Magyar Nemzet, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Szerda, 1972. május ------------ UagjarNmet ) ladás és a béke legfőbb erejét, hirdették a szocialista orszá­gok népeinek egységét, köszön­tötték szocialista hazánkat, a Magyar Népköztársaságot. Valamivel tíz óra előtt fog­lalták el helyüket a díszemel­vényen a párt és a kormány vezetői. A díszemelvényen fog­lalt helyet Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Ne­mes Dezső, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a társadalmi és tömegszerveze­tek számos vezetője, a mun­kásmozgalom több veterán harcosa, a termelés több ki­váló dolgozója. A díszemel­vényről tekintette meg a fővá­rosi dolgozók színpompás má­jus 1-i seregszemléjét Jevge­­nyij Cserednyicsenko, a Szak­­szervezeti Világszövetség szov­jet titkára is, gyakorlatokat mutattak be.­­ Szépen koreografált mozgás­sorozatuk egy-egy figurája a­­ közelgő olimpiára emlékezte­tett, testükkel formálták a tér­re az olimpiai karikákat Színpompás felvonulás Pontosan tíz órakor fanfár­jelre indult meg a felvonulók áradata elöl — hagyományo­san — a fővárosi fiatalok tíz­ezres serege. Impozáns lát­ványt nyújtott menetük nyitó­képe: hatalmas vörös zászló­val, piros és nemzeti színű sza­lagokkal menetelt az ifik cso­portja. Vörös zászlóerdő kö­vetkezett, majd emberméretű betűkből formált felirat haladt a következő tömb élén: Éljen május 1! A kerekeken gör­dülő egyes számot 120 nem­zet zászlai fogták körül. Virág­csokorral integető lányok, kék zászlót lobogtató fiúk jöttek... „Békét Vietnamnak!” tűnt fel a felirat, majd egy virággal díszített földgömb a „Világ proletárjai egyesüljetek!’’ jel­szóval. A világ népeinek ba­rátságát szimbolizáló tömb kö­vetkezett: itt vonultak fel a hazánkban tanuló vietnami, afrikai, latin-amerikai diákok. Biztonságot Európának, békét a világnak! — hangzott az üte­mes kiáltás, majd egy bronz­ból formált Lenin-portré után a teret teljes szélességében át­fogó felirat következett: „Él­jen a párt!” Ismét zászlóerdő tűnt fel, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség emb­lémájával, s a jelszó: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” Zárt, fegyelmezett tömbben vonultak fel a kék egyenruhás ifjúgárdisták, s vidám ének­szóval a piros és kék n­yak­­kendős úttörők, kisdobosok. A fővárosi ifjak menetét sok száz nemzeti színű zászló, s a fel­irat zárta: Világ proletárjai, egyesüljetek! Ezután megindult a főváros lakosságának ezerszínű mene­te. A tömeg élén vezető párt­os állami személyiségek, mi­niszterek, a termelőmunka, a tudomány és a művészetek ki­emelkedő képviselői haladtak. Az indulókat, jelszavakat su­gárzó hangszórók rendre köz­vetítették a térre érkező üze­mek, vállalatok nevét, üdvö­zölték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajá­val kitüntetett kollektívákat. Végeláthatatlan sorban halad­tak Budapest patinás gyárai­nak, nagy hírű üzemeinek kül­döttei. Ezerszínű tarka forga­tag hullámzott a téren, vörös, piros-fehér-zöld és kék lobo­góit, szalagos májusfák, lég­gömbök, kendők varázsolták a paletta minden színét a nézők elé. A legtöbb üzem, vállalat magával hozta termékeinek kicsinyített mását, s a legtöbb csoport táblákkal, grafikonok­kal adott számot a termelő munkában elért eredményei­ről. Csaknem egy óra volt már, amikor rövid időre elcsendese­dett a térség: a májusi sereg­szemle leglátványosabb jele­nete, a zárókép következett. Színes népviseletbe öltözött lá­nyok négyszögében legények, lányok ropták a csárdást. A táncosok legifjabbjai tavaszt köszöntő népi játékkal üdvö­zölték a tribünök vendégeit. Majd indulók dallamára több ezer színes melegítőbe öltözött ifjú sorakozott fel a díszemel­­­­vény előtt, 5 ritmikus szabad­ MÁJUS ELSEJÉT ÜNNEPELTE AZ ORSZÁG Május elseje előestéjén, va­sárnap, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepé­lyes külsőségek között, kato­nai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, majd a díszegység és a zenekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt. Ezzel az aktussal kezdődtek meg tu­lajdonképpen a fővárosban a május 1-i ünnepségek. Egerben ugyancsak vasár­nap, májusfák, virágok és zászlók erdeje alatt 25 ezren vonultak fel a Gárdonyi téri Lenin-szobor elé, ahol nagy­gyűlést tartottak. Az ünnepsé­gen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Mél­tatta május elsejének, a mun­kásosztály világméretű harcá­nak jelentőségét és beszélt azokról a küzdelmekről, ame­lyeket a világ különböző ré­szein vívnak a népek a hala­dásért, a jobb életért Debrecenben a nagyerdei szabadtéri színpadon rendezett nagygyűlésen több mint négy­ezren vettek részt. Az ünnep­ségen megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese is. A Nagyerdő fái között sok ezer debreceni töltötte egész nap­ját. A régi szokás is megma­radt: sátrakat állítottak fel az erdőben és a legjobb szaká­csok főztével látták vendégül az üzemek dolgozóit. Győrött is ünnepi hangulat uralkodott már vasárnap: dél­előtt a Széchenyi téren, a Má­jus 1. ligetben, valamint az Ady Endre lakótelepen fúvós­­zenekarok köszöntötték az ün­neplőket. A Május 1. ligeti kempingben a késő délutáni órákban győri autósok gyüle­keztek. Százötven felvirágzott gépkocsi vett részt ,a nagysza­bású autós karneválon. A Viharsarok ifjúsága fák­lyás, lampionos felvonulással köszöntötte május elsejét. Bé­késcsabán vasárnap este in­dult meg az úttörők és a KISZ-fiatalok „kivilágított” menete. Orosházán, a vihar­sarki földmunkásmozgalom egykori fellegvárában a fiata­lok tisztelegtek a történelmi jelentőségű, 1891-es orosházi véres május elseje emlékosz­lopánál. Egyre többfelé elevenítik fel a régi, hagyományos má­­jusfatáncokat Bács-Kiskun me­gyében. Április utolsó napján a lányos házak kapuira tarka pántlikás májusfát állítanak a fiúk és körülötte táncot jár­nak. A régi játékot idén Bát­­monostoron, Felsőszentvánon, Sükösdön és még jó néhány bácskai községben elevenítet­ték fel. Budapest utcáin A proletár nemzetköziség, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő testvéri barátság, az európai béke és biztonság megteremtéséért ví­vott harc, a vietnami és az arab népek iránti szolidaritás jegyében, a X. pártkongresszus határozatainak szellemében ünnepelte Budapest népe a huszonnyolcadik szabad május elsejét. Kora reggel pattogó indulók hangjára ébredtek a különbö­ző városrészek lakói, májust köszöntő dalok áradtak a hangszórókból, s számos kerü­letben — a közelgő seregszem­le nyitányaként —zenekarok járták a főútvonalakat. Az ün­nep tiszteletére díszbe öltözött a Felvonulási tér. A főtribün árbocán hatalmas vörös zász­lót lengetett a szél, a Gorkij fasor torkolatában Marx,En­gels és Lenin nagyméretű arc­képét helyezték el, az Építők Rózsa Ferenc Székházát a szo­cialista országok zászlaival dí­szítették. A tribünöket­ a mun­kásmozgalom veteránjai, ki­váló dolgozók népesítették be, soraikban ott voltak a külön­böző országokból érkezett szakszervezeti delegációk is. Szemközt a díszemelvénnyel — a teret szegélyezve — nemzeti színű lobogó, a nemzetközi munkásmozgalom vörös zász­laja és a szocialista országok nemzeti színei adtak szép hát­teret az ünnepi demonstráció­hoz. Feliratok éltették a Szov­jetuniót, a szocializmus, a ha­ Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók má­jus 1-i seregszemléje alkalmá­ból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott: " Május 1-e, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe már lassan évszázados ünnep. Mindig ugyanaz, és mindig változik is. Belső tartalmában a munka, a munkásember, a dolgozó ember és a nemzetközi szolidaritás harcos ünnepe. Ilyen ma, és ilyen volt ré­gebben is. — A magyar nép — immár egész népünk — huszonnyol­cadszor ünnepli szabadon má­jus elsejét, s ezúttal is úgy, mint korábban: telve lelkese­déssel, önbizalommal és öröm­mel. Erre meg is van minden oka. Az elmúlt 15 évben fej­lődésünk töretlen volt , s na­gyon jó erre gondolni. Elmond­hatjuk, hogy ha állhatatosan, kitartóan dolgozunk, harco­lunk, s ha az eddigi irányt kö­vetjük, azzal a meggyőződés­sel tekinthetünk a jövőbe, hogy a május elsejék még gaz­dagabbak, még szebbek lesz­nek.­­ Itt vannak a felvonulók között azok az emberek, akik nemcsak képletesen, hanem a valóságban is elöl viszik a zászlót: kiváló munkájukért jutalmazott munkások, parasz­tok, értelmiségiek, s azok a nagy kollektívák, amelyek az országos munkaversenyben el­nyerték a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának zászlaját. Minden­ okuk megvan arra, hogy ön­tudattal, nyugodt léleikkel, örömmel vonuljanak fel. Ugyanezekkel az érzésekkel tekinthetünk a jövőbe is. — Május 1-éről, a nemzet­közi munkásosztály nagy ünne­péről megemlékeznek az egész világon. Igaz, nagyon külön­böző körülmények között, de el lehet mondani: ma már nemcsak munkások, hanem népek ünneplik ezt a napot — Moszkvától keletre is, nyugat­ra is, minden földrészen, egé­szen Dél-Amerika csücskéig, a Tűzföldig. — A világban ma olyan sze­lek fújnak, amelyek kedvező változásokat hoznak, ha a nemzetközi munkásosztály és a népek folytatják biztató har­cukat. Ezen a napon a szo­cializmus útjára lépett orszá­gok, népek — és mások, ame­lyek követni fogják őket — bizakodva, harcosan üzennek egymásnak. E hatalmas nem­zetközi erő segíti a mi né­pünket és az összes többieket. Az emberiség, nehéz körül­mények között harcolva, de minden évvel, minden má­jus elsejével közelebb jut nagy céljához, a nemzeti szabad fej­lődés, a társadalmi haladás, a szocializmus és a tartós béke világához.­­ Ezekkel a gondolatokkal szeretném köszönteni május elsejét ünneplő munkásosztá­lyunkat, parasztságunkat, ér­telmiségünket, egész népünket. Jó ünnepet és jó holnapot kí­vánok mindnyájuknak. Nemeslaki Tivadar köszöntője Nemeslaki Tivadar, a Szak­szervezetek Országos Tanácsá­nak titkára május 1-e alkalmá­ból a rádióban és a televízió­ban ünnepi beszédet mondott.­­ A mai napon világszerte együtt ünnepelnek azok a mil­liók, akik hívei a munkásosz­tály nagy ügyének, a munkás­szolidaritásnak. Együtt ünne­pelünk a világ dolgozóival mi, magyarok is — kezdte beszé­dét, majd így folytatta: — Tudjuk, hogy nem ünne­pelhet minden munkástestvé­rünk, a föld minden népe bé­kében. Az amerikai imperia­lizmus és csatlósai esztelen há­borút folytatnak Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában. Kö­zel-Keleten Izrael tartja nyug­talanságban az arab népeket. Tudjuk, hogy nem ünnepel minden ország munkásosztá­lya szabadon. Diktatúrák alatt, imperialista járom alatt síny­lődnek munkástestvéreink a világ sok táján. De azt is tud­juk, hogy a munkások Viet­namtól Chiléig, Spanyolország­tól Kongóig valamennyi or­szágban küzdenek, harcolnak szabadságukért, a munkásosz­tály ügyéért. — Üdvözöljük harcoló mun­­kástesvéreinket! Teljes szoli­daritásunkról biztosítjuk a csodálatra méltó hősiességgel harcoló vietnami népet. Meg­győződésünk, hogy igaz ügyük győzni fog. Továbbra is támo­gatjuk az arab országok imperializmusellenes harcát. Együttérzésünkről biztosítjuk a kapitalista kizsákmányolás ellen küzdő dolgozókat. — Forró elvtársi üdvözle­tünket küldjük a szocialista vi­lágrendszer munkásainak, dol­gozóinak. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy tagjai vagyunk a szo­cialista világrendszernek, amely az emberiség­ fejlődésé­nek meghatározójává vált.­­ Mi magyar dolgozók, ré­szesei vagyunk a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmének. Tudjuk, hogy akkor segíthetjük leginkább osztálytestvéreink harcát, ha a magunk országában sikeresen felépítjük a szocializmust. Mindennapi munkánk, mellyel szebbé, boldogabbá alakítjuk országunkat, gazdagabbá for­máljuk népünket, lelkesítő pél­da a kapitalista országokban élő és harcoló dolgozók előtt. — A magyar nép annak tu­datában ünnepelhet, hogy ha­zájában eredményesen építi a szocializmust. Fejlődik és erő­södik szocialista társadalmi rendünk, a szocialista gazda­ság, a szocialista kultúra. Ered­ményesen dolgozunk IV. öt­éves tervünk­ megvalósításán, amely biztosítja népünk továb­bi felemelkedését. — E napon a világ munká­sai gondolatban megszorítják egymás kezét, hitet tesznek a közös eszmék, a közös harcok mellett. Népünk is a nemzet­közi munkásmozgalom vörös lobogóját emeli magasra. Va­­lóra váltjuk Marx—Engels—Le­nin eszméit, felépítjük hazánk­ban a szocializmust. Ez a leg­nemesebb cél, amit egy nép, egy nemzet kitűzhet maga elé. — A magyar munkások, a magyar dolgozók biztosítják munkástestvéreiket, a világon, hogy becsülettel eleget tesznek hivatásuknak. Hazánk minden táján Vidéken is színes esemény­­sorozat, gazdag program kö­szöntötte a huszonnyolcadik szabad május elsejét. Szegeden mintegy hatvanez­ren vonultak a Széchenyi téren megrendezett ünnepi nagygyű­lésre. A nagygyűlésen Komó­csin Zoltán, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tolmá­csolta az MSZMP Központi Bi­zottságának üdvözletét és jó­kívánságait A kecskeméti tanácsház előtt a vörös és a nemzetiszínű zászlóval együtt felvonták a „híres város” piros-fehér-kék színű lobogóját is. A megye­­székhely legszebb ligetében, a Katona József parkban nagy­gyűlésre került sor. A nagy­gyűlés elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a város országgyűlési képviselő­je is. Május elsején avatták fel ■az új kecskeméti nyomdát, amelyet Petőfi Sándorról ne­veztek el a költő kecskeméti tartózkodásainak emlékére. Színpompás felvonulás zaj­lott le a fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfe­hérvárott is. Május 1-én nyílt meg Dunaújvárosban a vidám­park, s ezen a napon indult meg a városban a mikrobusz, megnyitották az ifjúsági par­kot, a Bartók Béla művelődési házban pedig megtartották a társastáncversenyt. Tatabányán mintegy húszon- ötezren vonultak el a szovjet hősök emlékművénél felállított dísztribün előtt. A bányászvá­ros üzemeinek sorát a szénbá­nyák nyitották meg, legelöl a KISZ központi bizottságának vörös vándorzászlaját most már véglegesen birtokoló bá­­nyászfiatalokkal. A miskolci gyárak és üze­mek — köztük a Lenin Kohá­szati Művek, a Diósgyőri Gép­gyár, a MÁV Igazgatóság és több nagyvállalat — dolgozói a Bükk-hegység vadregényes tá­ján, a Csanyik-völgy erdeiben és tisztásain köszöntötték má­jus elsejét. Salgótarjánban már az ün­nep előestéjén a város körüli dombokon gyújtott örömtüzek jelezték a készülődést a hu­szonnyolcadik szabad május elsejére. Hétfőn reggel a sal­gótarjáni üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói a kohász­stadionban rendezett nagygyű­lésre vonultak. Szolnok megyében — a Nagykunságtól a Jászságig — mindenütt megünnepelték má­jus elsejét. Szolnokon flőfala mint tízezren vonultak a Ti­­sza-parti Lenin-parkban meg­rendezett nagygyűlésre, ahol dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott ünnepi be­szédet. Pécsett száz üzem és intéz­mény képviseletében mintegy ötezren vonultak a város köz­pontjába, a Széchenyi térre. A menet élén a mecseki szén­bányászok haladtak. Szombat­helyen is nagyszabású felvo­nulással köszöntötték a hu­szonnyolcadik szabad május elsejét. A felvonulók élén a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitün­tetett üzemek dolgozói halad­tak. Zalaegerszegen, a hagyo­mányoknak megfelelően a diákság nyitotta meg a felvo­nulók­­sorát. Kaposvárott 10 órakor hó­dult meg a csaknem kétórás menet a Kossuth téren felállí­tott dísztribün felé, ahol a me­gyei és városi párt-, állami és társadalmi szervezetek képvi­selői üdvözölték a dolgozókat. Ünnepségek világszerte Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a szovjet kormány tagjai jelen­létében zajlott le május else­jén a szovjet főváros dolgo­zóinak nagy tavaszi sereg­szemléje, amelyen Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Legfel­ső Tanács Elnökségének elnö­ke mondott beszédet. Az SZKP, a Legfelső Tanács és a kormány nevében a szovjet államfő mindenekelőtt a Szov­jetunió munkásosztályát üdvö­zölte, majd a szovjet dolgozók barátait és harcostársait kö­szöntötte, akik szerbe a vilá­gon velük együtt örvendenek a munka, a béke, a tavasz ün­nepének. A szovjet nép — hangsúlyozta — szolidaritást vállal Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népének az Egyesült Államok agressziója ellen ví­vott harcával. A nemzeti fel­szabadító mozgalmak — mon­dotta — szilárdan támaszkod­hatnak a Szovjetunió segítsé­gére. A mongol dolgozók ünnepi gyűléssel, díszfelvonulással emlékeztek meg május 1-ről. Szuhe-Bátor és Csojbalszan mauzóleumának mellvédjén helyet foglaltak a mongol népi forradalmi párt és az állam vezetői, Cedenbalnak, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt központi bizottsága első titká­rának, a minisztertanács elnö­kének vezetésével. Csehszlovákia valamennyi nagyvárosában tízezres töme­gek ünnepelték meg május el­sejét. A központi felvonuláson Prágában, valamint Pozsony­ban, a szlovák fővárosban megjelentek a párt és a kor­mány vezetői. A prágai Ven­cel tér hétfőn a kora reggeli óráktól kezdve az utóbbi évek legimpozánsabb és legnagyobb május elsejei megmozdulásá­nak volt tanúja. Ünnepi be­szédében Gustáv Husák emlé­keztetett arra, hogy a tavalyi év eredményeinek tanúsága szerint a Csehszlovákia Kom­munista Pártja kongresszusán elfogadott program valóban össznépi programmá vált. A párt fokról fokra megvalósítja társadalmi, politikai és gazda­sági célkitűzéseit, a központi bizottság tervszerűen sorra ve­szi az ország életének vala­mennyi problémáját. „A békéért és az európai biztonságért”, ez volt a berlini május elsejei felvonulás dísz­tribünjének fő felirata. A tri­bünön megjelentek a Né­met Demokratikus Köztársa­ság párt- és állami vezetői, Erich Honeckerrel, az NSZEP első titkárával, Walter Ulb­­richttal, az államtanács elnö­kével és Willi Stoph minisz­terelnökkel az élükön. Az ün­nepi beszédet Herbert Wranke, a szabad német szakszerveze­tek szövetségének (FRDG) el­nöke tartotta. A lengyel városok és falvak zászló- és virágdíszben fogad­ták május 1-ét. A központi ün­nepségekre Varsóban került sor, a főváros dolgozóinak színpompás felvonulása ragyo­gó, napsütéses időben, délelőtt 10 órakor kezdődött meg. A Kultúra és Tudomány palotá­ja előtt felállított emelvényhez vonuló menet élén Edward Gierek, Henriyik Jablonski, Piotr Jaroszetwicz, Wladislaw Kruczek, Wojcehh Jaruzelsky, Stanislaw Gucwa és Zygmunt Moskwa haladt. Edward Gie­rek a lengyel dolgozók forró üdvözletét tolmácsolta az SZKP-nak, a szovjet népnek. „Népünk jól tudja, hogy szu­verenitásunk, békés életünk és szocialista fejlődésünk leg­főbb biztosítéka a Szovjetunió­val fenntartott megbonthatat­lan barátság” — húzta alá, majd külön üdvözölte a két szomszédos szocialista ország, Csehszlovákia és az NDK la­kóit. Szófia a hagyományokhoz híven színpompás, vidám han­gulatú felvonulással ünnepel­te meg a munka és a világ dolgozói nemzetközi ünnepét. A diákok­ és veteránok, mun­kások, parasztok, értelmisé­giek felvonulását a dísztri­bünről, Georgi Dimitrov mau­zóleumának mellvédjéről, megtekintették a bolgár párt és állam vezetői, élükön To­dor Zsivkovval, a bolgár kom­munista párt központi bizott­ságának első titkárával, az Ál­lamtanács elnökével. Hanoiban hétfőn nagygyű­lést tartottak a munka nem­zetközi ünnepe alkalmából. A nagygyűlésen jelen voltak a vietnami dolgozók pártja köz­ponti bizottságának, a VDK nemzetgyűlésének és kormá­nyának, a hazafias frontnak, más politikai pártoknak és tö­megszervezeteknek a képvise­lői. Vasárnap majdnem két órán át tüntettek a finn főváros dol­gozói a bék­e és a demokrácia mellett, a Szovjetunióval való barátság mellett. A kommu­nisták és munkáspártiak kö­zös felvonulása után, amelyet vasárnap rendeztek, hétfőn, május elsején újabb munkás­demonstráció színhelye volt London. Felvonultak Glas­gow, Liverpool, Dundee, Man­chester, Cambridge és Southampton dolgozói is. Minthogy Angliában a május elseje nem munkaszüneti nap, a hétfői felvonulások egyben tiltakozó sztrájkkal is jár­tak. Tokióban több millió mun­kás ünnepelte május 1-t nagy­gyűléseikkel és felvonulások­kal. A szakszervezeti egység impozáns demonstrációja volt Olaszországszerte május 1-e. A három nagy szakszervezet kö­zös tömeggyűléseket és felvo­nulásokat rendezett. A kínai fővárosban az el­múlt évektől eltérően nem volt május 1-i ünnepi felvo­nulás. Helyette a parkokban és a köztereken, valamint a sport­pályákon, színházakban és mozikban rendeztek ünnepi előadásokat. A Kultúrpalotá­ban és a Nyáripalotában egy­mást érték a fogadások, ahol az állam és a párt vezetői a Pekingben tartózkodó, mint­egy 4000 külföldi vendég cso­portjaival találkoztak. Spanyolországban és Portu­gáliában az idén is tilos volt a munkásság nemzetközi ün­nepének megünneplése. Ennek ellenére, Madrid több pontján tömeges felvonulásra került sor. A rendőrség az’ Atocia­­pályaudvar közelében össze­csapott a tüntetőkkel.

Next