Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . A hímzőm hetted Több mint hetven évvel ezelőtt, 1899. május 21-én és 22-én, az Alsó-Erdősor egyik vendéglőjének helyiségében megtartották „a magyarországi szakegyletek és szakszervezetek első országos kongresszusát”. Az ország minden részéből ide érkezett 109 küldött mindössze 23 603 munkást képviselt, de a magyar szakszervezeti mozgalom történetének alapos ismerői még ezt a számot is túlzottnak találják és megkérdőjelezik. Mindenesetre valószínűtlenül kicsiny magból hajtott ki a ma már legnagyobb magyar tömegszervezet, a szakszervezet terebélyes fája; több száz küldötte ma ül össze, hogy három és fél millió tagját képviselve immár XXII. kongresszusán összegezze a megtett út tapasztalatait és irányt szabjon további munkájának. A XXI. és XXI. kongreszszus között eltelt időszak alatt a szakszervezetek súlya megnövekedett és munkájuk mindinkább megszabadul formális elemeitől, mind mélyebbre hatol valóságaik megismerése, gazdasági-társadalmi problémáink gyökereinek feltárásában. Kezdeményező szerepe is növekszik, egyre következetesebben él jogaival, mind felelősebben veti fel, elemzi a dolgozók élet- és munkakörülményeivel összefüggő gondokat, nem feledkezve meg eközben az össztársadalmi érdeket szolgáló intézkedések szorgalmazásáról és azok végrehajtásáról sem. A legutóbbi fizetésrendezések, bérügyi intézkedések, a nyugdíjak átfogó rendezésének első lépései már magukban is ékesen szóló bizonyítékai a szakszervezet érdekvédelmi funkciója egyre határozottabb megnyilvánulásának. A szakszervezeti mozgalom ilyen irányú kiteljesedése elsősorban annak köszönhető, hogy az MSZMP felkarolta a helyes kezdeményezéseket, érdemi munkára hívta, cselekvő részvételre serkentette a szakszervezeteket. Pártunk — mint ezt X. kongresszusán is kifejezésre juttatta — felismerte a szakszervezetek egyre pozitívabb és egyre aktívabb részvállalását a Szocialista építőmunkából és világosan megfogalmazta, hogy a szakszervezeti mozgalom ez irányú komoly hozzájárulását a jövőben még fokozottabban igényli. Figyelemre méltó, sőt feltűnő az is, hogy , a XX. kongresszus óta mennyire elmélyült a szakszervezetek együttműködése a kormánynyal, az Országos Tervhivatallal, s a legkülönbözőbb főhatóságokkal. E kapcsolatok a legimpozánsabban éppen a negyedik ötéves tervben öltenek testet, amelynek elő- és elkészítésében a SZOT elnöksége folyamatosan egyeztette a dolgozók igényei és konstruktív javaslatai alapján kialakult álláspontját a kormány és a tervhivatal vezetőivel. A tervektől a megvalósulásig azonban hosszú az út. A X. párt&cogreesais a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatául a társadalmi termelés hatékonyságának fokozását tűzte ki. Ennek szellemében az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének legalább háromnegyed részét a munka termelékenységének emelése révén kell elérnünk. Ebben a törekvésben ismét a szakszervezet az a tömegszervezet, amelynek elsőként és legfőképpen kell sorompóba állnia. A műszaki fejlesztés meggyorsításával, a gépesítéssel és az automatizálással, a dolgozók szakmai képzettségének emelésével, a szakszerűtlen vezetés, a szervezetlenség kiküszöbölésével, az indokolatlan fluktuációk megakadályozásával, az ösztönző, a törzsgárdatagokat és a képzettséget jobban megbecsülő bérrendszer kialakításával és még számos eszközzel kell a negyedik ötéves terv megvalósulását szolgálnia. A teljesség igénye nélkül tovább sorolva: a tudományos kutatások eredményeinek gyors gyakorlati hasznosítása, az eddiginél felelősségteljesebb beruházási tevékenység, a fegyelmezetlenség, hanyagság, a közöny elleni harc — megannyi küzdőtere a szakszervezet munkásainak, akik csatáik megvívásához csak a legszélesebb rétegek bevonásával nyerhetnek megfelelő fegyvertársakat. Ezek a fegyvertársak azonban nem „lélektelen” harci eszközök, s a jobbért folytatott sokoldalú küzdelemben csakis akkor válhatnak érdekeltté, ha személyes gondjaikkal — a munkásvédelemtől a gyermekintézményekig, az üdültetéstől az emberhez méltó lakásviszonyokig — szintúgy foglalkozik a szakszervezet. Az érdekek szükséges rangsorolása, a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása csakis a gazdasági élet demokratizmusának fejlődésén, a közös célok ismeretén és azok tudatos vállalásán alapulhat és ennek megteremtésében jelentős szerep jut a szakszervezeti mozgalomnak. Csakis egy ilyen közös alap megteremtése révén várhatjuk el, hogy az egyén is együtt gondolkodjék, együtt tervezzen, „együtt lélegezzék” társadalmunkkal. Hazánk a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából az elkövetkező évtizedekben lép a fejlett országgá válás rögös útjára. A cél felé vezető utat pártunk mutatja, és ha a szakszervezetek, az aktivisták, a többi társadalmi és tömegszervezettel összefognak, a munka mind eredményesebbé válik. A szakszervezetnek kell legavatottabb útikalauzunkká válnia, hogy munkánk közben a buktatókat, útvesztőket kikerülve, mielőbb sikeresen célba érjünk. Erre a célra és az ahhoz vezető útra vett figyelő tekintetét a ma kezdődő — és szombaton befejeződő — XXII. szakszervezeti kongresszus n # ' ||' *■ Magyar Nemzet 1*? Tüntetők fogadták Bejrútban az amerikai külügyminisztert Walter Ulbricht az Államtanács és az NSZEP elnöke, Erich Honecker a Központi Bizottság első titkára 4 Mai politikai helyzet A KÖZEL-KELETI események állnak a nemzetközi élet előterében. A közel-keleti válságról és az egyiptomi—amerikai kapcsolatok pillanatnyi állásáról tárgyal Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere ma kezdődő kairói látogatásán. Nyilvánvaló, hogy ezek a kapcsolatok kihatással lehetnek a közel-keleti válság politikai megoldását célzó erőfeszítésekre. Mint a State Department vezetőjének szaúd-arábiai és jordániai tárgyalásain már kiderült, az Egyesült Államok nem készített újabb javaslatokat, sőt maga Rogers is meglehetősen borúlátó nyilatkozatot adott. Kifejtette: nem hiszi, hogy lehetőség nyílnék a válság gyors rendezésére és jelenlegi körutazása ez ügyben gyökeres változást hozna. Egyes hírmagyarázók összefüggésbe próbálják hozni Ali Szabri alelnök leváltását az egyiptomi—amerikai kapcsolatokkal. Ali Szabri, akit Szadat elnök vasárnap mozdított el tisztségéből, a múltban többször is hevesen bírálta Heikalt. Az Al Ahram főszerkesztője ugyanis többször olyan álláspontra helyezkedett, hogy — szerinte — az Egyesült Államok „semleges magatartást” tanúsít a közelkeleti válságban. Ali Szabri helytelenítette az amerikabarát megnyilatkozásokat. Szadat elnök hejuani beszédében ismét kijelentette, hogy az EAK csak úgy fogadja el a tűzszünet újabb meghosszabbítását, ha Izrael pozitív választ ad a vízi út megnyitásával kapcsolatos kairói javaslatra. Szadat leszögezte azt is, ha megnyitják a Szuezi-csatornát, az egyiptomi csapatok átkelnek a túlsó oldalra. Az elnök egyúttal kifejezte azt a feltételezését, hogy Rogerstől megtudja, mi pontosan az amerikai álláspont és hangoztatta: „Egyiptom hálás lenne a mostani amerikai kezdeményezésekért, ha azok valóban őszinték lennének.”. Mint nyugati hírügynökségek jelentették, a beszédben foglaltakat Tel Avivban ismét elutasították,. Allan miniszterelnök-helyettes azt mondotta, hogy a csatornát továbbra is zárva kell tartani.Az Egyesült Államok belső problémáival foglalkozott rögtönzött sajtóértekezletén Nixon elnök. Azt fejtegette, hogy „szélsőséges elemek akadályozzák a kormányt feladatainak végrehajtásában”, de a döntés joga — a vietnami háborúval összefüggésben — csakis őt illeti. Fulbright szenátor ismételten állást foglalt amellett, hogy a lehető legrövidebb időn belül be kell jelenteni az amerikai csapatok végleges kivonásának határidejét. „Ez kedvező hatást gyakorolna a tárgyalásokra is.” A szenátus külügyi bizottságának elnöke a washingtoni „Kína-politikát helyeselte, de egyúttal óva intett a túlzott derűlátástól. Mint mondotta, ő is, s a külügyi bizottság más tagjai is szívesen ellátogatnának Kínába. A New York Times hétfői vezércikke közvetlen tárgyalásokat javasol Washington és Peking között, hogy így próbálják megoldani a „két Kína-politikával” kapcsolatos problémákat. Mindazonáltal a cikkíró úgy véli, hogy a magas szintű diplomáciai kapcsolatok helyreállítása pillanatnyilag nem lehetséges, s a megoldást esetleg Washington és Peking kereskedelmi, konzuli missziók létesítésével hozhatnák közelebb. Péter János és Jan Mark© pozsonyi találkozója Pozsonyból jelenti az MTI. Péter János magyar és Jan Marko csehszlovák külügyminiszter május 2-án és 3-án Pozsonyban találkozót tartott. A szívélyes és baráti légkörű találkozón a külügyminiszterek megvitatták az országaik között eredményesen fejlődő kölcsönös kapcsolatok és együttműködés további megszilárdításának kérdéseit. Egyidejűleg eszmecserét folytattak és tájékoztatták egymást több időszerű nemzetközi politikai kérdésről, különösképpen az európai biztonsági konferencia összehívásával kapcsolatos előkészületek állásáról. Péter Jánost látogatása idején fogadta dr. Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Péter Jánost elkísérte Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Áramán! és bijrill! !árnyaltaa Jarie Rogers ma érkezik Kairóba Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn kora délután Rogers amerikai külügyminiszter és kísérete megérkezett a bejrúti nemzetközi repülőtérre. Az amerikai diplomácia vezetőjét a rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére baloldali tüntetők ezrei fogadták. A tüntetők palesztinai zászlókat lengettek. „Szabad Palesztina”, „Forradalom a győzelemig” és „Rogers, menj haza!” feliratú táblákat vittek. Nixon levele Hussseinnek Ammanban, ahol az amerikai külügyminiszter 21 órát töltött, a hétfői nap hivatalos tárgyalásait két és fél órás helikopterutazás előzte meg. A külügyminiszter — Lisco államtitkár és McCloskey szóvivő, valamint Zeid Ben Saker vezérőrnagy, jordániai vezérkari főnökhelyettes kíséretében — az ország északi és középső részeit, valamint az izraeli megszállás alatt tartott területeket tekintette meg. A jordániai hadsereg által rendelkezésre bocsátott helikopter 60—300 méter magasságban elrepült a Holt-tenger, a Jordán folyó völgye felett. A külügyminiszter három kilométerre az izraeli megszállás alatt álló Golan fennsíkról kiszállt a helikopterből és látcsövein nézte a megszállt területeket. Ezt követően felkeresett egy jordániai bunkert, majd megtekintette Irbid környékét, ahol legutóbb véres összetűzések voltak a hadse-B6g-$g3l5iégB1-é6 mamXUMr A körutazást követően Ammantól nyugatra a jordániai uralkodó palotájában Rogers és Husszein, öt-öt tanácsadójuk jelenlétében, két óra negyven perces eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről, különös tekintettel a jordániai—izraeli viszonyra, valamint az Egyesült Államok és Jordánia kapcsolatáról. Rogers átnyújtotta Nixon személyes levelét, amelyben az amerikai elnök „elismerését és csodálatát fejezi ki a jordániai uralkodónak azért, ahogyan a bonyolult és nehéz helyzetekben helytállt”. Közel-keleti körútja során kedd délután érkezik Kairóba Rogers, s még este megkezdi tárgyalásait Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnökhelyettessel és külügyminiszterrel. A második RogersRiad találkozó időpontját szerda reggelre tűzték ki. Szerdán Mahmud Favzi miniszterelnök, csütörtökön pedig Szadat köztársasági elnök fogadja az amerikai külügyminisztert. A tárgyalások központi témája a válságos közelkeleti helyzet lesz, különös tekintettel a Szuezi-csatorna megnyitását szorgalmazó egyiptomi kezdeményezésre. AH Szabal leváltása Nyugati hírügynökségek jelentették, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök, élve az alkotmányban biztosított jogával, vasárnap este elmozdította tisztségéből Ali Szabrit, az EAK egyik alelnökét. Az intézkedés a hivatalos közelkeleti hírügynökség néhány soros közleményéből vált ismeretessé, amelyet az Al Ahram hétfői száma megismételt. A közlemény röviden bejelenti, hogy Ali Szabrit „felmentették” alelnöki tisztségéből. A hír nem érte teljesen váratlanul a közel-keleti politikai megfigyelőket, mivel az utóbbi napokban Kairóban már híresztelések terjedtek el arról, hogy Szadat elnök és alelnöke között nézeteltérések keletkeztek a Szíriával és Líbiával megkötött államszövetség kérdésében. Nem tudni, hogy ezek a nézeteltérések — ha ugyan valóban léteznek — a szövetség létrejöttének tányéra, avagy megkötésének mikéntjére vonatkoztak-e. Szabri elmozdítása az alelnöki tisztségből felveti azt a kérdést is, vajon a befolyásos egyiptomi politikus megtarthatja-e másik fontos pozícióját, az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottságában, amelynek vezetője ugyancsak Anvar Szadat elnök. Szabri felmentését követően alig néhány órával megindultak a találgatások az elmozdítás okait illetően. Az AFP hírügynökség Szadat elnök május 1-i beszédéből próbált következtetést levonni. Ebben az elnök hevesen támadta az Arab Szocialista Unió egységét veszélyeztető „ultra” szárnyat, azokat a személyeket és csoportokat, amelyek „gyámkodni akarnak a nép felett”. Az amerikai hírügynökségek egybehangzóan megkísérlik összefüggésbe hozni az egyiptomi politikus leváltását Rogers amerikai külügyminiszter küszöbönálló egyiptomi látogatásával. Ezt a feltételezést Jeruzsálemben fogadták a legnagyobb Egyetértéssel, ahol „az izraeli kormányhoz közelálló körök” már vasárnap este így nyilatkoztak: „Ha a hír igaz, akkor az intézkedést megrázó gesztusnak kell tekinteni Rogers amerikai külügyminiszter irányában.” A kommentátorok arról sem feledkeznek meg, hogy Ali Szabri és az ASZO-n belüli követőinek meglehetősen népes tábora az utóbbi hónapokban többször hevesen bírálták Heikalt, az Al Ahram főszerkesztőjét, aki állást foglalt az Egyesült Államok „semlegesítése” mellett az arab—izraeli konfliktusban. Ali Szabri és követői ragaszkodtak ahhoz a nézetükhöz, amely szerint az Egyesült Államok a közelkeleti konfliktusban egyértelműen Izrael oldalán áll. Vasárnap este Szadat elnök egy másik rendeletével El Safeit nevezi ki az Arab Köztársaságok Szövetségének létrehozásáért felelős bizottság elnökévé. Korára való tekintettel Walter Ulbrichtet felmentenék az NSZEP KB első titkári tisztsége alól Erich Honecker megválasztása Berlinből jelenti az ADN. Az NSZEP Központi Bizottsága május 3-án tartotta 16. ülését. A napirend 1. pontjával kapcsolatban Walter Ulbricht, a KB első titkára nyilatkozatot tett. Kérte a Központi Bizottságot, idős korára való tekintettel, mentsék fel az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának tisztsége alól, hogy e tisztséget fiatalabb személyre ruházhassák. A Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta Walter Ulbricht nyilatkozatát, és a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy helyt ad kérésének. Walter Ulbrichtet érdemeinek elismeréséül az NSZEP elnökévé választották és továbbra is az NDK Államtanácsának elnöke marad A Központi Bizottság az Á Ktg.'Z'ren TZimsnsét Xaw Biaíssínak első titkárává egyhangúlag Erich Honeckert választotta meg. Willi Stoph, a Politikai Bizottság nevében levelet olvasott fel, amelyben a Központi Bizottság szívből jövő köszönetet mond Walter Ulbrichtnak a KB élén kifejtett több évtizedes tevékenységéért és a Politikai Bizottság kollektívájában kifejtett tevékenységéért a párt elnökeként, valamint az NDK Államtanácsának elnökeként még hosszú évekig jó egészséget és alkotóerőt kíván neki. A Központi Bizottság biztosította Walter Ulbrichtet, hogy első titkárának, Erich Honeckernek a vezetésével a marxiánus—leninizmus eszméihez híven, a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az egész nemzetközi kommunista .CTUkína QgS2£jfaS-n