Magyar Nemzet, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

r, Péntek, 1974. március 1.. Újabb rétegeket érintő béremelésről tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsalládnak, a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A tárgyalá­sokon megvizsgálták a ma­gyar—líbiai kapcsolatok hely­zetét, továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Eszmecserét foly­tattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel-keleti esemé­nyeknek. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek állnak fenn az együttműködés sokoldalú szé­lesítésére. Egyetértettek ab­ban, hogy a látogatás nagy­ban hozzájárult a két ország kapcsolatainak erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszélése­ket folytatott dr. Rudolf Kirchschláger külügyminisz­terrel a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseiről. Fogadta őt Franz Jónás államelnök és dr. Brúnó Kreisky szövetségi kancellár is. A tárgyalások szí­vélyes légkörben, a jószom­szédság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és építő­iparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányí­tók, továbbá az ipar és a ki­vitelező építőipar állami szek­torában dolgozó kisegítő al­kalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Mi­nisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaügyi és a művelődés­­ügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács ha­tározatot hozott a színházak és a színházjellegű zenei intéz­mények dolgozóinak bérrende­zésére is. A kormány felkér­te a SZOT titkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújt­sanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. A családjogi törvény módosítása Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi tör­vény módosításáról szóló ter­vezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadó hálózat országos kialakítására. A nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvása érdekében szüksé­ges, hogy — a házasulóknak a család- és nővédelmi ta­nácsadáson való kötelező rész­vétele mellett — a tanácsadás az egész érintett lakosságra kiterjedjen. Ennek érdekében a tanácsadói, a gyógyító-meg­előző tevékenységet az anya- és gyermekvédelmi hálózaton belül a jelenlegi ötéves terv­időszak végéig kibővítik, a már működő szervezeteket megerősítik, ahol pedig ilyen szolgálat még nem működik, ott annak feltételeit megte­remtik. A kormány az előter­jesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, va­lamint a művelődésügyi mi­niszternek a népesedéspoliti­kai határozatából következő oktatási és nevelési feladatok­ról szóló előterjesztését. A kor­mány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irány­elvek alapján — kísérletkép­pen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezde­ni és az 1975—76-os tanévben a felsőoktatási intézmények­ben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevonásá­val a családi életre nevelést az oktatási intézmények ke­retein túl is kiterjesztik. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a több gyermekes családok szo­ciális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utób­bi években, elsősorban a népe­sedéspolitikai határozat nyo­mán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolják a családok éle­tét, összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő család­­politikai tevékenységre, a csa­ládok, különösen a sok­gyer­mekes családok helyzetének további javítására van szük­ség. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette és az abban foglalt következteté­seket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy 1975 elejére a feladatok meg­oldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Miniszter­­tanácshoz. Javultak a fiatalság életkörülményei A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács je­lentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megvaló­sítandó ifjúságpolitikai felada­tokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a he­lyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyo­mán javultak a fiatalok élet­­körülményei. Továbbra is biz­tosítani kell a fiatalok megfe­lelő arányban történő lakás­hoz juttatását, elő kell segíte­ni a családalapítás, pályakez­dés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi sza­badidő-eltöltés feltételeinek javítását. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellen­őrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtar­tását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyete­meken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzeté­ről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon ta­nuló házaspárok, bár érdekük­ben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociá­lis támogatás, a kollégiumi el­helyezés és az utazási kedvez­mények területén hátrányos helyzetben vannak. A kor­mány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egye­temeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a csa­­ládipótlék-jogosultságot, to­vábbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivé­telével ugyanolyan betegségi­biztosítási szolgáltatásokra jo­gosultak, mint a munkavi­szonyban álló dolgozók. Egy­ben felkérte a KISZ központi bizottságát, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a felsőok­tatási intézményekben tanuló házaspárok helyzetét. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gép­ipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állo­mány felújításának végrehaj­tásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli mű­szaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásá­ról. A selejtezést pénzügyi in­tézkedésekkel is elősegítették. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megálla­podás elősegíti a szocialista or­szágok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjármű­forgalom biztonságos lebonyo­lítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé az NDK-ból ér­kező fiatalok magyar vállala­toknál történő foglalkoztatásá­ra. A Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jelleggel már 1974-ben meg kell kezdeni. A Magyar­­országon dolgozó NDK-állam­­polgárokat a magyar dolgozók­kal azonos bérezés, jogok és kötelezettségek illetik meg. Al­kalmazni kell rájuk mindazo­kat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A zöldségtermelés fejlesztése A Minisztertanács megtár­gyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a bel­kereskedelmi miniszter, továb­bá az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének a burgo­nya-, zöldség- és gyümölcster­melés, ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás ja­vítása és az árszínvonal emel­kedésének mérséklése össz­pontosított erőfeszítéseket igé­nyel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érde­kében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöld­ségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A nö­vényházak és fóliatelepek lé­tesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mel­lett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építésé­hez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszö­vetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságokban termelt zöldsé­get a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóvá­­írásban részesülnek. Intézke­déseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem meg­erősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. Magyar Nemzet Békegyűlés Salgótarjánban Békegyűlést rendezett csü­törtökön Salgótarjánban a szakszervezetek székházában a Hazafias Népfront. Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára tájékoztatta a nógrádi ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények dolgozóit képviselő, mintegy 300 béke­aktívát a békeerők tavalyi moszkvai világkongresszusáról, valamint a Béke-világtanács idei szófiai üléséről. A béke­gyűlésen részt vett és felszó­lalt José Solis Castro, az ecua­dori béketanács főtitkára és dr. Iván Zorilla, az argentin béketanács titkára is. Dr. Bíró József Tripoliba utazott A líbiai miniszterelnök feb­ruári magyarországi látogatása alkalmával Budapesten meg­állapodásokat írtak alá, ame­lyek megteremtették Magyar­­ország és Líbia gazdasági kap­csolatainak szerződéses kere­teit. A megállapodások megfe­lelő alapot biztosítanak arra, hogy kereskedelmi forgalmunk Líbiával gyorsan növekedjék. A kölcsönös gazdasági adott­ságok jobb megismerése, a magyar szállítási lehetőségek bemutatása érdekében rend­szeresen részt veszünk a tri­­poli nemzetközi vásáron. A vá­sár március 1-i megnyitására líbiai meghívás alapján csü­törtök délután dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ve­­­­zetésével, magyar delegáció­­ utazott Tripoliba. Jubilál az OTP Ma, március 1-én, alapításá­nak negyedszázados jubileu­mát ünnepli az Országos Ta­karékpénztár, amely 25 év alatt a fejlődés magas ívét ér­te el. Az idők során az OTP-t úgy jellemzik, mint a lakos­ság és a tanácsok bankját, mert hitelpolitikájával nagy­mértékben segítette a lakosság életszínvonalának emelését és kölcsönök folyósításával tá­mogatta a tanácsok beruházá­si programjainak megvalósí­tását. Az elmúlt 25 év alatt sok ágazattal bővült az OTP fel­adatköre. Új betétformákat vezettek be, az első között a nyereménybetétet és az átuta­lási betétet, utoljára az ifjú­sági betétformával tették von­zóvá, népszerűvé a takarékos­ságra nevelést. A takarékbetét-állomány nö­velése terén is sikereket ért el az OTP. A múlt év végén a lakossági betétállomány ösz­szege megközelítette a 62 mil­liárd forintot. Az utóbbi 13 év alatt tízszeresére növeke­dett a lakosság betétállomá­nya, a betétkönyvek száma pe­dig megkétszereződött, kere­ken 4 millió 150 ezer betét­könyv volt forgalomban a múlt év végén. Nagyon népszerű üzletág a gépkocsi-nyereménybetét, amelynek bevezetése óta mint­egy 15 ezer személygépkocsit sorsoltak ki a nyerőknek. Az Országos Takarékpénztár alapítása óta 117 milliárd fo­rint kölcsönt folyósított külön­böző formában a lakosság ré­szére. Ezen belül igen jelentős tételt képviselnek az építési kölcsönök. Az elmúlt negyed­század alatt 621 ezer esetben 32,3 milliárd forint kölcsönt kaptak az építkezők. Az OTP közreműködésével ez idő alatt 693 ezer lakás épült az ország­ban. ­ „Kiskertek mesterei” Országos kiállítást rendez a kertbarát mozgalom A kertbarát mozgalom el­múlt évi eredményeiről és ez évi tennivalóiról tanácskozott csütörtökön a Hazafias Nép­front falu- és szövetkezetpo­litikai munkaközösségének kertbarát munkabizottsága. A bizottság munkájában részt vett S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára is. Kulin Imre, a munkabizottság tit­kára ismertette azokat az el­múlt évben született fontos állásfoglalásokat, amelyek a mozgalom megnövekedett rangját jelzik. A Kertbarátok Országos Tár­sadalmi Szövetsége az elmúlt évben tovább erősödött, újabb klubok alakultak és csatla­koztak a szövetséghez. A mun­kabizottság ülésén a legjobbak között említették a szikáncsi tanyaközpont, Kecskéd, Nyír­egyháza, Göd, Dunavarsány és Balassagyarmat új kertba­rát társulásait. Csupán Pest megyében több mint tíz klub és szakkör alakult egy év alatt. Az országos szövetség már száznál több helyi társulást tömörít, jelentős az ÁFÉSZ-ek­­nél alakult szakcsoportok szá­ma is. A mozgalom fellendülése kü­lönösen ott erőteljes, ahol jól képzett szakemberek patronál­ják, így­­ többek között Balas­sagyarmaton és Gödön,­­ az utóbbi helyen a szakvezetés­ről a termelőszövetkezet gon­doskodik. A megyei szövetsé­gek létrehozását az év fontos feladatának tekintik. Különö­sen ott alakítják meg rövid időn belül, ahol nagy a jól dolgozó klubok száma. A kert­barát klubokban végzett mun­ka elismerését jelzi az elmúlt évben alapított Porpáczy Ala­­dár-emlékérem. A Hazafias Népfront, a Kertészeti Egye­tem és a pomázi kertbarátok által közösen alapított emlék­­érmet a kertkultúra fejlesz­tésében élen járó kertbarátok kapják. Az 1974-es esztendő kiemel­kedő rendezvényei között em­lítették a „Kiskertek mesterei” címmel megrendezendő ne­gyedik országos kiállítást, a Miskolcon sorra kerülő Mun­kások a kertbarát mozgalom­ban tanácskozást, a pilisvörös­­vári szakmai, módszertani ta­nácskozást, a bogyós gyümöl­csök termesztéséről szóló ba­lassagyarmati eszmecserét, va­lamint a kertbarátok országos vetélkedőjét. S. Hegedűs László örömmel állapította meg, hogy a moz­galom a vártnál gyorsabban terjed, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében kö­szönetet mondott a mozgalom társadalmi aktivistáinak. A népfront továbbra is fontos feladatának tekinti a mozga­­galom támogatását, hiszen ez nemcsak hasznos hobbi, ha­nem az ország zöldség- és gyü­mölcsellátását is hatékonya­n segíti. Éppen ezért kertbarát­­mozgu­mat nemcsak megtar­tani kell, szükséges további fejlesztése is. Program szerint folytatódik az energiahordozók szerkezetének átalakítása Csépányi Sándor elnökleté­vel csütörtökön a Parlament­ben ülést tartott az országgyű­lés ipari bizottsága. A képvi­selők a hazai földgáztermelés és -felhasználás helyzetéről ta­nácskoztak. A témáról dr. Lő­­rincz Imre nehézipari minisz­tériumi államtitkár tájékoz­tatta a bizottság tagjait. El­mondotta, hogy a tőkés orszá­gok energiaválságának hatá­saival a nehézipar vezetői is foglalkoznak, s megteszik a szükséges intézkedéseket, amelyek a magyar energiafo­gyasztókat, felhasználókat vé­dik. Országunk is mind „ener­­giaéhesebb”: a negyedik öt­éves terv utolsó évében a fo­gyasztás eléri majd a 273, 1980-ban pedig a 320 billió ka­lóriát. A körültekintő energe­tikai tervezés mellett igen fon­tos a hazai források ésszerű kiaknázása, az energia takaré­kos felhasználása. Az államtitkár részletesen szólt arról, hogy hazánkban program szerint folytatódik az energiahordozók szerkezetének átalakítása: a szénhidrogének aránya 1975-re várhatóan eléri az 59—60 százalékot, ezen be­lül a földgáz részesedése 20 százalékos lesz. A gázipar tel­jesítette terveit: 1973-ban 4,8 milliárd köbméter földgázt értékesített. Megvalósultak a földgáztermelés tervezett be­ruházásai is, amelyek közül nagyon jelentős, hogy megkez­dődött a szovjet földgázt hozó 800 milliméter átmérőjű Test­vériség gázvezeték első szaka­szának építése. Jelenleg az ország 36 váro­sában és 38 községében van földgázszolgáltatás. A városi gáz helyett fokozatosan áttér­nek a vidéki városok is a föld­gázszolgáltatásra, a főváros­ban pedig a tervek szerint 1971 és 1975 között 40 ezer fo­gyasztó használja majd a vá­rosi gáz helyett a földgázt. A propán-bután gáz értéke­sítése az elmúlt években 5— 10 százalékkal meghaladta a tervezettet. 1973-ban a teljes fogyasztás 183 ezer tonna he­lyett 203 ezer tonna volt. A lakossági igény azonban még mindig meghaladja ezt a szin­tet, mintegy 100 ezer fogyasz­tó vár még palackos pb-gázra. A gázprogram egyik legfonto­sabb célja, hogy 1975-re a la­kások 65 százalékában legyen vezetékes vagy palackos gáz. Magyar—szovjet megállapodás Mezőgazdasági gépjavítók együttműködése Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és A. V. Prohorovics, a Szovjetunió Minisztertanácsá­hoz tartozó Szojuzszelhoztech­­nika össz-szövetségi egyesülés elnökhelyettese együttműkö­dési megállapodást írt alá, amelynek értelmében az eddi­ginél is szorosabbra fűzik a magyar és a szovjet mezőgaz­dasági gépjavítók, alkatrész­­gyártók kapcsolatait. A meg­állapodás szerint a jövőben kiszélesítik a közös munkát. Egyebek között négy javítás­technológiai berendezést fej­lesztenek ki az erőgépek javí­tására, amelyeket később kö­zösen fognak gyártani. Az ál­lattenyésztő telepek szerviz- és karbantartási munkálatainak ellátására szerelőkocsi-egységet alakítanak ki, ezzel egyidőben kifejlesztik a helyszíni javító­­műhely típusát is. Az új egy­ségeket kooperációban készítik majd a magyar és a szovjet szakemberek. A. V. Prohorovics elnökhe­lyettest fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Megkezdi működését az INTERATOMENERGO egyesülés 1974. március elsején a KGST keretében megkezdi működését Moszkvában az IN­­TERATOMENERGO szakosí­tott nemzetközi gazdasági egyesülés. Václav Bilek, az Energopro­­­jekt igazgatóhelyettese, a csehszlovák energetika egyik szakértője ezeket mondotta: „ Az INTERATOMENER­­GO széles körű távlatokat nyit valamennyi KGST-országnak. Csehszlovákia például a maga fejlett gépiparával a klasszikus energetikai berendezéseket gyártó kapacitásai egy részét átállíthatja a KGST-országok­­ba irányuló fontosabb atom­­aggregátok előállítására. Az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártásában való részvétel az egyik olyan prob­léma, amelyet az INTER­­ATOMENERGO-nak kell meg­oldania. A jövőbeni ez irányú integráció és kooperáció alap­jául szolgálhatnak a Szovjet­unióban kidolgozott atomerő­mű-típustervek, a mi energeti­kusainknak pedig az lesz a fel­adatunk, hogy ezeket a helyi viszonyokra alkalmazzák.­­ Véleményem szerint, e nemzetközi társulás tevékeny­ségének első fázisa az lesz, hogy koordinálja a terveket és kidolgozza a műszaki doku­mentációt. A második szakasz­ban továbbfejlesztik az alkat­részek és fődarabok gyártásá­nak szakosítását, és a gyártást — a műszaki és ipari adottsá­goknak megfelelően — meg­osztják a KGST-országok kö­zött. Az INTERATOMENER­­GO-nak foglalkoznia kell a szabványosítással, a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés kiszélesítésével, a nagyobb gazdasági problémák megoldá­sával. Sztefan Misev bolgár mér­nök, a Béke egyesített energe­tikai rendszer központi diszpé­cserrészlegének igazgatója, az alábbiakat mondta: — Az elkövetkező 10—15 év­ben az atomenergetika komoly fejlődésnek indul a KGST-or­­szágokban. Kezdetben az ala­pot a novovoronyezsi típusú atomreaktorok képezik. A ha­sonló típusú Nord-1 erőmű első részlege már üzemel az NDK-ban. Befejezéshez köze­ledik egy atomerőmű építése Bulgáriában. Más KGST-or­­szágban is épülnek atomerő­művek. — Az INTERATOM kereté­ben kifejtett együttműködés — a növekvő energiaigények ki­elégítésén túl — ösztönözni fogja a tudomány és a techno­lógia fejlődését az egyes orszá­gokban. Mind nagyobb kapa­citású villamos távvezetékek létesítése, szabványos alkatré­szek és fődarabok gyártása, szakemberek képzése — mind­ez csupán egy része a közös feladatnak. — Gyakorlatilag az atom­­energetika fejlesztése lehetővé teszi egyrészt a kapacitások jelentékeny növelését, az ásvá­nyi és fűtőanyag használatá­nak csökkentését. Nem vélet­len, hogy számos tőkés ország mindinkább érdeklődik a szo­cialista országok egyesített energetikai rendszere iránt. M. Pucskovszkij (APN) Budapestre érkezett a perui igazságügyi tanács elnöke Csütörtökön az Országos Bé­ketanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meghívására Budapestre érke­zett dr. José Ortiz Reyes, a pe­rui igazságügyi tanács elnöke, a Béke-világtanács tagja és felesége. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Petilő Tibor, az Or­szágos Béketanács elnökhe­lyettese, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Szil­berki Jenő igazságügy-minisz­terhelyettes, dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkára és Makoldi Mi­­hályné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának alelnöke fo­gadta. Jelen volt Felipe Solari Swayne, a Perui Köztársaság budapesti nagykövete. Az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége csütör­tökön este a Gellért Szállóban vacsorát adott dr. José Ortiz Reyes és felesége tiszteleté­re.

Next