Magyar Nemzet, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

• Magyar Nemzet­­· A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • ••Ötszáz év után Ez idén fél évezrede annak, hogy létrejött hazánkban is a könyvnyomtatás. Az ak­kori időkhöz képest hamar elért hozzánk a kultúra de­mokratizálásának ez a tör­ténelmi vívmánya, amely a televízió korában is az igazi műveltségnek nélkülözhetet­len eleme, sőt alapja. A most nyilvánosságra hozott — és a korábbi — statisztikai adatok alapján érdekes következtetéseket tehetünk. A televízió előfi­zetőinek száma már egy esztendővel ezelőtt megha­ladta a kétmilliót, s azóta is emelkedik, bár talán a nö­vekedés irama meglassult. A legújabb adatok szerint a tévéelőfizetők száma két­millió-százezer. S fogy-e ez­alatt a nyomtatott könyv kulturális szerepe, ereje? A statisztika nem ad okot az aggodalomra. A kinyomta­tott művek száma is egyre emelkedik, korábban meg­közelítette már az évi har­mincezret, az emelkedés mértékéből arra következ­tethetünk, hogy most már harmincezernél több művet nyomtatnak ki évente. Ebből a nyomtatvány­mennyiségből 1971-ben ke­reken öt és fél ezer könyv jelent meg, s közülük 721 volt szépirodalmi mű, 182 pedig ifjúsági. A friss sta­tisztika szerint 1972-ben a könyvek száma kereken egyötödével emelkedett, s így hatezer-hatszáz könyv jelent meg tavaly. Az összes példányszám 1971-ben öt­venhárommillió volt, ta­valy — kereken tízmillió­val — hatvanhárommillió­ra emelkedett a kiadott könyvek összes példányszá­ma. Azt jelenti ez, hogy az át­lag szerint évente kereken hat kötet könyv jut egy-egy állampolgárra, közéjük szá­mítva a csecsemőket is. Sok-e ez vagy kevés? összehasonlításul: a két világháború között hazánk­ban évente átlagosan 3240 könyvet adtak ki. A szépiro­dalom részesedése ebből ke­reken ezer kötet, vagyis va­lamivel több a mostaninál — csakhogy az ezernek a fe­le, ötszáz kötet akkor pony­va volt. A listavezető best­seller, a Réztábla a kapu alatt — negyvenezer pél­dányban jelent meg, a vers­kötetek két-háromszázban. Néhány adat a tavalyi őszi negyedév statisztikáiból: a listavezető Passuth László Lagúnák című regénye nyolcvanezer példányban, majd Jókai Mór Fráter György című könyve követ­kezik hetvenezerben. A lista negyedik helyén áll József Attila összes verseinek kö­tete — ötvenötezer példány­ban. Hét évszázad magyar versei 43 ezer példányban jelentek meg­­ újra. Mi je­lent meg e három hónapban épp negyvenezer példány­ban? A magyar irodalomból Kosztolányi Dezső Édes An­nája, a világirodalomból Reymont műve, a Parasztok. Egyik sem első kiadás. Mire jutottunk hát ötszáz év után? Ne keressünk nagy szavakat. Elégedjünk meg ennyivel: van mire alapozni az előttünk álló feladatokat. Zay László Dicséretes gyorsaság A parlamentben az 1973. évi költségvetés vitájában a kormány egyik elnökhelyet­tese és a Központi Bizottság egyik titkára mélyrehatóan foglalkozott a hazai és a kül­földi kereslethez igazodó, korszerű ipari termékek elő­állításának fontosságával, a gyártmánystruktúra változ­tatásának gyorsabb ütemű követelményeivel. A gazdasági mechanizmus reformja — amelyet több mint négy esztendővel indí­tottak el útjára — a műsza­ki fejlesztésnek lendületet adott, szélesebb vállalkozási, működési teret teremtett a gyártó vállalatiak, üzemek számára és sok helyen talál­kozhatunk a nemzetközi piacon is keresett termékek­kel. Jócskán akadnak már vállalatok, amelyek az új termékek előállításának ide­jét — akár hazai konstruk­cióról van szó, akár külföldi licenc alapján gyártott gép­ről, berendezésről — a ko­rábbi évek 3—5 évről jelen­tősen csökkentették. A na­pokban az Építőgépgyártó Vállalat soproni üzemegysé­gében olyan eredménnyel ta­lálkoztam, amelyhez hasonló az utóbbi időben alig szüle­tett. Építésügyi miniszterünk az építőipar gépesítéséhez ezt a vállalatot jelölte ki bá­zisgyártónak azzal a feladat­tal, hogy minél többfajta be­rendezést állítson elő nagy sorozatban az­ építőipar szá­mára. Az ÉPGÉP országos nagyvállalat ennek a fel­adatának már eddig is ele­get tett és az egyik legki­sebb egysége, a soproni több olyan gépet állított elő, amely nemcsak idehaza, ha­nem külföldön is vevőre ta­lált. Nemrég értesültünk ar­ról, hogy a soproni üzem Gagarin szocialista brigádja — eddig négy alkalommal nyerte el a szocialista címet — kapta a feladatot, hogy külföldi licenc alapján ké­szítsen el egy nagy teljesít­ményű betonszivattyút. Egy gépészmérnök és a telep technikus képzettségű veze­tője olyasmire vállalkozott, amire még kevés helyen akad példa. Együttesen meg­beszélték a 18 tagú szocialis­ta brigáddal az új betonszi­vattyú előállításának teen­dőit és helyszíni művezetés­sel a külföldön szerzett sze­mélyes tapasztalataik átadá­sával — két és fél hónap alatt készítették el az első berendezést. A két műszaki lényegében azt csinálta, ami­ről a szocialista brigádveze­tők IV. országos tanácskozá­sán sok szó hangzott el: tá­maszkodjanak a munkások­ra, beszéljék meg a közös feladatokat, kísérjék figye­lemmel munkájukat. A sop­roni kis, mindössze 137 dol­gozóból álló üzem az orszá­gos tanácskozás szellemében dolgozott. Vig István Saigonban megtartotta első ülését az ellenőrző testület és a katonai bizottság Megkezdődött a bécsi konzultáció A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI KÖLCSÖNÖS HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK előzetes konzultációja szerda délután kezdő­dött meg a bécsi Hofburgban, 17 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. A jelenlegi meg­beszélések előzményei lényegében az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor a Szovjetunió ismételten állást foglalt egy kol­lektív európai biztonsági rendszer megteremtése és kölcsönös csapatkivonások mellett. Az 1960-as években a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testülete, illetve a NATO miniszteri tanácsa több ízben foglalkozott az európai haderőcsökkentés kérdéseivel. Az SZKP XXIV. kongresszusa, majd Leonyid Brezsnyev 1971 májusi, tbiliszi beszéde javasolta a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését „azokban a térségekben, ahol a katonai szembenállás különösen veszélyes, mindenekelőtt Közép-Európá­ban”. A NATO bonni tanácsülése 1972 májusában elfogadta a szo­cialista országok javaslatát arról, hogy Helsinkiben többoldalú tárgyalásokon készítsék elő az európai biztonsági értekezletet, összekapcsolva a haderőcsökkentési tárgyalásokkal. Miután kitűnt, hogy a két témakört célszerűbb külön fórumon meg­tárgyalni, tavaly novemberben megkezdődhetett az európai biztonsági értekezlet helsinki előkészítő ülésszaka. A NATO tagállamai az idén januárban — Gen­f helyett — a tárgyalások színhelyéül elfogadták a szocialista országok javasolta Bécset A szerdán kezdődött megbeszélések tárgykörét Oleg Hlesz­­tov, a szovjet küldöttség vezetője Bécsbe érkeztekor a követ­kezőképpen­ határozta meg: az előkészítő konzultációk során meg kell vizsgálni az európai kölcsönös haderőcsökkentési tár­gyalásokkal kapcsolatos szervezeti és ügyrendi kérdéseket. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a konzul­tációknak, szem előtt tartva, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos megállapodás elő­segítené a feszültség további enyhítését az európai kontinensen. Hanoiban a VNA híradása szerint bejelentették: a VDK és az Egyesült Államok megállapodott, hogy Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója február 10-én Hanoiba érkezik. Kissinger „a két ország háború utáni kap­csolatairól és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdé­sekről” tárgyal majd a VDK kormányának képviselőivel, Washingtonban ugyanakkor jelezték, hogy Nixon elnök még februárban­ — előreláthatólag San Clemente-ben — találkozik Thieuval. Saigonban szerdán megtarthatta első együttes ülését a nem­zetközi ellenőrző testület és a négyoldalú katonai vegyes bizott­­ság, ezzel egyidőben a hírügynökségek csökkenő hevességű dél-vietnami összetűzésekről számoltak be. A VDK külügymi­nisztériuma nyilatkozatban, tiltakozik az ellen, hogy a saigoni kormányzat sorozatosan megszegi a vietnami békemegállapo­dás rendelkezéseit. A VDK kormánya — hangoztatja a nyilat­kozat — ismét megerősíti, hogy szigorúan, és maradéktalanul végrehajtja a megállapodás előírásait és egyidejűleg határo­zottan követeli: az Egyesült Államok és a saigoni adminiszt­ráció tegye ugyanezt. Bính asszony, a DIFK külügyminisztere párizsi tévényilatkozatában leszögezte, hogy a felszabadító erők is szigorúan betartják a tűzszünetet, amelyet a saigoni kormány csapatai szegtek meg. Bécsben megkezdődtek az európai haderőcsökkentési tárgyalások előkészítő megbeszélései Bécsből jelenti az MTI­­Szerdán délután négy órakor a bécsi Hofburgban 19 or­szág képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Ez­zel a találkozóval megkezdő­dött az európai fegyveres erők­ és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzultá­ció. A megbeszélést követően, délután öt órakor dr. Rudolf Kirchschlager osztrák külügy­miniszter a Hofburg tanácster­mének előcsarnokában üdvö­zölte a tárgyalásokra megér­kezett küldöttségeket, és jel­képesen átadta nekik a rendel­kezésükre bocsátott tárgyaló­­termek kulcsait. A több hetesre tervezett előzetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont adatai sze­rint a következő húsz ország képviselői vesznek részt: Bel­gium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hollan­dia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, az NDK és az NSZK, Norvégia, Olaszország, Románia, a Szovjetunió, Tö­rökország, és az Egyesült Álla­mok. A küldöttségek kedden és szerdán érkeztek az osztrák fővárosba. Szerda dél óta a sokoldalú konzultáció színhe­lyén van a magyar küldöttség is, dr. Ustor Endre nagykövet vezetésével. Bécs — a nyugati jegyzékekben szerepelt Genf helyett — az európai szocialis­ta országok egy csoportjának javaslatára lett a konzultá­ció színhelye. A jelenlegi konzultációknak először is saját résztvevőik kö­réből és státusáról, valamint ügyrendjükről — az elnöklés, a vita, a határozathozatal mó­dozatai — kell megállapod­niuk, hogy azután áttérhesse­nek az európai haderők és fegyverzet csökkentéséről ké­sőbb megtartandó érdemi ta­nácskozás helyének, időpont­jának, részvevői körének, ügy­rendjének és napirendjének kérdéseire. A TASZSZ jelenti: Oleg Hlesztov, a szovjet küldöttség vezetője Bécsbe érkeztekor a következő nyilatkozatot adta: " A Szovjetunió küldöttsé­ge azért érkezett Bécsbe, hogy a többi európai ország, az Egyesült Államok és Kanada képviselőivel együtt részt ve­gyen az európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások előkészítő konzultációin. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a konzultá­cióknak, szem előtt tartva, hogy az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökken­tésével kapcsolatos megállapo­dás elsősegítené a feszültség további enyhítését az európai kontinensen, hozzájárulna az egyetemes béke megszilárdítá­sához.­­ Az előkészítő konzultá­ciók során meg kell vizsgál­ni az európai kölcsönös had­erőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos szervezeti és ügy­rendi kérdéseket. A Szovjet­unió küldöttsége kész konst­ruktív szellemben együttmű­ködni valamennyi állam dele­gációjával, és kifejezi remé­nyét, hogy a küldöttségek együttes munkája gyümölcsöző lesz. A helsinki tanácskozás újabb ülése Helsinkiből jelenti az ADN. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanács­kozás részvevői szerdán dél­előtt a Dipoli kongresszusi pa­lotában újabb plenáris ülést tartottak. Az ülés témája a biztonsági tanácskozás napi­rendjének kérdése. A nemzetközi ellenőrző testület a tűzszünet betartását sürgette Saigonból jelenti a Reuter és az AFP. A Kanada, Magyarország, Indonézia és Lengyelország képviselőiből álló vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság négy küldöttségvezetőjének politikai helyettesei szerdán délután tartották meg első együttes ülésüket a VDK, a DIFK, az Egyesült Államok és a­­saigoni rezsim képviselőiből álló négyoldalú katonai vegyes bizottság helyettes küldöttség­vezetőivel. Az ülés megtartásáról Mi­­chel Gauvin, a kanadai dele­gáció vezetője tájékoztatta a sajtót a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság ugyan­csak szerdán délután tartott teljes ülése után. A vietnami békemegállapo­dásban előírt két testület első együttes ülésén Gauvin kana­dai küldöttségvezető elnökölt. Jelezte, hogy az ülésnek két fő célja volt:­­ felkérték a tűzszüneti megállapodásnak a négyoldalú katonai vegyes bizottságban képviselt aláíróit, hogy tartsák tiszteletben a megállapodás rendelkezéseit és szüntessék be a megállapodás megszegését; — utakat-módokat kerestek a négyoldalú katonai vegyes bizottság együttműködésének elnyerésére, hogy a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság csoportjai a kijelölt pontokon megkezdhessék mű­ködésüket. Az együttes ülést Saigon légikikötőjében, a Tan San Nhut-i légitámaszponton tar­tották. Gauvin reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság „a lehe­tő leghamarabb” ténylegesen megkezdheti munkáját, de en­nek kapcsán még hozzávetőle­ges időpontot sem volt hajlan­dó megjelölni. Csak annyit mondott: „Szeretnék, ha a dol­gok valamivel gyorsabban mennének.” Washingtoni tudósítónk telex jelentése Kissinger Hanoiba utazik­ ­Washington, január 31. Napok óta találgatta az amerikai sajtó, hogy ki lesz az a magas rangú kormány­­tisztviselő, aki Hanoiba megy tárgyalni. Szerdán kiderült. A Fehér Ház ismertette a rövid közleményt, miszerint Wa­shington és Hanoi megegyezé­se alapján Henry Kissinger, az­ elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója utazik a VDK-ba, ami­óta az Egyesült Államok 1955-ben bezárta Hanoiban le­vő konzulátusát. Kissinger — aki magánemberként már járt ott időközben, a Johnson-kor­mányzat alatt — lesz az első amerikai kormánytisztviselő, aki hivatalosan tárgyal a VDK fővárosában. A közlemény fel­olvasása után teljesen várat­lan fordulatként megjelent Nixon elnök, mivel „feltéte­lezte”, hogy a sajtónak akad­nának kérdései ebben és egyéb tárgykörökben. Nixon közölte, hogy mind Hanoival, mind Saigonnal in­tenzív és aktív kapcsolatot kí­ván fenntartani az elkövetke­ző időszakban, mivel „rendkí­vül kényes” a tűzszüneti egyezmény. Megismételte, hogy az USA tartós, és egész Indo­kiára kiterjedő békét akar, amihez „valamennyi érdekelt fél” akarata és óhaja nélkü­lözhetetlen. Feltűnt, s talán nem véletlen a mostani saigo­ni hírek kapcsán, hogy Nixon ehelyütt rögtön a Saigonnal való konzultációt említette. Közölte egyébként, hogy még­is sort­ kerít a Thieuval való találkozóra, „valamikor a ta­vasz folyamán" — a kalifor­niai Fehér Házban. Kissinger hanoi tárgyalásai­val kapcsolatban Nixon el­mondta, hogy Washington na­gyon nagy súlyt helyez az „Észak-Vietnammal való há­ború utáni viszony” kérdései­re; a nemzetbiztonsági tanács­adó február 10—13 közötti hanoi tárgyalásain erről a vietnami megállapodásról és az Egyesült Államoknak az „indokín­ai rekonstrukcióban'' való részvételéről folytat meg­beszéléseket. Avar János A VDK k­ü­lügyminissztérimna­kil tartozik A saigoni kormány megszegi a békemegállapodás rendelkezéseit A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma szerdán közzétett nyi­latkozatában erélyesen tilta­kozón az ellen, hogy a saigoni kormányzat megszegi a viet­nami békemegállapodás ren­delkezéseit. A nyilatkozat bevezetőben emlékeztet arra, hogy a sai­goni adminisztráció a tűzszü­net hatálybalépése óta is foly­

Next