Magyar Nemzet, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

4 egyaránt ingatag helyzetben levő kormányát. A fővárosban sztrájkmozgalom bontakozott ki , szerdán ötvenezer orvos és több ezer fogorvos magasabb fizetést követelve elhagyta a munkát, pénteken pedig magasabb bérek eléréséért a buszvezetők lépnek sztrájkba. Az .visz. döntése után Washington kész tárgyalni Havannával Washingtonból jelenti a TASZSZ. Az Egyesült Államok kész komoly tárgyalásokat kezdeni Kubával — közölte egy Washingtonban tartott sajtóértekezleten a külügyminisztérium képviselője. A nyilatkozat az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri értekezletén hozott döntéssel kapcsolatban hangzott el. Az AÁSZ úgy határozott, hogy a tagországok szabadon dönthetnek Kubával kialakítandó kapcsolataikról. A State Department képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kizárja az embargó egyoldalú feloldásának lehetőségét és kijelentette, hogy Washington és Havanna között sok megvitatásra szoruló probléma van. A ciprusi tárgyalások harmadik fordulója urirsben Wallheim szerint az álláspontok megmerevedtek Bécsből jelenti az AFP, az AP és a DPA. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára csütörtökön Helsinkiből az osztrák fővárosba érkezett, hogy részt vegyen a ciprusi kérdésről folyó tárgyalások harmadik fordulóján. A konferencia, amelyen a szigetország török közösségét Raiif Denktas, a görög közösséget pedig Glafkosz Kleridesz képviseli, szombatig tart. A világszervezet főtitkára megérkezésekor hangsúlyozta, hogy a ciprusi probléma megoldásáig még sok találkozóra lesz szükség, így a mostani tárgyalástól semmiképpen sem várja azt, hogy végleges eredményeket hoz A világszervezet főtitkára megállapította, hogy a görög és a török közösség vezetőinek álláspontja a konfliktusban bizonyos fokig megmerevedett. Mint hozzáfűzte, a görög ciprióták elsősorban a két etnikai csoport zónájának határairól és a menekültek sorsáról, a török közösség vezetői pedig egy jövőbeni alkotmány részleteiről akarnak tárgyalni. Csütörtökön megérkezett Bécsbe a ciprusi török közösség képviselője, Denktas is. Denktas Ankarából történt elutazása előtt elmondta, hogy ki fog tartani az ideiglenes kormány létrehozása mellett. A török közösség vezetője azzal fenyegetőzött, hogy ha ezt a kormányt nem hozzák létre, a török közösség kénytelen lesz kinyilvánítani függetlenségét, és már nem hajlandó tárgyalni föderációról, hanem csak konföderációról. Kleridesz szerda esti megérkezésekor elhangzott nyilatkozatában közölte, hogy magával hozta azt a tárgyalási dokumentumot, amely a megosztott sziget központi kormányának létrehozására vonatkozó eredeti javaslatait tartalmazza, valamint a török közösség elképzeléseire való reflektálásokat és néhány új elemet foglal magában. Kleridesz és Denktas megtartotta első megbeszélését csütörtökön délután Bécsben. Eszmecseréjükön Kurt Waldheim elnökölt. A hivatalos megnyitó után az eszmecsere zárt ajtók mögött folytatódott. Angol nagykövet Hanoiban Londonból jelenti az MTI . Mint a brit külügyminiszter, fiam közölte, Anglia csütörtöjön, végleg normalizálta a Vietnami Demokratikus Köztársasággal fennálló, gyakorlatilag már a háború alatt is kr működő diplomáciai viszonyát. A Foreign Office bejelentette, hogy John Stewartot, a brit nagykövetség eddigi ügyvivőjét nagykövetté nevelték ki. Elődje, John Fawcett, nem nyújthatta át megbízólevelét, mivel London és az azóta megdöntött saigoni rezsim diplomáciai kapcsolatban állt. Az olasz szoiáldeiokraták a „középbal” meleó Rómából jelenti az AFP. Az olasz Szociáldemokrata Párt központi bizottsága megvitatta a június 15-én tartott helyhatósági választások nyomán kialakult helyzetet. A központi bizottság csütörtökön közzétett állásfoglalásában támogatásáról biztosítja Aldo Moro kormányát, és kijelenti, hogy a párt kész a kereszténydemokratákat, a köztársaságiakat, a szociáldemokratákat és a szocialistákat tömörítő úgynevezett középbal kormányzati formula felújítására. ljjabb katonai letartóztatások Madridban Madridból jelenti az AFP. Madridban elterjedt hír szerint csütörtökön további hét spanyol katonatisztet tartóztattak le, és fontos okmányokat, köztük több száz katona névsorát kobozták el tőlük. A letartóztatottak egy része állítólag kapcsolatban volt a portugál Fegyveres Erők Mozgalmával. Szerdán hét katonatisztet vettek őrizetbe illegális gyülekezés és lázadás vádjával. A hatóságok az ő esetükben is kifogásolták, hogy kapcsolatban álltak az MFA-val. A külpolitika hírei p (Moszkva, ADN) Együttműködési tárgyalásokat tartottak Moszkvában a KGST és Mexikó képviselői. Egyezménytervezetet dolgoztak ki, és ezt jóváhagyásra előterjesztik. O (London, MTI) Újabb véres terror színhelye volt Írország és Észak-Írország határa. Egy különítmény megállított egy minibuszt, majd lövöldözni és robbantani kezdett. öt holttest maradt a helyszínen, ketten súlyosan megsebesültek. (Boston, AFP) Legkevesebb tíz atombombávalrendelkezik Izrael, írta „amerikai katonai elemzőkre” hivatkozva csütörtökön a Boston Globe. A lap szerint hatóerejük nagyjából megegyezik a Hirosimára és Nagaszakira ledobottakéval. 101 (Tokió, UPI) Úgy határozott a japán kormány — írta csütörtökön a Nihon Keizai Simbun pénzügyi lap —, hogy 16 millió dollár helyett 45 milliót ajánl föl a VDK-nak az ország újjáépítéséhez. (New York, AP) Megérkezett az ENSZ székhelyére Nguyen Van Luu nagykövet, aki a világszervezethez akkreditált VDK megfigyelői miszsziót vezeti. (Khartúm, AFP) Kivégezték a szudáni hadsereg tíz katonáját a márciusi lázadásban való részvételükért, közölték hivatalosan. A zendülés az etióp határ közelében tört ki annak idején. Az Osztrák Néppárt új emmke Bécsből jelenti az MTI. Csaknem félezer küldött jelenlétében csütörtökön tartotta meg 18 rendkívüli kongresszusát az Osztrák Néppárt, hogy megválassza a néhány napja gépkocsi-szerencsétlenség következtében elhunyt dr. Karl Schleinzer pártelnök utódját. A küldöttek a pártelnökség javaslatára egyhangúlag dr. Josaf Taust volt államtitkárt, a Girocentrale vezérigazgatóját választották meg a Néppárt elnökévé és kancellárjelöltjévé. Magyar Nemzet FOLYÓIRATSZEMLE Új írás, Kortárs, Irodalomtörténeti Közlemények Krúdy Gyula művészeti stílusát, ennek jellegzetességeit egészen pontosan: a Krúdy-jelenséget elemzi Baránszky-Jób László tanulmánya az Új írás júliusi számában. Egyebek között azt veti fel a szerző, hogy az „otthontalan, rendületlenül kocsmázó, tervszerűen korhely életmódot” folytató Krúdy, miként tudott többet írni, mint akár Jókai? „Mikor írt, mikor dolgozott? Erre egyetlen felelet kínálkozik: mindig. Nem is csinált egyebet. Csupán igyekezett férfias szeméremmel eltitkolni ezt a beteges exhibicionizmust..Szüksége volt sajátos életformájára, hogy „mindentől, mindenkitől függetlenül adhassa át magát az egésznek. Olyan távolságban a valóságtól, amelyből az kibontakozhatik.” Krúdy „egész életműve bonyolult vallomás arról az életérzésről, amely az írásba hajtotta”. Ennek az életérzésének egyik alapja az: Krúdy számára „úgy otthon a múlt, hogy ő abban többé nem lakhatik”. Ennek az írónak a vándorai „ott érnek célhoz, ahol álomba szenyeríti őket a fagy, amely kezét végül is ott felejti a szívükön, miután azt annyiszor megborzongatta. Betemetett élet, szeszélyesen, s egyben hamisavaszsággal megkevert kártya: múlt és jövő az ismeretlen cigányasszony selyemszorivájára kiterítve. A belső összefüggéseire szétbontott sors és világ, az álomfejtés és a kártya világa: végzetszerűen véletlenek világa ez.” Az emberi kapcsolatok szövevénye — Baránszky-Jób szerint — a szerelmi élmény pillanataiban dereng fel Krúdy világában. „A mondatok szerkezete énnúgy életet, hangulatot közöl, mint a történés idejéé, a sajátságos, a mesteri összefüggések, perspektíváiéra rendgzett cselekményé. A cselekményé, amely nem fontos immár. Hiszen megtörtént, s mayis csupán emlékezünk rá jobban mondva, felidézzük.” Ha Krúdy művészi eljárását összehasonlítjuk a Proustéval, az látható, hogy mind Proust, mind Krúdy műve „rostjaiban hordozza azt a társadalmi valóságot, életszemléletet, amelyből épül, de — más időviszonylatban”. Proust társadalma „változatlan jelenként megy át a műbe: maga az író is szerves alkotórésze, leküzdhetetlen sznobizmusával, nosztalgiájával annak rangskálája, felsőosztálya iránt. Krúdy nosztalgiája egy visszahozhatatlan múltnak szól. Ez a viszszahozhatatlanság borong hangulati tájai fölött: magasabb, szintről néz vissza az utazó az otthoni tálra, lenéz rá, nem fölnéz, mint Proust többnyire. Mi sincs távolabb Krúshtól, mint a sznob szebbnek, többnek láttatása.” Proust valóságigénye — így látja a tanulmány szerzője — a kamaszé. (Nála ..vivszelmióban hull szét és szövődik lénye ateleptecek összefüggésévé a múlt” ) Krúdy kezdettől, férfi módra, versésben látja az életet". Élménysírok ötvözetűből előállítjaa, világát. Több művében ..ú. bánik az idővel, mint Chagall szokott a képein a térrel”, dánt még védtelenebbé tesz.” Az ő naplója „nem egy élet hétköznapjainak és ünnepeinek krónikája. Nem is sanda bosszú a kortársakon, palackban az utókornak, évtizedes botrányok pikáns részleteivel. Nem is afféle, "életem és korom".” Egy nagy író műveinek gondolati tartóoszlopai formálódtak itt, mint Tolsztojnál és Kafkánál; a születő művek első szívverését őrzik, mint Valérynál és Brechtnél.” Kiderül a Naplóból, hogy mi minden érdekelte negyven év során Füst Milák!. Az írót legjobban a különböző igazságtalanságok érdekelték, és az, hogy védtelennek érezte magát velük szemben. „A mi irodalmunkban senki más nem látta a világot ilyen állandó ontológiai-etikai nézőszögből, ezért tartott sokáig irodalmi és emberi magánya. Lényege nem a közvetlen, hasznos társadalmi cselekvés, nem a terápia, hanem a diagnózis lazító ereje.” Pók Lajos szerint humanista peszszimizmus jellemzi Füst Milán életművét, és benne Naplóját. „Néhány nemzedékkel korábban Széchenyi István naplóinak olvasói élhettek át hasonló élményt olvasás közben, és ha esetleg meglepően hat ez a képzettársítás, hadd utaljak arra: a nagy romantikus író (naplóiban feltétlenül nagy író!), a minden sejtjében közéleti szándékú, de eleve kudarcra, tragédiára ítélt politikus exhibicionizmusa és a tapasztalatszerző viviszekció iránti hadarna meglepően rokon F. M.-éval, a kiábrándult, befelé forduló, kései polgáréval, akinek legfontosabb mondanivalói ma már az emberi létezés tragikumáról szólnak.” Török Gyula regényét, A zöldköves gyűrűt vizsgálja Lőrinczy Huba az Irodalomtörténeti Közlemények új számában. Lőrinczy szerint „érthetetlen és magyarázhatatlan arányvetés”, hogy egyrészt a közönség alig ismeri a fiatalon meghalt, század eleji író e művét, és hogy azok, akik szólnak róla, túlbecsülik. Holott — olvassuk a tanulmányban — A zöldköves gyűrűnek mind szerkezete, mind jellemábrázolása gyenge, és ami Török Gyula mondanivalóját illeti — a nemességnek polgárosodnia kell, mert elpusztul — az „az 1870-es évek magyar valóságába vetítve, feltétlenül satnya és korszerűtlen ideált jelent. Az iparosodás szükségességét még csak hírből sem ismerő, kisvárosi "szatócskapitalizmus" dicsőül meg a regényben, kiegészülve a vidéki, a "pusztai" élet szépsége és "szabadsága" iránti erős nosztalgiákkal. Gulyás Józsi és Torkos Pista házatáján idilli derű és békesség honol, a filantrópia szinte mindennapi szükséglet, s egy aratósztrájk komor felhője csak órákra takarja el a napot. Nem a 70-es évek magyar valóságát idézik ezek a lapok, hanem inkább — Dickenst.” .Dickensi párhuzam — Lőrinczy szerint egyértelműen negatív vonatkozás — olvasható ki a regényben szereplő Öz-gyermekek sorsából is. Éppen olyan „írói eleve elrendelés” érvényesül itt, mint a Twist Olivér-ben. „A hősök mozgási szabadsága csekély, a döntés, a választás jogával nemigen rendelkeznek: nem a való élet iskolája gyúrja, formálja őket elsősorban, hanem az írói predesztináció.” Vitázva Diószegi Andrással — aki azt állította, hogy „noha valóságlátásának művészi alapjait a XIX. század rakta le, regényének formája és technikája Törököt az új művészeti irányzatokhoz, s a jövő regényíróihoz köti” — Lőrinczy azt írja, hogy A földköves gyűrű „előadásmódban, az epikai alaptényezők kezelőgéberi és struktúrájában egyaránt a hagyományos, a múlt századi kánonokat követi”. Régimódi — dickensi — regénynek tartja a szerző Török művét, bár később — némileg ellentmondásban saját magával — azt szögezi le, hogy ,,Bárhonnan nézzük is, A zöldköves gyűrű, szecessziós alkotás”. Jó lenne, ha Lőrinczy Huba írása érvelő vitára inspirálná a kutatókat. A. G. Füst Milán naplóját, ennek szemléleti, stiláris és műfaji sajátosságait vizsgálja a júliusi Kortársban Pók Lajos, aki kiadásra készíti elő a Naplót, pontosabban a megmaradt kéziratok mintegy egyharmadát. Felveti, hogy Füstöt joggal tartja számon az irodalomtörténet úgy, mint a rejtőző személyiség költőjét. Ez a művész azonban — aki „a létezés spontán működését, a világ hangulatait éli át személytelenségre törekvő és drámai szerkezeteket teremtő lírájában” — mégis csak a személyesség közelébe enged naplójában. „Itt látni-hallani lehet egy örökkön temperamentumának viharaiban élő, ijesztő és részvétet ébresztő mértékben érzékeny embert, akit rendkívüli intellektusa és indulati energiája — sajátos mű Szeptember 20-28 Képzőművészeti világhét A társadalom és a kortárs művészet kapcsolatának elevenebbé tételére szeptember 20-a és 28-a között képzőművészeti világhetet rendeznek, az UNESCO támogatásával. Hazai rendezvényeit a világhét megnyitásának napján a III. Kisplasztikai Biennálé gernisszázsa vezeti be. A képzőművészeti világhét napjain az ország összes múzeumaiba ingyenes lesz a belépés, és a kiállítótermekben természetesen friss és érdekes tárlatok várják a nézőket. Bekapcsolódnak az eseményekbe a filmszínházak is: nézőik képzőművészeti tárgyú, vagy rokontémájú filmeket tekinthetnek meg. Felkészülnek a képzőművészeti világhétre a képzőművészeti kiadók is. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata húsz nagyméretű reprodukcióból álló — egyebek közt M. S. Mester, Csontváry, Bernáth Aurél műveit mutató — poster-sorozatot készíttet az ünnepi alkalomra. * ————————— NAPLÓ | Augusztus 1 Kocsis András Kossuth-díjas szobrászművésznek életműve elismeréséül, hetvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Ugyanezt a kitüntetést kapta hatvanadik születésnapja alkalmából Szabó Kálmán, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatóhelyettese. A kitüntetéseket dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes adta át. Fajó János festőművész új munkáinak tárlata ma délután, fél ötkor nyílik meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemutatótermében. De Szülőföldjén, az ereklyéit őrző kiskunsági településeken július 31-én az idén is megemlékeztek halálának 126. évfordulója alkalmából Petőfi Sándorról. Szülőhelyén, Kiskőrösön a városi népfront bizottság emlékünnepséget rendezett, és a Petőfi téren megkoszorúzták a költő szobrát.♦ „Lantodon oh, jó Apolló ...” címmel régi zenei koncertet rendeznek augusztus 3-án este az egri vár bazilika romkertjében. Ma harminc éve halt meg — hatvankét éves korában — Csortos Gyula. Századunk legnagyobb magyar színészeinek egyike volt, aki fiatalabb éveiben a női szíveket elbűvölve úgy formálta szerepeit, hogy mellőzte a a szokásos bonvivani kellékeket és — amint Csortos személyiségének egyik kitűnő értője, Kellér Andor írta — „szinte mesterségesen igyekezett nem-daliás lenni.” Idősebb korában pedig a rezignált vagy bölcs, kedélyes vagy ellomposodott öregemberek gyakran szentimentális szerepeiben mindig felmutatott valamit az igazi komédiások örök fiatalságából. Szabálytalan egyénisége egy színházakat állandóan váltogató , és gyenge filmekben is szerepet vállaló — pálya során is megőrizte, sőt kiteljesítette a vérbeli színész legfőbb szabályát: többszörös tükrözésben és nem pusztán ablaküvegen át világított rá az életre. Nem szenvedély és lefokozó groteszkség, mély líra és átható szomorúság elegyedtek abban az életben, amelynek Csortos olyan kiváló megfigyelője és megjelenítője volt. Magánéleti szerepjátszása — úgynevezett „legendája” is ugyane célt szolgálta, — mennél jobban kihangsúlyozni azt, amiben (minden látszat ellenére) szemérmesen leplezett hittel hitt: a színész szerepét az élet színpadán. A férfiasan groteszk Falstan és a bánatosan hódító Testőr, a bölcs Lucifer és a lázadó Clausen tanácsos sokszínűségében is egyéni , mert mindig „csortosi” megszemélyesítője utoljára, már a felszabadulás után, egy Csehov-jelenetben, A medvében lépett fel. Szmirnov szerepében bájos nehézkességgel, költői darabossággal a halál küszöbén is azt bizonyította, hogy micsoda „nagy oroszlán”-ja — azóta sem pótolt értéke — volt jói magyar színjátszásnak. (a. g.) .Péntek, 1975. augusztus . Gitárfesztivál Esztergomban A klasszikus gitár új életre kel nemcsak Európában, hanem szerte az egész világon, sz a rendkívül elterjedt hangszer, amelynek jóval több mint fél évezredes múltját reneszánsz és középkori lantok őrzik, megérdemli, hogy ápolják klasszikus hagyományait. Esztergomban augusztus 3- ától kezdődően rendezik meg a m második gitárfesztivált és szemináriumot. Két évvel ezelőtt volt az első, amelyre 83 résztvevő jelentkezett. Az idén tizenhat ország 140 küldötte jelenik meg és működik közre a fesztiválon. A hangversenysorozatok színhelye: a királyi palota termei, az esztergomi bazilika és a Technika Háza. A fesztivál és szeminárium létrehozója és fáradhatatlan szervezője Szendrey-Karper László gitárművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára. A számos kitűnő hazaiak őzre működő között lesz Ágai Karola és Bende Zsolt is. A vendégelőadók feltárják a gitárirodalom sok évszázadát, egészen jelenkorunkig. A gitár testvérhangszerének, a reneszánsz lantnak — ,amelynek tabulatúráit ma általában gitáron szólaltatják meg — könyvtárnyi irodalma maradt fenn: olasz, német, francia, angol és spanyol mesterek kézirata. Természetesen nemcsak az irodalom és a történelmi fejlődés, hanem stílus, előadásmód, értelmezés és a mai klasszikus gitározás is anyaga lesz a szemináriumnak. E halkan zengő, finom tónusú hangszer minden sajátosságát és jellegzetességét feltárják, a többi között természetesen azt is, hogy nemcsak homofón, akkordikus játékra, melodikus vonal kíséretére alkalmas, hanem sokszólamúságra, polifóniára, bonyolult kontrapunktikus szövet tolmácsolásra. Ezt a világszerte méltán oly magasra értékelt lantkomponistánk, Bakfark Bálint igazolhatja fényesen. A magyar mesterről elnevezett és már régebben nagy sikerrel működő Bakfark Bálint Gitárzenekar is közreműködik Szendrey-Karper László vezényletével a fesztiválon. A gitárzenekari együttes is történelmet idéz: a tizenhatodik században például Ippolito d’ Este Bíboros Tivoliban működő zenekarában nem kevesebb mint tizenöt lantos foglalt helyet — a többi hangszer ír mellett. A zenekart pedig nem kisebb ember dirigálta, mint Palestrini. Külön kellene foglalkozni a fesztivál és szeminárium szerzőivel. A kéthetes sorozat alatt sok kiváló régi és új, kortárs zeneszerző műve szólal meg, Monteverditől kezdve Hindemithen át a Bartók-művek átiratain túl Farkas Ferencig, akit sem mint kiváló zeneszerzőt, sem mint a Zeneművészeti Főiskola tanárát nem kell bemutatni- Annál inkább szólni kell az ünnepi alkalomra komponált művéről, e Tinódi krónikájáról. Ezt az érdekes, neoklasszicizáló művet az Operaház magánénekesei adják elő az esztergomi Monteverdi Kórussal és a Bakfark Bálint gitárzenekarral együtt, amelyben ezúttal helyet foglalnak majd a nemzetközi közreműködők. 16 ország gitárosai is: velük együtt száztagú zenekar játszik majd Eszter■ somban a vasárnap kezdődő fesztiválon. I. t. Új képzőművészeti könyvek Két új könyv jelent meg legutóbb a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának Mai magyar művészet című sorozatában. Nagy Ildikó Kiss András Munkácsy-díjas szobrászművészről írt tanulmányt, Vadas József pedig Z. Gács György művészetét ismerteti. Megjelent a Mai magyar iparművészet című sorozat második kötete is, Koczogh Ákos könyve, Textil címmel. A sok színes ábrával illusztrált, díszes könyv a mai magyar iparművészetet, főként az utóbbi fél évtized eredményeit szemlélteti. Brigitte Ziegler fiatal német fotóművész ,Hortobágy címmel azokat a képeit adja közre, amelyeket hazánknak e megragadó tájáról készített kötetéhez Zám Tibor írt előszót, és ebben összefoglalja a Hortobágy történetét az őskortól napjainkig.