Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
Ára: K0 fillér : Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Péntek 1975. augusztus XXXI. évfolyam 179. szám Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszéde az európai biztonsági értekezleten Helsinkiben folytatódott a kétoldalú találkozók sorozata A külpolitikai helyzet AZ ELSŐ VISSZHANGOK néhány órával azután jelentek meg a Helsinkiben elhangzottBrezsnyev-beszédről, mihelyt a hírügynökségek közzétették az SZKP főtitkárának állásfoglalását. Az angol rádió- és televízióállomások a felszólalást a legnagyobb jelentőségű nemzetközi eseményként kezelték, és a híradások vezető anyagaiban azt emelték ki, hogy Brezsnyev a Szovjetunió egyik elsődleges külpolitikai feladatának jelölte meg a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások sikerének kimunkálását. Az Everling Standard londoni esti lap hathasábos tudósításban szó szerint ismertette a beszéd legfontosabb gondolatait. Csütörtökön hangzott el a Finlandia-palotában Kádár János fölszólalása is. A magyar küldöttség vezetőjének gondolatmenetét a konferencián ugyancsak nagy figyelem kísérte. A kétoldalú tanácskozások sorozatában az MSZMP első titkára ezúttal Brezsnyevvel, Zsivkovval és Ceausescuval találkozott, látogatást tett a csúcsértekezletnek otthont adó Finn Köztársaság államfőjénél, Urho Kekkonen elnöknél. A szovjet sajtó természetszerűen kiemelkedő fontosságot tulajdonít a helsinki tanácskozásnak. A lapok 5—6 hasábos szalagcímekkel ismertették az első nap eseményeit, a Pravda teljes oldalon közölte az elhangzott beszédeket. Az újságok címei Pravda: „A nagy nap”; Szovjetszkaja Rosszija. ..Jó kezdetTrvd. ..Ez a nap mindörökre emlékezetes marad''. Az elhangzott fölszólalásokat értékelve a Prevvda tudósítói azt jegyezték meg, hogy természetesen minden küldöttség a maga politikai elemzésének prizmájén keresztül nézi a világpolitikai helyzetet A társadalmi rendszerek különbségei óhatatlanul megmutatkoznak. A küldöttségek esetenként eltérően értékelik az elvégzett munkának ezt vagy azt a vonatkozását, de az alapvető és legfontosabb tényező az általános elégedettség érzete az elvégzettek után, és az általános akarat a megkezdett együttműködés elmélyítésére. A szovjet tudósítók ismertetik a rosszindulatú sajtóhránsokat is, amelyek rombolni igyekeznek a bizalmat, meghamisítani a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok szándékait. Igen nagyfokú a finn főváros lakosságának érdeklődése a rendkívüli diplomáciai esemény iránt. Mint az MTI kiküldött tudósítója jelentette, a Finlandia-palota körül mindig nagy a tömeg, különösen a delegációk érkezésekor és távozásakor, de tízezrek szegélyezik az útvonalakat is, amerre a gépkocsisorok rendszeresen elhaladnak. Hírmagyarázatában a Kansas a Valiset úgy értékelte, hogy az angol és a nyugatnémet felszólalás enyhe fenntartásokat hangoztatott. A vezető nyugati országok csütörtöki találkozóján — a nyugatnémet küldöttség szóvivője szerint — megállapodtak abban, hogy az esztendő vége előtt a nagy ipari hatalmak pénzügyi csúcsértekezletet tartanak. A kezdeményezés néhány hete Giscard d’Estaing francia államfőtől indult ki, aki a tőkésvilág jelenlegi válságát elsődlegesen pénzügyi okokra vezeti vissza, és szorgalmazza az új nyugati valutáris rendszer kidolgozását. Ha a tanácskozás összehívásában meg is egyeztek, az álláspontok lényeges kérdésekben eltérnek, területe a korábbinak egyharmadára csökkent a második világháborúban, urai bűnéből, a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak következtében, hogy a szovjet hadsereg a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitlerfasistta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad maga választotta útján, s ma afejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hoszszú távú politikai, és a magyar nép életbe vágó érdekeit fejezi ki. Az hndappsli frisises — Közismertek az európai népek múltbéli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, földrészünk Európa, és nem túlzás, ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. — A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgozásában. — A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének, kiküszöbölése érdekében. — Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszerelési világkonferencia összehívására. — Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és el-,fogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bonyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekezlet munkájában részt vesz 85 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a székét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. Tovább se.élcséljék a gazdasági együttműködés t A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatainak a biztonsági értekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben tovább szélesedjék.Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére. A magyar kormány meggyőződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledése és barátsága feltételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgáló együttműködésnek, ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz— Apollo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja. Közös tennivalók — A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. .Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesztésének, az utazás, a világlátás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt jelentős kétoldalú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyítja, hogy híve a kulturális együttműködés, az információk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan észszerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, közösen kidolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. A kulturális együttműködés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiájú pártokat, különböző rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiáját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasznosan együttműködjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Etkészb a világ korszakjelzője . Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mostani, harmadik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem csak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az értekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatásának megfelelően aláírja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. — Köszönöm figyelmüket! K.-nk Dr .János: Európa történelmének új, fontos lapja Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csütörtöki, második munkanapján, a délelőtti ülésen szólalt föl Kádár János, az MSZMP első titkára, a magyar küldöttség vezetője. Kádár János beszédében a következőket mondotta: " A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. — A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden részvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép nevében köszönetet mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házigazdáinkat. Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. .1 licki hoss,ir láva politika — Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján. Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország l.«*onyi« Brezsnyev: Tar liliommal telik meg a Nemzetközi enyhülés A csütörtöki délelőtti tanácskozáson hangzott el Leonyid Brezsnyevnek, a szovjet küldöttség vezetőjének nagy érdeklődéssel várt felszólalása is. Az SZKP főtitkára a konferencián kijelentette: " Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes részvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és