Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

* teket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehajtására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését, életkörülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. Mennyiség és minőség együtt !— Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasági élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal, az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. — A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behozni, a munka termelékenységét tekintve, a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további növelésére nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be. A beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak, elsősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aránya még mindig igen magas. ■— A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kapcsolatban a beruházási tevékenység növekedésének mérséklése miatt helyenként kihasználatlan építőipari kapacitások keletkeztek. Ez átmenetileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználatlanság már csökken. Az építőiparnak sokoldalúan fel kell készülnie arra, hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. —A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972- ben megszűnt, a tőkésországokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972. évi terv keretén belül tett — a gazdasági egyensúly, ezen belül a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítására vonatkozó — intézkedésekkel. Javítani gazdálkodásunkat — 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 milliárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését segíteni kell ésszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékok képzését kívánja meg. Ezek célja, hogy a népgazdasági szempontból legfontosabb feladatok megvalósításának menet közben felmerülő esetleges többletköltségeit, illetve az előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. A tartalékok célszerű felhasználása nagyfokú fegyelmezettséget, szigorú mérlegelést követel meg. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gazdálkodjunk. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék szólni. Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. A hatékonyság kulcskérdése . Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban építsünk. Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélkül a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönző sem igazi érték. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig viszszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése, így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973-as terv alapján, e három év alatt az ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőolajfeldolgozás 27 százalékkal, a földgáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. Széles körű összefogás — Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösszetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. Mind az irányító szerveknél, mind a vállalatoknál az eddiginél több kezdeményezésre, nagyobb határozottságra és következetességre számítunk. A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 százalékát, s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar álló- és forgóalapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok, s az állami nagyberuházások. Ezeknek a nagyvállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. — A megfigyelt vállalatok változatlanul az általánosan érvényes gazdaságirányítási rendszer keretei között működnek. Az általános tervezési és szabályozási előírások rájuk is egyértelműen vonatkoznak. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes elkopásra, költségvetési és hitelezési juttatásokra, mentesítésekre, engedményekre. Az a célunk, hogy a gazdaságirányító szervek rendszeresen és folyamatosan információkat kapjanak e vállalatok működéséről, gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról, segítsék a vállalatok hatékony működését, a népgazdasági érdekek érvényesülését. Az általánostól eltérő módszereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót foglalkoztató, jelenleg hat, a későbbiek során valószínűleg nyolc-tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizárólag saját erőből nem biztosíthatók. A Minisztertanács határozata alapján a Gazdasági Bizottság kijelölte az érintett vállalatokat. Ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, ,a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek. A változás végrehajtása nem könnyű és nem gyorsan megoldható feladat. Ezeknél a vállalatoknál az állóeszközök egy részének kicserélésétől, a munkaerők átképzésétől, átcsoportosításától kezdve a termelési feltételek átalakításáig, új technológia bevezetéséig, új termékek újszerű termelési módszerekkel történő előállításáig sok mindenre szükség van. Központi segítséget és helyi erőfeszítéseket egyaránt igénylő, fokozatosan megoldható feladatokról van szó. A központi fejlesztési programok . A népgazdaság termelési szerkezetének átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat, igen sok üzem egybehangolt tevékenységét követelik meg. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Az alapjaiban eredményes folyamatnak ezúttal csupán néhány problematikus oldalára kívánom a figyelmet ráirányítani. Hisz ezek megoldása közös feladat, s ebben is szükséges az egységes szemlélet. — Energiagazdálkodási koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének előretörése és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a lakosságnak, hogy a háztartások jelentős részében korszerű fűtőanyagot használnak. Már mintegy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Ez kétségtelenül nagyon örvendetes jelenség. Ám azt is látjuk, hogy a tüzelőanyag-felhasználás átállításában hibák is történtek, elsősorban az ipari üzemekben túlságosan előreszaladtak, a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető, s a technológiai folyamat nem feltétlenül teszi szükségessé. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, ellátási gondokat okoznak, olyan, a dolgozó emberek ezreit érintő szénbányászati problémákat, amelyeknek megoldása gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. — Energiahelyzetünk nem könnyű, még az épülő és a továbbiakban tervezett jelentős kapacitású atomerőművek építése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. — Sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. A jó irányt sem lehet megalapozatlan gyorsasággal követni, körültekintőbben kell eljárni az energiagazdálkodásban. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kel állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfelelően elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk, ezt követően kerülhet csak sor a belföldi adottságokat és a lehetséges importot is figyelembe véve az ipar fűtőanyag-szükségleteinek kielégítésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogram és járműgyártás — Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. A program végrehajtása során timföldtermelésünk már eddig is több mint kétszeresére, alumínium félkészgyártmány termelésünk pedig több mint két és félszeresére emelkedett. Terveink szerint folytatjuk a bauxitbányászat bővítését és célszerűnek látszik gyorsítani az új timföldgyári beruházást. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség. A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához. Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat és egyre inkább iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A mezőgazdaság sikerei és teendői — A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. — A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabonaprobléma után megadottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozó kapacitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. — A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. — Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek és hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés. A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fennakadások ne legyenek. Minden szinte tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az ágazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az összkormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az árképzés javításában, az árellenőrzésben, a külkereskedelmi tevékenység összhangjának biztosításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Minden szinten javítani kell az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését, másságával párosulva ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a tervszerűség, munkánk minden területen hatékony ercse legyen. A gazdaságirányítási rendszer sajátos eszközeivel elősegíti terveink megvalósítását és társadalmi hatásai is kedvezőek. — Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazdasági életünk alakulásával. Gyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Népgazdaságunk fejlődését a nemzetközi munkamegosztásba való széles körű bekapcsolódással is elősegítjük. Az áruforgalom mintegy kétharmadát a szocialista országokkal, ezen belül összes külkereskedelmi forgalmunk több mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A szocialista országok közötti külkereskedelem dinamikus bővüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció alapján a vállalatok is egyre aktívabban kezdeményezik a nemzetközi együttműködés különböző formáinak alkalmazását. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST- országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST- tagállamok ötéves népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő területeinek mind jobb összehangolását. Növekedik a KGST jelentősége — Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására. Rövidesen sor kerül Prágában a KGST 27. ülésszakára. A magyar küldöttség azzal a szándékkal utazik majd e tanácskozásra, hogy mind tevékenyebben járuljon hozzá az integrációs program további végrehajtáso ,,hoz. Kuba belépése a KGST- be, a Finnországgal megkezdett tárgyalások, valamint más országok érdeklődése bizonyítja, hogy növekszik a KGST- nek mint szervezetnek súlya, szerepe és jelentősége a nemzetközi gazdasági életben. Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben, is jelentős eredményeket értünk el A forgalom számottevően bővült, fejlődtek kooperációs kapcsolataink. A tőkésországok nemzetközi pénzügyi válságának hatásai alapjában, véve közvetlenül nem érintenek bennünket, de figyelem, mel kell lenni az események alakulására. Az államközi kapcsolatok javulását azonban gátolja a diszkriminációs politika, amely az egyes tőkés országok és országcsoportok részéről még mindig megnyilvánul. Ez a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének és együttműködésének akadálya. A kölcsönös előnyöknek és érdekeknek, megfelelően tovább növeljük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. — A negyedik ötéves terv előttünk álló időszakában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további nagyarányú bővülésével számolunk. — Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, minőségétől függ, mennyire tudjuk bővíteni forgalmunkat az elkövetkező években. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van. Arra kell törekedni, hogy nemzetközi kötelezettségeinknek továbbra is maradéktalanul tegyünk eleget és ezzel még nagyobb megbecsülést vívjunk ki magunknak. Tartsuk adott szavunkat, teljesítsük vállalásainkat. Magyar Nemzet Az Állami Tervbizottság feladatai — Megkezdtük az előkészületeket az Állami Tervbizottság létrehozására, amely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan nagy segítséget adnak a kormányzat számára. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. A kormány még a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön el. Az elsőben a tervkoncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra, a KGST keretében történő, egyeztetés alapján. A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva sajátosságainak megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük. A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugal ■Csütörtök, 1973. március**. Gazdaságpolitikánk alaptétele — Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülmények