Magyar Nemzet, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

- Magyar Nemzet is­A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . Vállalatok egymás közt Aki csupán beleolvasott az országgyűlési tudósítá­sokba, az is észrevette: a vi­szonylag rövid ülésszakon több ízben is szóba került a vállalatok, valamint tsz-ek, ktsz-ek szélesebb körű, ru­galmasabb együttműködésé­nek sürgető szükségessége, ide értve a közvetlen hitel­­kapcsolatokat, a közös vál­lalkozásokat és a társulás egyéb formáit. Ha mindösz­­sze „elvont” termelésszerve­zési vagy banktechnikai kér­dések lennének ezek, a fel­szólaló képviselők — az egyik gyárigazgató, a másik gyakorló főgépész és így to­vább — aligha mutattak volna ilyen érdeklődést irán­tuk. De olyannyira gyakor­latiak, hogy „egyszerű” vá­sárló mivoltunkban is mind­annyiszor beléjük ütközünk. Jó egy esztendeje már szó­vá tettük ezeken a hasábo­kon, hogy a kínálat, a vá­laszték bizonyos rapszodi­­kus, vagy krónikus hiányait nem lehet mindig a „rossz” ár, vagy a hibás ösztönzés nyakába varrni. Van úgy, hogy a szóban forgó fo­gyasztási cikk, vagy beruhá­zási eszköz, netán szolgálta­tás „előállítására” nincs is pillanatnyilag alkalmas adottságú, felkészültségű „kapacitás”, rendszerint kö­zép- vagy kisüzem. Más szó­val, előfordul, hogy a meg­levő vállalati, szövetkezeti hierarchiában nincs olyan egység, amely e szükséglet kielégítésére, egyéb kötele­zettségei mellett, képes, vagy hivatott lenne. Igaz, eddig is lehetséges volt, hogy vállalatok vagy szövetkezetek — akár ve­gyesen — közös érdekeltsé­get hozzanak létre, és akad már ilyen nem egy az ipar­ban, az élelmiszer-gazdaság­ban, a kereskedelemben, il­letőleg az ágazatok határain felülemelkedve is. De az esz­közök átcsoportosítási lehe­tőségének rendezetlensége, a vállalatok közötti rugalmas hitelforgalom jogi tisztázat­lansága még akadályozza a gyorsabb előrehaladást e té­ren. Egyébként nem csupán ki­sebb, bár igen fontos felada­tú közös vállalkozások sor­sáról van szó, hanem — mint az egyik felszólalásban elhangzott — általában a termelőerők egyes elemeinek szabadabb átáramlásáról a stagnáló ágazatokból a dina­mikusan fejlődőekbe, a drá­gán termelő vállalatoktól a hatékonyabban fejleszthe­­tőkbe. A széles körű munka­­megosztás, illetőleg a jól ösz­­szehangolt termelési, keres­kedelmi és szolgáltatási koo­peráció tehát a tét és a fo­lyamatos szerkezeti változás, amely érzékenyen — és gaz­daságosan — tudja követni a fejlődő, változó szükségle­teket. A „klasszikus elkülönült­ség” — amelyről Nagypata­ki Imre képviselő beszélt — semmilyen gazdasági terüle­ten nem tartható fenn. Eb­ben az állapotban, a nagy­­vállalati vagy tröszti forma ellenére előfordul, hogy egyes vállalatok, szövetke­zetek éppen létfontosságú partnereikkel nem állnak lé­nyegi kapcsolatban. Holott arra lenne szükség, hogy az őket érintő területeken, a nyersanyaggyártástól a ke­reskedelemig, sőt a vevő­­szolgálatig, tényleges saját érdekeltséget teremtsenek. Miután azonban egyáltalán nem bizonyos, és alighanem nem is törvényszerű, hogy az érdekeltség megteremté­sének pénzügyi eszközei a szükséglet helyén és idejé­ben mindig rendelkezésre állnak, különös jelentősége van a számos vállalatnál, szövetkezetnél fellelhető pénzügyi eszközök szaba­dabb „átfolyásának”. Egyébként nem zörögtek zárt ajtón a kérdés iránt oly élénken érdeklődő képvise­lők. Vályi Péter pénzügymi­niszter már expozéjában utalt rá, hogy megértek a feltételek a fejlesztési esz­közök átcsoportosításának elősegítésére, és időszerű e vállalatok közötti „áramlás” pénzügyi és jogi szabályo­zása. Még azt is hozzátette a miniszter, hogy a társulá­soktól és az ettől független eszköz-átcsoportosításoktól a verseny további kibontako­zását, a monopolisztikus helyzetek korlátozását, kö­vetkezésképpen a fogyasztá­si igényekhez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazko­dást várja. Kitért arra is, hogy a készülő szabályozás számol a társulások külön­böző formáival, valamint a vállalatok közötti tőkeátcso­portosítás változatos lehető­ségeivel. Itt elsősorban újszerű hi­telkapcsolatok kerülhetnek szóba vállalat és vállalat, vagy állami vállalat és szö­vetkezet között. Legfőkép­pen kereskedelmi hitelek nyújtása a vállalati fejlesz­tési alapból az értékesítés korszerűsítése, bővítése ér­dekében. De ezen a téren is az első, egyszerűbb lépést követhetik a továbbiak, a bonyolultabbak. A vállalatok, minden jel szerint, szívesen veszik majd az új lehetőségeket, ame­lyeknek birtokában jobban kielégíthetik a piac, a keres­let követelményeit. Termé­szetesen, igen sok függ a jo­gi rendezés gyakorlati kere­teit meghatározó, banki munkától. Ez lesz a legne­hezebb. Hiszen már eddig is, ha túl sok pénze volt, ille­tőleg maradt egy vállalat­nak, eltespedt, ha túl kevés, megbénult. Most majd a tár­sulás, a hitelnyújtás, a ru­galmasabb vállalkozás lehe­tőségeit is figyelembe véve kell elérni, hogy a vállala­tok, szövetkezetek vezetői nyitott szemmel figyeljék, mit tehetnek, ha úgy tet­szik, mit kénytelenek tenni, vevőik, partnereik lehető legjobb kiszolgálása érdeké­ben. És a maguk jól felfo­gott érdekében. És a nép­gazdaság érdekében. Egyszerre. Balog János A NATO-országok fővárosaiban a budapesti memorandumot tanulmányozzák A külpolitikai helyzet­ ­ A VARSÓI SZERZŐDÉS MEMORANDUMÁVAL foglal­­-*-l koznak a nyugati fővárosokban. Az AFP szerint brüsszeli NATO-körökben a pénteken átnyújtott memorandumot általá­ban elégedettséggel, de nem fenntartások nélkül fogadták. A Zycie Warszawy brüsszeli tudósítója szerint a NATO-köz­­pontban a budapesti memorandum három fő vonását emelik ki: 1. a borúlátó nyugati jóslatok ellenére a szocialista országok reagáltak a NATO római tanácsülésének határozataira, még­hozzá meggondoltan és tárgyszerűen; 2. a szocialista javaslat kölcsönös egyeztetésre tartja fenn a napirend rögzítését; 3. a szocialista országok egyetértenek azzal, hogy az értekezleten vegyen részt az Egyesült Államok és Kanada is. A lengyel lap szerint Bonn a budapesti javaslatokat jóindulatúan fogadta. A Trybuna Ludy washingtoni tudósítója szerint az amerikai külügyminisztérium figyelmes tanulmányozást és a NATO- partnerekkel való konzultációt ígért. Ám az amerikai fenntar­tások megmaradtak, mivel katonai körök állást foglalnak az egyensúly elvén történő európai csapatcsökkentések ellen, és a Varsói Szerződés csapatainak nagyobb mérvű csökkentését követelik. A State Departmenthez közelálló körök a lengyel lap szerint az amerikai álláspontot a német és nyugat-berlini problémakörben folyó megbeszélések eredményétől teszik füg­gővé. A moszkvai Pravda keddi hírmagyarázatában úgy értékeli, hogy fokozatosan elhárulnak az értekezlet útjából azok az aka­dályok, amelyeket sokan kezdetben még áthághatatlanoknak igyekeztek beállítani. A lap szerint megteremtődött annak a lehetősége, hogy már a közeljövőben gyakorlati útra térjen az értekezlet előkészítése. A TASZSZ hírmagyarázója azt álla­pítja meg, hogy Budapesten továbbfejlesztették és kibővítették a prágai javaslatokat és kiemelték a lehetséges megvitatási témák tömkelegéből azokat, amelyekről megállapítható a rész­vevők nézeteinek azonossága, továbbá nagymértékben figye­lembe vették a NATO-országok által kifejezésre juttatott véle­ményeket és óhajokat.­­ A KAMBODZSAI INVÁZIÓT sikeresnek minősítette az ú* amerikai szárazföldi csapatok kivonására vállalt június 30-i határidő lejártakor adott írásos nyilatkozatában Nixon elnök. Beszámolója, amelyről alább tudósítunk, az előzetes híresztelésekkel szemben nem tartalmaz érdemben új elemet. A várt „bizonyos kezdeményező lépések” — így például a párizsi tárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció új vezetőjének kinevezése­i tovább váratnak magukra. Nijam szerdán este egyórás tévéprogram keretében válaszol kommentátorok kér­déseire, s talán erre tartogatta a beharangozott kezdeményezé­seket. A nyilatkozat és a külügyminiszter ázsiai körútja előtt Nixon és Rogers hosszabb megbeszélést tartott, feltételezések szerint egy, a manilai SEATO-értekezleten előterjesztendő új délkelet-ázsiai szerződés, vagy megállapodás részleteiről. Hogy ezek az ázsiaiak bevetésének közismert programjába illenek, arra Rogers elutazása előtti sajtóértekezlete utal, amelyen elő­ször határozta meg hivatalosan a saigoni, valamint a thaiföldi csapatoknak szánt kambodzsai feladatot, természetesen ameri­kai légi támogatással. A TASZSZ Rogers szavaiból arra követ­keztet, hogy Washington állandó hadműveleti területté alakítja át Kambodzsát.­­ A KÖZEL-KELETI AMERIKAI RENDEZÉSI elképzelések negatív visszhangjával foglalkozva, Sisco, az illetékes ame­rikai külügyi államtitkár — nem sokkal a Dobrinyinnal terve­zett tanácskozása előtt — kifejtette, hogy kormánya nem fog­lalkozik érdemben „külföldi államférfiaknak olyan, a nyilvá­nosság előtt elhangzott kijelentéseivel, amelyekből az tükröző­dik, hogy Amerika közel-keleti tervezete megbukott”. Washing­ton Lisco szerint „megfontolt választ” vár. Mindenesetre a UPI szerint közben az Egyesült Államok még júliusban, az eredeti határidő előtt egy hónappal leszállítja az Izrael által korábban (a vitatott szállítmány előtt) rendelt ötven Phantom-gépet. Visszatért Washingtonba Izrael nagykövete és megcáfolta a hírt, hogy a Meir-kormány válaszolt volna az amerikai javaslatra. Viszont a Maariv című Tel Aviv-i lap szerint Izrael vissza fogja utasítani a tervezetet, mert ezt vallja Meir és Dajan, valamint a kabinet többsége. Állítólag Meir és Eban külügyminiszter között „nagy feszültség alakult ki”, Dajan pedig lemondással fenyegetőzött. Ulánbátorban megkezdődtek a magyar-mongol tárgyalások Ulánbátorból jelenti az MTI: Kedden délelőtt a mongol nagy népi hurál elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és a kíséretében levő magyar államférfiak, illetve a Mongol Népköztársaság veze­tői között. A megbeszéléseket szívélyes elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legtelje­sebb nézetazonosság jellemez­te. A tárgyalások bevezetése­ként Szamba és Cedenbal tol­mácsolta a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának, a nagy népi hurál el­nökségének és a mongol nép testvéri, baráti üdvözletét. Az üdvözlő szavakra válaszolva Losonczi Pál elmondotta, hogy a mostani látogatás célja az országaink, népeink, pártjaink közötti jóviszony elmélyítése, a nemzetközi problémáknak és a két ország közötti együttmű­ködés legidőszerűbb kérdései­nek megtárgyalása. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunióval való szoros szövetségben, a szocialista országok egységé­nek erősítésével és minden ha­ladó erő összefogása révén le­het sikeresen folytatni a har­cot az imperializmus háborús törekvéseivel szemben. A ma­gyar—mongol kapcsolatokat illetően mindkét félnek az a véleménye, hogy a két ország kapcsolata példája lehet a szo­cialista országok közötti test­véri, kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amelynek szilárd alapját az a barátsági és együttműködési szerződés képezi, amit 1965-ben, Kádár János mongóliai látogatása al­kalmával írtak alá. Losonczi Pál hangoztatta: internacionalista kötelessé­günknek tartjuk, hogy segítsük a mongol nép erőfeszítéseit virágzó szocialista társadalmá­nak felépítésében, örülünk an­nak, hogy szakembereink munkáját hasznosnak találják és megbecsülik. Sikerrel zárul­tak a következő tervidőszak egyeztető tárgyalásai, s ez a biztosítéka annak, hogy gazda­sági és kereskedelmi kapcso­lataink is tovább bővüljenek a következő ötéves periódus­ban. A délutáni órákban az el­nöki tanács elnöke és kísérete megtekintette a mongol fővá­ros egyik büszkeségét: az ulán­­bátori autójavító üzemet. Az ötödik nagyköveti találkozó Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlinben, a négyha­talmi szövetséges ellenőrző ta­nács egykori épületében, kedd délelőtt újabb megbeszélésre ült össze Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagyköve­te, valamint Anglia, Francia­­ország és az Egyesült Államok bonni nagykövetei: Sir Roger Jackling, Jean Sauvagnargues és Kenneth Rush. Ez volt a március 26-án kezdett értekez­letsorozat ötödik fordulója. A megbeszélések témája Nyugat- Berlin helyzete. A keddi tanácskozásról ki­adott szűkszavú közleményből az derül ki — hírügynökségi jelentések szerint —, hogy a négy nagyhatalom képviselői­nek tárgyalása egyelőre még csak a véleménycsere stádiu­mában van. Egy amerikai szó­vivő az 5. találkozó légkörét „barátságosnak” minősítette. Nasszer megkezdte megbeszéléseit­­ a szovjet vezetőkkel Moszkvából ,jelenti a TASZSZ. A Kremlben kedden megkezdődtek a tárgyalások Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, Podgornij szovjet ál­lamfő, Koszigin miniszterel­nök, valamint Nasszer egyip­tomi elnök között. A kölcsönös egyetértés lég­körében folyt szívélyes hangú tárgyalásokon megvitatták a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság sokoldalú együttműködése további fej­lesztésének kérdéseit. A tár­gyaló felek eszmecserét foly­tattak a közel-keleti helyzet­ről és megállapították, hogy Izrael folytatja agresszív cse­lekményeit és továbbra sem hajlandó végrehajtani a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatát. A szovjet és az egyiptomi fél megvitatta a jelenlegi nemzetközi hely­zet több más fontos problé­máját is. A tárgyalások foly­tatódnak. A MENA értesülése szerint Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter kedden Mo­hamed Favzi EAK-hadügymi­­niszterrel áttekintette a közel­­keleti kérdést. Kedden este a szovjet Leg­felső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány vacsorát adott Nasszer elnök tiszteleté­re. Nemzetközi sajtóértekezlet után elutazott Moszkvából Ribicsics jugoszláv kormányfő Hável József, az MTI tu­dósítója jelenti Moszkvából. Mitja Ribicsics jugoszláv kor­mányfő kedden, szovjetunió­beli hivatalos látogatásának befejeztével a moszkvai ju­goszláv nagykövetségen nem­zetközi sajtóértekezletet tar­tott. Elismerően szólt a Koszigin­­nal és Podgornijjal folytatott megbeszéléseiről. Hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyalásokon át­tekintették a kétoldalú kap­csolatok témáit, valamint a legfontosabb nemzetközi kér­déseket. Ribicsics aláhúzta, hogy az eszmecseréken fontos helyet kapott a közel-keleti és az indokínai válságos helyzet, to­vábbá az európai biztonság kérdése, amelyre a felek kü­lönleges figyelmet fordítottak. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva Ribicsics hangsúlyoz­ta, hogy Jugoszlávia teljes mértékben támogatja a szo­cialista országoknak az euró­pai biztonság megteremtésére és az összeurópai biztonsági értekezlet megtartására irá­nyuló kezdeményezéseit és ja­vaslatait. Leszögezte: Jugo­szlávia amellett van, hogy az európai biztonsági értekezlet mielőbb üljön össze. A közel-keleti helyzettel összefüggésben a jugoszláv kormányfő kiemelte annak szükségességét, hogy a kato­nai megoldás helyett a poli­tikai megoldást kell előnyben részesíteni. Jugoszláv részről a közel-keleti helyzettel kapcso­latban üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely valóban a válság megoldásá­ra irányul. Hozzáfűzte azon­ban, hogy harci repülőgépek szállítása nem mozdítja elő a békés rendezést. Arra a kér­désre, találkozott-e Moszkvá­ban Nasszer elnökkel, Ribi­csics tagadólag válaszolt. A TASZSZ tudósítója a jugoszláv—albán viszony ala­kulásáról tett fel kérdést. Mitja Ribicsics elmondotta, hogy jugoszláv részről üdvö­zölnek minden olyan lépést, amely a két szomszédos or­szág kapcsolatainak javítására irányul. A balkáni országok közötti jó viszony — tette hoz­zá — hozzájárul egész Európa biztonságához. A londoni Times tudósítója a jugoszláv—kínai viszony fej­leményei iránt érdeklődött. Ribicsics elmondotta, hogy a jugoszláv fél pozitívan érté­keli Kínának a normalizálás érdekében tett lépéseit. Mi a magunk részéről — húzta alá — mindent megteszünk, hogy

Next