Magyar Nemzet, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának társaságában — május 1. előestéjén ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában a kerületi pártbizottság titkárai, állami és tömegszervezeti vezetői fogadták. Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatót adott a kerület dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a IV. ötéves tervben elért munkasikerekről, illetve a kongreszszusi munkaverseny eredményeiről. Kádár János ellátogatott a Magyar Hajó- és Darugyárba, ahol Szaló János, a pártbizottság titkára és Szép János vezérigazgató köszöntötte. A vendégek találkoztak a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőivel és a szocialista brigádok képviselőivel. A gyár vezetői beszámoltak az üzemben érvényesülő jó légkörről, az utóbbi időben elért eredményeikről, amelyeket az is érzékeltet, hogy elnyerték a vasasszakszervezet elnöksége és a Kohó- és Gépipari Minisztérium oklevelét. A Központi Bizottság első titkára felkereste a Kender- és Jutagyárat. Németh Lászlóné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd kalauzolta őket az üzemben. A vállalat kiváló munkájára jellemző, hogy a kongresszusi munkaversenyben elért eredményéért miniszteri dicsérő oklevélben részesült. Az ünnep alkalmából a dolgozók röpgyűléseket tartottak az egyes részlegekben. Kádár János is részt vett a kiszerelő üzemegységben tartott gyűlésen. Kádár János mindkét üzemben nagy megelégedéssel szólt a látottakról, a dolgozók eredményes munkájáról. Elismerését és jókívánságait fejezte ki a termelő munkában elért sikereikért. Emlékeztetett a két üzem dolgozóinak a munkásmozgalomban betöltött szerepére, forradalmi hagyományaira, s szólt azokról a jelentős feladatokról, amelyek a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában előttük állnak. Itt, így üzemien adták át a Vörös Zászlót Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken átadta a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlaját a Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek dolgozóinak. A kitüntetést a munkások nevében Gyuricza László igazgató, Kislaki Béla, a vállalati pártbizottság titkára és Oroszlán János, a szakszervezeti bizottság titkára vette át. A Fűzfői Nitrokémia hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme. Az elmúlt öt esztendőben saját fejlesztéssel és tartalékok feltárásával több mint kétszeresére növelte termelési értékét, amelyet kizárólag a termelékenység növelésével ért el. Ezzel párhuzamosan korszerűsítették a termékstruktúrát is. A keresett növényvédő szerekből, amelyekből jelentős importra szorulunk, megháromszorozták a termelést. Jelentősen fejlődött az üzem műanyaggyártása is, a hazai piac jobb ellátása mellett az elmúlt öt évben exporttevékenységét is fokozta a Nitrokémia. Pénteken egész napos látogatásra Győrbe érkezett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget a megyei pártbizottságon Háry Béla első titkár fogadta és tájékoztatta Győr- Sopron megye életéről, gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság titkára ezt követően a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalathoz látogatott, ahol Czeller Béla igazgató ismertette az üzem munkáját. A látogatás következő állomása a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt. Biszku Béla részt vett azon a munkásgyűlésen, amelyet a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlajának elnyerése alkalmából rendeztek, és átadta a kitüntetést a gyár dolgozóinak. A zászlót Horváth Ede vezérigazgató vette át. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nemcsak az elmúlt évben, hanem a IV. ötéves terv teljes időszaka alatt kiemelkedő munkasikereket ért el. A KGST-integráció keretében megoldotta a hátsó futóművek és a Diesel-motorok gyártását, a múlt évben megkezdte a nagy teljesítményű mezőgazdasági erőgépek, a Rába— Steiger traktorok sorozatgyártását is. A gyár sikeresen folytatta gyártmányszerkezetének korszerűsítését, jelenleg már olyan termékeket gyárt, amelyek minden piacon gazdaságosan értékesíthetők. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat dolgozóinak a MOM Művelődési Házban pénteken Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője adta át a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlaját. A vállalat közössége nevében Horváth Ede vezérigazgató vette át a kitüntetést. A külkereskedelmi vállalat export- és importforgalma a IV. ötéves tervidőszakban két és félszeresére nőtt. 1975-ben 21 tőkés cégnek kooperáció keretében 3 millió dollár értékű árut exportált és a kooperációk ugyanennyi devizamegtakarítást is eredményeztek. Pénteken Orosházán a városi művelődési központban rendezték meg az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet ünnepi közgyűlését. Az eddig 11 alkalommal kitüntetett közös gazdaságnak múlt évi munkája elismeréseként Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára adta át a Minisztertanács Vörös Zászlóját. A kitüntetést a tsz tagságának és dolgozóinak nevében Varga Mihály állami díjas elnök vette át. A termelőszövetkezet évek óta korszerű termelésszerkezetet alkalmaz, jelentős eredményeket ér el a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, ennek eredménye a magas kitüntetés. Illést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen négy, a szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig három — közép- és felsőfokú tanulmányaikat kiváló eredménnyel elvégző — egyetemi hallgatót kitüntetéses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, végül állampolgársági és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Felavatták Zalaegerszegen Ho Si Minh emlékművét A vietnami nép történelmi jelentőségű nagy győzelmének első évfordulóján, pénteken felavatták Zalaegerszegen Ho Si Minhnek, a vietnami és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emlékművét. Az egész alakos bronzszobor és a háttérben álló vörös márvány relief Marton László Munkácsy-díjasnak, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének alkotása. A 3 méter magas, ugyanolyan széles márványtömb tömegjelenete a vietnami nép egységét, harcát fejezi ki. Ezt hirdetik Ho Si Minh kőbe vésett szavai is: „Semmi sem drágább a függetlenségnél és a szabadságnál.” Az avató ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője mondott beszédet. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Grósz Károly, Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Szabó Jánosné, a zalaegerszegi városi pártbizottság első titkára, majd Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Nguyen Phu Loai, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövete megkoszorúzták az emlékművet. Elkészült az ország tizedik házgyára Pénteken felavatták az ország tizedik házgyárát Kecskeméten. A szovjet technológiával, berendezéssel működő üzem — a hazai házgyárprogram utolsónak elkészült gyára — elsősorban a Duna—Tisza közi városok lakásépítését gyorsítja majd. Évente 2500 különböző típusú lakáshoz elegendő elemet készít. A már meglévőkhöz képest a kecskeméti házgyár változatosabb, variálhatóbb elemeket állít elő: tágas, levegős lakások alakíthatók ki az általa készített elemekből, s ugyanezek alkalmasak középületek, óvodák, bölcsődék és iskolák építésére is. Dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a házgyár avatóján adta át a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak a IV. ötéves terv időszakában elért kiemelkedő teljesítményért a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlaját, a vállalat Kossuth szocialista brigádjának pedig a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja cím elnyeréséről szóló oklevelet. A trolibuszközlekedés másodvirágzása A Hungária körúti trolibuszközlekedés rekonstrukciójának befejezése alkalmából kerekaszta-beszélgetésre hívta meg az újságírókat pénteken Daczó József, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgatója. A megbeszélésen részt vettek a Fővárosi Tanács, az Ikarus, a Ganz Villamossági Művek és a Csepel Autógyár képviselői is. A vezérigazgató elmondta, hogy a környezetvédelmi és a gazdaságossági szempontok, valamint a technikai fejlődés alakulása miatt az elmúlt években átértékelték a trolibusz fejlesztésének koncepcióját. A troli kedvező tulajdonságai miatt ■— nem szennyezi a levegőt, nem zajos — újból téli hódit, másodvirágzását éli. Az illetékesek már nemcsak a meglevő hálózat fenntartásán, hanem annak továbbfejlesztésén munkálkodnak. A hálózatfejlesztésről, az új trolibuszvonalak kialakításáról előreláthatólag ez év közepe táján dönt a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága. A budapestiek nagy örömére állították forgalomba a közelmúltban az 54 darab új csuklós Ikarus trolibuszt, amely meggyorsította a közlekedést, egy csapásra megszüntette itt a zsúfoltságot. Ez pedig nem kis dolog, mivel ezen a vonalon napi százezer utast szállítanak trolik. A kerekasztal-megbeszélésen szó esett a hazai trolibuszgyártás lehetőségeiről is. Toldi József, az Ikarus vezérigazgatója elmondotta, hogy az első sárga IK 280-as trolik feltűnést keltettek a budapesti utcákon. A vállalat nagy lehetőséget lát e trolibuszok külföldi piacokon való értékesítésére. Az Ikarus trolibuszok gyártására elsősorban nemzetközi kooperáció keretében kerülhet sor. E. Cs. Czinege Lajos táviratban üdvözölte Dmitrij Usztyinovot Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa, a magyar néphadsereg személyi állománya nevében pénteken táviratban üdvözölte Dmitrij Fjodorovics Usztyinov hadseregtábornokot, az SZKP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé és hadseregtábornokká történt kinevezése alkalmából. Az úttörők napja az Alkotó Ifjúság kiállításon Az úttörőmozgalom 30. évfordulója tiszteletére pénteken az úttörőké volt a kiállítás. A tanárképző főiskolák műszaki tanszékeinek vezetői, az országos pedagógiai intézet munkatársai és az úttörővezetők részvételével ankétot tartottak a 10—14 éves korosztály technikai érdeklődéséről, alkotókészségéről és a gyermekalkotásokról. Húsz meghívott úttörőcsapat képviselői — 100, kiemelkedően jó munkát végző úttörő — részvételével 15 éves az űrhajózás címmel vetélkedőt bonyolítottak le. A kiállítás vendége volt pénteken Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, akik Nádor György, az ÁSZ titkára és Csák István, a kiállítás igazgatója kalauzolásával megtekintették az országos bemutatót. Ünnepi fogadás a svéd nagykövetségen Gustaf Bonde, a Svéd Királyság budapesti nagykövete — a svéd nemzeti ünnep alkalmából — pénteken fogadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, továbbá politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életünk több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Fogadás Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából Jan Kneppelhout, a Holland Királyság budapesti nagykövete országa nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fogadáson Biró József külkereskedelmi miniszter, Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyettes, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk számos jeles személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Magyar—norvég vegyes bizottsági tárgyalások Április 29—30-án magyar— norvég kooperációs vegyes bizottsági tárgyalásokra került sor Oslóban. A két delegáció áttekintette az együttműködés fejlődését, és a kooperációs kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Megállapították, hogy különösen a gépi, az elektromos, a vegyi, a bútor- és az élelmiszeripar területén mutatkoznak kedvező feltételek a vállalatok termelési együttműködésének kibontakoztatásához. A vegyes bizottság elismerését fejezte ki az április 26—29. között Norvégiában megtartott magyar gazdasági és műszaki napok rendezőinek. Az ezek keretében elhangzott előadások és megtartott konzultációk hathatósan hozzájárultak a kölcsönös lehetőségek és egymás piaci adottságainak megismeréséhez. Munkások a népfrontban Négy-öt évvel ezelőtt a Somogy megyei kitüntetett népfrontaktivisták között egy öntőmunkás nevére figyeltem fel. Akkor még kicsit kuriózum volt ezen a vidéken, hogy az egyik legtipikusabb ipari szakma képviselője éppen a népfrontmozgalmat választja közéleti tevékenységének területéül. Ma már ezen a gyorsan iparosodó tájon is természetes dolog, hogy a népfront választott testületeiben 25—30 százalékos arányt képviselnek a munkások. Sőt, ahol erőteljesebben törekedtek arra, hogy a jelöléseknél, a megválasztott bizottságokban még jobban tükröződjék a lakosság összetétele, ott arányuk ennél is magasabb. Ez a tendencia az országban másfelé is megfigyelhető, amiben nyilvánvalóan szerepet játszik a Hazafias Népfront vezető szerveinek ösztönzése is. Az Országos Tanácsnak a VI. kongresszusra készített állásfoglalása egyebek között hangsúlyozza: ,,A választott testületeink éljenek azzal a lehetőséggel, hogy mind több munkás vállal mozgalmi munkát, vonják be az üzemek dolgozóit a vezetésbe, terveink kidolgozásába és a végrehajtás megszervezésébe. Kísérjük figyelemmel az ipari termelés gondjait, vegyünk részt a munkások életkörülményeinek megkönnyítésében és legyen mindennapos feladatunk a bejáró dolgozók problémáival való törődés.’’ Ebből az állásfoglalásból is kitűnik — akárcsak a népfront más dokumentumaiból —, hogy a mozgalom nem kívánja átvenni a szakszervezetek vagy más tömegszervezetek sajátos feladatait, hanem olyan területeken — elsősorban lakóhelyen — igyekszik a politizálás, a közéleti demokrácia feltételeit megteremteni a munkások számára, ahova a többi tömegszervezet hatósugara nem ér el. Olyan rétegekkel igyekszik, megismertetni a párt és a kormány politikáját, akik az egyre fejlődő közéletünknek egy kicsit még mindig a perifériáin élnek, akik hajlamosak a közügyek iránti közömbösségre, különösen akkor, ha úgy érzik, senki nem kíváncsi a véleményükre. BEJÁRÓK E rétegek közül is megkülönböztetett figyelmet fordít a népfront a bejáró dolgozókra, akiknek a száma megközelíti az egymilliót hazánkban. Többségük néhány évvel ezelőtt még a parasztsághoz, a falusi kisiparos réteghez tartozott, amely múlt még sokáig áthatja magatartásukat, nézeteiket és csak fokozatosan — társadalmi segítséggel — alakulnak ki bennük az igazi ipari munkásságra jellemző vonások. A felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy e réteg körében található legnagyobb számban a néhány elemit, illetve általános iskolát végzett, ők adják a szakképzetlen és a betanított munkások nagy részét. Sok gyárban, vállalatnál félreérthetetlenül az „elmaradottak” közé sorolják őket. Pedig ha a lakóhelyükről, az átalakuló faluból vesszük szemügyre e réteget, akkor megállapíthatjuk: vidéken egyre inkább őre válnak közvélemény-formáló erővé. Lakóhelyükön, ha alacsonyabb szinten is, de a munkásöntudatot képviselik, s egyre inkább azt a szemléletet terjesztik, amely a nagyüzemi munkásokra jellemző. Ez érthető is, ha azt nézzük: a nagyüzemi szocialista brigádtagok jelentős része — egyes szakmákban 40—50 százaléka — falun él. Ezért tekintélyük és befolyásuk is növekszik. A falu a különböző tisztségek betöltésénél mindinkább számba veszi őiket. Mindez indokolja, sürgeti, hogy helyzetük javításáért a népfront — karöltve a szakszervezetekkel, a tanácsokkal — mindent megtegyen, segítse beilleszkedni a politikai és kulturális életbe. Népfrontos feladat az is, hogy a bejáró munkásokat adó falvakban, településeken az ellátás, a szolgáltatás színvonala emelkedjék. Ez az életforma ugyanis nem átmeneti, ha sokak szemében annak is tűnik. A bejárás, az ingázás korunkban olyan szükségszerű jelenség, amely még hosszú évtizedeken át fennáll. Bizonyos fokú csökkenését az ipartelepítés, a lakásépítési tervek megvalósítása eredményezheti majd — évek, évtizedek múltán. SZEMLÉLET Ugyancsak mindennapos feladatát képezi a népfrontnak az is — annak ellenére, hogy nincsenek bizottságai az üzemekben —, hogy segítse a munkahelyi demokrácia érvényesülését, erősödését. Mintegy kívülről bevitt hatásként jelentkezhet ez. Azzal ugyanis, hogy sok munkást bevonnak a lakóterület gondjainak megoldásába, iénylik véleményüket az országos és a helyi politika kérdéseiben, segítik őket eligazodni a közgazdasági összefüggések megértésében — mindez ösztönző lehet arra, hogy alkotmányos jogaikat a munkahelyen is gyakorolják. Számos megyében a népfrontbizottságok máris sok olyan jó kezdeményezés élére álltak, amelyek azt célozzák, hogy nagy jelentőségű fejlesztési programjainkat az emberek magukénak érezzék, a nagy értékű termelő berendezések, gépek kihasználása fölött védnökséget vállaljanak. Elengedhetetlen a szemléletformálás abban a tekintetben, hogy valóban mindenütt ésszerű takarékosságot valósítsunk meg, olyant, amely nem kampány jellegű és nem megy a minőség rovására. Általános igény, hogy a közvélemény erejével lépjünk fel akkor is, amikor apróbb pazarlásokról van szó, mert a sok kicsi sokra megy. „De még inkább tegyünk így akkor — hangsúlyozza az egyik népfrontdokumentum —, amikor nagvonalúan, könnyelműen bánnak milliós értékekkel. A társadalom ellenőrző szerepét e téren szüntelenül erősítsük.” A népfront — együttműködve azt üzend szakszervezetekkel — a jövőben nagyobb társadalmi támogatást kíván adni ahhoz, hogy a versenymozgalmak eredményeit, a szocielista brigádok sikereit a felkóhelyn környezet ismerje és becsülje. Ugyanakkor a népfrontbizottságok is számítanak arra, hogy ha az üzemi dolgozók a lakóhelyükön vállalnak politikai, társadalmi munkát, azt az üzemi vezetés is megfelelően értékelte. Ebben a vonatkozásban jó szolgálatot tehet az, ha a gazdasági vezetők találkoznak dolgozóik lakóhelyi képviselőivel és túlékezódnak arról, milyen települési és fesütési gondokkal küzd az adott község, városrész. MŰVELTSÉG A tömegszervezetekkel való szoros együttműködés előfeltétele annak is, hogy a munkások általános és politikai műveltsége emelkedjen, hogy ezen a területen is csökkenjenek az úgynevezett „fehér foltok”. További tennivalóink jól kivehetők a következő tényekből: „Az iparban dolgozók 40 százaléka még nem végezte el az általános iskola mind a nyolc osztályát, csak egyötödük könyvtári olvasó, s ezek olvasmányainak egy része sem tartozik az értékes irodalmi, politikai, szakmai alkotások közé”. Az utóbbi években bizonyos előrehaladásról mégis beszélhetünk — különösen az MSZMP művelődéspolitikai határozata óta — és ehhez a javuláshoz hozzájárult a népfrontbizottságok számos akciója, művelődési munkaközösségeinek tevékenysége is. A népfrontbizottságok újjáválasztásának mostani időszaka számos meggyőző példával szolgált arra, hogy a mozgalomnak nemcsak szép tervei, elképzelései vannak. A munkásság egyes rétegeinek bevonására a közéletbe, politikai érdeklődésük fokozására, de rendelkezik azok valóra váltásához szükséges erőkkel is. Nem téveszti azonban szem elől: a legfontosabb cél elérése —, hogy az emberek munkahelyükön szocialista módon dolgozzanak és lakóhelyükön szocialista módon éljenek — csak közös munka eredménye lehet Keserű Ernő