Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
SíimfeaiM 2. január 1.---------------------------------------------------—------------------ Ai(iW\PIil7Pt _ f Indira Gandhi a békés rendezés lehetőségeiről, a menekültek visszatéréséről II.................. A külpolitikai helyzet A VILÁGPOLITIKA búcsúja a távozó óesztendőtől szinte kicsiny tükörképe mindazoknak a problémáknak, amelyek a nemzetközi életet 1971-ben kitöltötték. Nagyon is valószínűnek látszik, hogy 1972 megörökli e kérdéseket. U Thant, az ENSZ távozó főtitkára kijelentette, hogy Európában a helyzet biztató, de az ázsiai fejlemények — véleménye szerint — aggodalomra adnak okot. Vietnam hosszú évek óta az első helyen szerepel a nemzetközi hírkrónikákban, de az utóbbi időben az újabb amerikai bombatámadások miatt fokozottan előtérbe került Noha a bombatámadásokat már leállították, különböző tiltakozások láttak napvilágot pénteken is: a CIFK külügyminisztériuma erélyesen elítélte az amerikai lépést. A Pravda pedig úgy értékelte, hogy a légitámadásokkal Washington voltaképpen „elkeseredett kísérletet tett a csődbe jutott vietnamizálási politika megmentésére”. A DNFF által kihirdetett háromnapos újévi tűzszünet egyébként életbe lépett, a saigoni és az amerikai hadvezetés karácsonyhoz hasonlóan most is csak 24 órás fegyvernyugvást rendelt el. Az 1971-es év külpolitikai dossziéjánál új lapja az indiaipakisztáni viszály és az ennek nyomán kirobbant háború, illetve a háború következményei. A térségből az utóbbi időben tucatnyi hírügynökségi jelentés érkezett mindennap, s így volt ez 1971 utolsó 24 órájában is. Indira Gandhi indiai miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások akár azonnal is megkezdődhetnek Pakisztánnal, ha Ali Bhutto belátja, hogy a béke mindkét fél számára előnyös. A Bangladesh előtt álló legfontosabb feladatnak nevezte Ahmed miniszterelnök a megfelelő feltételek biztosítását ahhoz, hogy a kelet-bengáliai menekültek viszszatérhessenek hazájukba. A Washington Post titkos fehér házi okiratok alapján számolt be arról, hogy Nixon elnök a külpolitikai szakértők tanácsai ellenére támogatta a konfliktusban Jahja Khan rendszerét. A befolyásos washingtoni lap újabb titkos iratok közzétételét ígérte. A Közel-Kelet eseményeivel kapcsolatos, hogy az új év első napján teszi le a hivatali esküt az arab államszövetség szövetségi kormánya, ezen kívül is több hivatalos aktus zajlik le Kairóban. Mint az MTI kairói tudósítója beszámolt róla, az egyiptomi fővárosban feltűnést keltett az a hír, hogy Szadat elnök és Favzi kormányfő fogadta Cooper amerikai szenátort és Bergust, az Egyesült Államok kairói érdekképviseletének vezetőjét. A hír csak megerősíteni látszik azt a tényt, hogy Kairóban továbbra is keresik a politikai megoldás útjait, miközben a felszabadító harc fontosságára egyre többször utalnak. Ilyen értelemben foglalt állást nemrégiben Szadat is, kijelentvén, ,,a felszabadító harc megvívása nem jelenti a politikai akciók leállítását”. Ron szerint az is az elnök személyes döntése volt, amikor haditengerészeti egységeket irányított a Bengáli-öbölbe. A cikk keretében szellőztetett okiratokból kitűnik, hogy a Fehér Ház a kéthetes háború közepette megkísérelt fegyverszállítmányokat eljuttatni Pakisztánnak. • A Fehér Házban megtartott stratégiai tanácskozások jegyzőkönyveiből a közölt részletek szerint december 6-án „dr. Kissinger megkérdezte, van-e jogunk engedélyezni, hogy Jordánia és Szaúd-Arábia katonai felszereléseket adjon át Pakisztánnak. Van Hollen (külügyi Ázsia-szakértő) kijelentette, hogy az USA nem engedheti meg tőlünk származó fegyverek átadását, mivel mi magunk nem engedélyezzük az USA-ból az illető országba irányuló fegyverszállításokat. Sisco (külügyi államtitkár) megjegyezte, hogy amint a pakisztániak egyre melegebb helyzetbe kerülnek, úgy érkeznek majd mind sürgetőbb kérelmek tőlük. Dr. Kissinger kijelentette, hogy az elnök esetleg teljesíteni kívánja majd ezeket a kérelmeket... Packard (hadügyminiszter-helyettes) ekkor azt mondotta, meg kell vizsgálnunk, hogy mit lehet tenni. Sisco egyetértett, de azt mondotta, hogy ezt nagyon csöndben kell tennünk.” A december 8-i jegyzőkönyvben folytatódik a téma: „Dr. Kissinger Utah Huszszein jordániai királynak egy figyelemre méltó megjegyzésére, amely F—104-esek Pakisztánnak való átadására vonatkozott. Johnson nagykövet kijelentette, hogy meg kell vizsgálni, milyen hatása lehet, ha Pakisztán további szállítmányokat kap. Lehetséges, hogy nyolc F—104-es nem jelent semmit, ha az igazi háború megkezdődik (Nyugat-Pakisztánban). Ez csak jelképes (segítség) lenne... Packard kijelentette, hogy a megfontolás alatt álló kérdés valójában az, tegyünk-e valami hatékonyat, vagy pedig semmit se csináljunk. Ha nem győz az ember, akkor nem kell belekeveredni ...” Másnap titkos üzenet ment Brown jordániai amerikai nagykövetnek: „Közölte Huszszein királlyal, hogy teljes mértékben tudatában vagyunk annak, milyen nagy nyomás nehezedik rá Pakisztán részéről. Mi azonban még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy végleges választ adhatnánk. A kérdés vizsgálat tárgya a legmagasabb szinten.” Kenneth Keating, az USA indiai nagykövete megkapta a fenti üzenet másolatát és kétségbeesett üzenetet küldött Washingtonba: „Bármilyen más lépés, mint a Pakisztánnak Jordánia útján tervezett repülőgép-szállítás elutasítása, rendkívül nagy nehézségeket okoz majd a továbbiakban az amerikai—indiai kapcsolatokban.” Indira Gandhi a tárgyalások megkezdésének feltételéről Február -éig hazatér a tízmillió menekült A Reuter és az AFP jelenti. ,.Pakisztán és India között azonnal megkezdődhetnek a tárgyalások, amint Ali Bhutto pakisztáni elnök belátja, hogy a térség békéje mindkét fél számára előnyös” — mondotta sajtóértekezleten Indara Gandhi indiai miniszterelnök. Gandhi asszony megismételte, hogy az indiai csapatok csak addig maradnak a Bangla Desh területén, amíg a helyzet feltétlenül szükségessé teszi. Hangsúlyozta, hogy a Bangla Desh kormány teljes mértékben ura a keretnek; negyedmillió brigáz menekült már hazatért Líbiából és a 10 millió menekült várhatóan február végére maradéktalannul visszatér hazájába. Ami az Egyesült Államok álláspontját illeti, Washingtonnak el kell fogadnia azt a realitást, hogy a Hindusztán-félszigeten Bangla Desh néven új állam alakult — mondotta Gandhi. Az indiai miniszterelnök leszögezte azt is, hogy országa kész Pakisztánnal „tartós békeszerződés” megkötéséről tárgyalni, amely hosszú távon Pakisztánnak is érdekében állna és mindkét fél számára előnyös lenne. Végezetül rámutatott, hogy „két különálló témának” tekinti Mudzsibur Rahman sejknek, a házi őrizetben tartott kelet-pakisztáni politikusnak a szabadon bocsátását, valamint a politikai rendezést célzó indiai—pakisztáni tárgyalásokat. Megfogalmazása szerint Indiához hasonlóan sok ország igyekszik elősegíteni Rahman sejk szabadon bocsátását, viszont a béketárgyalásokat „kifejezetten kétoldalú szinten” kellene folytatni. A Pravda tudósítója Daccában nyilatkozatot kért Tadzsuddin Ahmedtől, az Avabi Liga főtitkárától, ideiglenes miniszterelnöktől. Ahmed a Bangladesh előtt álló feladatokról szólva a helyzet normalizálásának fontosságára hívta fel a figyelmet, nemcsak a törvényesség és a rend helyreállítására, hanem elsősorban a gazdasági helyzet stabilizálására. A Washington Post szerint a szakértők tanácsai ellenére Nixon támogatta Jahja Khant újabb titkos dokumentumok Az MTI jelenti: „A titkos Pentagon-okiratok közzétételével sajnos túlságosan későn lepleződtek le azok a helytelen számítások és hibás helyzetmegítélések, amelyek következtében az USA dzsungelháborúba keveredett bele Vietnamban. Ezúttal az indiai —pakisztáni háborúval kapcsolatban nem várunk a történelem ítéletére, hanem úgy határoztunk, részleteket közlünk a válsággal foglalkozó titkos fehér házi okiratokból” — írta Jack Andersen, az ismert amerikai újságíró a Washington Post csütörtöki számában. Andersen véleménye szerint Nixon elnök a külügyminisztérium hivatásos diplomatáinak tanácsaival szembeszállva döntött Jahja Khan támogatása mellett, a külügyi szakértők ismételt javaslatai ellenére semmit sem tett a Kelet-Pakisztánban folytatott pakisztáni terror ellen, majd ugyancsak a hivatásos diplomaták semlegességére vonatkozó tanácsai ellenére kötelezte el az USA-t, a fegyveres konfliktusban Pakisztán mellett, Aiw’gr Újabb vádirat Ellsbergt ellen Washingtonból jelenti az AFP Újabb vádiratot adtak ki Daniel Ellsberg, a Pentagon volt munkatársa ellen, aki az amerikai sajtó tudomására hozta az indokínai háborúról készített titkos Pentagon-jelentések egy részét — közölte csütörötkön a washingtoni igazságügyi minisztérium. A Los Angeles-i esküdtszék utasítására kiadott vádirat nemcsak Daniel Ellsberg professzorra vonatkozik, hanem érinti két munkatársát, Anthony Russót és Lynda Sinayt, valamint Bu Van Thait, a saigoni rezsim volt washingtoni nagykövetét is. Az első vádirat a kormány birtokát képező titkos dokumentumok terjesztésében marasztalta el Ellsberget. Az újabb vádirat már „összeesküvésről” beszél, amelynek az volt a célja, hogy Ellsberg „titkos dokumentumok birtokába jusson, azokat lemásoltassa és illetéktelen személyek birtokába juttassa”. Életbe lépett az újévi tűzszünet Vietnamban ■ Az AFP jelenti: Péntek éjszaka, helyi idő szerint egy órakor (közép-európai idő csütörtök 18 óra), életbe lépett a DNFF által kihirdetett háromnapos újévi tűzszünet. A saigoni és az amerikai hadsereg ugyanúgy, mint karácsonykor, ezúttal is csak 24 órás tűzszünethez járult hozzá. Ez pénteken helyi idő szerint 18 órakor lépett életbe. (Közép-európai idő 11 óra.) A saigoni hadsereg egyik szóvivője kijelentette, hogy az amerikai és a kormányhadsereg egységei egészen az utolsó percekig folytatják „offenzívájukat”. Miként az AFP hangoztatta, Dél-Vietnamban még sosem telt el tűzszünet incidensek nélkül, de a legutóbbi karácsonyi tűzszünet 1965 óta a legnyugodtabbnak bizonyult. A CIFK külügyminisztériuma tiltakozott a bombázások ellen Kérés a BT összehívására A vietnami háború ellen küzdő hadviseltek szervezetének egyik csoportja csütörtökön felkereste Ismael Byne Taylor kamarát, a Biztonsági Tanács soros elnökét, Sierra Leone delegátusát és petíciót adott át neki. Kérték, hogy a vietnami háború megvitatására hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését. A hadviseltek sürgetik, hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel az Egyesült Államok kormányát a Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban viselt harci cselekmények és az agresszív légitevékenység beszüntetésére. Hanoiból jelenti a VNA. A dél-vietnami ideiglenes forra-dalmi kormány külügyminisztériuma csütörtökön kiadott nyilatkozatában erélyesen megbélyegzi a Vietnami Demokratikus Köztársaságot sújtó légitámadásokat. A nyilatkozat szerint az Észak-Vietnam ellen intézett tömeges légitámadásokkal az Egyesült Államok kihívó módon megszegte az észak elleni bombatámadások feltétel nélküli beszüntetésére vonatkozó ígéretét, kihívást intézett a világ békeszerető népei — köztük az amerikai nép — ellen, amelyek erőteljesen elítélik az Egyesült Államok háborúját és a A Troji-kormánytól az agreszsziós háború beszüntetését és a Thieu-kormányzatnak nyújtott támogatás megvonását követelik. A TASZSZ jelentése szerint az Egyesült Államok vietnami bűntetteit vizsgáló bizottság pénteken sajtóértekezletet rendezett a Hanoiban akkreditált vietnami és külföldi újságírók részére. Az egybegyűlteknek bizonyítékokat adtak át a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakott területei ellen végrehajtott amerikai bűntettekről. A fényképfelvételek szétrombolt vietnami lakóházakat, iskolákat, kórházakat és az áldozatok dühtől vagy fájdalomtól eltorzult arcát mutattak Kádár János, aMagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a MagyarNépköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke, az alábbi Magyar vezetők távirata a kubai vezetőkhöz táviratot intézte dr. Fidel Castro Ruzhoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárához, a forradalmi kormány elnökéhez és dr. Osvaldo Dorticos Torradóhoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez. Kedves Elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri kubai népnek. Őszinte örömmel töltenek el bennünket azok a történelmi jelentőségű eredmények, amelyeket Kuba hős népe kommunista pártja vezetésével az ország szocialista építésében elért. Szolidaritásunkról és testvéri támogatásunkról biztosítjuk önöket abban a nehéz harcban, amelyet az amerikai imperialisták és zsoldosaik meg-megújuló támadásával szemben vívnak az ország függetlenségének, szabad, szocialista rendjének megvédéséért. Állhatatos küzdelmük nemcsak a Kubai Köztársaság előrehaladását biztosítja, hanem egyidejűleg példát mutat a nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért küzdő más népeknek is. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésében pártjaink és kormányaink között kialakult sokoldalú internacionalista együttműködés a jövőben még tovább erősödik, szorosabbá válik. Szívből kívánjuk, hogy további sikerek gazdagítsák a kubai nép életét, érjenek el újabb nagy eredményeket hazájuk felvirágoztatásában, közös szocialista célkitűzéseink megvalósításában, a népek közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésében. * Péter János külügyminiszter a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kubai testvérszervezeteinek. Kuba ünnepén Tizenhárom esztendeje, hogy a kis karib-tengeri ország forradalmárai megdöntötték a népelnyomó Batista korrupt rendszerét. Az évfordulón, visszapergetve a történelem lapjait, felelevenednek a földünk legfiatalabb szocialista államának életében bekövetkezett események, attól a pillanattól kezdve, hogy Fidel Castro vezetésével bevonultak a kubai forradalmárok egységei Havannába. 1959. január elsejével nagy fontosságú változás vette kezdetét az amerikai földrészen. Az Egyesült Államok minden mesterkedése, a gazdasági blokád, a kontinensméretekben kierőszakolt politikai elszigetelés és a fegyveres intervenciók ellenére Kuba nemcsak nemzeti függetlenségét őrizte meg, hanem hősies helytállásával példát mutatott a többi latin-amerikai népnek, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Az elmaradott monokultúrás gazdaság átalakítása, az új társadalom formálása, valamint az ország határainak biztosítása hatalmas áldozatokat követel a kubai néptől. Ebben a sokrétű harcban a szocialista Kuba mindig támaszkodhatott a szocialista országok, így aSzovjetunió és hazánk támogatására, a testvéri segítségnyújtásra. 1971 ismét bizonyította, hogy a földrajzilag ugyan távol fekvő Kubai Köztársaság a szocialista tábor elszakíthatatlan része. A kapcsolatok erősödésének jegyében került sor Koszigin szovjet miniszterelnök kubai, illetve Corticos elnök szovjetunióbeli látogatására. Ajtai Miklós vezetésével magyar kormányküldöttség járt Havannában, s ez alkalommal meghívást adtak át Fidel Castro miniszterelnöknek. A latin-amerikai kontinensen egyre inkább beérik a kubai forradalom gyümölcse. A nyugati féltekén ma már újabb állam, Chile indult meg a szocialista út felé, s több más országban lett a hivatalos politika fontos alapelve a nemzeti függetlenség, a gazdasági önállóság kivívása. Washington éppen ezért próbálja akadályozni mind a mai napig a szocialista fejlődést Kubában, s feltartóztatni a kapcsolatok helyreállítását Kuba és Latin-Amerika népei között. Ez a politika azonban nyilvánvaló kudarcra van ítélve. Fidel Castro közelmúltban tett chilei látogatása, találkozói és megbeszélései Peru, valamint Ecuador elnökével már a megváltozott légkört bizonyították, útjának nemzetközi visszhangja pedig jól példázta azt a rokonszenvet, amellyel a világ haladó erői kísérik a kubai forradalom sikereit. A magyar nép a testvéri kubai napot és vezetőit őszinte barátsággal köszönti nagy ünnepén. Kirilenko Santiagóiban Nagy feladatok hárulnak a chilei pártra, a, országban bonyolult politikai folyamat megy végbe Santiagobál jelenti a TASZSZ. A chilei fővárosban tartózkodó szovjet pártküldöttséget, amelyet Andrej Kirilenko, a Politikai Bizottság tagja, az SZKP KB titkára vezet, csütörtökön fogadta Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és Victor Diaz főtitkárhelyettes, a Politikai Bizottság tagjai. A meleg, baráti hangú találkozón a felek között véleménycserére került sor . Kirilenko rámutatott: a Chilei Kommunista Párt megalakulása óta bebizonyította, hogy állhatatos, érett és kipróbált élcsapata a chilei dolgozóknak. A pártra nagy feladatok hárulnak, különösen most, amikor az országban bonyolult politikai folyamat megy végbe. Ez nemcsak Chile számára, hanem az egész nemzetközi munkás mozgalom számára nagy jelentőségű. Andej Kirilenko átadta a chilei kommunistáknak és az ország népének az SZKP, a Központi Bizottság és Leonyid Brezsnyev főtitkár legszívélyesebb üdvözletét az 50 éves jubileum alkalmából. Luis Corvalan válaszbeszédében köszönetet mondott a chilei kommunistáknak küldött jókívánságokért, azért a baráti érzésért, amely egyesíti a két pártot. Corvalan hangsúlyozta, hogy pártja politikájának alapvető vonása az internacionalizmus. (Washington, Reuter) 1950 óta több mint 9 százalékkal csökkent az Egyesült Államok részaránya a Cjplág bruttó nemzeti termékében. Az import lényegesen gyorsabban emelkedett, mint az export, s éleződik a harc a világpiacon, mivel az Egyesült Államokat nyugati partnerei részéről mind nagyobb veszteség éri. A többi között ezeket a megállapításokat tartalmazza az a jelentés, amelyet Nixon elnök utasítására Peterson, a nemzetközi gazdaságpolitikai tanács ügyvezetőigazgatója készített az amerikai gazdasági helyzetről. " $