Magyar Nemzet, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
Ára: 80 fillér / Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1974. április 25 XXX. évfolyam 95. szám A családjogi törvényt tárgyalja az országgyűlés Parlamenti összefoglaló FOLYIK AZ ÜLÉS. Végső formát ölt egy törvény. Régóta alakítják, csiszolják. A szakemberek nemcsak indítványozzák a módosításokat, hanem a társadalmi munkások — a Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa vitáin elhangzott — javaslatait is mérlegelték, majd szervesen beillesztették a törvénytervezetbe. Míg a jogászok az egyértelműségre, a „laikusok” a világos és érthető megfogalmazásra törekedtek. Minthogy az olykor bonyolult jogászi nyelvezetet egyszerűsítették, a törvényalkotás demokratizmusa könnyűszerrel kiegészülhet a törvényismertetés demokratizmusával. Igaz, nem hisszük, hogy helyénvaló a „laikus” kifejezés, mert egy volt a célja mindenkinek, aki a vitán részt vett, hogy óvja, erősítse a család és a házasság intézményét. Tudták a társadalmi munkások is, hogy melyek azok a családi viszonyok, amelyeket szabályozni kell, ha a módszerekkel, eszközökkel és lehetőségekkel nem voltak is minden esetben tisztában. Olvasóink nyomon követhették a társadalmi vitákat, a reális és irreális javaslatokat, megismerkedhettek hűvös tárgyilagossággal, szenvedélyes javítani akarással, előítéletekkel és a társadalmi valóságtól elszakadt elképzelésekkel is. Tájékoztattunk a Minisztertanács üléséről, majd az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottságának parázs vitájáról, amelynek következtében a kiforrottnak és késznek tűnő törvényjavaslatot több helyen megváltoztatták, jobbá tették. A házasságkötési életkor alsó határában akkor még nem tudtak megegyezni. A kérdést ismét felülvizsgálták. Ekkor az is kitűnt, hogy a szabályozás megfogalmazása még mindig nem elég világos és félreértésre adott alkalmat. Mind a korhatárt, mind a szöveget az észszerű indokokat figyelembe véve megváltoztatták. A törvényjavaslat visszakerült a kormányhoz, amely elfogadta az újabb módosításokat. Ezután a két illetékes bizottság ismét megtárgyalta a törvénytervezetet, amelyet most már magáénak ismert el. Ennek ellenére nem hirdethetjük meg, hogy megszületett, az országgyűlés e napirendjéhez még vannak hozzászólók. Az ülésteremben a felszólalásokban és a szüneti beszélgetésekben a Parlament folyosóin érzékelni lehet, hogy a képviselők bensőséges viszonyban vannak a korszerűsített családjogi törvényjavaslattal. Két okból is: humánus szelleme vonzza őket, mert mindenki tudja, hogy melyik paragrafus, melyik szakasz, melyik gondolat, melyik szó származik tőle. S HA AZ IDŐRŐL BESZÉLTÜNK, mely érlelte a jogszabályt, szóljunk a térről is, amelyben elhelyezték. Szinte minden felszólaló odaillesztette a X. kongresszust követő társadalompolitikai intézkedésekhez. Ez nem volt nehéz, mert rokonságuk letagadhatatlan. Könnyűszerrel felfedezhető, mint épül a törvény egy széles társadalompolitikai alapzatra. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter expozéja a társadalompolitika szemszögéből is elemezte a lényeges módosításokat. Szavaiból kiérzett, szereti ezt a törvényt. Nem bánja, hogy olyan sok munkát adott neki — mert a demokrácia bizony fáradságos —, hiszen megérte. Nemcsak a jogszabály lett jobb mint volt, hanem sokkal több ember érti meg okát, célját, hogyan kell élni vele. A Parlament ülésterme kitágult. Jelen volt az a sok ezer állampolgár, aki elmondta véleményét az előzetes vitákon. A képviselők hivatkoztak rájuk, idézték őket, elkötelezettségükhöz nem férhetett kétség. A demokratikus jogalkotás demokratikus következménye: a képviselők és a választók kapcsolata megerősödött. KITÁGULT A VITA IS. Látszólag átlépte a családjogi törvény határait és átlépett a családpolitika területére. Az országgyűlésen megismétlődött az, ami a népfront és a nőtanács ankétjain. Tolmácsolták a család örömeit, gondjait, méltatták a népesedéspolitikai intézkedéseket.-szóltak ifjúságunk ígéretes fejlődéséről, a női egyenjogúság kiteljesedéséről, a család és az iskola kapcsolatáról. De elemezték az ifjúkori bűnözést, a feldúlt családban gyökerező okait is. Megjegyezték: vigyázzunk arra, hogy ne a kisgyerekek tartsák el a családot, hanem a szülők. Egy hétgyermekes család példáján bebizonyították, hogy megélnek a társadalmi juttatásokból, ha az apa csak a családi pótlék kifizetéséhez szükséges munkanapokat gyűri le és nem dolgozik rendszeresen. Ecsetelték azt is, hogy milyen létbizonytalanságban élnek az alkoholisták családtagjai. Az említett visszásságok szabályozása nem tartozik a törvénybe, de azért nem választhatók el tőle, hiszen egyben azt is bizonyították, hogy egyes családokban következményekkel nem számoló felelőtlenség uralkodott el, másokban pedig nem tudják jogaikat és kötelességeiket. AZ ORSZÁGGYŰLÉS igen érdekes, életközeli, de nem földhöz ragadt vitája a Hazafias Népfrontot is egy újabb demokratikus kötelességére emlékezteti. Több felszólaló értékelte a törvény megelőző szemléletét, hogy elejét akarja venni a súlyos öszeütközéseknek, szomorúságoknak, boldogtalanságoknak. Megelőző feladata volna a Hazafias Népfrontnak a családjogi törvény ismertetésében az ország egész területén. A hatásos, magas színvonalú de mégis egyszerű és érthető, az észhez és szívhez szóló jogpropagandából az igazságügyi miniszter adott példát. Szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. A termékeny kutatómunka mellett a neves agrártudós mindvégig széles körű közéleti tevékenységet is folytatott, 1953 óta volt országgyűlési képviselő, s hosszú éveken át a mezőgazdasági bizottság tagja — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazolnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytéval — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Kossuth-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az Országgyűléssel. Az Országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről ; 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, felelősségnek. Különösen vonatkozik ez a család intézményére, mert a jogi szabályozás csak ezekkel együtt töltheti be rendeltetését. A törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Korom Mihály elmondta: " Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulok és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. E célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is, hogy mennyire más a mi véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről, mint azoknak, akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát , akik a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötelékek elvetését hirdetik, mert szerintük a mai modern világban a családjogi intézmények elavultak. A szocialista társadalomban a fejlődés iránya éppen az ellenkező. A családot mint a társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell. Ezért állami, jogi intézkedéseinkkel is hozzá kell járulnunk, hogy a család mind jobban, és igazán szocialista tartalommal töltse be fontos szerepét. Egyenjogúsítás a családon belül Dr. Korom Mihály aláhúzta, hogy a nők társadalmi és gazdasági felszabadulása, egyenjogúsítása a feltétele a családon belüli helyzetük alapvető megváltoztatásának is. Ezt csak a szocialista társadalom tudja igazán megvalósítani. E tekintetben sem érvényesül valamiféle automatizmus. A társadalomban mi már régen megteremtettük a nők egyenjogúságának politikai és jogi feltételeit. Mégis szinte naponta harcolni kell ennek igazi valóraváltásáért a munkában, a tanulásban, még a közéletben is, különösen pedig a családokban. Évezredek alatt meggyökeresedett szokásokról, hagyományokról van szó, amelyek nemcsak a férfiakat, de a nőket is nagyon kötik. E beidegződött hagyományok megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra; ehhez a szocializmusban is időre, generációk gondolkodásmódjának, tudatának átalakulására van szükség. Csakis így alakul ki a szocialista család igazi intézménye. Ezzel társadalmunk többsége, a fiatal nemzedék is egyetért. A törvényjavaslat előzetes társadalmi vitája során mindenütt hangsúlyozták az állampolgárok, hogy helyeslik a kormány eddig tett intézkedéseit és azokat a célkitűzéseket, amelyek elősegítik a család intézményének további erősítését. Ezúton is megköszönöm azt a nagy segítséget, amelyet különösen a Hazafias Népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a vitákon részt vevő dolgozók nyújtottak számunkra; azt, hogy véleményük kifejtésével, javaslataik- Korom Mihály expozéja . Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott — kezdte beszédét dr. Korom Mihály. — A törvény akkori indokolása abban jelölte meg a jogi szabályozás célját, hogy segítse elő a családi kapcsolatoknak olyan erősítését, amellyel a család „... szilárd és harmonikus közösséggé válik, amely a maga részéről is kifejezi a szocialista embereknek egymáshoz és a társadalomhoz való viszonyát”. — Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. A jövő nemzedék érdekében — Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az országgyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk minden állampolgárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. A törvényhozás és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és közvetve érintő kérdésekkel. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása —, amelyeket eddig tettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében a munkajog a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. terén, közvetlenül vagy közvetve mind jobban igazi szocialista tartalommal töltik meg családjogi törvényünk rendelkezéseit is. Az elmúlt évek nagy jelentőségű intézkedései közül utalt a miniszter a nőpolitikai határozatokra, az ifjúsági törvény megalkotására, a népesedéspolitikai feladatokra, a gyermekes családok helyzetének könnyítésére. Ezután elmondta: a kormány számos intézkedést tett, amelyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetőleg növelik ebben a társadalmi részvételt készpénzjuttatásokkal és sok más kedvezménnyel. A családjogi törvény módosításának előkészítése során sokan javasolták a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, illetve visszaállítását. Tudjuk, hogy ezeket a javaslatokat az egészséges jövő nemzedék iránti kívánalmak vezérelték. Amikor azonban a kérdést alaposabban megvizsgáltuk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az orvosi vizsgálat kötelező elrendelése helyett más módon kell elősegítenünk a születendő gyermekek egészségének megóvását. Figyelemmel voltunk azokra a nagy eredményekre is, amelyeket egészségügyünkben általában, különösen pedig a tuberkulózis és a nemibetegségek felszámolásában elértünk, amelyekre a régi orvosi vizsgálat szorítkozott. A tbc ma már — szerencsére — nem népbetegség, a nemibetegségek is elenyésző számban fordulnak elő. Mi egyáltalán nem vagyunk közömbösek a jövő nemzedék egészsége iránt. Ellenkezőleg! Eddig tett intézkedéseink jól példázzák, hogy milyen felelősséget visel államunk, és anyagi erőinket sem sajnáljuk e célok érdekében. Sokat tettünk már eddig is az anyaság társadalmi elismerésére, a nőknek a háztartás robotja alóli felszabadítása, állampolgáraink élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Tudjuk, hogy még tennivalóink is vannak e téren. A Magyar Népköztársaság a lehetőségekhez mérten a jövőben is megtesz minden olyan intézkedést, amely dolgozóink, különösképpen pedig a nők, a gyermekek, az ifjúság javát, ezzel együtt szocialista céljainkat szolgálja. Ez egyaránt vonatkozik a társadalmi, anyagi, kulturális és egészségügyi területekre és a szükséges jogszabályok előterjesztésére vagy megalkotására. Mindez egyenesen következik a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság politikájából. Védjük a házasság intézményét A továbbiakban hangsúlyozta: " Az 1952. évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amely elősegíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kiteljesedését. Jól tudjuk, hogy a családi viszonyok alakításában a jog csak egyik eszközünk. Nagy jelentősége van a szocialista erkölcsnek, a nevelésnek, a tudatformálásnak, az állampolgári személyes