Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
Szombat, 1970. augusztus 1.. Az Elnöki Tanács ülése agrártudományi egyetem létesül Debrecenben és Keszthelyen Új törvényerejű rendelet a gazdasági társulásokról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Tekintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás az erdőgazdálkodás szakmai irányításának jelenlegi rendszere helyett — a nagyobb vállalati önállóság elvével összhangban — az erdők és fásítások kezelőinek kötelességévé teszi, hogy maguk biztosítsák a munka szakszerűségét. Új rendelkezések lépnek életbe — egyebek között — az erdők kezelésének átruházása, a művelési ág megváltoztatása és rendeltetésszerű használatot akadályozó tevékenység engedélyezése terén is. A törvényerejű rendelet ezen kívül — a vadászat és a vadgazdálkodás területén — a vadkártérítésről, a hatósági jogkörök decentralizálásáról és az ágazati összhang továbbfejlesztéséről is intézkedik. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak előmozdítását szolgálja az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást. Ennek egyik formája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egymással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti, a társas viszony a kívülállók irányában rendszerint nem jelentkezik. A törvényerejű rendelet mindamellett megengedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezettségeiért közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi személy és megalakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Legfőbb szerve az igazgatótanács, amely a közös vállalat tagjainak egy-egy küldöttéből áll. Vezetője az igazgató, aki a közös vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, illetőleg külföldi vállalat gazdasági társulásban a pénzügyminiszter engedélyével és az általa meghatározott feltételek szerint vehet részt. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudományos rangjának elismerése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőoktatási intézmények szervezéséről, illetve megszüntetéséről. A törvényerejű rendeletek a debreceni és a szarvasi agrártudományi főiskola, illetve technikum, valamint a keszthelyi és a mosonmagyaróvári agrártudományi főiskola öszszevonásával Debrecenben és Keszthelyen agrártudományi egyetemet létesítenek; a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolát főiskolává szervezik át; a szegedi és a budapesti felsőfokú élelmiszeripari technikum összevonásával Szegeden élelmiszeripari főiskolát, továbbá — a megfelelő budapesti és szegedi felsőfokú gépészeti technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett Pollák Mihály műszaki főiskolát hoznak létre, s — egyelőre a nyíregyházi pedagógiai főiskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító- és az óvónőképzést. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a belügyminiszter felügyelete alatt működő tisztképző főiskola létrehozásáról. Harminc, elsősorban a lakosság igényeit kielégítő szakmában, 5000-es lélekszámot meg nem haladó községekben és külterületi településeken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mestervizsgához nem kötött — kisipari működési engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvényerejű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kisipari működési engedélyek kiadásának a helység lakosságszámától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. ÚJRA KAPHATÓ ANGOL-MAGYAR nagyszótár 3. kiadás Két kötetben, 3342 oldalon Ara kötve 460,— Ft 828 AKADÉMIAI KIADÓ A felsőoktatás szervezeti változásainak okai A felsőoktatási intézményekre vonatkozó törvényerejű rendelet céljáról, jelentőségéről, dr. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a változások részét képezik egy jól átgondolt, több éves felsőoktatás-politikai folyamatnak, reformtörekvésnek. A felsőoktatás rendje, rendszere — tartalmi és szervezeti vonatkozásban egyaránt — átalakulóban van. Az a célunk, hogy néhány év múlva csupán főiskolákon és egyetemeken képezzenek majd diplomás szakembereket. Ezt az elgondolást szolgálja, hogy részben összevonásokkal, részben a meglevő felsőoktatási intézetek folyamatos erősítésével, az oktatás és nevelés feltételeinek minőségi javításával korunk tudományos színvonalán működő felsőfokú intézményrendszert alakítunk ki. A változások egyike tehát, hogy idővel megszűnnek a felsőfokú technikumok és szakiskolák, akadémiák, felsőfokú pedagógusképző intézetek és egységes szervezetű főiskolákon neveljük a jövő üzemmérnökeit, tanítóit, óvónőit, stb. Természetesen csak a felsőfokú technikumok, szakiskolák, legjobbjait szervezzük át műszaki, gazdasági jellegű főiskolákká. Az általános iskolák és az óvodák pedagógusainak képzése jelenleg három felsőoktatási intézménytípusban történik: tanárképző főiskolákon, óvónőképzőkben és tanítóképző intézetekben. Az alsófokú oktatásban folyó munka egységessége azonban indokolja, hogy a jövőben a képzés azonos intézménytípuson belül történjék. Erre legalkalmasabbak a jelenlegi tanárképző főiskolák, amelyek megfelelő tanítói, óvónői karokkal kibővítve fokozatosan egységes alsófokú pedagógusképző intézményekké fejleszthetők. — A főiskolákon úgy kívánjuk tehát kialakítani a képzési rendszert, hogy a diplomát szerző szakemberek — üzemmérnökök, üzemközgazdászok, stb. — a későbbiekben egyetemi szinten is folytathassák tanulmányaikat. Ezért kapcsolódik számos főiskola önálló karként a különböző egyetemekhez. A tartalmi-minőségi fejlődés során néhány főiskola olyan eredményeket ért el, hogy már most indokolt egyetemi jellegű oktatási intézménnyé való átszervezése. Jogos igény valósul meg tehát azzal, hogy a debreceni és a keszthelyi — korábban egyetemi jellegű agrártudományi főiskolák — most mint egyetemek kezdik meg működésüket. Mától új forgalmi rend Kitiltották a tehergépkocsikat a Belvárosból A forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében szükségessé vált a belső városrészekben a tehergépjárművek forgalmának korlátozása. Ez annál inkább indokolt, mert a kiskörúton haladó tehergépkocsik tekintélyes hányada átmenő jelleggel veszi igénybe a legnagyobb forgalmú és viszonylag szűk útvonalakat. A forgalomkorlátozás — amely ma, augusztus 1-én lép életbe, a Tolbuchin körút— Calvin tér—Múzeum körút— Tanács körút—Madách Imre tér—Deák tér—Bajcsy-Zsilinszky út—József Attila utca—Nádor utca—Zrínyi utca— Roosevelt tér—Apáczai Csere János utca által határolt területre, illetve a határoló utakra terjed ki. A korlátozás alá eső területre, illetve útszakaszokra három tonna összsúlyt meghaladó tehergépjárművek átmenő forgalma egész nap tilos. Az említett területre a három tonna összsúlyt meg nem haladó tehergépjárművek csak célfuvarral hajthatnak be délelőtt 7—9 óra, illetve délután 16—18 óra között. A három tonna összsúlyt meghaladó gépjárművek 7—9 óra, illetve 16—18 óra között célfuvarral sem hajthatnak be. ■ Mivel a határoló útvonalakon is tilos az átmenő forgalom és 7—9 óra, illetve 16— 18 óra között a behajtás, a tilalom már a betorkolló útszakaszok legközelebbi kereszteződéseinél kezdődik. Ezeknél a kereszteződéseknél a három tonna összsúlyt meghaladó tehergépjárművek vezetői részére — a lehetséges továbbhaladás irányára — a jelzőtáblák adnak útbaigazítást. A kék alapú, négyszögletes jelzőtáblán a tehergépjármű fehér színű sziluettje, három tonna felirat és a haladási irányoknak megfelelően egyenesen, jobbra-balra mutató nyilak találhatók. A Rákóczi úttól délre levő sugárirányú utakról (Szamuely utca, Üllői út, Baross utca, Bródy Sándor utca) északra, a Rákóczi úttól északra levő utak felé áthaladni nem lehet, csak a Közraktár utca, a Belgrád rakpart útvonalon lehet eljutni. Terelő útvonal a Mező Imre út és folytatása, a Hungária körút, az Alsórakpart, valamint annak folytatása, a Belgrád-rakpart, a Március 15-e tér és a Dimitrov tér közötti szakasza, ahol az átmenő forgalom nincs megtiltva. Magyar Nemzet Diplomáciai hírek Losonczi Pál táviratban fejezte ki részvétét V. V. Gin köztársasági elnöknek az Indiát sújtott árvízkatasztrófa miatt. Az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak táviratban nyilvánította részvétét Nepál királyának az országot ért árvízkatasztrófa méjiatt.. * Losonczi Pál táviratban fejezte ki jókívánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Hans Peter Tschudinak, a Svájci Államszövetség elnökének. * L. Tojónak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének elhunyta alkalmából Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Gyenes András külügyminiszter-helyettes részvétlátogatást tett Zs. Bolod rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnél. A Magyar—holland közúti fuvarozási egyezményt írt alá pénteken a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Gerardus J. Dissevelt, a Holland Királyság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az egyezmény szabályozza a két ország között, valamint az azok területén áthaladó közúti személy- és árufuvarozások lebonyolítását. Egyszerűsíti az e fuvarozásokkal kapcsolatos engedélyezési eljárást, és jelentős mértékben megkönnyíti a Magyarország és Hollandia közötti közúti forgalmat. 4. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hubert Maga köztársasági elnököt Dahomey nemzeti ünnepe alkalmából. A svájci nagykövet fogadása Dr. Richard Aman, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken este fogadást adott a városligeti Gundel étteremben. A fogadáson megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, továbbá a politikai, a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet számos más ismert személyisége. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Fogadás a kínai nagykövetségen Mao Sien-csi, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, a kínai népi felszabadító hadsereg megalakulásának 43. évfordulója alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson a Honvédelmi Minisztérium képviseletében megjelent Simonyi Gyula vezérőrnagy és Halász Antal ezredes, a politikai főcsoportfőnökség agitációs és propaganda csoportfőnöke, Pehr Imre és dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, továbbá a magyar néphadsereg több magas rangú tisztje és a társ fegyveres erők képviselői. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, valamint katonai és légügyi attasék. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Németh Jánosné Sárfi Rózsinak, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete titkárának eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Gaál László, a SZOT titkára és dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az országgyűlés állami életünk legmagasabb szintű fóruma lett Kállai Gyula debreceni képviselői beszámoló gyűlése Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában a megyei párt végrehajtó bizottság tagjaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott. A délelőtt folyamán felkereste az épülő debreceni házgyárat, délután pedig megtekintette a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gáti erdészetét. Az országgyűlés elnöke pénteken a hajdúszoboszlói állami gazdaságba, majd a hajdúszováti Lenin Tsz-be látogatott Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága képviselői beszámoló gyűlést rendezett Kállai Gyula Választókerületében, a debreceni 4. számú választókerületben. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint 1500 dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet választói előtt. — Fejlődésünknek a 60-as évekre eső szakasza igen gazdag eredményekben — mondotta a többi között. — Népgazdaságunk fejlesztésének harmadik, 1966-ban megkezdett ötéves tervét az idén fejezzük be. Tovább gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a népgazdaság egyensúlya. Teljesítettük az életszínvonal emelését szolgáló célkitűzéseinket is: öt év alatt 31 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, s a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok jövedelmei kiegyenlítődtek. Az ipar nagyobb részében csökkentettük a munkaidőt. Jelentős összegeket fordítottunk szociálpolitikai célokra: növeltük a családi pótlékot, emeltük a nyugdíjakat, s bevezettük a gyermeknevelési segélyt, amelyet eddig mintegy 150 000 fiatal anya vett igénybe. 1966— 70 között 320 000 új lakás épült Magyarországon, több mint bármelyik ötéves tervben, öt év alatt a lakosság 10 százaléka, kereken egy millió ember költözhetett új otthonba. A IX. kongresszus által meghatározott gazdasági céljainkat elértük. .Ebben jelentős szerepet játszott a gazdaságirányítási reform is. A reformot olyan eszköznek tartjuk, melynek segítségével hatékonyabban, céltudatosabban kihasználhatjuk szocialista rendszerünk előnyeit, s mivel már a reform harmadik évében vagyunk, hosszabb idő tapasztalatai alapján szólhatunk arról, hogy alaptalanok voltak azok az aggodalmak, amelyek a szocialista tervgazdálkodás gyengülésétől, munkanélküliségtől, s inflációtól tartottak. Mindez nem következett be. A gazdasági reform kedvezőn hatott az ipari struktúra korszerűsítésére, a mezőgazdasági termelőkapacitás növekedésére. "— Negyedszázados fejlődésünk eredményei szilárd alapokat teremtettek a továbbhaladáshoz. Szocialista történelmünk újabb negyedszázadát méltóképpen kezdjük. Az év végén megtartjuk pártunk X. kongresszusát, amely minden bizonnyal megerősíti pártunk fő politikai irányvonalát, meghatározza további feladatainkat, s lépést tartva az új követelményekkel, továbbfejleszti munkamódszereinket, hogy a párt, állami és társadalmi szerveink gyorsabban és eredményesebben váltsák valóra fő politikai célkitűzésünket, a szocialista Magyarország teljes felépítését. Gazdasági fejlődésünk feladatait 1971 januárjától már az új negyedik ötéves terv szabja meg. A terv irányelveit pártunk Központi Bizottsága elfogadta, a tervről szóló törvényjavaslatot a kormány július 30-i ülésén tárgyalta, és azt az ősz folyamán az országgyűlés elé terjesztjük. Politikai és gazdasági terveink végrehajtásához az is szükséges, hogy tovább erősítsük társadalmunk egységét és összefogását. A nemzet szocialista egységének erősítésében, nagy feladatai — és még nagyobb lehetőségei vannak a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Az országgyűlésben valamennyien a népfront programját képviseljük, amelyet nemzeti fejlődésünk szocialista programjának tekintünk. Népfrontmozgalmunknak — élve a megnövekedett közjogi és politikai feladatai által adott lehetőségeivel — a jövőben még hatékonyabban kell dolgoznia, hogy népünk még szélesebb rétegeit minden dolgozó magyart mozgósítson e program végrehajtására. — A szocialista demokrácia kiterjesztésének legfontosabb állami fóruma az országgyűlés. Ez a legfőbb népképviseleti és törvényhozó szervünk, ez testesíti meg a népszuverenitást, a nép hatalmát. A legutóbbi választások már új választójogi törvény alapján, egyéni választókerületi rendszerben folytak le. Négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt a megyei listákról áttérni az egyéni választókerületekre. Ennek nyomán erősödött a képviselők közvetlen kapcsolata választóikkal, s ez érződik az országgyűlés munkájában is. — Az 1967 tavaszán választott országgyűlés az elmúlt csaknem négy évben nagy munkát végzett. Mindenekelőtt nagyobb hatékonysággal és nagyobb alpossággal látta el fő feladatát, a törvényhozást. Az országgyűlés fokozottan ellenőrizte a kormány munkáját is. Az ülésszakon rendszeressé váltak a kormányzati beszámolók, amelyeket mindenkor széleskörű vita követett. A parlamenti vita közéletünk demokratikus fejlődésének általános jellemzője lett, az országgyűlés állami életünk legmagasabb szintű, nyilvános politikai fórumává lépett elő. A lakosság számontartja ülésszakait, s választ vár tőlük legfontosabb kérdéseire. Kállai Gyula végezetül időszerű külpolitikai kérdésekről beszélt. A Balaton újabb rekordja Két hét óta telt ház a szállodákban és a kempingekben A Balaton újabb rekordját — minden eddigit meghaladó forgalmat — könyvelnek el ezekben a napokban a magyar tenger idegenforgalmának gazdái. A tó , két partján az úgynevezett állandó vendégek, vagyis a hosszabb ideig ott tartózkodók száma már hetek óta meghaladja a 200 ezret. A kirándulókkal és a hét végi víkendezőkkel együtt szombatonként és vasárnaponként negyedmilliónál is többen élvezik a Balaton nyári örömeit. A szállodákban és a kempingekben két hét óta telt ház van. Az idei főszezon eddigi szakaszában 15 százalékkal nagyobb a forgalom, mint az elmúlt év azonos időszakában. Több, mint húsz ország turistái találhatók a külföldi vendégek között. Jelenleg csak a déli part kempingjeiben és fizetővendég-szolgálati szobáiban mintegy 30 000, többségükben csehszlovák (NDK- és NSZK-beli, jugoszláv, osztrák és olasz turista tartózkodik. Újabb vendégeket jelenleg már csupán a balatonszemesi Hullám és a siófoki Ifjúság kempingben, valamint Balatonmária és Fonyód térségében tudnak elhelyezni. A fizetővendéglátó szolgálat csak augusztus 20 utánra tud szobát adni. Örvendetes, hogy az óriási forgalom ellenére eddig nem volt különösebb fennakadás az ellátásban, pedig egyes vendéglátó helyeknek a szezon kezdetétől szinte szünet nélküli ostromot kell kiállniuk.