Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

8 A Ferencváros krónikája 1403-tól A IX. kerületi tanács mun­katársai páratlan szorgalom­mal gyűjtöttek össze okmá­nyokat, történeti adatokat a kerület múltjából, Pest-Bu­­da-Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. Sem­mi szégyenkeznivalójuk nem lehet fővárosunk bármelyik „öregebb” kerülete előtt, hi­szen e vén városrész múltjá­ból 1403-ból való oklevél ta­núskodik: a Pest határában levő „Szentfalva” települést említi. Ez a jelenlegi Szabad­­ság-híd és a Déli összekötő vasúti híd között terül el; a XVI. században elpusztult, a török idők után pedig már csak romok hirdették nyomát. A tanácsi oknyomozás ered­ménye, hogy megállapították: a külterületek fejlesztésére a karlócai békekötés után me­rült fel terv, de a pesti városi tanács csak 1730 után rendelte el, hogy a városfalakon kívül eső utcákat kövezzék. A Fe­rencváros igazi virágzása a Kecskeméti kapu lebontása után kezdődött el. Bokréta, Liliom, Viola utca Egyre kevesebb utca neve őrzi már annak az időnek a történetét, amikor az öreg ke­rületet elkeresztelték Habs­burg I­ . Ferenc császárról. Xantus Zoltán, a IX. kerületi tanács kulturális munkatársá­nak oknyomozása szerint a Bokréta, Liliom és Viola ut­ca e városrészek keresztelése körüli első évek emlékét őrzi. Új fejezet a fejlődésben a szabadságharc időszaka. A „szabad királyi Pest Ferenc külvárosában összeírt őrsereg névlajstroma” tanúsítja, hogy a nemzetőrségben magyar, né­met, szlovák és délszláv anya­nyelvű — azaz rác — polgárok meneteltek együtt. A somogyi születésű híres Noszlopy Gás­pár 1853. március 3-án történt kivégzése után két társát, a ferencvárosi Jubál Károlyt és Sárközi Somát, a régi franz­­stadti temető falánál földelték el. Napjainkban a Telepi utca 2. számú épület falán hirdeti emléküket tábla. Szegény negyed volt a Fe­rencváros. Ezt hirdette róla a múlt század egyik névtelen krónikása a Vasárnapi Újság­ban. Pedig a szabadságharc körüli években, majd a három városrész egyesítése előtti idő­szakban már működni kezdett a Zwack Gyár a Soroksári úton, a Két Nyúl utcában pe­dig a Machlupp-féle bőrgyár is, s a radikális Vidats István és János fia, a kerület híres 48-as ifjúsági vezére, az első magyar mezőgazdasági gép­gyárat alapítja meg a Ferenc­városban. Az egyesítés évében pedig már épül a Fővámház (a mai Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem), át­adják a Marhavágóhidat és megkezdik a mai Mester utcai nagy iskola építését. A Mester utca akkoriban Temető utca névre hallgatott, az iskola mai neve pedig Teleki Blanka Szakközépiskola. Üllői úti fák... Kosztolányi Dezső száza­dunk elején írta emlékezetes versét az Üllői úti fákról. Áll­tak is ott szép fák. Talán ma­gának az Üllői útnak a kelet­kezésére emlékeztettek. A Fe­rencvárosban a század elején írók laktak, akik talán ösztö­nösen folytatni akarták az öreg városrész hagyományait. Hiszen irodalmi emlékek arról beszéltek, hogy a múlt század 20-as éveiben elkeresztelt Ül­lői út és közvetlen környéke volt otthona az Aurora Irodal­mi Kör körül csoportosuló nagyjainknak, Kisfaludy Ká­­rolynak, Vörösmarty Mihály­nak, Bajza Józsefnek, Virág Benedeknek, Czuczor Gergely­nek, Toldy Ferencnek, Köl­­cseynek és Kazinczynak. Bárt­­fay László lakásán találkoztak rendszeresen. Ebben a kerületben lakott Móricz Zsigmond, a két Chol­­noky testvér — Viktor és László —, Krúdy Gyula apó­sánál, „tartósan vendégesked­ve”, írta egyik legszebb regé­nyét, az Asszonyságok díját. Itt élt Kosztolányi Dezső, Dé­­si-Huber István festőművész, a Gát utcában született József Attila... Sorolhatnánk a neveket, a század eleji majd az első vi­lágháború előtti forradalmi diákmozgalmak vezetőinek ne­vét. Zenészekét és történésze­két. Olyan „ifjú írókat”, mint Kuncz Aladár és Laczkó Gé­za, olyan tudósokat, mint Szegfű Gyula és Zemplén Gé­za, s mindenekelőtt Kodály Zoltán. Szívet melengető ez a névsor; az Erkel utcában la­kott Arany János, a Ferenc körúton Gázon Gyula és Berki Lili, ugyanitt Krúdy Gyula, a Lónyai utcában pedig Mikszáth Kálmán, az Üllői úton Thaly Kálmán, Móricz Zsigmond, Xántus János, a Tompa utcá­ban Vajda János ... S a ferencvárosi krónika ke­gyelettel őrzi a magyar ver­bunkos muzsika megalapító­jának, Bihari János virtuóz cigányprímásnak s e muzsika későbbi folytatóinak, a világ­hírű Magyari Imrének és a „cigányok királyának” becé­zett 36. Rácz Lacinak, a nagy improvizátornak a ne­vét is. Biharit a század végén felszántott s azóta beépített öreg temetőben földelték el. Lakóháza a mai Kinizsi utca 9. számú épület helyén állt. Ami megmaradt Homályosuló képek, kőraj­zok, fényüket vesztett fotog­ráfiák kerültek elő az oknyo­mozás szorgalmas munkája során. Kronológiát összeállíta­ni csak maguknak az oknyo­mozóknak sikerült. A város­rész múltját és mai életét mél­tató krónikás talán megeléged­het azzal, hogy egy-egy fonto­sabb várostörténeti adatot je­gyezzen fel: 1794-ben bontot­ták le a Kecskeméti kaput, egy év múlva árvíz döntötte romba a Ferencváros vályog­házait, s 1802-ben kezdték épí­teni a mai Kálvin téren a re­formátusok parókiáját. 1816- ban viszont elhelyezték a re­formátus templom alapkövét Nem kímélte a Ferencvá­rost az 1838-as árvíz sem, ek­kor viszont állt a Kálvin téri templom szomszédságában a két oroszlán fogadó, amely ma lakóház. A Mester utcai középiskolák, a Ferencvárosi Torna Club sporttelepe, a külső terület gyárai, az Iparművészeti Mú­zeum, klinikák, kórházak, malmok, könyvtár, köztük megannyi műemlék hirdetik a Franzstadt múltját. Mert a je­len szinte az utóbbi 15 évben, új kórházi pavilonoktól, isko­lákig és mindenekelőtt új la­kótelepekig már a szemünk láttára nőtt naggyá. De ez már új fejezetet érdemel, új idők dalát a nagy fejlődésről. Szabó József Madar Nemzet Az ionok és a közérzet közismert, hogy a nagyvá­rosok lakossága kénytelen be­lélegezni „az atmoszférikus szemetet”, a szennyezett leve­gőt. A kutatók megállapítása szerint a levegő ionjai az em­ber természetes szükségletei közé tartoznak, amelynek a tiszta levegő fő tartozékai. Sváb Ferenc mérnök évtize­dek óta foglalkozik biome­teorológiával, vizsgálja az i­nklimatizációt, annak kör­nyezetvédelmi szerepét. Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetben a Medicor Művek korszerű kutató laboratóriu­mot létesített, ahol Sváb Fe­renc munkatársaival és az or­vosmeteorológusokkal végez kutatásokat.­­ A légszennyeződés a nagyvárosok levegőjéből való­sággal eltünteti a természetes ionizáció által létrejött aero­­ionokat. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a leve­gő ionok egyensúlyának meg­bomlása erősen kihat az em­beri közérzetre — mondotta beszélgetésünk során Sváb Fe­renc. Ideális ionklímához köb­centiként 500—4000 biológiai­lag hatékony aeroin szükséges, a földrajzi helyzettől, a szél­járástól és más időjárási té­nyezőktől függően. A nyári zivatar utáni, vagy a tiszta he­gyi levegő frissítő hatása pél­dául az enyhe negatív ion többletnek köszönhető.­­ Az ionklima vizsgálatok kiderítették, hogy a zárt he­lyiségek levegője mindig ke­vesebb iont tartalmaz, mint a külső levegő: ha a helyiségben többen tartózkodnak, légzésük és a megnövekedő légnedves­ség rövid idő alatt deionizálja a levegőt, a cigarettafüst ká­ros hatásáról nem is szólva. Az úgynevezett komfortklíma, amit előszeretettel neveznek „szervezetbarát” klímának is, az, amelyben a hőmérséklet, a páratartalom és iontartalom, valamint a zajszint megfele­lőek, de jelentősen befolyásol­hatják azt a meteorológiai, fiziológiai és pszichológiai té­nyezők is. — Közismert tény — foly­tatta Sváb Ferenc mérnök —, hogy az időjárási viszonyok változása — amelyben az idén többször volt részünk — nem­csak múló közérzeti zavaro­kat és a meglevő kórfolyama­tokban súlyosbodást okozhat, hanem befolyásolhatja az egészséges ember idegtevé­kenységét is, ami reflexeinek megnyúlásában vagy rövidülé­sében, a figyelemkoncentráció és a teljesítmény csökkenésé­ben nyilvánul meg. Ezek a ha­tások az üzemi és közlekedési balesetek számának növekedé­séhez vezethetnek.­­ A pozitív és a negatív ionok arányos jelenlétének az élettani szerepe az, hogy kiegyensúnyozottan serkentik a vegetatív idegrendszert, vagyis az energiafolyamatok gazda­ságát szabályozó funkciókat Az ionmentes környezet az életműködések renyheségéhez vezet. A pozitív ionok túlsúlya viszont túlingerli a szerveze­tet, nagy pszichés feszültséget, gyors kimerülést okozhat. — Mi az ion kondícion­álás célja? — kérdeztük? — A természetes ion arány helyreállítása. A magyar kuta­tók megállapítása szerint az ionizált levegőben a bakté­riumok száma csökken, ami­nek különösen az őszi járvá­nyok idején lehet fontos sze­repe mindenütt, ahol sokan dolgoznak egy helyiségben.­­ A kedvező hatású ionklí­­ma mesterséges létrehozására egyébként világszerte folynak kísérletek. Hazánkban ilyen a BION—79 , asztali ionizátor, amely a zárt helyiségekben megteremti a kedvező ionklí­mát. Ezzel csökken a fáradság­érzet, s ily módon növeli a munkaképességet. Sikerrel al­kalmazzák a bronchitisz, szé­nanátha, asztma kezelésében, mert csökkenti a tüneteket, meggyorsítja a váladék és a baktériumok eltávozását, s megakadályozza az éjszakai köhögést. A BION—78 hason­ló hatással működik a gépjár­művek jobb klímafeltételei­nek kialakításában. A magyar ionizátorok betörtek a világ­piacra, keresett exportcikké váltak rövid idő alatt, Angliá­tól Japánig, mindenhová ex­portálja őket gyártójuk, a Me­dicor Művek. Sajnos, még mindkét készülék elég drága ahhoz, hogy hazai viszonylat­ban szélesebb körben elterjed­jenek. F. R. .Szerda, 1973. november 14. Folyik vagy nem folyik? Nem lehetne a tej tasakját tökéletesebben zárni? Vagy ha ez már nem fér bele a ter­melékenység keretébe, nem cserélheti ki az üzletből még el sem távozott — de az el­­folyást csak a blokkolásnál vagy azt követően a vásárló­kosárból a szatyrába átpako­­lásnál észlelő — vevő a hibá­san csomagolt árut? És a Kö­zért üzlet ugyanúgy­ nem küldheti vissza a hibás cso­magolású árut a kiszerelő vállalatnak, annak egyidejű megterhelése mellett? (Nem kétséges, hogy ez az utóbbi megoldás a költségesebb, il­letve a veszteségesebb.) Természetesen kizárólag olyan reklamációkra gondo­lok, amikor szemmel látható, hogy nem a tasak felbontása vagy éles tárggyal annak be­­szakítása, hanem a hibás he­gesztés okozta a tej elfolyá­­sát. Ez a hiba a gyors vásár­lásnál, illetve az ép tasak ki­választásánál nem ellenőriz­hető megnyugtatóan, ugyanis a gyakran tejfürdőben ázó ta­­sakok közül egy ideig az ép példányokról is csöpög a tej, így azután csak türelmesebb kivárás után állapítható meg, hogy a vizsgált tasak folyik vagy nem folyik. Erre azon­ban nincs mindig idő, és a legtöbb üzletben a hely is szűk arra, hogy ezt a hossza­dalmasabb ellenőrzést torló­dások okozása nélkül elvégez­hessük. Meggyőződésem, hogy a po­lietilén hegesztési technika mai állása szerint nem tech­nológiai objektív nehézségről van itt szó, hanem a terme­lékenység rosszul értelmezett növeléséről, a minőség terhé­re. Minthogy a tasakok hibá­ja — ahelyett, hogy csökken­ne — növekedő arányban je­lentkezik, a vevők joggal ké­rik a csomagolás szigorúbb minőségi ellenőrzését, és nem utolsósorban az illetékes fő­hatóság oly értelmű rendele­tét, hogy a fent leírt esetek­ben lehetőleg már a Közért­üzlet cserélte ki a csöpögő tasakot, amely az üzletet még nem hagyta el. T. L. Elhanyagolt dr. Kherndl Antal sírja Szép fővárosunk kellős kö­zepén nem volna szabad her­vadt koszorúk, szétszórt papí­rok és egyéb szemetek közt botorkálnunk, a Farkasréti te­metőben. A Kerepesi úti te­mető után, azt hiszem a Far­kasréten nyugszik a magyar kultúra legtöbb neves halott­ja. A főváros egykor díszsír­hellyel tisztelte meg emlékü­ket és nehéz elképzelni, hogy ezt 20—30 évre szánta. Kétsze­resen fáj tehát, ha ilyen síro­kat látunk elhagyatottan, há­látlanul elfeledve. Sajnos, ezeknek a sorába kell sorol­nunk dr. Kherndl Antal sírját is, amelynek állapota indított elsősorban jelen soraim meg­írására. Nem vagyok műszaki ember, de véletlenül tudom, hogy Kherndl Antal 1867-től a Budapesti Műszaki Egyetem kiváló tanára volt. Véletlenül tudom azt is, hogy hol van síremléke, mert, ha nem tud­nám, az idén már nem talál­tam volna meg. Az egykor szép kőről idénre már olvas­hatatlanságig lekoptak a be­tűk, a sír előtt pedig olyan óriási szeméthalom van, hogy pontosan nem is tudtam meg­nézni hányas parcella. Dr. Kherndl Antal, akinek mell­szobra, tudomásom szerint, ma is a Műszaki Egyetem aulájában áll, 1867-től (25 éves korától) volt az út-, vasút- és vízépítéstan tanára, 1869-től hídépítéstant és grafosztatikát is tanított. 47 évi egyetemi ok­tatói munkájával (1867—1914) új mérnökgenerációt nevelt, amire előtte nem volt példa Magyarországon. Kiterjedt tu­dományos munkássága mel­lett elévülhetetlen érdemei voltak gyakorlati téren is, így elsősorban híres Duna-híd­­jaink építésével kapcsolatban. Tőle kértek és kaptak döntő tanácsokat az illetékesek, az Erzsébet-híd építésénél pl. az ő elmélete szolgáltatta a mé­retezés alapját. A Magyar Műszaki Alkotók c. könyvben (Műszaki Kiadó, 1964.), többek között ezt oln.l­vassuk róla: „Volt tanítvá­nyai, munkatársai és ismerő­sei ma is a legnagyobb tiszte­lettel, rajongással és a szere­tet hangján emlékeznek meg a kiváló emberről, mérnök­ről és pedagógusról.” Reméljük. Reméljük azt is, hogy bár közvetlen tanítvá­nyai, ismerősei, tisztelői jófor­mán mind elköltöztek már az élők sorából, lesznek még olyanok, akik újra vésetik ne­vét omladozó sírkövén. Dr. Ney Klára-Mária Budapest MŰBŐRCSIZMÁK KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK ASZEZON ELEJÉN,^ 1 NOVEMBER 8-TÓL, ^ AMÍG A KÉSZLET TART, 30/.-OS ENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A FELSOROLT CIKKEK A KIJELÖLT BOLTOKBAN ÉS­ A CENTRUM­­ ÁRUHÁZAKBAN. A KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK MŰBŐRCSIZMÁK KÜLÖNFÉLE KÖTÖTTÁRUK ÉS KÉSZRUHÁK Tájékoztatást kérnek a buszutasok A 37/3, 37 /E, 37/M buszok menet­rendszerűen V. és 8 óránként in­dulnak a végállomásról. De az egyetlen menetrend, csak a végál­lomáson az Árpád-hídnál van ki­függesztve. Ha egy kiis előzékenységgel a BKV a forgalmasabb megállóknál elhelyez néhány menetrendet, sok felesleges izgalomtól és időpazar­lástól mentesítené az utazó közön­séget. A buszok a hegyvidék fejlődésé­vel jelentékeny forgalmat bonyolí­tanak le és ezért sokan vannak ér­dekelve. K. D.-né Veszélyes zebra a Zsigmond téren Kapcsolódva a Magyar Nemzet­nek a Közlekedési Biztonsági Ta­nács megalakulásáról, valamint a zebrák veszélyességéről írt cikkei­hez, szeretném felhívni figyelmü­ket egy életveszélyes átkelési pont­ra a Zsigmond tér és Árpád feje­delem útja sarkán. A Lajos utcai általános iskola bejárata az Árpád fejedelem útja 29. szám alatt van. A reggel oda- igyekvő és délben vagy délután ha­zajövő gyermekeknek a Zsigmond tér sarkán levő zebrán kell átkel­niük. De a Lajos utcából az Árpád fejedelem útjára, illetve ellenirány­ban rohanó gépkocsik a zebra előtt nem lassítanak. Sokszor nyolc-tíz gyerek várakozik itt, hogy egy felnőtt vezetésével megindulhasson és 5—6 perc is eltelik, míg a roha­nó kocsik áradata kissé csökken. Legalább egy nyomógombos köz­lekedési lámpát kérünk erre az át­kelési pontra! Dr. K. A.-né Gil!D I­bibi BIBI m I BIUL FELLINI-ROMA Színes olasz-francia film • Rendezte: FEDERICO FELLIIINI I IBIID IBIB­I m IBIID Ibiid Bemutató: Budapesten, november 15. — Csak 16 éven felülieknek Bemutató a Moliere­ vígszínházban november 16-án, pénteken NŐK ISKOLÁJA vígjáték 2 részben Darvas Iván, Fonyó József, Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor, Miklósy György, Pethes Sándor, Szatmári István, Sörös Sándor fh. Közreműködik a DOMINÓ-EGYÜTTES Koreográfus: KÖLLŐ MIKLÓS Díszlet: FEHÉR MIKLÓS Zene: GONDA JÁNOS Jelmez: WIEBER MARIANNE Rendezte: MARTON LÁSZLÓ

Next