Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

e Magyar Nemzet . A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ' . T­yugd­íjasok a plakátokon A fiatalok előretörése a képviselő- és tanácstagje­löltek között örvendetes je­lenség. Az ő jövőjüket épít­jük, méltányos hát, hogy számarányukhoz képest he­lyet kapjanak ott, ahol majd ezt a jövőt formálják. De ugyanolyan örvende­tesnek tartom, hogy nem fe­ledkeztek el azokról sem, akik hosszú élet tapasztala­taira tekinthetnek vissza. Áttanulmányoztam a képvi­selőjelöltek névsorát. Tizen­két nyugdíjas foglal majd helyet az országgyűlés pad­soraiban. A tanácstagok kö­zött természetesen jóval na­gyobb lesz a számuk. Egye­dül a főváros XIV. kerüle­tében huszonegyen szere­pelnek a jelöltek között. A legkülönbözőbb munkahe­lyeken ették meg kenyerük javát, van közöttük fizikai dolgozó ugyanúgy, mint mérnök, tanár, vagy egyko­ri­ tisztviselő. Az aktív munkától elbúcsúztak, de ez nem jelent passzivitást. Figyelemmel kísérik a világ folyását, kiveszik részüket a közösség erőfeszítéseiből, ezért fordult feléjük a biza­lom. Eddigi magatartásuk biztosíték arra, hogy megáll­ják majd helyüket a tör­vényt alkotók között, vagy ott,, ahol egy-egy kisebb egység, városi kerület, kö­zösség, vagy falu ügyes-ba­­jos dolgai várnak elrende­zésre. A lakosság minden réte­gét érintő problémákon túl természetesen lesznek kü­lönleges feladataik is. Saját sorsukon keresztül jól isme­rik a munkában elfáradtak örömeit és gondjait. Nyil­ván megtesznek majd man­den tőlük telhetőt, hogy az előbbieket szaporítsák, az utóbbiakat enyhítsék. A légkör, amelyben tevé­kenységüket megkezdik, kedvező. Ha csak a legutób­bi esztendő eseményeire gondolunk vissza, egész sor olyan intézkedés jut eszünk­be, amely a nyugdíjasok helyzetét valamilyen módon megjavítani igyekezett. Fel­emelték a legkisebb nyugdí­jak összegét, bevonták az öregségi gondoskodásba a magánkereskedőket és ja­nuár 1-től életbe lépett az évi 2 százalékos emelés. Megjelent az a határozat is, amelyet oly sokan vártak iz­gatottan: megszüntették azt a hátrányos megkülönbözte­tést, amely szerint öt évnél hosszabb időre megszakadt munkaviszonynál a megelő­ző esztendőket a nyugdíj megállapításnál nem vették figyelembe. Rendezték a nyugdíjas orvosok problé­máját is és lehetővé tették, hogy a nyugdíjkorhatárt be­töltött és állásáról lemondott orvos továbbra is kezelheti azokat a betegeit, akik jó tapasztalataik nyomán bi­zalommal fordulnak hozzá. Végül pedig itt kell megem­lítenünk azt a változtatást, amelynek értelmében a ko­rábbi kilencven nap helyett most már a nyugdíjasok és azok hozzátartozói is időbe­li korlátozás nélkül része­sülhetnek ingyenes kórházi, vagy más gyógyintézeti el­­látásban. Mindezeknek a lépések­nek igazi jelentőségét ab­ban a megváltozott emberi, társadalmi és erkölcsi meg-,­becsülésben látom, amely­ben ma a munkából kidől­teket részesítik. A társada­lom nem felejti el, hogy mi­lyen szerepük volt a romok eltakarításában, az új élet megalapozásában. Nem fe­lejti el és továbbra is számít tapasztalataikra, segítségük­re. A képviselőházba és a ta­nácsokba bekerülő nyugdíja­sok tehát jó kiinduló pont­ból kezdeményezhetnek, amikor majd ennek a rend­kívül nagy számú rétegnek problémáit szóvá teszik. Mert bármilyen sok irány­ban javítottak is az öregek helyzetén, van még bőven tennivaló. Ezt fejezték ki a párt X. kongresszusának irányelvei is, amelyek sze­rint „a szociálpolitikai intéz­kedések fő célja a családi jövedelmek közötti különb­ség mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak eme­lése útján.” A képviselőház őszi ülésszakán pedig a Mi­nisztertanács elnöke és a Tervhivatal elnöke egybe­hangzóan jelentette be, hogy gazdasági lehetőségeinkkel összhangban a nyugdíjasok helyzetét tovább kívánják javítani. Erre a változtatásra első­­­sorban azok várnak joggal, akik mint régi nyugdíjasok, az újabbakkal szemben hát­térbe szorultak. Bizonyára mindenekelőtt ezeknél igyekeznek majd megtalál­ni az orvoslás módját. Meg­oldásra vár az úgynevezett kettős nyugdíjak ügye is, amellyel kapcsolatban már többször felmerült a mai nyolcszáz forintos „plafon” felemelése megfelelő ösz­­szegre. Sokan várják azt az illetékes helyről már kilá­tásba helyezett rendelkezést is, amely felemeli a nyugdíj melletti kereset évi hatezer forintos összegét. Tudjuk, hogy amikor annak idején ezt a megszorítást életbe léptették,­­akkor attól lehe­tett tartani, hogy a tömegé­vel jelentkező, állást kereső fiatalok nem tudnak elhe­lyezkedni. Azóta gyökere­sen megváltozott a helyzet és a legtöbb szakmában mutatkozó nagyarányú mun­kaerőhiányt a másodállá­­súak számának ugrásszerű és nem egészséges növeke­désével tudják csak enyhí­teni. Az idős szakemberek bekapcsolása sokat javítana a helyzeten, az érdekeltek és a közösség szempontjából egyaránt. És megoldásra vár a nyugdíjasok vasúti ked­vezményének ügye is. Mindez csak néhány kira­gadott probléma azok kö­zül, amelyek még megoldás­ra várnak és amelyek egy részére a megnyugtató ren­dezést az illetékesek már keresik is. Nem vitás, hogy a helyes út megtalálásában nagy segítséget jelentenek majd a törvényhozásba és a tanácsokba most bekerülő idős nők és férfiak is, akik mindezeket a problémákat a szó legszorosabb értelmében a­ magukénak is tekinthetik. Kesmély István A közel-keleti diplomácia előterében az EAK javaslata a Szuezi-csatorna megnyitására A külpolitikai helyzet KAIRÓ ÉS WASHINGTON KAPCSOLATA került napi­rendre a közel-keleti válságban, miután egyes hírek szerint az amerikai diplomácia közvetítési kísérletbe kezdett a Szuezi­­csatorna megnyitása körül. A State Department köreiből fel­röppentették, hogy Rogers külügyminiszter a jövő hónap elején Kairóba utazna az EAK vezetőivel tárgyalni, amire a Nílus pártján hivatalos tényezők azt válaszolták: szívesen látják az amerikai diplomácia vezetőjét. Valószínűleg a Rogers-látogatás előkészítéséhez tartozik az is, hogy néhány napja Kairóban tartózkodik és tárgyal Michael Sterner, a washingtoni külügy­minisztérium egyiptomi ügyekkel foglalkozó szekciójának veze­tője. Csütörtökön Sternert fogadta Szadat köztársasági elnök. Előzetesen az amerikai külügyi funkcionárius tárgyalt Moham­­med Heikallal, az Al Ahram főszerkesztőjével, aki a UPI hír­­ügynökség megjegyzése szerint aktív tevékenységet fejt ki a nem hivatalos Kairó—Washington kapcsolatok előmozdítá­sában.­­ Ez a nagyfokú diplomáciai tevékenység ahhoz kapcsolódik, hogy Allón izraeli miniszterelnök-helyettes elvitte Washing­tonba kormányának elképzeléseit a Szuezi-csatorna megnyitá­sára. Korábban olyan híreket terjesztettek, hogy ezt a Tel Aviv-i nézetet Washington magáévá tette, és ekörül közvetíte­nek az amerikai diplomaták Kairóban. A UPI legfrissebb érte­sülései szerint ez nem felel meg teljesen a valóságnak, mert a State Department maga sem osztja teljes mértékben Golda Meir kormányának elképzeléseit. Egyébként az ügy fontossága miatt a csütörtöki Al Ahram visszatért a Szuezi-csatorna megnyitásáról előterjesztett feb­­rurári egyiptomi javaslatokra (akkor Szadat elnök foglalta ösz­­sze hat pontban kormányának álláspontját), hogy kimutassa: az EAK és Izrael fölfogását ég és föld választja el egymástól. Az eltérésnek az a lényege, hogy amíg Kairó ragaszkodik a Bizton­sági Tanács határozatának teljes végrehajtásához, és csupán ennek részeként, mintegy első lépésként tekinti a Szuezi-csa­torna megnyitását, addig Izrael ezzel a részleges megoldással akarja helyettesíteni a teljes rendezést, így szeretné állandósí­tani a megszállást. Amennyiben az Egyesült Államok akár csak részlegesen is, de egyetért az izraeli állásponttal, nehéz elkép­zelni, hogy mire juthat a jövő hónap elején Kairóban Rogers külügyminiszter. A Távol-Kelet hívei ugyancsak ellentmondásokról tanúskod­nak. Nem hatott meglepetésként az előzmények ismeretében, mégis a pillanatnyi helyzetet fejezi ki az a nyilatkozat, ame­lyet a párizsi Vietnam-értekezlet állapotáról adott Xuan Thuy, a VDK delegációvezetője a Pravdának. Az államminiszter azt hangsúlyozta, hogy a párizsi tárgyalások zsákutcában vannak, és ezért teljes egészében az Egyesült Államok vezetőit terheli a felelősség. A konferencia csütörtöki ülésén mind a VDK, mind a DIFK küldöttségvezetője nagyra értékelte az amerikai békeharcosok jelenlegi mozgalmát a washingtoni kormány indokínai agressziója ellen. A másik távol-keleti vonatkozású hír Peking és Washington érdekesen alakuló viszonyára vonatkozik. A Washington Post szerint Nixon elnök és A finész­ alelnök között nézeteltérések mutatkoznak a kínai ügyek kezelésében. A lap értesüléseiből az tűnik ki, mintha a különben is szélsőséges Agnew a Csarig Kaj-sek lobby ügyvédjéül csapott volna föl, és neheztelne az elnök „pingpong-diplomáciájáért”. Bush, az új amerikai ENSZ- megbízott úgy nyilatkozott, hogy a Fehér Ház asztalán külön­böző elképzelések fekszenek Kína világszervezeti részvételének megoldásáról A Kairó m­niszt kifejti nincit (frrr) Rogers t szívesen látják az egyiptomi fővárosban, közölték hivatalos helyen A Reuter hírszolgálati iro­da kairói értesülése szerint egyiptomi hivatalos személyi­ségek j­óváhagyóan fogadták azokat a Washingtonból érke­zett híreket, amelyek értel­mében William Rogers ame­rikai külügyminiszter a jövő hónap elején esetleg Kairóba látogat, hogy a közel-keleti válságról tárgyaljon. „Rogerset­ szívesen fogadjuk Kairóban a neki tetsző idő­pontban” — idézi a hírügy­nökség az egyiptomi hivata­los személyek egyikének ki­jelentését. Jól tájékozott kairói forrá­sok mindazonáltal azt is hangsúlyozták, hogy egy ilyen magas szintű látogatás sikere attól függ, milyen mértékben hajlandó az Egyesült Államok befolyá­solni Izraelt a megszállt arab területekről való kivonulásra. Az EAK határozottan visz­­szautasítja a Szuezi-csatorna megnyitása és­ a részleges csapatkivonás körüli mester­kedéseket — szögezte le a csütörtöki Al Ahram azokra az ellentmondó hírekre rea­gálva, amelyek szerint Allón izraeli miniszterelnök-helyet­tes washingtoni tárgyalásain előterjesztette a részleges ki­ürítés feltételeit. Kairó el­veti az izraeli feltételeket, és elvet minden olyan ellenja­vaslatot, amely nem a meg­szállt arab területek teljes ki­ürítéséből indul ki. Az EAK következetesen ragaszkodik ahhoz a hatpon­tos nyilatkozathoz, amelyben Szadat elnök április 2-án rész­letesen kifejtette rendezési koncepcióját. Az Al Ahram újból ismertette a nyilatko­zat szövegét, amely határo­zottan­ leszögezi, hogy nem lehetséges béke mindaddig, amíg Izrael arab területeket tart megszállta­­­s nem mond le expanziós szándékairól. Továbbra is érvényben van az a február 4-i kezdeményeé zés, amely szerint az izraeli csapatok részleges kivonása fejében az EAK hajlandó lenne megnyitni a Szuezi-csa­­tornát és hozzájárulna a tűz­szünet meghatározott időtar­tamú meghosszabbításához, s ezalatt Jarring kidolgozhatná az átfogó rendezés menet­rendjét. Az EAK ugyanakkor feltételül szabja, hogy a rész­leges izraeli csapatkivonást követően az egyiptomi fegy­veres erők átkelnének a csa­torna keleti partjára. Az EAK abba is belemenne, hogy a Sinai-félszigeten ütköző övezetet hozzanak létre az egyiptomi és az izraeli erők között. Egyiptom ismételten és kategorikusan leszögezi azonban, hogy a részleges ki­ürítés nem jelenthet sem részleges, sem elkülönített megoldást, hanem csupán ré­sze és első lépése a Bizton­sági Tanács határozatán ala­puló általános közel-keleti rendezésnek. Az EAK elutasítja a Sinai­­félsziget" demilitarizálását és senkivel, semmilyen formá­ban nem hajlandó tárgyalni Izrael Sharm el-Sejk-i jelen­létéről. A Washingtonban előter­jesztett izraeli feltételek sze­rint a részleges kiürítést Jar­ring közreműködése nélkül hajtanák végre, véget vetné­nek a hadi állapotnak és az egyiptomi erők nem kelnének át a csatorna keleti partjára. Ezek a feltételek összeegyez­tethetetlenek az április 2-i nyilatkozattal és elfogadhatat­lanok Egyiptom számára. Xuan Thny nyilatkozata Zsákutcában a párizsi Vietnam-érte­kezlet wjramésehad­i­űvelete Laoszban A Niaoit-kormányt terheli a teljes felelősség azért, hogy a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet zsákutcába jutott — jelentette ki a Pravda párizsi tudósítójának adott interjújá­ban Xuan Thuy, a VJ­K Párizsban tárgyaló küldöttsé­gének vezetője.­­ Miután az úgynevezett „vietnamizálási” politika meg­valósítása nem sikerült, az amerikai vezetés tavaly ápri­lisban jelentős erőket vetett be a Kambodzsa elleni támadás­hoz. Ez az akció kudarcba ful­ladt. Idén februárban a Nixon­­kormány az agressziót kiter­jesztette Laoszra is. A vereség itt még súlyosabbnak bizo­nyult. Ennek ellenére Wa­shington továbbra sem hajlan­dó érdemi tárgyalásokat foly­tatni Párizsban, ehelyett kife­jezetten a katonai győzelemre törekszik. A párizsi vietnami tárgyalá­sok csütörtöki 110. ülésén a VDK­­és a DIFK küldöttségé­nek vezetője elismeréssel nyi­latkozott az amerikai háború­ellenes tüntetésekről és hang­súlyozta, hogy a tüntetőket az amerikai lakosság tömegei tá­mogatják. Egy hét óta a nyugati hír­­ügynökségek saigoni források­ra hivatkozva rendszeresen kö­zölnek híreket a „Lám Són 720” dél-vietnami—amerikai katonai akcióról — írta a Nhan Dán című hanoi lap. A UPI szerint ez az újabb Laosz el­leni akció április 14-én kezdő­dött A saigoni kormánysajtó szerint az új akcióban tízezer dél-vietnami katona vesz részt, s amerikai tüzérségi és légi tá­mogatást kap. A Nhan Dán csütörtöki szá­m­ának cikke a „Lám Són 120" hadműveletet kitalált propa­ganda akciónak nevezte, olyan­nak, amely befejeződött, még mielőtt elkezdődött volna. A „Lám Són 720” sohasem volt akció körül felvett propa­ganda kampány — írta a lap — a pszichológiai háború ré­sze, amellyel a saigoni rezsim el akarja kendőzni a Dél- Laoszban nemrégen elszenve­dett vereségeket Walter Mondale amerikai demokrata párti szenátor a szenátus külügyi bizottságában bejelentette, lehetséges, hogy az Egyesült Államok provoká­ciós hadgyakorlatot tartott a VDK partjai előtt az év elején abban az időszakban, amikor a saigoni vezetők azzal fenye­gettek, hogy inváziót indítanak a VDK ellen. Mondale két le­vélnek a másolatát mutatta be a külügyi bizottságban, ame­lyeket egy amerikai tiszt inté­zett egy barátjához. A levelek szerint az a hajó, amelyen a tiszt tartózkodott, részt vett az idén februárban és márciusban megtartott gyakorlatokban, amelyeket a levél egy lehetsé­ges támadás próbájának minő­sített A szenátor azt mondotta, nincs módjában megerősíteni a levélben foglaltak valódiságát, de ha a beszámoló igaz, az a gyakorlat, amelyet a levél leír, baljóslatú fejlemény. Lan Nol, Kambodzsa két nappal ezelőtt lemondott mi­niszterelnöke elfogadta Cheng Ileng államfő megbízását egy új kormány megalakítására — közlik a hírügynökségek Phnom Penh-i diplomáciai kö­rökből szerzett értesülés alap­ján. Kitü­ntetésik ha­jóit asznál­­okban „Veteránháború” Washingtonban a békehadművelet keretében Köves Tibor, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: Szerdán a késő éjszakai órá­kig egész Amerika a vietnami háború ellen tüntető veterá­nok és a­­Vixon-kormány erő­próbájának drámai fejlemé­nyeit figyelte. A rádió- és a tévéállomások félóránként ad­tak helyszíni tudósításokat a Mail-ról, az amerikai főváros kormányzati negyedének köz­pontján végighúzódó parköve­­zetből ahol az öeszéd részéből a fővárosba érkezett veteránküldöttségek a szabad ég alatt ütötték fel szállásukat a hétfőn kezdődött egyhetes, „korlátozott washingtoni be­hatolásuk” idejére. A szakadozott, kifakult, te­repszínű egyenruhájukat és vietnami háborús kitüntetései­ket viselő veteránokat, Warren E. Surger, az USA legfelső bí­­róságának elnöke rendeletileg utasította, hogy szerdán dél-u után 430 deáig áá' izzanak a

Next