Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

Ára: K0 fillér : Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Péntek 1975. augusztus­­ XXXI. évfolyam 179. szám Kádár János és Leonyid Brezsnyev beszéde az európai biztonsági értekezleten Helsinkiben folytatódott a kétoldalú találkozók sorozata A külpolitikai helyzet AZ ELSŐ VISSZHANGOK néhány órával azután jelentek meg a Helsinkiben elhangzott­­Brezsnyev-beszédről, mihelyt a hírügynökségek közzétették az SZKP főtitkárának állásfog­lalását. Az angol rádió- és televízióál­lomások a felszólalást a legnagyobb jelentőségű nemzetközi eseményként kezelték, és a híradások vezető anyagaiban azt emelték ki, hogy Brezsnyev a Szovjetunió egyik elsődleges külpolitikai feladatának jelölte meg a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lások sikerének kimunkálását. Az Everling Standard londoni esti lap hathasábos tudósításban szó szerint ismertette a be­széd legfontosabb gondolatait. Csütörtökön hangzott el a Finlandia-palotában Kádár János fölszólalása is. A magyar küldöttség vezetőjének gondolatmene­tét a konferencián ugyancsak nagy figyelem kísérte. A két­oldalú tanácskozások sorozatában az MSZMP első titkára ezút­tal Brezsnyevvel, Zsivkovval és Ceausescuval találkozott, láto­gatást tett a csúcsértekezletnek otthont adó Finn Köztársaság államfőjénél, Urho Kekkonen elnöknél. A szovjet sajtó természetszerűen kiemelkedő fontosságot tulajdonít a helsinki tanácskozásnak. A lapok 5—6 hasábos szalagcímekkel ismertették az első nap eseményeit, a Pravda teljes oldalon közölte az elhangzott beszédeket. Az újságok címei Pravda: „A nagy nap”; Szovjetszkaja Rosszija. ..Jó kez­detTrvd. ..Ez a nap mindörökre emlékezetes marad''. Az elhangzott fölszólalásokat értékelve a Prevvda tudósítói azt je­gyezték meg, hogy természetesen minden küldöttség a maga politikai elemzésének prizmájén keresztül nézi a világpolitikai helyzetet A társadalmi rendszerek különbségei óhatatlanul megmutatkoznak. A küldöttségek esetenként eltérően értékelik az elvégzett munkának ezt vagy azt a vonatkozását, de az alap­vető és legfontosabb tényező az általános elégedettség érzete az elvégzettek után, és az általános akarat a megkezdett együtt­működés elmélyítésére. A szovjet tudósítók ismertetik a rossz­indulatú sajtóhránsokat is, amelyek rombolni igyekeznek a bi­zalmat, meghamisítani a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok szándékait. Igen nagyfokú a finn főváros lakosságának érdeklődése a rendkívüli diplomáciai esemény iránt. Mint az MTI kiküldött tudósítója jelentette, a Finlandia-palota körül mindig nagy a tömeg, különösen a delegációk érkezésekor és távozásakor, de tízezrek szegélyezik az útvonalakat is, amerre a gépkocsi­sorok rendszeresen elhaladnak. Hírmagyarázatában a Kansas a Valiset úgy értékelte, hogy az angol és a nyugatnémet felszó­lal­ás enyhe fenntartásokat hangoztatott. A vezető nyugati országok csütörtöki találkozóján — a nyu­gatnémet küldöttség szóvivője szerint — megállapodtak abban, hogy az esztendő vége előtt a nagy ipari hatalmak pénzügyi csúcsértekezletet tartanak. A kezdeményezés néhány hete Gis­­card d’Estaing francia államfőtől indult ki, aki a tőkésvilág jelenlegi válságát elsődlegesen pénzügyi okokra vezeti vissza, és szorgalmazza az új nyugati valutáris rendszer kidolgozását. Ha a tanácskozás összehívásában meg is egyeztek, az álláspon­tok lényeges kérdésekben eltérnek, területe a korábbinak egyhar­­madára csökkent­ a második világháborúban, urai bűnéből, a rossz oldalon vérezve, el­vesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország rom­halmazzá vált.­­ A magyar nép sorsa har­minc évvel ezelőtt az antifa­­siszta koalíció történelmi győ­zelmének és annak következté­ben, hogy a szovjet hadsereg a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitlerfa­­sistta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és ál­lami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad maga vá­lasztotta útján, s ma a­­fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Min­denki megértheti, hogy a szo­cialista Magyar Népköztársa­ság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusz­tán szavakat jelent, hanem szi­lárd elveken, súlyos történelmi tapaszta­latokon nyugvó, hosz­­szú távú politikai, és a magyar nép életbe vágó érdekeit fe­jezi ki. Az hndappsli fris­ises — Közismertek az európai népek múltbéli szenvedései, a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a­­ két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfő­képpen azt figyelembe véve hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén ed­dig soha nem látott szörnyű­séggel és pusztulással fenyege­tik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezői­nek hatékonyan hozzá kell já­rulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szi­lárd legyen.­­ Úgy véljük, hogy az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet eredményessé­gétől, és a jelen értekezlet szel­lemében végzendő további munkától függ népeink, földré­szünk Európa, és nem túlzás, ha azt mondjuk, nem kis mér­tékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek remé­nye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet si­keréhez. Igyekszünk e megbí­zásnak eleget tenni. — A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a­ különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­sének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és alá­írója volt az 1969-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását. Szövetsége­­seinkkel együtt azóta is min­dent megtettünk az értekezlet létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az elő­készítő munkálatokban és a je­len értekezlet elé aláírásra be­terjesztett okmány kidolgozá­sában. — A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeüt­közésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetősé­gének, kiküszöbölése érdeké­ben. — Korm­ányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmoz­dítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszerelési világkon­ferencia összehívására. — Üdvözöljük, és a nemzet­közi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült­­ Államok kapcsolatai­nak javulását, megállapodásu­kat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról.­­ Minden józanul gondolko­dó ember látja, hogy az embe­riség fejlődésének jelen szaka­szában a világháború elkerü­lésének nincs más reális és el-,­fogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése, a fegyver­kezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok ren­dezett viszonya, a közös érde­­­kű kérdésekben az együttmű­ködés, a népek közeledése és barátsága.­­ A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemé­ben építi nemzetközi kapcso­latait, tevékenykedik az Egye­sült Nemzetek Szervezetében,­ s közel hatszáz más nemzet­közi szervezetben.­­ Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az álla­mok kapcsolatait és együttmű­­­­ködését szabályozó elvek rög­zítését. Az értekezlet munká­jában részt vesz 85 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fej­lettek és kevésbé fejlettek, szo­cialista és nem szocialista, el­kötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az államok kapcsolatait sza­bályozó elvek — mint a szu­verén egyenlőség, az erőszak­tól való tartózkodás, a hatá­rok sérthetetlensége és a töb­bi alapelv tiszteletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 kü­lönböző állam érdekeinek, biztosítja a székét. Betartásuk­kal száműzhetjük földrészünk­ről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes be­tartására. Tovább se.élcsé­ljék a gazdasági együttműködés­ t A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcso­latainak a biztonsági értekez­let által történő elvi rendezé­se, ezen elvek gyakorlati ér­vényesülése erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők­ és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figye­lembe vevő csökkentését is.­­ Magyar részről üdvözöl­jük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműkö­désre kidolgozott ajánlásokat is. Magyarország ma is kiter­jedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országá­val, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztás­ban. A Magyar Népköztársa­ság elvi okokból híve és adott­­­ságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jövőben to­vább szélesedjék.­­Úgy véljük, hogy általában az államok, s különösen a különböző társa­dalmi rendszerű országok poli­tikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés. Magyarország kész a hátrányos megkülönbözteté­sektől mentes, kölcsönösen elő­nyös, hosszú távú megegye­zésekkel is szabályozott gaz­dasági együttműködésre mind­azon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben.­­ Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az euró­pai országok kulturális együtt­működésére, az információk, az emberi kapcsolatok bővíté­sére és bizonyos humanitárius kérdések megoldására. A Ma­gyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó aján­lások elfogadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesztésére.­­ A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés, a népek kö­zeledése és barátsága feltéte­lezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együtt­működését a tudományok, a közoktatás, a kultúra és a tá­jékoztatás terén. Az egyete­mes tudománynak, az embe­riség javát szolgáló együttmű­ködésnek, ragyogó, nyilvánva­lóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz— Apollo űrhajók kiválóan vég­hezvitt közös programja. Közös tennivalók — A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. .Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakor­latban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy pél­dányszámban kiadjuk, szín­padra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáfér­hetővé tesszük mindenki szá­mára. Mi hívei vagyunk az emberek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejleszté­sének, az utazás, a világlátás további könnyítésének. A Ma­gyar Népköztársaságban gya­korlatilag minden ember nyi­tott kaput talál, aki becsületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egy­aránt jelentős kétoldalú turiz­must bonyolítunk le. A tízmil­liós lélekszámú Magyarország­ra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre.­­ A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja, hogy híve a kulturális együttműködés, az informá­ciók, a személyi forgalom bő­vítésének, minden olyan ész­szerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet to­vábbi, előrevezető lépéseket tennünk, ha kölcsönösen tisz­teletben tartjuk a partner or­szágok szuverén jogait, törvé­nyeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, kö­zösen kidolgozott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól.­­ A kulturális együttműkö­dés, az információk cseréje kapcsán jelentkeznek különö­sen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, különböző ideológiájú pártokat, különböző rendszerű országo­kat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egymás ideológiá­ját vagy állami politikai rend­szerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tő­lünk, hogy a valóban létező ideológiai és politikai különb­ségek ellenére szót értsünk, összefogjunk, és megállapod­junk azokban a közös tenni­valókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Európában béke és biztonság legyen, hogy az államok, az országok hasz­nosan együttműködjenek a kö­zös érdekű dolgokban népeink javára. Etkészb­ a világ korszakjelzője . Nagy és nehéz utat tet­tünk meg, amíg idáig, az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet mostani, harma­dik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás, vita van mögöt­tünk, harcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem csak hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetőkkel meg kellett küzdeni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp.­­ Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszak­­jelzőjeként kerülhet a törté­nelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a m­egkezdett munkát, és a né­pek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is meg­oldjuk.­­ A magyar kormány az ér­tekezlet okmányával egyetért, küldöttségünk azt megbízatá­sának megfelelően aláír­ja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb érte­kezlete áttekintse majd az ad­dig megtett utat, s megvizs­gál­ja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a békeszerető magyar nép min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ne­mes céljai valóra váljanak. — Köszönöm figyelmüket! K.-n­k­ Dr .János: Európa történelmének új, fontos lapja Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csütörtöki, második munka­napján, a délelőtti ülésen szólalt föl Kádár János, az MSZMP első titkára, a ma­gyar küldöttség vezetője. Kádár János beszédében a következőket mondotta: " A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tevékeny­ségét. Történelmi jelentőségű­nek tartjuk, hogy a közös erő­feszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű záró szakasza. A népek várakozá­sait, egy jobb jövő iránti re­ménységeit fejezi ki, és két­ségtelen, hogy Európa történel­mének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. — A magyar küldöttség ne­vében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet min­den részvevőjét. Minden kül­döttségnek jó munkát, az ér­tekezletnek teljes sikert kívá­nok. A Magyar Népköztársa­ság és a magyar nép nevében köszönetet mondok a Szovjet­unió, valamennyi európai or­szág, az Amerikai Egyesült Ál­lamok­ és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelő­sen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, áldo­zatkész munkájukért nagyra­­becsült házigazdáinkat. Urho Kekkonen urat, a Finn Köz­társaság elnökét, a finn kor­mányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. .1 licki h­oss­,ir láva politika — Mi annak a magyar nép­nek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelen­tőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján. Európa kö­zepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sor­sához kötődik. Meggyőződé­sünk, hogy Európa minden né­pének legfőbb kívánsága a bé­ke. Ha lehetséges, még fokozot­tabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszáza­dokon át a hadak útjának ke­­reszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenye­gető pusztulással szemben. Századunkban, az első világ­háború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország l.«*onyi«­ Brezsnyev: Tar liliommal telik meg a Nemzetközi enyhülés A csütörtöki délelőtti ta­nácskozáson hangzott el Leonyid Brezsnyevnek, a szovjet küldöttség vezetőjé­nek nagy érdeklődéssel várt felszólalása is. Az SZKP fő­titkára a konferencián kije­lentette: " Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes részve­vői érzékeljük ennek az ese­ménynek különleges jellegét és politikai horderejét.­­ Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és

Next