Magyar Nemzet, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

2 a szovjet fővárosban tartózko­dik. Le Due Tho a nemzeti fel­szabadító mozgalmak „leg­hosszabb s legkíméletlenebb háborújaként” jellemezte a vietnami nép küzdelmét. „Vég­ső soron, az Egyesült Államok kénytelen, volt a tárgyalóasz­talhoz ütés, hogy kiutat talál­jon a leghosszabb, legnehe­zebb és legdrágább háborúból, amelyet valaha vívott ■ s amelyben történelmének leg­nagyobb vereségét szenvedte el A vietnami nép elleni ag­ressziónak vége” — mondotta Le Dúc Tho. A párizsi megállapodáshoz Le Dúc Tho szerint mindenek­előtt a vietnami nép, valamint a testvéri laoszi és kambodzsai nép hősies helytállása vezetett el, de nagy szerepe volt a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista és munkás­­mozgalom segítségének, vala­mint annak a nemzetközi mozgalo­mnak, amellyel a vi­lág összes haladó erői ezt az igazságos harcot támogatták. Le Duc Tho tolmácsolta pártja, kormánya és az egész vietnami nép háláját az SZKP Politikai Bizottságának, a szovjet kormánynak, és min­den szovjet embernek, akik az imperialista agresszió elen ví­vott harcban mindig vietnami testvéreik mellett állta­k. A TASZSZ jelentése szerint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára kedden találkozott Le Dúc Thóval. A szívélyesség és a testvéri barátság légkörében lefolyt beszélgetés során Le Dúc Tho tájékoztatta az SZKP KB fő­titkárát a párizsi tárgyalások záró szakaszáról. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: A kommunisták, az egész szovjet nép forrón üd­vözli vietnami testvéreik nagy győzelmét A hős vietnami nép minden barátjának ma az a feladata, hogy a vietnami ha­zafiakkal együtt kiharcolja a háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyez­mény pontos és következetes teljesítését. A szovjet emberek a jövőben is minden szükséges támogatást megadnak vietna­mi barátaiknak igazságos ügyükhöz, a vietnami tartós béke szavatolásához — mon­dotta Brezsnyev. A beszélgetésen szovjet rész­ről Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára és Andrej Gromiko külügyminiszter is részt vett. A megállapodást maradéktalanul ■régre kell hajtani­­ VDK elnökének beszéde Az ADfí hanoi jelentése sze­rint a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottsága rendkívüli plenáris ülést tartott a vietna­mi háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírása alkal­mából. Tón Dúc Thana, a VDK el­nöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A vietnami népnek az eddigieknél még jobban kell erősítenie össze­­forrottságát, meg kell őriznie éberségét és meg kell szilárdí­tania a kivívott győzelmeket A párizsi megállapodást ko­molyan és maradéktalanul végre kell hajtani, s az összes felektől, amelyek e megálla­podást aláírták, határozottan meg kell követelni e dokumen­tum tiszteletben tartását. Az AP pekingi jelentése sze­rint Norodom Szih­anuk her­ceg, a kambodzsai nemzeti egységfront elnöke kedden csaknem egyhetes nem hivata­los látogatásra Pekingből Hanoiba utazott. A pekingi repülőtéren Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság állam­tanácsának elnöke búcsúztat­ta, akivel két nappal ezelőtt hosszabb megbeszélést folyta­tott a délkelet-ázsiai helyzet­ről. A Kyodo japán hírügynök­ség értesülése szerint Sziha­­nuk Hanoiban a VDK és a DIFK tisztségviselőivel a viet­nami békemegállapodásról folytat majd eszmecserét. A DIFK külügymin­isztere sürgeti a konzultáció megkezdését Saigonnal A VDK és a DIFK külügy­minisztere hétfőn este, a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírása alkal­mából, nagyszabású fogadást adott Párizsban. Nguyen Duy Trinh, a VDK miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, valamint Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere a fo­gadás során nyilatkozott az újságíróknak. A DIFK külügyminisztere aláhúzta, hogy a saigoni fél nyomban a tűzszünet hatály­balépése után megszegte azt, miközben a népi felszabadító erők szigorúan tiszteletben tartják a fegyvernyugvási megállapodást. Binh asszony Tran Van Lammal, a saigoni rezsim külügyminiszterével szombat délután tartott esz­mecseréjére hivatkozva rámu­tatott: „Javasoltam, hogy ha­ladéktalanul kezdődjenek meg a konzultációk köztünk és Saigon között. A saigoni kép­viselőkkel készek vagyunk Párizsban is találkozni, de természetesen szívesebben vennénk, ha e megbeszélések­re Dél-Vietnamban kerülne sor.” Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere a Vietnam­mal foglalkozó nemzetközi konferencia színhelyéről szól­va azt mondotta: „Párizst ja­vasoltuk, de a kérdést az ösz­­szes érdekelt feleknek kell el­dönteniük.” Az MTI­­ jelentése szerint Nguyen Duy Trinh, aki kor­mánya nevében Párizsban aláírta a vietnami békét hely­reállító megállapodást, ked­den délelőtt 10 órakor visz­­szaindult Hanoiba. A repülő­téren , az elindulás előtt tett nyilatkozatában hangsúlyozta: A közvetlen jövőben a vietna­mi nép fő feladata az, hogy még jobban megszilárdítsa egységét abban a küzdelmé­ben, amelyet a béke fenntar­tásáért folytat, valamint azért, hogy biztosítsák a dél-vietna­mi lakosságnak a demokra­tikus szabadságjogok gyakor­lását, a nemzeti egyetértés megvalósítását, a két övezet közötti normális kapcsolatok megteremtését és az újra­egyesülés felé való békés elő­rehaladást. Tokió közvetlen kapcsolatot kíván létesíteni Hanoival Tokióból jelenti az MTI. A japán kormány keddi ülését követően Ohira külügyminisz­ter újságíróknak kijelentette, minthogy megtörtént a vietna­mi fegyverszüneti megállapo­dás aláírása, Japán közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal. Ennek érdekében külügyminisztériumi küldött­séget meneszt Hanoiba. Erre már a közeljövőben sor kerül Sikeres kapcsolatfelvétel ese­tén a japán kormány nemcsak Észak-Vietnam háború utáni gazdasági megsegítésének kér­dését szándékozik megvitatni, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész problémakörét, beleértve a VDK diplomáciai elismerésé­nek kérdését is. Megfigyel®s rámutatnak, hogy a japán kormány tavaly február óta nem hivatalos érintkezést tartott fenn a Viet­nami Demokratikus Köztársa­sággal, s hogy a japán külügy­minisztérium délkelet-ázsiai osztályának vezetője látogatást is tett Hanoiban. Ezt követően vietnami gazdasági küldöttség járt Japánban, s többek között a külügyminisztérium illetéke­seivel is tárgyalt. A hazafias erők kezdeményezése a laoszi béketárgyaláson Vientiane-ből jelenti az AFP. A Laoszi Hazafias Front Párt­jának küldöttsége kedden azt javasolta a Souvanna Phou­­ma-kormánynak, hogy gyor­sítsák meg a vientiane-i meg­beszélések ütemét és a laoszi konfliktus mielőbbi felszámo­lása érdekében snaeffi, kezdve tartsanak szűkkörű bizottsági üléseket Az erre vonatkozó javaslatot a két fél keddi, sor­rendben 16. ülésén adta át a Laoszi Hazafias Front Pártja delegációvezetője a vientiane-i kormány különösens vezetőjé­nek. Magyar Nemzet Husezein washingtoni útja előtt Jordánia csatlakozik az arab egységfronthoz Kairóból jelenti az MTI. Husszein jordániai király kü­szöbönálló washingtoni látoga­tása során szorgalmazni fogja a közel-keleti válság megoldá­sára irányuló amerikai diplo­máciai erőfeszítések felújítá­sát. A jövő hétre kitűzött Ni­­xon—Husszein találkozónak rendkívüli fontosságot kölcsö­nöz a vietnami tűzszüneti meg­állapodás, amely bizonyos fo­kig új helyzetet teremtett az Egyesült Államok számára. Le­hetőséget nyújtva egy újabb közel-keleti kezdeményezésre. Az AZ Ahram által idézett amerikai és jordániai megfi­gyelők emlékeztetnek azokra a washingtoni nyilatkozatokra, amelyek új amerikai közvetí­tési kísérletet helyeztek kilá­tásba erre az évre. Kairói megfigyelők figye­lemre méltó fejleménynek tart­ják, hogy Husszein közvetle­nül washingtoni útja előtt tett lépéseket a jordániai—egyipto­mi kapcsolatok normalizálásá­ra, az arab világtól való elszi­geteltség feloldására. Mind az egyiptomi kormány, mind az Arab Liga védelmi tanácsa melegen üdvözölte Jordánia csatlakozását az arab egység­fronthoz, a keleti front újjá­élesztésére és a különbéke el­vetésére tett ígéreteket. Az Arab Liga védelmi tanácsának Kairóban tartott rendkívüli ülésszakán 18 arab állam kül­­ügy- és hadügyminiszterei ha­tározatot hoztak arról, hogy Ahmed Iszmail egyiptomi had-, ügyminiszter főparancsnoksága­­alatt egyesítik a déli (egyipto­mi), keleti (jordániai) és északi (szíriai) frontot. Az MTI jelentése szerint ugyancsak figyelemre méltó körülmény, hogy Husszein lá­togatását követően Golda Meir izraeli miniszterelnök utazik Washingtonba. A damaszkuszi rádió kedden adását megszakítva jelentette, hogy a délelőtti órákban több izraeli repülőegység megkísé­relt behatolni Szíria légterébe a szíriai—libanoni határ köze­lében. A légvédelem vadászgé­pei visszafordulásra kényszerí­­­tették a betolakodó gépeket — hangzik a közlemény. ­ merénylet* Tallomása szerint Amilcar Cabral meggyilkolása átfogó portugál terv része volt Mint a Soleil című szenegáli lap írja, Amilcar Cabralnak, a Guinea—Bissau és a Zöldfoki­­szigetek afrikai függetlenségi pártja (PAJGC) főtitkárának merénylői vallomásukkal alá­támasztották, hogy Portugália és a nyugati államok felderítő szolgálata bűnrészes a gyilkos­ságban, és abban a sikertelen kísérletben, hogy a párt szá­mos vezetőjét Conakryból Bis­­sauba hurcolják. A letartóztatott merénylők vallomása szerint a portugál hatóságok kijelentették: ké­szek függetlenséget adni Gui­nea-Bissau népének az eset­ben, ha felszámolják a PAIGC-ot. A merénylők egyik vezetője, Nabonia vallomása során beismerte, hogy Portu­gália célja: egyfajta engedel­mes bábkormány létrehozása a gyarmati területen. A letartóztatottak vallomá­sából az is kitűnt, hogy Portu­gália agresszióra készül a Gui­neai Köztársaság ellen is, va­lamint széles körű támadó hadműveleteket tervez a mo­­gambique-i felszabadítási front (FRELIMO), illetve az angolai népi felszabadítási mozgalom (MPLA) ellen. A Biztonsági Tanács vitája a Zambia elleni rhodesiai blokádról Zambia, Guinea, Kenya, Szu­dán és Jugoszlávia kérésére rendkívüli ülést tartott hétfőn az ENSZ Biztonsági­­Tanácsa, hogy megvitassa a zambiai­ rhodesiai határon kialakult helyzetet. A Smith-rezsim január 9-én lezárta a határt és gazdasági blokádot rendelt el Zambia el­len. Ugyanakkor sorozatos pro­vokációkkal és szabotázscsele­kedetekkel sértette meg a szomszédos ország szuverenitá­sát és területi integritását.­­A Biztonsági Tanács ülésén Paul Lusaka zambiai nagykö­vet 12 pontos programot ter­jesztett a testület elé. Felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy ítélje el Rhodesia nyilvánva­ló agresszióját és a katonai fe­nyegetésekkel kísért gazdasági zsarolást. A nagykövet java­solta, hogy a politikai és kato­nai helyzet felmérése céljából a BT küldje el különleges kép­viselőjét a helyszínre. A republikánus képviselők javasolják a kapcsolatok normalizálását Kubával Az Egyesült Államokban egyre többen bírálják a Kuba elleni gazdasági és diplomáciai elszigetelés hivatalos politiká­ját. Hétfőin a képviselőház 12 republikánus párti tagja­ je­lentést tett közzé, amely alá­húzza, itt az ideje, hogy az Egyesült Államok ,formali­zál­ja kapcsolatait Kubával”. A jelentés írói felszólították a kormányt: támogassa az Ame­rikai Államok Szervezetében elhangzott, perui indítványt. Ez javasolja: az AÁSZ törölje el azt a határozatot, mely tilt­ja, hogy a szervezet tagálla­mai kapcsolatokat létesítsenek Kubával. A képviselőcsoport szerint a szenátusnak és a képviselőháznak meg kellene vitatnia az amerikai—kubai kapcsolatok kérdését. A VPJ értesülése szerint a jelentés hivatalos értékelése még nem hangzott el, de kor­mánykörökben — nem hiva­talosa­n — meglehetőse­n két­kedve fogadták a javaslatot Utaltak Nixon elnöknek újjá­­válasz­tása után röviddel el­hangzott kijelentésére, amely szerint Washington kubai po­litikájában mindaddig nem várható változás,­míg „Fidel Castro meg nem változtatja politikáját”. A külpolitika hírei­ ­ (Bécs, MTI) Az osztrák külügyminisztérium hivatalo­san­ közölte, hogy Giuseppe Medici olasz külügyminiszter hivatalos meghívásra február­ 19-én Bécsbe látogat. •01 (London, MTI) Kurt Al­er nagykövet vezetésével kedden visszatért Londonba az NDK külügyminisztériumának kül­döttsége, hogy folytassa a múlt héten megkezdett tárgyaláso­kat a brit külügyiminisztérium illetékeseivel a két ország dip­lomáciai kapcsolatainak meg­teremtéséről.­­ (London, MTI) Átmeneti szélcsend után Észak-Írország­­ban újrakezdődtek a merény­letek. Hétfőtől kedd reggelig három embert mészároltak le megfélemlítésből vagy bosz­­szúból: egy eddig meg nem azonosított férfit, továbbá egy 22 éves, kétgyermekes kato­likus családapát és egy 14 éves, ugyancsak katolikus fiút. A terrortámadások nyilvánva­lóan szélsőséges protestáns­­ egyletek művek­ee (Panama, TASZSZ) José Figueres Costa Rica-i elnök Omar Torrijos panamai kor­mányfő személyes vendége­ként kétnapos hivatalos láto­gatásra Panamába érkezett.­­ (Bukarest, Agerpres) Nicolae Ceausescu, a Román Államtanács elnöke fogadta Dávid Rockefellert, az ameri­kai Manhattan Bankház elnö­két. Ugyancsak Bukarestben tartózkodik Munáir Benjenk, a nemzetközi újjáépítési és fej­lesztési bank alelnöke, aki tár­gyalásokat folytat a pénzügy­minisztérium képviselőivel.­­ (Brüsszel, UPI) Kedden a belga fővárosba érkezett Abba Eban izraeli külügymi­niszter, hogy kormánya nevé­ben aláírja a Közös Piaccal kötött kereskedelmi megálla­podásokat. ACN (Washington, TASZSZ) Washington polgármesterének meghívására az Egyesült Álla­mok fővárosába érkezett Promiszlov, a moszkvai városi .Szerda, 1973. január 31. VILÁGGAZDASÁG Olaj és politika Ecuadorban A napilapok hasábjain csak rövid hír számolt be arról, hogy az ecuadori kormány fel­szólította az országban olajku­tatást végző Texaco és Gulf monopóliumokat a néhány esz­tendeje megszerzett koncesz­­sziós területek felén­ek­ vissza­adására. A hír nagyobb nyil­vánosságot érdemelt volna, hi­szen Ecuadort hosszabb ideje úgy emlegetik, mint a leendő olajországot. Quitóban egy éve katonai hatalomátvétel zajlott le, amelynek hátterében — meg­figyelők szerint — éppen az olaj jövője állt. A hadsereg menesztette Velasco Ibarra el­nököt és azóta Guillermo Rod­riguez La­ra tábornokelnök irányítja az egyenlítői orszá­got. A puccs annak idején nagy visszhangot váltott ki, de minthogy a kormány azóta nyilvánosan sohasem tett egy­értelmű kijelentést olajpoliti­kájáról, s Ecuador külpolitiká­jának addig is volt néhány ha­ladó vonása — így a 200 mér­­földes tengerparti felségjog következetes védelme az Egye­sült Államok hajóival szem­ben —, az érdeklődés valame­lyest lanyhult. A Latin-ameri­kai hírmagyarázók körében az volt a vélemény, hogy elmélet­ben Rodriguez Lara katonai kabinetje is követhetné a pe­rui tisztek nemzeti útját, csak­hogy a vezetésben még nem dőlt el a harc a „nacionalista szárny” és a „brazil vonal” kö­zött. Ennek következménye, hogy egy évig kellett várni a kibontakozás lehetőségére. Még korai lenne egyértelmű megállapításokat tenni, ugyan­is a közelmúltban éppen két ellentétes fejlemény utalt a ve­zetés belső ellentmondásaira. Mindenesetre megindult a harc a két szárny között. A Prensa Latina kubai hírügy­nökség még decemberben je­lentette, hogy a kormány „bra­zil csoportjának” követelésére szabadon bocsátottak három volt minisztert akik még a ko­rábbi adminisztráció idején keveredtek korrupciós ügyle­tekbe, részben az észak-ame­rikai olajmonopóliumoknak nyújtott koncessziók kapcsán. A Prensa Latina a brazil szárny vezetőjeként Victor Aulestia védelmi ügyi minisztert nevez­te meg. Január második felében ér­kezett a hír Quitóból, hogy Rodriguez Lara elnök menesz­tette a védelmi minisztert, majd néhány nappal később felszólították a Gulf Oilt és a Texacót adja vissza az ecua­dori államnak a Velasco Ibar­­ra idején szerzett olajkutatás a koncessziók ötven százalékát. A két hír között nyilvánvalóan szoros összefüggés van: a nem­zeti függetlenség erősítését kí­vánó szárny egyelőre felülke­rekedett a „brazil vonalon”. Egyelőre kétséges, hogy a kormány kitart-e a nemzeti ér­dekeket képviselő politikája mellett. A becslések szerint hatalmas olajkészlet — egyes véletv­ények Venezueláénál is nagyobb tartalékokat valószí­nűsítenek — feltárásához és felszínre hozatalához Ecuador­nak nincs elegendő tőkéje. A két észak-amerikai monopó­lium időközben már bejelen­tette kártérítési igényét a mintegy félmillió hektárnyi koncessziós terület visszaadá­sa fejében. Rodriguez Lara el­nök azonnal visszautasította ezt a követelést, de nyilvánva­ló, hogy a monopóliumok nyo­mása folytatódik. Erre nyújt közvetve lehető­séget az a tény, hogy az ecua­dori olaj iránt elsősorban Bra­zília érdeklődik. A brazil ja­vaslatok elfogadása — amely ugyan bizonyos hátteret biz­tosíthatna a Texaco és Gulf nyomásával szemben, — auto­matikusan a tisztikarban ható „brazil szárny” újbóli megerő­södését, s következésképp a függetlenedési politika háttér­be szorulását váltaná ki. Chile és a Kennecott háborúja Egy hete a hamburgi bíró­ság feloldotta az embargót a 3500 tonna rézre, amelyet a CODELCO chilei külkereske­delmi vállalat szállított az NSZK-ba. Ez a döntés meg­változtatta azt a január 5-i ha­tározatot, amely alapján a Kennecott, amerikai monopó­lium lefoglalhatta a rezet. A hamburgi bíróság állás­­foglalása igen nagy jelentősé­gű, ugyanis az észak-amerikai monopólium, amelynek chilei érdekeltségét a Népi Egység kormánya 1971-ben államosí­totta kártérítés nélkül, tavaly szeptember óta a chilei réz­szállítmányok lefoglalásával próbálkozik. Először a franciaországi ki­kötőben kísérelte meg az em­bargó életbeléptetését a Ken­necott 1250 tonna nyerszez esetében. A mintegy kétmillió dollár értékű szállítmány ügye francia bíróság elé került. Chile nem ismeri el, hogy vi­tája a Kennecottal mint egy magánvállalkozással, harma­dik ország joghatóságának kö­rébe tartozna. Ennek ellenére részt vesz a tárgyalásokon, ab­ban bízva, hogy jogos érvei alapján a párizsi bíróság javá­ra dönt. A múlt év végén a francia bíróság elvi döntése Chile szá­mára volt kedvező, ugyanis ki­mondta, hogy a Kennecottnak nincs joga a chilei rézszállít­mányért járó ellenértéket megtartani. Ugyanakkor fel­szólította a feleket, hogy a kár­térítés kérdéséről terjesszék elő érveiket. Chile, mikor 1971- bem kimondta az államosítást, ígéretet tett a kártalanításra. A külföldi — köztük éppen francia — szakértők azonban annak idején azonosultak az­zal a santiagói állásponttal, hogy a Kennecottnak nem jár kártalanítás, mivel a bányák használata idején profitja je­lentősen felülmúlta a nemzet­­közi összehasonlítás alapján, átlagosnak vagy jogosnak tart­ható szintet A Kennecott, va­lamint másik két amerikai rézmonopólium — amelyeket ugyancsak államosítottak Chi­lében — és a Népi Egység kor­mányának képviselői között múlt év decemberében Wa­shingtonban is tárgyalások kezdődtek, ennek fejleményei­ről azonban nem adtak ki je­lentést A chilei állam és az ameri­­­­kai cégek o között a gazdasági csata jogi vonatkozásai mellett feltétlenül utalni kell a politi­kai háttérre is. Salvador Al­­lende elnök a múlt év végén az ENSZ közgyűlése előtt fej­tette ki drámai beszédében, hogy ezek a monopóliumok nyílt és burkolt támadást in­dítottak Chile baloldali rend­szere ellen. Éppen ezekben a napokban érkeztek hírek arról, hogy a Népi Egység kormánya az élel­miszer-ellátás­­nehézségei, a fekete­piac miatt bizonyos, az elosztást ésszerűsítő intézkedé­seket kénytelen bevezetni. Chile hagyományosan élelmi­szer-behozatalra szorul, az utóbbi két évben ennek mér­téke jelentősen megnöveke­dett. Az ország külföldi adós­ságai, és éppen a chilei réz problémái az import nagysá­gának gátat szabnak. A réz világpiaci ára az el­múlt két évben jelentősen csökkent, s ez Chilének össze­sen mintegy 500 millió dollár bevételi kiesést okozott. Ez az összeg lényegében a chilei réz exportjából adódó évi bevétel­nek az ötven százaléka. Nyil­vánvaló, a Kennecott legutób­bi lépései a Nyugat-Európába irányuló chilei szállítmányok lefoglalására, azt a ki nem mondott célt szolgálják, hogy súlyosbítsák a dél-amerikai országban kormányzó Népi Egység nehézségeit Minthogy a rézexportból származik Chile külföldi bevételeinek 80 százaléka — és így a legfonto­sabb anyagi eszköz a behoza­tal fedezésére —, a több mil­lió dolláros szállítmányok át­adásának néhány hónapra történő akadályoztatása is nö­veli a gondokat Chilében. Lovas Gyula O (Bejrút, AFP) Kedden­­Libanon egész területért zárva maradtak az iskolák és egye­temek, mivel az állami iskolák 20 ezer tanárának 95 százalé­ka, s a magánintézmények 16 ezer főnyi oktatógárdájá­nak 75 százaléka sztrájkba lé­pett O (Kairó, DPA) Nyugatné­met—egyiptomi gazdasági tár­gyalások kezdődtek Kairóban. A megbeszélések középpont­já­­­ban Egyiptomnak az NSZK- val szembeni, mintegy 400 millió nyugatnémet márkát tetevő adóssága ád.

Next