Magyar Nemzet, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
Kedd, 1971. május. Amint a fentiekből is jól látható, az angol „export drive” a magyar piacon sikeresnek mutatkozott, amely részben abból adódik, hogy az angol termékek versenyképessége a múlthoz viszonyítva javult. A kereskedelem fejlesztésének fő kérdése tehát az, miképpen alakul a magyar kivitel. Ennek egyik további előfeltétele az, hogy angol partnereink kiterjesszék a liberalizációt a magyar exportcikkek újabb kategóriáira és mielőbb teljesen szabaddá váljék a magyar áruk bejutása az angol piacra. A krónikus magyar passzívummal összefügg a magyar kivitel struktúrája is. A legnagyobb hányadot mezőgazdasági és könnyűipari termékeink képviselik — olyan cikkek, amelyek meglehetősen konjunktúra-érzékenyek. Ugyanakkor a két cikkcsoport jelentős részének bevitelét az angol hatóságok kontingensekkel korlátozzák. Itt említjük meg egyébként, hogy kapcsolataink perspektíváit illetően zavaróan hatnak Nagy-Britannia tárgyalásai az Európai Gazdasági Közösséggel. Gépek, részegységek A magyar kivitel stagnálásának okai között rá kell mutatni arra is, hogy az angol piac más országokkal szemben meglehetősen alacsony árai nem vonzották eléggé a magyar vállalatokat. Amikor — figyelemmel a magyar belső piaci igények megfelelő kielégísére is — mérlegelni kellett tehát az exportálható áruk felhasználását, azok az igények jutottak prioritáshoz, amelyek a magyar népgazdaság szempontjából kedvezőbb pozíciókat biztosítottak. Mindemellett a magyar szakkörökben rámutatnak arra is, hogy tovább kell javítani a magyar vállalatoknak angliai marketing-tevékenységüket a tradicionális cikkek jobb elhelyezése érdekében. Úgy ítélik azonban meg, hogy a magyar export dinamikus, gyors fejlesztése forrásának — az élelmiszeripari, mezőgazdasági és könnyűipari termékek kivitelének fejlesztése mellett — mindinkább a gépipari gyártmányok fokozottabb térnyerésének kell lennie. A magyar kivitelben a gyártmányok mintegy hatszázalékos részesedése ugyanis nem fejezi ki a magyar ipar műszaki fejlettségét. E cikkek aránya növelésének legjobb módja — az angliai speciális igényeket és lehetőségeket figyelembe véve — a kész gépek mellett, a gépipari részegységek (alkatrészek) kivitelének számottevő fokozása. Brit részről egyébként mindinkább megismerik a magyar gépipar szállítási, exportkapacitását és különösen a kooperációk révén több lehetőséget is látnak a magyar gépipari gyártmányok részesedésének növelésére. Közös erőfeszítéssel Eddig 23 magyar kooperációs javaslat született, amelynek nagy része a tárgyalás stádiumában van és remény van rá, hogy ebből néhány majd realizálódik. Kezdeti eredmények vannak már, létrejött, működő kooperációk terén is, elsősorban a műszeriparban. A jelentősebbnek ígérkezők közül említést érdemel a Vörös Csillag Traktorgyár tárgyalása a Massey Fergusson céggel útépítő gépek közös gyártására, a Csepel Autógyárral szervo-kormány közös előállításáról, illetve a Robery Owen csoport győri tárgyalása hátsó hidak közös előállítására és mások. Az angol gazdaság jelenleg a — mind gyakoribbá váló kifejezéssel élve — „stagfláció", azaz a stagnáló gazdasági fejlődés és az infláció egyidejű meglétét tükröző állapotban van. A magyar—angol kereskedelmi és gazdasági kapcsola- tokban a magyar exportra jel t MilliO angol fontban 1966 1967 1968 1969 1979 Magyar export 7,3 9,6 M,1 9,4 10,* Magyar import HM 7,4 12,7 13,3 19,9 Összesen: 17,8 81 8,1 aj - i Kagar Nmet - Nyugat-Európa második vezető ipari hatalma — Nagy- Britannia — fokozódó érdeklődéssel fordul a kontinens nyugat-európai országai, elsősorban a Közös Piac tagállamai felé, a gazdasági együttműködés továbbfejlesztése érdekében. Külgazdasági orientációjának ez az erősödő vonása ugyanakkor a kelet-európai országok irányában is az expanziós törekvések jeleit mutatja. A magyar—angol kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok krónikája is tükrözi e törekvéseket, amelyeket elsősorban talán a mind gyakoribbá váló személyes kontaktusok fejeznek ki. Nemrég járt Magyarországon a brit kereskedelmi államtitkár, az elmúlt év nyarán a kereskedelmi miniszter, számos piackutató és egyéb szakdelegáció kölcsönös útjára került sor. Jelentős eseménye kétoldalú gazdasági kapcsolatainknak dr. Ajtai Miklósnak, a kormány elnökhelyettesének, az OMFB elnökének egyhetes angliai útja. Negyedik, ötödik hely Hazánk és a tőkés partnereink sorában negyedik-ötödik helyet elfoglaló Anglia kereskedelmi forgalmának alakulásában — egyelőre legalábbis — nem eléggé érzékelhetők a magas szintű látogatásokban is testet öltő kölcsönös erőfeszítések a dinamikusabb fejlődés előmozdítására. Az árucsere volumene lassan, meglehetősen egyenetlenül emelkedik és a forgalom fejlődésének tendenciájában az évek óta meglevő negatív vonás erősödik vagy legalábbis konzerválódik. Az évek óta kiegyensúlyozatlan kereskedelem, a krónikus magyar kereskedelmi passzívum óhatatlanul fékezi a forgalom expanzióját. Találóan jegyezte meg egy alkalommal a Financial Times, hogy az angol üzletemberek a „túlzottan exportorientált” üzletpolitikájuk miatt nem fordítanak elég figyelmet a vásárlásokra. A magyar—angol külkereskedelem a második világháborút követő években dinamikusan fejlődött, majd a hidegháború időszakában, az embargó-politika következtében a mélypontra zuhant. Ezt mérsékelt fejlődés követte. A forgalom 1964 után meggyorsult — többek között — a részleges angol liberalizáció hatására, amely a magyar exportnak mintegy 45—50 százalékát mentesítette a korábbi kontingens korlátai alól. Öt év forgalma A kereskedelmi forgalom az utóbbi években a következőképpen alakult elemző stagnálás megszüntetésére megvan a készség és az igény is. A lehetőségek adottak ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel kimozduljon lassú fejlődéséből és átadja helyét dinamikusabb növekedésnek az árucsereforgalom, és tovább erősödjék az ipari kooperáció. Dr. Pataki Miklós További lehetőségek a magyar—angol gazdasági kapcsolatokban Ünnep a sok hétköznapból Látogatás a vándorzászlóval kitüntetett Agárdi Állami Gazdaságban Az Agárdi Állami Gazdaság bejáratánál ünnepi a hangulat. A gazdaságot a Minisztertanács és a SZOTelnöksége vörös vándorzászlójával tüntették ki. Vasárnap adták át a zászlót Seregélyesen. Ez az ünnep sok-sok hétköznap megfeszített munkájának az eredménye! — mondja Ozvald László igazgatóhelyettes, akivel a csaknem 20 ezer holdas gazdaságról beszélgetünk. Hogy honnan indult? Megörökítették egy közös füzetben a Fejér megyei állami gazdaságok húszéves jubileumát. Ott írták az indulásról, hogy csak hat-hét mázsa búzát tudtak átlagban, termelni, de kukorica sem termett több. Ezen a környéken akkoriban a gyapot volt a főprofil. Egy pusztaszabolcsi mérleg szerint 30 kiló termett holdanként, s a mázsánkénti önköltség 28 397 forint volt. — Ez volt számunkra a „tanulópénz” — mondja mosolyogva az igazgatóhelyettes. — Meg is tanultuk alaposan, hogyan kell gazdálkodni, a saját kárunkon. Íme, a legújabb adatok: 1969-ben 291 millió, 1970-ben 465 millió forintra emelkedett a gazdaság termelési értéke. A vállalati nyereség több mint 57 millió forint, így élnek az emberek Nézzük meg, mi van a számok mögött, milyen élet- és munkakörülményeket teremt a gazdaság 1847 dolgozójának? Közöttük 53 rendelkezik főiskolai végzettséggel, 65 középiskolai érettségivel és 638 dolgozó szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt. Egy munkavállalóra jutó kereset 1969-ben 25 ezer, tavaly 28 ezer forinton belül volt. — Hat üzemi konyhánk van — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — Ezek fejlesztésére több mint egymillió forintot fordítottunk. Építettünk orvosi rendelőt, több öltözőt és fürdőt a majorokban, vásároltunk három autóbuszt, ezeken szállítjuk az embereket, nemcsak munkába, néha színházba, vagy kirándulásra is. A munkaidőben is alkalmazkodik a gazdaság az ipari üzemekhez, nem is lehetne másképp megtartani a sok szakembert. — Már két évvel ezelőtt bevezettük a szabad szombatos rendszert, ami nagy szó a mezőgazdaságban. De sikerült. A termelési eredmények nem csökkentek, sőt, emelkedtek. A munkafegyelem is javult. Azóta már elértük azt is, hogy napi 8 óra a hivatalos munkaidő, mert az állattartó telepeken is áttértünk a két, illetve a három műszakra. Csak a szállításnál vannak még nehézségek, de itt úgy próbáltunk segíteni, hogy havi munkaidőkeretet határoztunk meg, váltórendszer bevezetésével. Ahogy az állami gazdaság felé tartottunk, az út két oldalán újonnan épült és most épülő házak álltak sorfalat. Nagyobb részük a gazdaságban dolgozóké. A gazdaság kölcsönt ad házépítésre dolgozóinak. Az elmúlt négy esztendő alatt 64 kislakás épült fel, tavaly 34 dolgozónk költözött új családi házba. A kölcsönök mellett segítjük a lakásépítőket bontásból származó építőanyaggal, szállítóeszközzel és ha kell, műszaki irányítást is adunk. Új termelési módszerek terjesztője „Nagy gondot kell fordítani, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön, és fokozottabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez. Az MSZMP X. kongresszusának határozatában olvashatjuk ezeket. Az Agárdi Állami Gazdaság ezen a téren is jelentős eredményeket ért el. Szilárd bástyája a mezőgazdaságnak és korszerű gazdálkodásának, új módszereinek sok követője akad a termelőszövetkezetek között különösen az iparszerű, nagyüzemi állattenyésztés elterjesztése érdekében tett sokat. Cikolai telepén az AGROKOMPLEX rendszerű sertéstelep olyan korszerű, hogy egy ember 5000 sertést lát el váltott műszakban. Minden gépesített ezen a telepen, s az eredmény: 1 kg sertéshús gyarapodására a felhasznált abraktakarmány 3,69 kg. Az AGROKOMPLEX, mint közös vállalkozás, több termelőszövetkezettel és állami gazdasággal áll szerződéses kapcsolatban. Az általa tervezett és kivitelezett sertéstelepek az egész országban, sőt külföldön is ismertek. Szerepeltek a moszkvai és kijevi kiállításon, többfelé értékes díjat nyertek, újabban Csehszlovákiával kötöttek szerződést 2 millió rubel értékben. Érdeklődik a sertéstelepek iránt a Szovjetunió is, éppen látogatásunk alkalmával folytak ez irányban tárgyalások. Jelenleg a gazdaság 35 sertéstelep építését, berendezéseinek gyártását és szállítását végzi. Hozzátartozik a takarmánykeverő üzem, amely az elmúlt esztendőben nyolc állami gazdaságot és négy termelőszövetkezetet látott el takarmánytáppal. Mi azonban nemcsak sertéstelepet szállítunk más gazdaságoknak és szövetkezeteknek, hanem sertést, takarmány-koncentrátumokat és vállaljuk a sertéstelepek szervizellátását is. A cél: iparszerű mezőgazdasági termelés Gárdony együtt dolgozik Bábolnával. Gárdonyból évente több mint 15 millió tenyésztojás kerül a bábolnai keltetőgépekbe. De szállít másfelé és mást is, élelmiszert, húst Dunaújvárosba, hetenként 36 sertést és ellátja a környéken lakó dolgozóit. — Rádiótelefon Cikoláról — szól be egy szőke leány az igazgató-helyetteshez. — Utána kapcsoljuk Zichy-majort. A központi épület előtt a parkolóhelyen vagy húsz gépkocsi. Nem mind a vendégeké, akik sűrűn látogatják a gazdaságot, mert mindig lehet valami újat hallani. Jönnek a szomszédos termelőszövetkezetekből elnökök, mezőgazdászok. És nemcsak gratulálni a kitüntetéshez és az igazgatónak, Váncsa Jenőnek újból való megválasztásához. Az előző ciklusban is képviselte már a környék lakosságának érdekeit a parlamentben, és azt mondják: jól képviselte. — Halló Cikola, halló Cikola! — hallom a közeli telefonközpontból. Közben nézem a kitüntetéseket, okleveleket, plaketteket. — Nálunk fő profil lesz a jövőben a szemesabraktakarmány termelése. Ezért szakosítottuk a növénytermelést. Nagy összegeket fordítunk új, korszerű gépek vásárlására, új állattenyésztési telepek létrehozására és szociális beruházásokra. Meg szeretnék valósítani, hogy a gazdaság dolgozói ugyanolyan munkakörülmények között dolgozzanak, mint egy korszerű ipari üzem munkásai. A cél tehát az, amit a kongresszusi határozat is feladatul tűz a mezőgazdaság elé: a szántóföldi termesztés vonalán is megvalósítani az iparszerű termelést. Az eredmények elérésére, a mezőgazdasági termelés iparszerűvé tételére minden adottsága megvan, emberekben és gépekben egyaránt Hlós Sándor 90 802-en igényeltek lakást Budapesten május 1-ig Az ország többi részén április 25-ig 60 ezren A fővárosban befejeződött a lakásigénylések megújítása, 90 802 kérelmet adtak be, becslések szerint 20—25 százaléka az új jelentkezés. 41 379-en bérlakásra, 47 330-an tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra tartanak igényt és 2092-en a tanácsok által tervezett társasházakban szeretnének otthont. Még néhány hónappal ezelőtt arról beszéltek, hogy a tanácsok 155 ezer igénylőt tartanak nyilván. Ha azonban a május 1-ig befutott igényléseknek csupán 20 százaléka, tehát 18 ezer — újonnan lépett a várományosok sorába —, így az eddig nyilvántartott igénylések fele „halott” volt. A VII., a XV., a XVI. és a XVII. kerületi tanácsok nyilvántartott igénylései és az újak között alig van különbség. Jelentős a változás a XIII. kerületben, ahol 17 036-ról 7766-ra, vagy Csepelen, ahol 7634-ről 2810-re csökkent az igénylők száma. A XIII. kerületben ez egyrészt azzal magyarázható, hogy ott nagy építkezések voltak és más kerületekből is idejöttek a jelentkezők, másrészt sok a félkomfortos lakás. Akik azokban élnek, nem akarnak több lakbért fizetni, mint eddig. (Vagy, mert nem telik, vagy mert nem szánnak rá.) Csepelen is az utóbbiról lehet szó. A vidéki igényléseket május 3-án összesítette az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Ezeket április 25-ig adták be a tanácsokhoz. Az igénylők 47 százaléka kíván csak bérlő lenni, a többi tanácsi értékesítésű lakást kért. (25—30 százalékra becsülik az új igénylőket.) A nagyvárosokban is nagy volt a „lemorzsolódás”. Miskolcon a nyilvántartott 16 040 helyett 6140, Debrecenben 9900 helyett 5000, Pécsett 9932 helyett 3926 igénylést nyújtottak be. Vidéken még 15—20 ezres növekedéssel számolnak. Így az általunk becsült 170 ezer igénylőnél nem igen lesz több az országban. A fővárosi tanácsnak az a szándéka, hogy megvizsgálja: kik és miért nem újították meg az igénylésüket. Ezt országosan is érdemes volna megnézni, hogy megtudhassuk, mennyi a valójában „halott” kérelem. Milyen esetekben okozta a visszavonulást a reális megfontolás, és milyen esetekben a beletörődés? Most, hogy a tanácsokra kisebb nyomás nehezedik, inkább lesz módjuk a szociálpolitikai szempontok érvényesítésére. A lakbérközlést vidéken már a bérlők egyharmada és a fővárosban 60 százaléka kézhez kapta. A lakók nagyon kevés észrevételt tesznek, s azok sem mind érdemlegesek. Vidéken egyszázalékos, Budapesten ennél kevesebb az észrevételek aránya. sőt. Tanácskozás az önálló kereskedelmi üzletpolitikáról A Belkereskedelmi Kutató Intézet május 5-én és 6-án Kereskedelmi üzletpolitikai és vállalati tervezés címmel konferenciát rendez. A közgazdasági tartalmú tanácskozást dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese nyitja meg és két nap alatt több szekcióban az üzletpolitika, a vállalati tervezés, a gazdasági döntések kérdéseiről folyik majd a vita. A konferencia jelentőségéről, egyúttal a Belkereskedelmi Kutató Intézet tevékenységéről Zala Ferenc, az intézet tudományos igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Hangoztatta, hogy a konferencia témaválasztásának ''időszerűségét az adja meg, hogy most folyik a vállalatok saját, negyedik ötéves terveinek kidolgozása és ez egészen újszerű feladatok elé állítja a kereskedelem dolgozóit. Évente húsz—harminc közgazdasági témát dolgoz fel az intézet. Megbízást kapnak nemcsak a kereskedelmi vállalatoktól, hanem a minisztériumoktól, a Magyar Tudományos Akadémiától, az Országos Tervhivataltól és más intézményektől is. A legközelebbi jövőben olyan témák kutatása és feldolgozása kerül az intézet munkatervébe, mint az automobilizmus fejlődése és a kereskedelem, a kül- és belföldi turizmus fejlődésének hosszú távú prog-nózisa, a balatoni üdülőhelyek fejlesztése, a csomagküldő kereskedelem és más közérdekű téma. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KERES TELEPHELY LÉTESÍTÉSÉHEZ 1—3 HOLD TERÜLETET, BUDAI OLDALON, SZÁMOZOTT KERÜLETEKBEN „SÜRGŐS” jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe MARGITSZIGET - BUDAI PARK - VÁROSMAJOR SZABADTÉRI SZÍNPADOK 1971. június 30 — augusztus 20. Jegyek válthatók május 7-től: Színházak Jegyirodája, VI. Népköztársaság útja 18. Telefon: 120—000; VII., Lenin körút 31—33. Telefon: 224—256; II., Moszkva tér 3. Telefon: 359—136; XXI. (Csepel), Rákóczi Ferenc utca 117. Telefon: 479—356. Szabadtéri Színpadok Szervezési Irodája (Sport Jegyiroda) VI., Népköztársaság útja 4. Telefon: 123—974. Budapesti Idegenforgalmi Igazgatóság, V. Roosevelt tér 5. Telefon: 181— 109. VII., Rákóczi út 42. Jegypavilon. Telefon: 223—827. Országos Filharmónia Jegyirodája, V„ Kossuth Lajos utca 20. Telefon: 189—724. IBUSZ Utazási Iroda, VTL, Lenin körút 6. Telefon: 227—467 . Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, V„ Szabadság tér 16. Telefon: 317—777. Volántourist, VI., Lenin körút 98. Telefon: 123—171. Üzemi közönségszervezők részére a szakmai jegyirodákban! Vidéken, az utazási irodákban.