Magyar Nemzet, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
• Magyar Nemzet· A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • ••Ötszáz év után Ez idén fél évezrede annak, hogy létrejött hazánkban is a könyvnyomtatás. Az akkori időkhöz képest hamar elért hozzánk a kultúra demokratizálásának ez a történelmi vívmánya, amely a televízió korában is az igazi műveltségnek nélkülözhetetlen eleme, sőt alapja. A most nyilvánosságra hozott — és a korábbi — statisztikai adatok alapján érdekes következtetéseket tehetünk. A televízió előfizetőinek száma már egy esztendővel ezelőtt meghaladta a kétmilliót, s azóta is emelkedik, bár talán a növekedés irama meglassult. A legújabb adatok szerint a tévéelőfizetők száma kétmillió-százezer. S fogy-e ezalatt a nyomtatott könyv kulturális szerepe, ereje? A statisztika nem ad okot az aggodalomra. A kinyomtatott művek száma is egyre emelkedik, korábban megközelítette már az évi harmincezret, az emelkedés mértékéből arra következtethetünk, hogy most már harmincezernél több művet nyomtatnak ki évente. Ebből a nyomtatványmennyiségből 1971-ben kereken öt és fél ezer könyv jelent meg, s közülük 721 volt szépirodalmi mű, 182 pedig ifjúsági. A friss statisztika szerint 1972-ben a könyvek száma kereken egyötödével emelkedett, s így hatezer-hatszáz könyv jelent meg tavaly. Az összes példányszám 1971-ben ötvenhárommillió volt, tavaly — kereken tízmillióval — hatvanhárommillióra emelkedett a kiadott könyvek összes példányszáma. Azt jelenti ez, hogy az átlag szerint évente kereken hat kötet könyv jut egy-egy állampolgárra, közéjük számítva a csecsemőket is. Sok-e ez vagy kevés? összehasonlításul: a két világháború között hazánkban évente átlagosan 3240 könyvet adtak ki. A szépirodalom részesedése ebből kereken ezer kötet, vagyis valamivel több a mostaninál — csakhogy az ezernek a fele, ötszáz kötet akkor ponyva volt. A listavezető bestseller, a Réztábla a kapu alatt — negyvenezer példányban jelent meg, a verskötetek két-háromszázban. Néhány adat a tavalyi őszi negyedév statisztikáiból: a listavezető Passuth László Lagúnák című regénye nyolcvanezer példányban, majd Jókai Mór Fráter György című könyve következik hetvenezerben. A lista negyedik helyén áll József Attila összes verseinek kötete — ötvenötezer példányban. Hét évszázad magyar versei 43 ezer példányban jelentek meg újra. Mi jelent meg e három hónapban épp negyvenezer példányban? A magyar irodalomból Kosztolányi Dezső Édes Annája, a világirodalomból Reymont műve, a Parasztok. Egyik sem első kiadás. Mire jutottunk hát ötszáz év után? Ne keressünk nagy szavakat. Elégedjünk meg ennyivel: van mire alapozni az előttünk álló feladatokat. Zay László Dicséretes gyorsaság A parlamentben az 1973. évi költségvetés vitájában a kormány egyik elnökhelyettese és a Központi Bizottság egyik titkára mélyrehatóan foglalkozott a hazai és a külföldi kereslethez igazodó, korszerű ipari termékek előállításának fontosságával, a gyártmánystruktúra változtatásának gyorsabb ütemű követelményeivel. A gazdasági mechanizmus reformja — amelyet több mint négy esztendővel indítottak el útjára — a műszaki fejlesztésnek lendületet adott, szélesebb vállalkozási, működési teret teremtett a gyártó vállalatiak, üzemek számára és sok helyen találkozhatunk a nemzetközi piacon is keresett termékekkel. Jócskán akadnak már vállalatok, amelyek az új termékek előállításának idejét — akár hazai konstrukcióról van szó, akár külföldi licenc alapján gyártott gépről, berendezésről — a korábbi évek 3—5 évről jelentősen csökkentették. A napokban az Építőgépgyártó Vállalat soproni üzemegységében olyan eredménnyel találkoztam, amelyhez hasonló az utóbbi időben alig született. Építésügyi miniszterünk az építőipar gépesítéséhez ezt a vállalatot jelölte ki bázisgyártónak azzal a feladattal, hogy minél többfajta berendezést állítson elő nagy sorozatban az építőipar számára. Az ÉPGÉP országos nagyvállalat ennek a feladatának már eddig is eleget tett és az egyik legkisebb egysége, a soproni több olyan gépet állított elő, amely nemcsak idehaza, hanem külföldön is vevőre talált. Nemrég értesültünk arról, hogy a soproni üzem Gagarin szocialista brigádja — eddig négy alkalommal nyerte el a szocialista címet — kapta a feladatot, hogy külföldi licenc alapján készítsen el egy nagy teljesítményű betonszivattyút. Egy gépészmérnök és a telep technikus képzettségű vezetője olyasmire vállalkozott, amire még kevés helyen akad példa. Együttesen megbeszélték a 18 tagú szocialista brigáddal az új betonszivattyú előállításának teendőit és helyszíni művezetéssel a külföldön szerzett személyes tapasztalataik átadásával — két és fél hónap alatt készítették el az első berendezést. A két műszaki lényegében azt csinálta, amiről a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásán sok szó hangzott el: támaszkodjanak a munkásokra, beszéljék meg a közös feladatokat, kísérjék figyelemmel munkájukat. A soproni kis, mindössze 137 dolgozóból álló üzem az országos tanácskozás szellemében dolgozott. Vig István Saigonban megtartotta első ülését az ellenőrző testület és a katonai bizottság Megkezdődött a bécsi konzultáció A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI KÖLCSÖNÖS HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK előzetes konzultációja szerda délután kezdődött meg a bécsi Hofburgban, 17 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. A jelenlegi megbeszélések előzményei lényegében az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor a Szovjetunió ismételten állást foglalt egy kollektív európai biztonsági rendszer megteremtése és kölcsönös csapatkivonások mellett. Az 1960-as években a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete, illetve a NATO miniszteri tanácsa több ízben foglalkozott az európai haderőcsökkentés kérdéseivel. Az SZKP XXIV. kongresszusa, majd Leonyid Brezsnyev 1971 májusi, tbiliszi beszéde javasolta a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését „azokban a térségekben, ahol a katonai szembenállás különösen veszélyes, mindenekelőtt Közép-Európában”. A NATO bonni tanácsülése 1972 májusában elfogadta a szocialista országok javaslatát arról, hogy Helsinkiben többoldalú tárgyalásokon készítsék elő az európai biztonsági értekezletet, összekapcsolva a haderőcsökkentési tárgyalásokkal. Miután kitűnt, hogy a két témakört célszerűbb külön fórumon megtárgyalni, tavaly novemberben megkezdődhetett az európai biztonsági értekezlet helsinki előkészítő ülésszaka. A NATO tagállamai az idén januárban — Genf helyett — a tárgyalások színhelyéül elfogadták a szocialista országok javasolta Bécset A szerdán kezdődött megbeszélések tárgykörét Oleg Hlesztov, a szovjet küldöttség vezetője Bécsbe érkeztekor a következőképpen határozta meg: az előkészítő konzultációk során meg kell vizsgálni az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos szervezeti és ügyrendi kérdéseket. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a konzultációknak, szem előtt tartva, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos megállapodás elősegítené a feszültség további enyhítését az európai kontinensen. Hanoiban a VNA híradása szerint bejelentették: a VDK és az Egyesült Államok megállapodott, hogy Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója február 10-én Hanoiba érkezik. Kissinger „a két ország háború utáni kapcsolatairól és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről” tárgyal majd a VDK kormányának képviselőivel, Washingtonban ugyanakkor jelezték, hogy Nixon elnök még februárban — előreláthatólag San Clemente-ben — találkozik Thieuval. Saigonban szerdán megtarthatta első együttes ülését a nemzetközi ellenőrző testület és a négyoldalú katonai vegyes bizottság, ezzel egyidőben a hírügynökségek csökkenő hevességű dél-vietnami összetűzésekről számoltak be. A VDK külügyminisztériuma nyilatkozatban, tiltakozik az ellen, hogy a saigoni kormányzat sorozatosan megszegi a vietnami békemegállapodás rendelkezéseit. A VDK kormánya — hangoztatja a nyilatkozat — ismét megerősíti, hogy szigorúan, és maradéktalanul végrehajtja a megállapodás előírásait és egyidejűleg határozottan követeli: az Egyesült Államok és a saigoni adminisztráció tegye ugyanezt. Bính asszony, a DIFK külügyminisztere párizsi tévényilatkozatában leszögezte, hogy a felszabadító erők is szigorúan betartják a tűzszünetet, amelyet a saigoni kormány csapatai szegtek meg. Bécsben megkezdődtek az európai haderőcsökkentési tárgyalások előkészítő megbeszélései Bécsből jelenti az MTISzerdán délután négy órakor a bécsi Hofburgban 19 ország képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Ezzel a találkozóval megkezdődött az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzultáció. A megbeszélést követően, délután öt órakor dr. Rudolf Kirchschlager osztrák külügyminiszter a Hofburg tanácstermének előcsarnokában üdvözölte a tárgyalásokra megérkezett küldöttségeket, és jelképesen átadta nekik a rendelkezésükre bocsátott tárgyalótermek kulcsait. A több hetesre tervezett előzetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont adatai szerint a következő húsz ország képviselői vesznek részt: Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, az NDK és az NSZK, Norvégia, Olaszország, Románia, a Szovjetunió, Törökország, és az Egyesült Államok. A küldöttségek kedden és szerdán érkeztek az osztrák fővárosba. Szerda dél óta a sokoldalú konzultáció színhelyén van a magyar küldöttség is, dr. Ustor Endre nagykövet vezetésével. Bécs — a nyugati jegyzékekben szerepelt Genf helyett — az európai szocialista országok egy csoportjának javaslatára lett a konzultáció színhelye. A jelenlegi konzultációknak először is saját résztvevőik köréből és státusáról, valamint ügyrendjükről — az elnöklés, a vita, a határozathozatal módozatai — kell megállapodniuk, hogy azután áttérhessenek az európai haderők és fegyverzet csökkentéséről később megtartandó érdemi tanácskozás helyének, időpontjának, részvevői körének, ügyrendjének és napirendjének kérdéseire. A TASZSZ jelenti: Oleg Hlesztov, a szovjet küldöttség vezetője Bécsbe érkeztekor a következő nyilatkozatot adta: " A Szovjetunió küldöttsége azért érkezett Bécsbe, hogy a többi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselőivel együtt részt vegyen az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások előkészítő konzultációin. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a konzultációknak, szem előtt tartva, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos megállapodás elsősegítené a feszültség további enyhítését az európai kontinensen, hozzájárulna az egyetemes béke megszilárdításához. Az előkészítő konzultációk során meg kell vizsgálni az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos szervezeti és ügyrendi kérdéseket. A Szovjetunió küldöttsége kész konstruktív szellemben együttműködni valamennyi állam delegációjával, és kifejezi reményét, hogy a küldöttségek együttes munkája gyümölcsöző lesz. A helsinki tanácskozás újabb ülése Helsinkiből jelenti az ADN. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanácskozás részvevői szerdán délelőtt a Dipoli kongresszusi palotában újabb plenáris ülést tartottak. Az ülés témája a biztonsági tanácskozás napirendjének kérdése. A nemzetközi ellenőrző testület a tűzszünet betartását sürgette Saigonból jelenti a Reuter és az AFP. A Kanada, Magyarország, Indonézia és Lengyelország képviselőiből álló vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság négy küldöttségvezetőjének politikai helyettesei szerdán délután tartották meg első együttes ülésüket a VDK, a DIFK, az Egyesült Államok és asaigoni rezsim képviselőiből álló négyoldalú katonai vegyes bizottság helyettes küldöttségvezetőivel. Az ülés megtartásáról Michel Gauvin, a kanadai delegáció vezetője tájékoztatta a sajtót a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság ugyancsak szerdán délután tartott teljes ülése után. A vietnami békemegállapodásban előírt két testület első együttes ülésén Gauvin kanadai küldöttségvezető elnökölt. Jelezte, hogy az ülésnek két fő célja volt: felkérték a tűzszüneti megállapodásnak a négyoldalú katonai vegyes bizottságban képviselt aláíróit, hogy tartsák tiszteletben a megállapodás rendelkezéseit és szüntessék be a megállapodás megszegését; — utakat-módokat kerestek a négyoldalú katonai vegyes bizottság együttműködésének elnyerésére, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság csoportjai a kijelölt pontokon megkezdhessék működésüket. Az együttes ülést Saigon légikikötőjében, a Tan San Nhut-i légitámaszponton tartották. Gauvin reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság „a lehető leghamarabb” ténylegesen megkezdheti munkáját, de ennek kapcsán még hozzávetőleges időpontot sem volt hajlandó megjelölni. Csak annyit mondott: „Szeretnék, ha a dolgok valamivel gyorsabban mennének.” Washingtoni tudósítónk telex jelentése Kissinger Hanoiba utazik Washington, január 31. Napok óta találgatta az amerikai sajtó, hogy ki lesz az a magas rangú kormánytisztviselő, aki Hanoiba megy tárgyalni. Szerdán kiderült. A Fehér Ház ismertette a rövid közleményt, miszerint Washington és Hanoi megegyezése alapján Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója utazik a VDK-ba, amióta az Egyesült Államok 1955-ben bezárta Hanoiban levő konzulátusát. Kissinger — aki magánemberként már járt ott időközben, a Johnson-kormányzat alatt — lesz az első amerikai kormánytisztviselő, aki hivatalosan tárgyal a VDK fővárosában. A közlemény felolvasása után teljesen váratlan fordulatként megjelent Nixon elnök, mivel „feltételezte”, hogy a sajtónak akadnának kérdései ebben és egyéb tárgykörökben. Nixon közölte, hogy mind Hanoival, mind Saigonnal intenzív és aktív kapcsolatot kíván fenntartani az elkövetkező időszakban, mivel „rendkívül kényes” a tűzszüneti egyezmény. Megismételte, hogy az USA tartós, és egész Indokiára kiterjedő békét akar, amihez „valamennyi érdekelt fél” akarata és óhaja nélkülözhetetlen. Feltűnt, s talán nem véletlen a mostani saigoni hírek kapcsán, hogy Nixon ehelyütt rögtön a Saigonnal való konzultációt említette. Közölte egyébként, hogy mégis sort kerít a Thieuval való találkozóra, „valamikor a tavasz folyamán" — a kaliforniai Fehér Házban. Kissinger hanoi tárgyalásaival kapcsolatban Nixon elmondta, hogy Washington nagyon nagy súlyt helyez az „Észak-Vietnammal való háború utáni viszony” kérdéseire; a nemzetbiztonsági tanácsadó február 10—13 közötti hanoi tárgyalásain erről a vietnami megállapodásról és az Egyesült Államoknak az „indokínai rekonstrukcióban'' való részvételéről folytat megbeszéléseket. Avar János A VDK külügyminissztérimnakil tartozik A saigoni kormány megszegi a békemegállapodás rendelkezéseit A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma szerdán közzétett nyilatkozatában erélyesen tiltakozón az ellen, hogy a saigoni kormányzat megszegi a vietnami békemegállapodás rendelkezéseit. A nyilatkozat bevezetőben emlékeztet arra, hogy a saigoni adminisztráció a tűzszünet hatálybalépése óta is foly