Magyar Nemzet, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Vasárnap, 1974. december 1., Magyar Nemzet Összefogni a béke nagy ügyéért Befejeződött Budapesten a szocialista országok békemozgalmi tanácskozása A Magyar Országos Béketanács meghívására november 28. és 30. között a békemozgalmi tevékenységről konzultatív tanácskozást tartottak Budapesten a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a magyar, a mongol, az NDK, a román, a szovjet és a vietnami békemozgalmak képviselői. Részt vettek a megbeszélésen a Béke-világtanács titkársága és a Nemzetközi Béke Intézet képviselői. A találkozón véleményt cseréltek a szocialista országok békemozgalmainak tevékenységéről és megvitatták, milyen módon járulhatnak hozzá a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa eszméinek további gyakorlati megvalósításához. Megvitatták a további feladatokat a nemzetközi biztonságért, a leszerelésért, a népek nemzeti függetlenségéért, a nemzetközi együttműködésért, a demokráciáért, a béke és a társadalmi haladás további kiszélesítéséért folytatott küzdelemben. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szombaton fogadta azt a szovjet küldöttséget, amely O. Sz. Harhargyin, a szovjet békebizottság alelnöke vezetésével részt vett a szocialista országokban működő békemozgalmak képviselőinek budapesti tanácskozásán. Jelen volt a megbeszélésen Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, az Országos Béketanács elnökhelyettese. A tanácskozáson interjút kértünk Ryszard Tyrtuktól, a Lengyel Béketanács főtitkárhelyettesétől, aki a következőket mondta: — Most is ugyanolyan érzésekkel és gondolatokkal jöttünk Magyarországra, mint mindannyiszor: erősíteni a két békeszervezet és pártjaink közötti baráti kapcsolatokat. Nagyon időszerűnek és fontosnak tartjuk ezt a találkozót. A magyar béketanács hű szószólója a békemozgalomnak, komoly tapasztalatokkal rendelkezik, és boldogok leszünk, ha ezeket a tapasztalatokat otthon munkánkban hasznosítanitudjuk. A magyar békemozgalom sikereit üdvözöljük, s megértjük a feladatokat, amelyek közösek, széles körűek, s bennünket is érintenek. Lengyelországban most mi is a békemozgalom 25. évfordulóját ünnepeljük, s ez az eszmecsere különösen hasznos volt számunkra azért, mert fontos dolgokban tudtunk előrelépni a békemozgalom kiszélesítése érdekében. A szocialista országok békemozgalmi vezetői között itt volt a tanácskozáson Luvsandambyn Khuushaan, a Mongol Béketanács titkára. Már többször járt hazánkban — legutoljára most nyáron —, de örül, hogy ismét itt lehet, mint mondotta: e barátságos, vendégszerető országban. — A magyar békemozgalom rendkívül aktívan dolgozik — mondta. — Mongólia és Magyarország között már hagyományosak a jó kapcsolatok. Kifejezésre jutott ez az elmúlt napokban is, amikor nagyon szép jubileumot, a Mongol Népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóját ünnepeltük, együtt a szocialista országok népeivel és a világ békeszerető erőivel, s nagy örömünkre szolgált, hogy az ünnepségeken részt vett a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével. — Az utóbbi években a magyar és a mongol nép közötti ősi testvéri és baráti kapcsolatok, a szoros együttműködés szinte napról napra fejlődik — mondta a továbbiakban a Mongol Béketanács titkára. — Magyar barátaink sokat segítenek nekünk a szocializmus felépítésében; példa erre a sok új, nálunk épült magyar ipari létesítmény, kombinát , s mi ezt úgy értékeljük, mint a szocialista országok közötti kölcsönös megértésen és előnyös kapcsolatok kialakításán alapuló munkát. A mongol társadalom, a közvélemény aktívan harcol a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a világbéke megteremtéséért. Hisszük harcunk eredményességét, éppen azért, mert olyan barátaink vannak, mint a szocialista országok népei, s mert igazságos ügyért széltünk síkra. Részt vállalunk a békeszerető erők minden harcában, s lehetőségeinkhez, erőnkhöz mérten támogatjuk azt. Nem először járt nálunk — s most is nagyon szívesen jött a tanácskozásra — Tran Trong Quat, a Vietnami Békebizottság titkára. Elmondotta: — Mindig örömmel jövünk olyan megbeszélésre, ahol a szocialista országok békemozgalmainak vezetői tanácskoznak, de most különös érdeklődéssel vártuk a beszámolókat, amelyek az egyik legfontosabb témával, a propagandával foglalkoztak. Úgy vélem, koncentrálni kellene erőinket — s ezzel együtt az összes békeszerető erőt — annak érdekében, hogy a párizsi egyezményben foglaltakat minden érdekelt fél betartsa , ennek szorgalmazása természetesen a békebizottságok elsőrendű feladatai között szerepel. További feladatunk: a béke érdekében megvalósítani társadalmi céljainkat, befejezni Dél-Vietnam felszabadítását. Végső célunk: Észak- és Dél-Vietnam békés egyesítése. Számunkra különösen jelentős tény, hogy ezt a eszmecserét éppen Budapesten tartják, mert a magyarok támogatják ügyünket, nemcsak részletkérdésekben, hanem teljes szívvel mellettünk állnak az imperializmus elleni harcban. Mindent megtesznek azért, hogyfelépítsük rombadőlt országunkat. A továbbiakban elmondta, hogy a tanácskozáson különösen értékesnek tartották azokat a magyar felszólalásokat, amelyek az ellenséges propaganda elleni küzdelem fontosságával foglalkoztak. — Tudjuk, hogy ez mennyire szükséges. Vannak olyanok, akik békéről beszélnek, használják az „enyhülés” kifejezést, de csak azért, hogy ezzel nagyobb figyelmet keltsenek. A tanácskozáson — hangoztatta végül — örömmel tapasztaltuk a résztvevők szolidaritását a vietnami néppel, ügyünkkel. Várakozáson felüli sikere volt Moszkvában a csepeli kiállításnak Moszkvában szombaton zárta kapuit a Csepel Vas- és Fémművek nagyszabású önálló kiállítása. A gyár képviselői Moszkvában a várakozáson felül jó üzleteket kötöttek. Az 1975-re vonatkozó megállapodások előirányozzák 2 millió 800 ezer rubel értékű konfekciógép, hatmillió rubel értékű csőgyártó kohászati berendezés, illetve 8 millió rubel értékű színesfémtermék exportját a Szovjetunióba. Ugyancsak üzletet kötöttek Pannónia motorkerékpárok, oldalkocsik és tartalékalkatrészek exportjára, összesen 4,6 millió rubel értékben. Az összes üzletkötések értéke a tervezettnek több mint a kétszerese, meghaladja a 22 millió rubelt. — De — mint Székely István, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgató-helyettese a kiállítás befejezése alkalmából elmondotta — nem ezt tartjuk a legnagyobb eredménynek, hanem azokat a megállapodásokat, melyek lehetővé teszik, hogy a Csepel Vas- és Fémművek fejlesztését szovjet egyeztetéssel hajtsuk végre. A csepeliek moszkvai kiállítását mintegy hatezer szakember tekintette meg, közöttük számos miniszterhelyettes, minisztériumi osztályvezetők és vállalati vezetők. A kiállítás alkalmából Moszkvában tartózkodik a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak küldöttsége, Borbély Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az üzemi pártbizottság első titkárának vezetésével. A delegáció látogatást tett az SZKP Központi Bizottságának székházában, ahol V. I. Dolgih, a Központi Bizottság titkára fogadta a küldöttséget. A csepeli kiállítást ugyancsak felkereste az SZKP küldöttsége, élén Sz. A. Baszkanovnak, a KB nehézipari osztálya vezetőjének helyettesével. Megkezdték az új 680 ágyas kecskeméti vezetőkórház földmunkálatait Az egészségügyi kormányzat részletes programot dolgozott ki az ország kórházainak korszerűsítésére és a kórházhálózat bővítésére. A programban budapesti egészségügyi intézmények létesítése mellett egész sor vidéki kórház építése szerepel. A vidéki kórházak között az egyik legnagyobb méretű lesz a kecskeméti vezetőkórház, amelynek részletes tervei már elkészültek, és megkötötték a kivitelezési szerződést is a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalattal. A kecskeméti területi vezetőkórház terveit a Középülettervező Vállalatnál Marosi Miklós építészmérnök vezetésével. fiatal tervezőkollektíva készítette A munkánál védnökséget vállalt a KISZ, az egész tervezési folyamat alatt pedig mint orvosi szakmai konzulens, közreműködött dr. Takács Sándor, a megyei kórház igazgató főorvosa. Az új kórház megépítését nemcsak a környék fejlődése, népességének szaporodása sürgeti, hanem az is, hogy a meglevő kecskeméti kórház bővítésére nincs lehetőség. Ezért a Széchenyi város területén a Nyíri út és a külső körút mentén jelöltek ki 22,5 katasztrális holdnyi területet az új kórház elhelyezésére. Tavaly kezdődött a tervezés munkája, és ebben közreműködött a megfelelő szakterületen a Ganz- MÁVAG, az Intranszmas, a DÉMÁSZ, az IPARTERV, az ORMI és több más vállalat, intézmény. Az új kórház tömege több épületből áll. A főépület kilencemeletes lesz, ebben helyezik el a belgyógyászatot, a sebészetet, a traumatológiai osztályt, az urológiát, az ortopédiát, a szemészetet, összesen 680 ággyal rendelkezik majd az új kórház, amelyen belül 200 ágyas krónikus és 100 ágyas idegosztály is létesül. A betegosztályok, az orvosi és igazgatási osztályok elhelyezésére 21 400 négyzetméter alapterület áll rendelkezésre. Az egyes épületeket kétszintes folyosó köti össze, úgyhogy közöttük a közlekedést a szabadba való kilépés nélkül lehet lebonyolítani. Gondoskodtak a tervezők arról is, hogy a későbbi távlatban a kórházintézményt tovább bővíthessék anélkül, hogy üzemeltetését zavarná. A költségelőirányzat 560 millió forint. A jövő év elején kezdik meg az építkezést, a földmunkák már javában folynak. Az épületeket monolit vasbeton vázzal és födémszerkezettel, Hannebeek-rendszerű zsaluzó szerszámok alkalmazásával szerelik össze. A homlokzat előregyártott vasbetonelemekből, prizmás kiképzéssel épül. A válaszfalakat vakolatmentes felületű gipszperlit lapokból állítják össze. Ezeket az új építkezési módszereket első alkalommal alkalmazzák kórházépítkezésnél és ez gyorsítja a munkálatokat. Nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is lesz az építkezés ezzel az újszerű eljárással és lehetővé teszi a kórház szakaszos üzembe helyezését, aszerint, mikorra készülnek el az egyes épületrészek. G. J. Szekér Gyula hazaérkezett Lengyelországból A dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter vezette magyar delegáció hazaérkezett a lengyelországi Wislából, ahol a KGST színesfémkohászati állandó bizottság ülésén vett részt. Az ülésszakon megvitatták a KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülése határozataiból származó feladatokat. A lengyel fél tájékoztatta a részvevőket a színesfémkohászatuk fejlődéséről. Megvitatták a tagországok színesfémipara 1976—1980. évi koordinált fejlesztési tervét és jóváhagyták az állandó bizottság 1975. évi munkatervét. Kicserélték a magyar-finn gazdasági megállapodás okiratait Nagy János külügyminiszterhelyettes és Paul Jyrkankallio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete szombaton a Külügyminisztériumban kicserélte a két ország között 1974. május 2-án Helsinkiben aláírt, a kereskedelem akadályainak kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodás megerősítő okiratait. Jelen volt Kovács Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes is. Az egyezmény 1975. január 1-én lép hatályba. MSZBT-delegáció utazott Moszkvába Szombaton Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának vezetésével a Szovjetunióba utazott az MSZBT küldöttsége. A delegáció tagjai részt vesznek a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének Moszkvában megrendezésre kerülő III. konferenciáján. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Veres József, az MSZMP KB tagja, az MSZBT alelnöke búcsúztatta. Jelen volt V. V. Orosz, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. Elhunyt Csató István újságíró A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fájdalommal közli, hogy Csató István, az Élet és Tudomány főszerkesztő-helyettese életének 58. évében hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés.* Hogy ki volt Csató István, azt sokan tudták. Mert az életben csak a tettek számítanak, és az újságíró tette a leírt szó. Amely az igazságot hordozza. Ha hordozza, így hát az olvasók, jól tudták, ki volt Csató István, az újságíró. És szerették, tisztelték őt. Mert írásaiban érződött az igazságkeresés trágya, cikkeit a tudás tisztelete fűtötte, a törekvés, hogy segítsen. Mi, jó néhányan, akik hosszú éveket töltöttünk vele együtt, ismertük karakterének sok szép vonását. Művelt, nagy tudású ember volt, és éppen ilyen szerény. Ő, aki életének több mint a felét az újságírásnak szentelte — már a háború előtt a Miskolci Reggeli Hírlapnál dolgozott —, igazán tudta, hogy milyen sziszifuszi munka megszerezni a gyakorlat biztonságát, az írástudást művészetté emelni. Azért foglalkozott olyan szeretettel a fiatalokkal, akik végtelenül tisztelték őt. A felszabadulás után a Magyar Nap munkatársa volt, aztán a Népszava rovatvezetőjeként, az ifjúsági szövetség, a Szabad Ifjúság vezető munkatársaként tevékenykedett. Egy időben a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezető tisztségviselője is volt. De az újságírás visszahódította. Az Élet és Tudomány munkatársaként, szerkesztőjeként olvasói a tudományos ismeretterjesztés kiváló művelőjeként ismerhették meg. E törekvésének szép példája számos kitűnő könyve is. Korán távozott el közülünk. Fájdalommal gyászoljuk. A budapesti diákok parlamentje Szombaton az Újvárosháza épületében rendezték meg a budapesti középiskolások V. parlamentjét, amelyen megjelent dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Képviseltette magát a KISZ, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság és a Pedagógusok Szakszervezete is. A diákparlamenten 190 fővárosi gimnázium, szakközépiskola, iparitanuló-intézet, valamint gyors- és gépíróiskola 200 küldötte gyűlt össze. Dr. Mezei Gyula, a fővárosi tanács főosztályvezetője vitaindító előadásában elmondotta: az iskolai parlamenteken 12 500 diákküldött vett részt, közülük 5500-an nyilvánítottak véleményt, illetve tettek javaslatot. A részvevők komoly érdeklődést árultak el nemcsak saját iskolájuk feladatai, hanem a közoktatás egészének kérdései iránt. A referátumot követő vitában számos közérdekű, fontos javaslat hangzott el, amelyeket az országos diákparlament elé terjesztenek. Határidő, kötbér Január 1 -től szigorítás a darabáru-szállításban A Minisztertanács rendeletet hozott a vasúti, illetve a gépjármű fuvarozási szabályzat kiegészítéséről, módosításáról. Ezek szerint a vasút a belföldi forgalomban darabáru-fuvarozást nem végez, a gépjármű-fuvarozó köteles a gyorsáru- és a darabáru-küldeményeket elvállalni. A rendelet meghatározza, hogy mit tekinthető gyors-, illetve darabáruknak, mi nem szállítható ezeken a címeken, s mi a következmény, a teendő abban az esetben, ha ilyen küldemény elvész. A rendelet — amely január 1-én lép hatályba — módosította, megszigorította a szállítási határidőket és a kötbér mértékét. Korábban a vasút és a közúti közlekedés egyaránt foglalkozott darabáru-fuvarozással. Három éve a Volán vette át a MÁV-től ezt a feladatkört, s vele a raktárakat, a technikai eszközöket, az ezzel foglalkozó vasutasok egy részét. A tapasztalatok szerint azóta sokat javultak a darabáru-fuvarozás feltételei, körülményei. Jelenleg a Volán darabárus járatai sűrűn behálózzák az egész országot: 3300 városba, községbe, településre járnak rendszeresen, átlagosan heti három alkalommal, sok helyen naponta megfordulnak a kocsik. Közgyűlést tartott a Magyar Autó Klub Az autóközlekedés biztonsága társadalmi érdek Szombaton a SZOT budapesti iskolájának nagytermében mintegy 300 küldött részvételével megtartották a Magyar Autó Klub közgyűlését. Az ország minden részéből érkezett küldöttek több mint 90 ezer klubtagjukat képviselték. A közgyűlés elnökségében helyet foglalt Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Földvári László KPM miniszterhelyettes, az Autó Klub társadalmi elnöke, Matykó Vilmos, a klub főtitkára számolt be a közgyűlésnek az eltelt négyéves időszak munkájáról és az Autó Klub eredményeiről. Szólott arról, hogy a Magyar Autó Klub sokoldalú tevékenységet folytatott az elmúlt években a balesetelhárítási, oktatási feladatok megoldásában és erőteljesen bővítették a klubtagoknak nyújtott műszaki szolgáltatásokat is. Az Autó Klub így hathatós támogatást nyújtott a korszerű közlekedés elősegítéséhez. Ma már tizenkét városban működnek hazánkban az Autó Klub diagnosztikai állomásai és több mint száz műszaki segélykocsi teljesít négyezer kilométer úton szolgálatot. Az Autó Klub főtitkárának beszámolója után Rödönyi Károly miniszter szólott a küldöttekhez, hangsúlyozta: társadalmunkban az autót nem luxusnak, hanem munkaeszköznek, az ember segítőtársának tekintjük. Köszönetet mondott az Autó Klubnak a miniszter azért, hogy a szervezett biztonságos és kulturált közlekedés elősegítésével jelentős társadalmi feladatot töltött be. — A növekvő autóforgalommal együtt fokozott gondot kell fordítanunk az autóközlekedés szabályozására — hangsúlyozta Rödönyi Károly és utalt rá, hogy a balesetelhárítás érdekében léptetik életbe a közeli napokban az új sebességkorlátozó intézkedést. Utalt arra is, hogy következő intézkedésként a biztonsági övek használatát tervezik kötelezővé tenni és a jövő év folyamán a tervek szerint kibocsátják az új KRESZ-t, amely hivatva lesz a megváltozott körülményekhez, a nagyobb autóforgalomhoz igazítani a közlekedési szabályzatot. Az Autó Klub közgyűlése két felhívást fogadott el, az egyik környezetvédelmi jellegű és arra szólítja fel a gépjármű-tulajdonosokat, hogy minden lehetséges módon igyekezzenek csökkenteni a gépkocsik által okozott zajt. A másik felhívás a fokozott elővigyázatosságra, különösen a gyerekek és az idős gyalogjárók oltalmazására kéri fel az autótulajdonosokat. Rödönyi Károly átadta az Autó Klub legkiválóbb munkatársainak a közlekedés kiváló dolgozója kitüntetéseket, majd a közgyűlés megválasztotta a következő négy esztendőre a klub vezetőségét. sz. i. 3 Kormányhatározat az úttörők álami támogatásáról A Minisztertanács határozatot hozott az ifjúsági törvénynek a gyermekkorosztályra történő hatékonyabb alkalmazása, a nevelési feltételek javítása, és az úttörőcsapatok rendszeres anyagi támogatásának biztosítása érdekében. A kormányhatározat intézkedik arról, hogy az állami szervek és intézmények ifjúságpolitikai feladataik részeként határozzák meg a tennivalóikat a gyermekkorosztály nevelésének segítése, az úttörőmozgalmi munka támogatása érdekében. A vállalati intézkedési tervek is tartalmazzanak ilyen feladatokat. A minisztériumok az országos hatáskörű szervek az ifjúság helyzetének kétévenkénti vizsgálata keretében fordítsanak fokozottabb figyelmet a gyermekkorosztályra. A mozgalmi nevelőmunka feltételei javítása érdekében is intézkedtek. A nevelőmunka anyagi feltételei is megnőnek 1976 január elsejétől az általános iskolákban. Gondoskodnak arról, hogy az iskolák a költségvetésből biztosított összegekből megfelelő támogatást kapjanak a mozgalmi célkitűzések megvalósításához. A határozat az Állami Ifjúsági Bizottság feladatává teszi, hogy vizsgálja meg, a nevelőmunka anyagi feltételeinek javításához milyen további, a Minisztertanács határozatát nem igénylő intézkedések szükségesek. Gondoskodnak az úttörők rendelkezésére álló intézményhálózat jobb kihasználásáról és fejlesztéséről is.