Magyar Nemzet, 1972. szeptember (28. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

Péntek, 1972. szeptember 1. II Közös Piac egyensúlya Négy hónap múlva lesz csupán teljes jogú tagja az Európai Gazdasági Közösségnek Nagy-Britannia, így túlságosan korai föltenni a kérdést: a nagy hármas vetélkedésben, Bonn, Párizs és London hatalmi egyensúlykeresésében, ki kinek az oldalán áll. Hoszszú és tartós szövetségek a későbbiekben sem nagyon várhatók. Nem csupán azért, mert az „örök koalíciók” kora lejárt, sokszor még megkötött szerződések sem érik meg érvényességi idejüket. A Közös Piac jellege olyan, hogy a pillanatnyi gazdasági és politikai erőviszonyok határozzá, meg az adott idő vonzásait és taszításait; aki ma valakinek az oldalán áll, holnap rezzenéstelenül a másik partnere lehet. A jelenlegi csoportosulásoknak mégis annyiban van értelmük, hogy a küzdelem irányát és tartalmát megmutatják, és természetesen azt is, miért folyik a harc. Pompidou francia elnök annak idején nemcsak azért adta föl de Gaulle egykori vétóját Anglia belépése ellen, mert idejét múltnak minősítette azt, hanem reményeket is fűzött hozzá. A szövetségi köztársaság nagy ipari túlsúlyával szemben Londonban vélte megtalálni azt a partnert, aki a régi „szívélyes egyetértés” fölelevenítésével helyrebillentheti az eljövendő „tízek” egyensúlyát. És íme, alig telt el néhány hónap, Franciaország máris kénytelen megállapítani, hogy a szándék fordítottan sikerült. Noha ilyen hagyományok nincsenek, az „erttente cordiale” inkább a Temze és a Rajna partján érvényes, az utóbbi hetek gazdasági és politikai csatáiban London és Bonn azonos oldalon áll Párizzsal szemben. Legalábbis ezt volt kénytelen megállapítani Maurice Schumann külügyminiszter, azt követően, hogy találkozott Brandt kancellárral és minisztereivel, majd Heath kormányfővel és munkatársaival. E fölfordult erőátcsoportosulás oka külszínre az októberre Párizsba tervezett Közös Piac csúcsértekezlet. Brandt is. Heath is meglepetést tettetve kérdezte meg Schumanntól, hogy ugyan minek a francia kétkedés az október 19-re kitűzött időpontot illetően? Az előre rögzített dátum tökéletesen megfelel mindkét félnek, sőt a bonni Schaumburg-palota és a londoni Downing Street 10. kifejezetten kívánatosnak tartja azon a csütörtöki napon az ünnepélyes megnyitást. Érthető is ez a ragaszkodás a megállapodott időponthoz, mert Brandt hamarosan választásoknak néz elébe. Pompidounak így egyéb célja sincs, mint megfosztani a babéroktól ellenlábasait? Nagyon egyszerű, így félrevezető is lenne ez a magyarázat. Alapvető gazdasági és politikai érdekek ütköznek, amelyeket azért nehéz rendszerbe szedni, mert ugyancsak szerteágazóak. Franciaország arra törekszik, hogy a tíztagúvá bővült Közös Piac már indulásakor (1973. január elsején) határozott arcéit vegyen föl az Egyesült Államokkal szemben, pontosabban, függetlenítse magát a dollár válságaitól, kellő gátak állják útját a tengerentúlról érkező viharok hullámveréseinek. Emiatt javasolja Pompidou, hogy a Közös Piac teremtsen gazdasági és pénzügyi uniót, amely aztán elhatározóan szólhat bele a nyugati pénzügyi rendszer elkerülhetetlen megreformálásának kialakításába. Mi sem lehetne alkalmasabb erre a Közös Piac október csúcsértekezleténél, mert ha lejjebb eresztik a mércét és kisebb részletkérdésekről vitáznak az állam- és kormányfők, jobb nem is találkozni. Ebben az esetben megteszi a miniszterek rutin tanácskozása is. A gazdasági és pénzügyi unió alapgondolatában a főpartnerek még egyetértenek, csak a fontos részletekben nem. Párizs azzal akarja kezdeni, hogy lényegesen emeljék föl az arany unciánkénti árát (hivatalosan még mindig 38 dollár, de a szabad piacon a 70 dollár körül ingadozik, ma már afölött), és ez végérvényesen megfosztaná a dollárt nemzetközi tartalékpénz szerepétől. Amióta Bonnban Schiller professzor távozott a gazdasági ügyek éléről, utóda Helmuth Schmidt már tett olyan nyilatkozatot, hogy úgy látszik, az arany még belátható időn belül fontos szerepre hivatott a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erre válaszolta Schumann: „Miniszter úr, az ön szavai aranyat érnek, mégpedig fölértékelt árú aranyat." És ez az, amibe a szövetségi köztársaságban már nem mennek bele. Elutasítják az arany revalorizációját, mert attól tartanak, hogy ez még jobban elrettenti az amerikaiakat a dollár átválthatóságának visszaállításától. A francia—nyugatnémet ellentét biztatást adott az angoloknak is. Párizs egyebek között annak is a híve, éppen a dollár viszontagságaival szemben, hogy Nyugat-Európa mielőbb térjen vissza a valuták szilárd árfolyamának rendszeréhez, tehát ne „lebegjen” az angol font sem január elseje után, amikor Nagy-Britannia a Közös Piacnak teljes jogú tagja lesz. Heath ezt el akarja kerülni. Jócskán ki akarja tolni a január elsejei határidőt, nemcsak azért, mert ez számára most kedvező lenne az ipari válság megrázkódtatásai után. Úgy látja, jelenleg most hasznosabb számára a nyugatnémetekkel együttműködni, és ezzel végrehajtotta politikájának olyan fordulatát, amely Pompidounak talán a legkeserűbb csalódást okozta. Arra számított Franciaország kezdettől fogva, hogy Bonn nemzetekfölötti törekvéseivel szemben az angolokban biztos támaszra talál. Az egymást követő Pompidou—Heath találkozók ebben nem hagytak semmi kétséget. Szinte ez volt a francia—angol egymásratalálás alapköve. Most pedig Schumann külügyminiszternek azzal a döbbenettel kellett Chequersből, a brit kormányfő nyári rezidenciájából távoznia, hogy vajmi keveset ér az ünnepélyes ígéret, ebben hagyták cserben a franciákat. Az alapkérdés megint az, hogy a nyugatnémetek azt mondják Párizsnak: helyes, legyen gazdasági és pénzügyi unió, de akkor „teljes” gazdasági unió, a már korábban sürgetett nemzetekfölötti szervekkel. Ez világos, ez volt mindig a vélemény a Rajna partján. De miért változott meg Angliában? Azzal magyarázzák, hogy Heath miniszterelnök most akarja benyújtani a számlát azokért a mezőgazdasági engedményekért, amelyeket országa a Közös Piacba való belépés fejében tett. Amit elvesztett az agrárkötelezettségekkel, nyerje meg azzal, hogy a Közös Piac támogatja Anglia ipari korszerűsítési törekvéseit, főként elmaradott körzeteinek fejlesztését. Erre a nyugat-európai iparfejlesztési és regionális programra pedig az a gazdasági unió lenne alkalmas, amelyet Brandték szorgalmaznak, így talált egymásra London és Bonn. A kártyák azonban nincsenek véglegesen elosztva. Pompidou lapjai még érnek anynyit, hogy jó néhányat üssön velük. Egyfelől az angol és nyugatnémet belpolitikai stabilizálási törekvésekújabb manőverezési alkalmakat kínálnak. A francia feltételek mellőzése a Közös Piac csúcsértekezlet elhalasztását hozhatja magával, és ez nem jó sem Brandtnak, sem Heathnek. Franciaország a líra nehézségeivel küszködő Olaszországot kedvezmények fölcsillamlásával átmenetileg a maga oldalára vonta. Ezek az alkudozási lehetőségek ugyancsak nagy serénykedésre serkentették a nyugat-európai diplomáciát. Szeptember 9-én a francia államfő Münchenben lesz, hivatalosan az olimpia megtekintésére, de várhatóan többidőt tölt majd Brandt kancellár társaságában, mint a lelátók díszpáholyában. Három nappal később Rómában a Közös Piac külügy- és pénzügyminiszterek tárgyalnak, hogy végső ajánlást tegyenek a csúcsértekezlet összehívására. De akár lesz ilyen konferencia, akár elnapolják, az már látható, hogy az Európai Gazdasági Közösség hatalmi küzdelme ennek ürügyén már túl van a frontok alakulásán. Várkonyi Tibor Magyar Nemzet Foci Jenő látogatása a főváros XI. kerületében Budapest XII. kerületeibe látogatott csütörtökön Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Társaságában volt Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottság székházában Fock Jenő találkozott a kerületi pártvégrehajtó bizottság tagjaival, az állami szervek és tömegszervezetek helyi vezetőivel. A vendégeket dr. Tóth János, a XII. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatta a X. pártkongresszus határozata végrehajtásának a városrészben született eredményeiről, tapasztalatairól. A látogatás a Magyar Optikai Művekben folytatódott. Posch Gyula, a MOM vezérigazgatója és Suga János pártbizottsági titkár fogadta itt a vendégeket, akik találkoztak a helyi párt- és gazdasági vezetőkkel tájékozódtak az üzem termelési tevékenységéről, a kormány által kiemelten kezelt számítástechnikai program végrehajtásának helyi eredményeiről, a műszaki fejlesztés és a termelés tapasztalatairól. A látogatók megtekintették több termelési részleg munkáját, megismerkedtek a MOM-gyártmányokkal. Az össztermelés 30—35 százalékát geodéziai és laboratóriumi műszerek, műszercsaládok jelentik. A korszerű, munka- és üzemszervezés a gépi adatfeldolgozás mind szélesebb körű alkalmazásával párosul, mert nagy haszonnal jár, a termelékenység növelését segíti elő, az egységesíthető, szabványosítható konstrukciók gyártását teszi lehetővé a számítástechnika. Feldolgozták ilyenformán 30 ezer alkatrész adatait, s remény van rá, hogy a 9 fő csoportba sorolt és majdan szabványosításra kerülő alkatrészek számát sikerül esetleg tízezerre csökkenteni. Ez könnyebbséget jelenthet az anyaggazdálkodásban, gördülékenyebbé teheti a sorozatgyártást, egyszerűbbé a gépi beruházásokat. A vendégek tetszéssel nyilatkoztak a látottakról. A Központi Fizikai Kutató Intézetet is felkereste Fock Jenő. Pál Lénárd igazgató és Törő Ferenc párttitkár ismertette — az intézmény párt- és szakmai vezetőinek jelenlétében. — a kutatóintézet tevékenységét, majd a vendégeknek bemutatták a számítástechnika, az atomenergetika és a szilárdtest-kutatási munkaterületeket. Beszélgettek a kutatóintézetek nemzetközi kapcsolatairól, együttműködési lehetőségeiről, s arról, hogy az egyetemeken tanító tudósokat és más szakembereket, az eddigieknél inkább be lehet vonni, foglalkoztatni kell — a tudományos kutatások javára, így a gyakorlatnak is hasznára. A Minisztertanács elnökéhez Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke is csatlakozott a látogatás utolsó állomásán, a XII. kerületi tanács székházában, ahol Pozsonyi Vilmos tanácselnök fogadta a vendégeket, és a tanács vb-tagjainak jelenlétében tájákoztatást adott a kerület életéről. Sokrétű eszmecsere alakult ki, amelyben időszerű politikai kérdéseket, várospolitikai feladatokat, kerületi terveket — gondokat is — elemeztek. A 28 négyzetkilométer területű, 81 ezer lakosú XII. kerület a főváros nagyobb kerületei közé tartozik. Lakótelepi építkezések itt nem történtek, jelenleg sincsenek és a távolabbi tervekben sem szerepelnek, így az ilyen építkezési formához kapcsolódó beruházások terén vannak gondok (óvodai, bölcsődei helyek, kommunális ellátottság stb.). Évente 700—800 lakás épül a kerületben, magánerőből. A tanács saját fejlesztési alapja 1972-ben tíz és fél millió forint, a vállalati hozzájárulásokkal együtt 17,6 millió forint. A Minisztertanács elnöke is osztotta a kerületi vezetőknek azt a véleményét, hogy a kerület és azon keresztül a főváros szépítése, fejlesztése az egész ország gyarapítását is elősegíti. Az indokínai szolidaritási hét Vietnami nagygyűlés Budapesten A Hazafias Népfront fővárosi bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizottsága péntek délután az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában nagygyűlést rendez a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 27. évfordulója és az indokínai szolidaritási hét megnyitása alkalmából. . A nagygyűlés elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke lesz. Kiss Károly, a SZOT és a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, valamint Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete mond ünnepi beszédet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Kiállítási Intézmények és a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottsága rendezésében „Vietnam 1972” címel, fotódokumentációs kiállítás nyílt a kerületi r'enfrrivnsh’'To'f+-crics helyiségében. Dr. Molnár Béla, a népfront országos tanácsának titkára megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a tárlat megrendezésével hitet teszünk a vietnami nép mellett, és tiltakozunk az amerikai agreszszió ellen. A tárlatot szeptember 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkalmából csütörtökön a budapesti Puskin filmszínházban műsorra tűzték a Szülőföldem, hazám című vietnami játékfilmet. Az ünnepi film bemutató közönsége a filmet nagy tetszéssel fogadta. Gyorsmérleg a pesti nyárról Ma kezdődik a meteorológiai ősz A csillagok állása szerint csap szeptember második felében, a napéjegyenlőségkor kezdődik az ősz, de a meteorológusok naptári hónapok szerint, tehát szeptember első napjától számítják. Ezért aktuális az a gyorsmérleg, amelyet a Meteorológiai Intézet készített az idei nyárról. A hőmérsékletek országos adatainak feldolgozása hosszadalmasabb munka, így elsősorban a budapesti nyárról készült el az előzetes beszámoló, de ez is sok vonatkozásban jellemző az országos helyzetre. Az idei nyár rendkívül szeszélyes volt. A százéves napi középhőmérsékleti átlaghoz hasonlítva Budapesten június harminc napjából 22 volt a szokásosnál 4—7 fokkal melegebb. Júliusban is — bár sokkal kisebb arányban — az átlagosnál melegebb napok száma mutatott csekély, háromnapos töbletet, de az augusztus már egyértelműen hűvösebb volt, mert harmincegy napjából 21 volt a szokásosnál hidegebb. A három nyári hónapban végeredményben 49:43 arányban a sokévi átlagnál melegebb középhőmérsékletű napok „vezetnek”. A leghidegebbet, a 13,8 fokos napi középhőmérsékletet augusztus 21-én mérték, amikor ez az érték 7 fokkal maradt el a sokévi átlagtól, s tulajdonképpen az október 5-i időjárásnak felelt meg. A szeszélyes nyárra utal, hogy általában 10—11 napnál tovább nem tartott a jó idő. Július 11. és 14. között rendkívül viharos, csapadékos volt az idő, főként a Dunántúlon, ahol előfordult, hogy egy nap alatt 100—120 milliméter csapadék esett. A Somogy megyei Nagyatádon heves légörvény pusztított. Augusztus 16-a után ismét nagy viharok járták be a Dunántúlt. A nyári csapadékról már országos adatokat is összeállított a Meteorológiai Intézet. Különösen bőséges volt a csapadék júliusban, amikor országosan a szokásosnál kétszerte több hullott, de a Dél-Dunántúlon az átlagosnál háromszorta-ötszörte több csapadékot kapott Baranya és Somogy megye. Augusztusban is mintegy másfélszer annyi csapadék volt az országban, mint az átlag. A heves záporok és a zivatarok csapadékának jórésze azonban a patakok, folyók és csatornák medrébe került, s így a mélyebb talajrétegekből még mindig hiányzik az a nedvességtartalom, amely szükséges lenne a jövő évi mezőgazdasági terméshez. Az őszi csendes eső — amely nem rohan le a talaj felszínén— hozhat további kedvező változást. A Meteorológiai Intézet a száz évre visszanyúló adatok alapján vizsgálódásokat végzett: lehet-e valami törvényszerűséget megállapítani arról, hogy a szeszélyes nyár után milyen lesz az őszi időjárás. A vizsgálat rendkívül változó képet mutatott. Nem lehetett megállapítani semmiféle elfogadható törvényszerűséget. ZC Értesítjük kedves vevőinket, hogy 1 05 SZERELÉSI ANYAGOKAT ÉS VEZETÉKEKET FORGALMAZÓ CO Jo, Budapest, IX., Üllői út 51. szám alatt lévő Qj 10. számú fiókunk Jgi 1972. október 1 és 18 között §5 K LELTÁROZÁS miatt ZÁRVA lesz 3 Co A leltározás ideje alatt az áruforgalom DJ szünetel jC Kérjük kiskereskedelmi vásárlóinkat, hogy g5 rendeléseiket szeptember 15-ig juttassák el. 05 5*77 a leltározás előtt történő áruszállítás miatt, gj 5*77 a leltár ideje alatt az alkatrész Áruház gi Budapest, VI., g5 Bajcsy-Zsilinszky út 45. ''ftá 1/7/7. 0- tg " a vásárlók rendelkezésére állj"o. Európai statisztikusok találkozója Budapesten Csütörtökön megkezdődött az európai statisztikusok találkozója az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ülésszak témaköre a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika és ezek alkalmazása a fizikában, a kémiában, a biológiában, a demográfiában, valamint a mezőgazdaság és az ipar területén. A megnyitó előadást A. N. Kolmogorov szovjet akadémikus, az MTA tiszteletbeli tagja tartotta. Az ülésszakot az Institute of Mathematical Statistics nevű egyesület rendezi, magyar szervezője a Bolyai János Matematikai Társulat. a Dr. Ajtai Miklós fogadta Sven Asplingot Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese csütörtökön fogadta Sven Aspling egészségügyi és szociálisügyi minisztert. A látogatásnál jelen volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter,illetve Siegge Lilliehöck, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. „Az ifjúság az európai békéért és biztonságért" Csütörtökön visszaérkezett Helsinkiből a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának delegációja, amely „Az ifjúság az európai békéért és biztonságért" konferencia ötnapos tanácskozásán vett részt. Az ötnapos tanácskozás egészében cselekvő hozzájárulás volt az európai kontinens békéje és biztonsága megteremtéséhez — mondotta a találkozó szerepéről, jelentőségéről és tapasztalatairól dr. Gombár József, a KISZ KB titkára. — A béke és biztonság megteremtése olyan cél, amiért továbbra is minden erőfeszítést is meg kell tennie az ifjúságnak is. Magyar—csehszlovák vegyipari tárgyalások Vlastimil Plechac, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa hivatalának miniszterhelyettese és Gór Nagy Sándor miniszterhelyettes augusztus 28—31. között Budapesten tárgyalást folytatott a két ország közötti vegyipari együttműködés és integráció lehetőségeiről és időszerű feladatairól. Megalakították a magyar—csehszlovák vegyipari együttműködési állandó munkacsoportot, amelynek alapvető feladata, a két ország közötti vegyipari, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok további elmélyítése és kiszélesítése. A felek megvitatták a csehszlovák fél részéről előterjesztett hosszú lejáratú vegyipari együttműködési és szakosítási javaslatokat az 1975. utáni időszakra vonatkozóan. A csehszlovák delegáció vezetőjét fogadta dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Vlasztimil Plechac csütörtökön elutazott Budapestről. Elhunyt dr. Kovács Máté egyetemi tanár Rövid betegség után, 66 éves korában elhunyt dr. Kovács Máté egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara könyvtártudományi tanszékének és népművelési csoportjának vezetője, az Országos Könyvtártudományi és Dokumentációs Tanács elnöke, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének és a Magyar UNESCO Bizottságnak a tagja, a Munka Érdemrend arany fokozatának és számos más kitüntetésnek a tulajdonosa. Dr. Kovács Máté a hazai szocialista könyvtárügynek, mint az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elnöke, hosszú időn át egyik elvi irányítója volt. A külföldi szakemberek körében is figyelmet keltő kutatásai különösen kiemelkedő jelentőségűek a művelődés- és olvasásszociológia, valamint a társadalmi kommunikáció elméleti problémáinak vizsgálata terén. A Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnökeként végzett áldozatos munkája is a magyar közélet és művelődés demokratikus fejlődését szolgálta. Tanítványai, továbbá a hosszú pályája során vele együtt dolgozó munkatársai emberi magatartására és áldozatos segítőkészségére emlékezve, megrendülten gyászolják, .