Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Csütörtök, 1973. november 1. Magyar Nemzet A hibának, kárnak van gazdája és helyrehozója A győri építőipari vállalat új módszere Lehullott csempe, felpúpo­­sodott parketta, csöpögő csap, egyéb hiba az új lakásokban. A hanyag, slendrián szerelő­munka következményei. Ilyen­kor a lakó joggal bosszanko­dik, szidja az építőipart, a fe­lelőst keresik, de nem talál­ják. „Valaki elkövette, majd kijavítják” — a legtöbbször ez a válasz. A lakó vár, hete­kig vagy tovább. Nemrég az állami, tanácsi, szövetkezeti építőipar vezetői­nek országos tanácskozásán Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyo­matékkal szólt a minőségi ki­fogásokról, a hanyag munka káros következményeiről és példaként állította a Győr- Sopron megyei Állami Építő­ipari Vállalatot valamennyi kivitelező vállalat vezetői elé. A minőségi kifogások jelentő­sen csökkentek, és ami még döntőbb: a kivitelező brigádok felelősséget vállalnak az át­adott lakásokért, a hibákat ki­javítják. A lakó reklamációjá­ra gyorsan intézkednek. Ez is szervezés Két esztendeje lesz decem­berben a Központi Bizottság munka- és üzemszervezési ha­tározata megjelenésének, majd ezt követően a Minisztertanács döntésének a hatékonyabb gazdálkodást segítő módszerek alkalmazásáról. Győrött a nagy építőipari vállalat vezetői, szocialista brigádjai is keres­ték az új utat a jobb eredmé­nyekhez. Az elmúlt években 30 jó képességű és nagy ta­pasztalatú szakmunkás alko­tott egy különleges egységet. A különböző szakmákból szer­vezett munkaközösség végezte az átadott, lakások hibáinak gyors kijavítását. Az elmúlt év decemberében a vállalat veze­tősége új szervezési módszert alakított ki. Széles körű vita előzte meg, mielőtt a beveze­tésre sor került volna. A 30 ta­gú brigádot beosztották a kivi­telezést végző egységekbe Csil­lag István főépítésvezető és Tolnai Béla építésvezető irá­nyítása alá. Hegedűs Sándor építésztech­nikus, a vállalat pártbizottsá­gának titkára, Csató Károly főosztályvezető tájékoztatta a Magyar Nemzet munkatársát a változás közel egyesztendős tapasztalatairól. Mi a győri módszer lényege? Mielőtt a lakó beköltözik az új lakásba, a műszaki átadás al­kalmával készült hiányjegy­zék alapján mindent rendbe tesznek. " Az a célunk, hogy minél kevesebb bosszúsága le­gyen a lakónak. Az a cél vezet bennünket, aki a hibát elkö­veti, köteles kijavítani. Úgy építünk, szerelünk, mintha magunk lennénk a lakás bér­lői — így fogalmazta meg a vállalat dolgozóinak „alapállá­sát” a pártbizottság titkára. Megtudtuk azt is, hogy a mi­nőségre nagyobb súlyt helyez­­nek, nagyobb gonddal végzik a feladatokat. Ez kitűnik ab­ból is, hogy az úgynevezett hibajegyzék terjedelme csök­kent. Beköltözés után a lakót rendszeresen felkeresik mun­kaidő alatt a szakmunkások, és az észlelt panaszt rögtön orvosolják. A megyeszékhe­lyen, Győrött, továbbá Sop­ronban, Magyaróvárott, és a két fiatal városban, Kapuvá­ron és Csornán, az újonnan épült lakásokban az építők ügyelnek arra, hogy 25 éves vállalatuk hírnevén ne essék csorba, jó híre gyarapodjék. A győri állami építőipari vállalat Pozsonyban jó ütem­ben építi a Bratislava Szállo­dát, amelyet jövőre adnak át és a jó munka elismerését je­lenti a két újabb megbízás. Pozsony mellett épül fel a Győrből odaszállított házgyári elemekből a Hron és a Nitra Szálloda. Több munka, több kereset A napokban a Központi Bi­zottság Politikai Akadémiáján dr. Wilcsek Jenő professzor, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója A szocialista válla­lat helye és szerepe a gazda­sági növekedésben című elő­adásában behatóan elemezte a vállalati tartalékokat, a ve­zetés és a szervezés teendőit. A hatékony vállalati gazdál­kodás a vezetés és a szervezés mind magasabb színvonalát követeli meg. Tovább kell emelni a termelékenységet a már kialakított munkás törzs­gárdával. Ezzel kapcsolatban említjük: a munka termelékenységét te­kintve, a szocialista országok sorában is csak középen fogla­lunk helyet. A legfejlettebb tőkés országokhoz képest pe­dig 10—15 éves az elmaradá­sunk. A Győr-Sopron megyei­ Állami Építőipari Vállalatnál a Központi Bizottság 1971. de­cember 1-i határozatát köve­tően 27 oldalas munka- és üzemszervezési tervet mun­káltak ki. Sárosi János igaz­gató, közvetlen vezető munka­társai, a munkáskollektívák a tervezethez javaslatokat dol­goztak ki és ezekkel kiegészít­ve látott napvilágot a vállalati intézkedési tervutasítás. Kezünkbe került látogatá­sunk alkalmával a kísérleti bértömeg-gazdálkodás eddigi tapasztalatairól készített ösz­­szefoglaló. Az állami építőipar egyik vállalata a győri, ahol kísérletként alkalmazzák a bértömeg-gazdálkodást. Beve­zetése előtt — messzemenően figyelembe véve a vállalati demokrácia követelményeit — széles körben ismertették az elgondolásokat. A vállalat 216 szocialista brigádjának 2740 tagja általában helyesli a bér­tömeg-gazdálkodást. „Aki töb­­bet teljesít, keressen többet.” „A teljesítményt fizetik, nin­csen manipuláció.” Ezeket a véleményeket jegyeztem fel. Húzóerő Hogyan érvényesül a gya­korlatban a bértömeg-gazdál­kodás? — kérdeztem Csillag István fiatal főépítésvezetőtől.­­A Szabolcs-Szatmár , megyei árvízkárok helyreállításában kiemelkedő munkát végzett. Nábrád községben 140 lakást az ő irányításával építettek az árvízkárosultaknak. Munkáját a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel jutal­mazták.)­­ Az úgynevezett panelos részlegben a tervezett 452 munkás helyett 424 végzi a munkát. Az intenzitás növe­kedése többet juttat a mun­kásoknak. Jó nekik és a vál­lalatnak is, mert a kisebb lét­számmal várhatóan 45 millió forinttal túlteljesítjük a ter­vezett eredményt. Csató Károly üzemgazdasá­gi főosztályvezető és Csillag István főépítésvezető egybe­hangzóan állította: a bértö­meg-gazdálkodás húzóerő, sze­lektáló tényező. A kivitelező brigádokban akadtak fegyel­mezetlenek, akik késtek, elma­radtak pár napra, egyéb mu­lasztásokat követtek el. A bri­gád megkövetelte a szigorú fegyelmet. „Italosan érkeztél. Elkésel rendszeresen. Figyel­meztetünk, ha nem változol meg, kizárunk a brigádból.” Ha nem volt javulás, meghoz­ták a döntést. Volt, aki meg­fogadta a tanácsot, volt, aki más brigádban sem változta­tott. Továbbállt, nem sajnál­ták. Korábban vitatták: meg­alkuszunk vagy rendet terem­tünk , melyik a helyes? Ma a rend híve mindenki. Az új bérezésnek jelentős része van az idei teljesítmé­nyek emelkedésében. Az egy személyre jutó termelés há­romnegyed év átlagában 17—19 százalékkal emelkedett. A terv­hez képest — éves viszonylat­ban — a személyre jutó túl­teljesítés 65 000 forinttal nö­vekszik. A tervezett 317 millió érték helyett valószínűleg 390 milliós teljesítést mutat fel a vállalat. 100 éves ígéret teljesül Még egy jó hír, amely Győr és a megye társadalmát ked­vezően érinti: Győrött az őslakók és le­származottaik nyilvántartják, a levéltárban, újságok, köny­vek, folyóiratok őrzik a több mint száz éve elhangzott ígé­retet: a városnak nagy szük­sége van színtházra. A 108 000 lakosú ipari centrumnak a mostani színház kicsi. Nemrég végre — a sok ígérgetés után — döntést hoztak az új szín­ház építéséről. A Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vál­lalat kapta a megbízást. Már elkészült az első födém. — Mi lesz a folytatás? — tettük fel a kérdést Hegedűs Sándor pártbizottsági titkárnak. — Szerkezetileg 1974. augusz­tus 15-ére készen lesz. Utána a belső munkálatok indulnak. Mi azon leszünk, hogy Észak- Dunántúl legnagyobb városa méltó színházat birtokoljon. Nagy figyelmet fordít a vál­lalat felső vezetése a piacku­tatásra. 1975-ig már 60 száza­lékban ismerik a feladataikat. Arra is jutott erejükből, hogy a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár kispesti üzemében a Vörös Csillag Gépgyárban fel­adatot vállaljanak. Horváth Ede, a vagongyár vezérigazga­tója közbenjárására üzemcsar­nokot építenek, amelyet még a mostani tervidőszakban átad­nak. Vig István Divatos, kényelmes, vízhatlan a FRÖCSI gyermek­cipő Hosszú távú országos terv a tájegységek összehangolt fejlesztésére Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium megbízá­sából a Városépítési és Tudo­mányos Tervező Intézet elké­szítette egész országra kiterjedő hosszú távú területfejlesztési javaslatát. Az ország 19 me­gyéjét 6 tervezési, gazdasági­körzetbe sorolták, s a körze­tekbe tartozó megyék egészsé­ges fejlesztési koncepcióját sa­játosságaik, valamint gazdasá­gi-földrajzi egymásrautaltsá­guk figyelembevételével állí­tották össze. Az új koncepció­nak fő célja, hogy a különböző tájegységek összehangolt, tu­datos és tervszerű fejlesztésé­vel meggyorsítsák a nemzeti jövedelem termelését. Az 1985-ig szóló területfej­lesztési javaslatot még ebben az évben tájegységenként meg­vitatják az érintett megyék vezetőivel. Szerdán Tatabá­nyán rendezték meg az első ilyen vitafórumot, amelyen Komárom, Győr-Sopron, Veszprém, Vas és Fejér me­gye képviselői vettek részt. A fejlesztési javaslat jelentőségét Szilágyi Lajos, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese ismertette. Hangsúlyozta, hogy Magyaror­szágon első ízben készítettek ilyen természetű összeállítást. Az érintett megyék javaslatai­val kiegészítve, az egységes egészet jól hasznosíthatja majd a népgazdaság a következő öt­éves tervtörvények elkészítésé­nél. Diplomáciai hírek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára bemutatkozó látogatá­son fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi taná­csának elnökét, a Miniszterta­nács elnökét Algéria nemzeti ünnepe, az algériai nemzeti felszabadító harc megindításá­nak 19. évfordulója alkalmá­ból. Péter János külügyminisz­ter ez alkalomból Abdelaziz Buteflika külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. Felbocsátották az Interkozmosz—10-et . A Szovjetunióban kedden bocsátották Föld körüli pályá­ra az Interkozmosz—10 jelzésű mesterséges holdat, a szocia­lista országok űrkutatási együttműködéséről szóló prog­ram keretében. A szputnyik feladata, hogy geofizikai kuta­tásokat végezzen nagy magas­ságokban, mérje a mágneses szféra és az ionoszféra elektro­mágneses kapcsolatát. KGST-tanácskozás Szegeden Az Akadémia biológiai köz­pontjában szerdán a KGST- tagállamok tudományos szak­értőinek háromnapos tanács­kozása kezdődött meg. Straub F. Brúnó akadémikus, a sze­gedi kutatóközpont főigazga­tója a házigazdák nevében üdvözölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocia­lista ország képviselőit. Ez­után Dénes Géza, az MTA levelező tagja, a biológiai köz­pont biokémiai intézetének igazgatóhelyettese elnökleté­vel megkezdődött az eszme­csere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésé­nek keretében, a molekuláris biológia és biokémia területén levő kapcsolatok további ki­­szélesítésére és fejlesztésére dolgozzanak ki ajánlásokat, amelyeket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek elő jóváhagyásra. Ez év júliusában Prágában a szakértők egyik előzetes megbeszélésén már javasolták, hogy a molekuláris biológia témakörében az MTA szegedi biológiai központjában koor­dinációs központot hozzanak létre. A mostani tanácskozáson az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdésekre, tudományos témák területeinek koordinációjára teszik meg észrevételeiket a részvevők. Politikai könyvnapok novemberben November 3-án Esztergom­ban nyitják meg az idén a politikai könyvnapokat. A könyvújdonságokról a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Béres Andor szerdán adott tájékoz­tatást. A kiadó ez idén is saját könyvterjesztői segítségével juttatja el a könyveket az or­szág különböző pontjaira. A politikai könyvnapokra csak­nem 30 kiadvány jelenik meg és ezeken kívül a közelmúlt politikai könyvújdonságai is kaphatók. A munkásmozgalom történetének tanulásához se­gítséget adó könyv jelenik meg A nemzetközi munkás­­mozgalom története 1930—1945 címmel. A Közgazdasági Isme­retek sorozat most kiadott má­sodik kötete az árakkal és a jövedelemmel foglalkozik az életszínvonal tükrében. Máso­dik, bővített kiadásban lát napvilágot a Vallástörténeti kislexikon és rövidesen meg­jelenik a Világtörténelmi kis enciklopédia is. Újabb szocio­lógiai kiadványokat jelentet­nek meg, ezek között szerepel Maria Ossowska Az erkölcs szociológiája című kötete. 3 Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának soros ülését november 1-ére összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. Budapest készül november 7. megünneplésére Fővárosszerte megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 56. évfordulójának méltó megün­neplésére. Az évforduló elő­estéjén katonai tiszteletadással vonják föl az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren az álla­mi zászlót, a Gellérthegyen pedig a Magyar Népköztársa­ság nemzeti lobogóját és­­a munkásmozgalom vörös zászló­ját. Kedd este Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára méltatja a rádió­ban és a televízióban az októ­beri forradalom jelentőségét, ugyanaznap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács és a HNF Orszá­gos Tanácsa koszorúzási ün­nepséget rendez a Szabadság téri szovjet emlékműnél. A Parlamentben kitüntetéseket adnak át. Este az Operaházban díszelőadást tartanak. November 7-én, délben az Országház előtt az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz, este V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te méltatja az ünnep jelentő­ségét a rádióban és a televí­zióban. A sokéves szép hagyo­mányt követve a budapestiek mindenütt megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Befejeződött a munka- és üzemszervezési tanácskozás Szerdán véget ért az ágazati minisztériumok, szervezési in­tézetek és a nagyvállalatok vezetőinek háromnapos mun­ka- és üzemszervezési tapasz­talatcseréje. A tanácskozás tapasztalatait Buda István munkaügyi miniszterhelyettes összegezte. — Felmértük az eredménye­ket, ismerjük a törekvéseket, látjuk a problémákat is — mondotta —, s így meghatá­rozhatjuk a következő időszak feladatait. A tanácskozáson egyetértettünk abban, hogy a gyakorlati szervezőmunkát fo­kozni kell az egész termelő­­folyamatban, külön gondot kell fordítani az ötven kiemelt vállalat szervezettségi színvo­nalának javítására, hiszen ezek adják a hazai ipari ter­melésnek csaknem ötven szá­zalékát. Emelkedik a magyar gépek kivitele Kedvező az export és az import alakulása Külkereskedelmi forgalmunk ez idei alakulásáról és az 1974. évi tendenciákról tartott sajtó­­tájékoztatót szerdán a Külke­reskedelmi Minisztériumban Veress Péter miniszterhelyet­tes. Elmondotta, hogy árufor­galmunk 1973 első háromne­gyed évi fejlődését az előző esztendőben kialakult, összes­ségében kedvező tendenciák jellemezték, az áruforgalom egyes tényezőiben azonban ki­­sebb-nagyobb változások kö­vetkeztek be. A tavalyi hason­ló időszakhoz képest idén ja­nuártól szeptemberig az im­port 6,6 százalékkal nőtt, a szocialista országokkal mér­sékeltebben, a tőkés országok­kal dinamikusabban. A rubel­­elszámolású forgalom árufor­galmi aktívuma nőtt. A nem rubelelszámolású forgalom egyenlege pedig hosszú idő óta először ismét aktív. Az átlagot meghaladó ütem­ben nőtt az anyagexport, az anyag jellegű import pedig alig 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Nagyon lényeges, hogy a szocialista országokba 30 százalékkal emelkedett a gépkivitel, különösen kedvező volt a mezőgazdasági gépek exportja. A gépbehozatal ugyanakkor mérséklődött. A tőkés piacra is az előző évinél több gépet szállítottunk — az export növekedése 15 százalék —, ez a dinamikus fejlődés sem tudta azonban a gépipari termékek arányát növelni. Ebben az évben számos in­tézkedés született az exportte­vékenység fokozására, a kivi­telre termelő kapacitások bő­vítésére. 1974-től a rugalma­sabb importtevékenységet se­gíti az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy az üzlet­kötések szempontjából kedve­ző időpontban vásárolhatnak a vállalatok olyan termékeket, amelyek a termeléshez nem azonnal szükségesek. Külkereskedelmi forgalmunk ez idei alakulását várhatóan az eddigi tendenciák további ér­vényesülése határozza meg. A számítások szerint a rubel­­viszonylatú import 4—5 szá­zalékkal, az export pedig 8— 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Az év hátralevő hó­napjaiban az import további élénkülése várható, az export pedig mérséklődik. Az árufor­galmi aktívum előreláthatólag éves szinten is számottevően meghaladja az 1973 évre ter­vezettet. A jövő esztendő kereskede­lempolitikai célkitűzéseit dön­tően befolyásoló tényezők kö­zül a miniszterhelyettes a kö­vetkezőket emelte ki: az 1974. évi felhalmozás és fogyasztás alakulása, a szocialista orszá­gokkal kötött árucsere-forgal­mi egyezményeink és a tőkés világpiaci konjunktúra alaku­lása. Fontos feladat a szocia­lista országokba az import fo­kozása; a kiegyensúlyozott áruforgalom hosszabb távon is csak az import egészséges fej­lesztésével együtt teszi lehető­vé az export növelését. A tőkés országokba az import növeke­désére néhány kedvező jelen­ség nyújt alapot: kedvezően módosult a gépipari kivitel összetétele, fejlődtek a koope­rációs kapcsolatok, nő a keres­let gyógyszeripari anyagaink iránt. A jövő évben előrelát­hatóan az ideinél­ nagyobb mértékben növekszik az élő­állat- és húskivitel. Az 1974-es év külkereskedelmi vonatko­zású feladatai közé tartozik a következő ötéves tervre való felkészülés, illetve a hosszabb távú külkereskedelem-politika kidolgozása. A tájékoztató végén a mi­niszterhelyettes az újságírók kérdéseire válaszolt. Megvalósulóban a II. téeszkongresszus határozatai A termelőszövetkezetek ta­valy megrendezett II. országos kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a téeszmozga­­lom­ helyzetéről tájékoztatta szerdán a MÚOSZ székházá­ban az újságírókat Moharos József és dr. Nyíri Béla, a TÓT elnökhelyettesei. A kong­resszuson felvetett problémák megoldására azóta több kor­mányhatározat született. Java­részt ezeknek az intézkedések­nek köszönhető, hogy a téeszek termelése — amely az összes mezőgazdasági termelés 70 százalékát teszi ki — több ága­zatban is az intenzív minőségi gazdálkodás szakaszába lépett, és az éveken át veszteségesnek tartott ágazatokban is meg­szűnt a korábbi stagnálás.

Next