Magyar Nemzet, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

­Vasárnap, 1970. november 1. Előkészületek november 7-e megünneplésére A főváros lakói, a budapesti üzemek, hivatalok, intézmé­nyek dolgozói az idén k is ün­nepségeken emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójáról. Az ed­digi hagyományoknak megfe­lelően fellobogózzák az utcá­kat, tereket, nemzetiszínű és vörös zászlókkal, transzparen­sekkel ékesítik a középületek, nagyobb intézmények homlok­zatát, este pedig díszkivilágítás teszi majd ünnepélyesebbé a városképet. November 6-án, az ünnep előestéjén Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára méltatja majd a rádió­ban és a televízióban a nagy október jelentőségét. Ugyan­azon a napon délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepsé­get rendez a Szabadság téri hő­si emlékműnél. A Kossuth té­ren — a Parlament előtt — felvonják az állami zászlót, amely előtt november 7-én ze­nés őrségváltással tisztelegnek a fegyveres testületek tagjai. A Gellérthegyen, a Felszaba­dulási emlékműnél katonai tiszteletadás közepette vonják majd fel a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Az évforduló estéjén F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a rádióban és a televízióban méltatja az októberi forradalom jelentősé­gét. A vidéki városokban és fal­vakban országszerte hasonló ünnepi megemlékezésekre, ko­szorúzási ünnepségekre, emlék­művek és új gazdasági, kultu­rális, szociális létesítmények avatására kerül sor november 7-e alkalmából. Pécsett fel­avatják az Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjét és a Mecsek oldalában épült Pol­­lack Mihály Műszaki Főiskolát. Debrecenben dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter novem­ber 3-án helyezi el az Orvos­­tudományi Egyetem elméleti tömbjének alapkövét. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai egységében a nyolcmillió forintos költséggel épített szerelőcsarnokot adják át. Salgótarjánban a Kohász Művelődési Központban no­vember 5-én ünnepi nagygyű­lést tartanak, amelyen részt vesz a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Nógrád megyében tartózkodó küldöttsége V. M. Sztrigonov, az SZMBT alelnö­­ke, az OSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese vezetésé­vel. Egerben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulója tiszteletére „Aurora 70” elnevezéssel megrendezik az orosz-szovjet vers és próza or­szágos fesztiválját. A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI 1 ——II m M­ T— n I I Könyvkiállítás a Tudományos Akadémián Szovjet könyvkiállítás nyílik meg hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémián. Az ese­ményre Budapestre érkezett G. V. Konovalov, a Belorusz SZSZK sajtóbizottságának el­nöke és M. V. Sisigin, a szov­jet sportkiadó igazgatója. A szovjet könyvkiállítás — mint a vendégek előzetesen el­mondták — a Lenin-centená­­rium külföldi kulturális ren­dezvényei közé tartozik. A be­mutatott ezerötszáz kötet ke­resztmetszetet ad a szovjet könyvkiadás sokrétűségéről. A kiállítás önálló része Lenin műveinek teljes gyűjteménye. A tudományos—technikai jel­legű kiadványok mellett érde­kesek azok a könyvek, ame­lyek a világűr meghódításáról adnak számot, s a kozmonau­ták felkészülését, útját ismer­tetik. A kiadóik vezetői elmond­ták, hogy a Szovjetunióban a világirodalom klasszikusai gyakran nagyobb példányszá­mokkal szerepelnek a kiadói tervekben, mint a szerzők ha­zájában. Dickens műveit pél­dául 247 kiadásban 22 millió­nál több példányszámban je­lentették meg. Évente 20—25 magyar szerzőtől jelentetnek meg könyveket, s ez együtte­sen körülbelül egymillió pél­dányt jelent. Klasszikusaink közül legtöbbször Petőfit je­lentették meg, de nagy szám­ban adják ki mai írók és köl­tők műveit is. A kiállítás az MTA épüle­tében november 2-től 10-ig lesz nyitva. Szovjet vendégek látogatása Miskolcon A szovjet kultúra napjai al­kalmából hazánkban tartózko­dó szovjet delegáció egy cso­portja, J. I. Mihnyevicsnek, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság kulturális minisz­terhelyettesének vezetésével szombaton Miskolcra látoga­tott. A küldöttséget elkísérte útjára dr. Simó Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes. A vendégek megtekintették a városról készült színesfilmet, majd városnéző körútjuk so­rán megismerkedtek az új vá­rosnegyedekkel, a diósgyőri várral, és Miskolc új építészeti büszkeségével, a sportcsarnok­kal. Este a Miskolci Nemzeti Színházban részt vettek Zorin­ ,„A nagy karrier” című szatí­rájának előadásán. Két vendégművész a Hattyúk tavában A hazánkban vendégsze­replő szovjet művészek közül Natalja Bresszmertnova és Nyikolaj Fagyejecsev, a Bol­­soj két szólótáncosa mutatko­zott be az Erkel Színház szombat esti előadásán, a Hattyúk tavában. A világhírű vendégművészeket a közönség hosszantartó tapssal köszön­tötte. Huszonegy fokkal búcsúzott október a fővárostól Vasárnap is kellemes lesz az idő Budapesten szombaton kora délután a hőmérséklet meg­haladta a 21 fokot. Mindösz­­sze másfél fokkal maradt el az eddigi abszolút rekordtól, a 22,7 foktól, amit még 1926- ban mértek. A Földközi-tengeri orszá­gokban általában 18—23, sőt Görögország és az Ibériai fél­sziget területén 24—26 fokig melegedett a levegő, viszont Észak-Skandináviában és a Szovjetunió európai területé­nek északkeleti részein nap­pal sem emelkedett a higany­szál mínusz 1, mínusz 6 fok fölé. Hazánk időjárása továbbra is az óceáni légáramlás hatás­körében volt, és lesz előrelát­hatólag var -nap is. A szom­bat délben felerősödött szél nem jelentette az idő lényeges megromlását, noha a szotm­ba­tihoz fogható rendkívül ma­gas hőmérsékletet vasárnapra már nem várhatunk. A csa­padékosabb zóna északabbra van, és bennünket valószínű­leg nem látogat meg. Legfel­jebb egy-egy kisebb esőt okoz­hat valamelyik „előretolt egy­ségével”, de komoly esőktől nem kell tartanunk. Egyébként október időjá­rása nem is tért el túlságo­san a szokványostól, illetve a különböző irányú eltérések sok tekintetben kiegyenlítet­ték egymást. A havi középhő­mérséklet például Budapesten 0,6 fokkal volt alacsonyabb a sokévi átlagnál, napsütésben viszont körülbelül megkap­tuk azt, amire „jogunk volt”. Ezzel szemben Budapest 13,2 milliméteres havi csapadék­­mennyisége még a negyedré­szét sem érte el a sokévi át­lagnak. Maaar Nemzet Hazaérkezett Svájcból Baczoni Jenő, a külkeresked­elm­i miniszter első helyettese Baczoni Jenő, a külkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese svájci látogatását befe­jezve, szombaton visszaérke­zett Budapestre. Baczoni Jenő Zürichben részt vett az októ­ber 27-én megkezdődött ma­gyar gazdasági napok meg­nyitásán és előadást tartott Magyarország külgazdasági kapcsolatairól és a magyar— svájci gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Megbeszéléseket folytatott magas rangú svájci állami személyiségekkel és a gazdasági élet számos vezető­jével. Fogadta Ernest Brugger, Svájc gazdaságügyi minisz­tere, akivel eszmecserét foly­tatott a két ország kereske­delmi kapcsolatairól és a köl­csönös érdeklődésre számot tartó más gazdasági kérdé­sekről. Aláírták az új magyar-francia kulturális és tudományos munkatervet A magyar—francia kulturá­lis és tudományos vegyes bi­zottság október 26—30-a kö­zött Párizsban ülésezett. Meg­állapította, hogy az elmúlt két év alatt a kitűzött célo­kat sikerült megvalósíta­niuk. Az új munkaterv a kö­vetkező kétéves időszakban az eddig elért eredmények alapján kívánja tovább gya­rapítani a két ország kultu­rális, tudományos és műszaki­­tudományos kapcsolatait. A programot kiállítások, szín­­társulatok kölcsönös látoga­tásai, kölcsönös filmbemuta­tók gazdagítják. A munka­terv aláírása után Mód Péter, a Magyar Népköztársaság pá­rizsi nagykövete koktélt adott a tárgyalásokon részt vevő küldöttségek tiszteletére. Jogot a munkához és a tanuláshoz Folytatta tanácskozását a DÍVSZ kongresszus Az építők Rózsa Ferenc székházában szombaton foly­tatta tanácskozását a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa; délelőtt négy tematikai bizottság látott munkához. Sergio Blancónak, a DÍVSZ argentin alelnöké­­nek vezetésével ülésezett az ifjúság jogaival foglalkozó munkacsoport. A hozzászólók egyebek között indítványoz­ták: a DÍVSZ VIII. kongresz­­szusa leplezze le a fő ellensé­get, az imperializmust. A VIII. kongresszus tegye a Világszö­vetség minden tagszervezeté­nek feladatává, hogy munká­jával, kezdeményezéseivel se­gítse elő az ifjúsági jogok kar­tájának kidolgozását. Ennek a törvénykönyvnek elsősorban az ifjúság politikai és szociá­lis jogait kellene körülhatá­rolnia, biztosítania. Emellett természetesen különleges fi­gyelmet kell fordítani a tanu­láshoz, a szakmai képzéshez, a munkához való jogok kivívá­sára, s minden kormánynak biztosítania kell művelődési, sportolási, pihenési lehetősé­geket is. A bizottsági vita alapjául szolgáló dokumen­tumtervezetben szerepel: szál­lítsák le a választási korha­tárt 18 esztendőre, biztosítsa­nak szavazati jogot a sok mil­lió írástudatlannak. A bizott­ság kezdeményezte: a DIVSZ hívjon össze nemzetközi ta­lálkozót a dolgozó ifjúság jo­gainak biztosítására. Az ifjúság nemzetközi szo­lidaritásának kérdéseivel a rhodesiai Noko Molava elnök­letével foglalkozó munkabi­zottság vitája során a felszó­lalók hangsúlyozták: a haladó fiatalok kötelességüknek ér­zik, hogy aktívan segítsék a felszabadult országok gazdasá­gi életének fellendítését. Az elkövetkező négyéves időszak­ra számos világifjúsági épít­kezési akciót javasoltál­; a többi között indítványozták, hogy indítsanak „A vietnami gyermekekért” jelszó jegyében világméretű gyűjtési akciót, építsenek iskolát a földrengés sújtotta Peruban, létesítsenek Szudánban ifjúsági központot. Javasolták, hogy a SIVSAJ, a Nemzetközi Ifjúsági önkéntes Szolidaritási Szolgálat váljon a DIVSZ önálló szakosított irodájává, és munkája során a harmadik világ országainak igényeit figyelembe véve, biz­tosítson fiatal diplomás szak­embereket a felszabadult or­szágok segítésére. A nemzetközi együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó bi­zottság Petrosz Behnam iraki küldött vezetésével kezdte meg tanácskozását A felszóla­lók javasolták, hogy a DÍVSZ fejlessze kapcsolatait a külön­böző haladó, demokratikus nemzetközi szervezetekkel és mozgalmakkal. , Elmondták, hogy az utóbbi időben a DIVSZ-szel szembenálló kü­lönböző ifjúsági szervezetek eddigi merev politikájában változás következett be. Így lehetőség nyílik arra, hogy a DÍVSZ közös akciókban együttműködjön ezekkel a szervezetekkel, természetesen anélkül, hogy alapelveit felad­ná, letérne a megalakulása óta eltelt negyedszázad politikai küzdelmeiben helyesnek bizo­nyult útról. Elhunyt Vadász Elemér akadémikus A földtani tudományok vi­lágszerte ismert és nagyra­­becsült művelője, Vadász Ele­mér Kossuth-díjas akadé­mikus, szombatra virradóra, életének 86. évében elhunyt. Küzdelmes pályafutása azo­kat az értelmiségieket példáz­za, akik ebben a hazában a szabadságért és a szocializ­mus győzelméért harcoltak. Sajátos életpálya volt az övé mégis: a székesfehérvári sze­gény tímársegéd fia már kora ifjúságában el nem tulajdo­nítható szellemi vagyonnal rendelkezett. Kivételes tehet­séggel művelte a természettu­dományokat és mély szeretet­tel viseltetett népe iránt. Huszonegy éves korában tette közzé első tudományos vizsgálatairól írott tanulmá­nyát. Az őslénytan és a föld­tan irányába fordult érdek­lődése. Rövidesen napvilágot láttak Magyarország földta­nára vonatkozó alapvető fon­tosságú felismerései. Ezt kö­vetően egymásután jelentek meg publikációi, amelyek nagy elismerést váltottak ki szaktudományában. A hor­thysta Magyarország azon­ban nem ismerte el a fiatal tudósnak akkor már külföl­dön is feltűnést keltett ku­tatási eredményeit és nem nyitotta meg számára az egyetem kapuját. A Tanácsköztársaság döntő változást hozott: a Tudo­mányegyetemen az őslénytani tanszék rendes tanárává ne­vezték ki. A forradalom bu­kása után reá is a száműze­tés keserű évei vártak. Va­dász Elemért az ellenforra­dalom megfosztotta katedrá­jától. — Életem megújhodása 1945- ben kezdődött, a felszabadu­lással — vallotta azon az ün­nepségen, amelyet 80. szüle­tésnapja alkalmából 1965-ben rendeztek. A felszabadulás után jutott újra tanszékhez az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen. 1946—1965-ig az egyetem földtani tanszékén tanított. 1949-ben a természet­­tudományi kar dékánja, majd az egyetem rektora. 1950—51. között az egyetem prorektori tisztségét töltötte be. A jeles geológus különösen a bauxit- és a kőszénföldtan­­n­al, a földtörténettel, az ős­lénytannal és az ősföldrajzzal, elsősorban Magyarország föld­tanával és a gerinctelen álla­tok paleontológiájával foglal­kozott. Vadász Elemér nevé­hez fűződik a bakonyi man­gánércek rétegtani és üledék­földtani felismerése. Vadász Elemér széles körű szakirodalmi, tudománytörté­neti, ismeretterjesztő és peda­gógiai munkásságot végzett. A kivételes képességű, széles műveltségű tudós az élet ezernyi területén munkálko­dott idős korában is. Generá­ciókat nevelt fel és olyan geo­lógusokat képzett ki tudós is­kolájában, akik méltókká vál­tak mesterükhöz. Vadász Elemér 1957-ben a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnöki tisztét töltötte be, majd élete végéig alel­­nökként tevékenykedett a szovjet és a magyar nép ba­rátságának elmélyítéséért. 1960-ban a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel, 1966- ban pedig a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tették ki. Halálával súlyos veszteség érte tudományos életünket. Vadász Elemér temetéséről később történik intézkedés. Acélszerkezeti lakatosmunkára 1971-re SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZÜNK KISEBB VOLUMENŰ MUNKÁKAT MÉG EZ ÉVBEN TUDUNK VÁLLALNI FŐVÁROSI ÉPÜLET­­LAKATOSIPARI ÉS GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, IX., Kén u. 2. Telefon: 274—642. „Több tízezer aláírás a békemozgalmi dokumentumokon” Dr. Káldy Zoltán püspök az NSZK-ban rendezett vietnami szolidaritási hétről Nemzetközi vietnami szoli­daritási hetet rendeztek a ha­ladó erők október 23 és 31 kö­zött a Német Szövetségi Köz­társaságban, ahol a sok nagy­városra kiterjedő eseményso­rozaton dr. Káldy Zoltán püs­pök, az Országos Béketanács alelnöke, a Béke-világtanács tagja képviselte a magyar bé­kemozgalmat. Hazaérkezése­kor adott sajtónyilatkozatában elmondta: — A nagyszabású akciót — a Béke-világtanács támogatá­sával — a „Nemzetközi szoli­daritást Vietnamért” nevű bi­zottság rendezte, amely maga mögé sorakoztatott kb. 40-fé­­le nyugatnémet csoportosulást, köztük különböző haladó moz­galmakat, újságszerkesztősége­ket és olyan testületeket, mint a „Kampány a demokráciáért és a leszerelésért”, a keresz­tény békekonferencia regioná­lis bizottságát, a szociáldemok­rata főiskolák szövetségét és sok más antifasiszta társulást. — Bonn, Hamburg, Saar­­brücken, Gelsenkirchen, Düs­seldorf és Frankfurt volt a szolidaritási hét kiemelkedő eseményeinek színhelye — mondta dr. Káldy Zoltán és sokan a megmozdulások rész­vevői közül egyik helyről a másikra utaztak. Magam is csaknem háromezer kilomé­tert tettem meg Vonaton, autón. A békemegmozdulások­nak az NSZK-ban, mint más nyugati országokban is, új for­mája van kibontakozóban: az olyan tömegtalálkozó, ahol nem ritkán több ezren vesz­nek részt, a szónokok váltják egymást, ám nemcsak egysze­rű kinyilatkoztatások, előadói beszédek hangzanak el, hanem a jelenlevők szinte percenként közbekérdeznek, részletes in­formációk után érdeklődnek — tehát széles sodrású dialó­gus alakul ki. — A bonni egyetemen ren­dezett tömegtalálkozó nyitotta meg a szolidaritási hetet, s itt — mint a további eseménye­ken is — elsősorban a Viet­nammal, Laosszal és Kambod­zsával vállalt szolidaritást jut­tattuk kifejezésre. Ugyanak­kor hangot kapott az is, hogy az NSZK jóakaratú emberei messzemenően támogatják a háborúellenes mozgalmak, bé­keszervezetek munkáját. Kö­vetelik: az Egyesült Államok és csatlósai azonnal és feltétel nélkül vonják ki csapataikat az agresszió alatt tartott terü­letekről. Támogatják a Dél­vietnami Ideiglenes Forradal­mi Kormány legújabb nyolc­pontos javaslatát, mert úgy vélik, csak ezen az alapon tör­ténhet meg az indokínai hely­zet békés rendezése. Mindeze­ken túl az NSZK-beli béke­erők követelik az NSZK kor­mányától, hogy határozottan ítélje el az USA vietnami ag­resszióját, ez ugyanis még nem történt meg az NSZK részé­ről, továbbá szüntessen be minden politikai és anyagi tá­mogatást, amelyet eddig Sai­gonnak nyújtott Vegye fel a diplomáciai kapcsolatot a Dél­­vietnami Köztársaság Ideigle­nes Forradalmi Kormányával, s nem utolsósorban nyújtson humanitárius segélyt az ideig­lenes forradalmi kormánynak, mint a dél-vietnami nép igazi képviselőjének. A szolidaritási gyűlések részvevői elhatározták, hogy ez utóbbi cél érdekében 100 000 nyugatnémet márkát gyűjte­nek össze és december 20-án — az 1960-ban megalakított KNFF évfordulóján — Kelet- Berlinben fogják átadni a fel­szabadítási front oda meghí­vandó képviselőinek. A többi követelés alátámasztására a szolidaritási héten nagyszabá­sú aláírásgyűjtési akciót kezd­tek az NSZK-ban, s máris több tízezer aláírás sorakozik a bé­kemozgalmi dokumentumo­kon. Dr. Káldy Zoltán maga is szónoka volt több tömegtalál­kozónak, s most arra válaszol­va, hogy neki milyen kérdése­ke tettek fel a gyűlések rész­vevői, elmondotta: — Egyebek közt a magyar­országi szolidaritási akciókról érdeklődtek. Elmondtam, hogy nálunk például 1969-ben a fel­nőtt lakosság kétharmad része vett részt a különböző meg­mozdulásokon. Osztatlan meg­lepetéssel fogadták a hírt, hogy a magyarországi egyhá­zak egy-egy vasárnapi isten­tiszteleten a templomokban szervezett gyűjtést végeztek: két ilyen vasárnapon összesen hárommillió forintot adtak össze a hívők. Több városban voltam szó­noka a szolidaritási összejöve­teleknek együtt Ly Van Sau­­val, a párizsi tárgyalások DVK-delegációjának hivatalos szóvivőjével, más esetekben Stanley Faulkner professzor­ral, az Amerikai Jogásztestü­let vezetőségének tagjával, s volt úgy, hogy a svéd, illetve az NSZK-beli parlament szo­ciáldemokrata képviselőjével váltottuk egymást a szónoki emelvényen. Isabella Blume asszonnyal és más neves béke­harcosokkal is volt alkalmam találkozni — mondta befejezé­sét dr. Káldy Zoltán. 3 Utolsó szakaszához érkezett a péti és a peremartoni műtrágyagyár építése Megkezdték a gépek, beren­dezések szerelését a Péti Nit­rogénművek és a peremar­toni Ipari Robbanóanyaggyár épülő, összetett műtrágyaüze­mében. Ezekkel a munkála­tokkal utolsó szakaszához ér­kezett a két nagy dunántúli beruházás, amely 1971-től összesen 350 ezer tonna ma­gas­­ hatóanyag tartalmú ösz­­szetett műtrágyát ad a me­zőgazdaságnak. Az új kon­centrált műtrágyák alkalma­zása várhatóan jelentős ter­mésnövekedést eredményez és megtakarítást hoz. A Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a keszthelyi Agrártudományi Egyetemet bízta meg a talajerő vissza­pótlás kutatásának országos koordinálásával. A következő évben újabb tájegységeken folytatnak kutatásokat

Next