Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

% törvényjavaslattal, amelyet Mansfield kedden terjesztett be a szenátusban. Mansfield emlékeztetett rá, hogy már több mint egy évti­zede szorgalmazza a NATO amerikai kontingensének csök­kentését és a szovjet—ameri­kai tárgyalásokat ez ügyben, de a kormány mindeddig nem mutatott különösebb érdeklő­dést sem az egyoldalú, se a tárgyalások útján megvalósí­tandó kölcsönös létszámcsök­kentés iránt A Nixon-kormánynak arra az érvelésére válaszolva, hogy az „egyoldalú” csapatlétszám­csökkentés — éppen most, amikor Brezsnyev tárgyaláso­kat javasol — „aláásná az USA alkudozási pozícióját”. Mansfield szenátor a Christian Science Monitor szombati szá­mában rámutat: „A katonai erők csökkentése semmikép­pen sem hátráltatná a békés tárgyalásokat a Szovjetunióval a nemzetközi feszültség továb­bi csökkentéséről.” Amerikai politikai és sajtó- csörökben meglehetősen sokan osztják Mansfield szenátor megalapozottnak tűnő gyanak­vását a Nixon-kormány indí­tékait illetően. Frankel, a New York Times washingtoni iro­dájának vezetője szombati elemzésében rámutat, hogy Nixon elnök, alá mindenáron vereséget a­kar mérni a Mans­­field-javaslatra, most megpró­bál „taktikai előnyt” kicsiholni Brezsnyev tárgyalási felhívá­sából, holott a szovjet vezető lényegében azt húzta alá új nyomatékkal, amit az európai biztonság átfogó problémáiról szólva már az SZKP XXIV. kongresszusán is hangsúlyo­zott. Frankel szerint a Fehér Ház­ban nem minden aggodalom nélkül mérlegelik azt, hogy a szovjet vezető tárgyalási fel­hívása „csupán rövid, lélegzetű előnyt" kínál az elnöknek a Mansfield-javaslattal szembe­ni mozgósításban, de hosszabb távon „a tárgyalási folyamat kezelése nehezebbnek bizo­nyulhat a Nixon-kormány szá­mára, mint a Mansfield-javas­lat elreteszelése”. Moro július elején Moszkvába utazik Rómából jelenti az MTI. Az olasz fővárosban szombaton félhivatalosan bejelentették, hogy Aldo Moro külügymi­niszter elfogadta Andrej Gro­­miko szovjet külügyminiszter meghívását és július első nap­jaiban hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. A két kormány közötti meg­állapodás értelmében Moro látogatása július 5-e és 8-a kö­zött esedékes, azonban az ez­zel kapcsolatos hivatalos be­jelentés néhány technikai probléma végleges tisztázásáig várat magára. Kreiskyt Münchenből jelenti az UP1: Brúnó Kreisky osztrák kancel­lár síkraszállt mindkét német állam felvételéért az ENSZ- be. Kreisky az SPD münche­ni tagozatának pénteki gyűlé­sén kijelentette: „Azon a vé­leményen vagyok, hogy vala­mennyi megosztott országot fel kell venni az ENSZ-be, s a megosztott részeket külön-kü­­lön elismerni az ENSZ tagor­szágaiként” „Képtelenségnek tartom — mondta az osztrák kancellár —, hogy Európa és Ázsia legnagyobb népe, a né­met, illetve a kínai nem ren­delkezik képviselettel a világ­­szervezetben.” Valamennyi megosztott országot fel kell venni az EN­SZ-be Indiai jegyzék Pakisztánnak Indira Gandhi fölkeresi a menekülttáborokat é*‘ — l r—• (t h é: * *0 C­Új-Delhiből, jelenti a Reuter. Szombaton újabb jegyzéket­ adtak át Új-Delhiben a pa­kisztáni főmegbízottnak (nagy­követnek). Ebben India köve­telte, hogy a pakisztáni had­sereg hagyjon fel terrorkam­pányával a menekültekkel szemben. A jegyzék leszögezi: India fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést kérjen Pa­kisztántól azokért az anyagi és egyéb fajtájú terhekért, amelyeket a Kelet-Pakisztán­­ból érkező menekültek ellátá­sa jelent számára. India „példátlan nagyságú emberi problémának” nevezte azt a körülményt, hogy a pakisz­tániak „szántszándékkal ki­űznek” embertömegeket az országból,, A .roépekastély szá­­­mát a jegyzék kétmillióban jelölte meg. A Reuter a jegyzékből ki­emeli annak megállapítását, hogy a menekültek a határ­övezet viszonylag kis körzeté­ből, az indiai határtól számít­­ott 80 kilométeres sávból ér­keztek. Indira Gandhi asszony, in­diai miniszterelnök, szomba­ton szemleutat kezdett, amely­nek során látogatást tesz a nyugat-bengáliai és az assa­­mi menekülttáborokban. A pakisztáni rádió szomba­ton jelentette, hogy a kelet­pakisztáni Syb­et környékén a teaültetvényeken folytatódott a munka, és a terméskilátások „jobbak a tavalyiaknál”. Nyilatkozat a lemondás okairól Möller nem akart az „infláció minisztere” lenni Bonnból jelenti az AFP. „Jó egészségnek örvendek” — kö­zölte Alex Möller, az NSZK néhány nappal ezelőtt lemon­dott pénzügyminisztere a ham­burgi Die Weltnek adott nyi­latkozatában, amelyet a lap szombati számában tettek köz­zé. Lemondásának okairól Möl­ler mindössze annyit mon­dott, hogy Willy Brandt kan­cellárhoz intézett levelében bőséges magyarázatot adott azokra. „Becsületbeli megál­lapodást kötöttünk arról, hogy Brandt kancellár mostanában nem hozza nyilvánosságra a levélt tartalmát. Ha azonban Brandt úgy dönt, hogy mégis publikálja azt, részemről en­nek nincs semmi akadálya” — fűzte hozzá. Möller nyilatkozatában min­denesetre megállapította, le­mondásának egyik alapvető oka, hogy nem akart az „inf­láció miniszterévé” válni. A volt pénzügyminiszter a kormánykoalíció által követett gazdasági stabilizációs politika mellett szállt síkra, s kijelen­tette: feltétel nélkül támogatja a kabinetnek a gazdasági egyensúly megteremtésére vo­natkozó programját. Möller végül így nyilatkozott: „Elér­kezett a pillanat, hogy a pénz­ügyminisztérium élén valaki más próbáljon szerencsét.” A t­áli­bü­ntetések nyomán csatatérré változott Venezuela fővárosa Caracasból jelenti a Reuter és az AIFP. Venezuela főváro­sa pénteken délután valóságos csatatérré változott, amikor több ezer diák tüntetett a rendőrterror áldozatául esett egyik társuk halála miatt. A pénteki összetűzésben egy el­tévedt lövedék ismét halált okozott: egy véletlenül arra járó 17 éves lány az áldozat. Caracasban hat hete kez­dődtek a diáktüntetések, ame­lyeken oktatásügyi reformot, a tavaly október óta bezárt caracasi egyetem újramegnyi­­tását és Hectoro Hernandez Carabano közoktatásügyi mi­niszter leváltását­ követelték. A fiatalok pénteken felgyúj­tottak sok gépkocsit és kőzá­porral fogadták az ellenük ki­vezényelt rendőröket. A vá­ros több negyed­ben bezártak az üzletek és a hivatalok. Mi­re a rend helyreállt, 32 se­besültet szállítottak kórházba és több mint 350 diákot letar­tóztattak. A fővárosban riadókészült­ségbe helyezték a katonaságot, hogy a zavargások elhúzódá­sa esetén legközelebb azt is bevethessék. k Ellenzé­ki képviselő szeri­nt udarcot vallott a „diplomáciai misszió” Saigonból jelenti a VPJ. A háromhetes külföldi útjáról hazaérkezett Tran Van Lám délvietnami külügyminiszter szombaton Saigonban kijelen­tette: kormánya egyetért az 570 beteg és rokkant fogoly június 4-re kitűzött átadásá­val. A UPI Saigon első hivata­los reagálásának tekinti e nyilatkozatot a VNA­ hírügy­­nökség pénteki közleményére. Duong Van Ba dél-vietna­mi ellenzéki képviselő a Tia Sang című saigoni lap szom­bati vezércikkében azt írta: Tran Van Lám párizsi és va­tikáni „diplomáciai missziója” kudarcot vallott. „Akkor, amikor testet ölt­­hetne egy békés megoldás­. Lám külügyminiszter arra ka­pott megbízást, hogy kérje fel Franciaországot és a Va­tikánt saigoni diplomáciai képviselete színvonalának emelésére, s ezzel nyilvánosan ismerje el a saigoni rezsim legális és alkotmányos jellegét — írta az ellenzéki képviselő. E lépés elsőrendű célja a re­zsim konszolidálása volt Má­sodik célja a választási pro­paganda elősegítésére irányult. Ha ugyanis Lám a Vatikánnal diplomáciai sikert ért volna el, akkor Thieu elnök számítha­tott volna a vietnami katoli­kus körök szavazatára.­­ A Vatikán azonban el­utasító magatartást tanúsított, mert a jelenlegi konfliktust olyan problémának tekinti, amelyet Dél- és Észak-Viet­­namnak egymással kell ren­deznie. A Vatikánnak nem célja, hogy kiirtsa a kommu­nistákat, hanem arra törek­szik, hogy a békés egymás mellett élés érdekében nor­mális kapcsolatok jöjjenek létre a két ország között. „ A Vatikán magatartása jó lecke volt a háborús párti ve­zetőknek, akik még mindig katonai győzelmet forgatnak agyukban...” írta vezércikk­kében Duong Van Pa dél­vietnami ellenzéki képviselő. Amerikai utászok a „Kacsacsőrben'’ Saigonból jelenti a UPI. Amerikai utász alakulatok nyomultak be a kambodzsai „Kacsacsőr”-be, hogy rendbe hozzák a Saigonból Phnom Penh felé vezető országutat. Védelmükre 5000 saigoni kor­mánykatonát vezényeltek ki. Madar Nemzet Thaiföld érintkezésbe lépett Kínával Bangkoknak nincs ínyére az indokínai háború Bangkokból jelenti a Reu­ter. Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter pénteki sajtó­­értekezletén bejelentette: or­szága a Kínai Népköztáraság­hoz való közeledésen munkál­kodik és csak „ímmel-ámmal” harcol Dél-Vietnamban. Mint mondotta, Thaiföld egy „harmadik ország” közvetíté­sével érintkezésbe lépett Kíná­val és máris haladást értek el. A thaiföldi népnek békére és nem háborúra van szüksége­­— hangoztatta a bangkoki kül­ügyminiszter. Thaiföldet kény­szerítették arra, hogy csapato­kat küldjön Dél-Vietnamba és az indokínai háborúban nyújt­son segítséget Kambodzsának és Laosznak. A thaiföldi kor­mánynak valójában mindez nem volt ínyére. Thanat Khoman azt mon­dotta, hogy országának a Kí­nai Népköztársaság irányában tett tapogatózó lépéseit Thai­föld SEATO-beli szövetségesei is támogatják. Végül közölte: országa azzal igyekszik előse­gíteni a kínai—thaiföldi köze­ledést, hogy utasította az ösz­­szes belföldi rádióállomásokat, szüntessék be a Kínai Népköz­­társaság elleni propagandát. Amerikai szenátor a Kubához fűződő kapcsolatok normalizálását sürgeti Minneapolisból , jelenti­­az AP. -Az Egyesült Államoknak kísérletet, kellene tennie a­ Ku­bához fűződő kapcsolatai nor­malizálására — jelentette ki szombaton Harold Hughes de­mokratapárti szenátor, pártjá­nak minneapolisi gyűlésért. . A szenátor szerint­ jelenleg már semmi sem igazolja a Ku­bával szemben folytatott eddi­gi politikát. Első térésként ja­vasolta, hogy könnyítsenek a Kuba elleni gazdasági embar­gón és az Egyesült Államok fogadja el a repülőgéprablók kiadatásával "kapcsolatos tár­gyalásokra tett kubai­ javasla­tot Bővítik a lengyel-amerikai tudományos-műszaki együttműködést Varsóból jelenti, az MTI. A közelmúltban lengyel küldött­ség tartózkodott kéthetes egyesült államokbeli látogatá­son Jan Kaczmarek professzor, az Állami Tudományos­ Mű­szaki Bizottság elnöke vezeté­sével. A professzor sajtónyi­latkozatában most elmondotta, hogy a látogatás eredménye­ként a két ország tudományos­műszaki együttműködését a mezőgazdaság és az egészség­ügy területén kívül sikerült a közlekedés és szállítás, az em­beri környezet, bányászat, la­kásépítészet, vegyészet, kohá­szat és gazdaságirányítás több kérdéscsoportjára is kiterjesz­teni. A külpolitika hírei (> (Tbiliszi, TASZSZ) Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szombaton vissza­utazott Moszkvába Tbilisziből, ahol részt vett a szovjet ha­talom grúziai megteremtésé­nek és a Grúz KP megalakí­tásának 50. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken.­­ (Szófia, BTA) Bulgáriá­ban ma népszavazást rendez­nek az új köztársasági alkot­mányról.­­­ (Varsó, MTI) Willmann lengyel külügyminiszter-he­lyettes és Stoltenberg norvég külügyi államtitkár tárgyalá­sokat folytatott az európai biztonságról és a kétoldalú kapcsolatokról. Õ (Djakarta, Reuter) Való­színűleg későbbi időpontra ha­lasztják Malik indonéz kül­ügyminiszter európai körútját. A külügyminiszter eredetileg hétfőn indult volna bulgáriai, csehszlovákiai, lengyelországi, romániai és jugoszláviai láto­gatására, hogy Indonézia adós­ságairól tanácskozzék az em­lített államokban.­­ (Washington, DPA) 1971 első három hónapjában az Egyesült Államok társadalmi összterméke a tervezettnél na­gyobb arányban növekedett. A növekedés az elmúlt esz­tendő utolsó negyedéhez ké­pest évi átlagra számítva 30,73 milliárd dollárnak felel meg. 0 (Berlin, MTI) A NSZEP VIII. kongresszusát küldött­­gyűlések előzik meg, Erich Honecker, a KB első titkára Karl-Marx-Stadtba, Stoph miniszterelnök Drezdába lá­togatott. 0 (Peking, Új Kína) Fenske miniszterhelyettes vezetésével Pekingbe érkezett az NDK kereskedelmi kormányküldött­sége.­­ (Bukarest MTI) A szom­bati román lapok közölték azt az interjút, amelyet Ceau­­sescu, a román Államtanács elnöke adott a napokban a nyugatnémet televíziónak. Az interjú összefügg Heinemann köztársasági elnök holnap kezdődő hivatalos romániai látogatásával. 0 (Washington, AP) Calley hadnagy ideiglenes szabadláb­ra helyezési kérelmét elutasí­totta az amerikai hadsereg. A hadnagy jelenleg „könnyített házi őrizetben” van. 0 (Bagdad, AFP) A Bag­dadban tanuló marokkói diá­kok egy csoportja elfoglalta Marokkó bagdadi nagykövet­ségének épületét. A diákok az akcióval amiatt tiltakoznak, hogy Marokkóban több társu­kat bíróság elé állították.­­ (Buenos Aires, AP) Hét ezredest nyugdíjaztak. Az in­tézkedést Lamissé argentin el­nök, a hadsereg főparancs­noka rendelte el .Vasárnap, 1971. május 16. Gordon Le­hoffer londoni levele A szakszervezetek készülnek a harcra Május elsején, Londonban a szakszervezetek kinyilvání­tották­ leghatározottabb tilta­kozásukat a konzervatív kor­mány szakszervezet-ellenes törvénye miatt. Ez a törvény a munkások jogait olyan mér­tékben korlátozza, mint ami­lyenre a múlt század eleje, a hírhedt „egyesülést tiltó” ren­delkezések óta nem volt példa. A munkások nemzetközi szo­lidaritási napján tartott tilta­kozó megmozdulások azonban nem hivatalos jellegűek vol­tak. A hivatalos májusi ün­nepségre másodikén került sor, amely azonban nem a munkástömegek akciója, ha­nem egy zárt ajtók mögött rendezett gyűlés volt. Ez a sajnálatos tény következik a brit munkásosztály bizonyos megosztottságából, amely két­ségtelenül gyengíti az akció­egységet ezekben a sorsdöntő órákban. A konzervatív kabi­net ugyanis a szakszervezetek tevékenységét korlátozó tör­vénnyel igen nagy hatalommal ruházza fel magát, s ezt a ha­talmat igyekszik a szakszerve­zeti mozgalom megosztására kihasználni. A törvényből kö­vetkező megtorló szankciókkal fenyegeti a munkásvezetősége­ket, s így törekszik elszigetel­ni a haladó irányvonalat. A kormány nyilvánvalóan abban bízik, hogy támaszkodhat azokra a szövetségeseire, akik korábban is hajlandók voltak a munkáltatók elleni harcot háttérbe helyezni a trade unionok baloldali szárnyának meggyengítése érdekében. A kormány most úgy csoportosít, hogy összefogni és támogatni igyekszik azokat a szakszerve­zeteket, amelyek hajlandók alávetni magukat az új tör­vény rendelkezéseinek és ké­szek „bejegyeztetni” magukat a hivatalos listára. Az alternatíva világos. Amennyiben egy szakszerve­zet feliratkozik a listára, a kormány kész bizonyos ked­vezményeket nyújtani számá­ra, így megadja a sztrájkjogot is, bár bizonyos korlátozások­kal, illetve jelentősebb jogkört és anyagi hozzájárulást bizto­sít a szakszervezeti alapnak. A bejegyzett vezetőség termé­szetesen felelős a kormány előtt. A kommentátor nem tudja elkerülni, hogy azonnal Mussolini Dáliájának a korpo­rációs szakszervezeteire gon­doljon, amelyért, úgy tűnik, nemcsak az akkori brit kon­zervatívok, hanem a jelenlegi kormány is „lelkesedik”. Hi­szen, ha egy szakszervezet nem hajlandó bejegyeztetni magát, elveszti valamennyi le­gális jogát, nem kap adóked­vezményt, és ha a sztrájk meghirdetése mellett dönt, a vezetőséget az új ipari bíróság elé citálják, mégha szavakban megbékítési célokkal is. A Brit Szakszervezeti Szö­vetség (TUC) központi tanácsa azt javasolta a szervezeteknek, hogy tagadják meg a bejegy­zési kötelezettséget, és ezt a szakszervezeti végrehajtó szerv is támogatta. Ugyanakkor né­hány szervezet, így a tanárok, az állami hivatalok alkalma­zottai, valamint a jobboldali vezetésű trade unionok eluta­sították a központi tanács ja­vaslatát. A konzervatív kabi­net szóvivői nem is tagadták elégedetlenségüket, hangoztat­va, hogy egy év elteltével megtörik a bejegyzés ellenzői­nek erejét. A május elsejei megmozdu­lás szervezői éppen ezért a megosztottság veszélyére hív­ták fel a figyelmet. Úgy tűnik, hogy a helyzet lényegét nem értette meg valamennyi szak­­szervezet. Ez részben annak következménye, hogy a propa­gandagépezet — a Morning Star kivételével, amelynek példányszáma viszonylag el­enyésző a polgári sajtóhoz ké­pest — rendkívül kedvezően tálalja az új szakszervezet­ellenes törvényt. A rádió, a televízió és mind a munkás­párti, mind a konzervatív párti sajtóorgánumok szerint ez volt­ az egyedüli megoldás a nem hivatalos, „vadsztráj­kok” megszüntetésére, amelyek súlyosan érintették az amúgy is gondokkal küszködő brit gazdaságot. Valójában nem erről van szó. Az új törvény arra irá­nyul, hogy teljesen megkössék a trade unionok mozgási lehe­tőségét Ha a szakszervezet a sztrájk mellett dönt, a kor­mány az ipari döntőbizottság elé utalja a kérdést, s ez fel­függesztheti a szakszervezeti vezetőséget. Ugyancsak alter­natívaként kínálkozik a kor­mány számára, hogy a mun­kabeszüntetést 60 nappal el­­halasztatja. Ez a konzervatív vezetésnek egy régóta bevált módszere, látszatra a munkál­tatók és a munkások közötti megegyezés „reményében” le­gálisan kitolja a sztrájk idő­pontját Az új törvény további elő­írása, hogy a sztrájk kezdemé­nyezői, amennyiben nem te­vékenykednek a bejegyzett trade union alapszabályzata szerint, az ipari döntőbíróság elé utasíthatók, amelynek szé­les jogköre van pénzbüntetés kiszabására. Ha visszautasíta­ná a büntetés kifizetését, bör­tönbe lehet csukni az illetőt. Nyilvánvalóan következik eb­ből, hogy nemcsak a munka­­beszüntetés kezdeményezése ütközik majd akadályokba, hanem a munkások további megosztottságát is elérheti a konzervatív kormány. Feltéte­lezhető ugyanis, hogy a sztráj­kot ellenzők a besúgás mód­szeréhez folyamodnak majd. Köztudott, hogy a munkálta­tók nem egy alkalommal ké­szítettek már titkos listákat a szakszervezeti vezetőkről, ki­emelve azoknak a „megbízha­tóknak” a neveit, akik készek információkat szolgáltatni. Mindezek után nem megle­pő, hogy az új törvényterve­zet az alsóházban­­nagyon gyorsan „átment” szinte érde­mi vita nélkül. Ezt elősegítet­te, hogy a kormány nyíltan is siettette a honatyákat, a kép­viselőknek mindössze négy óra állt rendelkezésükre. Néhány hét múlva a brit felsőház is „megvitatja” a szakszervezet­ellenes törvényt, s megfigyelők szerint a­ kormány szeretné törvényre emelni a tervezetet még ősz­ előtt.­­ -­­ A Heath-kabinet, ha sikerüfl . a­­ törvénynek teljes érvényt szereznie, az ipari kapcsola­tokban teljes káoszt alakít ki. • A munkáltatók és a munká­sok­­ kapcsolatait elemző bizott­ság a közelmúltban egyértel­műen kimutatta, hogy az új törvénytervezetnek számos in­tézkedését a jelenlegi mecha­nizmus keretein belül lehetet­len érvényesíteni. A kormány azonban kitért a bizottság je­lentésnek megválaszolása elől. A tory-támadás a szakszer­vezetek ellen része annak az átfogóbb politikának, amely a lakosság életszínvonalának be­fagyasztására, sőt egyes réte­geknél a csökkentésre is irá­nyul. Az adózás terén már most megfigyelhető az a ten­dencia, hogy a terhek fokozot­tabb részét a bérből élő mun­kásokra hárítják, s közben csökken a nagykeresetűek adója. Ugyancsak ilyen irány­ban hatnak majd a mezőgaz­dasági politika eredményeként növekvő élelmiszerárak. Az is­kolásoknak juttatott kedvez­ményes tej-és ételárak ugyan­csak emelkedtek. Mindez egy­értelmű következménye an­nak, hogy a konzervatív kor­mány „felkészíti” a lakossá­got a közös piaci csatlako­zásra. A szakszervezetek jogköré­nek megkötése és­­ellenőrzése így nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy a kormány gyengítse a munkások akció­­képességét Hiszen a jelenlegi­ gazdasági gondok — áremel­kedés, infláció, a munkanél­küliek számának növekedése — az elkövetkező hónapokban sem csökkennek. A kormány a gazdasági természetű bajok­ra nem talált orvosságot, így az elégedetlenkedő trade unio­­nokat igyekszik megtörni. Eb­ben a helyzetben a szakszer­vezetek egységének a helyre­­állítása a legfontosabb feladat, mert csak ezen az úton lehet megakadályozni a konzervatív kormány szakszervezet-ellenes törvénytervezetének az érvé­nyesítését A (Hága, AFP) Julianna holland királynő P. M. Steen­­k­amp katolikuspárti szenátort bízta meg az új holland kor­­­mány megalakításával

Next