Magyar Nemzet, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

r Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA­I Sikeres esztendő / A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának üléséről kiadott közlemény — amely tegnapi lapunkban jelent meg — igen nagy sikerekről számol be szerényen és szűksza­vúan. Termékeny évek van­nak mögöttünk és előttünk. Alaposan előkészített, átgondf­dolt határozatok valósulnak meg, miközben számos ösz­­szefüggést elemezve, feltéte­leket és hatásokat mérlegel­ve új döntések készülnek. Az elmúlt esztendőben a munkásosztály vezető szere­pe növekedett. Ez kedvező hatással volt a nemzeti egy­ség megszilárdulására. A nemzeti egységet a nagy tár­sadalompolitikai célkitűzé­sek, a nők, az ifjúság helyze­tének további javítása, a családot megszilárdító szo­ciálpolitikai intézkedések is erősítik. Népgazdaságunk szépen fejlődik, az ipar szerkezeti változása a tervezettnek megfelelően folyik, a régeb­bi tapasztalatok és az újabb kísérletek elemzése alapján készül a közgazdasági szabá­lyozók módosítása, amely gazdaságpolitikai céljaink teljesebb megvalósítását, a szocialista elosztás elvének erőteljesebb érvényesülését célozza. Nagy eredmény az, hogy miközben Nyugaton tombol az infláció, „beszi­várgásától” megvédtük a fo­gyasztói árakat és az árszint ebben az esztendőben terv­szerűen alakul. A tavalyi no­vemberi határozat eredmé­nyeképpen 1 millió 300 ezer dolgozó keresete 9—10 szá­zalékkal növekedett. A mun­kaidő csökkenése is újabb rétegekre terjed ki. Tudomány- és kultúrpoli­tikánk ösztönző hatására számos alkotásnak, ered­ménynek örvendezhetünk, közoktatásunk is megújho­­dik. A munkások, a fizikai dolgozók gyermekei tovább­tanulását eredményesen szorgalmazzuk. A Központi Bizottság megállapította: a Hazafias Népfrontnak is ré­sze van abban, hogy az emlí­tett határozatok, programok megvalósítása a kellő ütem­ben és mértékben folyik. A következő tervév és költségvetés megalapozásá­hoz gazdasági szempontból is sikeres esztendő járul. A nemzeti jövedelem 1973-ban a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nő. Expor­tunk a termelés szerkezeté­nek átalakulása és a nagy külföldi kereslet következ­tében dinamikusan fejlődött, a behozatal pedig csökkent és így külkereskedelmi mér­legünk is javult. Az ipari termelés 6—7 százalékos nö­vekedése a nagyobb terme­lékenységnek köszönhető. Beruházási politikánkról szólva: a népgazdaság prog­ramját nagyjában, egészében teljesítjük. Az építőipari ka­pacitás és az igények köze­lednek egymáshoz. 1973-ban mintegy 85 ezer lakás készül el. A termés jó volt, a mező­­gazdaság kivitele nő, burgo­nyából viszont behozatalra szorulunk. A húsprogram megvalósul. A lakosság fo­gyasztása 4,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem ugyancsak ilyen arány­ban lesz nagyobb, mint ta­valy volt. Az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal, a nagyüzemi munkásoké 5,8 százalékkal emelkedik. Az 1974. évi népgazdasági terv némileg lassúbb terme­lési ütemet, de gyorsabb ter­melékenység-növekedést dik­tál. Az átlagosnál dinamiku­sabb fejlődésre a villamos­­energia-, a vegyi- és az élel­miszeriparban számít. 1974- ben több jelentős beruházást kezdünk meg, egyebek kö­zött az adriai kőolajvezeték és a paksi atomerőmű építé­sét, energiaellátásunk javí­tására. Az életszínvonal szépen emelkedik a következő év­ben is. A központi bérintéz­kedések 1 milliárd 200 mil­lió forintra tehetők, ennek következtében is az egy főre jutó reáljövedelem több mint 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3,7 szá­zalékkal, és a lakosság ösz­­szes fogyasztása 6 százalék­kal növekedik. A bér- és fi­zetésjavítás többek között kiterjed egyes munkáskate­góriákra, a tanács és más he­lyi költségvetési szervek dol­gozóira, a tudományos ku­tatókra. Mértékét és idő­pontját a Minisztertanács a SZOT-tal egyetértésben álla­pítja meg. A népesedéspolitikai hatá­rozatban szereplő juttatások 1 milliárd 666 millió forintot tesznek ki és kiegészítik a­ gyermekintézmények gyor­sabb ütemű fejlesztését, az oktatáspolitikai határozat, anyagi feltételeinek további megteremtését és az egész­ségügyi ellátás javítását. Az életszínvonal védelmét szol­gálja, hogy az áremelkedés nem lehet két százaléknál nagyobb. A körültekintő terv a gaz­dasági szervezés, irányítás javítását követeli meg egyfe­lől, másfelől a tudatos rész­vételt és a lelkes munkát. A hazafias népfront bizottsá­gok a gazdasági feladatok teljesítéséből, az országos és helyi célok összehangolására ügyelve vehetik ki részüket. A X. kongresszus a szo­cializmus magasabb szintű építését irányozta elő. Ehhez a káderpolitikának is alkal­mazkodnia kell. A vezetők iránti hármas követelmény, az elkötelezettség, a szakmai hivatás, a vezel­ői rátermett­ség mindinkább megvalósul, de a párt elvárja, hogy mind magasabb fokon valósuljon meg. A vezetésben továbbra is biztosítani kell a stabilitás és a megújhodás egységét, az utánpótlás tervszerűségét, az eddiginél jobban számol­va a tehetséges nőkkel és fiatalokkal. Politikai-hatalmi kérdés, hogy a társadalmi mobilitás ne lassuljon le és a jó képes­ségű munkások és a téesz­­tagok megfelelő előkészítés­sel, képzéssel, vezető beosz­tásba kerülhessenek. A fel­sőoktatási intézményeket ma már úgy kell tekinteni — hangsúlyozza a közlemény —, mint a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrását. Joggal elvárható tehát tőlük, hogy a fiataloknak nemcsak jobb szakmai, hanem politi­kai felkészültséget is adja­nak, vezetői rátermettségü­ket pedig az önálló gondol­kodás és ítélőképesség fej­lesztésével alakítsák ki. 1973. november 28-án a Központi Bizottság ismét reális határozatok teljesíté­séről számolt be, megerősít­ve népünk bizalmát, dönté­sei pedig a biztonságérzetét. Közös nyilatkozat a szovjet-indiai tárgyalásokról * A külpolitikai helyzet­ ­ A NEMZETKÖZI ÉLET eseményei közül kiemelkedik, hogy Leonyid Brezsnyev befejezte indiai látogatását. Az erről kiadott közös nyilatkozat áttekinti a szovjet—indiai kap­csolatok széles körét, illetve azokat a világpolitikai kérdéseket, amelyek mindkét fél érdeklődésére számot tartottak a tárgya­lások során. A nyilatkozat megállapítja, hogy a két fél mind­ezekről vallott nézetei részben megegyeznek, részben igen kö­zel állnak egymáshoz. Delhiben is kedvezően értékelték a laoszi fejleményeket, s ezt támasztja alá, hogy a hazafias front és a vientianei kor­mány vegyes bizottságának első ülésén érdemben hozzáláttak a legfőbb feladatokkal kapcsolatos intézkedések megvitatásá­hoz. Változatlanul nyugtalanító a helyzet viszont Dél-Vietnam­­ban. A Thieu-rezsim légiereje minden jel szerint valóban háborús méretekre kívánja fokozni tevékenységét a DSFK- körzetek elleni támadásaival. A hírügynökségek beszámolnak arról, hogy egyre hevesebb a Mekong-delta „rizsháborúja” is — itt a saigoni kormány katonái szeretnék rátenni a kezüket a felszabadított területek rizstermésére. Dél-Koreában patta­násig feszült a helyzet azután, hogy a rendőrök könnygáz­­gránátokkal csírájában elfojtották a szöuli diákok demokra­tikus kormányzatot követelő újabb tüntetését.­­ A KÖZEL-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOKHOZ vezető *“• úton hullámhegyek és hullámvölgyek váltogatják egymást — mondta csütörtök este Kissinger amerikai külügyminiszter, majd hozzátette: az Egyesült Államok ennek ellenére bízik a konferencia megnyitásában és jelentős szerepében. Golda Meir izraeli miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában fenn­tartásait hangoztatta, s azt, hogy országa meg akarja tartani a településeket, amelyeket 1967 után a megszállt arab területe­ken létesített és ragaszkodik az egyesített Jeruzsálemhez. E városból érkezett a hír, hogy az izraeli rendőrség gumi­botokkal és vízágyúval oszlatott szét egy tüntetést, amelyen az eltűntnek nyilvánított izraeli katonákat kérték számon Golda Meirtől. Jobert külügyminiszter pénteken a francia szenátusban azt fejtegette, hogy a közel-keleti békét csak akkor lehet tartósan biztosítani, ha olyan demilitarizált övezeteket hoznak létre, amelyekben a Biztonsági Tanácsnak alárendelt csapatok állo­másoznak — tehát f­rancia és brit képviselet is lenne a nem­zetközi haderőben. A miniszter másfelől, többé-kevésbé bur­koltan, ismét szorgalmazta Nyugat-Európának az Egyesült Ál­lamokétól független, avagy azzal párhuzamos „védelmi erő­feszítéseit”. Mint mondta, Nyugat-Európa biztonsága „a vé­delmet és az enyhülést egyaránt igényli”.­­ AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS jelentős lépcsőfoká­­nak ígérkezik az a nemzetközi szimpozion, amelynek ter­vét pénteken fogadták el Bécsben a számottevő nyugat-európai országok, az Egyesült Államok, illetve több európai szocialista ország, köztük hazánk képviselői. A tanácskozáson egyebek közt az energetikában, a természeti erőforrások felhasználásá­ban való együttműködés, a kelet-nyugati gazdasági kooperá­ció kérdéseit vitatják majd meg a jövő évben. Hasonló szem­pontból jelent előrelépést az a jegyzőkönyv, amelyet Moszkvá­ban írtak alá a KGST és Finnország együttműködési bizottsá­gának első üléséről. A dokumentumot értékelve Laine finn külkereskedelmi miniszter kifejtette: „A KGST valóban nyílt szervezet, amely, mint tapasztalhattuk, rendkívül könnyen szer­vezte meg az együttműködést Finnországgal, annak ellenére, hogy ott a KGST-országokétól eltérő gazdasági rendszer van." A nyugat-európai közösségben ugyanakkor változatlanul feszültséget okoz az olajellátási probléma. Súlyosságára jel­lemző az a részadat, hogy holland hivatalos közlés szerint hétfőtől végképp nem működik a Rotterdamot a belgiumi Antwerpennel összekötő vezeték, e térség talán legfontosabb ütőere. A nemzetközi olajkonszernek által mesterségesen is szított energiaválság elérte az eddig viszonylag kedvező hely­zetben levő Franciaországot is. Charbonnel iparfejlesztési mi­niszter közölte, hogy bár jelentős készletekkel rendelkeznek, mégis szükség van takarékossági rendszabályokra, mivel a „multinacionálisok” a jövő évtől kezdve körülbelül 15 száza­lékkal csökkentik franciaországi leányvállalataik ellátását. Tudor Zsívkov hétfőn érkezik Budapestre Az MTI közli: Hétfőn érke­zik hazánkba Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának elnöke vezetésével az a bolgár párt-és kormányküldöttség, ame­lyet az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa hívott meg hi­vatalos, baráti látogatásra. Leonyid Brezsnyev hazaérkezett Delhiből jelenti a TASZSZ: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára befejezte indiai hiva­talos, baráti látogatását. Indira Gandhi miniszterelnök meg­hívására november 26-tól tar­tózkodott Indiában és tárgya­lásokat folytatott Gandhi asz­­szonnyal, valamint India más vezető személyiségeivel. A tár­gyalások eredményeit közös nyilatkozatban rögzítették, amelyet csütörtökön írt alá Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi. A közös nyilatkozat bevezető­ben ismerteti a tárgyalásokon részt vett küldöttségek össze­tételét és az SZKP főtitkárá­nak indiai látogatásait, talál­kozóit. A nyilatkozat ezután megállapítja, hogy a bizalom, a barátság és a kölcsönös meg. értés légkörében megtartott tárgyalásokon a feledt a kétol­dalú kapcsolatokat és az idő­szerű nemzetközi problémákat vitatták meg. A tárgyalások során — hang­zik a nyilatkozat — mindkét részről hangsúlyozták annak a béke-, barátsági és együttmű­ködési szerződésnek a rendkí­vül nagy jelentőségét, amelyet 1971 augusztusában kötött a Szovjetunió és India. Nemzetközi kérdések Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott eszme­csere során a felek kifejezték megelégedésüket azzal kapcso­latban, hogy a Szovjetunió és India álláspontja a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit illetően egybeesik vagy közel­­áll egymáshoz. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világban egy­re élesebben kirajzolódik az államok többségének törekvé­se a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás problé­máknak tárgyalások útján tör­ténő rendezésére. A Szovjet­unió pozitívan értékelte a leg­­magasabb szintű szovjet— amerikai tárgyalások hozzájá­rulását az általános nemzet­közi légkör javulásához és nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris háború megelőzésé­ről szóló szovjet—amerikai megállapodás megkötésének. Az indiai miniszterelnök üd­vözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti fe­szültség enyhülését, mert ez a lépés előmozdítja a világon a feszültség csökkenését. Nagyra értékelte az SZKP főtitkárá­nak ebben az irányban tett erőfeszítéseit, s kifejezte azt a reményét, hogy az enyhülés átterjed a világ más térségeire és véget vet az emberiség szá­mára veszélyt jelentő nukleá­ris fegyverkezési hajszának. A felek meggyőződése, hogy a feszültség enyhülése reális gyakorlati hasznot hozhat és kell is, hogy hozzon a világ valamennyi országának, na­gyoknak és kicsiknek, fejlet­teknek és fejlődőknek. Az ázsiai helyzet A Szovjetunió és India üd­vözölte az ázsiai helyzetben tapasztalható kedvező változá­sokat. Úgy vélik, hogy a viet­nami és a laoszi béke helyre­­állításáról szóló egyezmények aláírása létrehozza a feltétele­ket Ázsia és az egész világ hely­zetének javulásához, a megol­datlan nemzetközi problé­mák rendezéséhez. Határozot­tan síkraszállnak amellett, hogy valamennyi fél feltétel nélkül és teljes egészében hajtsa végre az említett meg­állapodásokat, valamint amel­lett, hogy a kambodzsai prob­lémát Kambodzsa népének nemzeti érdekeit figyelembe véve kell megoldani. Az SZKP főtitkára és az in­diai miniszterelnök eszmecse­rét folytatott az indiai szub­kontinens helyzetéről. E tér­ségben a közelmúltban lezaj­lott válság következményeinek teljes felszámolásában nagy jelentőségű esemény, hogy megállapodásra jutottak szá­mos olyan probléma rendezé­sét illetően, amely gátolta az indiai szubkontinensen kiala­kult helyzet rendezését. Mindkét fél úgy véli, hogy az indiai szubkontinensen még fennálló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az érdekelt országok közötti tárgyalások útján lehet és kell rendezni. A felek megelégedéssel üd­­vözlik azokat a sikereket, amelyeket a Banglades Népi Köztársaság ért el gazdaságá­nak erősítésében és a bangla­desi nép előtt álló bonyolult problémák megoldásában. A Szovjetunió és India síkraszáll Banglades ENSZ-felvétele mel­lett. A Szovjetunió és India kife­jezték mélységes aggodalmu­kat a Közel-Keleten kialakult helyzet miatt, ahol az arab te­rületek folytatódó izraeli meg­szállása következtében nemrég ismét kiújultak a harci cselek­­mények. Megerősítették, hogy külö­nös jelentőséget tulajdoníta­nak a kölcsönös együttműkö­dés széles körű fejlesztésének, a béke és a stabilitás megszi­lárdításának Ázsiában, a világ e legnagyobb és legnépesebb térségében levő valamennyi állam egyesült erőfeszítései alapján. A Szovjetunió és India kö­vetkezetesen állást foglal a népek azon joga mellett, hogy szabadon rendelkezzenek sor­sukkal, érvényesítsék szuverén jogaikat és megvalósíthassák a haladó társadalmi-gazdasági átalakítást. A két fél megerősíti, hogy más érdekelt államokkal együtt egyenjogú alapon kész hozzájárulni az Indiai-óceán békeövezetté változtatása kér­désében a kedvező megoldás kereséséhez. A tárgyalások során az SZKP főtitkára és India mi­niszterelnöke mély megelége­déssel állapította meg, hogy szüntelenül szélesednek és erő­södnek a sokoldalú szovjet— indiai kapcsolatok a béke-, barátsági és együttműködési szerződés szilárd bázisán. Ün­nepélyesen megerősítették, hogy a Szovjetunió és India a jövőben is következetesen folytatja a két ország között létrejött barátság és együtt­működés megerősítésének és kiszélesítésének irányvonalát. Nagyra értékelték a Szovjet­unió és India kölcsönösen elő­nyös gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együtt­működésének sikeres fejlődé­sét. Az együttműködés felhal­mozott tapasztalataiból kiin­dulva a felek megállapodtak abban, hogy olyan új intézke­déseket tesznek, amelyekkel a szovjet—indiai kereskedelem volumenét 1980-ra másfél-két­szeresére emelik. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára meghívta Indira Gandhi miniszterelnököt hiva­talos baráti látogatásra a Szov­jetunióba. Indira Gandhi kö­szönettel elfogadta a meghí­vást. Ü­dvözlő táviratok A szovjet küldöttség eluta­zása előtt a repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev és Indira Gandhi beszédet mondott. Leonyid Brezsnyev Indiát elhagyva a repülőgép fedélze­téről táviratot intézett Indira Gandhihoz. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára hazatérőben Pakisztán felett elrepülve a gép fedélzetéről üdvözlő táv­iratot intézett Zulfikar Ali Bhuttóhoz, a Pakisztáni Köz­társaság miniszterelnökéhez. Brezsnyev szintén távirat­ban üdvözölte Mohammed Baudot, az Afgán Köztársaság elnökét és miniszterelnökét. Pénteken délután hazaérke­zett Moszkvába Leonyid Brezs­nyev és kísérete.

Next