Magyar Nemzet, 1974. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
Ára: 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1974. augusztus XXX. évfolyam 178. szám Fiatalok a kereskedelemben A kereskedelem fiatal dolgozóinak legutóbb tartott értekezletén sok figyelemreméltó felszólalás hangzott el. Kár, hogy csak szűkreszabott tudósítások jelentek meg a tanácskozásról, pedig az lényegesen túlnőtt a szakmai összejövetelek szokásos keretein, a közvélemény legszélesebb köreit érdekelheti, hogy ott miről is esett szó. Mindenekelőtt nagyon örvendetes, hogy erre a megbeszélésre egyáltalában sor került. Legyünk őszinték: a kereskedelem hosszú éveken keresztül meglehetősen másodrendű területnek számított. Sürgősebbeknek tűnő feladatok háttérbe szorították az ott dolgozókkal kapcsolatos problémákat, érthető tehát, ha csak azok igyekeztek a pultok mögött elhelyezkedni, akiknek „jobb” állást nem sikerült szerezniük. De még ezek egy része is csak átmeneti állomásnak tekintette munkahelyét, ahonnan abban a pillanatban továbbáll, amikor erre lehetőség mutatkozik. Nem igyekezett tehát a szakmában elmélyedni, a szükséges elméleti-gyakorlati tudást megszerezni. Sőt, talán nem is gondolt arra, hogy ilyen tudásra szüksége lehet. Persze ennek nem csak ő maga volt az oka, a felettesek sem helyeztek különös súlyt a kereskedelem szabályainak elsajátítására. Nem is érezték ezt fontosnak, és minden további nélkül alkalmaztak bárkit, aki jelentkezett. . A következményeket valamennyien ismerjük. A kiszolgálás színvonala csökkent, az üzletekből elégedetlenül távoztak a vásárolni akarók, mélyült a szakadék a pult két oldala között. Az üzleteket sokan olyan rosszul értelmezett hivatalfélének tekintették, ahol a legszükségesebb munkát tessék-lássék el kell ugyan végezni, de a legjobb, ha ilyen munkából minél kevesebb akad. A vevőt tehát a leggyorsabban kell „elintézni”, legfeljebb legközelebb más üzletbe megy. Tiszta haszon. Néhány évvel ezelőtt azután bekövetkezett a fordulat. Az árukészletek növekedtek, a választék szélesedett, importcikkek tömege sorakozott a polcokon, a vállalatoknak fel kellett figyelniük arra, hogy az áruk minél előbb elkeljenek. Amíg sok volt a hiánycikk, ez ment magától. De az idők változásával egyre nagyobb szerephez jutott a propaganda, a meggyőzés, a szakmai tudás, a gyors egymásutánban megjelenő hazai és külföldi árucikkek tulajdonságainak, felhasználhatóságának ismerete. Egyre parancsolóbban jelentkezett a követelmény: a kereskedelem is tudomány, kereskedni tudni kell. Az ezeken a területeken most elhelyezkedni kívánó fiatalok már szükségszerűen szemben találják magukat a megváltozott igényekkel. Fel is kell készülniük reájuk, a mind sokoldalúbb oktatási formák erre lehetőséget is nyújtanak. De kedvet is kellett ébreszteni ezeknek a továbbképzési alkalmaknak felhasználására. Ez egyik napról a másikra nem sikerülhetett. Ehhez szükséges volt a kereskedelem társadalmi súlyának és jelentőségének lényeges növelése, a munkafeltételek megjavítása, az anyagi juttatásoknak az egyéb ágazatokéhoz mért arányosítása, a forgalom növekedésében jelentkező egyéni érdekeltség erőteljesebb hangsúlyozása. Mindez elengedhetetlenül szükséges a korszerűen művelt kereskedő típusának kialakulásához. Az utóbbi időkben sok intézkedés látott napvilágot annak érdekében, hogy ezeket a feltételeket az érdekeltek számára biztosítsák. Minden probléma természetesen még nem oldódott meg, de a változás már eddig is szembetűnő. Ez egyebek között azon is lemérhető, hogy a fiatalok között növekszik az érdeklődés a kereskedelmi pályák iránt, amelyeknek jelentőségét, megbecsülését ők maguk is érzik. És ami nem kevésbé fontos: itteni elhelyezkedésüket véglegesnek, életcéljuk megvalósításának tekintik. Ugyanakkor remélhetőleg kiszorulnak innen azok, akik csak jobb híján, kényszerből vállalkoztak a vásárlók ezreinek kiszolgálására — éreztetve is velük érdektelenséggel, nemtörődömséggel, udvariatlansággal ezt a kényszerűséget. És itt érkezünk el a fiatal kereskedelmi dolgozók legutóbbi tanácskozásának közérdekű fontosságához. Egyre többen kerülnek közülük irányító munkakörbe, valamennyiünk számára lényeges tehát, hogy miként állják meg a helyüket, főleg milyen irányt mutatnak beosztottjaiknak, a még fiatalabbaknak. Vérükké válóan meg tudják-e magyarázni nekik, milyen fontos és szép feladat a vevők szolgálata, példaképpen eléjük állítva azokat az öregeket, akik szívesen és elégedetten töltötték el életüket ennek a szolgálatnak minél tökéletesebb teljesítésében. Ezek büszkék voltak a törzsvásárlóikra, akik évek hosszú során át vissza-vissza tértek hozzájuk, mert bíztak szakismeretükben és megkedvelték előzékenységüket, a legkülönbözőbb kívánságok teljesítése érdekében mutatott fáradhatatlan igyekezetüket. Nos, ezeknek a jó példáknak nyomán kell elindulniuk azoknak, akik most kerülnek a kereskedelem alacsonyabb és magasabb beosztású munkahelyeire. Pillanatig se feledkezzenek el arról, hogy feladatuk jó vagy rossz végzése milyen nagy mértékben befolyásolja sok-sok ezer ember hangulatát, a környezethez, embertársaihoz és saját munkatársaihoz való viszonyát. A pult mögött végzett munka hasonlóan fontos, mint amit egyebütt vállvetve végeznek régi és új dolgozók. Kemény István Köszöntjük kedves vendégünket, dr. Sinka Stevenst, Sierra Leone Köztársaság elnökét A ciprusi megállapodás nemzetközi visszhangja A külpolitikai helyzet A CIPRUSI RENDEZÉSSEL foglalkozó genfi háromhatalmi megállapodást valamennyi érdekelt fél üdvözölte. A görög, török és angol külügyminiszter egyhetes igen feszült tárgyalások eredményeként egyezett meg végül kedd este abban a kompromisszumos nyilatkozatban, amely a válság ideiglenes rendezését irányozza elő. A katonai konfliktus kiszélesedésének veszélye ezzel elhárult, de a genfi megállapodást csupán első lépésként lehet értékelni. A szigetköztársaságban ugyanis pillanatnyilag olyan helyzet alakult ki, ami alapvetően eltér a görög tisztek irányította ciprusi nemzeti gárda puccsát megelőző feltételektől. Augusztus 8-án folytatódnak majd a tárgyalások arról, hogy miként lehet helyreállítani az alkotmányos kormányzatot Cipruson. A genfi megállapodás a tűzszünetről, illetve a katonai erők szakaszos csökkentése elvéről kétségtelenül nagy jelentőségű. De amint a tanácskozásról Londonba visszatért Callaghan külügyminiszter is hangsúlyozta, a tárgyalások neheze még hátra van. Ez idő szerint Cipruson ugyanis a török és a görög közösség gyakorlatilag két autonóm közigazgatással rendelkezik. Jól értesült források szerint a török katonai alakulatokat még közvetlenül a genfi nyilatkozat közzététele előtt is újabb egységekkel erősítették meg, s mintegy 40 ezer főre teszik immár a Cipruson állomásozó török hadsereg létszámát. A rendezés második szakaszának nagy kérdőjele az, hogy miként lehet ezt az új helyzetet megszüntetni. Híranyagunkban részletesen ismertetjük az első hivatalos reagálásokat, amelyekből kiérződik a genfi megállapodások lényegének némileg eltérő megközelítése. A különbséget jól jellemzik az athéni és ankarai lapok. A görög Akropolisz azt állapítja meg, hogy a genfi megoldás nem állítja helyre a július 15. előtti állapotokat, csupán megnyitja a lehetőségét a már kitűzött újabb tárgyalásokkal a sziget függetlenségének, területi egységének visszaszerzésére. A török lapok viszont nem a korábbi helyzethez való visszatérés szükségességére, hanem éppen az új feltételek létrejöttére helyezik a hangsúlyt. Ecevit török miniszterelnök maga is „a ciprusi törökök jogait biztosító új ciprusi rend alapjairól” beszélt. A nyugat-európai lapok nem véletlenül értékelik a genfi kompromisszumot Ankara sikereként. Athén azért járulhatott hozzá ehhez a megállapodáshoz, mert számára pillanatnyilag Ciprus mellett a görögországi helyzet stabilizálása is alapvető fontosságú. Nem meglepő, hogy a Londonban tartózkodó Makariosz érsek, aki ugyan üdvözölte a hármas nyilatkozatot, hiszen ezzel elhárult a további véres összecsapások veszélye, nem leplezte fenntartásait a genfi tárgyalások eredményeit illetően sem. Egyelőre még nem világos például, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa milyen feladatot kíván vállalni a rendezés második szakaszában. A világszervezet, amely nagyrészt szovjet kezdeményezésre határozott állásfoglalásával elősegítette a válság csillapítását, most ellentmondásos helyzetben van. A BT-határozat ugyanis jóval egyértelműbben szólított fel a ciprusi alkotmányos kormányzat helyreállítása, az összes külföldi haderő haladéktalan kivonása érdekében, mint a genfi megállapodás. Szovjet részről a genfi nyilatkozatot még nem kommentálták, de a szerdai moszkvai lapok beszámoltak a görög—török— angol külügyminiszteri megállapodásról. Az esti lapok pedig Makariosz elnök nyilatkozatát is idézték a törvényes ciprusi elnök fenntartásaival egyetemben. Az Izvesztyija a ciprusi fejleményeket összefoglaló anyagában megállapította, hogy a pucscsot az athéni junta a NATO katonai vezetésével együttműködve szervezte. A tervet azonban nem sikerült az eredeti elgondolás szerint végrehajtani, s ebben nagy szerepe volt a Szovjetunió és a szocialista országok erélyes fellépésének. A lap határozottan kétségbe vonja, hogy az Egyesült Államok valamiféle „különleges missziót” töltene be a ciprusi válság megoldásában. Az Izvesztyija egyébként „az utóbbi évtized egyik legélesebb európai válságának” nevezte a Földközi-tenger e stratégiai fontosságú pontján lejátszódott eseményeket.lasztásokon, Stevens polgármester lett. Az 1967. évi általános választásokon az APC győzött, Stevens miniszterelnök lett, azonban katonai puccs megakadályozta hivatalba lépését. A polgári hatalomhoz való visszatérés után, 1968 áprilisában ismét Stevenset választották meg miniszterelnöknek. 1969 februárjában a Sierra Leone-i egyetem díszdoktorává avatták. 1971 áprilisában a köztársaság megalakulásakor miniszterelnök és Sierra Leone államelnöke lett. Stevens elnök ma érkezik hazánkba Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma hazánkba érkezik dr. Siaka Stevens, Sierra Leone Köztársaság elnöke. Siaka P. Stevens 1905. augusztus 24-én született a déli tartományban fekvő Moyamba nevű községben. Felsőfokú tanulmányait hazájában, majd 1947—48-ban az oxfordi Ruskin College-ben folytatta. Egyike volt azoknak, akik megalapították az Egyesült Bányászok Szövetségét, s 15 évig a szervezet függetlenített főtitkára volt. 1948-tól 1950-ig a Sierra Leone-i Szakszervezeti Kongresszus főtitkára volt. Hét évig a moyambai kerületi tanácsban, majd hat évig a freetowni városi tanácsban dolgozott. 1951-ben a protektorátus közgyűlése megválasztotta a törvényhozó tanács tagjának, ő volt Sierra Leone első föld-, bánya- és munkaügyi minisztere. Hazája képviseletében részt vett az 1960. évi londoni alkotmányozó konferencián, élesen ellenezte az Angliánal kötendő védelmi egyezményt, meghirdette a „Választásokat még a függetlenség előtt!’’ elnevezésű mozgalmat. Ebből a mozgalomból jött létre 1960. szeptember 13-án az össznépi Kongresszus Párt (APC). Az 1962-es választások után Stevens lett az ellenzék vezére. 1964 novemberében pártja, az APC többséget szerzett a freetowni városi tanácsivá Első lépés a ciprusi válság rendezésére Valamennyi érdekelt üdvözölte a genfii megegyezést Nicosiából jelenti a Reuter. Szerdán a már életbe lépett genfi megállapodásnak megfelelően, Ciprus egész területén betartották a tűzszünetet. Az élet kezd visszatérni normális kerékvágásába, az üzletek mellett kinyitottak a bankok is, és megindult a közlekedés. . Denktas, a ciprusi török közösség vezetője szerdán elhangzott nyilatkozatában „jó hírnek” nevezte a genfi megállapodás létrejöttét. Hangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma rendezésében továbbra is a föderatív megoldás mellett száll síkra. Glafkosz Kleridesz, Ciprus ideiglenes köztársasági elnöke szerdán szintén üdvözölte a genfi egyezményt. Újságírók előtt kijelentette, hogy a megállapodás véget vetett a harcoknak és megállította a szigeten tartózkodó török erők előrenyomulását. Hiszem, hogy ha sikerül megtalálni a megoldást, az összes külföldi katonai erőt, köztük a török erőket is, kivonják Ciprusról — jelentette ki Kleridesz. Török katonai jelenlét Az ENSZ Cipruson állomásozó békefenntartó erőinek egy szóvivője szerdán közölte, hogy a partraszállt török alakulatok a keddi nap folyamán — a genfi megállapodás aláírása előtt — újabb erősítéseket kaptak. A Reuter hírügynökség egy magas rangú nyugati diplomatára hivatkozva azt írja, hogy a Cipruson levő török erők létszáma mintegy negyvenezerre tehető. Miután kedden este Génfben, hatnapos tárgyalások eredményeként Callaghan brit, Mavrosz görög és Gimes török külügyminiszter aláírta a ciprusi garanciaszerződés megerősítéséről, valamint a tűzszünetről és más , Ciprussal összefüggő kérdésekről szóló nyilatkozatot, a görög és a török külügyminiszter sajtóértekezletet tartott. Az AFP jelentése szerint Mavrosz görög külügyminiszter elégedetten nyilatkozott a megállapodásról, rámutatva, hogy a konferencia elérte a legsürgősebb kérdés megoldását: véget vetett a katonai akcióknak és ily módon lehetővé vált az újabb vérontás elkerülése. Ciprus politikai jövőjét érintve emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében a tárgyalások újabb szakaszában a három szavatoló hatalom képviselőjén kívül részt vesz a szigetköztársaság két közösségének megbízottja is. Mint mondotta, a ciprusi görögöket Kleridesz ügyvezető elnök, a török közösséget pedig Denktas fogja képviselni. Mavroszt megkérdezték Makariosz esetleges visszatéréséről Ciprusra. A görög külügyminiszter kijelentette: „Számunkra még mindig Makariosz a törvényes elnök, de nem ránk tartozik, hogy megoldjuk a tevékenységével kapcsolatos problémákat. Ha a ciprusi nép — egy független állam népe — úgy dönt, hogy visszahívja, Görögországnak nem lesz semmilyen ellenvetése”. Ankarában megelégedéssel fogadták a genfi nyilatkozatot. Ecevit miniszterelnök hangsúlyozta: „Úgy vélem, hogy rendkívül pozitív eredményt értünk el. Törökország a tárgyalóasztalnál megerősítette azt, amit fegyveres erői értek el Cipruson. A megállapodás megteremti az alapokat Ciprus új státusának kidolgozásához”. Makariosz fenntartásai A Londonban tartózkodó Makariosz ciprusi elnök óvatos fenntartással fogadta a genfi nyilatkozatot. Kijelentette, örömére szolgál, hogy a genfi tárgyalások tűzszüneti megállapodást eredményeztek, ami véget fog vetni a vérontásnak és a további szenvedéseknek. „Ugyanakkor nem mondhatom el, hogy elégedett lennék e megállapodás teljes tartalmával. Annak legfontosabb részében — a török csapatok Ciprusról történő kivonását illetően. A megállapodás nagyon homályos. Mindenesetre remélem, hogy az egyezmény az első lépés lesz a Biztonsági Tanács július 20-i határozatának teljes egészében történő megvalósításában”. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Callaghan brit külügyminisztertől — egy rövid levél kíséretében — megkapta a genfi megállapodás szövegét. Waldheim a dokumentumot továbbította a Biztonsági Tanács perui elnökéhez, aki kijelentette, hogy a tanács tanulmányozza a megállapodás szövegét, mielőtt eldöntené, milyen további lépéseket tegyen a világszervezet. Az MTI londoni jelentése szerint James Callaghan angol külügyminiszter szerint a genfi megállapodás biztosítja Ciprus békéjét, de nem tökéletes és „még nehéz napok állnak a sziget előtt”. Callaghan, aki szerdán reggel érkezett haza Génfből a háromhatalmi értekezletről, délelőtt nyilatkozott közvetítő szerepéről és a megállapodásról az angol alsóházban. A genfi megállapodás „viszszarántotta Görögországot és Törökországot a háború szakadékának széléről” — jelentette ki Callaghan. — Most ezt a békét tartóssá kell tenni és gondoskodni a ciprusiak helye