Magyar Nemzet, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

19?!­ DEC ‘ 1 » Magyar Nemzet itt A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A kipróbált úton A történelmi hat nap — a X. pártkongresszus — ese­ményei, amelyek iránt né­pünk részéről nagy érdeklő­dés és a külföldi sajtóvissz­hang adatai szerint az or­szághatáron túl is fokozott figyelem nyilvánult meg, befejeződtek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresszusa mélyreható, marxista elemzéssel felmér­te az előző kongresszus óta végzett munkát, értékelte társadalmunk, hazánk hely­zetét, külpolitikáját, határo­zatot hozott a feladatokról, kijelölte a fejlődés irányát. A tanácskozás — betöltve a munkakongresszus hivatá­sát, ahogyan egy csepeli la­katos megfogalmazta — így sűrítette a következő évek teendőit: „Biztosítani kell, hogy népünk erőit még job­ban tömörítve, az eddig el­ért eredményekre építve és támaszkodva, magasabb szinten folytathassuk a szo­cialista társadalom teljes fel­építésére irányuló munkát.” Négy év során — a párt vezetésével — a IX. kong­resszus határozataiban fog­lalt feladatokon munkásosz­tályunk, parasztságunk és értelmiségünk eredménye­sen munkálkodott, és a kongresszusi küldöttek tap­sától kísérve, Kádár János, a Központi Bizottság beszá­molóját ismertetve, állapí­totta meg: „A határidő le­jártáig még több mint egy hónap van hátra, de már most jelenthetjük a kong­resszusnak: a III. ötéves népgazdasági tervet sikere­sen teljesítettük.” Az utóbbi 14 esztendő­ben a következetesen meg­valósuló, realitásokon nyug­vó párt- és kormánypoliti­ka egész társadalmunkban meghozta gyümölcseit, ki­bontakoztatta dolgozó né­pünk alkotó energiáit, ked­vező légkört teremtett a jó kezdeményezések megvaló­sításához, az eredmények ki­vívásához, amelyekkel nem­zetközi elismerést szerez­tünk. Ennek hangot adtak a kongresszus külföldi vendé­gei is. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára kongresszusi felszólalásában állapította meg: „A szocialista Magyar­­ország által négy év alatt el­ért fejlődés eredményeinek a beszámolóban nyújtott elemzése meggyőzően bizo­nyítja, hogy az, amit a ma­gyar kommunisták a IX. kongresszuson terveztek, ma már valóság.” A párt ered­ményes munkájáról szólva, ezeket mondotta. ..Nagy és igazi alkotó munkát végez a Magyar Szocialista Munkás­párt és Központi Bizottsága, amelynek élén a magyar nép hű fia, a nemzetközi és kom­munista munkásmozgalom kiemelkedő és tiszteletben álló személyisége, Kádár Já­nos elvtárs áll.” A Központi Bizottság be­számolójában, társadalmunk fejlődéséről, a munkásosz­tály vezető szerepéről, a munkás-paraszt szövetség­ről, az államélet és a szocia­lista demokrácia fejlődésé­ről, következetes békepoliti­kánkról, kulturális eredmé­nyeinkről kaptunk átfogó képet. E kérdéseket széles­körűen megvitatták a kong­resszusi küldöttek. Hazánk a szocializmus útján töretle­nül — váratlan fordulatok, éles kanyarok mellőzésével —, következetesen haladt előre. Mialatt a III. ötéves tervben, a IX. kongresszus határozataiban szereplő fel­adatok megvalósításáért né­pünk nem kevés erőfeszí­tésről, odaadó munkáról, szorgalomról, tehetségről tett tanúbizonyságot, a gazdasági reformot is sikeresen alkal­mazta. A reform eszköz, a cél: a dolgozók jobb élete. Ezt hir­dette a párt a bevezetés előtt és három év után most min­denki megállapíthatja: a re­form kiállotta a próbát, ha­tékony eszköznek bizonyult előrehaladásunkban. Akko­riban itthon is, határainkon túl is, akadtak őszinte bará­taink — állapította meg a Központi Bizottság kong­resszusi beszámolója —, akik aggódtak, vajon beválnak-e újításaink? Bebizonyosodott az eltelt három év alatt, hogy tovább szilárdultak a szocialista termelési viszo­nyok, magasabb színvonalra emelkedett a szocialista terv­­gazdálkodás, a termelés terv­szerűbb lett. Eredményesen valósul meg a párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront-mozga­lom keretében. Négyezer népfrontbizottság százhúsz­ezer taggal és több százezer aktivistával igen eredménye­sen dolgozott a szocialista nemzeti egység megszilárdí­tásáért, a nemzet alkotó erőinek további tömörítésé­ért. Munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok, s különböző világnézetű em­berek, kommunisták és pár­­tonkívüliek segítették a szo­cializmus teljes felépítésére irányuló munkát. Az orszá­gos ügyeken kívül, a városi és falusi népfrontbizottságok az utóbbi időben különösen a város- és községfejlesztés érdekében működtek közre. Már a kongresszust meg­előzően nagy érdeklődés nyilvánult meg a munkások, parasztok, értelmiségiek, kispolgárok körében a párt X. kongresszusa iránt. Sok­szor tették fel a kérdéseket: „Mit hoz a pártkongresszus? Lesz-e változás a gazdaság­­politikában?” Elhangzottak vélemények: „A párt 14 éve folytatott politikája jó, nem kellene rajta változtatni. Ami a pártnak jó, a népnek is jó.” Feleletet adott a X. párt­­kongresszus az egész ország­nak: marad az eddigi politi­ka, a párt politikai irányvo­nala a nép széles körű egyet­értésével találkozott. Mind­azok egyetértésével, akik jó és nemes értelemben magu­kénak érzik a párt és a szo­cializmus ügyét. A Magyar Nemzet vasár­napi száma ismertette a X. pártkongresszus határozatát, amelynek soraiból kivilág­lik: a párt és a munkás-pa­raszt forradalmi kormány és annak minden szerve a né­pért van, a tízmillió magyar javára, további felemelkedé­se érdekében munkálkodik ezután is. A kongresszus határoza­taiból biztatást, erőt merít­hetünk és a feladatok elvég­zésében támogatnak ben­nünket mindenekelőtt a szovjet nép és a szocialista országok népei. „Tovább előre, a lenini úton a szocialista Magyaror­szágért.”. Ezzel az útravaló­­val búcsúzott a kongresszusi küldöttektől Kádár János, amikor berekesztette a hat­napos tanácskozást. A lenini úton járva értük el eddigi eredményeinket. Ezen az úton haladunk továbbra is. ­ A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői tanácskozást tartanak Berlinben Brezsnyev beszéde Jerevánban Az MTI jelenti: A Varsói Szerződés tagországai testvér­pártjainak és kormányainak Jerevánból jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára Vasárnap Jerevánban be­szédet mondott a Szovjet-ör­­ményország és az örmény KP 50 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepi ülésen. Ki­jelentette, hogy ezt az ese­ményt a Szovjetunió minden népe megünnepli, ahogyan ez a jó, összetartó családban szo­kás. „Az ötéves terv végéig (1966 —1970) még egy hónap­­ ma­radt. De már most teljes jog­gal kijelenthetjük, hogy az ötéves tervidőszakra kitűzött alapvető feladatokat a szovjet nép eredményesen teljesítette. Az ország jelentős lépést tett előre gazdasági potenciáljá­nak növelésében, a társadal­mi élet minden területének fejlesztésében. Államunk min­den vonatkozásban szilárdabb erősebb lett és ebben lehet összegezni a kommunista párt vezetői közös megállapodás alapján december elején Ber­linben találkozót tartanak, és az egész szovjet nép tevé­kenységét az elmúlt öt­ eszten­dő alatt.” Leonyid Brezsnyev bejelen­tette, hogy az ipari termelés idei tízhavi tervét „mind egé­szében véve, mind pedig a fontosabb termékek tekinteté­ben túlteljesítették. A múlt év megfelelő időszakához viszo­nyítva az ipari termelés volu­­menje 8,2 százalékkal növeke­dett. Ez nem rossz eredmény”. Feladatok a mezőgazdaságban Sikeresen fejezik be a me­zőgazdasági évet a falu dol­gozói is. Amióta az országban földművelés van, ekkora ter­mést még nem takarítottak be gabonafélékből. A gyapotter­més is nagyobb lesz, mint bár­mikor volt. A múlt évinél jó­val több burgonya, zöldségféle, gyümölcs, tea és más termény termett Berlinben találkoznak­­ a Varsói Szerződés országainak vezetői A külpolitikai helyzet A VARSÓI SZERZŐDÉSHEZ tartozó államok párt- és állami vezetői tanácskozásra ülnek össze a héten Berlinben. Hírügy­nökségi tudósítók általában megegyeznek abban, hogy a meg­beszélés egyik központi kérdésköre Európa biztonsága, s ezen belül a szocialista országok és az NSZK viszonya lesz. Így véli például az AFP francia hírügynökség is. Nyilván összefügg a berlini találkozóval, hogy elhalasztották Kirschlá­­ger osztrák külügyminiszter e hétre esedékes varsói útját. Nyugat-Németországhoz fűződő kapcsolatokról beszélt Jere­vánban Brezsnyev, a szovjet KP főtitkára és újólag állást foglalt amellett, hogy a Szovjetunió normális együttműkö­dést akar minden téren a szövetségi köztársasággal. Ide kap­csolódik az a hír, hogy Moszkvában tárgyalásokat kezdett illetékes szovjet szakágazati vezetőkkel a suttgarti Daimler- Benz (Mercedes) autógyár küldöttsége a szovjet—nyugatnémet kooperációról. Brezsnyev említett jereváni beszédében utalt a nyugat-berlini rendezésre is, amely a jelek szerint pillanat­nyilag az európai diplomácia egyik kulcskérdése. Az SZKP főtitkára szerint mind a nyugat-berlini lakosság érdekeit, mind az NDK álláspontját figyelembe kell venni a rendezés­nél. A bonni kormány helyettes szóvivője e kitétel kettős jellegét húzta alá, miközben elutasítóan nyilatkozott Abra­­szimov berlini szovjet nagykövet múlt heti előterjesztéséről. Erre válaszolt egyébként a három nyugati hatalom is, s a választ a TASZSZ nem kielégítőnek minősítette. Nyugati hír­­ügynökségek jelentették, hogy szombaton és vasárnap meg­szigorították az ellenőrzést a Nyugat-Berlinbe vezető autó­úton. A nyugat-berlini Szociáldemokrata Párt kongresszusán támadták emiatt az NDK-t, ám ezzel egyidejűen fenntartották a nyugat-berlini rendezés lehetőségét. Schütz kormányzó pol­gármester feltételeket sorolt fel, közöttük annak elismerését, hogy Nyugat-Berlint és a szövetségi köztársaságot szoros poli­tikai, gazdasági szálak fűzik össze. Viszont Kiesinger, a CDU­­CSU parlamenti frakciójának nyugat-berlini ülése után hatá­rozottan állást foglalt amellett, hogy pártja Nyugat-Berlinben akar tanácskozni. A berlini rendezés körül kicsúcsosodó ellent­mondások az eddiginél is erőteljesebben jutottak kifejezésre Scheel külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában, a­melyben a bonni külpolitika vezetője nemcsak a szovjet—nyugatnémet, hanem a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálását is a kielégítő rendezéshez kötötte. A kormányszóvivők ezt minden­esetre úgy magyarázták — az MTI bonni tudósítója szerint —, hogy Scheel nem akart „jogi feltételt” szabni, csupán az összefüggéseket hangsúlyozta. A jövő hétre várják Varsóba Brandt kancellárt, aki a lengyel—nyugatnémet szerződést alá fogja írni, s hírek szerint a nyugatnémet közélet több kép­viselője elkíséri a kancellárt a lengyel fővárosba. Az ellenzék magatartása itt is nyilvánvaló, a kereszténydemokraták — Brandt felszólítása ellenére — sem hajlandók képviseltetni magukat a varsói aláírási aktuson. A varsói Trybuna Ludu a lezárult lengyel—francia eszmecseréket európai keretbe állítja be, s azt írja, hogy ez nagy jelentőségű esemény a kelet- és nyugat-európai országok kapcsolataiban. Az európai biztonság problémaköréről írt cikket a Pravda, s idézte Brezsnyev jereváni beszédét, amelyben a szovjet párt főtit­kára azt mondotta, hogy egy ilyen értekezlet megtartása mind időszerűbbé válik. A tanácskozást azonban az óceánon túli erők iparkodnak elodázni. Ilyen helyzetben fokozott jelen­tőséget tulajdoníthatunk a Varsói Szerződés tagállamai ber­lini tanácskozásának. . 4­1 A M­unkatársunk brüsszeli telefonjelentése NATO-hét a belga fővárosban Diplomácia helyett stratégia az előtérben Brüsszel, november 30. Hivatalosan szerdán kezdő­dik a belga fővárosban a NA­TO idei második miniszteri ér­tekezlete. A tanácskozáson a külügy- és hadügyminiszterek képviselik kormányukat; ta­vasszal Rómában az atlanti miniszteri konferencia haloga­tó választ adott a Varsói Szer­ződés európai biztonsági ja­vaslatára Az előjelek szerint most sem lesz ez másként, sőt a nemzetközi életben azóta több esemény inkább az álta­lános megmerevedésre mutat, semmint a közeledésre. Ez a hangulat, már most érezhető Brüsszelben, noha a NATO r miniszteri tanácsülésé­re az akkreditált tudósítóknak még csak kis része érkezett meg. A belga főváros központ­jától meglehetősen távol eső Evere-ben, a NATO főhadi­szállásán még nem is készült el teljesen a sajtóközpont, hét­főn még munkások dolgoztak az újságírói munkahelyeken , akik körülnéztek, hol és mi­lyen körülményeik között ír­hatják majd meg tudósításai­kat, sietve távoztak, holott a NATO-hét eseménysorozata már kedden megkezdődik. Akkor ül össze az Atlanti Szövetség úgynevezett európai csoportja, hogy összehangolja álláspontját a plenáris tanács­kozások előtt. A téma — és ez is inkább a politikai frontok megmerevedésére utal — a ka­tonai kiadások növelése. Alap­jában pénzügyi kérdésről van szó, a gyakorlatban viszont ez a fegyverkezet fokozását jelenti, miközben az európai biztonsági értekezlet összehí­vásának idejéről kellene dön­teni. A hírek szerint az ango­loktól olyan indítvány várható, hogy a NATO összességében, tehát minden egyes tagállam külön-külön, növelje a fegy­verzetre szánt összegeket, ami ­ „Természetesen, mezőgazda­ságunk előtt még sok komoly feladat áll Meg kell szilárdí­tani az elért eredményeket, tartóssá és növekvő tendenciá­júvá kell tennünk a növény­­termelés és az állattenyésztés fejlődését. Ezáltal jobban el tudjuk látni a lakosságot is, ki tudjuk küszöbölni az itt-ott előforduló fogyatékosságokat, rendszertelenségeket, mint pél­dául a húsellátásban. A párt és a kormány állandóan figye­lemmel kíséri ezt a feladatot. A gyökeres megoldás módját világosan meghatározta az SZKP Központi Bizottságának idei júliusi plénuma. Az idei mezőgazdasági év sikerült lé­pés ezen az úton” — jegyezte meg Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kitért né­hány nemzetközi kérdésre is, jellemezte a szovjet külpoli­tika lényegét: „Külpolitikánk lényege a szocializmus érde­keinek védelme, a népek fel­szabadító harcának támogatá­sa, az államok közötti békés együttélés elvének következe­tes védelmezése, a béke és a népek közötti barátság szilár­dítása.” „A szabadságszerető anti­­imperialista erők egységes fel­lépése az agresszió visszaveré­sében — a legjobb kijózanító eszköz az imperialista­ orszá­gokban található túlságosan is kalandortermészetű és forró fejek számára, az újabb loká­lis háború kirobbantásának megakadályozására, annak megelőzésére, hogy ezek a há­borúk az egész emberiséget fenyegető háborús veszéllyé fajuljanak. Az élet meggyő­zően bizonyítja ezt.” — A Szovjetunió és más szocialista ország támogatása mellett a harcoló vietnami nép meghiúsította az amerikai ha­digépezet terveit és számítá­sait javulás Európában — A vietnami háború fel­számolásához vezető út vilá­gos: meg kell szüntetni az Egyesült Államok katonai be­avatkozását, ki kell vonni az agresszor csapatait és biztosí­tani kell a vietnami nép szá­mára, hogy maga intézhesse ügyeit. Ez a lényege a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormánya és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság javaslatainak, ame­lyeket mi teljes mértékben tá­mogatunk. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára megjegyez­te, hogy az európai kontinen­sen „észrevehető változások történnek és jogosan mondhat­juk, hogy e változások javu­lásra mutatnak.”­­ Az NSZK-ban most aktív politikai harc robbant ki az augusztus 12-én megkötött szovjet—nyugatnémet szerző­dés ratifikálásának kérdése körül. A mi álláspontunk eb­ben a kérdésben tökéletesen világos — mi normális vi­szonyt akarunk az NSZK-val. Fejleszteni kívánjuk a kölcsö­nösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatokat, együttműködést akarunk an­nak érdekében, hogy szilár­duljon az európai biztonság és az egyetemes béke, azon a jó alapon, amelyet a nemrégen aláírt szerződés szolgáltat. A budapesti kongresszus — A magyar kommunisták nemrég véget ért budapesti X. kongresszusa újabb meggyőző bizonyítéka volt a testvéri szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének és összeforrottsá­­gának, a marxizmus—leniniz­­mus győzedelmes lobogója alatt — mondotta Brezsnyev. — Az európai helyzet nor­malizálásának szempontjából komoly jelentőségű lenne né­hány, Nyugat-Berlinnel össze­függő kérdés rendezése. Erről a témáról a négy nagyhatalom , a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág képviselői jelenleg tár­gyalásokat folytatnak. Véle­ményünk szerint, teljességgel elérhető a helyzet orvoslása Nyugat-Berlinnel kapcsolat­ban. Csupán az kellene hozzá, hogy az érdekelt felek jószán­dékról tegyenek bizonyságot és olyan határozatokat dolgoz­zanak ki, amelyek kielégítenék a nyugat-berlini lakosság óha­jait és ugyanakkor számolná­nak az NDK jogos érdekeivel és szuverén jogaival — jelen­tette ki Brezsnyev. Brezsnyev megjegyezte, hogy az összeurópai tanácskozás ja­vaslatát kedvezően fogadta a legtöbb európai állam. „A ta­nácskozás összehívása egyre időszerűbb kérdés” — hang­súlyozta.

Next