Magyar Nemzet, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Kedd, 1 9 7 5. július 1. M rögbiedsé Xsi főtitkára van a múlt hét vége óta a francia UDR- nek, a de gaulle-ista pártnak. André Bord annál is könynyebben kapta meg a szavazatokat, hogy egyetlen jelölt volt, ellenféllel vagy vetélytárssal nem kellett szembenéznie. Derék politikus, minden különösebb ragyogás, szikrázó gondolatok nélkül. Amolyan középszer. Hosszú miniszteri múlt áll mögötte, talán a leghosszabb az V. Köztársaságban. Kevesen voltak ennyi ideig tagjai az egymást követő kormányoknak, mint ő, Joly Jokerként váltogatta a tárcákat. Mindenütt megfelelt, éppen mert becsületesen igazgatott, nem hívta ki maga ellen senkinek sem a haragját. Sem ötletekkel, sem agresszív követelésekkel. Ezért választották meg? Igen, ezért is. Tudták róla, hogy a jelenleg legnagyobb kormánypárt élén is helytáll, végrehajtja, amit mondanak neki, és elvárnak tőle. Az UDR-nek éppen ilyen főtitkárra van szüksége, mert már van olyan vezetője, aki brillírozik, aki a politikának nagymestere, minden útvesztőből tévedhetetlenül kitalál. Ez a tiszteletbeli főtitkár, Jacques Chirac, a miniszterelnök. André Bord feladata nem is lesz egyéb, mint elfogadni az eszméket a kormányfőtől, gondoskodni róla hogy szervezetileg minden kifogástalanul gördüljön. Ilyen módon, ha egy szerény funkcionárius kiválasztása egyetlen pártot érint is, végeredményben elsőrendű fontosságú francia politikai esemény, mert az ország vezetésének nagy kérdéseit érinti. Jelentőségének megítéléséhez egy esztendőre kell visszanyúlnunk. Akkor választották meg az V. Köztársaság elnökeként Valéry Giscard d’Estaing-t. Ez a győzelem egyúttal a de gaulle-ista jelölt vereségét jelentette. Jacques Chaban- Delmas alulmaradásával szinte elvesztette lába alól a talajt, és ha még volt miniszterelnökként emlegetik is, lényegében Bordeaux polgármestere, lassan visszacsúszik helyi potentáttá. Sokan hajlamosak voltak a változást úgy megítélni, hogy Chaban-Delmas-szal a degaulle-ista mozgalom is hanyatlásnak indult, a másfél évtizeden át uralkodott párt ezentúl csak árnyéka lehet önmagának. A tábornok egykori hívein is kiütközött a keserűség. Az a fiatalember, aki sornyira kedves volt Pompidounak, a legutóbbi degaulle-ista elnöknek, nyílt sisakkal állt ki Giscard d'Estaing jelöltsége mellett, és arra buzdított, hogy a többiek is ezt tegyék. Chiracban éppen ezért több pártbéli barátja már-már árulót látott. Jutalmul buzgólkodásáért meg is kapta ainiszterelnökséget. MESSZEBBRE LÁTOTT azonban Chirac társainál. A helyzetet teljes bonyolultságában ismerte föl. Az államfő csakhamar nem írathat ki nemzetgyűlési választásokat, mert csekély elnöki többsége (nincs ötvenegy százalék), baloldali parlamenti győzelmet sejtet. Következésképpen belátható időn belül Giscard-nak szüksége van a de gaulle-ista pártra, kénytelen-kelletlen reá kell támaszkodnia. De szüksége van az UDR-re Chiracnak is. Ez adja meg hátországát, e tömb élén képvisel valamit és valakiket. Az első adandó alkalommal, tavaly télen, amikor a sorok széthullani látszottak, magához kaparintotta tehát a főtitkári posztot is, beosztáshalmozó lett: miniszterelnök és pártvezér. Nem ment könnyen, intrikák és cselszövények nélkül. Félre kellett állítani, vagy legalábbis közömbösíteni az úgynevezett bárókat, a „történelmi alakokat”, akik de Gaulle-t az ellenállástól kezdve hűséges árnyékként kísérték. Végül is sikerült. Egy Michel tiebré, és egy Maurice Couve de Murville ma már nem egyéb nosztalgiánál: ha fölszólalnak, figyelemmel és kellő tisztelettel hallgatják őket, de irányt aligha mutatnak. A nyáj a dinamikus fiatalembert követi, aki küzdött, szervezett és győzedelmeskedett. Puccsistának nevezte Chiracot, amikor a maga eszközéül használta föl a pártot, de ma már elismerik igazát és fölülkerekedését. A cél szentesítette az eszközt. Nem zsugorodott össze szamárbőrként a UDR a szükségszerűen közbeiktatott parlamenti pótválasztásokon, éppen ellenkezőleg, vagy megtartotta mandátumait, vagy még szaporította is őket. Megmaradt tehát a kormánytábor legnagyobb parlamenti p pártjának, nélkülözhetetlenebbé vált a köztársasági elnök számára, mint valaha. Ebből persze egyáltalán nem következik, hogy ha holnap országos választások lennének, bizonyosan a degaulle-ista UDR marad változatlanul a legnagyobb kormánypárti csoport, ne veszítene befolyásából. Inkább az ellenkezője a valószínű. De az összeomlás tragikus érzete tovaszállt, a magabiztosság nagyobb. EGYÜTT JÁR ez azzal, hogy a giscardisták, a köztársasági függetlenek elnöki pártja nem tudta kiaknázni a vezérének személyes győzelméből fakadt előnyét, arisztokratizmusa nem vonzott. Poniatowski herceg, Giscard jobb keze, rokona, barátja és ötletadója mindig egy lépéssel Chirac mögött kullogott. Amikor a miniszterelnök főtitkárként is kezébe vette az UDR-t, Poniatowski a giscardisták elnökévé választatta magát. Most, hogy Chirac leköszönt főtitkári posztjáról, és átadta a stafétabotot az egyszerű, de kezes André Bordnak, a herceg megőrizte pártbéli tisztségét. De ez egyúttal ezt is jelenti, hogy Chirac pártfunkciójától megszabadulva az egész kormánytöbbség tömörítőjeként léphet föl, igényt tarthat minden Giscard-t támogató erő vezetésére, a „második ember” címére. A jó taktikus és messzelátó stratéga hírében álló Poniatowski a célszalagnál megint lemaradt. Igaz, van egy nagy handicapja is. A de gaulle-izmus teljes visszaszorítására abban látja a kiutat, hogy egyesítse a francia politikában sajátosan középnek nevezett jobboldalt, a sok kis csoport és árnyalat végre hagyjon föl a széthúzással. Hiú remény. Sokkal többfélék az egyéni ambíciók, és sokszínűbbek a konzervativizmus nézetei, semmint bárkit és bármit közös nevezőre lehetne hozni. Poniatowski álmaival magára marad. Halasztást szenved ezzel azonban az elnöki terv is. Késlekedik az a nagy szövetség, amely 1988-ig biztosítaná Giscard elképzelését, hogy tizenöt évi gaulle-izmus után „középről kormányozzák” Franciaországot. Valójában ennek nem annyira a személyi torzsalkodás állja útját, hanem korántsem felel meg a valóságos társadalmi körülményeknek. A jobboldalt megszépítő aeókozmetikával nevezhetik középnek, de tömegében ilyen középfrancia nincs. Vannak osztályviszonyok és rétegérdekek, de még a vállalati igazgató és a kiskereskedő sem ugyanazért küzd és lelkesedik. SIKEREIT CHIRAC egyebek között annak is köszönheti, hogy kitűnően tud alkalmazkodni. Tiszteletben tartja a szabályokat, amelyeket egyébként még de Gaulle dolgozott ki az elnöki rendszerre. Az első az államfő, a miniszterelnök legtöljebb a második lehet. ,,Ha Giscard d’Estaing holnap távozásra szólítana föl — jelentette ki a minap —, habozás nélkül venném a kalapomat." Csakhogy Chirac úgy lavíroz az alkotmány és az V. Köztársaság intézményeinek útvesztőiben, hogy ez a pillanat ne érkezzék el. Lojálisan szolgál, egyszersmind nélkülözhetetlenné teszi magát. Valóságos politikai mestermunka volt az is, ahogyan az UDR éléről látványosan távozott. Megszabadult a terhelő kettősségtől, a de gaulle-ista pártnak önálló főtitkára van, de minden szálat a miniszterelnök ráncigál. A Le Monde azt írta, hogy André Bord személyében az UDR-nek most csapatkapitánya van, a rögbiedző és a válogató szövetségi kapitány azonban Chirac maradt. A fiatal francia kormányfőben már sokan látják a jövő egyik elnökjelöltjét. És ha az lesz, miért is ne lehetne államfő? Amikor az UDR már csupán történelmi emlékeiben marad majd de gaulle-ista, hogy sokkal inkább chiracista legyen. Várkonyi Tibor Hazaérkezett Helsinkiből Szépvölgyi Zoltán Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és a városháza küldöttsége vasárnap este hazaérkezett Helsinkiből. A delegáció, amely egy hetet töltött a finn fővárosban, a két várost kölcsönösen érdeklő várospolitikai kérdésekről folytatott megbeszéléseket Helsinki polgármesterével és más vezető szakembereivel Felmentés A Minisztertanács Balló Istvánt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettesét — egészségi állapotára tekintettel, saját kérelmére — tisztsége alól ez év július elsejével felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Balló Istvánnak érdemei elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke adta át. Magyar Nemzet Kitüntetések Az Elnöki Tanács, nyugállományba vonulásuk alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül Vajda Andrásnak, a MÉM termékforgalmazási főosztály osztályvezető helyettesének és Bartucz Istvánnak, a Magyar Hűtőipar igazgatójának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át hétfőn a MÉM-ben. Az Elnöki Tanács, több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül Szenes Ottónénak, a KPVDSZ Szolnok megyei bizottsága titkárának a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Szász Ferencné, a KPVDSZ elnöke adta át. Magyar elnököt választott az UNESCO információs szakértői bizottsága Az UNESCO szakértői bizottságot hozott létre, amely az UNESCO információs, dokumentációs, könyvtári és levéltári programja fő irányait vitatja meg és az UNESCO főigazgatójának tanácsadó szerveként működik. A 16 országból kijelölt szakértők június 22—26-i párizsi értekezletükön elnökké dr. Lázár Pétert, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatóját, alelnökké El Shenitit (Egyiptom) és E. Ekmant (Svédország) választották meg. A kollektív szerződésekről tárgyalt a SZOT elnöksége A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának, s idei módosításának tapasztalatairól tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dolgozókkal, hogy a kollektív szerződések szabályai valóban érvényesültek-e, s ahol szükséges volt, a szabályokat módosították. A szakszervezetek tapasztalatai szerint a vállalati beszámolók, az értékelések tartalmasabbak voltak, mint korábban. A legtöbb vállalatnál a kollektív szerződések alapvető rendelkezéseit nem módosították, csupán azokat az intézkedéseit, amelyek az évi eredményektől függnek, vagyis a részesedési alap felosztásának arányait, sok helyütt pedig a korábbinál kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni a nők, a fiatalok, a nagycsaládosok munkájához. Az öt évre megkötött kollektív szerződések az idén lejárnak, s mint a SZOT elnöksége megállapította, a feltételek adottak a következő ötéves szerződések megkötéséhez. Az elnökség a mostani ülésen megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a SZOT irányelveit az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződések megkötésérő. Megyei népfronttitkárok tájértekezletei A megyei népfronttitkárok tájértekezleteken vitatják meg a választási tapasztalatokat és veszik számba a választás utáni tennivalókat. Az első tájértekezletet — mint jelentettük — Salgótarjánban tartották, amelyen részt vett Sarlós István,az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafia Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint öt megye: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye népfronttitkára is. öt kérdésre keresnek választ a tájértekezleteken. Az első kérdés arra vár feleletet, hogy a népfront megyei titkárai milyennek minősítik — tartalmában és módszerében — a választásokat előkészítő tömegpolitikai munkát. A második kérdés: milyen módszereken, eljárásokon, formákon javasolnak változtatást a választást előkészítő munkában. A harmadik kérdés: Hogyan foglalkoznak majd a választások után a megyei népfrontbizottságok a megyei képviselőcsoportokkal, és hogyan támogatják a képviselők választókerületi munkáját. A jelölőgyűléseken felmerült gazdaságpolitikai jellegű hozzászólásokkal foglalkozott a negyedik kérdés, míg az ötödik a településfejlesztési társadalmi munkával, különös tekintettel a felszabadulás 30. évfordulójára és a kongreszszusi munkaversenyre. Hétfőn a Budapesten megtartott titkári tájértekezleten, amelyen a budapesti népfrontbizottság, Bács-Kiskun megye, Győr-Sopron megye, Tolna megye és Somogy megye nép- fronttitkárai vettek részt, megjelent dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Megállapították a tanácskozáson, hogy a választásokat előkészítő munka igen jó volt. A jelölőgyűlések és a választási gyűlések rendkívül aktívak voltak, a felszólalásokból gyakran ünnepélyesség csendült ki, s az a vélemény: többet kellett volna beszélni a gondokról, a mindennapokról. Bár erre lesz idő bőven, hiszen a képviselők ott élnek választóikkal együtt a mindennapok gondjaiban. Nagyon sok felszólalás, javaslat foglalkozott a helyi problémákkal, s ez is örvendetes, mert azt bizonyítja, hogy a lakosság ragaszkodik szülőhelyéhez és a lokálpatriotizmus eleven valóság. A Hazafias Népfront a jövőben a képviselőcsoportok ténykedésével is foglalkozik, ezzel kapcsolatban tervet készítenek a népfrontbizottságok és bevonják a munkába a megyei választási elnökség tagjait is. A tapasztalatok szerint a fogadóórák helyett a jövőben inkább azt szorgalmazza a népfront, hogy a képviselő tegyen látogatást választókerületének falvaiban. Ne csak ünnepségekre hívják ezentúl a képviselőt, hanem akkor is, ha a község, vagy település fejlesztési tervét, lehetőségeit kell megbeszélni. A választási munka során rendkívül élénk volt a lakosság politikai érdeklődése. Megmutatja ezt a számos felszólalás is. Különösen pozitívnak értékelte a tájértekezlet az üzemi jelölőgyűléseket és a rétegtalálkozókat. A lakóterületi gyűlések is színesek, hangulatosak, szinte családiasak voltak. Tolna megyében, a tamási járásban a rétegtalálkozókon munkahelyi látogatást is tettek a jelöltek. Minden üzembe és termelőszövetkezetbe ellátogattak és elbeszélgettek a választókkal. A településfejlesztéssel kapcsolatos társadalmi munka igen sokszínű, s változatos. Ezt a munkát mindenütt a Hazafias Népfront szervezi, s a tanács bonyolítja le. El lehet mondani: most már van gazdája a társadalmi munkának Arra kell törekedni, hogy a legkisebb községben is alapos szervező munkát végezzenek, hogy ne vesszen kárba a lakosság lelkesedése. A hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és a pártkongresszus tiszteletére vállalt felajánlások újabb lendületet vettek a választási agitáció révén. Bács-Kiskun megyében például 6 város és 78 község létesített felszabadulási emlékparkot, újabb 28 község pedig most építi a parkot. A megyében 207 millió forint a társadalmi munka értéke, ami azt jelenti, hogy egy főre 360 forint esik. Somogy megyében ugyanakkor csak 184 forint jut egy főre, de ez is 9 millió forinttal több, mint az elmúlt esztendőben volt. A Hazafias Népfront budapesti titkára beszámolt arról, hogy a fővárosban 577 ezer fát és cserjét ültettek el a fásítás során, ugyanakkor azonban a ktvirágosítási akció nem járt különösebb sikerrel. Azt tervezték, hogy a pesti házak erkélyeit mindenütt virággal díszítik majd, de a felhívás egyelőre nem talált a kívánt visszhangra, bár megállapítható, hogy mégis elindult valami. A népfronttitkárok megállapították azt is, hogy a választási előkészület elég rövid volt, sok kerületben nem tudták kellőképpen népszerűsíteni a jelöltet. Többen feltették azt a kérdést is a választókörzetekben, hogy miért éppennőket indítottak a kettős jelöléseken? Dr. Szentistványi Gyuláné foglalta össze a megbeszélés eredményét és összegezte a tapasztalatokat, megállapítva, hogy jó volt a választások politikai előkészítése és abban maradéktalanul érvényesült a népfrontjelleg. A harmadik tájértekezletet ugyancsak hétfőn tartották meg Hajdúszoboszlón, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsát S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára képviselte. Az értekezleten Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár megye és Szolnok megye népfronttitkárai értékelték a választások tapasztalatait és vették számba a választás utáni tennivalókat. Népfront és iskola A Hazafias Népfront országos elnöksége mellett működő művelődéspolitikai munkaközösség hétfőn ülést tartott a Belgrád rakparti népfrontszékházban. A tanácskozáson Gosztonyi János oktatási államtitkár, a munkaközösség elnöke vezetésével megvitatták a szülői munkaközösségek 1975—76. évi feladatait, amelyek szoros összefüggésben vannak a következő tanév oktatási, nevelési tennivalóival. Hangsúlyozták a világnézeti nevelés fejlesztésének fontosságát, foglalkoztak a családi életre nevelés kérdéseivel és az állampolgári ismeretek gyarapításával. Tájékoztató hangzott el a Hazafias Népfront keretében működő művelődési munkaközösségek sokrétű tevékenységéről. ■* Vasárnap reggel ismét megnyitották a szavazóhelyiségek kapuit abban a három képviselői választókerületben, amelyekben a június 15-i általános választások alkalmával egyik országgyűlési képviselőjelölt sem kapta meg a választási törvényben előírt szavazattöbbséget. A pótválasztást a választójogi törvény alapján mindhárom választókerületben ugyanolyan eljárási szabályok szerint tartották meg, mint az előző, általános választások alkalmával. Ennek megfelelően mindhárom országgyűlési választókerületben újabb jelölőgyűléseket tartottak. A jelölőgyűléseken mindhárom választókerületben ugyanazokat jelölték, akiket az általános választás során. A pótválasztások a törvény előírásainak megfelelően folytak 1°. Az érintett választókerületekben a névjegyzékbe felvett 58 218 választópolgár közül 55 916 (96,0 százalék) járult az urnákhoz. Mindhárom országgyűlési választókerületben megválasztották a képviselőket A pótválasztások eredménye Az Országos Választási Elnökség közleménye az országgyűlési képviselők pótválasztásáról . ? v . 5 8 S 3 — 5 ja “d * 11 E v v. „ mi) 5'e« F® A —* * NÉV » 3 » ~ n •z ^ ti Csirté é »5 S r ■’i M'S .05 -g nS'3 Kávalatok«5 százaléka gyorssoron 1. Pál József 18 865 88,6 16 575 55,5 . # Gyürüsi Antal 43,7 n’8 SOMOGY MEGYE 11. Simon Ernöné 20 471 99,8 20190 56,9 . „ Noé Imréné 38,1 ’ SZOLNOK MEGYE 10. Szendrei Gábor 18 882 99,4 18 626 72,6Horváth György 26,7 ' A Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlése Sátoraljaújhelyen Sátoraljaújhelyen tartotta a Magyar Földrajzi Társaság 28. vándorgyűlését. Radó Sándor Kossuth- és állami díjasnak, a Magyar Földrajzi Társaság elnökének megnyitója után dr. Pusztai Béla, a Borsod megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a részvevőket a megye társadalmi fejlődéséről, a területfejlesztési koncepció megvalósításával a gazdasági fejlesztés lehetőségeiről. A világhírű tokajhegyaljai szőlőgazdálkodás helyzetét, a rekonstrukció eredményeit, a nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulását Kapás Pál, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója ismertette. A vándorgyűlés részvevői tanulmányutat tesznek a Bodrogközben, ellátogatnak a Zempléni-hegységbe, ahol az új ásványi üzemeket tekintik meg. A tejtermékek zsírtartalma A tejtermelés növekedése 1973. szeptember 1-től lehetővé tette a fogyasztói tej, a vaj, a tejföl és a félzsíros tehéntúró zsírtartalmának növelését. Ezeknek a termékeknek fogyasztói árát akkor nem emelték, tehát az értékesebb termékek változatlan áron jutottak el a lakossághoz. A termelés és a növekvő tej- és tejtermékfogyasztás közötti összhang érdekében a tejipar 1975. július 1-től a tej és a vaj zsírtartalmát eredeti szintre állítja vissza. Eszerint a tej zsírtartalma újra 2,8 százalékos, a vaj zsírtartalma pedig 80 százalékos lesz. A fogyasztói ár ezúttal is változatlan marad. A többi tejtermékek (tejföl, túró stb.), valamint a 3,6 százalékos zsírtartalmú tej, továbbá az utalványos tej zsírtartalma nem változik, ugyanúgy trmészetesen az ára sem módosul. A takarékosság indokolja, hogy a már meglevő tej- és vascsomagoló anyagokat felhasználják, így ezeken átmenetileg a korábbi, magasabb zsírtartalmat mutató értékek szerepelnek.