Magyar Nemzet, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
u /1/ 1 f / ■ Magyar Nemzet ~4 HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Kettős pillér Az erkölcsi és az anyagi ösztönzés, elismerés ,,pontos adagolása”, együttes, vagy külön alkalmazása a szocialista vezetés tudományához (művészetéhez) tartozik. Az MSZMP Központi Bizottságának december elsejei üléséről szóló közleményben a következő olvasható: „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaversenymozgalom ■.Úgy hiszem, erre a kettős pillérre épül általában a legfontosabb termelőerő, az ember fejlődése. Egyes vezetők azonban más „építészeti” megoldásokra gondolnak: ,,Az emberek pénzt akarnak látni” — ezt a szentenciát mostanában gyakran halljuk. Nem vitatható, zsebének senki se ellensége. ,,Az emberek pénzt akarnak látni” bölcs mondás, „lenyelt” folytatása: „és nem szöveget hallani.” Bizonyos szövegekkel szemben valóban allergiásak, de a humánus kapcsolatokat, bánásmódot elvárják, s azok pénzzel meg nem válthatók. Még az anyagi ösztönzésnek is van erkölcsi oldala. Az kapja-e a pénzt, aki megérdemli, aki nyújt valamit , ellenében, vagy az, aki úgy ahogy elvégezgeti a munkáját, kihúzza a nyolc órát, de tud a főnök nyelvén beszélni? S a régebbi gyakorlatra emlékeztetve: ki kapja, a törzsgárda tagja, vagy egy kóbor lovag? Újabb példa: egy vállalat központi támogatáshoz jutott az indokolatlan béregyenlőtlenségek megszüntetésére, amelyeknek a nők a károsultjai. E meghatározott célra kapott összegből azonban maradásra bírta a távozni akaró férfiakat, növelve ezzel az igazságtalan bérkülönbségeket. Az is megtörténik, hogy egy munkásközösségnek pénzt ígérnek egy halaszthatatlan munkáért. Megteszik, amire kérték őket, de közben, úgymond, a pénz elfogyott és egy kézfogást kapnak helyette. Ez egyben az erkölcsi elismerés lejáratása is. S miként az erkölcsi elismerést nem lehet pénzzel pótolni, akként nem lehet a célprémiumot kézfogással helyettesíteni. Az nem vitás, hogy az anyagi méltánylást pénzben fejezik ki, ám, hogy mit értünk erkölcsi elismerésen, az nem kellőképp tisztázott. Erkölcsi elismerés az a megbecsülés, ami minden tisztességes embernek jár, ha pontosan, szépen dolgozik. Egy fiatal szakember írta nekünk: ott akarta hagyni a gyárat és szándékát bejelentette a főnökének. .Az rámordult: „Mit akar még? Hiszen megfizetem magát. Prémiumot is adok!” A levélíró felhívta a figyelmünket az egyes szám első személyre, amelyet újabban gyakran hall az üzemben és másutt is. „Fizetésemelést adok, jutalmat adok, beutalót adok, olcsó ebédet adok. Mintha a saját pénzéből adná a jutalmat. Már csak az hiányzik, hogy azt mondják: munkát adok, mint Sch. úr, akié az államosítás előtt a gyár volt. Azt mesélik, a szavajárása volt ,ezzel a hülyeséggel ezer forintot loptak ki a zsebemből’. Ha pedig valami jó munkát látott, a pénztárcájába nyúlt és munkásnak vagy tisztviselőnek borravalót dugott a zsebébe. Lejárt a műhelybe is, leteremteni a mestert, aki szintén kitöltötte a mérgét valakin.” Tagadhatatlan: vannak, akik Sch. úrként viselkednek. Lehet, hogy ez első visszahatása a vállalatok nagyobb rendelkezési jogának a társadalmi tulajdon felett, és egyes emberek tágabb hatáskörének. Még nem tudták megváltozott helyzetüket szocialista szellemben felfogni, kapitalista viselkedési mintákat követnek, akár az életben, akár a filmen látták a példát. Vagy lehet ez a kispolgári úrhatnámság megnyilvánulása is. Akár ez, akár az, el kell ítélni. Mert eszmeileg megkárosítják a társadalmi tulajdont, illetve a szocialista demokráciát. Tévedések elkerülésére: nem a jogos szigort kifogásoljuk a kötelességmulasztóval szemben. Mert azt nem is tapasztaljuk gyakran. A gorombaság azonban igen gyakran megfér a liberalizmussal. Akinek basáskodása, úrhatnámsága miatt vaj van a fején, az engesztelésül engedékeny a kötelességmulasztókkal. Különösképp a híveivel. A bánásmódra való panaszok az emberi önérzet növekedésével is arányosak. Nos, hogyan lehet az önérzetre apellálni, torlódó megrendelések esetén, ha tegnap megsértettük? Az erkölcsi ösztönzés az önérzethez, áldozatkészséghez szól. Ma nem egyszer az orrunk alá dörgölik, hogy Nyugaton magasabbak a fizetések. Ez vitathatatlan. Bár a reáljövedelmek megállapításához nem elég a borítékok tartalmát és a valuták fekete árfolyamát összehasonlítani. Ilyenkor azzal érvelünk, hogy a mi országunknak sok még a behoznivalója, de szociálpolitikai rendszerünk állja a versenyt a legfejlettebb kapitalista országokéval is. A létbiztonság nagyobb, a munkára való jogával mindenki élhet. Ez nem elég érvelésként. Az elidegenedés egy formájával szemben nekünk az emberséges kapcsolatokat kell felvonultatnunk, hisz az összehasonlításnál van javítanivalónk a keresetekben és kirakatokban, a termelékenységben és műszaki színvonalban. Amiben felülmúljuk és az eddiginél jobban felülmúlhatjuk őket, az az üzemi demokrácia és a szocialista humanizmus. E kettő mind az anyagi, mind az erkölcsi elismerés környezete. Forrása is, mert ahol jó a légkör, ott hatékonyabb a munka. S még egy megjegyzés: nem csupán anyagi és erkölcsi elismerés van, hanem pénzbüntetés és erkölcsi megbélyegzés is. Akik az állam, a közösség számlájára nagylábon élnek, s a hatalommal visszaélnek, azokkal szemben azt kell alkalmazni. Kovács Judit Súlyosbodott a háború veszélye India és Pakisztán között A külpolitikai helyzet VALAHÁNYSZOR SZOVJET ÁLLAMFÉRFIAK külföldiekkel találkoznak, az időszerű politikai témákon kívül szóba kerül a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi forgalom bővítésének lehetősége is. Az utóbbi időben sűrűn adódnak ilyen alkalmak. Jelen pillanatban Dániában tartózkodik a szovjet miniszterelnök és mint a csütörtök esti banketten kifejtette, tárgyalásainak kifejezett célja, hogy a gazdasági együttműködés újabb lehetőségeit tárja fel. Mielőtt Dániába utazott volna. Moszkvában amerikai üzletembereket fogadott, s az eszmecsere során egészen konkrét elképzelések merültek fel arra nézve, hogyan bővítsék a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokat, amelyeket az amerikai kormány kereskedelemügyi miniszterének, Slansnek moszkvai látogatása hozott mozgásba. Stansnek abban a különös megtiszteltetésben volt része, hogy a Legfelső Tanács ülésén végighallgathatta Koszigin előterjesztését az ötéves tervről. A szovjet miniszterelnök ismét felújította azt a gondolatot, hogy a Szovjetuniónak szándékában áll záros határidőn belül utolérni és elhagyni az Egyesült Államokat. Az ötéves terv a lakosság életkörülményeinek javítását állította az első helyre a gazdasági teendők sorrendjében, s — miként a Pravda most újból aláhúzta — elsősorban a szovjet nép ellátását, fogyasztási cikkek iránt mutatkozó keresletének jobb kielégítését ajánlotta az ipar, a mezőgazdasági és a kereskedelem figyelmébe. Nagy nyomatékkal szólt Koszigin arról, hogy az életszínvonal-politikának lényeges része az árak stabilitása, s ezt a kormány mindenképpen biztosítani akarja. Arról is beszélt, hogy a nagyszabású gazdasági terveket a szocialista és nem szocialista országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok bővítése útján kívánják megvalósítani. Az új ötéves terv részletes kidolgozása előtt gondosan és körültekintően meg kellett vizsgálni, mi várható a nemzetközi helyzetben. A rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat aszerint kell megosztani az ágazatok között, a beruházási arányokat úgy kell meghatározni, hogy mérlegelni kell, feszültebb időszakra kell-e számítani, avagy remélni lehet-e a feszültség enyhülését. A szovjet párt- és állami vezetés minden jel szerint úgy ítélte meg a helyzetet és a viszonyok alakulását, hogy a nukleáris világháború veszélyét — együttműködve az Egyesült Államokkal — fokről fokra csökkenteni lehet. Ezt célozzák a kétoldalú tárgyalások, egyebek között a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról. Sőt arra is kínálkozik mód, hogy a már meglevő, vagy ezután teremtődő helyi viszályokat lokalizálják, még mielőtt láncreakció-szerűen kontinentális, vagy annál is szélesebb konfliktusokká válnak. Ilyen tűzfészkek adódnak szép számmal, gondoljunk Indokínára, a Közel-Keletre, vagy legújabban az indiai szubkontinensre, ahol az indiai kormány rendkívüli ülése gyakorlatilag hadiállapotban levőnek nyilvánította az országot Pakisztánnal. A legreménytelibben Európában alakul a helyzet, ahol az enyhülés folyamata máris számottevően előrehaladt, s a folytatás is jónak ígérkezik. Hírmagyarázók úgy számolnak, hogy a német államközi tárgyalások legkésőbb a jövő hét első napjaiban eredményesen befejeződnek. A nyugat-berlini lapok pénteken már ismertették a parafálás előtt álló megállapodás részleteit. Ha Európában új helyzetről lehet beszélni, márpedig lehet, akkor a kelet-nyugati bizalmatlanság fokozatos csökkenése, Nyugat-Berlin státusának rendezése és a két Németország viszonyának normalizálása ennek az új helyzetnek fontos elemei. De új arculatot kölcsönöz kontinensünknek az a folyamat is, melynek során az európai Közös Piac magába szippantja a konkurrens-csoportosulásnak, az EFTA-nak tagállamait. A hetekké vagy tízezeké bővülő hatok olyan gazdasági és politikai erőket összpontosíthatnak, hogy versenytársaivá válhatnak az Egyesült Államoknak. Ebből a szempontból kíséri nagy figyelem Brandt és Pompidou találkozását, amelytől a legoptimistábbak azt várják, hogy helyreállítja azt a szívélyességet, amelyet a nemzetközi valutaválságban elfoglalt ellentétes álláspont és Schiller tapintatlansága semmivé foszlatott. • Az előzmények ismeretében azonban úgy látszik, hogy a francia és a nyugatnémet gazdasági érdekek annyira ellentétesek, és a politikai célok is eltérőek, ezért döntő és minőségi változásra a két ország viszonyában aligha lehet számítani. Indiában kihirdették a rendkívüli állapotot Az indiai kormányfő pénteken délelőtt Calcuttában járt. Beszédet mondott, s abban megismételte korábbi kijelentéseit, amelyek szerint az indiai szubkontinensen fennálló válság megoldásának egyetlen módja az, hogy Pakisztán vonja vissza fegyveres erőit Kelet-Pakisztánból. Gandhi asszony Calcuttában értesült arról, hogy pakisztáni repülőgépek pénteken légitámadást intéztek India három északnyugati városa — Srinagar, Kasmír fővárosa, továbbá Amritsar és Panthankot — ellen. A kormányfő úgy döntött, hogy nyomban visszatér Új- Delhibe, ahol a késő esti órákra összehívták a kormány rendkívüli ülését. A rendkívüli kormányülésen úgy döntöttek, hogy kihirdetik a rendkívüli állapotot az országban. Indira Gandhi pénteken este az ország lakosságához intézett rádióbeszédében bejelentette, hogy Pakisztán totális háborút kezdett India ellen, s így ,,más választásunk nincs, mint hogy hadiállapotba helyezzük országunkat". A Reuter Rawalpindiből azt jelentette a pakisztáni rádióra hivatkozva, hogy az indiai csapategységek a kelet-pakisztáni határ teljes hosszában támadásba lendültek. Az indiai—pakisztáni konfliktus súlyosbodása miatt Koszegin miniszterelnök esetleg lerövidíti hivatalossá niai látogatását és lemondja a program szerint vasárnap este kezdődő norvégiai utazását — jelentette péntek este a szovjet küldöttséghez közelálló körökre hivatkozva az AFP hírügynökség. Az AP dán forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Krag miniszterelnökkel folytatott csütörtöki magánbeszélgetés során Koszigin nagyon borúlátóan nyilatkozott a helyzetről. Hozzáfűzte, hogy kormánya mindent megtesz a háború megakadályozására. Mint az MTI pekingi tudósítója jelenti, a kínai sajtó eddig viszonylagosan tartózkodó magatartásával szakítva, ezen a héten heves propagandakampányt indított India ellen, azzal vádolva, hogy a „szociálimperializmus” (azaz a Szovjetunió) támogatásával agressziót indított Pakisztán ellen Kelet-Pakisztán annektálása céljából. Gazdasági együttműködésről tanácskozik Koszigin Dániában Koppenhágából jelenti az MTI. Jó kezdetet vettek Dániában a szovjet—dán kormányfői tárgyalások — röviden így lehet összegezni Koszigin szovjet miniszterelnök dániai látogatásának első napját. Krag dán miniszterelnök, a csütörtök esti banketten pohárköszöntőjében méltatta az utóbbi idők pozitívan ható európai fejleményeit, köztük a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyel Népköztársaság és az NSZK szerződését, valamint a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Dánia kezdettől fogva melegen támogatta az európai értekezlet eszméjét — a biztonság és együttműködés előmozdítását — s úgy véli, hogy a Nyugat- Berlin helyzetéről folyó tárgyalások sikeres befejezése megnyithatja az utat az európai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítése előtt. A miniszterelnök megállapította, hogy a két ország viszonyát a sokoldalú hagyományos baráti kapcsolatok jellemzik. Külön kitért a gazdasági kapcsolatokra és kifejezte azt a reményét, hogy Koszigin kormányfő mostani látogatása előmozdíthatja az árucsere fejlődésén kívül a műszaki-tudományos együttműködés bővítését is. Koszigin miniszterelnök válaszában szintén hangsúlyozta, hogy koppenhágai tárgyalásai homlokterében az európai és a kétoldalú kapcsolatok kérdései állanak. Megjegyezte, hogy látogatása egyik fő céljának a gazdasági együttműködés új területeinek felkutatását tekinti. Koszigin hangsúlyozta: a Szovjetunió szeretne számítani a dán kormánnyal való aktív és szoros együttműködésre a feszültség további enyhítését szolgáló lépések megtételében A szovjet miniszterelnök pénteken Koppenhága környékén megtekintett egy tejipari szövetkezeti vállalkozást, egy modern elektronikai üzemet és a dán gépipari szakszervezet egyik speciális szakiskoláját. A körút Fredensborgban, a dán királyok vidéki rezidenciáján zárult. Koszigin miniszterelnök szombaton program szerint Aalborgba, a Jütland-félsziget egyik kereskedelmi és kulturális központjába utazik. Amerikai üzletemberek Moszkvában Moszkvából jelenti a TASZSZ Moszkvában befejezte munkáját a szovjet—amerikai kerekasztal értekezlet, amely — mint az erről szóló közlemény hangoztatja — gyakorlatias és őszinte légkörben folyt le. A találkozón — amelyen az Egyesült Államok üzleti köreinek képviselői és a szovjet minisztériumok és külkereskedelmi szervek vezetői vettek részt — nem hivatalos véleménycserét folytattak számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolatainak fejlesztését érinti. Az amerikai üzleti körök képviselői hangoztatták, hogy keresik a Szovjetunióval való széles körű gazdasági együttműködés útjait. Alekszej Koszigin szovjet kormányfő fogadta az amerikai üzletembereket. Magyarországra látogat a jugoszláv miniszterelnök Dzsemal Bijedics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke Fock Jenő miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. Bumedien elnök magyarországi meghívást fogadott el közlemény elnökünk, algériai látogatásáról Losonczi Pál ötnapos algériai látogatásáról és tárgyalásairól pénteken közleményt adtak ki Algírban. A dokumentum felidézi elnökünk ötnapos programjának részleteit, ismerteti a hivatalos tárgyalásokon részt vett magyar és algériai delegáció névsorát, a megvitatott témákat, s aláhúzza, hogy a tárgyalások az őszinte barátság és megértés légkörében folytak le. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről, eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és fejlesztésük távlatairól, áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű problémáit A magyar—algériai tárgyalásokon megállapodás született, hogy — összhangban a két ország lehetőségeivel — szélesítik és sokrétűbbé teszik a kapcsolatokat. Ezt a célt szolgálja a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás aláírása és a kormányközi vegyes bizottság létrehozása. A közleményből kitűnik, hogy véleménycsere volt a párt- és tömegszervezetek kapcsolatairól és egyetértésre jutottak az ilyen kapcsolatok fejlesztésében Mindkét részről kifejezték azt a szándékot, hogy