatú közös vállalkozások sorsáról van szó, hanem — mint az egyik felszólalásban elhangzott — általában a termelőerők egyes elemeinek szabadabb átáramlásáról a stagnáló ágazatokból a dinamikusan fejlődőekbe, a drágán termelő vállalatoktól a hatékonyabban fejleszthetőkbe. A széles körű munkamegosztás, illetőleg a jól öszszehangolt termelési, kereskedelmi és szolgáltatási kooperáció tehát a tét és a folyamatos szerkezeti változás, amely érzékenyen — és gazdaságosan — tudja követni a fejlődő, változó szükségleteket. A „klasszikus elkülönültség” — amelyről Nagypataki Imre képviselő beszélt — semmilyen gazdasági területen nem tartható fenn. Ebben az állapotban, a nagyvállalati vagy tröszti forma ellenére előfordul, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek éppen létfontosságú partnereikkel nem állnak lényegi kapcsolatban. Holott arra lenne szükség, hogy az őket érintő területeken, a nyersanyaggyártástól a kereskedelemig, sőt a vevőszolgálatig, tényleges saját érdekeltséget teremtsenek. Miután azonban egyáltalán nem bizonyos, és alighanem nem is törvényszerű, hogy az érdekeltség megteremtésének pénzügyi eszközei a szükséglet helyén és idejében mindig rendelkezésre állnak, különös jelentősége van a számos vállalatnál, szövetkezetnél fellelhető pénzügyi eszközök szabadabb „átfolyásának”. Egyébként nem zörögtek zárt ajtón a kérdés iránt oly élénken érdeklődő képviselők. Vályi Péter pénzügyminiszter már expozéjában utalt rá, hogy megértek a feltételek a fejlesztési eszközök átcsoportosításának elősegítésére, és időszerű e vállalatok közötti „áramlás” pénzügyi és jogi szabályozása. Még azt is hozzátette a miniszter, hogy a társulásoktól és az ettől független eszköz-átcsoportosításoktól a verseny további kibontakozását, a monopolisztikus helyzetek korlátozását, következésképpen a fogyasztási igényekhez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást várja. Kitért arra is, hogy a készülő szabályozás számol a társulások különböző formáival, valamint a vállalatok közötti tőkeátcsoportosítás változatos lehetőségeivel. Itt elsősorban újszerű hitelkapcsolatok kerülhetnek szóba vállalat és vállalat, vagy állami vállalat és szövetkezet között. Legfőképpen kereskedelmi hitelek nyújtása a vállalati fejlesztési alapból az értékesítés korszerűsítése, bővítése érdekében. De ezen a téren is az első, egyszerűbb lépést követhetik a továbbiak, a bonyolultabbak. A vállalatok, minden jel szerint, szívesen veszik majd az új lehetőségeket, amelyeknek birtokában jobban kielégíthetik a piac, a kereslet követelményeit. Természetesen, igen sok függ a jogi rendezés gyakorlati kereteit meghatározó, banki munkától. Ez lesz a legnehezebb. Hiszen már eddig is, ha túl sok pénze volt, illetőleg maradt egy vállalatnak, eltespedt, ha túl kevés, megbénult. Most majd a társulás, a hitelnyújtás, a rugalmasabb vállalkozás lehetőségeit is figyelembe véve kell elérni, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetői nyitott szemmel figyeljék, mit tehetnek, ha úgy tetszik, mit kénytelenek tenni, vevőik, partnereik lehető legjobb kiszolgálása érdekében. És a maguk jól felfogott érdekében. És a népgazdaság érdekében. Egyszerre. Balog János A NATO-országok fővárosaiban a budapesti memorandumot tanulmányozzák A külpolitikai helyzet A VARSÓI SZERZŐDÉS MEMORANDUMÁVAL foglal-*-l koznak a nyugati fővárosokban. Az AFP szerint brüsszeli NATO-körökben a pénteken átnyújtott memorandumot általában elégedettséggel, de nem fenntartások nélkül fogadták. A Zycie Warszawy brüsszeli tudósítója szerint a NATO-központban a budapesti memorandum három fő vonását emelik ki: 1. a borúlátó nyugati jóslatok ellenére a szocialista országok reagáltak a NATO római tanácsülésének határozataira, méghozzá meggondoltan és tárgyszerűen; 2. a szocialista javaslat kölcsönös egyeztetésre tartja fenn a napirend rögzítését; 3. a szocialista országok egyetértenek azzal, hogy az értekezleten vegyen részt az Egyesült Államok és Kanada is. A lengyel lap szerint Bonn a budapesti javaslatokat jóindulatúan fogadta. A Trybuna Ludy washingtoni tudósítója szerint az amerikai külügyminisztérium figyelmes tanulmányozást és a NATO- partnerekkel való konzultációt ígért. Ám az amerikai fenntartások megmaradtak, mivel katonai körök állást foglalnak az egyensúly elvén történő európai csapatcsökkentések ellen, és a Varsói Szerződés csapatainak nagyobb mérvű csökkentését követelik. A State Departmenthez közelálló körök a lengyel lap szerint az amerikai álláspontot a német és nyugat-berlini problémakörben folyó megbeszélések eredményétől teszik függővé. A moszkvai Pravda keddi hírmagyarázatában úgy értékeli, hogy fokozatosan elhárulnak az értekezlet útjából azok az akadályok, amelyeket sokan kezdetben még áthághatatlanoknak igyekeztek beállítani. A lap szerint megteremtődött annak a lehetősége, hogy már a közeljövőben gyakorlati útra térjen az értekezlet előkészítése. A TASZSZ hírmagyarázója azt állapítja meg, hogy Budapesten továbbfejlesztették és kibővítették a prágai javaslatokat és kiemelték a lehetséges megvitatási témák tömkelegéből azokat, amelyekről megállapítható a részvevők nézeteinek azonossága, továbbá nagymértékben figyelembe vették a NATO-országok által kifejezésre juttatott véleményeket és óhajokat. A KAMBODZSAI INVÁZIÓT sikeresnek minősítette az ú* amerikai szárazföldi csapatok kivonására vállalt június 30-i határidő lejártakor adott írásos nyilatkozatában Nixon elnök. Beszámolója, amelyről alább tudósítunk, az előzetes híresztelésekkel szemben nem tartalmaz érdemben új elemet. A várt „bizonyos kezdeményező lépések” — így például a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció új vezetőjének kinevezései tovább váratnak magukra. Nijam szerdán este egyórás tévéprogram keretében válaszol kommentátorok kérdéseire, s talán erre tartogatta a beharangozott kezdeményezéseket. A nyilatkozat és a külügyminiszter ázsiai körútja előtt Nixon és Rogers hosszabb megbeszélést tartott, feltételezések szerint egy, a manilai SEATO-értekezleten előterjesztendő új délkelet-ázsiai szerződés, vagy megállapodás részleteiről. Hogy ezek az ázsiaiak bevetésének közismert programjába illenek, arra Rogers elutazása előtti sajtóértekezlete utal, amelyen először határozta meg hivatalosan a saigoni, valamint a thaiföldi csapatoknak szánt kambodzsai feladatot, természetesen amerikai légi támogatással. A TASZSZ Rogers szavaiból arra következtet, hogy Washington állandó hadműveleti területté alakítja át Kambodzsát. A KÖZEL-KELETI AMERIKAI RENDEZÉSI elképzelések negatív visszhangjával foglalkozva, Sisco, az illetékes amerikai külügyi államtitkár — nem sokkal a Dobrinyinnal tervezett tanácskozása előtt — kifejtette, hogy kormánya nem foglalkozik érdemben „külföldi államférfiaknak olyan, a nyilvánosság előtt elhangzott kijelentéseivel, amelyekből az tükröződik, hogy Amerika közel-keleti tervezete megbukott”. Washington Lisco szerint „megfontolt választ” vár. Mindenesetre a UPI szerint közben az Egyesült Államok még júliusban, az eredeti határidő előtt egy hónappal leszállítja az Izrael által korábban (a vitatott szállítmány előtt) rendelt ötven Phantom-gépet. Visszatért Washingtonba Izrael nagykövete és megcáfolta a hírt, hogy a Meir-kormány válaszolt volna az amerikai javaslatra. Viszont a Maariv című Tel Aviv-i lap szerint Izrael vissza fogja utasítani a tervezetet, mert ezt vallja Meir és Dajan, valamint a kabinet többsége. Állítólag Meir és Eban külügyminiszter között „nagy feszültség alakult ki”, Dajan pedig lemondással fenyegetőzött. Ulánbátorban megkezdődtek a magyar-mongol tárgyalások Ulánbátorból jelenti az MTI: Kedden délelőtt a mongol nagy népi hurál elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő magyar államférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság vezetői között. A megbeszéléseket szívélyes elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte. A tárgyalások bevezetéseként Szamba és Cedenbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a nagy népi hurál elnökségének és a mongol nép testvéri, baráti üdvözletét. Az üdvözlő szavakra válaszolva Losonczi Pál elmondotta, hogy a mostani látogatás célja az országaink, népeink, pártjaink közötti jóviszony elmélyítése, a nemzetközi problémáknak és a két ország közötti együttműködés legidőszerűbb kérdéseinek megtárgyalása. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunióval való szoros szövetségben, a szocialista országok egységének erősítésével és minden haladó erő összefogása révén lehet sikeresen folytatni a harcot az imperializmus háborús törekvéseivel szemben. A magyar—mongol kapcsolatokat illetően mindkét félnek az a véleménye, hogy a két ország kapcsolata példája lehet a szocialista országok közötti testvéri, kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amelynek szilárd alapját az a barátsági és együttműködési szerződés képezi, amit 1965-ben, Kádár János mongóliai látogatása alkalmával írtak alá. Losonczi Pál hangoztatta: internacionalista kötelességünknek tartjuk, hogy segítsük a mongol nép erőfeszítéseit virágzó szocialista társadalmának felépítésében, örülünk annak, hogy szakembereink munkáját hasznosnak találják és megbecsülik. Sikerrel zárultak a következő tervidőszak egyeztető tárgyalásai, s ez a biztosítéka annak, hogy gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink is tovább bővüljenek a következő ötéves periódusban. A délutáni órákban az elnöki tanács elnöke és kísérete megtekintette a mongol főváros egyik büszkeségét: az ulánbátori autójavító üzemet. Az ötödik nagyköveti találkozó Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlinben, a négyhatalmi szövetséges ellenőrző tanács egykori épületében, kedd délelőtt újabb megbeszélésre ült össze Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete, valamint Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok bonni nagykövetei: Sir Roger Jackling, Jean Sauvagnargues és Kenneth Rush. Ez volt a március 26-án kezdett értekezletsorozat ötödik fordulója. A megbeszélések témája Nyugat- Berlin helyzete. A keddi tanácskozásról kiadott szűkszavú közleményből az derül ki — hírügynökségi jelentések szerint —, hogy a négy nagyhatalom képviselőinek tárgyalása egyelőre még csak a véleménycsere stádiumában van. Egy amerikai szóvivő az 5. találkozó légkörét „barátságosnak” minősítette. Nasszer megkezdte megbeszéléseit a szovjet vezetőkkel Moszkvából ,jelenti a TASZSZ. A Kremlben kedden megkezdődtek a tárgyalások Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Podgornij szovjet államfő, Koszigin miniszterelnök, valamint Nasszer egyiptomi elnök között. A kölcsönös egyetértés légkörében folyt szívélyes hangú tárgyalásokon megvitatták a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság sokoldalú együttműködése további fejlesztésének kérdéseit. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak a közel-keleti helyzetről és megállapították, hogy Izrael folytatja agresszív cselekményeit és továbbra sem hajlandó végrehajtani a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát. A szovjet és az egyiptomi fél megvitatta a jelenlegi nemzetközi helyzet több más fontos problémáját is. A tárgyalások folytatódnak. A MENA értesülése szerint Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter kedden Mohamed Favzi EAK-hadügyminiszterrel áttekintette a közelkeleti kérdést. Kedden este a szovjet Legfelső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány vacsorát adott Nasszer elnök tiszteletére. Nemzetközi sajtóértekezlet után elutazott Moszkvából Ribicsics jugoszláv kormányfő Hável József, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából. Mitja Ribicsics jugoszláv kormányfő kedden, szovjetunióbeli hivatalos látogatásának befejeztével a moszkvai jugoszláv nagykövetségen nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Elismerően szólt a Kosziginnal és Podgornijjal folytatott megbeszéléseiről. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok témáit, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Ribicsics aláhúzta, hogy az eszmecseréken fontos helyet kapott a közel-keleti és az indokínai válságos helyzet, továbbá az európai biztonság kérdése, amelyre a felek különleges figyelmet fordítottak. Az újságírók kérdéseire válaszolva Ribicsics hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia teljes mértékben támogatja a szocialista országoknak az európai biztonság megteremtésére és az összeurópai biztonsági értekezlet megtartására irányuló kezdeményezéseit és javaslatait. Leszögezte: Jugoszlávia amellett van, hogy az európai biztonsági értekezlet mielőbb üljön össze. A közel-keleti helyzettel összefüggésben a jugoszláv kormányfő kiemelte annak szükségességét, hogy a katonai megoldás helyett a politikai megoldást kell előnyben részesíteni. Jugoszláv részről a közel-keleti helyzettel kapcsolatban üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely valóban a válság megoldására irányul. Hozzáfűzte azonban, hogy harci repülőgépek szállítása nem mozdítja elő a békés rendezést. Arra a kérdésre, találkozott-e Moszkvában Nasszer elnökkel, Ribicsics tagadólag válaszolt. A TASZSZ tudósítója a jugoszláv—albán viszony alakulásáról tett fel kérdést. Mitja Ribicsics elmondotta, hogy jugoszláv részről üdvözölnek minden olyan lépést, amely a két szomszédos ország kapcsolatainak javítására irányul. A balkáni országok közötti jó viszony — tette hozzá — hozzájárul egész Európa biztonságához. A londoni Times tudósítója a jugoszláv—kínai viszony fejleményei iránt érdeklődött. Ribicsics elmondotta, hogy a jugoszláv fél pozitívan értékeli Kínának a normalizálás érdekében tett lépéseit. Mi a magunk részéről — húzta alá — mindent megteszünk, hogy