Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
8 A Ferencváros krónikája 1403-tól A IX. kerületi tanács munkatársai páratlan szorgalommal gyűjtöttek össze okmányokat, történeti adatokat a kerület múltjából, Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. Semmi szégyenkeznivalójuk nem lehet fővárosunk bármelyik „öregebb” kerülete előtt, hiszen e vén városrész múltjából 1403-ból való oklevél tanúskodik: a Pest határában levő „Szentfalva” települést említi. Ez a jelenlegi Szabadság-híd és a Déli összekötő vasúti híd között terül el; a XVI. században elpusztult, a török idők után pedig már csak romok hirdették nyomát. A tanácsi oknyomozás eredménye, hogy megállapították: a külterületek fejlesztésére a karlócai békekötés után merült fel terv, de a pesti városi tanács csak 1730 után rendelte el, hogy a városfalakon kívül eső utcákat kövezzék. A Ferencváros igazi virágzása a Kecskeméti kapu lebontása után kezdődött el. Bokréta, Liliom, Viola utca Egyre kevesebb utca neve őrzi már annak az időnek a történetét, amikor az öreg kerületet elkeresztelték Habsburg I . Ferenc császárról. Xantus Zoltán, a IX. kerületi tanács kulturális munkatársának oknyomozása szerint a Bokréta, Liliom és Viola utca e városrészek keresztelése körüli első évek emlékét őrzi. Új fejezet a fejlődésben a szabadságharc időszaka. A „szabad királyi Pest Ferenc külvárosában összeírt őrsereg névlajstroma” tanúsítja, hogy a nemzetőrségben magyar, német, szlovák és délszláv anyanyelvű — azaz rác — polgárok meneteltek együtt. A somogyi születésű híres Noszlopy Gáspár 1853. március 3-án történt kivégzése után két társát, a ferencvárosi Jubál Károlyt és Sárközi Somát, a régi franzstadti temető falánál földelték el. Napjainkban a Telepi utca 2. számú épület falán hirdeti emléküket tábla. Szegény negyed volt a Ferencváros. Ezt hirdette róla a múlt század egyik névtelen krónikása a Vasárnapi Újságban. Pedig a szabadságharc körüli években, majd a három városrész egyesítése előtti időszakban már működni kezdett a Zwack Gyár a Soroksári úton, a Két Nyúl utcában pedig a Machlupp-féle bőrgyár is, s a radikális Vidats István és János fia, a kerület híres 48-as ifjúsági vezére, az első magyar mezőgazdasági gépgyárat alapítja meg a Ferencvárosban. Az egyesítés évében pedig már épül a Fővámház (a mai Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), átadják a Marhavágóhidat és megkezdik a mai Mester utcai nagy iskola építését. A Mester utca akkoriban Temető utca névre hallgatott, az iskola mai neve pedig Teleki Blanka Szakközépiskola. Üllői úti fák... Kosztolányi Dezső századunk elején írta emlékezetes versét az Üllői úti fákról. Álltak is ott szép fák. Talán magának az Üllői útnak a keletkezésére emlékeztettek. A Ferencvárosban a század elején írók laktak, akik talán ösztönösen folytatni akarták az öreg városrész hagyományait. Hiszen irodalmi emlékek arról beszéltek, hogy a múlt század 20-as éveiben elkeresztelt Üllői út és közvetlen környéke volt otthona az Aurora Irodalmi Kör körül csoportosuló nagyjainknak, Kisfaludy Károlynak, Vörösmarty Mihálynak, Bajza Józsefnek, Virág Benedeknek, Czuczor Gergelynek, Toldy Ferencnek, Kölcseynek és Kazinczynak. Bártfay László lakásán találkoztak rendszeresen. Ebben a kerületben lakott Móricz Zsigmond, a két Cholnoky testvér — Viktor és László —, Krúdy Gyula apósánál, „tartósan vendégeskedve”, írta egyik legszebb regényét, az Asszonyságok díját. Itt élt Kosztolányi Dezső, Dési-Huber István festőművész, a Gát utcában született József Attila... Sorolhatnánk a neveket, a század eleji majd az első világháború előtti forradalmi diákmozgalmak vezetőinek nevét. Zenészekét és történészekét. Olyan „ifjú írókat”, mint Kuncz Aladár és Laczkó Géza, olyan tudósokat, mint Szegfű Gyula és Zemplén Géza, s mindenekelőtt Kodály Zoltán. Szívet melengető ez a névsor; az Erkel utcában lakott Arany János, a Ferenc körúton Gázon Gyula és Berki Lili, ugyanitt Krúdy Gyula, a Lónyai utcában pedig Mikszáth Kálmán, az Üllői úton Thaly Kálmán, Móricz Zsigmond, Xántus János, a Tompa utcában Vajda János ... S a ferencvárosi krónika kegyelettel őrzi a magyar verbunkos muzsika megalapítójának, Bihari János virtuóz cigányprímásnak s e muzsika későbbi folytatóinak, a világhírű Magyari Imrének és a „cigányok királyának” becézett 36. Rácz Lacinak, a nagy improvizátornak a nevét is. Biharit a század végén felszántott s azóta beépített öreg temetőben földelték el. Lakóháza a mai Kinizsi utca 9. számú épület helyén állt. Ami megmaradt Homályosuló képek, kőrajzok, fényüket vesztett fotográfiák kerültek elő az oknyomozás szorgalmas munkája során. Kronológiát összeállítani csak maguknak az oknyomozóknak sikerült. A városrész múltját és mai életét méltató krónikás talán megelégedhet azzal, hogy egy-egy fontosabb várostörténeti adatot jegyezzen fel: 1794-ben bontották le a Kecskeméti kaput, egy év múlva árvíz döntötte romba a Ferencváros vályogházait, s 1802-ben kezdték építeni a mai Kálvin téren a reformátusok parókiáját. 1816- ban viszont elhelyezték a református templom alapkövét Nem kímélte a Ferencvárost az 1838-as árvíz sem, ekkor viszont állt a Kálvin téri templom szomszédságában a két oroszlán fogadó, amely ma lakóház. A Mester utcai középiskolák, a Ferencvárosi Torna Club sporttelepe, a külső terület gyárai, az Iparművészeti Múzeum, klinikák, kórházak, malmok, könyvtár, köztük megannyi műemlék hirdetik a Franzstadt múltját. Mert a jelen szinte az utóbbi 15 évben, új kórházi pavilonoktól, iskolákig és mindenekelőtt új lakótelepekig már a szemünk láttára nőtt naggyá. De ez már új fejezetet érdemel, új idők dalát a nagy fejlődésről. Szabó József Madar Nemzet Az ionok és a közérzet közismert, hogy a nagyvárosok lakossága kénytelen belélegezni „az atmoszférikus szemetet”, a szennyezett levegőt. A kutatók megállapítása szerint a levegő ionjai az ember természetes szükségletei közé tartoznak, amelynek a tiszta levegő fő tartozékai. Sváb Ferenc mérnök évtizedek óta foglalkozik biometeorológiával, vizsgálja az inklimatizációt, annak környezetvédelmi szerepét. Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetben a Medicor Művek korszerű kutató laboratóriumot létesített, ahol Sváb Ferenc munkatársaival és az orvosmeteorológusokkal végez kutatásokat. A légszennyeződés a nagyvárosok levegőjéből valósággal eltünteti a természetes ionizáció által létrejött aeroionokat. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a levegő ionok egyensúlyának megbomlása erősen kihat az emberi közérzetre — mondotta beszélgetésünk során Sváb Ferenc. Ideális ionklímához köbcentiként 500—4000 biológiailag hatékony aeroin szükséges, a földrajzi helyzettől, a széljárástól és más időjárási tényezőktől függően. A nyári zivatar utáni, vagy a tiszta hegyi levegő frissítő hatása például az enyhe negatív ion többletnek köszönhető. Az ionklima vizsgálatok kiderítették, hogy a zárt helyiségek levegője mindig kevesebb iont tartalmaz, mint a külső levegő: ha a helyiségben többen tartózkodnak, légzésük és a megnövekedő légnedvesség rövid idő alatt deionizálja a levegőt, a cigarettafüst káros hatásáról nem is szólva. Az úgynevezett komfortklíma, amit előszeretettel neveznek „szervezetbarát” klímának is, az, amelyben a hőmérséklet, a páratartalom és iontartalom, valamint a zajszint megfelelőek, de jelentősen befolyásolhatják azt a meteorológiai, fiziológiai és pszichológiai tényezők is. — Közismert tény — folytatta Sváb Ferenc mérnök —, hogy az időjárási viszonyok változása — amelyben az idén többször volt részünk — nemcsak múló közérzeti zavarokat és a meglevő kórfolyamatokban súlyosbodást okozhat, hanem befolyásolhatja az egészséges ember idegtevékenységét is, ami reflexeinek megnyúlásában vagy rövidülésében, a figyelemkoncentráció és a teljesítmény csökkenésében nyilvánul meg. Ezek a hatások az üzemi és közlekedési balesetek számának növekedéséhez vezethetnek. A pozitív és a negatív ionok arányos jelenlétének az élettani szerepe az, hogy kiegyensúnyozottan serkentik a vegetatív idegrendszert, vagyis az energiafolyamatok gazdaságát szabályozó funkciókat Az ionmentes környezet az életműködések renyheségéhez vezet. A pozitív ionok túlsúlya viszont túlingerli a szervezetet, nagy pszichés feszültséget, gyors kimerülést okozhat. — Mi az ion kondícionálás célja? — kérdeztük? — A természetes ion arány helyreállítása. A magyar kutatók megállapítása szerint az ionizált levegőben a baktériumok száma csökken, aminek különösen az őszi járványok idején lehet fontos szerepe mindenütt, ahol sokan dolgoznak egy helyiségben. A kedvező hatású ionklíma mesterséges létrehozására egyébként világszerte folynak kísérletek. Hazánkban ilyen a BION—79 , asztali ionizátor, amely a zárt helyiségekben megteremti a kedvező ionklímát. Ezzel csökken a fáradságérzet, s ily módon növeli a munkaképességet. Sikerrel alkalmazzák a bronchitisz, szénanátha, asztma kezelésében, mert csökkenti a tüneteket, meggyorsítja a váladék és a baktériumok eltávozását, s megakadályozza az éjszakai köhögést. A BION—78 hasonló hatással működik a gépjárművek jobb klímafeltételeinek kialakításában. A magyar ionizátorok betörtek a világpiacra, keresett exportcikké váltak rövid idő alatt, Angliától Japánig, mindenhová exportálja őket gyártójuk, a Medicor Művek. Sajnos, még mindkét készülék elég drága ahhoz, hogy hazai viszonylatban szélesebb körben elterjedjenek. F. R. .Szerda, 1973. november 14. Folyik vagy nem folyik? Nem lehetne a tej tasakját tökéletesebben zárni? Vagy ha ez már nem fér bele a termelékenység keretébe, nem cserélheti ki az üzletből még el sem távozott — de az elfolyást csak a blokkolásnál vagy azt követően a vásárlókosárból a szatyrába átpakolásnál észlelő — vevő a hibásan csomagolt árut? És a Közért üzlet ugyanúgy nem küldheti vissza a hibás csomagolású árut a kiszerelő vállalatnak, annak egyidejű megterhelése mellett? (Nem kétséges, hogy ez az utóbbi megoldás a költségesebb, illetve a veszteségesebb.) Természetesen kizárólag olyan reklamációkra gondolok, amikor szemmel látható, hogy nem a tasak felbontása vagy éles tárggyal annak beszakítása, hanem a hibás hegesztés okozta a tej elfolyását. Ez a hiba a gyors vásárlásnál, illetve az ép tasak kiválasztásánál nem ellenőrizhető megnyugtatóan, ugyanis a gyakran tejfürdőben ázó tasakok közül egy ideig az ép példányokról is csöpög a tej, így azután csak türelmesebb kivárás után állapítható meg, hogy a vizsgált tasak folyik vagy nem folyik. Erre azonban nincs mindig idő, és a legtöbb üzletben a hely is szűk arra, hogy ezt a hosszadalmasabb ellenőrzést torlódások okozása nélkül elvégezhessük. Meggyőződésem, hogy a polietilén hegesztési technika mai állása szerint nem technológiai objektív nehézségről van itt szó, hanem a termelékenység rosszul értelmezett növeléséről, a minőség terhére. Minthogy a tasakok hibája — ahelyett, hogy csökkenne — növekedő arányban jelentkezik, a vevők joggal kérik a csomagolás szigorúbb minőségi ellenőrzését, és nem utolsósorban az illetékes főhatóság oly értelmű rendeletét, hogy a fent leírt esetekben lehetőleg már a Közértüzlet cserélte ki a csöpögő tasakot, amely az üzletet még nem hagyta el. T. L. Elhanyagolt dr. Kherndl Antal sírja Szép fővárosunk kellős közepén nem volna szabad hervadt koszorúk, szétszórt papírok és egyéb szemetek közt botorkálnunk, a Farkasréti temetőben. A Kerepesi úti temető után, azt hiszem a Farkasréten nyugszik a magyar kultúra legtöbb neves halottja. A főváros egykor díszsírhellyel tisztelte meg emléküket és nehéz elképzelni, hogy ezt 20—30 évre szánta. Kétszeresen fáj tehát, ha ilyen sírokat látunk elhagyatottan, hálátlanul elfeledve. Sajnos, ezeknek a sorába kell sorolnunk dr. Kherndl Antal sírját is, amelynek állapota indított elsősorban jelen soraim megírására. Nem vagyok műszaki ember, de véletlenül tudom, hogy Kherndl Antal 1867-től a Budapesti Műszaki Egyetem kiváló tanára volt. Véletlenül tudom azt is, hogy hol van síremléke, mert, ha nem tudnám, az idén már nem találtam volna meg. Az egykor szép kőről idénre már olvashatatlanságig lekoptak a betűk, a sír előtt pedig olyan óriási szeméthalom van, hogy pontosan nem is tudtam megnézni hányas parcella. Dr. Kherndl Antal, akinek mellszobra, tudomásom szerint, ma is a Műszaki Egyetem aulájában áll, 1867-től (25 éves korától) volt az út-, vasút- és vízépítéstan tanára, 1869-től hídépítéstant és grafosztatikát is tanított. 47 évi egyetemi oktatói munkájával (1867—1914) új mérnökgenerációt nevelt, amire előtte nem volt példa Magyarországon. Kiterjedt tudományos munkássága mellett elévülhetetlen érdemei voltak gyakorlati téren is, így elsősorban híres Duna-hídjaink építésével kapcsolatban. Tőle kértek és kaptak döntő tanácsokat az illetékesek, az Erzsébet-híd építésénél pl. az ő elmélete szolgáltatta a méretezés alapját. A Magyar Műszaki Alkotók c. könyvben (Műszaki Kiadó, 1964.), többek között ezt oln.lvassuk róla: „Volt tanítványai, munkatársai és ismerősei ma is a legnagyobb tisztelettel, rajongással és a szeretet hangján emlékeznek meg a kiváló emberről, mérnökről és pedagógusról.” Reméljük. Reméljük azt is, hogy bár közvetlen tanítványai, ismerősei, tisztelői jóformán mind elköltöztek már az élők sorából, lesznek még olyanok, akik újra vésetik nevét omladozó sírkövén. Dr. Ney Klára-Mária Budapest MŰBŐRCSIZMÁK KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK ASZEZON ELEJÉN,^ 1 NOVEMBER 8-TÓL, ^ AMÍG A KÉSZLET TART, 30/.-OS ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A FELSOROLT CIKKEK A KIJELÖLT BOLTOKBAN ÉS A CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN. A KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK MŰBŐRCSIZMÁK KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK ÉS KÉSZRUHÁK Tájékoztatást kérnek a buszutasok A 37/3, 37 /E, 37/M buszok menetrendszerűen V. és 8 óránként indulnak a végállomásról. De az egyetlen menetrend, csak a végállomáson az Árpád-hídnál van kifüggesztve. Ha egy kiis előzékenységgel a BKV a forgalmasabb megállóknál elhelyez néhány menetrendet, sok felesleges izgalomtól és időpazarlástól mentesítené az utazó közönséget. A buszok a hegyvidék fejlődésével jelentékeny forgalmat bonyolítanak le és ezért sokan vannak érdekelve. K. D.-né Veszélyes zebra a Zsigmond téren Kapcsolódva a Magyar Nemzetnek a Közlekedési Biztonsági Tanács megalakulásáról, valamint a zebrák veszélyességéről írt cikkeihez, szeretném felhívni figyelmüket egy életveszélyes átkelési pontra a Zsigmond tér és Árpád fejedelem útja sarkán. A Lajos utcai általános iskola bejárata az Árpád fejedelem útja 29. szám alatt van. A reggel oda- igyekvő és délben vagy délután hazajövő gyermekeknek a Zsigmond tér sarkán levő zebrán kell átkelniük. De a Lajos utcából az Árpád fejedelem útjára, illetve ellenirányban rohanó gépkocsik a zebra előtt nem lassítanak. Sokszor nyolc-tíz gyerek várakozik itt, hogy egy felnőtt vezetésével megindulhasson és 5—6 perc is eltelik, míg a rohanó kocsik áradata kissé csökken. Legalább egy nyomógombos közlekedési lámpát kérünk erre az átkelési pontra! Dr. K. A.-né Gil!D Ibibi BIBI m I BIUL FELLINI-ROMA Színes olasz-francia film • Rendezte: FEDERICO FELLIIINI I IBIID IBIBI m IBIID Ibiid Bemutató: Budapesten, november 15. — Csak 16 éven felülieknek Bemutató a Moliere vígszínházban november 16-án, pénteken NŐK ISKOLÁJA vígjáték 2 részben Darvas Iván, Fonyó József, Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Miklósy György, Pethes Sándor, Szatmári István, Sörös Sándor fh. Közreműködik a DOMINÓ-EGYÜTTES Koreográfus: KÖLLŐ MIKLÓS Díszlet: FEHÉR MIKLÓS Zene: GONDA JÁNOS Jelmez: WIEBER MARIANNE Rendezte: MARTON LÁSZLÓ