Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Kedd, 19­71. május­­. Amint a fentiekből is jól lát­ható, az angol „export drive” a magyar piacon sikeresnek mutatkozott, amely részben abból adódik, hogy az angol termékek versenyképessége a múlthoz viszonyítva javult. A kereskedelem fejlesztésének fő kérdése tehát az, miképpen alakul a magyar kivitel. En­nek egyik további előfeltétele az, hogy angol partnereink ki­terjesszék a liberalizációt a magyar exportcikkek újabb kategóriáira és mielőbb telje­sen szabaddá váljék a magyar áruk bejutása az angol piacra. A krónikus magyar passzí­vummal összefügg­­ a magyar kivitel struktúrája is. A leg­nagyobb hányadot mezőgazda­­sági és könnyűipari termé­keink képviselik — olyan cik­kek, amelyek meglehető­sen konjunktúra-érzékenyek. Ugyanakkor a két cikkcsoport jelentős részének bevitelét az angol hatóságok kontingensek­kel korlátozzák. Itt említjük meg egyébként, hogy kapcso­lataink perspektíváit illetően zavaróan hatnak Nagy-Britan­­nia tárgyalásai az Európai Gazdasági Közösséggel. Gépek, részegységek A magyar kivitel stagnálá­sának okai között rá kell mu­tatni arra is, hogy az angol piac más országokkal szemben meglehetősen alacsony árai nem vonzották eléggé a ma­gyar vállalatokat. Amikor — figyelemmel a magyar belső piaci igények megfelelő kielé­­gísére is — mérlegelni kellett tehát az exportálható áruk fel­­használását, azok az igények jutottak prioritáshoz, amelyek a magyar népgazdaság szem­pontjából kedvezőbb pozíció­kat biztosítottak. Mindemel­lett a magyar szakkörökben rámutatnak arra is, hogy to­vább kell javítani a magyar vállalatoknak angliai marke­ting-tevékenységüket a tradi­cionális cikkek jobb elhelye­zése érdekében. Úgy ítélik azonban meg, hogy a magyar export dinamikus, gyors fej­lesztése forrásának — az élel­miszeripari, mezőgazdasági és könnyűipari termékek kivite­lének fejlesztése mellett — mindinkább a gépipari gyárt­mányok fokozottabb térnyeré­sének kell lennie. A magyar kivitelben a gyártmányok mint­egy hatszázalékos részesedése ugyanis nem fejezi ki a ma­gyar ipar műszaki fejlettségét. E cikkek aránya növelésének legjobb módja — az angliai speciális igényeket és lehetősé­geket figyelembe véve — a kész gépek mellett, a gépipari részegységek (alkatrészek) ki­vitelének számottevő fokozása. Brit részről egyébként mindin­­kább megismerik a magyar gépipar szállítási, exportkapa­citását és különösen a koope­rációk révén több lehetőséget is látnak a magyar gépipari gyártmányok részesedésének növelésére. Közös erőfeszítéssel Eddig 23 magyar kooperá­ciós javaslat született, amely­nek nagy része a tárgyalás stá­diumában van és remény van rá, hogy ebből néhány majd realizálódik. Kezdeti eredmé­nyek vannak már, létrejött, működő kooperációk terén is, elsősorban a műszeriparban. A jelentősebbnek ígérkezők kö­zül említést érdemel a Vörös Csillag Traktorgyár tárgyalá­sa a Massey­ Fergusson céggel útépítő gépek közös gyártásá­ra, a Csepel Autógyárral szer­­vo-kormány közös előállításá­ról, illetve a Robery Owen csoport győri tárgyalása hátsó hidak közös előállítására és mások. Az angol gazdaság jelenleg a — mind gyakoribbá váló ki­fejezéssel élve — „stagfláció", azaz a stagnáló gazdasági fej­lődés és az infláció egyidejű meglétét tükröző állapotban van. A magyar—angol kereske­delmi és gazdasági kapcsola- t­­okban a magyar exportra jel­­ ­t MilliO angol fontban 1966 1967 1968 1969 1979 Magyar export 7,3 9,6 M,1 9,4 10,* Magyar import HM 7,4 12,7 13,3 19,9 Összesen: 17,8 81 8,1 aj - i Kagar Nmet - Nyugat-Európa második ve­zető ipari hatalma — Nagy- Britannia — fokozódó érdek­lődéssel fordul a kontinens nyugat-európai országai, első­sorban a Közös Piac tagálla­mai felé, a gazdasági együtt­működés továbbfejlesztése ér­dekében. Külgazdasági orien­tációjának ez az erősödő voná­sa ugyanakkor a kelet-európai országok irányában is az ex­panziós törekvések jeleit mu­tatja. A magyar—angol kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tok krónikája is tükrözi e tö­rekvéseket, amelyeket elsősor­ban talán a mind gyakoribbá váló személyes kontaktusok fejeznek ki. Nemrég járt Ma­gyarországon a brit kereske­delmi államtitkár, az elmúlt év nyarán a kereskedelmi mi­niszter, számos piackutató és egyéb szakdelegáció kölcsönös útjára került sor. Jelentős ese­ménye kétoldalú gazdasági kapcsolatainknak dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnök­helyettesének, az OMFB elnö­kének egyhetes angliai útja. Negyedik, ötödik hely Hazánk és a tőkés partne­reink sorában negyedik-ötödik helyet­­ elfoglaló Anglia keres­kedelmi forgalmának alakulá­sában — egyelőre legalábbis — nem eléggé érzékelhetők a magas szintű látogatásokban is testet öltő kölcsönös erőfeszí­tések a dinamikusabb fejlődés előmozdítására. Az árucsere­ volumene lassan, meglehetősen egyenetlenül emelkedik és a forgalom fejlődésének tenden­ciájában az évek óta meglevő negatív vonás erősödik vagy legalábbis konzerválódik. Az évek óta kiegyensúlyo­zatlan kereskedelem, a króni­kus magyar kereskedelmi passzívum óhatatlanul fékezi a forgalom expanzióját. Talá­lóan jegyezte meg egy alka­lommal a Financial Times, hogy az angol üzletemberek a „túlzottan exportorientált” üz­letpolitikájuk miatt nem fordí­tanak elég figyelmet a vásár­lásokra. A magyar—angol külkeres­kedelem a második világhábo­rút követő években dinamiku­san fejlődött, majd a hideghá­ború időszakában, az embar­gó-politika következtében a mélypontra zuhant. Ezt mér­sékelt fejlődés követte. A for­galom 1964 után meggyorsult — többek között — a részleges angol liberalizáció hatására, amely a magyar exportnak mintegy 45—50 százalékát mentesítette a korábbi kontin­gens korlátai alól. Öt év forgalma A kereskedelmi forgalom az utóbbi években a következő­képpen alakult e­lemző stagnálás megszünteté­sére megvan a készség és az igény is. A lehetőségek adot­tak ahhoz, hogy közös erőfe­szítéssel kimozduljon lassú fej­lődéséből és átadja helyét di­namikusabb növekedésnek az árucsereforgalom, és tovább erősödjék az ipari kooperáció. Dr. Pataki Miklós További lehetőségek a magyar—angol gazdasági kapcsolatokban Ünnep a sok hétköznapból Látogatás a vándorzászlóval kitüntetett Agárdi Állami Gazdaságban Az Agárdi Állami Gazda­ság bejáratánál ünnepi a hangulat. A gazdaságot a Mi­nisztertanács és a SZOT­­el­nöksége vörös vándorzászló­jával tüntették ki. Vasárnap adták át a zászlót Seregélye­sen.­­ Ez az ünnep sok-sok hétköznap megfeszített mun­kájának az eredménye! — mondja Ozvald László igaz­gatóhelyettes, akivel a csak­nem 20 ezer holdas gazdaság­ról beszélgetünk. Hogy hon­nan indult? Megörökítették egy közös füzetben a Fejér megyei állami gazdaságok húszéves jubileumát. Ott ír­ták az indulásról, hogy csak hat-hét mázsa búzát tudtak átlagban, termelni, de kuko­rica sem termett több. Ezen a környéken akkoriban a gyapot volt a főprofil. Egy pusztaszabolcsi mérleg szerint 30 kiló termett hol­danként, s a mázsánkénti ön­költség 28 397 forint volt. — Ez volt számunkra a „ta­nulópénz” — mondja moso­lyogva az igazgatóhelyettes. — Meg is tanultuk alaposan, hogyan kell gazdálkodni, a saját kárunkon. Íme, a leg­újabb adatok: 1969-ben 291 millió, 1970-ben 465 millió forintra emelkedett a gazda­ság termelési értéke. A válla­lati nyereség több mint 57 millió forint, így élnek az emberek Nézzük meg, mi van a szá­mok mögött, milyen élet- és munkakörülményeket teremt a gazdaság 1847 dolgozójá­nak? Közöttük 53 rendelke­zik főiskolai végzettséggel, 65 középiskolai érettségivel és 638 dolgozó szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt. Egy munkavállalóra jutó ke­reset 1969-ben 25 ezer, tavaly 28 ezer forinton belül volt. — Hat üzemi konyhánk van — tájékoztat az igazgató­­helyettes. — Ezek fejleszté­sére több mint egymillió forintot fordítottunk. Építet­tünk orvosi rendelőt, több öltözőt és fürdőt a majorok­ban, vásároltunk három autó­buszt, ezeken szállítjuk az embereket, nemcsak munká­ba, néha színházba, vagy ki­rándulásra is. A munkaidőben is alkal­mazkodik a gazdaság az ipari üzemekhez, nem is lehetne másképp megtartani a sok szakembert. — Már két évvel ezelőtt bevezettük a szabad szomba­tos rendszert, ami nagy szó a mezőgazdaságban. De sike­rült. A termelési eredmények nem csökkentek, sőt, emel­kedtek. A munkafegyelem is javult. Azóta már elértük azt is, hogy napi 8 óra a hivatalos munkaidő, mert az állattartó telepeken is áttér­tünk a két, illetve a három műszakra. Csak a szállításnál vannak még nehézségek, de itt úgy próbáltunk segíteni, hogy havi munkaidőkeretet határoztunk meg, váltórend­­szer bevezetésével. Ahogy az állami gazdaság felé tartottunk, az út két ol­dalán újonnan épült és most épülő házak álltak sorfalat. Nagyobb részük a gazdaság­ban dolgozóké.­­ A gazdaság kölcsönt ad házépítésre dolgozóinak. Az elmúlt négy esztendő alatt 64 kislakás épült fel, tavaly 34 dolgozónk költözött új csa­ládi házba. A kölcsönök mel­lett segítjük a lakásépítőket bontásból származó építő­anyaggal, szállítóeszközzel és ha kell, műszaki irányítást is adunk. Új termelési módszerek terjesztője „Nagy gondot kell fordíta­ni, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön, és fokozottabban járuljanak hoz­zá az egész mezőgazdaság in­tenzív fejlődéséhez. Az MSZMP X. kongresszusának határozatában olvashatjuk ezeket. Az Agárdi Állami Gazdaság ezen a téren is je­lentős eredményeket ért el. Szilárd bástyája a mezőgaz­daságnak és korszerű gazdál­kodásának, új módszereinek sok követője akad a termelő­szövetkezetek között külö­nösen az iparszerű, nagyüze­mi állattenyésztés elterjeszté­se érdekében tett sokat. Ci­­kolai telepén az AGRO­­KOMPLEX rendszerű sertés­telep olyan korszerű, hogy egy ember 5000 sertést lát el váltott műszakban. Minden gépesített ezen a telepen, s az eredmény: 1 kg sertéshús gyarapodására a felhasznált abraktakarmány 3,69 kg. Az AGROKOMPLEX, mint közös vállalkozás, több ter­melőszövetkezettel és állami gazdasággal áll szerződéses kapcsolatban. Az általa ter­vezett és kivitelezett sertéste­lepek az egész országban, sőt külföldön is ismertek. Szere­peltek a moszkvai és kijevi kiállításon, többfelé értékes díjat nyertek, újabban Cseh­szlovákiával kötöttek szerző­dést 2 millió rubel értékben. Érdeklődik a sertéstelepek iránt a Szovjetunió is, éppen látogatásunk alkalmával foly­tak ez irányban tárgyalások. Jelenleg a gazdaság 35 sertés­telep építését, berendezései­nek gyártását és szállítását végzi. Hozzátartozik a takar­mánykeverő üzem, amely az elmúlt esztendőben nyolc ál­lami gazdaságot és négy ter­melőszövetkezetet látott el takarmánytáppal.­­ Mi azonban nemcsak ser­téstelepet szállítunk más gaz­daságoknak és szövetkezetek­nek, hanem sertést, takar­mány-koncentrátumokat és vállaljuk a sertéstelepek szer­vizellátását is. A cél: iparszerű mezőgazdasági termelés Gárdony együtt dolgozik Bábolnával. Gárdonyból éven­te több mint 15 millió te­­nyésztojás kerül a bábolnai keltetőgépekbe. De szállít másfelé és mást is, élelmi­szert, húst Dunaújvárosba, hetenként 36 sertést és ellát­ja a környéken lakó dolgo­zóit. — Rádiótelefon Cikoláról — szól be egy szőke leány az igazgató-helyetteshez. — Utá­na kapcsoljuk Zi­chy-majort. A központi épület előtt a parkolóhelyen vagy húsz gépkocsi. Nem mind a vendé­geké, akik sűrűn látogatják a gazdaságot, mert mindig lehet valami újat hallani. Jönnek a szomszédos termelőszövet­kezetekből elnökök, mezőgaz­dászok. És nemcsak gratulál­ni a kitüntetéshez és az igaz­gatónak, Váncsa Jenőnek új­ból való megválasztásához. Az előző ciklusban is képvi­selte már a környék lakossá­gának érdekeit a parlament­ben, és azt mondják: jól képviselte. — Halló Cikola, halló Ci­­kola! — hallom a közeli tele­fonközpontból. Közben nézem a kitüntetéseket, okleveleket, plaketteket. — Nálunk fő profil lesz a jövőben a szemesabraktakar­­mány termelése. Ezért szako­sítottuk a növénytermelést. Nagy összegeket fordítunk új, korszerű gépek vásárlására, új állattenyésztési telepek létrehozására és szociális be­ruházásokra. Meg szeretnék valósítani, hogy a gazdaság dolgozói ugyanolyan munka­­körülmények között dolgozza­nak, mint egy korszerű ipari üzem munkásai. A cél tehát az, amit a kongresszusi ha­tározat is feladatul tűz a me­zőgazdaság elé: a szántóföldi termesztés vonalán is megva­lósítani az iparszerű terme­lést. Az eredmények elérésére, a mezőgazdasági termelés ipar­­szerűvé tételére minden adottsága megvan, emberek­ben és gépekben egyaránt Hl­ós Sándor 90 802-en igényeltek lakást Budapesten május 1-ig Az ország többi részén április 25-ig 60 ezren A fővárosban befejeződött a lakásigénylések megújítása, 90 802 kérelmet adtak be, becslések szerint 20—25 száza­léka az új jelentkezés. 41 379-en bérlakásra, 47 330-an tanácsi értékesítésű (szövetke­zeti) lakásra tartanak igényt és 2092-en a tanácsok által tervezett társasházakban sze­retnének otthont. Még néhány hónappal ez­előtt arról beszéltek, hogy a tanácsok 155 ezer igénylőt tar­tanak nyilván. Ha azonban a május 1-ig befutott igénylé­seknek csupán 20 százaléka, tehát 18 ezer — újonnan lé­pett a várományosok sorába —, így az eddig nyilvántartott igénylések fele „halott” volt. A VII., a XV., a XVI. és a XVII. kerületi tanácsok nyil­vántartott igénylései és az újak között alig van különb­ség. Jelentős a változás a XIII. kerületben, ahol 17 036-ról 7766-ra, vagy Csepelen, ahol 7634-ről 2810-re csökkent az igénylők száma. A XIII. kerü­letben ez egyrészt azzal ma­gyarázható, hogy ott nagy építkezések voltak és más ke­rületekből is idejöttek a je­lentkezők, másrészt sok a fél­­komfortos lakás. Akik azok­ban élnek, nem akarnak több lakbért fizetni, mint eddig. (Vagy, mert nem telik, vagy mert nem szánnak rá.) Cse­pelen is az utóbbiról lehet szó. A vidéki igényléseket május 3-án összesítette az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium. Ezeket április 25-ig ad­ták be a tanácsokhoz. Az igénylők 47 százaléka kíván csak bérlő lenni, a többi taná­csi értékesítésű lakást kért. (25—30 százalékra becsülik az új igénylőket.) A nagyváro­sokban is nagy volt a „lemor­zsolódás”. Miskolcon a nyil­vántartott 16 040 helyett 6140, Debrecenben 9900 helyett 5000, Pécsett 9932 helyett 3926 igénylést nyújtottak be. Vidé­ken még 15—20 ezres növeke­déssel számolnak. Így az álta­lunk becsült 170 ezer igénylő­nél nem igen lesz több az or­szágban. A fővárosi tanácsnak az a szándéka, hogy megvizsgálja: kik és miért nem újították meg az igénylésüket. Ezt or­szágosan is érdemes volna megnézni, hogy megtudhassuk, mennyi a valójában „halott” kérelem. Milyen esetekben okozta a visszavonulást a reá­lis megfontolás, és milyen ese­tekben a beletörődés? Most, hogy a tanácsokra kisebb nyo­más nehezedik, inkább lesz módjuk a szociálpolitikai szempontok érvényesítésére. A lakbérközlést vidéken már a bérlők egyharmada és a fővárosban 60 százaléka kézhez kapta. A lakók nagyon kevés észrevételt tesznek, s azok sem mind érdemlegesek. Vidéken egyszázalékos, Buda­pesten ennél kevesebb az ész­revételek aránya. ső­t. Tanácskozás az önálló kereskedelmi üzletpolitikáról A Belkereskedelmi Kutató Intézet május 5-én és 6-án Kereskedelmi üzletpolitikai és vállalati tervezés címmel konferenciát rendez. A köz­­gazdasági tartalmú tanácsko­zást dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese nyitja meg és két nap alatt több szekcióban az üzletpolitika, a vállalati ter­vezés, a gazdasági döntések kérdéseiről folyik majd a vi­ta. A konferencia jelentőségé­ről, egyúttal a Belkereskedel­mi Kutató Intézet tevékeny­ségéről Zala Ferenc, az in­tézet tudományos igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Hangoztatta, hogy a konfe­rencia témaválasztásának ''idő­szerűségét az adja meg, hogy most folyik a vállalatok sa­ját, negyedik ötéves terveinek kidolgozása és ez egészen új­szerű feladatok elé állítja a kereskedelem dolgozóit. Évente húsz—harminc köz­­gazdasági témát dolgoz fel az intézet. Megbízást kapnak nemcsak a kereskedelmi vál­lalatoktól, hanem a miniszté­riumoktól, a Magyar Tudo­mányos Akadémiától, az Or­szágos Tervhivataltól és más intézményektől is. A legkö­zelebbi jövőben olyan témák kutatása és­ feldolgozása ke­rül az intézet munkatervébe, mint az automobilizmus fej­lődése és a kereskedelem, a kül- és belföldi turizmus fej­lődésének hosszú távú prog-­­­nózisa, a balatoni üdülőhe­lyek fejlesztése, a csomagkül­dő kereskedelem és más köz­érdekű téma. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KERES TELEPHELY LÉTESÍTÉSÉHEZ 1—3 HOLD TERÜLETET, BUDAI OLDALON, SZÁMOZOTT KERÜLETEKBEN „SÜRGŐS” jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe MARGITSZIGET - BUDAI PARK - VÁROSMAJOR SZABADTÉRI SZÍNPADOK 1971. június 30 — augusztus 20. Jegyek válthatók május 7-től: Színházak Jegyirodája, VI. Népköztársaság útja 18. Telefon: 120—000; VII., Lenin körút 31—33. Telefon: 224—256; II., Moszkva tér 3. Telefon: 359—136; XXI. (Csepel), Rákóczi Ferenc utca 117. Telefon: 479—356. Szabadtéri Színpadok Szervezési Irodája (Sport Jegyiroda) VI., Népköz­­társaság útja 4. Telefon: 123—974. Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság, V. Roosevelt tér 5. Telefon: 181— 109. VII., Rákóczi út 42. Jegypavilon. Telefon: 223—827. Országos Filharmónia Jegyirodája, V„ Kossuth Lajos utca 20. Telefon: 189—724. IBUSZ Utazási Iroda, VTL, Lenin körút 6. Telefon: 227—467­ . Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, V„ Szabadság tér 16. Telefon: 317—777. Volántourist, VI., Lenin k­örút 98. Telefon: 123—171. Üzemi közönségszervezők részére a szakmai jegyirodákban! Vidéken, az utazási irodákban.

Next