Magyar Nemzet, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
| f ' > *. '** •. j • V *** - 1 a tívni* \am ií\t ■ 80 fillér f | 1 1 U f | I | li1i 1 1 Jí‘M I XMILérfly.. TfULM. 1 iJIJULJLtvb i54.s*ám ’ _______________________ ' : - ; A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ^(4/ fij. % Elfogadták a záródokumentumot az európai kommunista és munkáspártok értekezletén Kádár János beszéde a berlini tanácskozáson A külpolitikai helyzet AZ NDK FŐVÁROSÁBAN szerdán folytatódott és befejeződött az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Felszólalt Kádár János, aki beszédében a többi között kifejtette, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzik. Az MSZMP első titkára, elemezve a helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy esztendő eseményeit, a záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltását, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erejét, hangsúlyozta: ma, amikor a kommunista világmozgalommnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista-leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlati tapasztalatok elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A konferencián részt vevő 29 kommunista és munkáspárt dokumentumot fogadott el, amely részletezi az európai helyzet főbb vonásait, az enyhülési folyamat térhódítását. A többi között megállapítja, hogy a konferencián részt vevő pártok a jövőben is tevékenyen fellépnek a béke és a társadalmi haladás Európájáért. Ebben a küzdelemben a kommunista és munkáspártok számítanak az összes haladó, demokratikus érzelmű pártra és mozgalomra, a záródokumentum ezért felhívást intéz mindazokhoz, akik készek együttműködni a kitűzött célok valóra váltásában. A berlini értekezlet természetesen lehetőséget nyújtott számos kétoldalú találkozóra, így Kádár János és Leonyid Brezsnyev megbeszélésére is. Mindketten kifejtették, hogy tovább munkálkodnak a magyar—szovjet barátság elmélyítésén és megszilárdításán. Az MSZMP első titkára találkozott számos más párt vezetőjével. A tanácskozást, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának a résztvevők tiszteletére adott fogadásával zárult, világszerte széles körű érdeklődés övezi. A Pravda — még az első napi felszólalásokból — arra következtetett, hogy a kommunisták magas fokú felelősséggel közelítik meg a népeket foglalkoztató kérdéseket. A lan hangsúlyozta azt is, hogy hatalmas érdeklődés kísérte Leonyid Brezsnyev beszédét. Természetesen a többi szovjet lap is részletes tudósítást közölt a berlini találkozókról csakúgy, mint más országok újságjai. Vezető helyen foglalkozott a tanácskozással az Unita, az OKP lapja, amely szerint elmélyült és sokoldalú vita jellemezte a tanácskozást. A belga, holland és luxemburgi napilapok Leonyid Brezsnyev beszédéből elsősorban a nemzetközi vonatkozású részeket emelték ki, aláhúzván, hogy az SZKP főtitkára az enyhülési politika folytatását, a lényeges leszerelési intézkedések, a haderőcsökkentés megvalósítását sürgette. Listák, szilárd eltökéltségünket fejeztük ki, hogy mindent elkövetünk Európa és az egész világ népeinek javára. Erich Honecker a kommunista és munkáspártok testvéri szövetségére, minden békeszerető és demokratikus erővel való együttműködésükre, az általunk kitűzött célok sikeres megvalósítására emelte poharát. A fogadáson ugyancsak pohárköszöntőt mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Brezsnyev a többi közt kijelentette : — Mindnyájunk számára nagy és jelentős ez a mai nap. Befejeződött az európai kontinens kommunista és munkáspártjainak értekezlete. — A beszédek, amelyeket ezeken a napokon hallottunk, a szocializmus és a demokrácia erőinek az imperializmus és a reakció ellen vívott harcában mutatkozó széles, politikai színeiben gazdag képet ábrázoltak. Mindnyájan sok ösztönzést kaptunk további meggondolásokhoz és gyakorlati következtetésekhez. — Az általunk elfogadott okmány nemcsak az európai helyzet alapos, marxista—leninista értékelését tartalmazza, hanem — és ez különösen fontos — mérven átgondolt, közösen kidolgozott harci célokat is. Mondhatjuk, hogy közösen jó menetirányt tűztünk ki a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájához vezető úton a további előrelépéshez. Ezt az utat akarjuk mindazokkal együtt járni, akik készek rá, hogy ugyanezekért a célokért harcoljanak. Méltán mondhatnánk, hogy önmagában már ez is elég lenne ahhoz, hogy konferenciánk mély nyomot hagyjon az európai történelemben. Ez a tanácskozás azonban még egy másik, nagyon lényeges eredményt is hozott. Híven tükrözte pártjainknak azt a kívánságát, hogy, még konstruktívabban, még szorosabban, még egységesebben működjünk együtt, miközben figyelembe vesszük a kölcsönös önállóságát, és számításba veszszük azoknak a feltételeknek különbözőségét, amelyek között harcolunk. — Úgy vélem, minden okunk megvan rá, hogy gratuláljunk egymásnak a sikerhez és kölcsönösen jó eredményeket kívánjunk egymásnak a közös céljainkért vívott harcban. Leonyid Brezsnyev végül őszinte köszönetét fejezte ki az NSZEP Központi Bizottságának, személy szerint az NSZEP főtitkárának, Erich Honeckernek, valamint az öszszes testvérpártoknak, majd a közösen meghatározott úton való előrehaladásra, minden ideves párt sikereie, a közös, kollektív akciók sikereire, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmeire ürítette poharát. A második munkanap Befejeződött a tanácskozás Berlinből jelenti az MTI. Szerda reggel, magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az európai kommunista és munkáspártok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A konferencia hatodik ülésének elnöki tisztjét Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt delegációjának vezetője, a párt főtitkára töltötte be. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Utána a (Svéd) Baloldali Párt — Kommunisták elnöke, Lans Werner fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. A berlini értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinfitler, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A berlini konferencia szerda délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt, őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülésen végül Kádár János, az MSZMP KB első titkára szólalt fel. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. _ Félórás szünet után Michael O’Riordan-nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott dokumentum-tervezetet elfogadottnak tekintik és a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. Ismertetjük az első munkának felszólalásait, amelyek lapzárta után érkeztek. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. A fogadáson Erich Honecker, az NSZEP főtitkára pohárköszöntőjében többek között hangoztatta: — Eseményekben gazdag napok vannak mögöttünk. Huszonkilenc európai kommunista és munkáspárt vezető képviselői kifejtették az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért vívott harc alapvető kérdéseit, és benyomást keltő módon hitet tettek internacionalista szolidaritásuk és kapcsolatuk mellett. Találkozónk választ adott a kontinensünk népeit érdeklő égető kérdésekre. Mi, kommu Kádár János: Az enyhülési politika valamennyi nép érdekeinek megfelel A kommunista és munkáspártok berlini értekezletén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az alábbi beszédet mondta: " A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének öszszehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetet mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. — Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, öszszefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához is. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A monopóliumok hatalma ellen — A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistáknál, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. — A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt se küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka számára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Fordulat az európai helyzetben — Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy- Varyban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megtádásához, a társadalmi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek következtében egymással kibékíthetetlenül ellentétes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. A cselekvés vezérfonala — A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. — A kommunisták a legállhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommunista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdításáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudomány. A marxizmus —leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátosságainak, történelmi hagyományainak és társadalmi viszonyainak figyelembe vételével önállóan alkalm