Magyar Nemzet, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

2 rezsimen belüli ellenzék képviselői. A politikai főtanácsot annak idején az Egyesült Államok javaslatára azért alakították meg, hogy Lon Nol megszerezze a rendszeren belüli ellenzék támogatását. A testület elvileg dönthetett az öszszes államügyekben, sőt megvétózhatta a rezsim vezetőjének döntéseit, de a valóságban soha nem funkcionált. Cheng Heng otthonában megrendezett sajtóértekezletén bírálta a politikai főtanács feloszlatására vonatkozó döntést, amely — mint mondotta — az Egyesült Államok sugalmazására történt. Azt is bejelentette, hogy a Phnom Penh-i kormány három minisztere a politikai főtanács feloszlatása miatt benyújtotta lemondását. Alig 24 órával a politikai főtanács feloszlatása után Lan Nol bejelentette az új végrehajtó főtanács megalakítását. A négytagú végrehajtó főtanácsban helyet kapott a vasárnap feloszlatott politikai főtanács két tagja, Lan Nol tábornok és Sirik Matak, valamint Sosthene Fernandez, a fegyveres erők főparancsnoka és Kong Borét miniszterelnök. A végrehajtó főtanács összetétele megerősíti azokat az értesüléseket, amelyek szerint az átszervezés célja nem strukturális reform végrehajtása, hanem csupán a rezsim belső ellenzékét képviselő In Tam és Chen Heng eltávolítása. Aczél Endre, az MTI pekingi tudósítója jelenti: Kína a legmagasabb rangú vendégnek kijáró tiszteletadással köszöntötte hétfőn a kambodzsai nemzeti ellenállás tényleges vezetőjét, Khieu Samphant. A Kambodzsai Nemzeti Egységfront politikai bizottságának tagja, a felszabadító fegyveres erők főparancsnoka tanácsadójának, Jeng Sarynak társaságában érkezett több napos hivatalos baráti látogatásra Pekingbe. A repülőtéren a harcoló ország „belsejéből” jövő vendéget Csen En-laj miniszterelnök, Je Csien-jing, a KKP alelnöke, valamint más kínai vezetők fogadták. Társaságukban Khien Kamphan üdvözlésére megjelent Norodom Szihanuk herceg kambodzsai államfő, továbbá Penn Nouth, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány elnöke. (Mindkettőjük Kínában él.) Egyiptomi j jugoszláv—indiai csúcstalálkozó terve Kairóból jelenti a Reuter. Elhalasztották az egyiptomi Palesztinai politikai bizottság hétfőre kitűzött ülését, amelyen a két fél a közel-keleti válsággal kapcsolatos álláspontjának egyeztetését tervezte. Az Al Ahram című félhivatalos kairói napilap úgy értesült, hogy a bizottság napokon belül megtartja a tervezett tanácskozást, a halasztás okáról azonban a lap semmit nem közölt. Az egyiptomi főváros politikai köreiben összefüggést látnak a bizottság ülésének elhalasztása és Husszein jordán király csütörtökre várt kairói látogatása között. Emlékeztetnek arra, hogy korábbi hírek szerint a király állítólag hajlandóságot mutatott a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek a palesztinok egyedüli törvényes képviselőjeként való elfogadására. Ha a jordániai Uralkodó — mondják — valóban elismerné a szervezetet a Palesztinai nép egyedüli képviselőjének, ez új távlatokat adhat a palesztin probléma rendezésének, s megnyitná az utat a genfi konferencián való palesztin részvétel előtt is. Mint az MTI jelenti, egy kairói hetilap úgy értesült, hogy még ebben az évben megrendezik Kairóban a legjelentősebb el nem kötelezett országok hármas csúcsértekezletét Szadat egyiptomi és Tito jugoszláv elnök, valamint Indira Gandhi indiai miniszterelnök részvételével. A hármas találkozót Szadat kezdeményezte múlt heti jugoszláviai és korábbi indiai látogatása során. Az egyiptomi államfő a jelek szerint a Naszszer idejében kialakult Kairó —Belgrád—Új-Delhi tengely újjáélesztésére törekszik azzal a nyilvánvaló céllal, hogy fokozza az el nem kötelezett országok nemzetközi szerepét. Vasárnap óta két arab állam magas rangú képviselője tárgyal Damaszkuszban. Egyikük, Ahmed Iszmail , egyiptomi hadügyminiszter, az októberi háború előtt egyesített közös egyiptomi—szíriai front főparancsnoka Szadat elnöktől, a másik, Ahmed Makszabi, a líbiai elnök tanácsadója, Kadhafi államfőtől hozott üzenetet a szíriai fővárosba. Szüntelen feszültség a Golan-fennsíkon A Rosze el Jasszef című kairói magazin jelentése szerint a jordániai és az izraeli kormány között titkos megállapodás jött létre a Jordán folyó mentén szembenálló csapatok szétválasztásáról — írja az AP. A közlés szerint az izraeli csapatokat a folyótól nyugatra, a jordániaiakat pedig keletre már vissza is vonták. Mindkét fél korlátozott létszámú fegyveres erőket állomásoztathat az evakuált térségben. A lap nem említi, mikor hajtották végre ezt a titkos megállapodást. Damaszkuszi jelentések szerint harmadik hete szünet nélkül tart a feszültség a Golanfennsíkon. Hétfőn reggel ismét megszólaltak a fegyverek és a frontvonal több szakaszán harcba bocsátkoztak egymással az izraeli és a szíriai páncélosok, tüzérségi ütegek. Hétfőn a kora délutáni órákban, Damaszkuszban kiadott — második — katonai közlemény szerint a szíriai—izraeli tüzérségi és páncélos harcok már a golani frontvonal egész hosszában folytak. A szíriai tüzérség több ellenséges üteget elnémított és lőtte az izraeli főhadiszállást is. A közlemény kiadásának időpontjában a harcok még folytak. Határozat a Román KP szervezeti szabályzatának módosítására Bukarestből jelenti az MTI. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén határozatot fogadtak el, amelynek értelmében „a párt vezető szervei között mutatkozó egyes párhuzamok felszámolása, a párt és állami tevékenység operativitásának növelése és jobb egybehangolása érdekében” módosítják a párt szervezeti szabályzatának 22. szakaszát. Ennek értelmében az RKP végrehajtó bizottsága új szervet választ, az úgynevezett állandó irodát. Ez többek között a következő személyiségekből áll: az RKP főtitkára, a köztársaság elnöke, az államtanács ügyvezető alelnöke, a minisztertanács elnöke, a minisztertanács első alelnöke és egy vagy két alelnöke. A módosított szervezeti szabályzat szerint az állandó irodának az a feladata, hogy biztosítsa a párt és állami tevékenység operatív egybehangolását. A párt szervezeti szabályzatának módosítása összefügg a Román Szocialista Köztársaság alkotmányának nemrég végrehajtott módosításával. A módosított alkotmány értelmében az ország történetében első ízben létrehozták a köztársaság elnöki tisztjét. A módosított alkotmány előírja, hogy a köztársasági elnök egyúttal lássa el az államtanács elnökének, a fegyveres erők főparancsnokának és a védelmi tanács elnökének hatáskörét is. (A román parlament legutóbbi ülésszakán egyhangúlag Nicolae Ceausescut, a Román Kommunista Párt főtitkárát választották köztársasági elnökké, aki a párt szervezeti szabályzata és az alkotmány értelmében ráháruló funkciókon kívül még a Szocialista Egységfront országos tanácsa elnökének hatáskörét is ellátja. Ily módon az állandó iroda létrehozásával olyan új fórum létesült, amelynek keretein belül az ország legnagyobb és legtöbb felelősséggel felruházott személyisége rendszeres és állandó érintkezést tarthat a köztársaság fontosabb párt- és állami tényezőivel. A szervezeti szabályzat 22. szakaszának módosítását jóváhagyás végett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa elé terjesztik. írtel Nemzet A Közös Piac műttéri tnni csának ülésén Callaghan a brit tagoa feltételeinek újratárgyalását követelte Luxemburgból jelenti az MTI. A Közös Piac miniszteri tanácsának Luxemburgba öszszehívott ülésszakát hétfő délután nyitotta meg Scheel nyugatnémet külügyminiszter. Előzőleg a kilenc ország külügyminiszterei két- és több oldalú megbeszéléseket folytattak egymással. Callaghan angol külügyminisztert, aki a déli órákban érkezett Luxembourgba, Gaston Thorn luxembourgi külügyminiszter látta vendégül ebéden. A miniszteri tanács ülésén Callaghan kijelentette: a munkáspárti kormány ellenzi Anglia közös piaci tagságát azoknak a feltételeknek alapján, amelyeket a konzervatív kormány annak idején elfogadott. „Ki akarjuk küszöbölni ezeket a hibákat és ha ez sikerül, Anglia tagságát szilárd alapokra lehet helyezni. Ha azonban nem sikerül, akkor az angol néphez kell fordulnunk, meg kell tőle kérdeznünk, helyesnek tartja-e Anglia kivonulását a közösségből” — mondotta. Az angol külügyminiszter a többi között a mezőgazdasági problémákat, az angol költségvetésre nehezedő terheket és az ország parlamentje jogkörének megnyirbálását említette azok között a problémák között, amelyeket újra kíván tárgyalni. Felvetett kereskedelempolitikai problémákat is, amelyek abból származnak, hogy a közös piaci tagság következtében korlátozták Anglia és a brit Nemzetközösség országainak kereskedelmét. Callaghan kijelentette: szükségesnek tartja a problémák gyors megoldását. A tárgyalások befejeztéig az angol kormány részt vesz az EGK munkájában. A munkáspárti külügyminiszter határozott kifogásokkal állt elő a nyugat-európai politikai unió terveivel szemben is, s azokat irreálisnak minősítette. Callaghan felszólalása előtt Scheel bonni külügyminiszter terjesztette elő rövid beszámolóját az Európai Gazdasági Közösség helyzetéről, amelyet a miniszteri tanács elnökeként az európai közösségek bizottságával egyetértésben készített. Kijelentette: nem szabad megengedni, hogy az EGK széthulljon. Robert francia külügyminiszter kemény hangon utasította el az angol követeléseket. Leszögezte: nem tartja lehetségesnek az angol csatlakozási feltételek módosítását és megengedhetetlennek tekinti, hogy a londoni kormány szabjon a többieknek feltételeket. Mint mondta, Callaghan beszéde nem volt nyílt és világos. „Bizonyos értelemben arra hívtak fel bennünket, hogy fizessünk Anglia közös piaci tagságáért. Annak idején a belépésért megadtuk a megfelelő árat, nem látjuk szükségesnek, hogy tovább fizessünk az angol bennmaradásért” — jelentette ki a francia külügyminiszter. Jobert szerint a Közös Piac előtt két lehetőség áll: vagy „igen barátságosan, de igen világosan” meg kell mondani, hogy a munkáspárti kormány követelései elfogadhatatlanok, mert az EGK alapszerződésének felülvizsgálatát sürgetik, vagy pedig arra kell felszólítani Londont, hogy a Közös Piac rendszerének meglevő keretei között terjessze elő konkrét kifogásait. A miniszteri tanács ülésének többi részvevője kevésbé kemény szavakkal, de lényegében azonos elvek alapján elutasította London felülvizsgálati igényét. Tiltakozó gyűlések Jugoszláviában Belgrádból jelenti az MTI Jugoszláviában országszerte folytatódtak a tiltakozások az olasz kormánynak Jugoszláviával szemben támasztott területi követelései ellen. Vasárnap Jugoszlávia valamennyi köztársaságában és tartományában több ezres tömegek részvételével tiltakozó gyűléseket és felvonulásokat rendeztek, amelyeknek részvevői egyöntetűen elítélték az irredenta jelszavakat hangoztató és a határok megváltoztatását követelő olasz igényeket. A gyűléseken és felvonulásokon elfogadott határozatok hangsúlyozták, hogy Jugoszlávia népei „megvédik az ország szuverenitását és területi sérthetetlenségét” A külpolitika hírei r 3. (Varsó, MTI) Piotr Jaroszevicz miniszterelnök meghívására hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Olof Palme svéd miniszterelnök. (Prága, MTI) A prágai Cernin-palotában megkezdődtek George Macovescu román és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai.O (Genf, TASZSZ) Megkezdte munkáját az a bizottság, amely az atomsorompószerződés betartásának jelenlegi állását felmérni hivatott értekezletet készíti elő. O (Stockholm, ADN) Andersson svéd külügyminiszter a stockholmi televízióban kijelentette: országa bízik az európai biztonsági értekezlet sikeres, gyors befejezésében és a záródokumentumoknak júniusban, vagy júliusban a legfelsőbb szinten történő aláírásában. (Bonn, DPA) Több órás ülést tartott hétfőn a nyugatnémet szociáldemokrata párt elnöksége, és egyhangúlag elfogadott határozatban szállt síkra az NDK és az NSZK kapcsolatainak normalizálását célzó politika következetes folytatása mellett. A párt elnöksége a bonni külpolitika alapjaként jelölte meg a Közös Piaccal és a NATO-val fenntartott jó kapcsolatokat. Határozottan követelte, hogy az EGK társas viszonyra törekedjék az Egyesült Államokkal, és ne forduljon szembe Washingtonnal. (Tokió, MTI) Japán 270 ipari központjában egymillió 300 ezer ember tüntetett vasárnap a Toraaka-kormány és a nagytőke inflációs politikája ellen. A tüntetéseket az infláció megállításáért küzdő országos tanács szervezte. A tanács tevékenységében részt vesz a japán szakszervezeti főtanács, a szocialista a kommunista és a Komeito párt. (Vientiane, AFP) Szerdára Vientianéba, Laosz közigazgatási székhelyért várják Szufanuvong herceget, a Laoszi Hazafias Front KÖ elnökét. Mint a Khaosan Patet Lao, a laoszi hazafiak hírügynökség, jelentette, Szufanuvong hétfőn utazott el Sam Nevától, a laoszi felszabadított térthetek közigazgatási székhelyéről és" útközben rövid időtr -Hanoiban tölt. ■ ,>O (Kampala, TASÍSZI) Az ugandai fővárosban Id .Aman elnök nyitotta meg hétfőg az Afrikai Egységszervezet niszteri tanácsának ülésszakát. Az egységszervezet eredetileg februárban Addisz Abebában ült össze, az ülésszakot azonban hamarosan felfüggesztették, tekintettel az Etiópiában kialakult súlyos belpolitikai helyzetre. (Róma, MTI) Rómában folytatja üléseit a Russell-bíróság. A nemzetközi társadalmi törvényszék, amely néhány éve az Egyesült Államok vietnami háborús bűntettei fölött mondott erkölcsi ítéletet, ezúttal a latin-amerikai diktatúrákat fogta perbe. A brazíliai állapotokat Miguel Arraes, Pernambuco brazíliai állam volt kormányzója vázolta a nemzetközileg ismert politikai és kulturális személyiségek, békeharcosok előtt. (Tokió, MTI) Bangkokból érkezett jelentések szerint a thaiföldi kormány arra készül, hogy megadja a thaiföldi állampolgárságot az ország területén tevékenykedő kínai kuomintangista csoportok tagjainak. Hírek szerint az elhatározást támogatja a tajvani rezsim. (Addisz Abeba, Reuter) Az etióp fővárosban a rendőrség a légierő mellett tüntető diákokat oszlatott szét. Tüntetők egy másik csoportja Makonnen miniszterelnök hivatalához vonult és a miniszterelnök lemondását követelte. " Kedd, 1974. április 2. Amióta kiúk mögött van A „REJTÉLYES” SZIGET Ritkán kavar akkora diplomáciai vihart egy olyan apró sziget, mint Diego Garcia. Még ha figyelembe is vesszük, hogy a „nagy politika” kovácsolása közben számolni lehet a kisebb „szilánkokkal” is, az alig 70 négyzetkilométernyi területű, tagolt szigetcsoport aránytalanul nagy hangsúlyt kapott az utóbbi hónapokban. Némi analógiával az Indiai-óceán Máltájának is nevezhetnék e brit fennhatóságú területet, amelyet csupán a legrészletesebb térképeken jelölnek , s a hasonlattal közelebb juthatunk a politikai vihar indítékához is. Hiszen amennyire Málta stratégiai helyzeténél fogva nyer időről időre szerepet a Földközi-tengeren, oly mértékben vált Diego Garcia külpolitikai témává. A vitát és a térség legtöbb országának tiltakozását valójában az a februárban megújított szerződés robbantotta ki, amelynek értelmében az Egyesült Államok szabad kezet kapna a szigetcsoporton katonai támaszpont alakításához. A Pentagon a haditengerészeti és rakétatámaszpont kiépítéséhez eredetileg 29 millió dollárt kért a kongresszustól, egy hónappal később azonban Elmo Zumwalt admirális már legkevesebb 32,3 millió dollárban határozta meg azt az összeget, amellyel korszerű megfigyelőállomássá alakíthatnák az alig néhány száz bennszülött lakta szigetet. Az új támaszpont tehát egyelőre csak terv és pillanatnyilag az amerikai szenátusban is megoszlanak a vélemények, vajon Diego Garcia katonai megerősítése nem váltana-e ki olyan láncreakciót, amely az Indiai-óceánt újabb feszültségövezetté változtatná A kérdés magában foglalja a sziget „rejtélyét” is, miután a legutóbbi közel-keleti fegyveres összecsapás, s a kibontakozás első lépéseként a Szuezi-csatorna megnyitása várhatóan tengeri mérföldekkel keletebbre tolja az érdeklődést. Az energiaválság pedig a képletes beszédnél is nyilvánvalóbban olajjal öntözi a tüzet, éppen azzal az érvvel, hogy a Nyugat számára oly fontos nyersolajszállító utakat biztosítani kell. A „Szueztől keletre”-elv tehát konkrét és időszerű formában jelentkezik, s Washington a Perzsa-öböltől az ausztráliai partokig ívelő szakaszon megfelelő ellenőrző pontnak tekintené Diego Garcia szigetét. Mellesleg az Egyesült Államok ezzel mintegy bizonyítani kívánja, hogy átvállalja a CENTO és a SEATO. A két gyenge ötvözetű katonai tömb kötelezettségét s a „védelmi ernyőt” egymaga is képes kifeszítve tartani a térség fölött Az amerikai terv azonban az ügy jelentőségénél nagyobb arányú visszahatást keltett Dél-Ázsiában, csakúgy, mint Kelet-Afrika országaiban és Ausztráliában, jelezvén, hogy az érintett államok függetleníteni szeretnék magukat mindenfajta befolyási harctól. Elsőként és legegyértelműbben India tiltakozott az amerikai közvetlen jelenlét ellen — abból következően is, hogy a szubkontinens számára korántsem közömbös, mi történik partjai közelében. Delhi politikai köreiben általános a vélemény, hogy Diego Garciának Washington átfogó stratégiai elképzelés van jelentősége, s kisebb a súlya annak az amerikai érzésnek, miszerint e helyütt az Egyesült Államok a brit és a francia támaszpontokat kívánja utolérni. India egyébként nem első ízben minősítette nem kívánatosnak partjai közelében az amerikai hadihajók jelenlétét. Múlt évben a 7. flotta manőverezései, majd a Kitty Hawk répülő-anyahajó megjelenése adott okot Delhinek diplomáciai tudakozásra. Nyugati megfigyelők csaknem egybevágó megállapítása szerint azonban Washington feltűnő módon elsiklik ezen nyilatkozatok fölött, s mintegy lebecsüli a szubkontinens helyzeti értékét az Indiai-óceán térségében csakúgy, mint Dél-Ázsiában. Lényegében ez az „aláértékelés” motiválja Ausztrália új külpolitikai törekvéseit is. Canberra — s ez nagyrészt Whitlam munkáspárti miniszterelnök érdeme — egyre inkább átértékelődik Ázsiában. Ausztrália „nyíltabb” kontinenssé vált; ezt a jellegét hangsúlyozza is, s gyakrabban tekint közvetlen ázsiai szomszédaira, mint az időszerűségben is eltávolodott egykori anyaországra, az Egyesült Királyságra. Whitlam nem csapta be maga mögött a kapukat, sőt az ANZUS, Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok katonai szövetségének korszerűsítésével hajlandó lenne szorosabb együttműködésre is, azzal a feltétellel, ha egyenlő partnerként kezelnék. Kérdés lehetne, mire alapozza Canberra ezt az önbizalmat. A választ az a hangulat adja meg, ahogyan legutóbb délkelet-ázsiai körútján, vagy a kapcsolatok rendezésével már akár Pekingben is fogadták Ausztrália kormányfőjét. Whitlamnak kész tervei vannak a gazdasági együttműködés és a katonai kooperáció bővítésére a délkelet-ázsiai országokkal; a Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland, Malaysia és Szingapúr ötösfogatának esetleges kibővítésével — Indonézia és Pápua Új-Guinea bevonásával — új gazdasági segélyformákat alakítanának ki, katonai téren pedig közös kiképzéssel, gyakorlatokkal teremtenének regionális haderőt. Érthetően az „új Ausztráliát” meglehetősen kényelmetlen helyzetbe sodorta Washingtonnak a Diego Garciára vonatkozó elképzelése. Meghirdetett programjához híven elleneznie kellene minden olyan tervet, amely az ázsiai térségben újabb feszültség előidézője.S lehet, ugyanakkor a miiniszterelnök dilemmája hogy Ausztrália maga is helyet ad amerikai támaszpontoknak. Az északnyugati párokon kiköthetnek a Pentagonra az Indiai-óceánon cirkáló nukleáris töltetet hordozó tengeralattjárói, a kontinenshez tartozó Cocos-Keeling sziget meg nagy hatású radarközpont, amy folyamatosan rögzíti az óceánról érkező információkat. Canberrát köti az ANZUS-paktumban vállalt kötelezettség is, s Whitlam helyzetét belpolitikáig megkönynyíti, hogy sem parlamenti ellenzék, sem az ausztrál katonai körök nem kényszerítik egyértelmű és nyílt állásfoglalásra. Új külpolitikájának Ázsia számára szánt résztazonban megkívánta, hogy a sajtó nyilvánossága előtt kifejtse — mint a Neue Züricher Zeitung idézi — „az Indiai-óceánon eddig szerencsés módon nem alakult ki a nagyhatalmak versenyfutása — és ennek meg is kellene maradnia”. A feltételes módú fogalmazás egyértelmű, a szerepet pedig, amelyet Washington katonapolitikai tervében Canberrának szánt, Whitlam azzal kívánja áthárítani, hogy az új brit munkáspárti kormánynak módjában van felülvizsgálni az előző konzervatív kabinet februári megállapodó Ezzel mintegy áthárította Wilsonra a döntést. támaszpont sorsa még nynslt a Fehér Ház marsasan Ure.itette, reméli London nem akadékoskodik :a sziget tasnálati jogának kérésében. Diego Garcia körül k'ább gyűrűzik a vita: az Alvó szót nem mondta ki az amerikai kongresszus sem, de az afrikai partoktól Ázsiáig ható tiltakozás magában rejti a kívánságot, az Indiai-óceán maradjon garantáltan a béke övezete. Zsigovits Edit Ja (San Quentin, AP) Megszökött a kaliforniai San Quentin börtönéből a Stiner-testvérpár. A „Fekete Párducok" néger polgárjogi mozgalom Ítél vezetőjének 1969-ben történt meggyilkolása miatt töltötték életfogytiglani börtönbüntetésüket.