Magyar Nemzet, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Szombat, 1973. december 1. Magyar Nemzet A kormány elfogai az 1114. évi népgazdasági tervről szóló előterjesztést A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. A­ kormány elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1974. évi nép­­gazdasági tervről és meghatá­rozta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a Miniszterta­nács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait és úgy határo­zat, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke előterjesztést tett a nép­­gazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgáló hitel­­politika irányelveire és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb összegű beru­házási hitelkereteket elsősor­ban a kiemelt fejlesztési prog­ramokra, a szocialista gépim­port fokozására, a konvertál­ható exportárualapokat növe­lő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a lakásépítkezésekre és a taná­csok kommunális céljaira össz­pontosítják. A kormány az elő­terjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének előterjeszté­se alapján a kormány megtár­gyalta az 1974. évi árszabályo­zás feladatait, és úgy határo­zott, hogy a fogyasztói árszín­vonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 száza­lékot. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a la­kosság idei áruellátásáról és a kereskedelem jövő évi fel­készüléséről. 1973-ban a keres­kedelem — a burgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb árukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-­­ben a fogyasztás és a kiskeres­­k­edelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növekszik. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, a mun­kaügyi miniszter és az igazság­ügy-miniszter javaslatot ter­jesztett elő a népesedéspoliti­kai feladatokról szóló kor­mányhatározat társadalombiz­tosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Miniszterta­nács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirá­nyozta az állami szociális jut­tatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy hatá­rozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényjavaslat­ban az országgyűlés elé ter­jeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszter, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának fő­titkára és az egészségügyi mi­niszter előterjesztését a nyug­ellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emelésé­ről szóló rendelkezések és el­járások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi ál­lami költségvetés törvényja­vaslatában terjeszti az ország­­gyűlés elé. Az építési és városfejlesztési miniszter és az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna üdülőkör­zet regionális rendezési és víz­­gazdálkodás fejlesztési tervé­ről. A terv célja, hogy biztosít­sa az üdülőkörzetben a terv­szerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terü­let üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célok­ra történő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítmények­kel való ellátását. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kulturált üdülőkörzetté alakítják a ráckevei Duna-szakaszt Budapest egyik legjelentő­sebb üdülőkörzetévé alakítják a Duna ráckevei szakaszát, a Minisztertanács által most jó­váhagyott regionális fejleszté­si terv szerint. A pihenőkör­zet fokozatos fejlesztésével a hétvégi csúcsidőkben 140—150 ezer kiránduló, üdülő részére kell a kellemes pihenés lehe­tőségeit megteremteni a jelen­legi 50—55 ezerrel szemben. Az üdülőterület építési öveze­teiben a jelenlegi 30 000-ről 70 000-re növekszik a szállás­helyek száma; a SZOT-üdü­­lők, kempingek és turistaszál­lások épülnek majd itt, hogy még többen tölthessék szabad idejüket ezen a vidéken. A ráckevei Duna felső sza­kaszát az evezőssportok, a horgászat, a hétközi és hétvé­gi üdülés céljaira alakítják ki, ennek érdekében itt csó­nakházakat, horgászstégeket állíthatnak majd fel. A közép­ső szakasz kifejlesztésében el­sősorban az üdülők, a horgá­szok és a fürdőzők számára teremtenek kulturáltabb lehe­tőséget. Az alsó Duna-szakaszt pedig főként a családok hosz­­szabb üdülésére teszik alkal­massá, itt kevesebb hétvégi víkendház épül majd, az üdü­lőkörzet központja ellátó, vá­sárlóhelyekkel Ráckeve lesz, de fejlesztik Dömsödöt és Kiskunlacházát is. Fontos tennivaló az üdülő­körzet kialakításában az er­dőtelepítés, partépítés és a közművesítés. A soron levő munkálatokra ötévenként kell ütemtervet kidolgozni, ame­lyet a tanácsok hagynak jóvá a népgazdaság teherbíró ké­pességének figyelembevételé­vel. Elutazott Budapestről a kubai kormány elnökhelyettese Pénteken tovább utazott ha­zánkból Berlinbe a kubai kül­döttség, amely dr. Carlos Ra­fael Rodrigueznek, a kubai kormány elnökhelyettesének vezetésével részt vett Buda­pesten a magyar—kubai gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszakán. Búcsúztatására megjelent a Ferihegyi repülő­téren dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, valamint Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztár­saság, és Günther Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. Dr. Carlos Rafael Rodriguez elutazása előtt elmondta, hogy a magyar—kubai együttmű­ködési bizottság 3. ülésszaka minden eddiginél szélesebb kapcsolatokat létesít a két or­szág között. Az együttműködés bővítését Fidel Castro, Kádár János és Fock Jenő tavalyi, budapesti tárgyalásaink ala­­­pozták meg. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében ha­zánk közreműködik például Kuba húsiparának, konzerv­iparának fejlesztésében, és a két ország bővíti együttmű­ködését a gyógyszeriparban. Nemzetközi tartalékok az ellátási válságok leküzdésére Kazareczki Kálmán mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a FAO ma­gyar nemzeti bizottságának el­nöke hazaérkezett Rómából, a FAO-konferencia XVII. ülés­szakáról. Az ülésszak munká­járól, a magyar küldöttség te­vékenységéről pénteken a MÉM-ben tájékoztatta az új­ságírókat. A FAO-ülésszakon a 131 tagállam képviseletében ma­gas szintű küldöttségek vettek részt. A konferencián megtár­gyalták az idei élelmezési vi­lághelyzet alakulását, és arra a megállapításra jutottak, hogy a második világháború óta most először nem növekedett, hanem némileg visszaesett a termelés. A konferencián rá­világítottak arra, hogy — s ezt az álláspontot képviselte dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a konferencián megtartott elő­adásában — az ENSZ második fejlesztési évtizedében, amely jelenleg tart, rosszul mérték fel a fejlődő országok terme­lésének fejlődését, túlértékel­ték egy-két év kiemelkedő eredményeit. Ezek alapján szá­mítottak az évi 8—10 százalé­kos termelésnövekedésre, ez azonban nem következett be, s lényegében ez okozta az 1973-ban kialakult különösen nehéz ellátási helyzetet egyes földrészeken, országokban. A rendkívüli időjárás, a termé­szeti csapások még tovább fo­kozták az ellátási nehézsége­ket. A konferencián a fejlődő or­szágok képviselői nagyra érté­kelték azt az ENSZ—FAO ak­ciót, amely az éhínség által sújtott területek megsegítésé­re nemzetközi összefogást tett lehetővé. Ennek keretében, mint ismeretes, Magyarország ötezer tonna búzát ajánlott fel, s ez a gesztus a konferencián is pozitív visszhangot keltett. A magyar delegáció a kong­resszus különböző fórumain azt az álláspontot képviselte, hogy a kialakult nehéz hely­zetben az eddiginél hatéko­nyabban kell összehangolni a nemzetközi termelést és a ke­reskedelmet. Szóba került az is, hogy nemzetközi tartaléko­kat kellene létrehozni az ese­tenként kialakuló ellátási vál­ságok leküzdésére. NEHÉZ A VÁLASZTÁS? A TRIÁL új 5 részes tévéfilmsorozata a külön­böző életkorú gyerekek részére történő játék­­vásárláshoz kíván segítséget nyújtani A december 2-án, vasárnap délelőtt bemutatásra kerülő tévéfilm­ megtekintése után már könnyebb lesz a választás Kísérje ön is figyelemmel új filmsorozatunkat A negyedik részt jövő vasárnap délelőtt vetíti a televízió MINDEN KEDVES SZÜLŐNEK­­ ÉS GYEREKNEK JÓ VÁSÁRLÁST KÍVÁN A sd­B Emlékérem a centenáriumi programokért Széptvölgyi Zoltán, a főváro­si tanács elnöke pénteken hi­vatalában fogadta fővárosi in­tézmények, hivatalok, párt- és társadalmi szervek vezetőit és megköszönte a centená­riumi program lebonyolításá­hoz nyújtott hatékony segít­ségüket. A találkozón megje­lent 25 vezetőnek Szépvölgyi Zoltán ez alkalommal átnyúj­totta a Budapest egyesítésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból készített művészi emlék­érmet. ! MOST még tart a TV CSERE XIX Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és tudomásul vette Lo­­sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztár­saságban, a Ghánai Köztársa­ságban és a Sierra Leonei Köz­társaságban — 1973. november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népese­déspolitikai célkitűzéseink megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók beteg­ségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvényerejű rende­let egyes rendelkezéseit. A mó­dosítás bővítette a gyermek­­ápolási táppénz igénybevételé­nek lehetőségét, kiterjesztette az anyasági segélyre jogosul­tak körét és meghatározott körben felemelte a gyermek­ágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Losonczi Pál fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Jan Szydlak megbeszélései magyar vezetőkkel Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke pénteken fogadta a lengyel szejm küldöttségét, amely Jan Szydlaknak, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésé­vel tartózkodik hazánkban. Az Elnöki Tanács elnöke szívé­lyes, baráti eszmecserét foly­tatott a lengyel képviselőkkel. A látogatásnál jelen volt Varga Gáborné, az országgyűlés al­­elnöke. Jan Szydlak a nap folyamán találkozott és megbeszélést folytatott Aczél Györggyel és Nyers Rezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai­val, a Központi Bizottság tit­káraival és látogatást tett Hu­szár Istvánnál, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesénél. A lengyel parlamenti kül­döttség pénteken találkozott dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökével is. A lengyel vendégek és a ma­gyar államférfiak találkozóin jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete.­­* Tadeusz Hanuszek nagykö­vet pénteken fogadást adott a Jan Szydlak vezetésével ha­zánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség tisztele­tére. A fogadáson részt vett Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Huszár István, Varga Gáborné, Katona István, az MSZMP KB osztály­­vezetője, dr. Papp Lajos, Ros­­ka István külügyminiszter-he­lyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. Fennakadások a közlekedésben Tovább tart a hideg idő A csütörtöki hózáporral be­köszöntött hazánkba — sőt Európa túlnyomó részébe — az igazi tél Pénteken csaknem tíz fokkal alacsonyabb hőmér­sékletet mértek a Kárpát-me­dencében, mint a sokévi átlag. A hóesés sok helyen valóságos orkánnal párosult, így például Siófok és Pápa környékén 70— 80 kilométer óránkénti sebes­ségű széllökéseket mértek. Országszerte igen sok hó hul­lott, Budapesten átlag 15 cen­timéter, Miskolcon 16 centimé­ter, a Kékestetőn pedig 22 centiméter hótakaró keletke­zett. A síkos utak, hótorlaszok és a viharos szél okozta igen rö­vid idő alatt keletkező hófú­vások főként a közlekedésnek okoznak sok gondot. Pénteken délután a MÁV központi ügye­letétől kapott tájékoztatás sze­rint az­­ ország vasútvonalain jelentős hóakadályok nincse­nek, de ennek ellenére a vo­natközlekedés erősen lelassult. A pénteki nap folyamán a sze­mélyvonatok már 40—50 per­ces késéssel érkeztek a fővá­rosba. A forgalom lassulását elsősorban a befagyott és be­­havazódott műszaki berende­zések okozzák. A MÁV egész pályafenntartó apparátusával éjjel-nappal dolgozik a pályák, váltók és egyéb berendezések megtisztításán. Ugyancsak késéseket jelez­tek a távolsági MÁVAUT-já­­ratoknál, de a pénteki nap fo­lyamán az ország területén va­lamennyi autóbuszvonalon le­hetséges volt a közlekedés. Annál kínosabban érinti a főváros lakosságát, hogy a bu­dapesti villamosok, autóbuszok roppant lassan közlekednek. Egy-egy belterületi megálló­ban 10—15 perc is eltelik, amíg autóbusz érkezik. Az éj­szaka folyamán a közlekedési vállalat mintegy 250 hóeltaka­rító munkása dolgozott az utak mentén, de a jelek szerint ez igen kevés volt ahhoz, hogy ki­elégítő állapotba hozzák a bu­dapesti közlekedési útvonala­kat. A Köztisztasági Hivatalnál ismételten és nyomatékosan kérték, hogy közöljük: továb­bi , nagy számú alkalmi hóel­takarító munkás jelentkezésé­re lenne szükség, bár a Köz­­tisztasági Hivatal éjszaka 124 géppel és 1200 hómunkással dolgozott, az erős szél sok he­lyen rövid idő alatt semmivé tette a hóeltakarítók munká­jának eredményeit. Pénteken este a KPM hó­ügyeletétől nem túl biztató in­formációt kaptunk. Közölték, hogy a fokozatosan erősödő szél a már egyszer tisztára sö­pört utakra ismét ráhordja a havat. Bár valamennyi orszá­gos közút járható, a KPM szakemberei nyomatékosan fi­gyelmeztettek arra, hogy az utak mindenhol nagyon síko­sak és egyes hegyvidéki útsza­kaszokon a gépkocsi-közleke­dést csak a legnagyobb óva­tossággal és igen lassan java­solhatják. Komárom megyé­ben az 1-es számú főút és a Duna közötti szakaszon több alsóbbrendű út csak egy nyom­sávon járható. Korábbi közlésünkkel szem­ben a KPM közölte, hogy a hóügyelet telefonszáma meg­változott A továbbiakban a 227-052, valamint a 227-643- as telefonszámon kaphat bárki felvilágosítást az ország köz­­utainak állapotáról. A mentők ügyeletén elmon­dották, hogy pénteken a síkos csúszós utak főleg a főváros­ban igen sok kisebb-nagyobb balesetet okoztak. Különösen sok kar- és lábtöréses sérültet kellett segítségben részesíteni. A Meteorológiai Intézettől kapott péntek esti tájékoztatás szerint a hét végén, sőt való­színűleg a jövő héten is tovább tart a hideg idő. Az éjszakai órákban számítani kell arra, hogy egészen mínusz 15 fokig hűl le a levegő, de napközben sem lesz a felmelegedés jelen­tős. Mindehhez további hava­zásokra és viharos szélre is számítani kell. LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV! KÖNYVAJÁNDÉKOZÁSI TANÁCSADÁS — KÜLÖNLEGES KARÁCSONYI CSOMAGOLÁS AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT KÖNYVESBOLTJAIBAN: 31. Könyvesbolt — Bp. VI., Lenin körút 63. 36. Könyvesbolt — Bp. XIII., Csanády utca 27. 47. Könyvesbolt — Bp. VIII., József körút 42. 621. Könyvesbolt — Bp. XXI. Csepel, Kossuth Lajos utca 47—49. KERESSE FEL KÖNYVESBOLTJAINKAT A VÁROS MINDEN PONTJÁN! MINDEN VÁSÁRLÓNKAT GAZDAG VÁLASZTÉKKAL VÁRJUK! Prágai pártdelegáció érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága meghívására pénteken Buda­pestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja, prágai bi­zottságának küldöttsége. A de­legációt Antonin Kap­ek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja, a prágai pártbizott­ság első titkára vezeti. A de­legációt a Ferihegyi repülőté­ren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, a budapesti pártbizott­ság és a Fővárosi Tanács ve­zetői fogadták. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Huszonöt éves a Néphadsereg Huszonöt esztendeje jelent meg a Honvédelmi Miniszté­rium központi politikai heti­lapja, a Néphadsereg első szá­ma. A jubileumról a lap szer­kesztősége pénteken emléke­zett meg a Magyar Néphadse­reg Központi Klubjában. Az ünnepi események Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője köszöntötte a jubiláló lapot az MSZMP nevében. Budapest-lexikon Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában a főváros centenáriu­mára megjelent a Buda­pest­lexikon, amely 1335 oldalon, 6000 címszóban dolgozta fel Budapest múltját. A kiadványt — amelyhez hasonló nincs Euró­pában — péntek délelőtt mutat­ták be a sajtó képviselőinek. Dr. Berza László főszerkesztő ismertette a nagyarányú vál­lalkozás részleteit, kiemelve, hogy csak az illusztrációkat tízezer képből válogatták ösz­­sze. A Városházán ebből az alka­lomból bemutatták a centená­rium alkalmából kiadásra ke­rülő fővárossal kapcsolatos műveket is, közöttük Budapest történetének I. és II. kötetét. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa dr. Vadas Sára nyugdí­jas főorvosnak 70. születésnap­ja alkalmából, dr. Sebes Teréz­­dr. Sirály Ferencnél igazgató főorvosnak, a Szabadság-hegyi Állami Gyermekszanatórium igazgatójának nyugállományba vonulása alkalmából és dr. Székely Sándornak, az Orszá­gos Orvostudományi Doku­mentációs Központ igazgató­jának 60. születésnapja alkal­mából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Oravecz Paula írónőnek irodalmi munkássága elismeréséül a Munka érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. a Iparszerű termelési rendszerek félmillió hektáron Hét újabb iparszerű terme­lési rendszer megalakulását engedélyezte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, így az idén működő négy-négy kukorica, illetve cu­korrépa-termelési rendszer mellé jövőre egy-egy búza­­(Tiszaföldvár), napraforgó­­(Zagyvarékás), burgonya- (Ál­lami Gazdaságok Országos Központja) és két rizstermesz­tési rendszer (Szarvas és Kar­cag) kezdi meg működését. Az új rendszereket — hasonlóan a régiekhez — egy-egy úgyne­vezett gesztorgazdaság vezeti, s egyebek között gondoskodik a legkorszerűbb gazdálkodási feltételekről, a gépek beszer­zéséről, a szaktanácsadásról. A rendszerhez csatlakozó gazda­ságok — vállalva a feltéte­leket — adaptálják a minden esetben világszínvonalon álló vagy azt erősen megközelítő termesztési technológiát, ame­lyek általában 20—25 százalé­kos terméstöbbletet eredmé­nyeznek. Az új rendszerek bekapcso­lásával, illetve a régiek bőví- t tésével 1974-ben félmillió hek­­­­tárra nő az iparszerűen művelt­­ hazai földterület.

Next