Magyar Nemzet, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Vasárnap, 1972. május 14. EURÓPAI FÓRUM VIttorio Orilia olasz parlamenti képviselő nyilatkozata A hazánkban megrendezett Európai Biztonsági Hét eseménysorozatának külföldi részvevői között volt Vittorio Orilia, az olasz parlament képviselője, a titkára annak az olaszországi társadalmi testületnek, amely az európai biztonsági és együttműködési konferencia előmozdításán munkálkodik. Mielőtt elutazott Budapestről, Vittorio Orilia nyilatkozatot adott nemzeti bizottságuk munkájáról, az európai témákról folytatandó magyar—olasz társadalmi párbeszéd lehetőségeiről, s arról, miben látja az európai népek közelgő brüsszeli közgyűlésének jelentőségét. — 1971 őszén — tehát abban az időben, amikor Budapesten is megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága — létrehozták Olaszországban „Fórum az Európai Biztonságért és Együttműködésért” nevű testületünket, amely széles társadalmi alapokon nyugszik. És „nyitott”: mindenki csatlakozhat hozzánk, aki egyetért céljainkkal, támogatja törekvéseinket. Sorainkban ott vannak a különböző pártok képviselői — mindenekelőtt kommunisták, szocialisták, a Proletáregység Párt és a Kereszténydemokrata Párt baloldali csoportjának emberei és mások is —, s ezenkívül az ifjúsági szervezetek valamennyi párt részéről, tehát mindazok a fiatalok, akiknek pártja rendezője volt 1971 decemberében a firenzei nemzetközi ifjúsági tanácskozásnak. Részt vesz a fórum munkájában mindhárom olasz szakszervezet, tevékenykedik benne több szövetkezet, a katolikusok szervezete és egész sor fontos folyóiratnak (például az Olasz Kommunista Párt elméleti folyóiratának) a szerkesztősége is. Ennyit a fórumról — formailag. Ami pedig a munka tartalmát illeti: két irányban végezzük tevékenységünket — egyrészt kapcsolatokat építettünk és építünk, ki a biztonság kérdéseivel foglalkozó más nemzeti bizottságokkal és nemzetközi testületekkel, másrészt országunkon belül igyekszünk az olasz közvélemény előtt feltárni kontinensünk problémáit. Magyar, szovjet, lengyel, jugoszláv, angol partnerekkel voltak már eddig találkozóink és megbeszéléseink a béke és biztonság ügyének társadalmi erőkkel való előmozdításáról. Politikai törekvéseit tekintve az olasz fórum igyekszik befolyást gyakorolni országunk külpolitikájára. Hiszen — mint ismeretes — Olaszország mindeddig a NATO hűséges tagja volt, s korántsem mondható haladónak az ország „hivatalos” álláspontja. Igaz, az utóbbi időben bizonyos pozitív változások jelzik a baloldal megerősödését. Fórumunk mindenekelőtt annak a szolgálatába állítja erejét: Európa túljusson azon a jelenlegi helyzeten, hogy tömbök nehezítik az országok közeledését egymáshoz. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket a katonai tömböket nem lehet máról holnapra felszámolni, ehhez előbb meg kell oldani olyan nagy fontosságú problémákat, mint a Német Demokratikus Köztársaság teljes elismerése, a német—lengyel határ végleges elfogadtatása. Mi az NDK és a háború utáni határok elismerése mellett foglalunk állást. Hangsúlyozom: alapvető célkitűzésünk a katonai tömböktől mentes Európa megteremtése. S nem elégedhetünk meg az olyan békével, amely — mint napjainkban — a kölcsönös elrettentésen alapul. Az igazi béke alapja csakis a nyugodt együttélés, az együttműködés lehet. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy ma még meglehetősen nagy erőt képviselnek az európai biztonság ellenzői. Nálunk, Olaszországban is jelen vannak és működnek olyan politikai erők, véleményirányzatok a sajtóban, a rádióban, a televízióban, amelyek igyekeznek torz képet festeni a szocialista országokról, és azt állítják, Olaszországnak érdeke, hogy teljes mértékben maradjon hűséges a NATO-hoz. Ezzel szemben mi — az európai biztonságot és együttműködést szorgalmazó fórum részvevői — azon a véleményen vagyunk: társadalmunknak, Olaszországnak az az érdeke, hogy önálló tudjon lenni. Most azon fáradozunk, hogy ez az olasz nemzeti érdek mindinkább előtérbe kerüljön. Ezt a gondolatot — a nemzeti önállóság gondolatát — akarjuk közvéleményünkben széles körűvé tenni. Ami a magyar—olasz párbeszéd lehetőségeit illeti: ennek ígéretes formája a két ország közvéleményének — társadalmi és politikai életének — képviselőiből tavaly létrehozott fórum a rendszeres véleménycseréhez. A forma tehát adva van, közösen kell megtöltenünk tartalommal. Az utóbbi hat hónapban viszont minket az olaszországi politikai élet eseményei inkább arra kényszerítettek, hogy döntően belpolitikai kérdéseinkkel foglalkozzunk, kivédjük és visszaverjük az olasz kapitalizmus és a jobboldali erők támadásait, fellépjünk a neofasizmus ellen, tehát mindazokkal szemben, akik „nem”et mondanak mindenféle „politikai nyitásra” a szocialista országok felé. Az újfasizmus olaszországi veszélye függvénye a nemzetközi helyzetnek. Ezért is kell fokozott erővel harcolnunk az európai biztonságért. A legnagyobb olasz párton, a Kereszténydemokrata Párton belül is vannak — sajnos — támogatói annak a harcnak, amelyet Bartel folytat Brandt keleti politikája ellen. — Most, hogy túlvagyunk az olaszországi választásokon, azon leszünk, hogy újult erővel síkraszálljunk az európai biztonságért. Cselekvő kiállásunkat, kapcsolataink erősítését a szocialista országok közül éppen a magyarokkal akarjuk kezdeni. A Magyarországon megrendezett Európai Biztonsági Hét napjaiban alkalmam volt találkozni néhány magyar vezetővel, akivel rögzítettük egy magas szintű magyar politikai delegáció rövidesen sorra kerülő olaszországi látogatásának időpontját. E küldöttséget az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága fogja majd szervezni, várhatóan parlamenti képviselőkből, más politikusokból, szakszervezeti funkcionáriusokból. Ennek az eszmecserének is a fő témája az európai biztonság lesz. Természetesen a magyar—olasz fórum érdemi munkája nem korlátozódik majd ilyen magas szintű tárgyalásokra. Sokkal inkább arra törekszünk, hogy minél szélesebb társadalmi rétegekhez eljussunk, mozgósítsuk a tömegeket a kontinens sorsproblémáinak megoldására. Ez különösen érdekünk nekünk — és a nyugati országoknak — azért, hogy az európai békét és biztonságot szolgáló kezdeményezések ne csupán a kormányok ügyét jelentsék, hiszen a különféle akciók annál inkább eredményesek lehetnek, minél nagyobb tömegek támogatják cselekvő részvételükkel. — A júniusi brüsszeli közgyűlésre is Olaszországból olyan delegációt küldünk, amely széles társadalmi képviseletben nyilatkoztathatja ki véleményét, az olasz társadalom haladó rétegeinek véleményét földrészünk égető kérdéseiről, Európa biztonságos holnapjának megteremtéséről. kortái folyóirat MEGJELENIK MINDEN HÓNAP ELEJÉN -----Massz Nemzet - Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tikára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegyedet és városközpontot. Kádár János Németh Ferenc, Böhm József és Dombóvári László, a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaság fejlődéséről s azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. Tárgyalások a magyar—bolgár gazdasági együttműködésről Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Szava Palbokov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Népköztársaság Állami Tervbizottságának elnöke május 8—12 között Budapesten tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének időszerű és távlati kérdéseiről, valamint a két ország központi tervező szerveinek feladatairól a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítésében. A szocialista gazdasági integráció fejlődését szolgáló, a KGST 25. ülésszakán jóváhagyott komplex program feladatainak végrehajtása volt a tárgyalások egyik központi kérdése. Ennek alapján meghatározták a két ország központi tervező szerveinek feladatait az 1972—73-as évekre. Megállapították, hogy a két ország központi tervező szervei és az illetékes ágazati minisztériumok között a hosszútávú tervkoordináció és a komplex program által előirányzott feladatok teljesítése érdekében az eddigieknél is aktívabb és intenzívebb kapcsolatok kialakítására van szükség. A Bolgár Állami Tervbizottság elnökét fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Megbeszélést folytatott dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével is. Palbokov bolgár miniszterelnök-helyettes szombat délután elutazott Budapestről. Az Akadémia vezetői a közgyűlés tanulságairól Az Akadémia közgyűlésének fő jellemvonásairól, tanulságairól nyilatkozott Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke és Köpeczi Béla megbízott főtitkár. Erdey-Grúz Tibor elmondta, hogy a közgyűlés tevékenységének középpontjában az országos távlati tudományos kutatási terv előkészítésében végzett munka és annak a helyzetnek a megvitatása állott, amelyet a tervnek a kormány által történt jóváhagyása hozott létre. Az Akadémiának a következő időszakban egyik fontos feladata lesz, hogy a távlati terv kiemelt feladatainak teljesítésén munkálkodjék. Ugyanakkor az Akadémiának természetesen olyan alapkutatásokkal is foglalkoznia kell, amelyek nem kaptak helyet az országos távlati tervben. Az osztályülések olyan kérdéscsoportokat tárgyaltak meg, amelyek nagy társadalmi jelentőségűek és több tudományág együttműködését igénylik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy akadémikusaink nagyon nyíltan vetették fel a problémákat, és megfelelő súllyal értékelték a kutatások társadalmi jelentőségét. Köpeczi Béla kiemelte, hogy az Akadémia történetében első ízben tárták a közgyűlés elé a kutatóhelyek hároméves munkájáról szóló beszámolókat, és így a közgyűlésnek alkalma nyílt mérleget vonni a munka hatásfokáról. A közgyűlés meggyőzően bizonyította: az Akadémia egész testülete kívánja, hogy az értékelésnek új eszközei, módszerei alakuljanak ki, és tovább erősödjék a nyílt vita, a demokratikus légkör. — Általánosan tapasztalható volt — mondta a továbbiakban —, hogy mindenki egyetért a távlati tervben kitűzött kutatási fő irányokkal és célprogramokkal, s egyre sürgetőbben merül fel az igény, hogy ezek megvalósítására teremtsük meg a megfelelő szervezeti, gazdasági, személyi feltételeket, és használjuk ki a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket is. Az Akadémia intézeteit általában úgy tekintették és tekintik, mint az alapkutatások intézményeit. Ez igaz is, de egyre inkább bebizonyosodik, hogy az elméleti eredményeken túl a tudomány vívmányai különböző termékekben, műszaki alkotásokban is realizálódnak. Megmutatkozik, hogy a társadalmi megrendelés segíti a témák jobb kiválasztását és a rendelkezésre álló erők koncentrálását. Közismert például, hogy a Központi Bizottság agitációs és propaganda bizottságának ajánlására 15 témacsoportban a társadalmi fejlődésünk szempontjából legfontosabb kérdéseket dolgozzák fel akadémiai és az Akadémián kívüli kutatóintézetek. Ennek a munkának, amelyből a nagyobbik rész az akadémiai intézeteknek jut, célja, hogy hozzájáruljunk a 11. pártkongresszus tudományos előkészítéséhez. Az a tény, hogy az intézetek, kutatóhelyek ezt a feladatot magukénak vallják, bizonyítja a tudományos élet dolgozóinak megnövekedett társadalmi felelősségérzetét — fejezte be nyilatkozatát Köpeczi Béla. Belga pártküldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására május 4—13 között Magyarországon tartózkodott a Belga Kommunista Párt négytagú küldöttsége, amelyet Jan Debrouwere, a párt politikai bizottságának tagja vezetett. A belga pártküldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, amelynek során kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor a két párt tevékenységéről, az időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül az európai béke és biztonság problémáiról, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális feladatairól. A küldöttség találkozott Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Hazafias Népfront elnökével, valamint politikai és társadalmi életünk több más képviselőjével. A belga vendégek vidéki útjuk során ipari és mezőgazdasági üzemeket is megtekintettek. A Belga Kommunista Párt képviselőivel folytatott eszmecserék szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le, és teljes nézetazonosságról tanúskodtak a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekben. A Belga Kommunista Párt küldöttsége szombaton elutazott Budapestről. Nemzetközi eszmecsere az európai biztonságról Az európai biztonsági konferencia előestéje címmel Ausztriában rendezett nemzetközi szeminárium részvevői magyarországi információs látogatásuk során szombaton az Országház delegációs termében találkozón vettek részt az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának több tagjával, s a magyar politikai és társadalmi élet több képviselőjével. Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese tartott tájékoztatót a Magyar Népköztársaságnak az európai biztonság kérdésével kapcsolatos álláspontjáról, s az ezzel összefüggő időszerű témákról. Európa biztonságáért Sebestyén Nándorné nyilatkozata Május 5—13 között társadalmi életünk kiemelkedő eseménysorozata volt az Európai biztonsági hét, amelyről összefoglaló értékelést adott Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Az elmúlt évek hagyományos májusi békemozgalmi akcióihoz hasonlítva a mostani program tartalmában gazdagabb volt és a különféle rendezvények sokkal több embert vonzottak, mint máskor; sikerült aktivizálnunk a társadalom valamennyi rétegét kontinensünk nagy politikai kérdései iránt — ebben summázható az Európai biztonsági hét eredménye. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, csupán a hét első napjairól érkeztek meg a beszámolók az Országos Béketanácshoz, de az adatok így is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mint 450 réteggyűlést rendeztek a megyékben. A budapesti események közül kiemelkedett a kőbányai munkásnagygyűlés, amelyhez hasonló demonstrációt tartottak Pécsett és Debrecenben is. A demonstratív nagygyűlések mellett ezúttal új formaként alkalmazták a hét rendezői a fórumok összehívását, ahol nemcsak szónokok beszéltek, hanem a jelenlevők maguk is véleményt nyilváníthattak az európai béke és biztonság kérdéseiről. Csak a naptár szerint fejeződött be az Európai biztonsági hét, eseményei a megyékben még tovább tartanak, helyi programok alapján. Bizonyos, hogy a június első napjaiban Brüsszelbe induló magyar delegáció joggal elmondhatja majd az európai népek közgyűlésén: a magyar nép egyetért pártunknak, kormányunknak az európai béke és biztonság megteremtése érdekében eddig kifejtett tevékenységével és további politikai célkitűzéseivel, támogatja ezeket a törekvéseket, amelyek az európai népek érdekeit szolgálják. Tiltakozó táviratok a vietnami háború kiterjesztése ellen Az amerikaiak újabb vandál cselekedetei ellen országszerte tovább tart a tiltakozás. A magyar nőket mélységesen megdöbbentették és felháborították az Egyesült Államok kormányának újabb agresszív, a nemzetközi jogot lábbal tipró, saját békeszólamait meghazudtoló cselekedetei — olvasható a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének táviratában. — Az USA szándékaival ellenkező célt ér el: maga ellen fordít minden józanul gondolkodó, tisztességes embert, s még nagyobb erővel hangzik fel a békére vágyó milliók tiltakozása. A vietnami háború kiterjesztésére irányuló intézkedéseket egyöntetűen ítélték el az újpesti tanács tagjai is, akik az agresszió azonnali megszüntetését követelték, és szolidaritásukról biztosították a vietnami népet. % Több új expresszvassat és gyorsvonat Május utolsó vasárnapján lép életbe a nyári menetrend Dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója szombat délelőtt ismertette a MÁV új menetrendjét, amely május 28-tól a jövő év június 2-ig lesz érvényes. Elöljáróban arról szólt, hogy a vasút személy- és áruszállítási teljesítményei az idén jelentős mértékben emelkedtek, a nagyobb feladatokat a múlt évinél is eredményesebben végezték el. A MÁV munkája összhangban a kormány gazdaságpolitikai és a saját közlekedéspolitikai feladataival, tovább javult. Emelkedett a devizabevétel is. A vasút eredményeit hatékonyan segítették a Volán-vállalatok dolgozói. Beszámolt a vasút nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről a környező országokkal. Hamarosan átadják a magyar—jugoszláv közös határállomást Gyékényesen. A jövő héten pedig megnyílik a Csehszlovák Államvasutak és a MÁV közös munkája eredményeként Komárno és Komárom között épített villamos vonal. Az új menetrendben egész sor új nemzetközi gyors- és expresszvonat kezdi meg munkáját. A tengerparti üdülőforgalom megjavítására — a nyári főidényben — közlekedik a Transdanubius gyorsvonat, Prága—Budapest—Bukarest— Russe—Burgas között. Budapest és Varsó között a Báthory expressz jár. Újból közlekedik Budapest—Sopron között a Ciklámen expresszvonat A nyári balatoni igényekkel összefüggésben új gyorsvonatpár közlekedik a Déli pályaudvar és Nagykanizsa között. A Velencei tó üdülőforgalmának lebonyolítása az elmúlt évben a legnehezebb személyszállítási feladatok közé tartozott. Az üdülőhelyek nyári közlekedését a csúcsidőszakokban sűrítik. Naponta átlag húsz pár vonat köti öszsze a fővárost a velencei-tavi üdülőhelyekkel. Több gyorsított távolsági vonatot is megállítanak a tó mellett. Ezekkel a vonatokkal az eljutási idő 60 perc. A BUDAPESTI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORÁVAL Filmismertetés, gazdag képanyag, rejtvény! Megjelenik minden szerdán Kapható az újságárusoknál és mozikban