Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

4 egyaránt ingatag helyzetben levő kormányát. A fővárosban sztrájkmozga­­lom bontakozott ki , szerdán ötvenezer orvos és több ezer fogorvos magasabb fizetést kö­vetelve elhagyta a munkát, pénteken pedig magasabb bé­rek eléréséért a buszvezetők lépnek sztrájkba. Az .visz. döntése után Washington kész tárgyalni Havannával Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Államok kész komoly tárgyalásokat kezdeni Kubával — közölte egy Washingtonban tartott saj­tóértekezleten a külügyminisz­térium képviselője. A nyilat­kozat az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri értekezletén hozott döntéssel kapcsolatban hangzott el. Az AÁSZ úgy határozott, hogy a tagországok szabadon dönt­hetnek Kubával kialakítandó kapcsolataikról. A State Department képvi­selője ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy az Egyesült Államok kizárja az embargó egyoldalú feloldásának lehetőségét és ki­jelentette, hogy Washington és Havanna között sok megvita­tásra szoruló probléma van. A ciprusi tárgyalások harmadik fordulója urirsb­en Wallh­eim szerint az álláspontok megmerevedtek Bécsből jelenti az AFP, az AP és a DPA. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön Helsinkiből az osztrák fővá­rosba érkezett, hogy részt ve­gyen a ciprusi kérdésről folyó tárgyalások harmadik fordu­lóján. A konferencia, ame­lyen a szigetország török kö­zösségét Raiif Denktas, a gö­rög közösséget pedig Glafkosz Kleridesz képviseli, szombatig tart. A világszervezet főtitkára megérkezésekor hangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma meg­­oldásáig még sok találkozóra lesz szükség, így a mostani tárgyalástól semmiképpen sem várja azt, hogy végleges ered­ményeket hoz A világszerve­zet főtitkára megállapította, hogy a görög és a török kö­zösség vezetőinek álláspontja a konfliktusban bizonyos fo­kig megmerevedett. Mint hoz­záfűzte, a görög ciprióták el­sősorban a két etnikai csoport zónájának határairól és a me­nekültek sorsáról, a török kö­zösség vezetői pedig egy jö­vőbeni alkotmány részleteiről akarnak tárgyalni. Csütörtökön megérkezett Bécsbe a ciprusi török közös­ség képviselője, Denktas is. Denktas Ankarából történt elutazása előtt elmondta, hogy ki fog tartani az ideiglenes kormány létrehozása mellett. A török közösség vezetője az­zal fenyegetőzött, hogy ha ezt a kormányt nem hozzák létre, a török közösség kénytelen lesz kinyilvánítani független­ségét, és már nem hajlandó tárgyalni föderációról, hanem csak konföderációról. Kleridesz szerda esti meg­érkezésekor elhangzott nyi­latkozatában közölte, hogy ma­gával hozta azt a tárgyalási dokumentumot, amely a meg­osztott sziget központi kormá­nyának létrehozására vonat­kozó eredeti javaslatait tartal­mazza, valamint a török kö­zösség elképzeléseire való ref­lektálásokat és néhány új ele­met foglal magában. Kleridesz és Denktas meg­tartotta első megbeszélését csü­törtökön délután Bécsben. Esz­mecseréjükön Kurt Waldheim elnökölt. A hivatalos megnyitó után az eszmecsere zárt ajtók mögött folytatódott. Angol nagykövet Hanoiban Londonból jelenti az MTI­ . Mint a brit külüg­yminiszte­­r, fiam­ közölte, Anglia csütör­­­­töj­ön,­ végleg normalizálta a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal fennálló, gyakorla­tilag már a háború alatt is kr működő­­ diplomáciai viszo­nyát. A Foreign Office beje­lentette, hogy John Stewartot, a brit nagykövetség eddigi ügyvivőjét nagykövetté ne­velték ki. Elődje, John Faw­­cett, nem nyújthatta át meg­bízólevelét, mivel London és az azóta megdöntött saigoni re­zsim diplomáciai kapcsolatban állt. Az olasz szo­­iálde­i­okraták a „köz­épb­al” m­eleó Rómából jelenti az AFP. Az olasz Szociáldemokrata Párt központi bizottsága meg­vitatta a június 15-én tartott helyhatósági választások nyo­mán kialakult helyzetet. A központi bizottság csütörtö­kön közzétett állásfoglalásá­ban támogatásáról biztosítja Aldo Moro kormányát, és ki­jelenti, hogy a párt kész a kereszténydemokratákat, a köztársaságiakat, a szociálde­mokratákat és a szocialistákat tömörítő úgynevezett középbal kormányzati formula felújítá­sára. l­jjabb­ katonai letartóztatások Madridban Madridból jelenti az AFP. Madridban elterjedt hír sze­rint csütörtökön további hét spanyol katonatisztet tartóz­­tattak le, és fontos okmányo­kat, köztük több száz katona névsorát kobozták el tőlük. A letartóztatottak egy része állí­­tólag kapcsolatban volt a por­tugál Fegyveres Erők Mozgal­mával. Szerdán hét katonatisztet vettek őrizetbe illegális gyü­lekezés és lázadás vádjával. A hatóságok az ő esetükben is kifogásolták, hogy kapcso­latban álltak az MFA-val. A külpolitika hírei p (Moszkva, ADN) Együtt­működési tárgyalásokat tar­tottak Moszkvában a KGST és Mexikó képviselői. Egyez­ménytervezetet dolgoztak ki, és ezt jóváhagyásra előterjesz­tik. O (London, MTI) Újabb vé­res terror színhelye volt Ír­ország és Észak-Írország hatá­ra. Egy különítmény megállí­tott egy minibuszt, majd lö­völdözni és robbantani kez­dett. öt holttest maradt a helyszínen, ketten súlyosan megse­besültek.­­­ (Boston, AFP) Legkeve­sebb tíz atombombával­­ren­delkezik Izrael, írta „amerikai katonai elemzőkre” hivatkoz­va csütörtökön a Boston Globe. A lap szerint hatóerejük nagy­jából megegyezik a Hirosimá­ra és Nagaszakira ledobotta­­kéval. 101 (Tokió, UPI) Úgy határo­zott a japán kormány — írta csütörtökön a Nihon Keizai Sim­bun pénzügyi lap —, hogy 16 millió dollár helyett 45 mil­liót ajánl föl a VDK-nak az ország újjáépítéséhez.­­ (New York, AP) Megér­kezett az ENSZ székhelyére Nguyen Van Luu nagykövet, aki a világszervezethez akk­reditált VDK megfigyelő­i misz­­sziót vezeti. (Khartúm, AFP) Kivé­gezték a szudáni hadsereg tíz katonáját a márciusi lázadás­ban való részvételükért, kö­zölték hivatalosan. A zendü­­lés az etióp határ közelében tört ki annak idején. Az Osztrák Néppárt új emm­­ke Bécsből jelenti az MTI. Csaknem félezer küldött je­lenlétében­ csütörtökön tartot­ta meg 18 rendkívüli kong­resszusát az Osztrák Néppárt, hogy megválassza a néhány napja gépkocsi-szerencsétlen­ség következtében elhunyt dr. Karl Schleinzer pártelnök utódját. A küldöttek a pártel­nökség javaslatára egyhangú­lag dr. Josaf Taust volt ál­lamtitkárt, a Girocentrale ve­zérigazgatóját választották meg a Néppárt elnökévé és kancellárjelöltjévé. Magyar Nemzet FOLYÓIRATSZEMLE Új írás, Kortárs, Irodalomtörténeti Közlemények Krúdy Gyula művészeti stí­lusát, ennek jellegzetességeit egészen pontosan: a Krúdy-jelenséget elemzi Baránszky-Jób László tanulmánya az Új írás júliusi számában. Egyebek között azt veti fel a szerző, hogy az „ott­hontalan, rendületlenül kocs­­mázó, tervszerűen korhely élet­módot” folytató Krúdy, mi­ként tudott többet írni, mint akár­ Jókai? „Mikor írt, mikor dolgozott? Erre egyetlen fele­let kínálkozik: mindig. Nem is csinált egyebet. Csupán igyekezett férfias szemérem­mel eltitkolni ezt a beteges exhibicionizmust..Szüksé­ge volt sajátos életformájára, hogy „mindentől, mindenkitől függetlenül adhassa át magát az egésznek. Olyan távolság­ban a valóságtól, amelyből az kibontakozhatik.” Krúdy „egész életműve bonyolult vallomás arról az életérzésről, amely az írásba hajtotta”. Ennek az életérzésének egyik alapja az: Krúdy számára „úgy otthon a múlt, hogy ő abban többé nem lakhatik”. Ennek az írónak a vándorai „ott ér­nek célhoz, ahol álomba szen­­yeríti őket a fagy, amely kezét vég­ül is ott felejti a szívükön, miután azt annyiszor meg­borzongatta. Betemetett élet, szeszélyesen, s egyben hamis­­avaszsággal megkevert kár­tya: múlt és­ jövő az ismeret­len cigányasszony selyem­­szor­ivájára kiterítve. A belső összefüggéseire szétbontott sors és világ, az álomfejtés és a kártya világa: végzetszerűen véletlenek világa ez.” Az emberi kapcsolatok szö­vevénye — Baránszky-Jób sze­rint — a szerelmi élmény pil­lanataiban dereng fel Krúdy világában. „A mondatok szer­kezete énnúgy életet, hangu­latot közöl, mint a történés idejéé, a sajátságos, a mes­­teri összefüggések, perspektí­váiéra rendgzett cselekmé­nyé. A cselekményé, amely nem fontos immár. Hiszen megtörtént, s mayis csupán emlékezünk rá jobban mond­va, felidézzük.” Ha Krúdy művészi eljárását összehasonlítjuk a Proustéval, az látható, hogy mind Proust, mind Krúdy műve „rostjai­ban hordozza azt a társadal­mi valóságot, életszemléletet, amelyből épül, de — más idő­­viszonylatban”. Proust társa­dalma „változatlan jelenként megy át a műbe: maga­ az író is szerves alkotórésze, leküzd­hetetlen sznobizmusával, nosz­talgiájával annak rangskálája, felsőosztálya iránt. Krúdy nosztalgiája egy visszahozha­­tatlan múltnak szól. Ez a visz­­szahozhatatlanság borong han­gulati tájai fölött: magasabb, szintről néz vissza az utazó az otthoni tálra, lenéz rá, nem fölnéz, mint Proust többnyire. Mi sincs távolabb Krúsh­tól, mint a sznob szebbnek, több­nek láttatása.” Proust valóság­­igénye — így látja a tanul­mány szerzője — a kamaszé. (Nála ..viv­szelmióban hull szét és szövődik lénye ateleptecek összefüggésévé a múlt” ) Krúdy kezdettől, férfi módra, ver­­sésben látja az életet". Él­­ménysírok ötvözetűből előállít­­jaa, világát. Több művében ..ú. bánik az idővel, mint Chagall szokott a képein a térrel”, dán­t még védtelenebbé tesz.” Az ő naplója „nem egy élet hétköznapjainak és ünnepei­nek krónikája. Nem is sanda bosszú a kortársakon, palack­ban az utókornak, évtizedes botrányok pikáns részleteivel. Nem is afféle, "életem és ko­rom".” Egy nagy író műveinek gondolati tartóoszlopai formá­lódtak itt, mint Tolsztojnál és Kafkánál; a születő művek első szívverését őrzik, mint Valérynál és Brechtnél.” Ki­derül a Naplóból, hogy mi minden érdekelte negyven év során Füst Milák­!­. Az írót legjobban a külön­böző igazságtalanságok érde­kelték, és az, hogy védtelen­nek érezte magát velük szem­ben. „A mi irodalmunkban senki más nem látta a világot ilyen állandó ontológiai-etikai nézőszögből, ezért tartott so­káig irodalmi és emberi ma­gánya. Lényege nem a közvet­len, hasznos társadalmi cselek­vés, nem a terápia, hanem­ a diagnózis lazító ereje.” Pók Lajos szerint humanista pesz­­szimizmus jellemzi Füst Milán életművét, és benne Naplóját. „Néhány nemzedékkel koráb­ban Széchenyi István naplói­nak olvasói élhettek át ha­sonló élményt olvasás közben, és ha esetleg meglepően hat ez a képzettársítás, hadd utal­jak arra: a nagy romantikus író (naplóiban feltétlenül nagy író!), a minden sejtjében köz­életi szándékú, de eleve ku­darcra, tragédiára ítélt politi­kus exhibicionizmusa és a tapasztalatszerző viviszekció iránti hadarna meglepően ro­kon F. M.-éval, a kiábrándult, befelé forduló, kései polgáré­val, akinek legfontosabb mon­danivalói ma már az emberi létezés tragikumáról szólnak.” Török Gyula regényét, A zöldköves gyűrűt vizsgálja L­őrinczy Huba az Irodalomtörténeti Közlemé­nyek új számában. Lőrinczy szerint „érthetetlen és magya­rázhatatlan arányvetés”, hogy egyrészt a közönség alig is­meri a fiatalon meghalt, szá­zad eleji író e művét, és hogy azok, akik szólnak róla, túl­becsülik. Holott — olvassuk a tanulmányban — A zöldköves gyűrűnek mind szerkezete, mind jellemábrázolása gyenge, és ami Török Gyula mondani­valóját illeti — a nemességnek polgárosodnia kell, m­ert el­pusztul — az „az 1870-es évek magyar valóságába vetítve, feltétlenül satnya és korsze­rűtlen ideált jelent. Az iparo­sodás szükségességét még csak hírből sem ismerő, kisvárosi "szatócskap­italizmus" dicsőül meg a regényben, kiegészülve a vidéki, a "pusztai" élet szép­sége és "szabadsága" iránti erős nosztalgiákkal. Gulyás Józsi és Torkos Pista házatáján idilli derű és békesség honol, a filantrópia szinte mindennapi szükséglet, s egy aratósztrájk komor felhője csak órákra ta­karja el a napot. Nem a 70-es évek magyar valóságát idézik ezek a lapok, hanem inkább — Dickenst.” .Dickensi párhuzam — Lőrinczy szerint egyértel­műen negatív vonatkozás — olvasható ki a regényben sze­replő Öz-gyermekek sorsából is. Éppen olyan „írói eleve el­rendelés” érvényesül itt, mint a Twist Olivér-ben. „A hősök mozgási szabadsága csekély, a döntés, a választás jogával nemigen rendelkeznek: nem a való élet iskolája gyúrja, for­málja őket elsősorban, hanem az írói predesztináció.” Vitázva Diószegi Andrással — aki azt állította, hogy „no­ha valóságlátásának művészi alapjait a XIX. század rakta le, regényének formája és technikája Törököt az új mű­vészeti irányzatokhoz, s a jövő regényíróihoz köti” — Lőrin­­czy azt írja, hogy A földköves gyűrű „előadásmódban, az epi­kai alaptényezők kezelőgéberi és struktúrájában egyaránt a hagyományos, a múlt századi kánonokat követi”. Régimódi — dickensi — regénynek tartja a szerző Török művét, bár ké­sőbb — némileg ellentmondás­ban saját magával — azt szö­gezi le, hogy ,,Bárhonnan néz­zük is, A zöldköves gyűrű, sze­cessziós alkotás”. Jó lenne, ha Lőrinczy Huba írása érvelő vi­tára inspirálná a kutatókat. A. G. Füst Milán naplóját, ennek szemléleti, stiláris és műfaji sajátosságait vizsgálja a­ júliusi Kortársban Pók La­jos, aki kiadásra készíti elő a Napló­t, pontosabban a meg­maradt kéziratok mintegy egyharmadát. Felveti, hogy Füstöt joggal tartja számon az irodalomtörténet úgy, mint a rejtőző személyiség köl­tőjét. Ez a művész azon­ban — aki „a létezés spon­tán működését, a világ han­gulatait éli át személytelen­ségre törekvő és drámai szerkezeteket teremtő lírájá­ban” — mégis csak a szemé­lyesség közelébe enged napló­jában. „Itt látni-hallani lehet egy örökkön temperamentu­mának viharaiban élő, ijesztő és részvétet ébresztő mérték­ben érzékeny embert, akit rendkívüli intellektusa és in­dulati energiája — sajátos mű­ Szeptember 20-28 Képzőművészeti világhét A társadalom és a kortárs művészet kapcsolatának ele­venebbé tételére szeptember 20-a és 28-a között képzőművé­szeti világhetet rendeznek, az UNESCO támogatásával. Hazai rendezvényeit a világhét meg­nyitásának napján a III. Kis­plasztikai Biennálé gernisszá­­zsa vezeti be. A képzőművészeti világhét napjain az ország összes mú­zeumaiba ingyenes lesz a be­lépés, és a kiállítótermekben természetesen friss és érdekes tárlatok várják a nézőket. Be­kapcsolódnak az eseményekbe a filmszínházak is: nézőik képzőművészeti tárgyú, vagy rokontémájú filmeket tekint­hetnek meg. Felkészülnek a képzőművészeti világhétre a képzőművészeti kiadók is. A Képzőművészeti Alap Kiadó­vállalata húsz nagyméretű rep­rodukcióból álló — egyebek közt M. S. Mester, Csontváry, Bernáth Aurél műveit mutató — poster-sorozatot készíttet az ünnepi alkalomra. * ————————— NAPLÓ | Augusztus 1 Kocsis András Kossuth-díjas szobrászművésznek életműve elismeréséül, hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Ugyanezt a kitüntetést kapta hatvanadik születésnapja al­kalmából Szabó Kálmán, a Tan­könyvkiadó Vállalat igazgató­­helyettese. A kitüntetéseket dr. Marczali László kulturális mi­niszterhelyettes adta át.­­ Fajó János festőművész új munkáinak tárlata ma délután, fél ötkor nyílik meg a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemutatótermé­ben. De Szülőföldjén, az ereklyéit őr­ző kiskunsági településeken jú­lius 31-én az idén is megemlé­keztek halálának 126. évfordu­lója alkalmából Petőfi Sándor­ról. Szülőhelyén, Kiskőrösön a városi népfront bizottság em­lékünnepséget rendezett, és a Petőfi téren megkoszorúzták a költő szobrát.♦ „Lantodon oh, jó Apolló ...” címmel régi zenei koncertet rendeznek augusztus 3-án este az egri vár bazilika romkertjé­­ben. Ma harminc éve halt meg — hat­vankét éves korában — Csortos Gyula. Századunk legnagyobb ma­­gyar színészeinek egyike volt, aki fiatalabb éveiben a női szíveket elbűvölve úgy formálta szerepeit, hogy mellőzte a a szokásos bonviva­­ni kellékeket és — amint Csortos személyiségének egyik kitűnő ér­tője, Kellér Andor írta — „szinte mesterségesen igyekezett nem-da­liás lenni.” Idősebb korában pedig a rezignált vagy bölcs, kedé­lyes vagy ellomposodott öreg­emberek gyakran szentimentá­lis szerepeiben mindig felmutatott valamit az igazi komédiások örök fiatalságából. Szabálytalan egyéni­sége egy színházakat állandóan váltogató , és gyenge filmekben is szerepet vállaló — pálya során is megőrizte, sőt kiteljesítette a vér­beli színész legfőbb szabályát: többszörös tükrözésben és nem pusztán ablaküvegen át világított rá az életre. Nem szenvedély és le­fokozó groteszkség, mély líra és átható szomorúság elegyedtek ab­ban az életben, amelynek Csortos olyan kiváló megfigyelője és meg­jelenítője volt. Magánéleti szerep­­játszása — úgynevezett „legendá­ja” is ugyane célt szolgálta, — mennél jobban kihangsúlyozni azt, amiben (minden látszat ellenére) szemérmesen leplezett hittel hitt: a színész szerepét az élet színpa­dán. A férfiasan groteszk Falstan és a bánatosan hódító Testőr, a bölcs Lucifer és a lázadó Clausen tanácsos sokszínűségében is egyéni , mert mindig „csortosi” meg­személyesítője utoljára, már a felszabadulás után, egy Csehov-je­­lenetben, A medvé­ben lépett fel. Szmirnov szerepében bájos nehéz­kességgel, költői darabossággal a halál küszöbén is azt bizonyította, hogy micsoda „nagy oroszlán”-ja — azóta sem pótolt értéke — volt j­ói magyar színjátszásnak. (a. g.) .Péntek, 1975. augusztus . Gitárfesztivál Esztergomban A klasszikus gitár új életre kel nemcsak Európában, ha­nem szerte az egész világon, s­z a rendkívül elterjedt hang­szer, amelynek jóval több mint fél évezredes múltját re­neszánsz és középkori lantok őrzik, megérdemli, hogy ápol­ják klasszikus hagyományait. Esztergomban augusztus 3- ától kezdődően rendezik meg a m második gitárfesztivált és sze­mináriumot. Két évvel ezelőtt volt a­z első, amelyre 83 részt­vevő jelentkezett. Az idén ti­zenhat ország 140 küldötte je­lenik meg és működik közre a fesztiválon. A hangverseny­­sorozatok színhelye: a királyi palota termei, az esztergomi bazilika és a Technika Háza. A fesztivál és szeminárium létrehozója és fáradhatatlan szervezője Szendrey-Karper László gitárművész, a Zene­­művészeti Főiskola tanára. A számos kitűnő hazaiak őzre mű­ködő között lesz Ágai Karola és Bende Zsolt is. A vendégelőadók feltárják a gitárirodalom sok évszáza­dát, egészen jelenkorunkig. A gitár testvérhangszerének, a reneszánsz lantnak — ,amely­nek tabulatúráit ma általában gitáron szólaltatják meg — könyvtárnyi irodalma maradt fenn: olasz, német, francia, angol és spanyol mesterek kézirata. Természetesen nem­csak az irodalom és a törté­nelmi fejlődés, hanem stílus, előadásmód, értelmezés és a mai klasszikus gitározás is anyaga lesz a szeminárium­nak. E halkan zengő, finom tónusú hangszer minden sajá­tosságát és jellegzetességét fel­tárják, a többi között termé­szetesen azt is, hogy nemcsak homofón, akkordikus játékra, melodikus vonal kíséretére al­kalmas, hanem sokszólamú­­ságra, polifóniára, bonyolult kontrapunktikus szövet tolmá­csolásra. Ezt a világszerte méltán oly magasra értékelt lantkomponistánk, Bakfark Bálint igazolhatja fényesen. A magyar mesterről elneve­zett és már régebben nagy si­kerrel működő Bakfark Bá­lint Gitárzenekar is közremű­ködik Szendrey-Karper Lász­ló vezényletével a fesztiválon. A gitárzenekari együttes is tör­ténelmet idéz: a tizenhatodik században például Ippolito d’ Este Bíboros Tivoliban műkö­dő zenekarában nem kevesebb mint tizenöt lantos foglalt he­lyet — a többi hangszer ír mel­­lett. A zenekart pedig nem ki­sebb ember dirigálta, m­int Pa­­lestrini. Külön kellene foglalkozni a fesztivál és szeminárium szer­zőivel. A kéthetes sorozat alatt sok kiváló régi és új, kortárs zeneszerző műve szólal meg, Monteverditől kezdve Hinde­­mithen át a Bartók-művek át­iratain túl Farkas Ferencig, akit sem mint kiváló zeneszer­zőt, sem mint a Zeneművésze­ti Főiskola tanárát nem kell bemutatni- Annál inkább szól­ni kell az ünnepi alkalomra komponált művéről, e Tinódi krónikájáról. Ezt az érdekes, neoklasszicizáló művet az Operaház magánénekesei ad­ják elő az esztergomi Monte­­verdi Kórussal és a Bakfark Bálint gitárzenekarral együtt, amelyben ezúttal helyet fog­lalnak majd a nemzetközi köz­reműködők. 16 ország gitárosai is: velük együtt száztagú ze­nekar játszik majd Eszter­­■ somban a vasárnap kezdődő fesztiválon. I. t. Új képzőművészeti könyvek Két új könyv jelent meg legutóbb a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának Mai magyar művészet című soro­zatában. Nagy Ildikó Kiss András Munkácsy-dí­jas szob­rászművészről írt tanulmányt, Vadas József pedig Z. Gács György művészetét ismerteti. Megjelent a Mai magyar ipar­művészet című sorozat máso­dik kötete is, Koczogh Ákos könyve, Textil címmel. A sok színes ábrával illusztrált, dí­szes könyv a mai magyar ipar­­művészetet, főként az utóbbi fél évtized eredményeit szem­lélteti. Bri­gitte Ziegler fiatal német fotóművész ,Hortobágy címmel azokat a képeit adja közre, amelyeket hazánknak e megragadó tájáról készített kötetéhez Zám Tibor írt elő­szót, és ebben összefoglalja a Hortobágy történetét az őskor­tól napjainkig.

Next