Magyar Nemzet, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Magyar Nemzet, A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Két sziget „Mégiscsak van tengeri és kontinentális európaiság” — elmélkedett skandináv barátunk és kollégánk, amikor Anacapri tetejéről lenézve a kora délutáni nap szórt fényében a világ egyik legvarázslatosabb tája bontakozik ki a szemlélő előtt. Ilyenkor a tenger színe fokozatosan változik halvány enciánból mély kékké, mint könnyű pillangók, fehér vitorlák suhannak Sorrento felé, a háttérben pedig aranyló párával behintve a Vezúv magasodik föl, s kitárul a Nápolyi-öböl lenyűgöző körszínház panorámája. ..Az igazi európai szellem e két ellentétes, de valahol mégis rokon lelkialkat nagyszerű ötvözete” — folytatta tűnődéseit kollégánk —, „van hajós és lovas-nomád, van mediterrán és északi európaiság, a kettő együtteséből származik a klasszikus formák leszűrt tisztasága, s az északi gótika sejtelmes félhomálya”. Valami hasonló motoszkált bennem is, amikor gyors egymásutánban — a szükségszerűség hozta így, avagy a véletlen — európai tanácskozásokon vettem részt Izlandon, majd Capriban. Két európai sziget, az egyik a távoli északon, mármár a sarkkör magasságában, a másik a Tirrén-tengerben, az örökké kék latin égbolt alatt. Az egyik a tűzhányók, gejzírek és gleccserek, a másik az illatos narancsfák, a karcsú ciprusok, s szelíd ókori romok szigete. S mindkettő ugyanakkor jellegzetesen, sajátosan európai. Reykjavíkban a Béke-világtanács európai bizottsága ülésezett, Capriban pedig olasz barátaink rendezték a II. európai újságírótalálkozót. Megrendülten vallom be, hogy a két sziget új színekkel, izgalmas felfedezésekkel, meghökkentő összefüggésekkel gazdagította eddigi Európa-képemet. Izland földünk egyik legfiatalabb képződménye, ahol égitestünk roppant belső energiái még az állandó forrongás, mozgás állapotában vannak, ahol a vulkanikus erők szüntelen változtatják a felszín képét, s működő tűzhányók kráterjaiéról kivételesen tiszta időben Grönland jéghegyeit látni. E sziget, mely egyetlen kárminvörös és szürke lávatömb, inkább holdbéli, mint földi táj, amelyről hiányzik az élet zöldje, nincs fa, nincs bokor, csak az emberek megható ragaszkodása a melegházi virágokhoz, mégis az európai kultúrának, az európai ember merész kutató szellemének különös, előretolt támaszpontja. A lakatlan szigeten a 9. század derekán kötöttek ki az első viking hajók s a szőke, szálas argonauták a kopár, terméketlen földön új nemzetet alapítottak, amely 930-ban már létrehozta az Althingot, a maga képviseleti parlamentjét, a 13. században pedig a világirodalom páratlan kincseit, a sagakat, a természet könyörtelenségével és a gonosz démoni erőkkel küzdő ember hőskölteményeit. A vikingek, vagy más néven normannok az akkori európai eszme különleges képviselői voltak. Vakmerő vállalkozásaikkal nemcsak a skandináv országokat alapították meg, hanem maradandó nyomot hagytak a franciaországi Normandiában, az angol királyságban, s elsőként a 11. század fordulóján eljutottak Amerikába is. Capri és Dél-Itália pedig egységbe rendezett keveréke ennek az északi és a másik, mediterrán európaiságnak, hiszen a normannok kalandozásaik során megtelepedtek Apuliában, felépítették Aversa várát, ahonnan Tankréd vitéz fiai meghódították egész Dél-Olaszországot és Szicíliát. A borongós ossziáni ködök európaisága itt találkozott az antik világossággal, a görög szellem fényével, a méretek és arányok tökéletes harmóniájával. Mert végül is nem meszsze Capritól, a paestumi fövenyen szállt partra a trójai hős, Aeneas, hogy megalapítója legyen a római birodalomnak. Letekintve a San Michele-i szikláról a lágy kora délutáni napfényben, érzi az ember igazán, hogy Európa nem egyszerűen a roppant eurázsiai masszívum nyugati félszigete, hanem az itt élő népek sokszínű együttese, az egymásra épülő és egymásra ható kultúrák nagyszerű egysége. Ez az európai szellem, amely világos, mint a szikrázó mediterrán nap, nyugodt és kiegyensúlyozott, mint a fenséges antik templomok, merész, mint a tengerek végtelenségét fürkésző viking hajók, ez sugározza majd be néhány nap múlva a helsinki Finlandia-palota termeit, hogy felkutassa a földrész jövőjének új törvényeit. Négy év és négy hónap — történelmi mértékkel mérve parányi idő — telt el az 1969-es budapesti felhívás óta s íme megvalósul az európai konferencia. Harminchárom európai külügyminiszter, s az Egyesült Államok, valamint Kanada diplomáciájának vezetője ül össze kedden, hogy hozzá kezdjen a négy napirendi pont és a kidolgozott ajánlások megvitatásához. Természetesen ez az eredmény nem jöhetett volna létre, ha közben meg nem indul a két világhatalom viszonyának messzemutató módosulási folyamata. Mint a szovjet vezető testületek szombaton közölt értékelésében olvasható: a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs olyan vitás kérdés vagy konfliktus, amelyet ne lehetne kölcsönös jószándékkal, a béke érdekeinek szem előtt tartásával megoldani. Mi pedig most a konferencia küszöbén dicsekvés nélkül, de a jól végzett munka elégedettségével állapíthatjuk meg, hogy országunk céltudatosan és szorgosan tevékenykedett az értekezlet előkészítésén. A történelem igazolta erőfeszítéseink helyességét. Azt, hogy Európa jövőjét nem a szembenállás, hanem az együttműködés, nem az ellenségeskedés, hanem a bizalom útján kell keresni. Pethő Tibor „Európai hét” a világpolitikában Kedden nyitány Helsinkiben Koszigin hétfőn Ausztriába utazik A külpolitikai helyzet FONTOS SZAKASZ zárult le az elmúlt héten Leonyid Brezsnyev egyesült államokbeli és franciaországi látogatásával. Ezekre az eseményekre továbbra is visszatérnek a lapok. A Brezsnyev—Nixon párbeszéddel is összefügg Robert francia külügyminiszter amerikai látogatása. Az Egyesült Államok elnöke San Clementében fogadta a francia külügyminisztert és a többi között megvitatták az Egyesült Államok és Nyugat- Európa, beleértve az amerikai—francia viszony alakulását. Foglalkoztak az úgynevezett új atlanti chartával és az atlanti csúcstalálkozó gondolatával is. Európai vonatkozásában nagy jelentőségű tanácskozások kezdődnek a jövő héten is. Kedden a finn fővárosban találkozik a 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere, hogy megvitassa a kontinensünk békéjét, politikai, kulturális és gazdasági együttműködését szolgáló kérdéseket. Mint munkatársunk helsinki tudósításában jelenti, a finn főváros rendkívüli érdeklődéssel tekint az értekezlet elé, amelyet kedden Urho Kekkonen finn államelnök nyit meg. Moszkvában egyébként bejelentették, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata értelmében az európai biztonsági és együttműködési értekezleten Gromiko külügyminiszter vezeti a szovjet küldöttséget. A Helsinkibe utazó delegációk nyilatkozatainak sorában. Sharp kanadai külügyminiszter kifejezte reményét, hogy az ülésszak hozzájárul Európában a Kelet és Nyugat közötti akadályok elhárításához, majd a Bécsben október 30-án megnyíló csapatcsökkentési tanácskozásra utalva megismételte: Kanada szerette volna, ha az párhuzamosan folyik a helsinki konferenciával. Az osztrák főváros szintén magas szintű megbeszélések színhelye lesz e héten . Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn kezdi meg bécsi tárgyalásait. A kormányfői látogatást megelőzően Moszkvában megállapítják, hogy Koszigin kivételesen kedvező légkörben utazik az osztrák fővárosba. Megfigyelők szerint az utazás ténye és időpontjának megválasztása annak a jelentős szerepnek elismerését jelenti, amelyet Ausztria a háború után a nemzetközi együttműködés fokozásában, a kontinens biztonságának megszilárdításában játszott. Az Indokínából érkező jelentésekkel egyidőben a kommentárok bő terjedelemben elemzik azt a kompromisszumot, amely az amerikai kongresszus és Nixon elnök között a kambodzsai hadviselés kérdésében létrejött. Fulbright szenátor szerint az így kialakult helyzet következtében augusztus 15-e után a kambodzsai hadműveletekben való részvételre csak a kongresszus jóváhagyásával kerülhet sor. A törvényhozás arra számít, hogy a haladékként kapott 45 napot a kormányzat nem használja fel a légiháború eszkalálására, vagy az indokínai térség más területeinek bombázására. A japán parlamentben hasonlóan szavazással döntöttek a hadsereg létszámának felemelésével foglalkozó törvényjavaslatról. A konzervatív többségű parlament elfogadtatta a hadsereg növelésére beterjesztett tervezetet. Megfigyelők e döntést azzal magyarázzák: Tanaka miniszterelnök július végén kezdődő washingtoni útja előtt biztosítani kívánta az Egyesült Államokat arról, hogy Japán kész megfelelő árat fizetni az amerikai „nukleáris pajzsért”. Japán politikai körökben ezzel szemben attól tartanak, hogy a kormány fegyverkezési politikája tovább növeli az ország belpolitikai válságát, s ennek következményeként fokozódik Japán és az Egyesült Államok ellentéte. Chilében a második páncélos ezred egyik egységének sikertelen lázadását követően helyreállt a rend, bár az ország valamennyi tartományában érvényben van a rendkívüli állapot, éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, s Allende elnök bejelentette: a katonai lázadásban részes személyek ellen eljárást indítanak. Sepulveda tábornok ugyanakkor nyilatkozatában hangsúlyozta: a hadsereg támogatja az alkotmányt és a törvényességet, s a kormány mellett foglalt állást az ellenkéző Kereszténydemokrata Párt is. Gromiko vezeti a szovjet küldöttséget a helsinki külügyminiszteri tanácskozáson Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Szovjetunió Minisztertanácsa határozatának értelmében az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben július 3-án kezdődő külügyminiszteri szintű első szakaszán négytagú szovjet küldöttség vesz részt: Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, mint a küldöttség vezetője, Igor Zemszkov és Anatolij Kovaljov külügyminiszter-helyettesek, valamint Viktor Malcev, a Szovjetunió finnországi nagykövete. Munkatársunk telefon jelentése Helsinkiből Kekkonen finn elnök nyitja meg az európai biztonsági értekezletet Helsinki, június 30. Kedden délelőtt, helyi idő szerint fél tizenkettőkor kezdődik a finn fővárosban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, harmincnégy ország külügyminiszterének részvételével. Kontinensünk harminckét állama mellett az Egyesült Államok és Kanada diplomáciai életének vezetője találkozik, hogy a második világháború utáni időszak talán legkedvezőbb nemzetközi légkörében folytassa azt a történelmi jelentőségű munkát, amely Európa békéjének, az országok politikai, kulturális és gazdasági együttműködésének megszilárdítását szolgálja. A finn főváros rendkívüli éneklődéssel tekint a nagy jelentőségű találkozó elé. A lapok rendszeresen beszámolnak az értekezlet előkészületeiről, az utcákon, szállodákon, vagy jelentősebb középületeken zászlók köszöntik a vendégeket. S hogy nemcsak a házigazdák, hanem egész Európa, sőt a világ közvéleménye is most Helsinkire tekint, bizonyítja, június végéig mintegy 400 újságíró, rádió- és tévériporter kérte akkreditálását a Finlandia-palotában előreláthatóan egy hétig tartó értekezletre. A „Finlandia-ház”, (ahogyan hivatalosan nevezik), lesz a színhelye a külügyminiszteri találkozónak, a Dipoli konferenciaközpont helyett, ahol tavaly november 22-től június 3-ig tanácskozott a harmincnégy állam nagykövete. A hat és fél hónapon át tartó előkészítő munka eredményeként terjesztették az érdekelt kormányok elé a konferencia időpontjára, színhelyére, a részvevők körére, illetve a napirendre vonatkozó ajánlásokat. A nagykövetek elfogadták az államok kapcsolatait szabályozó tíz alapelv szövegét, amelyek az európai biztonság politikai vonatkozásait érintik. Második javasolt napirendi pontként kidolgozták a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvédelmi együttműködés témakörét. Harmadik pontként a kulturális és tájékoztatási együttműködés elveit vitatták meg, amelyek az amúgy is gyakran feszültséggel terhes tanácskozás kétségtelenül legbonyolultabb témacsoportját alkották, m minthogy több nyugati ország az „emberek, eszmék szabad áramlásának” jelszavát az ideológiai fellazítás szolgálatába kívánta állítani. A nagykövetek nehéz, de végül is eredményes munkáját követi most az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hivatalos első szakasza, a külügyminiszterek tanácskozása a „Finlandia”-házban. Helsinki fő ütőere a Mannerheim sugárút és a Töölön-tó között hangulatos parkban, valóban festői környezetben épült ez a palotának nevezhető korszerű épület. Alvar Aalto építész remekművet alkotott, a „Finlandia”-ház koncerttermét Európában a legszebbnek tartják, a kongreszszusi terem pedig az átadás első évében, 1972-ben már több mint ötven jelentős hazai és nemzetközi konferenciának adott helyet. A házigazdák, így személy szerint Joel Pekuri nagykövet, aki a konferencia előkészítésében irányító szerepet vállalt, ezúttal is mindent elkövettek, hogy Európa kiemelkedő történelmi eseményét a lehető legkedvezőbb körülmények között lehessen megtartani. Karjalainen finn külügyminiszter, aki Moszkvában a szovjet—finn együttműködési bizottság ülésén vett részt, pénteken hazaérkezett Helsinkibe. A külügyminiszteri értekezlet első vendége egyébként Görögország képviselője lesz, majd folyamatosan vasárnap és hétfőn, sőt néhány ország diplomáciai vezetője csak kedden érkezik közvetlenül a konferencia megnyitója előtt. Péter János külügyminiszter,, érkezését hétfő délutánra várják a finn házigazdák. Ami a keddi ünnepélyes megnyitót illeti, Urho Kekkonen finn államelnök üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőit, majd Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár mond beszédet. Lovas Gyula Hétfőre várják Bécsbe Alekszej Koszigint Bécsből jelenti az MTI. Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa Ausztriába látogató elnökének különrepülőgépe hétfőn délelőtt száll le a Bécs melletti Schwechati repülőtéren. A szovjet kormányfőt és kíséretét ünnepélyesen, állami vendégnek kijáró tisztelettel fogadják. Ezzel a fogadtatással kezdődik a négynapos hivatalos program, amelynek előterében a Szovjetunió és Ausztria politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további elmélyítése áll. Koszigin bécsi látogatását nagy érdeklődés előzi meg. Még szombaton délután is érkeztek a tudósítók, akik a ballhausplatzi kormánypalotában akkreditálásukat kérték. Az érdeklődésre tekintettel ma is fogadják az újságírók és tudósítók jelentkezését Az előjelekből arra lehet következtetni, hogy több száz tudósító lesz jelen azon a sajtóértekezleten, amelyet csütörtökön a szovjet kormányfő részvételével tartanak a Hofburgban. A bécsi látogatást érintő kérdéseken kívül a nemzetközi politika új szakaszára vonatkozóan is várnak megnyilatkozásokat a szovjet kormányfőtől. Helyreállt a rend Chilében Hírügynökségi jelentések szerint a második páncélosezred egy részének pénteki siker, télen felkelését követően egész Chilében helyreállt a rend, valamenyi tartományban érvényben van a rendkívüli állapot. Santiagóban a városközpontban több helyütt lövések nyomai látszanak a házak falán, sokszáz ablak betört. A városban éjszakai kijárási tilalom van. Az utcákon katonai járőrök cirkálnak, amelyeknek parancsuk van, hogy a megállást megtagadó járművekre tüzet kell nyitni. A lázadó páncélosezred egyébként már hallatott magáról 1969-ben, amikor Roberto Viaux tábornok parancsnoksága alatt zendülést robbantott ki a zsold megemeléséért és a fegyverzet korszerűsítéséért. Viaux tábornok, aki a Bétié Schneider egykori hadseregfőparancsnok elleni gyilkos merénylet résztvevője, 1970 óta börtönben van és péntek reggeltől megszigorított őrség vigyáz rá. Mario Sepulveda tábornok, a santiagói szükségállapot körzeti parancsnoka nyilatkozatban szögezte le, hogy a hadsereg támogatja az alkotmányt és a törvényességet Chilében. Az ország törvényes kormánya mellett foglalt állást az ellenzéki Kereszténydemokrata Párt is. A lázadás sikeres visszafojtása alkalmából táviratban köszöntötte dr. Salvador Allende elnököt Fidel Mastro, a kubai miniszterelíöök, Hector Cám