Magyar Nemzet, 1971. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
Ifj tanév Ma reggel néhány perccel tovább lehet még aludni, a szokásos nyolc óránál valamivel később nyitják meg az iskolákban ünnepélyesen az új tanévet. Holnap azonban már nincs mentsége a késésre senkinek sem: pontosan nyolc órakor megszólal a csengő, és hangjának mindenkit a padban kell találnia. Ma még kissé lazább, vontatottabb a menet az iskola felé. Oda indul — bizakodóbb és szaporább léptekkel — a többiekkel együtt 126 ezer első osztályos, hat-hét éves kisfiú és kislány is. Legtöbbjük már nem olyan jámbor, tapasztalatlan, mint sok, korábbi társa volt 10— 15 évvel ezelőtt. Óvodát járt, előkészítő tanfolyamot látogatott, televíziót néző gyerekek ezek, a legtöbbjük fejében már rengeteg információ halmozódott föl a világról. Évről évre változnak hát a gyerekek, szellemileg, testiekben egyaránt. Változik természetesen az iskola is, növekednek a feladatok, és ezzel párhuzamosan szinte szükségszerűen mélyül a szakadék a lehetőségek és a tennivalók, a realitások és a társadalmi kívánságok között. Néhány jó intézkedés azonban a most induló tanévben igyekszik betemetni az ellentétek árkát, ha a törekvéseket teljes siker még nem is koronázhatja. Az idén igazságosabban megítélt, feremélt fizetésekkel, kedvezőbb feltételek közepette láthatnak munkához a pedagógusok; a 2200 új pedagógus is azzal az érzéssel öltheti föl magára holnap a munkaköpenyt, hogy kilátásai anyagi tekintetben is biztatóbbak, mint a korábban végzett társaié voltak. Változik úgy is az iskola, hogy végre valahára az igazgató lesz az elsődleges gazdája; ezt ígéri dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes is. „Rövidesen megjelenik a művelődésügyi miniszter rendelete — írja Gosztonyi János —, amely az igazgatókra ruházza tantestületük tagjainak kinevezését, besorolását, jutalmazását és büntetését, valamint felmentését is.” Az igazgatóktól eddig úgy követelt a minisztérium, a tanács, a társadalom, a szülő, hogy a követelés mellé nem adott elegendő jogkört, szabad kezet a munkához; okkal remélhető, hogy a rendelet nyomán az iskolaigazgatónak nemcsak tekintélye lesz nagyobb és valóságos, hanem a felelősségérzete is a gondjaira bízott gyerekekért, a tantestület jó szelleméért. Ebben a fantasztikus méretekben változó világban, amelyben az iskola is szüntelenül fejlődik, talán az a legösszetettebb pedagógiai feladat, hogy a változás és állandóság dialektikáját kell megteremteni. Kétségkívül megújulnak a módszerek, mind nagyobb teret kap a nevelés elsődlegessége, növekszik az egész napos iskola jelentősége, és az alsóbb osztályokban meginduló — de nemcsak a zsenik számára létesült tagozatok száma, finomodik az oktatás metodikája is. És mégis: miközben tágra nyitja kapuit az iskola a nevelésben, a készségfejlesztésben, a képzésben a jövő felé, bizonyos ismereteket ma is alaposan meg kell tanítani. Az iskolának ugyanis vannak nagyon stabil részei. Lehet, hogy mostanában másképp definiálják a regényt vagy a verset, mint korábban, de ami a regény és a vers alapját alkotja: a betűt és a mondatot ma is ugyanúgy kell leírni, ugyanúgy kell írását-olvasását is megtanítani. Bizonyos, hogy a kibernetika, a számítástechnika még a humán tudományokat is forradalmasítja, de az egyszeregy ismerete nélkül, az elemi számolási készség biztos elsajátítása nélkül nincs kibernetika, de még út sem vezet a középiskolába. Unalmas, ha úgy tetszik, szürke képzési, nevelési gondok ezek, de — a gyakorlat sajnálatosan igazolja — hiányuk később szinte pótolhatatlan. Az iskolák irányításának — és most már egyre inkább a helyi tanácsoknak és az igazgatóknak is — az tehát az egyik legbonyolultabb feladata, hogy a realitás és a távlat között viszonylagos és optimális összhangot teremtsen. Tervezzünk csak gyönyörű új iskolákat, kutasson változatlan szorgalommal a neveléstudomány, kísérletezzenek jó módszerekkel az elmélet és a gyakorlat szakemberei, erre mind szükség van. De ne veszítsük el szem elől a hatéves gyereket, akinek meg kell tanulnia hibátlanul számolni, írni, olvasni, bizonyos magatartási formákat a készség fokán elsajátítani. Ne feledkezzünk meg azokról az iskolákról, amelyekben a fő probléma ma még nem a nyelvi tagozat és az audiovizuális eszközök használata, hanem a gyerekek bejárása, a szakrendszerű oktatás kiépítése, a legszükségesebb szemléltetési eszközök biztosítása; ne feledkezzünk meg azokról a pedagógusokról, akik ma még nem kocsira gyűjtenek, hanem az albérlet terheit nyögik. Sok új miniszteriális rendelkezés, utasítás ebbe a helyes irányba hat. Az a széles körű pedagógiai vizsgálat is, amelyet X. kongreszszusán az MSZMP határozott el, ezt kívánja elősegíteni, az oktató-nevelő munka alapjait megszilárdítani, kedvezőbb légkört teremteni a munkához. Most már a jó rendeletek jó ellenőrzést kívánnak, a pedagógiai tevékenységnek olyan bölcs, megfontolt kontrollját, amelynek útján a biztos alapoktól el lehet indulni a szélesebb távlatok felé. Ma reggel több mint egymillió általános iskolás, két és negyed százezer középiskolás számára abban a reményben nyílik meg a tanév, hogy az iskola pártfogásába veszi azokat is, akik még nem tudnak idősebb társaikhoz hasonlóan szárnyalni, akik csak az első lépéseket teszik meg bátortalanul. Hatalmas a szám: 126 ezren vannak ők is, az első osztályosok. Gábor István / /Jy - Magyar Nemzet / A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A határkonfliktus következtében éleződik a feszültség London és Dublin között A külpolitikai helyzet AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE, mint a világszervezet székhelyén hivatalosan bejelentették, szeptember 21-én kezdődik. A jelek szerint a tanácskozáson megvitatják Kína ENSZ-tagságának kérdését is. Tokió részéről hivatalosan is bejelentették, hogy Japán javasolni fogja: minősítsék ,fontos kérdésnek” Tajvan kizárását a világszervezetből. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy Tajvant csak kétharmados többséggel zárhatnák ki az ENSZ-ből, s aligha valószínű, hogy a szavazáson ez megtörténnék. A washingtoni diplomácia „két Kína”-elvének megfelelően a Kínai Népköztársaság esetleges tagsága mellett tehát továbbra is a világszervezet tagállama maradna Tajvan is. Emlékezetes, hogy Peking több ízben, hangsúlyozottan olyan véleményt fejtett ki, amely szerint Kína nem hajlandó Tajvannal egyidejűen a világszervezet tagja lenni. Nixon elnök pekingi látogatását kommentálta a Progressive című amerikai folyóirat. A cikk, amelyet a TASZSZ ismertetett, úgy véli, hogy a pekingi látogatás és az amerikai belpolitikai helyzet, pontosabban a választási manőverezések szorosan összefüggenek egymással. A kínai diplomácia kibontakozó élénkségét kommentálta a Narodna Armija, a bolgár néphadsereg lapja. A cikkíró szerint „a közeledési törekvés alapjában véve kedvező jelenség minden ország külpolitikájában, nyugtalanságot kelt azonban, hogy a kínai kísérletek nyílt szovjetellenességgel, a szocialista rendszerrel való kapcsolatok élezésével párosulnak”. Lényegében hasonló álláspontot fejtett ki a lengyel néphadsereg lapja, amely az öthatalmi nukleáris értekezlet összehívására tett szovjet javaslat Peking részéről történt elutasítását kommentálta. A bostoni Christian Science Monitor azt emelte ki, hogy Nixon kínai utazásának előkészítése közben megkezdődött Mao Celung elnök erőteljesebb „előtérbe tolása, hiszen ilyen nagyságrendű lépéseknél mindig szükség van az ő hatalmára és presztízsére”. Nixon dollárprogramja és a bejelentett tízszázalékos importadó elsősorban Washington legfontosabb gazdasági partnereit, Japánt és Kanadát sújtja. Az MTI washingtoni tudósítójának jelentése szerint az amerikai diplomácia bizonyos aggodalommal figyeli, hogy a japán és a kanadai fővárosban növekvő ellenszenvet váltottak ki Nixon lépései. • A közel-keleti válság egyik részkérdése, Jeruzsálem státusa esetleg a Biztonsági Tanács elé kerül, de ezt Tel Aviv mindenképpen meg akarja akadályozni. Az Egyesült Államok pillanatnyilag még nem foglalt állást az ügyben, s Eban izraeli külügyminiszter — tájékozott források szerint — azt fejtegette, ha Jordánia a BT elé viszi a jeruzsálemi kérdést, akkor Izrael „bizonyító anyagot” tár a világszervezet elé arról, hogy a „jordániai uralom éveiben meggyalázták a szent helyeket”. Az EAK-ban, Szíriában és Líbiában szeptember elsején népszavazást rendeznek az új alkotmánytervezetről. Az eredményt minden valószínűség szerint a három ország népe elfogadja a tervezetet — csütörtökön jelenti be egyidejűen az egyiptomi, a líbiai és a szíriai államfő. Mint a DPA közölte, az alkotmánytervezet egyik cikkelyét még a népszavazás előtt módosították, ez a paragrafus az elnöki tanácsban részt vevő államfők vétójogáról szólt. Európa talán legsúlyosabb helyi válsága pillanatnyilag az északír helyzet. Belfastban sorozatosan bombák robbantak, s eközben éleződött a diplomáciai viszály Dublin és London között. Az Ír Köztársaság minisztertanácsi ülésén megvitatták, hogy a Lynch-kormány milyen álláspontot foglaljon el a vasárnapi határincidens ügyében, amely a mostani feszültség közvetlen kiváltó oka. Az ír kormányfő egyébként meglehetősen éles hangú nyilatkozatot tett, s azt fejtegette, hogy az elmúlt két évben a brit csapatok harminc esetben sértették meg az Ír Köztársaság területét Tilos gyűjteni az IRA-nak Lynch „erőteljes panaszt” nyújtott át Londonnak Londonból jelenti az MTI. Kedden minisztertanácsi ülést tartottak Dublinben, hogy megvitassák: milyen álláspontot foglaljon el az ír kormány a vasárnapi határincidens ügyében, amely elmérgesítette a viszonyt Nagy-Britannia és a republikánus Írország között. Az eddig erélytelennek mutatkozó Jack Lynch miniszterelnököt a kabinet, amely korábban megoszlott a kérdésben, éles hangú nyilatkozatra kényszerítette. A minisztertanácsi ülés után Lynch közölte a sajtóval, hogy megküldte Nagy-Britanniának a határincidenssel kapcsolatos felvilágosításokat, „erőteljes panasz” kíséretében. Azzal vádolta a brit katonai vezetőket, hogy nem tudják egységeiket kellően ellenőrizni és ez káros a béke ügyére nézve. Lynch másrészt tagadta, hogy ír területen lőtték le az incidens angol áldozatát, s hogy ezt ír katonai személyek nem akadályozták meg. Az ír kormányfő egyébként felhívta Anglia figyelmét arra a körülményre, hogy az eltelt két évben angol kötelékek 30 esetben sértették meg Írország területét. Észak-Írországban az eset már mozgásba hozta a protestáns ultrákat. Jack Taylor, a belfasti kormányzat belügyminisztere rádiónyilatkozatban sürgette, hogy zárják le Északírország és az Ír Köztársaság között a földutak legnagyobb részét és csak bizonyos számú határátkelőhelyet tartsanak fenn. Ezt a javaslatot nem lehet megvalósítani anélkül, hogy ne növelnék az Északírországban állomásozó brit katonai erőket, amelyek egyébként a katolikus kisebbség nyílt ellenségévé váltak. Az intézkedés másrészt lehetetlen helyzetbe hozná a közlekedés és a földművelés szempontjából a határszéli lakosok ezreit Taylor miniszter másrészt alig leplezetten célzott rá, hogy szeretné, ha ismét életre hívnának egy önálló protestáns haderőt Észak-Írországban. Ilyen haderő 1969 óta, amióta a hírhedt „B-különítményeseket” az angol kormány politikai kényszerűségből feloszlatta, hivatalosan nem működik. A katolikusok által gyűlölt és rettegett különítménynek 10 000 tagja volt, azóta rengeteg „amatőr lövészklub” működik Észak-Írországban, a „B-különítményesek” fedőszervje.. Néhány órával Lynch éles hangú nyilatkozata után Dublinben a rendőri szervek mégis az IRA-ra sújtottak le. Bejelentették, hogy ezután tilos gyűjteni a szervezet számára. Az IRA, jóllehet hivatalos betiltott szervezet, javarészt nyilvános gyűjtésekből tartotta fenn magát eddig. Akik a tilalommal szembeszegülnek, bíróság elé kerülnek — közölték Dublinben. Ha a megállapodást e héten aláírják, Brandt és Scheel rövidesen Nyugat-Berlinbe látogat Nyugat-Berlinből jelenti a DPA. Brandt kancellár és Scheel nyugatnémet külügyminiszter szeptember 6-án, hétfőn délben rövid látogatást tesz Nyugat-Berlinben, amennyiben a nagykövetek még ezen a héten aláírják a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos négyhatalmi megállapodást. A kormányfő és külügyminisztere látogatása alkalmával a program fő pontja az az ülés lesz, amelyen a három párt elnökei, a szenátusi és képviselőházi frakciók, valamint a képviselőházi elnök részvételével megvitatják a megállapodást. Az ellenzéki CDU nyugatberlini szervezete újból hangsúlyozta szembenállását a kormánnyal. A CDU nyugatberlini képviselőházi frakciójának vezetője, Heinrich Summer a frakció keddi ülésén bejelentette, hogy nem fogják jóváhagyni a négyhatalmi megállapodást. Az állásfoglalást azzal indokolta, hogy „nem hagyhatnak jóvá olyan rendezést, amely azt erősíti meg, hogy Nyugat -Berlin nem része a szövetségi köztársaságnak”. A bonni államügyészség előzetes vizsgálatot indított annak kiderítésére, vajon büntetendő cselekménynek kell-e tekinteni azt, hogy a Bild- Zeitung nyilvánosságra hozta a nyugat-berlini megállapodás szövegét Rogers az amerikai külpolitikáról A biztonsági értekezlet immár „határozott lehetőség” Washingtonból jelenti az MTI. Rogers külügyminiszter kedden délben az amerikai régió évi közgyűlésén egyórás beszédben vázolta a kormány „külpolitikai sikereit”, amelyek szerinte „békésebbé változtatták a világot”, mint amilyen az Nixon elnök hivatalbalépése előtt volt. A külügyminiszter biztosította hallgatóit, hogy a csúcstalálkozókkal kapcsolatos múltbeli kedvezőtlen tapasztalatok nem vonatkoztathatók Nixon elnök tervezett pekingi látogatására, mert — mint hangoztatta — Nixon elnök „előítéletek nélkül, de kemény eltökéltséggel fogja képviselni az önök legjobb érdekeit”. A továbbiakban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Washington és Peking kapcsolatainak normalizálására irányuló amerikai erőfeszítések egyetlen pillanatra sem feledtetik, milyen „létfontosságúak a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok”. Ismételten hangoztatta, hogy az amerikai—kínai közeledés nem irányul a Szovjetunió ellen, s nem homályosítja el a japán—amerikai kapcsolatok fontosságát sem. Az amerikai külügyminiszter beszédében először utalt közvetlenül arra, hogy a nyugat-berlini megállapodás eltávolíthatja az útból azokat az akadályokat, amelyeket az USA és NATO-partnerei támasztottak az európai biztonsági értekezlet összehívása elé. A külpolitikai eredményeket összegezve Rogers kijelentette: „Ideiglenes megállapodást értünk el Berlinről. A SALT-megbeszéléseken elérendő megállapodás kilátásai jók. Megállapodtunk a Szovjetunióval és más nemzetekkel a tengerek és óceánok fenéktérségének atomfegyvermentesítéséről. Egy európai értekezlet — az USA és Kanada részvételével — immár határozott lehetőség” — mondotta. Hivatalos közlés Szeptember 21-én nyitják meg az ENSZ közgyűlését New Yorkból jelenti az AFP. Szeptember 21-én nyílik meg hivatalosan az ENSZ közgyűlésének ülésszaka — jelentette be hétfőn az ENSZ szóvivője. Az általános vita szeptember 27-én kezdődik, de a küldöttek felszólalásai valószínűleg még októberben is tartanak. A közgyűlés elnökét a megnyitás napján választják meg, ez azonban gyakorlatilag már csak formalitás. Az ázsiai csoport van soron, hogy elnököt javasoljon és a csoport Adam Malik indonéz külügyminisztert választotta. A jelenlegi ülésszak legfontosabbnak ígérkező kérdése a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be. Fukuda Tajceo japán külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén kijelentette: „Nagyon valószínű”, hogy országa állást foglal egy olyan határozat mellett, amely „fontos kérdésnek” minősítené Tajvan kizárását a világszervezetből. Ha ezt a határozatot a közgyűlés elfogadja, Tajvan kizárásához kétharmados többségre lesz szükség. Egybehangzó nyugati hírügynökségi jelentések szerint