Magyar Nemzet, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Péntek, 1972. szeptember 1. II Közös Piac egyensúlya Négy hónap múlva lesz csu­pán teljes jogú tagja az Euró­pai Gazdasági Közösségnek Nagy-Britannia, így túlságo­san korai föltenni a kérdést: a nagy hármas vetélkedésben, Bonn, Párizs és London ha­talmi egyensúlykeresésében, ki kinek az oldalán áll. Hosz­­szú és tartós szövetségek a későbbiekben sem nagyon várhatók. Nem csupán azért, mert az „örök koalíciók” kora lejárt, sokszor még megkötött szerződések sem érik meg ér­vényességi idejüket. A Közös Piac jellege olyan, hogy a pil­lanatnyi gazdasági és politikai erőviszonyok határozzá­­, meg az adott idő vonzásait és ta­szításait; aki ma valakinek az oldalán áll, holnap rezze­néstelenül a másik partnere lehet. A jelenlegi csoportosulások­nak mégis annyiban van ér­telmük, hogy a küzdelem irá­nyát és tartalmát megmutat­ják, és természetesen azt is, miért folyik a harc. Pompidou francia elnök annak idején nemcsak azért adta föl de Gaulle egykori vétóját Anglia belépése ellen, mert idejét múltnak minősítette azt, ha­nem reményeket is fűzött hozzá. A szövetségi köztársa­ság nagy ipari túlsúlyával szemben Londonban vélte megtalálni azt a partnert, aki a régi „szívélyes egyetértés” fölelevenítésével helyrebil­lentheti az eljövendő „tízek” egyensúlyát. És íme, alig telt el néhány hónap, Franciaor­szág máris kénytelen megálla­pítani, hogy a szándék fordí­tottan sikerült. Noha ilyen ha­gyományok nincsenek, az „ert­­tente cordiale” inkább a Temze és a Rajna partján ér­vényes, az utóbbi hetek gaz­dasági és politikai csatáiban London és Bonn azonos ol­dalon áll Párizzsal szemben. Legalábbis ezt volt kényte­len megállapítani Maurice Schumann külügyminiszter, azt követően, hogy találkozott Brandt kancellárral és mi­nisztereivel, majd Heath kor­mányfővel és munkatársaival. E fölfordult erőátcsoporto­sulás oka külszínre az októ­berre Párizsba tervezett Kö­zös Piac csúcsértekezlet. Brandt is. Heath is meglepe­tést tettetve kérdezte meg Schumanntól, hogy ugyan mi­nek a francia kétkedés az ok­tóber 19-re kitűzött időpontot illetően? Az előre rögzített dátum tökéletesen megfelel mindkét félnek, sőt a bonni Schaumburg-palota és a lon­doni Downing Street 10. ki­fejezetten kívánatosnak tartja azon a csütörtöki napon az ünnepélyes megnyitást. Érthe­tő is ez a ragaszkodás a meg­állapodott időponthoz, mert Brandt hamarosan választá­soknak néz elébe. Pompidounak így egyéb cél­ja sincs, mint megfosztani a babéroktól ellenlábasait? Na­gyon egyszerű, így félrevezető is lenne ez a magyarázat. Alapvető gazdasági és politi­kai érdekek ütköznek, ame­lyeket azért nehéz rendszerbe szedni, mert ugyancsak szer­teágazóak. Franciaország arra törekszik, hogy a tíztagúvá bővült Közös Piac már indu­lásakor (1973. január elsején) határozott arcéit vegyen föl az Egyesült Államokkal szem­ben, pontosabban, függetlenít­se magát a dollár válságaitól, kellő gátak állják útját a ten­gerentúlról érkező viharok hullámveréseinek. Emiatt ja­vasolja Pompidou, hogy a Kö­zös Piac­ teremtsen gazdasági és pénzügyi uniót, amely az­tán elhatározóan szólhat bele a nyugati pénzügyi rendszer elkerülhetetlen megreformá­lásának kialakításába. Mi sem lehetne alkalmasabb erre a Közös Piac október csúcsérte­kezleténél, mert ha lejjebb eresztik a mércét és kisebb részletkérdésekről vitáznak az állam- és kormányfők, jobb nem is találkozni. Ebben az esetben megteszi a miniszte­rek rutin tanácskozása is. A gazdasági és pénzügyi unió alapgondolatában a fő­partnerek még egyetértenek, csak a fontos részletekben nem. Párizs azzal akarja kez­deni, hogy lényegesen emel­jék föl az arany unciánkénti árát (hivatalosan még mindig 38 dollár, de a szabad piacon a 70 dollár körül ingadozik, ma már afölött), és ez végér­vényesen megfosztaná a dol­lárt nemzetközi tartalékpénz szerepétől. Amióta Bonnban Schiller professzor távozott a gazdasági ügyek éléről, utóda Helmuth Schmidt már tett olyan nyilatkozatot, hogy úgy látszik, az arany még belát­ható időn belül fontos szerep­re hivatott a nemzetközi pénz­ügyi rendszerben. Erre vála­szolta Schumann: „Miniszter úr, az ön szavai aranyat ér­nek, mégpedig fölértékelt árú aranyat." És ez az, amibe a szövetségi köztársaságban már nem mennek bele. Elutasítják az arany revalorizációját, mert attól tartanak, hogy ez még jobban elrettenti az ameri­kaiakat a dollár átválthatósá­gának visszaállításától. A francia—nyugatnémet el­lentét biztatást adott az an­goloknak is. Párizs egyebek között annak is a híve, éppen a dollár viszontagságaival szemben, hogy Nyugat-Európa mielőbb térjen vissza a valu­ták szilárd árfolyamának rendszeréhez, tehát ne „lebeg­jen” az angol font sem január elseje után, amikor Nagy-Bri­tannia a Közös Piacnak teljes jogú tagja lesz. Heath ezt el akarja kerülni. Jócskán ki akarja tolni a január elsejei határidőt, nemcsak azért, mert ez számára most kedvező len­ne az ipari válság megrázkód­tatásai után. Úgy látja, jelen­leg most hasznosabb számára a nyugatnémetekkel együtt­működni, és ezzel végrehajtot­ta politikájának olyan fordu­latát, amely Pompidounak ta­lán a legkeserűbb csalódást okozta. Arra számított Franciaország kezdettől fogva, hogy Bonn nemzetekfölötti törekvéseivel szemben az angolokban biztos támaszra talál. Az egymást kö­vető Pompidou—Heath talál­kozók ebben nem hagytak semmi kétséget. Szinte ez volt a francia—angol egymásra­­találás alapköve. Most pedig Schumann külügyminiszternek azzal a döbbenettel kellett Chequersből, a brit kormány­­fő nyári rezidenciájából távoz­nia, hogy vajmi keveset ér az ünnepélyes ígéret, ebben hagy­ták cserben a franciákat. Az alapkérdés megint az, hogy a nyugatnémetek azt mondják Párizsnak: helyes, legyen gaz­dasági és pénzügyi unió, de akkor „teljes” gazdasági unió, a már korábban sürgetett nemzetekfölötti szervekkel. Ez világos, ez volt mindig a vé­lemény a Rajna partján. De miért változott meg Angliá­ban? Azzal magyarázzák, hogy Heath miniszterelnök most akarja benyújtani a számlát azokért a mezőgazdasági en­gedményekért, amelyeket or­szága a Közös Piacba való be­lépés fejében tett. Amit el­vesztett az agrárkötelezettsé­gekkel, nyerje meg azzal, hogy a Közös Piac támogatja Ang­lia ipari korszerűsítési törek­véseit, főként elmaradott kör­zeteinek fejlesztését. Erre a nyugat-európai iparfejlesztési és regionális programra pedig az a gazdasági unió lenne alkalmas, amelyet Brandték szorgalmaznak, így talált egy­másra London és Bonn. A kártyák azonban nincse­nek véglegesen elosztva. Pom­pidou lapjai még érnek any­­nyit, hogy jó néhányat üssön velük. Egyfelől az angol és nyugatnémet belpolitikai sta­bilizálási törekvések­­újabb manőverezési alkalmakat kí­nálnak. A francia feltételek mellőzése a Közös Piac csúcs­­értekezlet elhalasztását hoz­hatja magával, és ez nem jó sem Brandtnak, sem Heath­nek. Franciaország a líra ne­hézségeivel küszködő Olasz­országot kedvezmények föl­­csillamlásával átmenetileg a maga oldalára vonta. Ezek az alkudozási lehetőségek ugyan­csak nagy serénykedésre ser­kentették a nyugat-európai diplomáciát. Szeptember 9-én a francia államfő Münchenben lesz, hivatalosan az olimpia megtekintésére, de várhatóan több­­időt tölt majd Brandt kancellár társaságában, mint a lelátók díszpáholyában. Há­rom nappal később Rómában a Közös Piac külügy- és pénz­ügyminiszterek tárgyalnak, hogy végső ajánlást tegyenek a csúcsértekezlet összehívásá­ra. De akár lesz ilyen konfe­rencia, akár elnapolják, az már látható, hogy az Európai Gazdasági Közösség hatalmi küzdelme ennek ürügyén már túl van a frontok alakulásán. Várkonyi Tibor Magyar Nemzet Foci Jenő látogatása a főváros XI. kerületében Budapest XII. kerületeibe látogatott csütörtökön Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. Társaságá­ban volt Nagy Richárd, a bu­dapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottság székházában Fock Jenő talál­kozott a kerületi párt­végrehajtó bizottság tagjaival, az állami szervek és tömeg­szervezetek helyi vezetőivel. A vendégeket dr. Tóth János, a XII. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatta a X. párt­­kongresszus határozata végre­hajtásának a városrészben született eredményeiről, ta­pasztalatairól. A látogatás a Magyar Opti­kai Művekben folytatódott. Posch Gyula, a MOM vezér­­igazgatója és Suga János párt­bizottsági titkár fogadta itt a vendégeket, akik találkoztak a helyi párt- és gazdasági veze­tőkkel tájékozódtak az üzem termelési tevékenységéről, a kormány által kiemelten ke­zelt számítástechnikai prog­ram végrehajtásának helyi eredményeiről, a műszaki fej­lesztés és a termelés tapaszta­latairól. A látogatók megte­kintették több termelési rész­leg munkáját, megismerkedtek a MOM-gyártmányokkal. Az össztermelés 30—35 százalékát geodéziai és laboratóriumi mű­szerek, műszercsaládok jelen­tik. A­ korszerű, munka- és üzemszervezés a gépi adat­­feldolgozás mind szélesebb kö­rű alkalmazásával párosul, mert nagy haszonnal jár, a termelékenység növelését segí­ti elő, az egységesíthető, szab­ványosítható konstrukciók gyártását teszi lehetővé a szá­mítástechnika. Feldolgozták ilyenformán 30 ezer alkatrész adatait, s remény van rá, hogy a 9 fő csoportba sorolt és majdan szabványosításra ke­rülő alkatrészek számát sike­rül esetleg tízezerre csökken­teni. Ez könnyebbséget jelent­het az anyaggazdálkodásban, gördülékenyebbé teheti a soro­zatgyártást, egyszerűbbé a gé­pi beruházásokat. A vendégek tetszéssel nyilatkoztak a látot­takról. A Központi Fizikai Kutató Intézetet is felkereste Fock Jenő. Pál Lénárd igazgató és Törő Ferenc párttitkár ismer­tette — az intézmény párt- és szakmai vezetőinek jelenlété­ben. — a kutatóintézet tevé­kenységét, majd a vendégek­nek bemutatták a számítás­­technika, az atomenergetika és a szilárdtest-kutatási munka­­területeket. Beszélgettek a ku­tatóintézetek­ nemzetközi kap­csolatairól, együttműködési lehetőségeiről, s arról, hogy az egyetemeken tanító tudósokat és más szakembereket, az ed­digieknél inkább be lehet von­ni, foglalkoztatni kell — a tu­dományos kutatások javára, így a gyakorlatnak is haszná­ra. A Minisztertanács elnökéhez Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke is csatlakozott a látogatás utolsó állomásán, a XII. kerületi tanács székhá­zában, ahol Pozsonyi Vilmos tanácselnök fogadta a vendé­geket, és a tanács vb-tagjai­­nak jelenlétében tájákoztatást adott a kerület életéről. Sok­rétű eszmecsere alakult ki, amelyben időszerű politikai kérdéseket, várospolitikai fel­adatokat, kerületi terveket — gondokat is — elemeztek. A 28 négyzetkilométer területű, 81 ezer lakosú XII. kerület a főváros nagyobb kerületei kö­zé tartozik. Lakótelepi építke­zések itt nem történtek, jelen­leg sincsenek és a távolabbi tervekben sem szerepelnek, így az ilyen építkezési for­mához kapcsolódó beruházá­sok terén vannak gondok (óvodai, bölcsődei helyek, kommunális ellátottság stb.). Évente 700—800 lakás épül a kerületben, magánerőből. A tanács saját fejlesztési alapja 1972-ben tíz és fél millió forint, a vállalati hozzájárulásokkal együtt 17,6 millió forint. A Minisztertanács elnöke is osztotta a kerületi vezetőknek azt a véleményét, hogy a ke­rület és azon keresztül a fő­város szépítése, fejlesztése az egész ország gyarapítását is elősegíti. Az indokínai szolidaritási hét Vietnami nagygyűlés Budapesten A Hazafias Népfront fővá­rosi bizottsága, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizottsága péntek délután az Építők Rózsa Ferenc művelődési há­zában nagygyűlést rendez a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 27. év­fordulója és az indokínai szo­lidaritási hét megnyitása al­kalmából. . A nagygyűlés elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke lesz. Kiss Ká­roly, a SZOT és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság alelnöke, valamint Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság magyarországi nagy­követe mond ünnepi beszédet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Kulturális Kap­csolatok Intézete, a Kiállítási Intézmények és a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottsá­ga rendezésében „Vietnam 1972” cí­­mel, fotódokumentá­ciós kiállítás nyílt a kerületi r'enfrrivnsh’'To'f+-crics helyiségé­ben. Dr. Molnár Béla, a nép­front országos tanácsának titkára megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a tárlat megrendezésével hitet teszünk a vietnami nép mellett, és til­takozunk az amerikai agresz­­szió ellen. A tárlatot szeptember 17-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkalmából csütör­tökön a budapesti Puskin film­színházban műsorra tűzték a Szülőföldem, hazám című viet­nami játékfilmet. Az ünnepi film bemutató közönsége a fil­met nagy tetszéssel fogadta. Gyorsmérleg a pesti nyárról Ma kezdődik a meteorológiai ősz A csillagok állása szerint csap szeptember második felé­ben, a napéjegyenlőségkor kezdődik az ősz, de a meteo­rológusok naptári hónapok szerint, tehát szeptember első napjától számítják. Ezért ak­tuális az a gyorsmérleg, ame­lyet a Meteorológiai Intézet készített az idei nyárról. A hő­mérsékletek országos adatai­nak feldolgozása hosszadalma­sabb munka, így elsősorban a budapesti nyárról készült el az előzetes beszámoló, de ez is sok vonatkozásban jellemző az országos helyzetre. Az idei nyár rendkívül sze­szélyes volt. A százéves napi középhőmérsékleti átlaghoz hasonlítva Budapesten június harminc napjából 22 volt a szokásosnál 4—7 fokkal mele­gebb. Júliusban is — bár sok­kal kisebb arányban — az át­lagosnál melegebb napok szá­ma mutatott csekély, három­napos töbletet, de az augusz­tus már egyértelműen hűvö­sebb volt, mert harmincegy napjából 21 volt a szokásosnál hidegebb. A három nyári hó­napban végeredményben 49:43 arányban a sokévi átlagnál melegebb középhőmérsékletű napok­ „vezetnek”. A leghide­gebbet, a 13,8 fokos napi kö­zéphőmérsékletet augusztus 21-én mérték, amikor ez az ér­ték 7 fokkal maradt el a sokévi átlagtól, s tulajdonképpen az október 5-i időjárásnak felelt meg. A szeszélyes nyárra utal, hogy általában 10—11 napnál tovább nem tartott a jó idő. Július 11. és 14. között rend­kívül viharos, csapadékos volt az idő, főként a Dunántúlon, ahol előfordult, hogy egy nap alatt 100—120 milliméter csa­padék esett. A Somogy megyei Nagyatádon heves légörvény pusztított. Augusztus 16-a után ismét nagy viharok járták be a Dunántúlt. A nyári csapa­dékról már országos adatokat is összeállított a Meteorológiai Intézet. Különösen bőséges volt a csapadék júliusban, ami­kor országosan a szokásosnál kétszerte több hullott, de a Dél-Dunántúlon az átlagosnál háromszorta-ötszörte több csa­padékot kapott Baranya és So­mogy megye. Augusztusban is mintegy másfélszer annyi csa­padék volt az országban, mint az átlag. A heves záporok és a zivatarok csapadékának jó­része azonban a patakok, fo­lyók és csatornák medrébe ke­rült, s így a mélyebb talaj­rétegekből még mindig hiány­zik az a nedvességtartalom, amely szükséges lenne a jövő évi mezőgazdasági terméshez. Az őszi csendes eső — amely nem rohan le a talaj felszí­nén­­— hozhat további ked­vező változást. A Meteorológiai Intézet a száz évre visszanyúló adatok alapján vizsgálódásokat vég­zett: lehet-e valami törvény­­szerűséget megállapítani arról, hogy a szeszélyes nyár után milyen lesz az őszi időjárás. A vizsgálat rendkívül változó képet mutatott. Nem lehetett megállapítani semmiféle elfo­gadható törvényszerűséget. ZC Értesítjük kedves vevőinket, hogy 1 05 SZERELÉSI ANYAGOKAT ÉS VEZETÉKEKET FORGALMAZÓ CO Jo, Budapest, IX., Üllői út 51. szám alatt lévő Qj 10. számú fiókunk Jgi 1972. október 1 és 18 között §5 K­ LELTÁROZÁS miatt ZÁRVA lesz 3 Co A leltározás ideje alatt az áruforgalom DJ szünetel jC Kérjük kiskereskedelmi vásárlóinkat, hogy g5 rendeléseiket szeptember 15-ig juttassák el. 05 5*77 a leltározás előtt történő áruszállítás miatt, gj 5*77 a leltár ideje alatt az alkatrész Áruház gi Budapest, VI., g5 Bajcsy-Zsilinszky út 45. ''ftá 1/7/7. 0- tg " a vásárlók rendelkezésére áll­­j"­o. Európai statisztikusok találkozója Budapesten Csütörtökön megkezdődött az európai statisztikusok ta­lálkozója az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ülés­szak témaköre a valószínűség­számítás, a matematikai sta­tisztika és ezek alkalmazása a fizikában, a kémiában, a biológiában, a demográfiában, valamint a mezőgazdaság és az ipar területén. A megnyitó előadást A. N. Kolmogorov szovjet akadémikus, az MTA tiszteletbeli tagja tartotta. Az ülésszakot az Institute of Mathematical Statistics nevű egyesület rendezi, magyar szervezője a Bolyai János Ma­tematikai Társulat. a Dr. Ajtai Miklós fogadta Sven Asplingot Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön fogadta Sven Aspling egészségügyi és szociálisügyi minisztert. A látogatásnál je­len volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter,­­illetve Siegge Lilliehöck, a Svéd Ki­rályság budapesti nagykövete. „Az ifjúság az európai békéért és biztonságért" Csütörtökön visszaérkezett Helsinkiből a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának delegációja, amely „­Az ifjúság az európai békéért és bizton­ságért" konferencia ötnapos tanácskozásán vett részt.­­ Az ötnapos tanácskozás egészében cselekvő hozzájáru­lás volt az európai kontinens békéje és biztonsága megte­remtéséhez — mondotta a ta­lálkozó szerepéről, jelentősé­géről és tapasztalatairól dr. Gombár József, a KISZ KB titkára. — A béke és bizton­ság megteremtése olyan cél, amiért továbbra is minden erő­feszítést is meg kell tennie az ifjúságnak is. Magyar—csehszlovák vegyipari tárgyalások Vlastimil Plechac, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa hivatalá­nak miniszterhelyettese és Gór Nagy Sándor miniszterhe­lyettes augusztus 28—31. kö­zött Budapesten tárgyalást folytatott a két ország közötti vegyipari együttműködés és integráció lehetőségeiről és időszerű feladatairól. Megala­kították a magyar—csehszlo­vák vegyipari együttműkö­dési állandó munkacsoportot, amelynek alapvető feladata, a két ország közötti vegyipari, gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatok további el­mélyítése és kiszélesítése. A felek megvitatták a csehszlo­vák fél részéről előterjesztett hosszú lejáratú vegyipari együttműködési és szakosítási javaslatokat az 1975. utáni időszakra vonatkozóan. A csehszlovák delegáció ve­zetőjét fogadta dr. Szekér Gyula nehézipari­­ miniszter. Vlasztimil Plechac csütörtökön elutazott Budapestről. Elhunyt dr. Kovács Máté egyetemi tanár Rövid betegség után, 66 éves korában elhunyt dr. Kovács Máté egyetemi tanár, az iro­dalomtudományok kandidátu­sa, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettudo­mányi kara könyvtártudomá­nyi tanszékének és népműve­lési csoportjának vezetője, az Országos Könyvtártudományi és Dokumentációs Tanács el­nöke, a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottságának alelnö­ke, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos elnök­ségének, a Magyar Könyvtá­rosok Egyesülete elnökségének és a Magyar UNESCO Bizott­ságnak a tagja, a Munka Ér­demrend arany fokozatának és számos más kitüntetésnek a tulajdonosa. Dr. Kovács Máté a hazai szocialista könyvtárügynek, mint az Országos Könyvtár­­ügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, hosszú időn át egyik elvi irányítója volt. A külföl­di szakemberek körében is fi­gyelmet keltő kutatásai külö­­­nösen kiemelkedő jelentősé­gűek a művelődés- és olvasás­­szociológia, valamint a társa­dalmi kommunikáció elméleti problémáinak vizsgálata terén. A Hazafias Népfront budapes­ti bizottságának alelnökeként végzett áldozatos munkája is a magyar közélet és művelő­dés demokratikus fejlődését szolgálta. Tanítványai, továbbá a hosszú pályája során vele együtt dolgozó munkatársai emberi magatartására és áldo­zatos segítőkészségére emlé­kezve, megrendülten gyászol­ják, .

Next