Magyar Nemzet, 1974. szeptember (30. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Ára: 1,20 lórinsMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Vasárnap 1974. szeptemberi XXX. évfolyam 204. szánt Felelős szerep Amikor a második világháborúban győztes hatalmak létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, abban a szilárd meggyőződésben cselekedtek, hogy intézményesen biztosítsák és szavatolják az egyetemes béke fenntartását, a válságok politikai eszközökkel történő rendezésének lehetőségét, hatékonyan megakadályozzák a fegyveres összetűzések kirobbanását és a viszályok elharapózását. Érdemes újólag emlékeztetni az alapítóknak arra az alapvető rendelkezésére, amellyel eleve kiemelt szerepet szántak a világszervezet életében és működésében a Biztonsági Tanácsnak, s e ..politikai csúcstestületen” belül is az öt állandó tagnak, a világbékéért elsősorban felelősséget vállaló és hordozó nagyhatalmak képviselőinek Három évtized távlatából visszatekintve is bölcs és helyes elgondolásnak bizonyult az „öt nagy” egyhangú szavazásával kapcsolatos eredeti elhatározás, hiszen korunkban nincs és nem is lehet egyetlen olyan probléma sem, amely valamilyen formában — egészen közvetlenül vagy közvetettebben — ne foglalná magában a többi államnál megkülönböztetettebb beleszólási joggal felruházott hatalmak egyetértésének fontosságát. Ha az alapokmány megfogalmazóinak nemes elképzelései — a közeli és távolabbi múlt tapasztalatai szerint — a gyakorlatban mégsem érvényesültek megfelelően, s a Biztonsági Tanács, éppen a különböző vitákban felmerült eltérő nézetek és törekvések miatt, döntő pillanatokban nem tudott határozatokat hozni, ezért semmiképpen sem szabad az alapítók jószándékait kétségbevonni, hanem minden alkalommal szemügyre kell venni: kiknek és miért állott érdekükben a cselekvőképesség átmeneti megbénítása? Napjaink drámai fejleményekben gazdag nemzetközi eseménysorozatából már hosszú hetek óta kiemelkedik a ciprusi tragédia, amelynek vizsgálatakor megcáfolhatatlanul kiderül, milyen homlokegyenest ellenkezően értékelik és értelmezik az „atlanti partnerek”, s a szocialista közösség tagjai egy kis szigetország függetlenségét, szuverenitását, állami létét, s mindezzel öszszefüggésben a világszervezet teendőit, feladatkörét. A NATO vezető hatalmai — amelyek közül nem egynek a lelkén szárad a mai katasztrofális helyzet előidézése: a lerombolt falvak, égő városok, összedőlt kórházak siralmas látványa, az ártatlanul megölt polgári lakosok, a súlyos sebesültek, a menekülni kényszerült tíz- és tízezrek megrendítő sorsa — most éppen ezek a körök hullatnak krokodilkönnyeket, s igyekeznek szemforgató, képmutató nyilatkozatokkal elterelni magukról a világközvélemény figyelmét. Manővereik azonban már csak azért sem járhatnak sikerrel, mert a földkerekségen minden tájékozódni kívánó ember pontosan tudja a ciprusi válság hátterét, a véres konfliktus eredőit, s ismeri az egész kálváriáért, pusztulásért felelősöket. A békeszerető népek előtt csak még inkább lelepleződnek — a pillanatnyilag szokatlanul póruljárt, s idegesen kapkodó — „atlanti stratégák” azzal a magatartásukkal, amellyel eléggé el nem ítélhető módon szembeszegülnek az egyedül célravezető kibontakozással, s továbbra is megkísérlik „belső ügyként” kezelni és sajátos eszközökkel „rendezni” a ciprusi válságot. Hiába bizonyosodott be, hogy a három legközvetlenebbül érintett fél közül kettő: a Ciprusi Köztársaság egyedüli törvényes kormánya és a csúfosan megbukott görög junta helyét átvevő, igen bonyolult és nehéz körülmények között becsületesen kiutat kereső új athéni kabinet is elveti a megoldási módozatok, eddig kirívó kudarcot vallott, leszűkített körben való keresését, a hivatalos atlanti tényezők továbbra is makacsul ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi állama diplomáciai erőfeszítéseit első pillanattól fogva reális, a gyakorlatban megvalósítható, a ciprusi törvényes kormány jogait biztosító, a szigeten levő két népcsoport érdekeit a legmesszebbmenőkig szavatoló, a békés együttélést lehetővé tevő, a tartós rendezést kizárólag megteremtő elgondolások határozták meg. A szovjet javaslat döntő pontja olyan nemzetközi értekezlet összehívásának indítványozása, amelynek részvevői között — a közvetlenül érintett három fél, a Ciprusi Köztársaság, Görögország és Törökország képviselői mellett — ott láthatnánk a Biztonsági Tanács valamennyi állandó és nem állandó tagját, valamint szükség szerint olyan további államok küldötteit, amelyek joggal tartanak speciális helyzetüknél, adottságaiknál fogva igényt a jelenlétre. A szocialista békediplomácia tehát ezúttal is a lényeget ragadta meg: a világszervezet szerepét óhajtotta hangsúlyozni, s tekintélyét tovább növelni e súlyos nemzetközi konfliktus megoldásakor. Ésszerű feltételezés volt, hogy az ENSZ bekapcsolása — éppen dr. Kurt Waldheim főtitkár jószolgálati körútjával párhuzamosan — egyöntetű támogatásra talál. Sajnálatosképpen azonban változatlanul azt kell tapasztalnunk, hogy bizonyos NATO-körök nem tudnak, vagy nem akarnak átugrani saját árnyékukon, s további akadályokat gördítenének a nemzetközi értekezlet útjába. Természetesen aligha enyhít állásfoglalásuk negatív voltán a Biztonsági Tanácsban a menekültek megsegítéséről hozott egyhangú határozat, hiszen ez a drámának csak egyik — ha emberileg mégoly figyelmet érdemlő — részletkérdése, amelynek rendezése sem várható az általános kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. A békeszerető erők méltán sürgetik és szorgalmazzák, hogy a világszervezet felelőssége mielőbb érvényesülhessen az alapítók szellemében. Matolcsy Károly Hazánkba érkezett a kubai külügyminiszter A külpolitikai helyzet A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett dr. Raul Roa Garcia, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. A diplomáciai megbeszélések, illetve üzenetváltások kerültek előtérbe a hét végén Ciprus ügyének rendezésére. A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Karamanlisz görög miniszterelnök levelet intézett Ford amerikai elnökhöz, s abban a görög kormányfő hivatalosan tájékoztatta Washingtont Athénnak arról az elhatározásáról, hogy kilép a NATO katonai szervezetéből. Bár még nem született döntés arról, mi lesz a sorsuk a görögországi amerikai támaszpontoknak, megfigyelők szerint a kapcsolatok lazítása érzékenyen érinti az Egyesült Államokat, mert rést nyit az Észak-atlanti Szövetség délkeleti szárnyán. Athén jegyzékben tájékoztatta a NATO nyugat-európai tagállamait is arról, hogy átveszi az ellenőrzést az ország egész területe, felségvizei és légtere felett. Mavrosz görög külügyminiszter egyébként még az ősszel több nyugat-európai fővárosban, Párizsban, Bonnban, Brüsszelben és Rómában fejti ki Görögországnak a ciprusi kérdéssel kapcsolatos álláspontját, egyben tárgyalásokat folytat majd a kétoldalú kapcsolatok megszilárdításáról. Egyidejűleg a török kormány is igazolni próbálja a ciprusi katonai beavatkozást. Bonnban Schmidt kancellárnak nyújtották át Ecevit török miniszterelnök üzenetét, a Közel-Keleten pedig Korotürk török elnök személyes megbízottja folytatja tájékoztató körútját. Irak és Kuvait után szombaton Szíriába érkezett Bayülben török politikus. A francia televíziónak adott nyilatkozatában Makariosz érsek a Lisszaridesz volt politikai tanácsadója ellen meghiúsult merényletről szólva azt hangoztatta: „Ciprust két szerencsétlenség sújtja, a törökök és az EOKAB terrorszervezet.” A rendezésről megállapította: „Készek vagyunk a tárgyalások megkezdésére de a fegyveres fenyegetés árnyékában arról nem lehet szó. A török hadseregnek vissza kell vonulnia a genfi értekezleten kijelölt tűzszüneti vonalak mögé.” Többórás megbeszéléssel befejeződtek Rumor olasz miniszterelnök és Schmidt nyugatnémet kancellár tárgyalásai. A találkozó eredménye, hogy a nyugatnémet szövetségi bank kétmilliárd dollárnyi kölcsönt nyújt az olasz központi banknak. A nagy összegű hitel — amely a hasonló összegű amerikai kölcsönnel együtt jobbára helyrebillenti az olasz fizetési mérleget — az olasz álláspont sikerét sejteti. Az MTI római jelentésében azonban kifejti: nem annyira Schmidt és az NSZK bizalma növekedett meg a találkozón az olasz kormány gazdaságpolitikája iránt, hanem inkább az a felismerés érvényesült, hogy Olaszország esetleges gazdasági összeomlása az egész nyugat-európai közösséget érintené. A bonni kancellár nyíltan elismerte: az NSZK-nak ugyanúgy érdeke Róma gazdasági helyzetének megszilárdítása, mint az olasz kabinetnek. Olasz források szerint a két politikus megvitatta Görögországnak a NATO katonai szervezetéből történt kiválásával kapcsolatos politikai és stratégiai kérdéseket is. Nem hivatalos jelentések szerint az új helyzetet úgy értékelték, hogy a NATO földközitengeri katonai „térképe” átrendezésre szorul. Egyes források ugyanakkor azt sugallják: a bonni kormány fokozott gazdasági segítőkészségében kifejeződik az is, hogy megnövekedett Olaszország stratégiai fontossága az Atlanti Szövetség számára. Raúl Roa Budapesten Az MTI jelenti: Pója Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. A kubai külügyminiszterrel együtt Budapestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes és felesége, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete és Fioreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Dr. Raúl Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere 1909. április 18-án született Havannában. Az ottani egyetemen közjogi és polgári jogi doktorátust szerzett. A havannai egyetem közjogi és társadalomtudományi fakultásán történelemprofesszor. Az egyetemen társadalomtant és társadalomfilozófiát oktatott és a fakultás igazgatója volt. Diákéveitől kezdve tevékenyen részt vett a kubai népnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásáért vívott forradalmi harcában. Machado és Batista diktatúrái alatt üldözték, bebörtönözték, száműzték. A forradalmi kormánynak nagykövete volt az Amerikai Államok Szervezeténél. 1959- től a forradalmi kormány külügyminisztere. Tagja a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának. Dr. Raúl Roa széles körű tudományos és irodalmi tevékenységet fejt ki. Irodalmi munkásságában elsősorban esszéíró, szinte valamennyi jelentős kubai témáról írt irodalmi szinten. a Kármenétt a ciprusi fegyveres Karamanlisz görög miniszterelnök biztosította Klerideszt, Ciprus ügyvezető elnökét, hogy Athén a ciprusi kérdés igazságos rendezésig politikai, erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti kormányát. Hozzáfűzte, hogy Görögország Kleridesz kormányát a szigetország „egyetlen törvényes kormányaként” ismeri el. A görög állásfoglalást egy, támadó áldouilól Athénben nyilvánosságra hozott közlemény tartalmazza, amely beszámol Karamanlisz és Kleridesz telefonbeszélgetéséről. William R. Crawford, az Egyesült Államok új nácistai nagykövete szombaton átnyújtotta megbízólevelét, Glafkosz Kleridesznek. Mint ismeretes,, elődjét, Davies nagykövetet az augusztus 19-i amerika-ellenes tán tetésen szélsőséges elemek agyonlőtték. Nagy részvét mellett eltemették szombaton Nicosiában a pénteki politikai merénylet áldozatát, Doriosz Loizut, az EDEK Központi Bizottságának tagját, a párt ifjúsági mozgalmának titkárát. A ciprusi főváros központjában négy fegyveres, a támadást Vasszosz Lisszaridesz ciprusi görög politikus ellen kísérelte meg. Lisszaridesz, az EDEK elnöke, Makariosz érsek tanácsadója csak könnyebben sérült meg, de a volánnál ülő Doriosz Loizu életét vesztette. A temetésen mondott beszédében Lisszaridesz ismét az EOKAB-t tette felelőssé a merénylőért és hangsúlyozta: ha a kormány nem tesz sürgős lépéseket a CIA zsoldjában álló fasiszta gyilkosok megfékezésére, semmi sem állhat a nép haragjának útjában. Karamanlisz bejelentette: Esetleg előbbre hozzák a görög választásokat Valószínűleg a vártnál rövidebb időn belül jelenti majd be a görög kormány az általános választások időpontját — mondotta Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök a szaloniki nemzetközi vásár megnyitása alkalmából elhangzott beszédében. A görög kormányfő azonban nem titkolta, hogy a választások időpontjának kitűzése a politikai erők magatartásától, és az ország politikai életét befolyásoló tényezőktől függ. Hangsúlyozta, hogy a ciprusi válság folytatódása akadályozza az olyan „valóságos és haladó demokrácia” megteremtését, amelyben az összes görögök helyet kapnak. Karamanlisz elítélte mindazokat, akik demagóg nyomást gyakorolnak a kormányra, és azt követelik, hogy egy hónap alatt számolja fel a hét év alatt történtek következményeit. „A diktatúra bonyolult gépezetének felbomlása a leggyorsabb ütemben halad — mutatott rá. — A nép szabadságának biztosítéka, hogy a hadsereg ismét a maga dolgát végzi és a polgári hatalom ellenőrzése alatt áll.” A ciprusi kérdésről szólva a görög miniszterelnök elítélte Törökország magatartását és megerősítette, hogy Görögország nem hajol meg a befejezett tények előtt. Arra figyelmeztette a törököket, hogy saját maguk és a világbéke veszélyeztetése nélkül nem tarthatják meg, amit erőszakkal szereztek meg. Görögország tisztában van a görög—török barátság hasznos voltával — folytatta Karamanlisz —, de azt kívánja, hogy Törökország pozitív lépésekkel teremtse meg a jószomszédi viszony helyreállításához szükséges feltételeket. A görög kormányfő végül fájdalmas csalódásnak minősít ] tette azt a tényt, hogy a NATO •s képtelennek bizonyult a tagelvámái közötti konfliktus veszélyének elhárítására és Törökország ciprusi hadműveleteinek megakadályozására. De, mint mondotta, Görögország, noha kiválik a NATO katonai szervezetéből, Nyugat-Európához fűződő politikai kapcsolatait fenn akarja tartani. Végül kijelentette, hogy Görögország nem az amerikai népet hibáztatja, mert annak álláspontja egészen más, mint kormányának politikája. i Az NSZK kétmilliárd dolláros kölcsönt nyújt Olaszországnak Befejeződtek Humor és Schmidt megbeszélései Magyar Péter, az MTI római tudósítója jelenti: Szombaton több órás megbeszéléssel befejeződött az olasz—nyugatnémet kormányfői találkozó Humor miniszterelnök és Schmidt kancellár között a Comói-tó partján. Schmidt délben elutazott Olaszországból. A kétnapos találkozón a felek gazdasági kérdéseket vitattak meg, különös tekintettel a súlyos olasz gazdasági helyzetre. Áttekintették a Közös Piacidőszerű problémáit, az inflációt és az egyéb tornyosuló nehézségeket, amelyek zavarokat okoznak a közös piaci gépezet működésében. Végül értékelték a külpolitikai helyzetet, az európai biztonsággal és a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos kérdéseket. A kormányfői találkozó legkézzelfoghatóbb fejleménye: a nyugatnémet szövetségi bank valutatartalékai hó kétmilliárd dollár összegű kölcsönt, nyújt az olasz központi banknak, árvésy összeg fedezetéül az olasz bank aranytartalékainak eső részét helyezi letétbe. A kölcsön az első konkrét alkalmazását jelenti annak az elvi megállapodásnak, amelyet a tizek kötöttek a közelmúltban a hollandiai Zeistben, s amely a szabad piaci árhoz közeli értékelés alapján lehetővé teszi a központi bankok aranytartalékainak mozgósítását. A hatalmas összegű kölcsön (mintegy 1200 milliárd líra), a tavasszal bevett hasonló öszszegű amerikai kölcsönnel együtt, jórészt fedezi Olaszország fizetési mérlegének ez idei hiányát. Mindenképpen jelentős könnyebbséget jelent a súlyos valutáris nehézségekkel küszködő olasz kormánynak. További eredménye a Rumor-Schmidt találkozónak, hogy a nyugatnémet kancellár ígéretet tett, az NSZK támogatni fogja Olaszország kérését egy közös piaci hosszú lejáratú valutakölcsön iránt. A két kormányfő nyilatkozata közli, hogy szó esett a főbb nemzetközi kérdésekről is. Az európai biztonság, a Földközi-tenger térségének fejleményei, és ezekkel kapcsolatban az atlanti szövetség helyzete állt itt előtérben. «Portugáliában feloldják a bérek befagyasástosát Lisszabonból jelenti az AFP. A portugál minisztertanács pénteken késő éjszaka befejeződött ülésén úgy döntött, hogy feloldja a bérek május végén elrendelt befagyasztását. A kabinet ugyanakkor intézkedéseket hozott a béremelések inflációs hatásának megakadályozására. Az új rendelkezés értelmében a béremelés összegének felét öt év múlva kamatozó államkötvényekben fizetik ki. Az