Magyar Nemzet, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
Sierra, 1972. március 15. Ma 30 éve „Március zászlaját mi visszük!“ EZ VOLT A CÍME annak a cikknek, amelyben az illegális Szabad Nép 1942 március elején ismertette a munkásosztály szerepét 1848 eszméinek valóra váltásában. A cikk kezdő sorai: „A munkásság kibontakozó mozgalmai nemcsak az osztályára, hanem az országra szoruló bilincseket is feszítik..." S ez a megállapítás különösen igaznak bizonyult 1942. március 15-én. Ez volt az a nap, amikor a Magyar Történelmi Emlékbizottság koszorúzási ünnepséget rendezett a Petőfi-szobornál. S ebből az ünnepségből lett a háború alatt a magyar függetlenségi mozgalom legnagyobb tömegmegmozdulása. Bár az ünnepségről és az utána következő tüntetésről már sok ismertetés, visszaemlékezés jelent meg hadd mondjam el én is röviden, mit jelentett számomra ez a nap. Ebben az időben a szociáldemokrata párt VI. kerületi szervezetében működő kommunista alapszervezet titkára voltam. A szakszervezetekben és pártszervezetekben egyaránt készültek a március 15-én délutánra tervezett zarándoklásra. A mi kerületi párthelyiségünkben is nagy előkészületek folytak. Az ificsoport, a nőbizottság, a felnőtt tagság és a Szalmás-kórus lázasan tevékenykedett. Készítették a transzparenseket. Festették, rajzolták, kasírozták a függetlenségi mozgalom jelszavait, Petőfi, Kossuth, Táncsics arcképeit. Nagy segítséget jelentett ennél a munkánál, hogy a kerületben tevékenykedett többek között Goldmann György szobrász, Kondor György, Kassitzky Ilona, Fehér György festő és grafikus. RednerMiklós és Redner Márta fotóművész ("Redner Miklós filmet is készített a koszorúzásról és a tüntetésről). Sági István szervezte a koszorúkészítést. Pénzt gyűjtöttek, megtervezték a szalagot és a koszorú elhelyezését. A felírás a vörös szalagon: „A Terézváros dolgozói — a szabadságért.” A vörös szalag később a többi vörös színű szalaggal együtt rendőrségi bűnjellé változott. A TÖRTÉNELMI EMLÉKBIZOTTSÁG nemzetiszínű szalagokkal díszített koszorúkat helyezett el a szobor talapzatán. Az egyforma koszorúk egyik szalagján a következők álltak: „A magyar parasztság”, „A Szabad Szó szerkesztősége” és a „Magyar értelmiség”. Valamennyi koszorú másik szalagján „Petőfinek” felírás volt olvasható. Ezeket Bajcsy -Zsilinszkyék helyezték el — a rendőrségi jelentés szerint. Az ő távozásuk után a rendőrség előtt ismeretlen egyének raktak le kisebb koszorúkat, vörös szalaggal. A szalagokon a következő felírásokkal: ,,Budapest kültelki munkássága — Petőfi és Táncsics szellemében a szabadságért”, ,„A függetlenség, szabadság harcosainak „ Gyapjúmosó munkásai”, „A független Magyarország” és végül a terézvárosi koszorú. A rendőrség eltávolította a szalagokat a koszorúkról és a főkapitányság politikai osztályára vitték azokat. S a nyomozást megindították, a koszorúzókat keresték. A lelkes előkészítő munka közben szinte bombaként hatott a szociáldemokrata párt vezetőségének új határozata. Ebben megtiltotta tagjai számára, hogy a koszorúzási ünnepségen részt vegyenek. A letiltás a Népszava március 14-i és 15-i számában megjelent. Mi (az ifjúsági csoport és a nőbizottság tagjai) mégis csoportosan mentünk ki a Petőfiszoborhoz. Mellünkön ragyogott a Petőfi-jelvény. Elég korán kiértünk és szívdobogva vártuk, hogy vajon a letiltás visszatartja-e az embereket. Eljönnek-e? Vajon ismét meghiúsulnak reményeink és ez a megmozdulás sem válik igazi tüntetéssé? S a koszorúzási ünnepség is csak néma aktus lesz? Ezt a tömegmozgalmat is sikerül szűk keretek közé szorítania a fennálló hatalomnak? S ahogy gyűlt a tömeg, úgy éreztünk egyre nagyobb erőt és bátorságot. Voltak csoportok, amelyek külön-külön jöttek és csak a téren tömörültek össze. Kibontották a magukkal hozott feliratokat, magasba emelték a szabadságharc hőseinek képeit. Nagy ováció fogadta azokat a szakszervezeti csoportokat, amelyek színes zászlaik alatt, szakmai jelvényeikkel díszítve masíroztak be a tömeg közé. Csodálatos látvány volt. A piros, arannyal hímzett szakszervezeti zászlók ott lebegtek a fejünk felett, egyesülve a nemzetiszínű lobogókkal, színes feliratokkal. Valami selymes kék fényesség maradt meg az emlékezetemben. Ezrek álltak sorfalat a koszorút elhelyezőknek. Ahogy nőtt a tömeg, innen is, onnan is felhangzottak a függetlenségi mozgalom jelszavai. A jelszavakra hangos éljenzés volt a válasz. A rendőrök már kora délutántól körülfogták a teret és kordont vontak a tömeg köré. Mikor hangosabb lett a tüntetés, elfojtására lassan felénk nyomultak. Ekkor ezrek torkából méltóságteljesen és mégis buzdítóan felhangzik a Himnusz. A rendőrök elbizonytalankodtak és kényszeredetten vigyázzba merevedtek ők is. Valaki elkiáltotta magát: „Kossuthhoz!” A csoportok sorokba rendeződtek és nyugodtan megindul a menet a Mária Valéria utcán. Az emlékképek töredezettek és egy-egy mozzanat az, amely színes állóképszerűen rögződve merül fel az agy rejtett zugaiból. Valami vita is végigfutott közöttünk arról, hogy melyik a legbiztonságosabb útvonal a Kossuth-szobor felé. S közben haladunk. Az előkelő szállodasor ablakaiban ijedt arcok. A magasban háborúellenes, németellenes feliratok. Petőfi. Kossuth. Táncsics arcképei és nemzetiszínű zászlók. Hangosan kiáltottuk azokat a követeléseket, amelyekről eddig csak szűk körben, legtöbbször titokban, beszélgettünk: „Hozzák haza honvédeinket’, „Le a háborúval!”, „Függetlenség, szabadság!” Ez utóbbi jelszó ütemesen ismétlődik. Mint hatalmas kórus zúg a tömeg. Nagyon furcsa érzés volt. A rémült arcú úriemberek talán 1919 óta nem láttak itt együtt ennyi embert és főként nem egyszerű munkásembereket. A rendőrök kissé tanácstalanul jöttek mellettünk. „Békét! Kenyeret!”, „Egy katonát sem Hitlernek!”. A rendőrgyűrű szorul. Fenyegetően nyomulnak felénk. Erre egy félreérthetetlenül gúnyos kiáltás hangzik: „Éljen Horthy!” Horthy nevének hallatára a rendőrök visszakoznak, megtorpannak. Aztán újra és újra: „Éljen a független Magyarország!” OLYAN ÉRZÉS kerít hatalmába, mintha mély föld alatti börtönből hirtelen a vakító napfényre rohannánk. Szinte lélegzeni sem merek. A csodálkozás szorítja a torkomat. Itt, a Mária Valéria utcában a függetlenségi mozgalom, a kommunista párt jelszavai ! Világosan, színesen menetelünk. Lépteink egyre biztosabbak. Mindenre elszántuk magunkat és reméljük, hogy kiáltásaink ébreszteni fogják a népet, Petőfi és Kossuth népét. Elsöpörjük a háborút, a nyomort, a gyilkosokat. Kilépünk a térre, a Lánchíd előtt kell elmennünk. „Kossuthhoz!” hangzik fel ismét a kiáltás. De ezt a hangot már elnyeli a támadó rendőrosztagok ordítása. Sombor-Schweinitzer főkapitány-helyettes a tüntetésről írott jelentésében úgy fogalmazott, hogy a tömeg: „Éljen Horthy! Éljen Horthy! kiáltással érkezett a Ferenc József térre, majd a karhatalom felhívására szétoszlott.” Nem hallottunk mi semmiféle felhívást. Ahogy a térre kiértünk, a főkapitányság épülete felől és a mellékutcákból gyalogos és lovas rendőrosztagok rohantak ránk és kardlappal verték szét a tüntetőket A rendőrkard elől menekülök és a megsebzettek kiáltásai töltik meg a teret. A rendőrök vadászatot rendeznek, és akit elérnek, azt behurcolják a főkapitányságra. A főkapitány-helyettes jelentése szerint „kilencven főt” állíttatott elő a vezénylő tiszt. A mi csoportunkból Deák Líviát, Galambos Jolánt, Galgóczi Piroskát fogták el. Deák Máriát egy kapu alatt ejtette foglyul az őt üldöző rendőr, és bűnjelként lefoglalta Petőfi arcképét, amelyet a fiatal lány kabátja alatt rejtegetett. A kerületi párthelyiségben késő estig várták, hogy a letartóztatottakat szabadon engedik-e. Voltak szociáldemokrata vezetők, akik interveniáltak a párttagok letartóztatása miatt. Az előállítottakat igazoltatták, kihallgatták és „prioristák”. Éjfél tájban 87-et elengedtek a főkapitányságról. Hármat különböző ürügyekkel továbbra is őrizetben tartottak, és mind a kilencven ellen eljárást indítottak. A három őrizetben tartott egyén közül az egyik beismerte, hogy ő is kiabálta: „Békét és kenyeret!”, „Le a háborúval!”. A másik is „Békét, és kenyeret!” kiáltott és a felhívás ellenére sem távozott el a helyszínről. A harmadik semmit nem ismert be, de már büntetve volt az 1921. évi III. törvénycikk alsején. Kommunista szervezkedéssel vádoltakat ítéltek el ezen a címen. A KOSSUTH-SZOBORHOZ a tüntetőknek csak nagyon kis része jutott el. Szétverték a tüntető menetet. A Petőfi tiszteletére készült vörös szalagokat bűnjelként vitték a rendőrkapitányságra, és a letartóztatottak nagy részét csak néhány hétre engedték szabadon. Májusban elkezdődtek azok a nagyméretű letartóztatások, amelyek során a függetlenségi mozgalom, a Történelmi Emlékbizottság és a március 15-i tüntetés szervezőinek nagy részét hurcolták a vezérkari főnökség külön kínzókamráiba, az Andrássylaktanyába. Elindítottak egy olyan terrorhadjáratot, amelynek az volt a célja, hogy megbénítsák a nép cselekvőképességét. Meg akarták akadályozni, hogy még egyszer találkozhassanak a magyar tömegek azokkal, akik a nemzetet kivezethették volna a háborúból, a fasizmus szörnyű megpróbáltatásaiból Döme Pirost* rr~ — AJÁNDÉKOZZON GYERMEKÉNEK TANULÓ FÉNYKÉPEZŐGÉPET! Pouva Start 6x6-os boxgép 95,— Ft Etűd 4,5x6-os fényképezőgép 99,— Ft Szmena 8 M új típusú kisfilmes gép 330,— Ft Ljubitelj 7 6x6-os tülkörkeresős fényképezőgép 300,— Ft ¡DfDÍJ^ Magyar Nemzet Fizetési naptár A Magyar Nemzeti Bank körlevélben közölte a vállalatokkal az idei márciusi, áprilisi és májusi munkabérfizetési napokban elhatározott változásokat Az áprilisi és májusi munkaszüneti napokra való tekintettel az esedékes munkabérek kifizetése a következő határnapokon történik. A március 30-án és31-én esedékes béreket március 29- én, az április 1-én és 2-án esedékes béreket március 30- án, az április 3-án és 4-én esedékes béreket március 31- én, az április 29-én, 30-án és május 1-én esedékes béreket április 28-án kell kifizetni. A fel nem sorolt bérfizetési napok nem változnak. Gazdaságpolitikai feladatok a népfront kispesti vitafórumán Együtt, közös gondjainkról is lehetne a mottója annak a tanácskozásnak, amelyet a Hazafias Népfront XIX. kerületi és Pest megyei bizottsága rendezett a népfront V. kongresszusán is megvitatásra ke- rülő gazdaságpolitikai tézis- szervezetről. Valós társadalmi igényt s a legszélesebben ér- telmezhető népfrontpolitikai feladatot fejez ki ez a mondat; igényt az őszinte szóra, a közéleti együttmunkálkodásra. , Fejlődésünknek olyan új szakaszához érkeztünk — álla-pították meg a tézistervezettel összhangban a tanácskozásan —, amelyben meg kell teremtenünk a szocializmus teljes felépítéséhez szükséges feltételeket. Amikor tehát gaz- daságpolitikáról beszélünk, az emberek mindennapi életét közvetlenül érintő teendők- ről van szó, olyan feladatok- ról, amelyeket a X. pártkongresszus határozatai foglaltak ; össze. 1 ' Bejárók ) nyolcvan községből kendőzetlenül vetették fel a tézisekkel kapcsolatos problémáikat a tanácskozás résztvevői. A vitát dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, a népfront gazdaságpolitikai társadalmi munkabizottságának elnöke vezette. Nagyszabású rétegtalálkozón volt ez a tanácskozás. Ebben a témában munkások, parasz- tok, értelmiségiek vitatkoztak: négy ipari üzem küldöttei, or- szággyűlési képviselők, téeszdolgozók. Kispest sajátos hely-zete különösen jó lehetőséget nyújtott a közös megbeszélésekre, hiszen a kerület gyák áraiba nyolcvan környező községből járnak be dolgozók. Ez a sajátos helyzet magyarázza, hogy a hozzászólók többsége a munkás-paraszt , szövetség szempontjából közelített az egyes témákhoz és , különösen élesen vetették fel , a téeszek melléküzemági tervékenységével kapcsolatos negatív jelenségeket. Mindenek ,előtt azt az álláspontjukat szögezték le, hogy jóllehet 1968 . óta a fejlődés sajátságai miatt vannak ütközőpontok, ezek nem alapvető érdekellentétek. — Hasznos és fontos beszél- nünk erről — hangsúlyozták többen —, mert nemcsak a termelőszövetkezetek gazdasá- gosságával, hanem az ipar általános gondjaival is kapcso- latosak ezek. . A témát, első hozzászólóként, Pólyák János országgyűlési képviselő exponálta, közvetlenül kapcsolatba hozva egyúttal a gazdaságossággal és az életszínvonal-politikával. A gazdaságpolitikai téziseket olvasva felvetődik a kérdés, az általuk megtermelt anyagi értékeknél nem emelkedik-e gyorsabban a parasztság életszínvonala? — mondta, s utalt arra, hogy az új kormányrendelettel a tézisekben is bővebben kellene foglalkozni. Melléküzemág Válaszként és a téma más szempontú megközelítéseként volt felfogható Szeniczey Lajosnénak, a kiskunlacházi Új Barázda Téesz elnökének felszólalása. Budapesttől negyven kilométerre, kétezer holdon gazdálkodnak. Az elmúlt évben az egy tagra eső évi jövedelemből származó nyereség 31 ezer forint volt. Ebből a melléküzemági tevékenység 26 százalék. Hozzáfűzte: — A téeszek nagy többsége kényszerítő szükségből folyamodik ehhez, hogy ellensúlyozza a gazdaságtalan termelésből származó jövedelemkiesést. Termelőszövetkezetünkben az elmúlt évben egy liter tej előállítása, szűkített önköltséggel 4,50 forintba került, az állami értékesítési ár 4,34 forint. Amunkásasszonyból lett téeszelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaság is mindinkább ipari tevékenység, egyre több gépet, műtrágyát használ fel a termeléshez. Az Öt Balárda Téesz például évi 28—30 millió forintos termelési értékének 60—65 százalékát ipari anyagból állítja elő. — Nehézségeink — többek között — abból adódnak, hogy a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek ára évről évre emelkedik, ugyanakkor mi 1968 óta változatlan áron értékesítünk. A Hazafias Népfront informáló és közvéleményt formáló szerepének fontosságára mutatott rá Saághy László, a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának igazgatója. Hangsúlyozta: — Az egyes problémákat a népgazdaság „szemüvegén” kell vizsgálnunk és értékelnünk. Nemcsak a mezőgazdaság termel drágán, hanem az ipar is. A feszültségek feloldását a költségek csökkentésével lehet segíteni. A Hazafias Népfront feladata, világossá tenni a széles tömegek előtt a problémákat, megmagyarázni a helyzetet és felhívni a figyelmet az előrehaladás érdekében megtehető feladatokra, történjék az üzemben, téeszben. Közös érdekek Több hozzászólás foglalkozott a munkaerőhelyzet, a termelés hatékonysága és a beruházások összefüggéseivel. Ezzel kapcsolatban a véleménycsere fontosságát, a közös álláspontok megerősítését emelte ki Molnár Endre országgyűlési képviselő, a XIX. kerületi , pártbizottság titkára. — Figyelembe véve az elhangzott észrevételeket, javaslatokat, szem előtt kell tartani a főváros sajátosságait is — mondotta. — Nem vitatható tény például, hogy a budapesti ipari vállalatoknál képződő fejlesztési alapok kétharmad részét nem Budapesten használják fel. A lakásfejlesztés ütemének tartására nagy erőket összpontosítanak, ennek ellenére a vidéki városok 10—13 évvel korábban oldják meg ezzel kapcsolatos problémáikat, mint a főváros. Az is tény, hogy Budapesten az ipari munkásság átlagkeresete 2200 forint, lényegesen kevesebb, mint például az említett téeszben, noha az átlag az iparban és mezőgazdaságban nagy differenciálással érvényesül. A főváros sajátos helyzetéből adódóan országos jelentőségű, hogy a tézistervezetben erről külön is szó essék. Az ország ipari termelésének 40, exportjának több mint 50 százalékát Budapesten állítják elő. Itt él az átlagosnál magasabb szakmai képzettségű munkásság és műszaki gárda többsége, erőnket tehát elsősorban a fővárosi ipar gyökeres rekonstrukciójára kell összpontosítanunk. Addig is, amíg fel tudjuk oldani a társadalmunkban keletkezett konfliktusokat, a fő ütközőpontokra kell ügyelnünk. Elengedhetetlenül fontos, hogy leszögezzük: a közös társadalmi, nemzeti érdekeket támogatjuk, azok megvalósítását szorgalmazzuk a szocialista demokrácia fejlesztésével annak eszközeivel. A több órás vita tanulságait dr. Szabó Kálmán foglalta össze. Hangsúlyozta, sok olyan témát, javaslatot vetettek fel, amelyekről az V. népfrontkongresszuson is beszélni kell. " Hasonló rétegtalálkozók szervezése, a közvetlen érintkezési formák elősegítése fontos feladata a népfrontnak. Ez az egyik leghasznosabb eszköze a társadalmi tudat formálásának. A Hazafias Népfront politikai testület, amely fórumot teremt a társadalmi találkozóknak, vitáknak. A gazdaságpolitikai munkának a munkásparaszt szövetség erősítése érdekében kell az eddiginél nagyobb szerepet kapnia a népfront programjában. A Hazafias Népfront akkor tölti be feladatát, ha a szocializmus teljes felépítésére mozgósítja a lakosság legszélesebb rétegeit. A kispesti népfrontvitaest ennek jegyében zajlott. Sárvári Márta Csinos és Elegáns lesz! Nőtcet, férfiakat Tavasszal is r rendkívül sok újdonsággal, Márkás ruhákkal várja minden CENTRUM ÁRUHÁZ