Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
Csütörtök, 1973. november 1. Magyar Nemzet A hibának, kárnak van gazdája és helyrehozója A győri építőipari vállalat új módszere Lehullott csempe, felpúposodott parketta, csöpögő csap, egyéb hiba az új lakásokban. A hanyag, slendrián szerelőmunka következményei. Ilyenkor a lakó joggal bosszankodik, szidja az építőipart, a felelőst keresik, de nem találják. „Valaki elkövette, majd kijavítják” — a legtöbbször ez a válasz. A lakó vár, hetekig vagy tovább. Nemrég az állami, tanácsi, szövetkezeti építőipar vezetőinek országos tanácskozásán Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyomatékkal szólt a minőségi kifogásokról, a hanyag munka káros következményeiről és példaként állította a Győr- Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatot valamennyi kivitelező vállalat vezetői elé. A minőségi kifogások jelentősen csökkentek, és ami még döntőbb: a kivitelező brigádok felelősséget vállalnak az átadott lakásokért, a hibákat kijavítják. A lakó reklamációjára gyorsan intézkednek. Ez is szervezés Két esztendeje lesz decemberben a Központi Bizottság munka- és üzemszervezési határozata megjelenésének, majd ezt követően a Minisztertanács döntésének a hatékonyabb gazdálkodást segítő módszerek alkalmazásáról. Győrött a nagy építőipari vállalat vezetői, szocialista brigádjai is keresték az új utat a jobb eredményekhez. Az elmúlt években 30 jó képességű és nagy tapasztalatú szakmunkás alkotott egy különleges egységet. A különböző szakmákból szervezett munkaközösség végezte az átadott, lakások hibáinak gyors kijavítását. Az elmúlt év decemberében a vállalat vezetősége új szervezési módszert alakított ki. Széles körű vita előzte meg, mielőtt a bevezetésre sor került volna. A 30 tagú brigádot beosztották a kivitelezést végző egységekbe Csillag István főépítésvezető és Tolnai Béla építésvezető irányítása alá. Hegedűs Sándor építésztechnikus, a vállalat pártbizottságának titkára, Csató Károly főosztályvezető tájékoztatta a Magyar Nemzet munkatársát a változás közel egyesztendős tapasztalatairól. Mi a győri módszer lényege? Mielőtt a lakó beköltözik az új lakásba, a műszaki átadás alkalmával készült hiányjegyzék alapján mindent rendbe tesznek. " Az a célunk, hogy minél kevesebb bosszúsága legyen a lakónak. Az a cél vezet bennünket, aki a hibát elköveti, köteles kijavítani. Úgy építünk, szerelünk, mintha magunk lennénk a lakás bérlői — így fogalmazta meg a vállalat dolgozóinak „alapállását” a pártbizottság titkára. Megtudtuk azt is, hogy a minőségre nagyobb súlyt helyeznek, nagyobb gonddal végzik a feladatokat. Ez kitűnik abból is, hogy az úgynevezett hibajegyzék terjedelme csökkent. Beköltözés után a lakót rendszeresen felkeresik munkaidő alatt a szakmunkások, és az észlelt panaszt rögtön orvosolják. A megyeszékhelyen, Győrött, továbbá Sopronban, Magyaróvárott, és a két fiatal városban, Kapuváron és Csornán, az újonnan épült lakásokban az építők ügyelnek arra, hogy 25 éves vállalatuk hírnevén ne essék csorba, jó híre gyarapodjék. A győri állami építőipari vállalat Pozsonyban jó ütemben építi a Bratislava Szállodát, amelyet jövőre adnak át és a jó munka elismerését jelenti a két újabb megbízás. Pozsony mellett épül fel a Győrből odaszállított házgyári elemekből a Hron és a Nitra Szálloda. Több munka, több kereset A napokban a Központi Bizottság Politikai Akadémiáján dr. Wilcsek Jenő professzor, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója A szocialista vállalat helye és szerepe a gazdasági növekedésben című előadásában behatóan elemezte a vállalati tartalékokat, a vezetés és a szervezés teendőit. A hatékony vállalati gazdálkodás a vezetés és a szervezés mind magasabb színvonalát követeli meg. Tovább kell emelni a termelékenységet a már kialakított munkás törzsgárdával. Ezzel kapcsolatban említjük: a munka termelékenységét tekintve, a szocialista országok sorában is csak középen foglalunk helyet. A legfejlettebb tőkés országokhoz képest pedig 10—15 éves az elmaradásunk. A Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnál a Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatát követően 27 oldalas munka- és üzemszervezési tervet munkáltak ki. Sárosi János igazgató, közvetlen vezető munkatársai, a munkáskollektívák a tervezethez javaslatokat dolgoztak ki és ezekkel kiegészítve látott napvilágot a vállalati intézkedési tervutasítás. Kezünkbe került látogatásunk alkalmával a kísérleti bértömeg-gazdálkodás eddigi tapasztalatairól készített öszszefoglaló. Az állami építőipar egyik vállalata a győri, ahol kísérletként alkalmazzák a bértömeg-gazdálkodást. Bevezetése előtt — messzemenően figyelembe véve a vállalati demokrácia követelményeit — széles körben ismertették az elgondolásokat. A vállalat 216 szocialista brigádjának 2740 tagja általában helyesli a bértömeg-gazdálkodást. „Aki többet teljesít, keressen többet.” „A teljesítményt fizetik, nincsen manipuláció.” Ezeket a véleményeket jegyeztem fel. Húzóerő Hogyan érvényesül a gyakorlatban a bértömeg-gazdálkodás? — kérdeztem Csillag István fiatal főépítésvezetőtől.A Szabolcs-Szatmár , megyei árvízkárok helyreállításában kiemelkedő munkát végzett. Nábrád községben 140 lakást az ő irányításával építettek az árvízkárosultaknak. Munkáját a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel jutalmazták.) Az úgynevezett panelos részlegben a tervezett 452 munkás helyett 424 végzi a munkát. Az intenzitás növekedése többet juttat a munkásoknak. Jó nekik és a vállalatnak is, mert a kisebb létszámmal várhatóan 45 millió forinttal túlteljesítjük a tervezett eredményt. Csató Károly üzemgazdasági főosztályvezető és Csillag István főépítésvezető egybehangzóan állította: a bértömeg-gazdálkodás húzóerő, szelektáló tényező. A kivitelező brigádokban akadtak fegyelmezetlenek, akik késtek, elmaradtak pár napra, egyéb mulasztásokat követtek el. A brigád megkövetelte a szigorú fegyelmet. „Italosan érkeztél. Elkésel rendszeresen. Figyelmeztetünk, ha nem változol meg, kizárunk a brigádból.” Ha nem volt javulás, meghozták a döntést. Volt, aki megfogadta a tanácsot, volt, aki más brigádban sem változtatott. Továbbállt, nem sajnálták. Korábban vitatták: megalkuszunk vagy rendet teremtünk , melyik a helyes? Ma a rend híve mindenki. Az új bérezésnek jelentős része van az idei teljesítmények emelkedésében. Az egy személyre jutó termelés háromnegyed év átlagában 17—19 százalékkal emelkedett. A tervhez képest — éves viszonylatban — a személyre jutó túlteljesítés 65 000 forinttal növekszik. A tervezett 317 millió érték helyett valószínűleg 390 milliós teljesítést mutat fel a vállalat. 100 éves ígéret teljesül Még egy jó hír, amely Győr és a megye társadalmát kedvezően érinti: Győrött az őslakók és leszármazottaik nyilvántartják, a levéltárban, újságok, könyvek, folyóiratok őrzik a több mint száz éve elhangzott ígéretet: a városnak nagy szüksége van színtházra. A 108 000 lakosú ipari centrumnak a mostani színház kicsi. Nemrég végre — a sok ígérgetés után — döntést hoztak az új színház építéséről. A Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat kapta a megbízást. Már elkészült az első födém. — Mi lesz a folytatás? — tettük fel a kérdést Hegedűs Sándor pártbizottsági titkárnak. — Szerkezetileg 1974. augusztus 15-ére készen lesz. Utána a belső munkálatok indulnak. Mi azon leszünk, hogy Észak- Dunántúl legnagyobb városa méltó színházat birtokoljon. Nagy figyelmet fordít a vállalat felső vezetése a piackutatásra. 1975-ig már 60 százalékban ismerik a feladataikat. Arra is jutott erejükből, hogy a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár kispesti üzemében a Vörös Csillag Gépgyárban feladatot vállaljanak. Horváth Ede, a vagongyár vezérigazgatója közbenjárására üzemcsarnokot építenek, amelyet még a mostani tervidőszakban átadnak. Vig István Divatos, kényelmes, vízhatlan a FRÖCSI gyermekcipő Hosszú távú országos terv a tájegységek összehangolt fejlesztésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Városépítési és Tudományos Tervező Intézet elkészítette egész országra kiterjedő hosszú távú területfejlesztési javaslatát. Az ország 19 megyéjét 6 tervezési, gazdaságikörzetbe sorolták, s a körzetekbe tartozó megyék egészséges fejlesztési koncepcióját sajátosságaik, valamint gazdasági-földrajzi egymásrautaltságuk figyelembevételével állították össze. Az új koncepciónak fő célja, hogy a különböző tájegységek összehangolt, tudatos és tervszerű fejlesztésével meggyorsítsák a nemzeti jövedelem termelését. Az 1985-ig szóló területfejlesztési javaslatot még ebben az évben tájegységenként megvitatják az érintett megyék vezetőivel. Szerdán Tatabányán rendezték meg az első ilyen vitafórumot, amelyen Komárom, Győr-Sopron, Veszprém, Vas és Fejér megye képviselői vettek részt. A fejlesztési javaslat jelentőségét Szilágyi Lajos, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese ismertette. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon első ízben készítettek ilyen természetű összeállítást. Az érintett megyék javaslataival kiegészítve, az egységes egészet jól hasznosíthatja majd a népgazdaság a következő ötéves tervtörvények elkészítésénél. Diplomáciai hírek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára bemutatkozó látogatáson fogadta Nguyen Manh Camot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnökét, a Minisztertanács elnökét Algéria nemzeti ünnepe, az algériai nemzeti felszabadító harc megindításának 19. évfordulója alkalmából. Péter János külügyminiszter ez alkalomból Abdelaziz Buteflika külügyminiszterhez intézett üdvözlő táviratot. Felbocsátották az Interkozmosz—10-et . A Szovjetunióban kedden bocsátották Föld körüli pályára az Interkozmosz—10 jelzésű mesterséges holdat, a szocialista országok űrkutatási együttműködéséről szóló program keretében. A szputnyik feladata, hogy geofizikai kutatásokat végezzen nagy magasságokban, mérje a mágneses szféra és az ionoszféra elektromágneses kapcsolatát. KGST-tanácskozás Szegeden Az Akadémia biológiai központjában szerdán a KGST- tagállamok tudományos szakértőinek háromnapos tanácskozása kezdődött meg. Straub F. Brúnó akadémikus, a szegedi kutatóközpont főigazgatója a házigazdák nevében üdvözölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocialista ország képviselőit. Ezután Dénes Géza, az MTA levelező tagja, a biológiai központ biokémiai intézetének igazgatóhelyettese elnökletével megkezdődött az eszmecsere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudományos és műszaki együttműködésének keretében, a molekuláris biológia és biokémia területén levő kapcsolatok további kiszélesítésére és fejlesztésére dolgozzanak ki ajánlásokat, amelyeket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek elő jóváhagyásra. Ez év júliusában Prágában a szakértők egyik előzetes megbeszélésén már javasolták, hogy a molekuláris biológia témakörében az MTA szegedi biológiai központjában koordinációs központot hozzanak létre. A mostani tanácskozáson az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdésekre, tudományos témák területeinek koordinációjára teszik meg észrevételeiket a részvevők. Politikai könyvnapok novemberben November 3-án Esztergomban nyitják meg az idén a politikai könyvnapokat. A könyvújdonságokról a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Béres Andor szerdán adott tájékoztatást. A kiadó ez idén is saját könyvterjesztői segítségével juttatja el a könyveket az ország különböző pontjaira. A politikai könyvnapokra csaknem 30 kiadvány jelenik meg és ezeken kívül a közelmúlt politikai könyvújdonságai is kaphatók. A munkásmozgalom történetének tanulásához segítséget adó könyv jelenik meg A nemzetközi munkásmozgalom története 1930—1945 címmel. A Közgazdasági Ismeretek sorozat most kiadott második kötete az árakkal és a jövedelemmel foglalkozik az életszínvonal tükrében. Második, bővített kiadásban lát napvilágot a Vallástörténeti kislexikon és rövidesen megjelenik a Világtörténelmi kis enciklopédia is. Újabb szociológiai kiadványokat jelentetnek meg, ezek között szerepel Maria Ossowska Az erkölcs szociológiája című kötete. 3 Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának soros ülését november 1-ére összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Budapest készül november 7. megünneplésére Fővárosszerte megkezdődtek az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának méltó megünneplésére. Az évforduló előestéjén katonai tiszteletadással vonják föl az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren az állami zászlót, a Gellérthegyen pedig a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját ésa munkásmozgalom vörös zászlóját. Kedd este Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára méltatja a rádióban és a televízióban az októberi forradalom jelentőségét, ugyanaznap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács és a HNF Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget rendez a Szabadság téri szovjet emlékműnél. A Parlamentben kitüntetéseket adnak át. Este az Operaházban díszelőadást tartanak. November 7-én, délben az Országház előtt az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz, este V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete méltatja az ünnep jelentőségét a rádióban és a televízióban. A sokéves szép hagyományt követve a budapestiek mindenütt megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket. Befejeződött a munka- és üzemszervezési tanácskozás Szerdán véget ért az ágazati minisztériumok, szervezési intézetek és a nagyvállalatok vezetőinek háromnapos munka- és üzemszervezési tapasztalatcseréje. A tanácskozás tapasztalatait Buda István munkaügyi miniszterhelyettes összegezte. — Felmértük az eredményeket, ismerjük a törekvéseket, látjuk a problémákat is — mondotta —, s így meghatározhatjuk a következő időszak feladatait. A tanácskozáson egyetértettünk abban, hogy a gyakorlati szervezőmunkát fokozni kell az egész termelőfolyamatban, külön gondot kell fordítani az ötven kiemelt vállalat szervezettségi színvonalának javítására, hiszen ezek adják a hazai ipari termelésnek csaknem ötven százalékát. Emelkedik a magyar gépek kivitele Kedvező az export és az import alakulása Külkereskedelmi forgalmunk ez idei alakulásáról és az 1974. évi tendenciákról tartott sajtótájékoztatót szerdán a Külkereskedelmi Minisztériumban Veress Péter miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy áruforgalmunk 1973 első háromnegyed évi fejlődését az előző esztendőben kialakult, összességében kedvező tendenciák jellemezték, az áruforgalom egyes tényezőiben azonban kisebb-nagyobb változások következtek be. A tavalyi hasonló időszakhoz képest idén januártól szeptemberig az import 6,6 százalékkal nőtt, a szocialista országokkal mérsékeltebben, a tőkés országokkal dinamikusabban. A rubelelszámolású forgalom áruforgalmi aktívuma nőtt. A nem rubelelszámolású forgalom egyenlege pedig hosszú idő óta először ismét aktív. Az átlagot meghaladó ütemben nőtt az anyagexport, az anyag jellegű import pedig alig 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Nagyon lényeges, hogy a szocialista országokba 30 százalékkal emelkedett a gépkivitel, különösen kedvező volt a mezőgazdasági gépek exportja. A gépbehozatal ugyanakkor mérséklődött. A tőkés piacra is az előző évinél több gépet szállítottunk — az export növekedése 15 százalék —, ez a dinamikus fejlődés sem tudta azonban a gépipari termékek arányát növelni. Ebben az évben számos intézkedés született az exporttevékenység fokozására, a kivitelre termelő kapacitások bővítésére. 1974-től a rugalmasabb importtevékenységet segíti az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy az üzletkötések szempontjából kedvező időpontban vásárolhatnak a vállalatok olyan termékeket, amelyek a termeléshez nem azonnal szükségesek. Külkereskedelmi forgalmunk ez idei alakulását várhatóan az eddigi tendenciák további érvényesülése határozza meg. A számítások szerint a rubelviszonylatú import 4—5 százalékkal, az export pedig 8— 10 százalékkal haladja meg az előző évit. Az év hátralevő hónapjaiban az import további élénkülése várható, az export pedig mérséklődik. Az áruforgalmi aktívum előreláthatólag éves szinten is számottevően meghaladja az 1973 évre tervezettet. A jövő esztendő kereskedelempolitikai célkitűzéseit döntően befolyásoló tényezők közül a miniszterhelyettes a következőket emelte ki: az 1974. évi felhalmozás és fogyasztás alakulása, a szocialista országokkal kötött árucsere-forgalmi egyezményeink és a tőkés világpiaci konjunktúra alakulása. Fontos feladat a szocialista országokba az import fokozása; a kiegyensúlyozott áruforgalom hosszabb távon is csak az import egészséges fejlesztésével együtt teszi lehetővé az export növelését. A tőkés országokba az import növekedésére néhány kedvező jelenség nyújt alapot: kedvezően módosult a gépipari kivitel összetétele, fejlődtek a kooperációs kapcsolatok, nő a kereslet gyógyszeripari anyagaink iránt. A jövő évben előreláthatóan az ideinél nagyobb mértékben növekszik az élőállat- és húskivitel. Az 1974-es év külkereskedelmi vonatkozású feladatai közé tartozik a következő ötéves tervre való felkészülés, illetve a hosszabb távú külkereskedelem-politika kidolgozása. A tájékoztató végén a miniszterhelyettes az újságírók kérdéseire válaszolt. Megvalósulóban a II. téeszkongresszus határozatai A termelőszövetkezetek tavaly megrendezett II. országos kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a téeszmozgalom helyzetéről tájékoztatta szerdán a MÚOSZ székházában az újságírókat Moharos József és dr. Nyíri Béla, a TÓT elnökhelyettesei. A kongresszuson felvetett problémák megoldására azóta több kormányhatározat született. Javarészt ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy a téeszek termelése — amely az összes mezőgazdasági termelés 70 százalékát teszi ki — több ágazatban is az intenzív minőségi gazdálkodás szakaszába lépett, és az éveken át veszteségesnek tartott ágazatokban is megszűnt a korábbi stagnálás.