Magyar Nemzet, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
1 ' MEGYEI KÖNYVTÁR * ^ Békéscsaba, Dankovics vor 4-5 ’ telefon: 129-29 Postarik, 2 -- Magyar Nemzet 11 ____________________________________A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA__________________________________• Májusi köszöntő Timmer József rádió- és tévébeszéde Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte az ország valamennyi dolgozóját, egész lakosságát, majd áttekintve május elseje történelmi hagyományait, megállapította: idei ünnepünknek különös jelentőséget ad mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt néhány kiemelkedő fontosságú eseménye. A magyar munkásosztály, a magyar nép vezető ereje, egységének kovácsolója, a Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly tartott XI. kongresszusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is megállapíthatta, hogy munkásosztályunk, népünk — történelmi hivatásának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszú távú terrveinnk valóra váltásához, a fejlett szocializmus felépítéséhez. Hazánkban a munkáshatalom kiteljesedésének körülményei között minden osztály és réteg, de az egyes ember is, az alkotó munka jegyében, a munka értelmének tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olyan lehetőségekkel, amelyek történelme során korábban még soha nem álltak rendelkezésére. És ezen az úton, a dolgozó osztályok szövetségének erejéből táplálkozva, formálódik egységessé szocialista társadalmunk. Olyanná, amelyet a közös célok ismerete és a megvalósítás szándékának közössége avat igazán megbonthatatlanná. Ezt a gondolatot fejezte ki a magyar szakszervezetek decemberi nagy seregszemléje, a XXIII. kongresszus is. A küldöttek reális, őszinte szavakban megfogalmazott felszólalásai jól tükrözték a dolgozó emberek véleményét. Azt, hogy a hétköznapi munka valamennyiünkért van. Felelősségtől áthatott munkánknak köszönhetjük, hogy ma jobban élünk, mint tegnap és mai munkánk egyúttal a holnapi sikereket, holnapi jobb életünket is szolgálja. Nyíltan beszéltünk kongresszusunkon gondjainkról is, és barátaink, ellenfeleink számára egyaránt nyilvánvalóvá válhatott, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó népünk szívével és eszével is azonosul szocialista társadalmunkkal. Akkor is számíthatunk egymásra, amikor nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy céljainkat — terveinknek megfelelően — valóra válhassuk. Valamennyien tudjuk, hogy a jövő, az eredményesebő munkával, ötéves tervünk, nemzeti programunk teljesítésével a mind teljesebb, gazdagabb életét, a közös és a személyes célok egymást kiegészítő megvalósítását szolgáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szebben, jobban, kulturáltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életet holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább tért hódítanak a nemzetközi kapcsolatokban és az enyhülés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítette és tovább fejlesztette. A békeszerető emberek millió megelégedéssel vehették tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája legfontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzetközi kapcsolatokban az enyhülés és az együttműködés elmélyítését tekinti. Ennek a tevékenységnek pedig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Világszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a haladás híveinek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelősségére és felbecsülhetetlen értékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. A világ haladó erői, a felszabadulásukért küzdő népek az imperializmus, az újgyarmatosítás és a faji üldözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyar és a nemzetközi munkásosztály cselekvő szolidaritására. Ez az erő, az internacionalizmus, az osztálytestvériség, a nemzetközi összefogás, a szolidaritás ereje akadályozhatja csak meg, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés ellenségei pusztító világégésbe sodorják az emberiséget. A nemzetközi munkásosztályereje és közös cselekvése az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy kontinensünkön, de az egész világon is kivívhassuk és megőrizhessük a békét, azt a légkört és azokat a lehetőségeket, amelyek közepette a dolgozó ember hétköznapi munkára,a nagyszerű alkotásokra képes. Kádár János és Lázár György fogadta Hans-Dietrich Genschert A külpolitikai helyzet SAJÁTOS MEGVHAGÍTÁSBA helyezte Sisco amerikai külügyminiszter-helyettes az Egyesült Államok katonai erejének fejlesztését. Mint kifejtette véleménye szerint a jelenlegi helyzetben, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió hozzávetőlegesen egyensúlyban van a hadászati fegyverek tekintetében, a korábbinál is nagyobb szükség van arra, hogy Amerika bővítse a hagyományos fegyverzetek körét. Sisco ezt azzal indokolta, hogy ilyen fegyverzettel ,elő lehet segíteni a stabilitást olyan ingatag térségekben, mint a Közel-Kelet, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika”, s ez annál is inkább szükséges, mivel a helyi konfliktusok ma nagyobb veszélyt jelentenek a világ békéjére, mint egy esetleges nukleáris támadás. A képviselőház egyik külügyi albizottságában elmondott beszédében az amerikai politikus úgy fogalmazott: Washington diplomáciájához kétfajta haderő szükséges. Az egyik egészében az Egyesült Államok védelmét szolgálná, a másik típust pedig ott alkalmazhatnák, ahol létfontosságúak az amerikai érdekek vagy fennáll a nagyhatalmi konfrontáció veszélye. Ellentmondó értesüléseket közölnek amerikai sajtóforrások arról, vajon Izrael rendelkezik-e azzal a lehetőséggel, hogy külföldi műszaki segítséggel atombombát állítson elő. A Time folyóirat szerint tizenhárom, a Washington Post feltételezése szerint 10—20 bevetésre kész nukleáris eszközzel máris rendelkezik az izraeli hadsereg. Az Al Ahram pénteki számában Fahmi egyiptomi külügyminiszter azt fejtegette: a közel-keleti rendezés egyik alapvető feltétele, hogy Tel Aviv mondjon le az atomfegyver gyártásáról, illetve szerzéséről és kössön egyezményt Kairóval a két ország hagyományos fegyverzetének egyensúlyban tartására. Az egyiptomi külügyminiszter hozzáfűzte, ha Izrael atomrajeltajtást hajtana végre, országa sem késlekednék ilyen lépéssel. Fahmi a tárgyalásos rendezést is lehetségesnek tartja továbbra is, bár, mint mondta, bizonyos nehézségek akadályozzák a genfi közel-keleti békekonferencia összehívását. Kairó véleménye is megegyezik azonban abban, hogy a tanácskozás munkáját fel kell újítani, mert különben előbb vagy utóbb, de ismét elmélyül a válság, s ebben az esetben elkerülhetetlen lenne a nagyhatalmak összeütközése. Fahmi véleménye szerint „a helyzet ma veszélyesebb, mint 1973. október 6-án volt”. Hasznos és tárgyszerű megbeszélések Az NSZK külügyminisztere magyarországi tárgyalásairól Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben szintén fogadta Hans-Dietrich Genschert. A találkozókon jelen volt Pója Frigyes külügyminiszter, Hamburger László, hazánk bonni nagykövete, illetve Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Magyarországi hivatalos lá BÉKKES MUNKa Kemény György plakátterve togatását befejezve, elutazása előtt Hans-Dietrich Genscher a Duna Intercontinental Szállóban találkozott magyar újságírókkal és az NSZK sajtójának képviselőivel. „Első alkalommal jártam hivatalos látogatáson Magyarországon” — mondta egyebek között Genscher. Pozitívnak ítélte meg budapesti tárgyalásainak menetét és eredményét, majd kijelentette: ..Tárgyalópartnereimmel megállapíthattuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok jelentősek, s jelenlegi helyzetük — különösképpen gazdasági téren — példamutatónak tekinthető, jóllehet a gazdasági kapcsolatok további kiépítése is lehetséges. Elmondotta: Lázár Györgygyel folytatott megbeszélésén egyetértettek abban: a gazdasági vegyes bizottság elnökeit kölcsönösen kérni fogják, hogy tanulmányozzák a gazdasági kapcsolatok kibővítésének lehetőségeit, s ennek alapján tegyenek javaslatot az együttműködés továbbfejlesztésére. Genscher kijelentette: ,,A Német Szövetségi Köztársaság számára a kapcsolatok kiépítése Magyarországgal, valamint a szocialista tábor más országaival egyben azt is jelenti: az NSZK hozzá kíván járulni annak a közös érdeknek az erősítéséhez, hogy az enyhülés folyamatát továbbvigyük, erősítsük. A mostani megbeszéléseken alkalmam volt kifejteni, hogy az NSZK Moszkvából jelenti a TASZSZ. Pénteken a moszkvai Lihacsov autógyárban, a szovjet autógyártás egyik központjában ünnepi nagygyűlést tartottak. Az üzem munkásai és mérnökei előtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. — Minden tervünk, a párt egész politikája annak a fő célnak a megvalósítására irányul, hogy jobb élete legyen a szovjet népnek — hangsúlyozta Brezsnyev. Bármivel foglalkozzon is a párt, legyenek azok külpolitikai ügyek, vagy belső jellegű intézkedések, mi kommunisták, állandóan feltesszük magunknak a kérdést: az egyes problémák megoldása hogyan, milyen módon hat a szovjet nép életére és jólétére, a kommunizmus nevében folyó alkotó munka békés feltételeinek biztosítására az egyetemes béke erősítésére — állapította meg Brezsnyev. — Mindig figyelembe veszszük, hogy a Szovjetunióra a szolidaritás és az elvtársi igényesség érzésével tekintenek az egész világ dolgozói és azok a népek, amelyek még küzdenek szabadságukért és függetlenségükért. Ez sok mindenre kötelez bennünket — jelentette ki Brezsnyev. — A békét drága áron vívtuk ki, s hazánk nem sajnálta és nem sajnálja az erőfeszítéseket a béke megvédése érdekében — mondotta az SZKP KB főtitkára. — Pártunk, a szovjet állam erőfeszítései, a szocialista közösség együtt és összeforrottan tevékenykedő országainak aktív politikája, erősödő szövetségük a népek haladásáért és szabadságáért küzdő összes harcossal, tárgyszerű együttműködésük a kapitalista országok békeszerető, realista módon gondolkodó körészéről az enyhülési politikát hosszú távra szóló tevékenységnek tekintjük, amelynek középpontjában az áll, hogy biztosítsuk a békét Európában és fejlesszük az együttműködést.” Kitért arra is, hogy az NSZK Európa-politikáját az európai közösségekben levő partnereivel együtt és legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal egyeztetve folytatja. Kifejtette, hogy az NSZK Európa-politikájában fontos partnernek tekinti hazánkat, s a két ország közötti kapcsolatokat problémamentesnek nevezte. Kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés mindenekelőtt a kooperációk terén példamutató fejlődést ért el. Elismeréssel szólt a magyar kormánynak a helsinki ajánlások megvalósítása érdekeében kifejtett politikai törekvéseiről. Budapesten szerzett benyomásait összegezve az NSZK alkancellárja és külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy hasznos, tárgyszerű, a bizalom, a nyíltság légkörével jellemezhető megbeszéléseket folytatott a magyar fővárosban. Olyan tárgyalásokat, amelyek mindkét ország és partnerei érdekeit szolgálják, jó feltételeket biztosítanak a magyar E NSZK kapcsolatok pozitív továbbfejlesztéséhez. A Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere péntek délután elutazott Budapestről. reivel meghozza az eredményeket — hangsúlyozta Brezsnyev, majd megállapította, hogy jelentősen enyhült a nemzetközi feszültség, létrejöttek a feltételek az államok széles körű békés együttműködése számára. — Az SZKP XXV. kongresszusa meghirdette a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folyó további harc programját. Már most elmondható, hogy ez a program meleg támogatásra talált mind a Szovjetunióban, mind pedig külföldön — mondotta Leonyid Brezsnyev. Jelenleg az a fontos, hogy állandóan konkrét tettekkel erősítsük ezt a programot, törekedjünk a benne szereplő feladatok megoldására. A program megvalósítása elősegíti majd az igazságos béke alapjainak erősítését és a népek megbízható biztonságát . A Szovjetunió nemzetközi pozícióinak erősítése nemcsak a politikusok és a diplomaták ügye — állapította meg Brezsnyev. Amikor sikerült háttérbe szorítani a háború veszélyét és országunk nemzetközi helyzete napjainkban szilárdabb mint valaha, akkor meg kell állapítani, hogy emögött a Szovjetunió hatalmas erkölcsi és politikai tekintélye, gazdasági és katonai ereme áll, amelyet a munkásosztály, a kolhozparasztság, az értelmiség munkája hozott létre. Ezt a munkát elismeri a szocialista haza is, és az egész, haladó értelmiség is — teintette ki Leonyid Brezsmov — A békés munka a Szovjetunióban még sohasm voltak olyan kedvezek tételek, mint most. Ezeket a feltételeket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a kommunizmus felére- Leonyid Brezsnyev beszéde a Lihacsov autógyárban